Budapesti Hírlap, 1897. március (17. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-30 / 89. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP, (89. sz.)­ ­. 1897. március 30. Nem lévén gyermeke, Hegyi Poldi cigányprímás árváját, Arankát lányául fogadta s ő nevelte föl a művésznőt. Még egy fogadott fia is van, ez is egyik barátjának az árvája volt s most Losoncon vendéglős. Két év óta ennek házánál éldegélt Lo­soncon.­­ (Cryászrovat) Apa Benedek Ignác, a pan­nonhalmi szent Benedek-rend nyugalmazott tagja, főgimnáziumi tanár, hatvanhatéves korában Győrött meghalt. Eibl Lajos püspöki nyugalmazott központi felügyelő hatvanegyéves korában meghalt Győrött. Zsófia szász-weimári nagyhercegnőt ma temet­ték el nagy pompával Weimárban. A gyászszertar­táson ott volt Vilmos császár is s rajta kívül meg­jelentek : a szász király, Albrecht porosz herceg, János Albert, Reuss Henrik és más hercegek s a diplomáciai kar teljes számban. Müller József főgimnáziumi rajztanár negy­venötéves korában meghalt Székesfehérvárott.­­­ (A pozsonyi koronázási emlékszobor leleplezésére) s ezzel együtt a híres Kun László tornyának fölavatására ma küldöttség hívta meg Vaszary Kolos bíboros érsek hercegprímást és Bánffy Dezső báró miniszterelnököt. A küldöttség tagjai voltak: Drexler pozsonyi polgármester, Skrobanek Florid, a ferencrendi szerzet tartományfőnöke, Nei­­szid­ler Károly országgyűlési képviselő és Péterffy városi főjegyző.­­ (Az Otthon Írók és hírlapírók köre) április hónap 4-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor saját helyiségében tartja hatodik évi rendes köz­gyűlését. Napirend: 1. Évi jelentés. 2. A számvizsgáló­bizottság jelentésének és az 1897-iki költségvetés tárgyalása, a fölmentvény megadása. 3. Az elnök­ség, a tisztviselők, negyven választmányi tag és három számvizsgáló választása. 4. Esetleges indít­ványok. (Az alapszabályok 26. §-a értelmében egy nappal a közgyűlés előtt az elnöknek bejelentendők.) Dr. Sziklay János titkár: A közgyűlés után 1 óra­kor társas ebéd lesz az Otthon­ban. Egy teríték ára ital nélkül 3 firt 50 kr. — (Magyar-szász párbaj.) A Brassóban ál­lomásozó huszárezrednél szolgáló Geréby Pál debre­ceni önkéntesnek két szász diákkal, Bol­sch­nek­k­el és Bechnerrel lovagias ügye támadt, a mely — mint a Brassói Lapok, jelenti — a szászok nemzetiségi gyűlölködésére vezethető vissza. Az ügyből párbaj lett. Geréby először Boleschnekkel verekedett meg. A párbajban Boleschnek fején, vállán súlyos sérü­léseket szenvedett, ezenkívül bal felső karján csontig érő mély vágást kapott. Ezután Becknerrel verekedett meg. Mindjárt az első összecsapásnál Beckner egy 15 centiméter hosszú vágást kapott, úgy hogy eszméletlenül terült el a földön. Mindkét sebesült állapota rendkívül súlyos. (Huszonöt év a telegráf szolgálatában.) Az 1871. évben nyílt meg a telegráf-tanfolyam a nők részére. Ennek most huszonöt éve. A posta és táviró szolgálatában álló nők most meg akarják ünnepelni a nevezetes évfordulót. Az első tanfolya­mot 59-en végezték, a­kiket 1872-ben ki is nevez­tek. A 25 éves jubileumot április hónap 10-én akarják megtartani Budapesten. A rendezőség föl­kéri mindazokat, a­kik az ünnepen részt venni akarnak, hogy ebbeli szándékukat özv. Scheib­erné Korizmics Flóra úrnővel, Budapest, VIII. Csokonai­­utca 8/b közölni szíveskedjenek.