Budapesti Hírlap, 1897. március (17. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-06 / 65. szám

1897. március 6. BUDAPESTI EIRLAF. ((55. as.) — (A dob-utcai rablógyilkos elfogása.) Mármarosszigeti tudósítónk Hradil Alfonz elfogásá­ról ma még ezt jelenti nekünk: A rablógyilkost ma reggel Csipkés Károly dr. királyi ügyész válla­lóra fogta. Hradil sírva fakadt és töredelmesen vallott. A rablógyilkosság elkövetése után az egyik aranyórát zálogba tette tizennyolc forintért, a többi ékszert pedig a Dunába dobta, nehogy a rendőrség mint bűnjeleket nála megtalálja. Néhány napig itt bujdosott Budapesten, azután gyalogszerrel eljutott Trencsénig, innen pedig Galíciába ment Krakóig. Ott akart megtelepedni, de mert munkát nem ka­pott, a vereckei szoroson át Munkácsra ment, innen pedig Mármarosmegyébe. Mindenütt gyalog járt s ez a folytonos gyaloglás és koplalás nagyon kimerítette, Szurdokon tehát fölkérezkedett egy pa­­rasztkocsira. Ez volt a veszte, mert a kocsiról nem tudott a csendőrök elöl megmenekülni. Végül cso­dálkozott rajta, hogy a budapesti rendőrség meg tudta állapítani azt, hogy ő a rablógyilkos, holott semmi bűnjelet nem hagyott maga után. Az ügyész a bécsi rablógyilkosságról is megkérdezte, erről azonban Hradil tudni sem akar, határozottan tagadja Szlávikné meggyilkolását és megrablását. E vallomását jegyző­könyvbe vették, azután visszavezették cellájába. Budapestre a délutáni négyórai vonaton indítot­ták el erős őrizet alatt s ide holnap reggel hat órakor érkezik meg a keleti pályaudvarba. Zsarnay rendőrtanácsos két detektivvel ijj Debrecenig eléje utazott.­­ (Egy halom talált pénz.) Debreceni le­velezőnk írja: Német János téglási lakos Degmfeld Pál gróf uradalmának erdejében fatörzs-irtás köz­ben egy cserépkorsóban mintegy négy kilogram régi ezüstpénzt talált. A becsületes ember, nem törődve a korsó értékes voltával, azt összetörte, a pénzt azonban két kendőbe kötve bevitte Debre­cenbe Harsányt vizsgálóbíróhoz és átadta azzal a kijelentéssel, hogy csakis a törvényes részt fogadja el belőle. Az útiköltségre úgy kérte kölcsön a pénzt, husz krajcárt. Összesen 1186 drb nagyobb és 1329 drb kisebb ezüstpénz volt­ a korsóban. Ezek közül a kisebbek magyar veretnek, a nagyob­bak ellenben javarészben lengyel és brandeburgi pénz, s rajtuk világosan látható az 1535. és 1590. év­szám, s Albert brandenburgi őrgróf, Báthory István és II. Zsigmond arcképe. A vizsgálóbíró meg­dicsérte a becsületes ember lelkiismeretességét, a talált pénzt további intézkedésig a debreceni m. kir. adóhivatalba utalta be. Valószínű, hogy a kincset a 16-ik század végén, valamelyik, a török elől menekülő úri család ásta el az erdőben.­­ (Táncmulatság és hangverseny.) A hir­­lapkiadóhivatali tisztviselők egyesületének mulat­sága e hó 14-én a Royal-szálló dísztermében fényes lesz és mulatságos egyaránt. Két száma külön ez alkalomra készült: egy női kvartett és egy monológ, melyet Tollagi Adolf ad elő. Ezen kívül nem keve­sebb mint három zenei újdonságot adnak elő, amely itt kerül először a nyilvánosság elé. Ezek közül egyben Komáromi Mariska kisasszony fog föllépni. Oly érdekes és változatos programot, minő ez este leszen, a legkiválóbb alkalomra is nehéz dolog összeállítani. Jegyet lehet venni e mulatságra min­den napilap kiadóhivatalában. Családjegy 5 írt, egyes jegy 2 frt. — (A budapesti katolikus körben) a nagy böjt minden péntekén a jeles egyházi szónok Iluschek Antal győri plébános tart előadásokat a keresztény nő­ről. Ma kezdte meg előadásai soroza­tát, a nő hivatásáról szólván. A nő rózsával átfont kereszt. Gyöngeségében