Budapesti Hírlap, 1897. május (17. évfolyam, 121-151. szám)

1897-05-04 / 124. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (124. sz.) 1897. május 4. ték tárgy­at. A Petőfi társaság ülésének lefolyása körülbelül ez lesz: Jókai Mór, a társaság elnöke, vagy Bartók Lajos alelnök üdvözölni fogja az ünne­peltet, azután a társaság titkára bejelenti, hogy Ábrányit, a Petőfi társaság tiszteleti tagjává válasz­totta. Majd maga a jubiláns fog felolvasni, végül pedig alkalmi költeményt szaval a társaság valame­lyik tagja. A jubileum második, zenei részének programját Ábrányi szerzeményeiből fogják össze­állítani. Végül elhatározta a bizottság, hogy a jubileum alkalmából országos gyűjtést rendez. * (Magyar festők Parisban.) A Georges- Belit-féle csarnok más két magyar festő műveiből rendezett kiállítást. A mi Mednyánszkynk­nak hatvan, a fiatal Somssichnak huszonhét képében gyönyörkö­dik a párisi közönség. A katalógusban, mely a nézőt kalauzolja, Adrien Bernad­e ír tanulmányt Mednyánszkyról, melyben, midőn a két abszint-ivó­­ról beszél, ezt veti hozzá: Nem akarjuk kiejteni Rembradt nevét, midőn e tanulmányfejekről írunk, mert minden összehasonlítás két művész közt nevet­séges és bántó, s mert végre is Rembrandt derült­sége és nagysága csakis a Rembrandté, de van az ő erejéből valami a Mednyánszky-féle fejekben. — Adrien Remade egészben is ritka elragadtatással ismerteti ezt a különös, érdekes, egyéni művészt, ezt a művészi magányos természetet, mint magát az író kifejezi. * (Előadások a Kisfaludy színházban.) Serly Lajos újraszervezte társulatát, s az új sze­mélyzet próbái miatt május elsejétől nyolcadikéig az ó­budai Kisfaludy-színház előadásai tudvalevőleg szünetelnek. Ez alatt az idő alatt négy estén ke­resztül Rákosi Szidi színésziskolájának növendékei fognak a csinos kis színházban jótékony célra ven­dégszerepelni. Első előadásuk csütörtökön, május 11-án lesz, a­mikor a Gringoire vígjáték, Szabados Szerenád című kvartettje, Rákosi Jenő Szinésznöven­­dék című monológja, részletek Hoffmann meséi­ből és a Szép Galatea című operett kerül színre. Szom­baton a Vasgyáros-t ismétlik meg, a­melyet szép sikerrel adtak tegnap a Várszínházban. Vasárnap két előadást is tartanak : délután a Két árva-t, ezt a szenzációs boulevard-drámát mutatják be, este pedig A három Kázmér-t adják elő. Az előadások­nak, a­melyekben az iskola legjobb növendékei vesznek részt, tiszta jövedelmét szegény tanulók segítésére fordítják. * (Bibliás emberek.) Irta Újlaki Antal, Sze­ged, Engel Lajos kiadása. A nazarénusokról írt könyvet Újlaki Antal, a vidéki zsurnalisztika te­hetséges tagja. Néhai Justh Zsigmond óta a tévelygők felekezetével keveset foglalkoztak. A hírlapok hasábjain föltűnik néha egy-egy hír a nazarénus katonák rendszerint kurtavassal végződő ellenszegüléseiről, ennél többet nem igen lehet róluk mostanában hallani. Csendben, titkolózva folytatják aknamunkájukat az egyház és a világi rend ellen és nem hasztalanul és eredmény nélkül, mert az Alföldön már mindenfelé terjed a szektá­juk. Az Újlaki könyve mélyreható megfigyelésre vall és novellisztikus részeiben szerfölött érdekes. Különösen az első fejezetében vannak találó és értékes leírásai a tévelygő nazarénusnak, a kórházi történetekben pedig sok helyt megrázó, drámai részletekre akadunk; ott azonban, a­hol már filo­zofál az új hitről, ott néha tévedésekbe esik, így a nazarénus szektának az anarkistákkal való össze­hasonlítása kissé