­­ (A Bebenico tűzben.) Fiumei levelezőnk Írja: Az első kimerítő levélbeli értesítés egy szem­tanútól most érkezett meg a Sebenico hadihajó csa­tájáról. E hónap 17-én — beszéli a levél írója — három hadihajó horgonyzott a kandiai révben: a Sebenico, a Trafalgar és a Corner nevű nagy, angol pán­célosok. A Trafalgar admirálhajó parancsnoka reg­gel fölhívta a Sebenico parancsnokságát, hogy a sziget partján nyugat felé cirkáljon, mert bizalmas értesítés érkezett, hogy egy görög hajó élelmisze­reket és felszerelést akar partra szállítani. A Sebe­nico de Sambucki kapitány parancsnoksága alatt tizenegy órakor indult el Kandiából, s miután a Stavros fokot megkerülte, a kis Phodele-öbölben egy vitorlást látott horgonyozni. Azonnal jelt adott a vitorlásnak, hogy húzza föl a lobogóját. Mint­hogy a vitorlás a fölszólításnak nem engedelmes­kedett, a parancsnok elrendelte, hogy e­gy csapat tengerész-katona csónakba szálljon és a vitorlás szándékai felől fölvilágosításokat szerezzen. Alig hagyták el a tengerészek a Sebenicet, a­mikor a vitorlásról sortüzet intéztek feléjük. Nem sebesült meg senki. Nagy szerencse, hogy a felkelők ilyen hamar elárulták szándékukat, mert ha a legénység partra száll, valószínű, hogy az elrejtőzött ellenség a parton lemészárolja. Sambucki kapitány erre visszarendelte a csónakokat és a vitorlásra tüzet parancsolt. A görög hajó néhány lövés után el­­sülyedt. Eközben a fölkelők a parton föltűntek, mire a Sebenico ágyúit feléjök irányozták. A görö­gök vad futással menekültek. Hogy közülök meny­nyien sebesültek meg, azt nem tudhatni. M. S. Dalia, a vitorlás tulajdonosa, a­ki a hajón volt, megsebesült. Hadihajónk bombázása déli tizenkét órától délután négyig tartott, a gyorstüzelő ágyuk­kal összesen 230 lövést tettek. Azután visszatértek a kandiai révbe. — A fölkelők golyóinak a helye meglátszik a Sebenico páncéllemezein. — (Az ipaság tüntetése) A szombati kvótaellenes tüntetés alkalmával a IV. kerületi ka­pitánysághoz előállított Seobotka Jenő és Curry ki­kérd joghallgatókat a kapitányság közcsendháborí­­tás miatt ma öt-öt forint pénzbírságra ítélte el. Mindketten megnyugodtak az ítéletben s kifizették a bírságot.­­ (A pozsonyi gazdasági Kaszinó) egy társas kör, a mely a szakbeli foglalkozás alapján szervezkedve társadalmi, művészeti és hazafias mű­ködésében keresi örömét és szerez magának érde­met. E kör tegnap — vasárnap — délután fölolva­sást rendezett, s meghívására a Magyar király fo­gadó szép és barátságos terme egészen megtelt közönséggel. Pozsonyiak és vidékiek (többek közt Messkó, a nyitrai gazda­egyesület elnöke) töltötték meg a tömött széksorokat, szép asszonyok és bájos leányok a férfiak között. A fölolvasó asztalt elsőb­ben Rákosi Jenő foglalta el s az ökonómiáról el­mélkedett hol tréfásan, hol komolyan. Utána Bársony István vette át a szót és Múló világ cím alatt egy gazdag fantáziából és finom megfigyelés­ből pompásan megfestett képét olvasta föl a lápi életnek. A közönség feszült figyelemmel kisérte a fölolvasónak a lápi tisztásain tovasikló csónakot és zajosan megéljenezte, mikor megint kikötött a szárazon. A fölolvasó délutánt a színházi­ est kö­vette. Az Éjjel az erdőn című parasztvígjátékot adta elő Krecsányi Ignác társulata nagy készültséggel, ragadós tűzzel. A zsúfolt ház itt a darab szerzőjét ünnepelte, a­ki nyílt színen vette át a gazda­kaszinó szép babérkoszorúját. Az előadás után ban­ket következett, melyen majdnem többségben vol­tak az asszonyok. Volt is a férfiak közt oly lelke­sedés, hogy se vége, se hossza nem volt a felkö­szöntőknek. Éjfél elmúlt, hogy a társaság ritkulni kezdett, de egy részét még a hajnal is együtt látta a vig mulatóknak.