ő a férfi legfőbb támasza. A férfi arcának verejtékével kénytelen kenyeret keresni, de a nő takarítja meg, ő osztja föl a sze­retet mértékével. A nő ideálja a boldogságos szűz, a végső szükségben sem hangzik el hiába: Mária segíts ! A költői fordulatokban gazdag beszéd előtt a Tanhauserból játszotta el az opera kürtös négyese a zarándokok karát. A beszéd után Kiss Béla az opera művésze énekelte el Weisz L­­esto mihi-jét, zongorán kisérte Noséda, vadászkürtön Wymethal, az opera tagjai. A kör nagy terme szűknek bizo­nyult a leginkább hölgyekből álló hallgatóság be­fogadására.­­ (Böjti mulatságok.) A műcsarnokbeli nagy művészünnep programja egyre gyarapodik. Újabban maguk a jelmezes vendégek jelentettek be néhány pompás csoportot. Feltűnően szép lesz a műépítők nagy menete, melyben az építészet diadalát mutat­ják be. Elül tárogatók, hírnökük szaladnak, mögöt­tük az ősépítészet herkulesi alakja s azután az egyiptomi, asszír, arab, hindu, görög, román, gót, renaissance és fin de siècle-építészet képviselői. Bosk­ovics Ignác kuruccsoportot toborzott össze. A jelmez­bizottság a kosztüm kényszeréből engedett valamit, mert az urak színes és fekete talárokban is megjelenhetnek, sőt ezek a köpönyegek nyitva is viselhetők, hogy alóluk a frakk is kilássék. — A medikus táncest táncrendutalványait holnap és va­sárnap délelőtt 11 és 12 óra között Gyulay Elemér titkárnál (orvostanhallgatók segítőegyesülete, üllői­­úti klinika II. em.) lehet beváltani. — A terézvárosi polgári kör fölolvasóestéje holnap, szombaton lesz. Búsa Lajos verseket olvas föl, Hegedűs Gyula pedig humoros visszaemlékezéseket mond el. — Az ipa­rosítjók országos egyesülete holnap, szombaton este 8 órakor a Rottenbiller­ utcai új lövölde dísztermében tréfás jelmezestét rendez. — A magyarországi keres­kedelmi utazók egyesületének holnapi, szombati estéjén Farkas Imre hírlapíró humorisztikus tárgyú fölolva­sást tart, melyet hangverseny és táncmulatság követ. — (Vivő-akadémia.) A Fodor-Rákossy-féle ví­vótermek művezetője, Gazzera Arthur úr annak köz­lésére kér föl bennünket, hogy tévesen kerülhetett a lapokba az a hír, hogy ő az athletikai klub e hónap 11-én tartandó versenyében részt vesz.­­ (Fölolvasás.) A magyarországi kereske­delmi utazók holnap (szombaton) tartandó estéjén Farkas Imre hirlapíró fölolvasást tart, melyre hang­verseny és táncmulatság fog következni.­­ (Rendőri hírek.) A nyomor. Bauer Ja­kab elaggott ügynök ma reggel az első magyar ál­talános biztositó társaság kapujában zsebkésével mellbe szúrta magát. A Hirsch báró jótékonysági irodában járt segítséget kérni és mert nem kapott, elkeseredésében akart megválni az élettől. Lakásán ápolják. — Megszökött csavargőzös. A Lánchíd­főhöz közlekedő csavargőzösök egyikének a gépe ma reggel megromlott, megállt, úgy hogy a Duna hullámai elragadták. A csavargőzöst, a­melyen négy utas volt, az Elevátornál fogták el. Baleset nem történt. — Gyermekfosztogató cseléd. Mester Anna foglalkozásnélküli cseléd azzal kereste kenye­rét, hogy az utcákon az iskolás leánykák füléből kiszedte a fülbevalókat. Ma elfogták. — (Rövid hírek.) A szuny­­gyilkosság dolgában fölkérettünk annak kijelentésére, hogy sem a gyilkos, sem áldozata nem volt a szanyi ön­kéntes tűzoltó-egyesület tagja.