túlzott, de azért nem hiába való, sőt megfontolásra érdemes, éppúgy, mint az egész könyv, mely hit, teljes és igazi képét adja a hit e veszedelmes szocializmusának. * (Vidéki színészet.) A váci színtársulat tegnap, vasárnap R. Pataky Rózsa vendég közre­működésével a Falu rosszát adta elő. Pataky Rózsa, a­ki a Rákosi Szidi színésziskolájának végzett nö­vendéke, Finom Rózsi szerepében szép sikert ara­tott , a közönség zajos tapssal jutalmazta és sok­szor hívta ki a lámpák elé. * (A Magyar Tudományos Akadémia) ma délután Zichy Antal elnöklésével összes ülést tar­tott, a­melyen Négyesy László lev. tag mondotta el székfoglalóját a nyelvújításról stílustörténeti szempont­ból. A nyelvújítással nyelvészetünk sokat foglalko­zott eddig, de leginkább idegenszerűségeit és szó­képzését világította meg. Az értekező arra utal, hogy a nyelvújítás a stílus történetében még neve­zetesebb mozgalom volt, mint a nyelv történetében s jórészt inkább stilujitás volt, Kazinczy maga inkább stilnyitó volt, mint szónyitó. A nyelvújítás segítette elő a magyar stílus modern kialakulását, előmozdította az irodalmi nyelv megalakulását s elválasztotta azt a népnyelvtől, szabályozva és szé­pítve anyagát. Megalapította a stíl különböző hang­ját és nemeit, elválasztotta a költői nyelvet a pró­zaitól. Mint forradalmi természetű mozgalom nem­csak épített, hanem rombolt is. De a­mit ártott, azt az orthologia és az ízlés változása legnagyobbrészt kiküszöbölte. A hibás szóképzés már megszűnt, a nyelvújítás idegenszerűségei elhaltak; nyelvünk és stílusunk mostani germanizmusai nem a nyelvújítás következményei. A nyelvújítás rendezte be először a magyar stilisztika szertartását. A fölolvasást megéljenezték. Ezután Volf György rendes tag elő­terjesztette Molich János vendégnek a geréb és sarja etimológiájáról szóló értekezését. * (Tudományos élet.) A Magyarhoni Földtani Társulat május 5-kén, szerdán d. u. 5 órakor szak­ülést tart az egyetem ásványtani intézetében. * (Somló Sándor legújabb pályadíja.) Néhai Rökk Szilárd számos alapítványa közt van egy 4000 forintos, a­melynek kamatait két éven­­kint az a tényleg működő magyar színész kapja, a­kitől a legutolsó két év alatt a Nemzeti Színház­ban sikerrel adtak valami fajtájú drámai művet. Az első ilyen jutalom odaítélése ma történt meg a Nemzeti Színházban, a­hol délután egy órakor Nopcsa Elek báró intendáns elnöklése alatt Festetics Andor gróf igazgató, Váradi Antal dr. dramaturg és Vízvári Gyula rendező rendkívüli ülést tartottak ebben az ügyben. A jutalmat ezúttal egyhangúlag, Somló Sándor Zsolt vezér ifjúsága című történeti vígjátékénak ítélték oda, mely a múlt évi május 8-án került először színre a Nemzeti Színház igaz­gatósága újabb két évre kihirdette a pályázatot. * (Előfizetési fölhívások.) Horváth Sándor székesfővárosi tanító, a­kinek már két önálló elbe­szélő-kötete jelent meg Ború és derű címen egy kötetnyi novellát ad ki, a­melyekhez Beöthy László ír előszót. Előfizetési ára egy forint, diszfőötésben két forint. A pénzeket a szerzőnek (IX. Vágóhid­ u. 14.) kell küldeni. — Hevess Kornél dr. egy kötetnyi Lant és biblia címen megjelenő versére hirdet elő­fizetést. A könyv ára egy forint lesz, a melyet a szerzőnek (VII. Wesselényi­ u. 41. földsz. 