­­ (Arcképleleplezés.) A budapesti kávés ipartársulat ma tartotta meg az Andrássy-úti Drechsler-féle vendéglő különtermében rendes évi közgyűlését, melyet lelkes ünnepség előzött meg: Némai Antal ipartársulati elnök arcképének lelep­lezése. Az ünnepi szónok Pikter Ármin volt, mél­tatta az elnök érdemeit, ki meg hatva mondott köszönetet az ovációért. Ezután Miskey Lajos üd­vözölte az elnököt, mire az ünnepség az elnök, és Zilzer Lajosnak, a kép festőjének éltetésével véget ért. Az ipartársulat ezután évi közgyűlését tartotta meg. Az elnöki jelentés után a mérleget terjesztet­ték elő. Az ipartársulatnak a múlt évben 3016 frt bevétele és 2003 frt kiadása volt. Az összes vagyon 17.682 frt 46 kr. A költségvetést 3575 frt bevétel­lel és 2215 frt kiadással állapították meg. A tagok száma 157. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a fölment­vényt megadta. Este, Némay Antal elnök tiszteletére díszes bankett volt.­­ (Hetedik kerületi demokrata kör.) Mi­kor még Morzsányi Károly nem mondott le man­dátumáról, az erzsébetvárosi klikk ellenzéke nép­­gyűlést hirdetett ma estére a osztropol-fogadóba, hogy a gyűlésben tiltakozzék Morzsányi képviselő­sége ellen. Morzsányi azóta letette mandátumát és így a mai népgyűlésr­e a tiltakozás tárgytalanná vált. A gyűlést azért ma este hét órakor megtar­tották és a tanácskozás keretében megalakították a hetedik kerületi demokrata polgárok körét, a­mely a politika kizárásával, csupán a fővárosi bizottsági választásoknál veszi föl a harcot Morzsányi pártja ellen. A tanácskozást, melyen kültelki függetlenségi polgárok, tisztviselők és iparosok szép számban je­lentek meg, Prohács Gyula nyitotta meg. Nyomban az elnök üdvözlő szavai után egy Friedlender nevű szocialista ugrott a pódiumra és nem törődve a hallgatóság Abcúg és Le­vele­ kiáltásaival, előbb Hartman Elek ügyvédet, a függetlenségi párt ve­zérét vádolta elvtagadással, mert az utolsó vá­lasztásnál Morzsányi ellenében Braun Vilmost pártolta, utóbb pedig, mikor már senki sem akarta hallgatni, Morzsányit éltette. Az elnök­nek kellett közbelépnie, hogy Friedlendert a hall­gatóság tettleg ne bántalmazza. Hartman Elek, ki­nek függetlenségi párti jelöltségét erősen emlege­tik a kerületben, szólalt föl ezután. Visszautasítja azt a vádat, mintha ő­­s pártja a kormányt támo­gatta volna, mert ők nem a kormánypártra, hanem Morzsányi ellen szavaztak. Elvtagadással őt nem lehet vádolni, mert ő örökké híve marad a függet­lenségi zászlónak. Bánffy miniszterelnök ma délután magához hivatta őt az erzsébetvárosi mandátum dolgában, de ő Bánffynak is elmondta, hogy a ke­­rületben függetlenségi jelölt okvetetlenül lesz, mert az Erzsébetvárosban erős és tekintélyes párt áll a függetlenségi eszmék mellett. Most azonban nem politizálni gyűltünk össze, hanem társaskört alakí­tani, a­melynek feladata lesz a klikket a városnál megtörni. A demokrata körbe mindenki beléphet elvei és függetlensége fentartásával. Bogdányi Mór, mint a terézvárosi demokrata­ kör képviselője üd­vözli az alakuló új kört. Prohács elnök végül megkö­szönte a választóknak, hogy megjelentek az alakuló értekezleten és bezárta a tanácskozást. A tömeg­ben sokan a képviselőjelölésről is akartak hallani, de ez tekintettel arra, hogy az új választás csak húsvét után lesz, máskorra maradt. Itt említjük meg, hogy a VII. kerületi polgári kör ma tartott választmányi ülésén Morzsányi Ká­­rolynak, a kör elnökének bizalmat szavazott, igy fejezvén ki azt az óhaját, hogy Morzsányi ezután is ma­radjon meg a kör elnöki székében. — (Idegesség