­­ A hadmentes­­ségidíj-bevallások határidejét, mely február 28-án telt le, tudvalevőleg meghosszabbították e hónap 8-áig. Akik a bejelentést elmulasztják, az adó több­szörösére büntetik meg. — Tengeri katasztrófa. Hamburgból telegráfozzák, hogy New-Quai (Corn­wall) mellett a Staman és társa cég Szirakuza nevű hajója elsülyedt. A hajónak mintegy harminc tagú személyzete mind odaveszett. — Gyümölcsfák és szőlővesszők legnemesebb fa­jokban megrendelhetők Teleki János faiskolájából, Balaton-Henye, posta Köves-Kálla. Tessék árjegy­zéket kérni. — Rheuma, csar, köserény, vese és epekőbajok a tu­dományos alapon álló Dióssy-féle Risso-citrom-nedű kúrával biztosan gyógyíthatók.Ismertetést ingyen küld Dióssy Lajos gyógyszerész Budapest, Damjanich utca. FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, márc. 5. — A tűzoltók szaporítása és fizetésének javítása. A tűzoltókat 1881 óta csak 75 emberrel szaporították, holott a főváros azóta rendkívüli mér­tékben fejlődött s kifelé is annyira terjedt, hogy már csak ebből az okból is legalább háromszorosra kellett volna fölemelni a tűzoltók számát. Időközben a színházak száma is megkétszereződött. A délutáni előadások kezdenek rendszeressé válni. Újabban ■ismét 2—3 színház nyitása van tervben s az orfeu­mok egy részét sem lehet tűzoltói felügyelet nélkül hagyni. A színházakban naponkint 50—60 ember tartja a tűzoltói felügyeletet. Nagyobb tűz esetén alig rendelkezik a tűzoltóparancsnokság 70 ember­rel, kiknek egy része még újonc, mert a rész­fizetés miatt a tűzoltók folyton változnak. A tűzoltási ügyekkel foglalkozó tanácsi ügyosztály az előadot­tak alapján a tűzoltóknak negyvennel való szaporí­tását hozta javaslatba. Egyúttal javasolja a fizeté­sek rendezését is, miután az általános fizetésrende­­zésből a tűzoltók kimaradtak. Az ügyosztály a következő fizetéseket javasolja: őrparancsnok 720-1- 200, csővezető 600-1-200, legénység 540-1-200 frt. Eddig a fizetésük a felsorolt rendben 540, 480, 420 frt volt. A személyszaporítás és fizetésjavítás évi 46—48.000 frt több kiadást okozna. A tűzoltók nyug­díjat sem kapnak, ezért az osztály azt javasolja, hogy nyugdíjat is adjanak nekik. — Az iskolapénz. A fővárosi községi pol­gári iskolákban ma járt le a második félévi iskola­pénz lefizetésének a határideje. Miután az idei iskolai évben az iskolapénzt húsz forintra emelték, sok szegény szülő nem tudta az iskolapénzt meg­fizetni. Ezeknek a gyermekeit kirekesztették az iskolákból. A szegény fiúk most beállhatnak iparos­inasoknak. — Amor és Pszüké. A középítési bizottság mai ülésén Polónyi Géza kérdést intézett Kun Gyula bizottsági elnökhöz, hogy az Ámort és Pszü­­két ábrázoló ama szoborcsoportot, a melyet a fővárosnak Zichy Jenő gróf ajándékozott, hol he­lyezték el. Ezt azért kérdezi, mert legalább neki — mint fővárosi bizottsági tagnak — erről eddig elő nem volt módjában tudomást szerezni. Az elnök megígérte, hogy utána néz a dolognak s majd ma­gán után fogja az eredményről a fölszólalót értesí­teni, a­ki aztán vagy megelégszik ezzel, vagy pe­dig ennek az alapján interpellációt terjeszthet elő a közgyűlésen. Polónyi Géza a választ tudomásul vette. — Nyaralótelkek a Gellérthegyen. A Gel­lérthegy déli lejtőjének telektulajdonosai azért folyamodtak, hogy a telkeiket — villák építésének céljára — föloszthassák 150—300 négyszögöles parcellákra. Ezt a folyamodást a középítési bizott­ság mai ülésén tárgyalta. A mérnöki hivatal java­solja a kérelem teljesítését, míg Csepreghy János ellenzi, mert ez a szabályzat ellen volna, a­mely villákra 600 négyszögöles telket kivon ; vagy pe­dig, ha ezt megengednék, akkor meg kellene en­gedni a hasonló kis felosztást a többi s hasonló övezetben lévő területekre nézve is. Hausmann Sán­dor műegyetemi tanár nem akar ennyire menni a telekfelosztás megszorításában : elégnek tartaná, ha a terület egyharmadrészénél fönntartanák a na­gyobb mennyiséget, kétharmad­ részénél