2.) kell küldeni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, máj. 3. — Törvényszéki elnök és ügyész. Szegedi tudósítónk jelenti: Az igazságügyi miniszter a Both Gergely nagykikindai törvényszéki elnök és Makk József királyi ügyész párbaj ügyében a szegedi tör­vényszéket delegálta a bűnvádi eljárás megindítá­sára. Makk ügyész, kit Rózsahegyre helyeztek át, törvényszéki bírónak, nyugdíjazásáért folyamodott. — A Ka­sic a Fehérváry eset utójátéka. Ba­sics Péter miniszteri tanácsos rágalmazásért és be­csületsértésért följelentette Tarbócz István honvé­delmi miniszteri titkárt. Panaszlevelében, melyet ma nyújtott be a büntető járásbíróságnál, elmondta, hogy a­mikor nyugdíjazták, Tarbócz összehívta a minisztérium fogalmazó karát s egy nyilatkozatot akart velük aláíratni, melynek az lett volna a célja, hogy őt a miniszter előtt lealázzák. A nyilatkozat­ban egyebek közt az volt, hogy Kasics hivatalos titkot árult el, esküjét megszegte stb. A gyüleke­zet, úgymond a feljelentés, egyhangúlag félredobta a nyilatkozatot, bár Tarbócz azzal akarta őket ter­rorizálni, hogy a miniszter előzetes beleegyezésé­vel és akaratával cselekszik. A tárgyalásra mind­azokat az osztálytanácsosokat, titkárokat és fogalma­zókat kéri megidéztetni, a­kik a gyűlésen részt­­vettek. — A törvénytelen fiú. A budapesti büntető törvényszék nem rég tárgyalta Váradi-Fiát Ferenc bű­npörét, a­ki zsarolásért került évad alá. Az édes­anyja valaha gazdasszonya volt D. F. miniszteri ta­nácsosnak. Akkoriban született a vádlott, a­kit a tanácsos fölneveltetett. Váradi ezt a nagylelkűsé­get arra magyarázta, hogy a tanácsos természetes apja neki, s ezen a címen többször segítségért for­dult hozzá. A­míg szépen kért, kapott is hébe-hóba pár forintot, de utóbb már fenyegető hangon köve­telni kezdett, s akkor a tanácsos zsarolásért följe­lentette. A törvényszék másfélévi fogházra ítélte az elzüllött ifjút, s most a királyi tábla tíz hónapra szállította le a büntetését. A Kereskedők sajtópere. Vig Gyula szol­noki gőzfürészgyáros pert folytatott egy másik szolnoki céggel, a­ki tanúképpen egyik hivatalno­kát, Béri Sándort nevezte meg. A tárgyaláson Vig Gyula valótlannak mondta a tanú vallomását, s ezzel az ügy a bírói útról a lovagias útra tere­lődött. Béri ugyanis provokáltatta a gyárost, a­ki kijelentette, hogy nem ad elégtételt, mert jogos kritikát mondott a vallomásról. Ez a nyilatkozat ismét egy másik térre, a nyílt térre terelte az ügyet, ahol a felek kölcsönösen lepiszkolták egy­mást, aztán az esküdtszékhez siettek, a becsüle­tükön ejtett sérelelem megtorlását kérve. A buda­pesti esküdtszék ma tárgyalta a kettős sajtópert, melyen mint védők Vig Viktor dr. és Szili József szerepeltek. Az esküdtszék Vig Gyulát fölmentette, ellenben Bérit nyolc szóval négy ellenében vétkes­nek nyilvánította. A sajtóbiróság a verdikt alapján Dérit 70 forint pénzbüntetésre, esetleg hét napi fog­házra ítélte s elmarasztalta 81 forint 40 kr. költség­ben is. SPORT. Budapest, máj. 3. * Tavaszi futtatások. Két nagyobb díj van a második napra kitűzve: az asszonyságok díja és a Batthyány-Hunyady-díj, melyekért a leghíresebb magyar versenyparipák indulhatnak, mint Tokió, Ganache, Voltigeur, Toreador, Gyöngyös. A leg­szebb futtatást élvezhetné tehát a közönség, ha ezek a lovak a két szép díjért megmérkőznének. Erre azonban alig van kilátás, mert Toreador az asszonyságok díjában, Tokió pedig a Batthyány- Hunyady-díjban annyira kiválnak társaik közül, hogy alighanem elriasztják ellenfeleiket. Ugyanez áll az Esterházy-díjban Ganacheról. A nagy díjak tehát nem lesznek holnap érdekesek. Sokkal érde­kesebbé válhatik a háromezer koronás