a családi életben.) Manap­ság már annyira vagyunk az idegességgel — így kezdte Laufenauer professzor mai előadását a Sza­bad Líceumban — hogy nemcsak egyes emberek vannak idegesek, hanem vannak ideges családok. A családi életben háromféle fajtáját külömböztet­­hetjük meg ennek, a családi boldogságot gyilkoló bajnak: 1. A férjek idegességét, 2. a feleség ide­gességét, 3. a gyermekek idegességét. A férjek idegessége ismét kétféle lehet. Ha az első eset áll, vagyis legénykori emlék a férj ide­gessége, akkor nem egyszer azt tapasztalhatjuk, hogy a házasság az ideges férfiak valóságos orvos­ság. Természetesen abban az esetben, ha nem valami ideges teremtést, hanem nyugodt, okos leányt vesz feleségül. Az ilyen fajta ideges fér­fiaknak határozottan nem jót tesz a legényélet, megjegyzendő, nem bizonyos, hogy­ az apa ideges­ségét okvetetlenül öröklik a gyermekek is. Ha a házasság által gyógyítható ideges férfiak legény­­emberek maradnak, akkor telik be az a sok­szor emlegetett — de különben nem mindig igaz — régi tapasztalás, hogy az öreg gar­­szonok idegesek. A másik eset az, hogy a férj a házaséletben szerzi idegességét, rendszerint a túlfeszített munka, a korunkkal járó stréberség által. Itt az okos feleség az orvos, annak kell a férjét visszatartani, hogy agyon ne dolgozza magát. Persze ez nem eshetik meg olyankor, a­mikor a feleségének idegessége ragad rá a férjre. Az asz­­szonynyal az ilyen átöröklés sokkal ritkábban esik meg. A nők idegessége szintén vagy leánykori vagy pedig a társaságban szerzett. Ideges leányokat föl­tétlenül férjhez kell adni, azoknak a házasság való­ságos patika. A házasélet alatt okozhatják a nő idegességét: anyagi gondok, családi csapások és végül a gólya nagyon is gyakori látogatása. Kü­lönben általánosságban nagyon védelmére kel Lafe­­nauer a nőknek : nem igaz az, hogy az ő nemük az idegesség tulajdonképpeni hazája. A gyermekek idegessége vagy a szülőktől örök­lött, vagy pedig szerzett. Megjegyzendő, hogy a gyermekbe helytelen neveléssel valósággal bele lehet oltani az idegességet. A gyermekek ideges­ségén — mely gyakran már nyolc-tíz éves korban kezd jelentkezni, egy dolog: helyes nevelés se­gíthet. Az egybegyűlt diszes közönség — közte igen sok nő — tapssal és éljenzéssel köszönte meg a kiváló professzor előadását.­­ (Politikai párbaj.) A Hazánk vasárnapi számában betüsoros névjegyzéket közölt azokról a képviselőkről, a kiknek a képviselősége összeférhe­tetlen másnemű állásukkal. A sorozat végén Tisza István gróf képviselőről külön cikkben volt szó, a melynek egyes kifejezéseit Tisza magára sértőnek találta s ezért ma Csáky Albin gróf és Széchenyi Aladár gróf képviselők által párbajra hívta ki Korbuly Józsefet, a Hazánk szerkesztőjét. Korbuly segédei Kaas Ivor báró és Rakovszky István. A párbaj fölött a segédek holnap fognak dönteni.­­ (Sétaterek szaporítása a fővárosban.) A tavasz nyiltával igen üdvös tevékenységet fejt ki a fővárosi tanács a sétatereknek már oly régen óhajtott szaporítása körül. Az újonan teremtendő sétaterek közül kiemelendők az új országház, a közvágóhíd és a liget téri új sétaterek, melyek még e tavaszon elkészülnek. A legközelebbi őszszel már követni fogja ezeket az új vásárcsarnokok u. ill. a Rákóczy-tér, Isván-tér, Hunyadi-tér stb. parko­zása. E számos sétatereken mindenütt szép üdezöld pázsitterületek fogják az üdülő közönség szemét gyönyörködtetni, mely pázsitterületekhez szükséges famagvak Mauthner Ödön budapesti magkereskedé­sében már­is meg vannak rendelve.

Next