pedig meg­engednék a 150 négyszögöles parcellázását. Polóniji Géza nem helyeselné a nagyon kis parcellákra osz­tást, mert nyaraló céljára legalább is 300 négy­szögölnyi terület szükséges. Elég fejleszteni való van még a város belsejében s nem szükséges, hogy egyelőre a külterületek zsúfolt módon népesedjenek be házakkal. Nagy Dezső, műegyetemi tanár, utalást téve a budapesti súlyos lakásviszonyokra, a­mely szerint a szellemi foglalkozásúak a jövedelmük nagy részét lakásbérre fizetik s utalást téve arra, hogy ma már az anyagi munkásokra is nagy tekintettel vannak a családházak építése körül, kéri a bizottságot, hogy engedje meg a 150 négyszögöles parcellázást. Meg­lehet, hogy ez ellenére lesz a háziuraknak, a­kik esetleg lakókat veszítenek el, de általános em­beriességi szempontokból tekintve, a kérelem telje­sen jogos s annál is inkább, mert 150 négyszögöl teljesen elég egy kisebb családház építésére. Polónyi Géza semmiféle jogos igények elől nem zárkózik ugyan el, de nem tartaná helyesnek, ha az építési szabályzatot s rendelkezéseit minduntalan fölforgatnák. — Quittner Zsigmond hozzájárul a mérnöki javaslathoz, azzal, hogy most az engedélyt ne terjeszszék ki az egész övezetre, hanem csak esetről-esetre adják meg, még­pedig azzal a világos kikötéssel, hogy csakis családházakat szabad építeni, nem pedig bérkaszár­nyákat. Welisch Alfréd elfogadja a javaslatot, de kívánja, hogy a házak homlokzata egyöntetű legyen. Hauszmann Alajos ismétli azt az indítványát, hogy 70 százaléknak engedjék meg a 150 négyszögöles fölosztást, de azzal, hogy legfölebb egyemeletes házakat építhessenek. Horváth József, Quittner Zsig­mond és Csepreghy János ismételt fölszólalása után, a bizottság elfogadta a mérnöki hivatal javaslatát, azzal, hogy a területnek csak 50 százaléka osztható föl 150 négyszögöles parcellákra. A további módo­sító javaslatokat is elfogadták. A terület további 50 százaléka csak legalább is 200 négyszögölnyi par­cellás lehet. — Mészárosok panasza. A budapesti mé­szárosok a vásárcsarnokok megnyitása óta hangoz­tatott panaszaikat összefoglalták és orvoslásukért ma kérvényt adtak be a fővároshoz. A kérvényt Schiller György ipartestületi elnök vezetése mellett küldöttség adta át Matuska Alajos tanácsosnak. A mészárosok kérésükben azt fejtegetik, hogy az ipartörvény szerint a zöldséges kofák árulhatnak a mészárszékben és azért kérik, hogy a tanács aka­dályozza meg a rendőrséget, hogy a zöldségáruló kofákat a mészárszékekből kitiltja. Másik kérésük az, hogy a főváros járjon közbe a földmivelésügyi miniszternél, hogy Budapesten tinót és bivalyt egy­általán ne vágjanak le, mert különösen tinóhússal nagyon gyakori a visszaélés és a közönség a 30 krajcáros tinóhúst borjúhús gyanánt 60—80 kraj­cárért veszi. De közgazdasági érdekből is fölötte fontos, hogy a tinót egészen fölneveljék és ez­zel a marhaállományt szaporítsák. Harmadik panaszuk a mészárosoknak, hogy a központi vásár­­csarnokban a hatósági közvetítők és a nagyárusok még a szabályrendeletben megállapított 5 kilogram minimális súlynál is kisebb mennyiséget adnak el és így nekük konkurrensü­k. Egyúttal kérik, hogy a nagyeladók 10 kilogramnál kevesebbet ne adhassa­nak. A küldöttség ugyanezt elmondta a tanácsos­nak is, a­ki kijelentette, hogy a szabályrendelet értelmében zöldséges kofa mészárszékben nem áru­síthat, de a­melyik mészáros minden áron zöldsé­get akar árulni, szerezzen iparigazolványt és árul­jon maga. A tinódus elárusítását a fővárosnak meg kell akadályozni és a kérésüknek ezt a részét föl­tétlenül pártolni fogja. Nem tudja, hogy a nagy- 9

Next