állam­­díj, melyben az egyik Derby-jelölt, a Péchy Andor kamarás Bestillateurje több jó klasz­­szisú négyévessel és idősebb lóval mérkőzhe­­tik meg. Ha ezekkel összekerül és győz, szép kilátásai lehetnek a kék szalagra. Az eladóverseny­ben és a kétévesek díjában sok ló indulhat, úgy­szintén a nyeretlenek dijáért is. Ezek fogják meg­adni a holnapi versenyeknek a vonzó erőt. A nye­retlenek dijában néhány gyatra hároméves mérkő­zik a kétévesekkel, melyeket jobb hír előz meg. Noha tehát tavaszszal még közepes háromévesek is sikerrel szoktak síkra szállani jobb osztályú két­évesekkel, most még­is kénytelenek vagyunk a kétévesek pártjára állani, mert Gamina és Patri nem számot­tevő háromévesek, s a kétéveseknek nagyon rosszaknak kell lenniök, ha még ezeket sem tudják leverni. Jelöltjeink: I. Ganache—Fondor. II Borúra derű—Grál. III. Toreador—Gyöngyös. IV. Bestillateur— Voltigeur. V. Tokió— Ignác. VI. Lulu—Valaki. VII. Heritiere—Pavolin. VIDÉK. Törvényhatósági élet. Temesvár város képviselőtestülete ma rendkí­vüli közgyűlésben tárgyalta Gyürky Ábrahám gróf ajánlatát a város területével határos medvesi, giro­­dai, erzsébetházi és gyarmatbai uradalmainak meg­vétele tárgyában. Az összesen ötezer holdra terjedő uradalomért a gróf 1.270.000 forint vételárt kér. Telbisz polgármester bejelentette, hogy a birtokok telekkönyvi és jövedelmi állapotát a szakközegek most vizsgálják meg. A földmivelési miniszter a vá­ros kérelmére leküldte Bárányi Béla igazgatót és Lovas Sándor műszaki tanácsost a birtokok szak­szerű felbecslésére. A közgyűlés a gróf ajánlatát a szakosztály­okhoz tette át érdemleges határozat cél­jából. Május tizedikére újabb ,rendkívüli közgyűlést tűztek ki ez ügyben.* Somogy vármegye törvényhatósága ma délelőtt tartotta rendes évnegyedes közgyűlését Tallián Gyula főispán elnöklésével. Az alispán évnegyedes jelentése után Szalay Károly interpellálta az alis­pánt az iránt, hogy van-e tudomása arról, hogy a legközelebbi szigetvári képviselőválasztás előtt a szigetvári és barcsi főszolgabirák rendeletet kap­tak, hogy Bartha Miklós megválasztását meggátol­ják. Maár alispán kijelentette, hogy ilyesféle rende­letről tudomása nincs, a tényállást a főszolgabírák meghallgatásával kinyomozza, az eredményről jelen­tést tesz a közgyűlésnek. A törzsvagyonpénztár céljaira 1/2°l 0 pótadót névszerinti szavazással 1897-re megajánlottak, a vasúti albizottság jelenté­sét az állandó választmány javaslata értelmében tudomásul vették. A közgyűlés ezután Szalay Imré­nek a földadó leszállítása iránt benyújtott indítvá­­nyát tárgyalta élénk vita mellett. Tallián főispán és Véssey Mihály bizottsági tag indítványára ezút­tal az indítványt a napirendről levéve javaslattétel végett az állandó választmányhoz utasították. A Győrmegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta tavaszi rendes közgyűlését, melynek leg­érdekesebb pontja a Fischer Sándor dr. országgyű­lési képviselővé történt megválasztása folytán meg­üresedett főjegyzői állás betöltése volt. A válasz­tásnál Németh Miklós pusztai járási főszolgabíró 77 szavazattal Szodtfried József szigetközi járási főszolgabíró ellen lett megyei főjegyző. Pusztai járási főszolgabíróvá Szodtfried Endre szolgabírót, ennek helyére pedig Némethy Ödön közigazgatási gyakornokot választották meg. A választás után Goda Béla alispán a vármegye nevében örömét fejezte ki a fölött, hogy a király Lévay Henrik megyebizottsági tagot bírói rangra emelte.

Next