Budapesti Hírlap, 1897. október(17. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-07 / 279. szám

1897. október 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (279. sz.) —1.10 II. rendű 50—75, tehéntúró 05—18, ementáli sajt 0.90—1.00 frt, grófi 68—72 kr kilója. Hüvelyes. Lencse magyar 7—12, ctocke­­raui 27—27, borsó héjas magyar 7-50—14, külföldi 13—22 kr kilója, bab fehér apró 7—10, nagy 6—10, színes 8—13 kr kilója. Tojás: Eris I. oszt. (1440 darab) 28­0—30­3 frt ládája, teatojás 2.80—3.00 frt 100 darabja. Zöldség. Sárgarépa 3.50—6.00, petrezselyem 3.60—6.00, 100 drb zeller 1.00—1.40, kalarábé 0.80—1.20, fejeskáposzta 3.50—5.00, kelkáposzta 1. 00—1.20, vöröskáposzta 3.00—5.00 kr, fejessaláta 1­20—1.80 frt 100 darabja. Burgonya rózsa 1.80—2.50 sárga 2.40—3.30 frt kilója. Fekete retek 0.30—1.20 kr 100 darabja. Gyümölcs. Közönséges alma 10—20, fajkörte 12—20 frt métermázsája. Fűszer. Paprika I. rendű 35—52, II. rendű 18—30 kr kilója. — Orosháza állomás október hónap 15-től díjszabási uton való rendezésig az 1895. évi októ­ber 1-től érvényes II. rész 2. füzetben élelmi­sze­reknek gyorsáruként való szállítására foglalt 1. ki­vételes díjszabás A., B. és C. csoportra nézve köz­vetetten díjtételekkel fölvétetik. A Csaba állomás­sal való forgalomban érvényes közvetetten díjtéte­lek az A., B. és C. csoportra egyaránt 0.35 már­kára fölemelve, Orosháza állomásra érvényes. — Az osztályáru-díjtételek. Az augusztus 29-én kelt 119985/0. II. sz. hirdetmény oda módo­sul, hogy a keletnémet-magyar köteléki díjszabás II. rész 1. füzetében és pótlékaiban Jaegerndorf és Ziegenhals állomásokra vonatkozó osztólyum-díjtéte­­leket nem ez évi szeptember, hanem október hónap végével helyezik érvényen kívül. — Lu­xuslóvásár a Tatterpillban. Az Or­szágos Gazdasági Egyesület és a Tattersall által évenként rendezett luxuslóvásár ma reggel nyílt meg a Tattersall telepén. Ezúttal 220 ló érkezett föl: 16 négyesfogat, 62 kettes és 4 ügető egyes fogat és 49 hátasló. A vásár úgy a lovak mennyi­ségét, mint kvalitását illetőleg állandóan javul. Ve­vők meglehetős számmal vannak, a­minek erős bi­zonyítékát szolgáltatta az állami lovak tegnapi ár­verése is, a­melyen úgyszólván valamennyi lovat eladták és pedig nagy részüket Német-, Bajor­országba, az ausztriai tartományokba, igen sokat Svájcba és Romániába. Mindezek a külföldi vevők a luxuslóvásáron is jelen vannak s egyelőre még tartózkodnak ugyan a tényleges vásárlástól, de sok lóra vannak alkuban. Ez ideig mindössze 14 ló kelt el teljesen kielégítő árakon. Az eladott lovak, kettő kivételével, mind külföldi kezébe jutottak. A vásár a közelebbi napokban valószinüleg sokkal élénkebb lesz a mainál. — Csőd a vidéken. Zichermann Dávid Szat­­már. Bej. nov. 22. — Ferencvárosi sertésvásár. (Hivatalos jelentés.) A ferencvárosi petroleum­rak­tárnál levő fővárosi konzum-sertésvásár árjegyzése a következő: okt. 5 én 522 darab sertés érkezett, készlet okt. 4-éről 145 darab, összes fülhajtás 667 darab. Elszállítottak 372 darabot budapesti fo­gyasztásra, elszállittatlan maradt 295 drb. A na­ptárak 120—180 kgr. súlyban 561/2—57l/2 kr, 220— 280 klgr. súlyban 56V2—57V2 kr, 320—380 kgr. súlyban 561/3—57­2 kr. A vásár hangulata vonta­tott volt. — A budapest-kőbányai ■­erténz kereske­­delmi csarnok árjegyzése okt. 6 hu. Magyar elsőrendű: Fiatal nehéz (páronkint 320 kgron felül 560 krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig) 55—56 krig. — Szerbiai: Nehéz (páron­ts­int 260 klgron felül) 56—56 52 krig. — Közép (páronkint 220—260 klgrig) 55 — 56 krajcárig. Könnyű (páronkint 220 klgrig) 54—56 krig. — Sertéslétszám: okt. 4-kén 31495, október 5-kén fölhajtatott 50, elszállittatott 749, okt. 6-án maradt 30796. A hisott sertés üzletirányzata: Változatlan. — Az irgalmas Isten szerelmére, ne bántsa­nak —f­ordította. Házamat már kipusztították a franciák, elpusztították az angolok, a hara­miák meg-megsütögették a talpamat! A bol­­dogságos szent szűzre esküszöm, hogy vendég­lőmben nincs sem eledel, sem pénz és a jósá­gos apát atya, a­ki itt a küszöbömön éhezik, tanúságot tehet erről. — Igaz uram, mondotta kitűnő francia­­sággal a kapucinus, a­mit ez az érdemes em­ber állít, az igaz, ő e kegyetlen háborúk szá­mos áldozatainak egyike, habár vesztesége az enyémhez képest olyan könnyű, mint a toll. Ereszsze el — folytatta a dragonyoshoz for­dulva angolul — sokkal gyöngébb, sem hogy elszöknék, még ha akarna is. A lámpa világításánál láttam, hogy ez a barát gyönyörű szál ember, sötét arcszinti, szakállas, sólyomszemű és olyan magas, hogy csuklyája fölért Rataplan füléig. Meglátszott rajta, hogy sokat szenvedett életében, de úgy tartotta magát, akár a király és műveltségéről némi fogalmat alkothattunk, a­mikor mind­egyikünk hallotta el saját nyelvünket olyan folyékonyan beszélni, mintha anyanyelve volna. — Nincs mitől félnie, — mondtam a reszkető vendéglősnek. A­mi Önt illeti, én ha nem tévedek, éppen az a férfi, a­ki megad­hatja nekünk a szükséges felvilágosítást. — Minden, a­mim van, rendelkezésére áll, fiam. De, tette hozzá halavány mosolygás­sal, böjti eledelem mindenkor sovány, ez idén azonban olyannak bizonyult, hogy kenyér­darabkát kell kérnem, hogy kérdéseire meg­felelni elég erős legyek. Kétnapi eleséget hoztunk tarisznyánkban, tehát csakhamar elláttuk avval a kevéssel, amit kért. Rettentő látványt nyújtott a farkasszerű­­ mohóság, a­melylyel a szárított kecskehús­­darabot megkapta, a­mivel megkínáltam. — Az idő sürget és a dolog velejére kell térnünk, mondom. Fölvilágosításra van szük­ségünk annak az apátságnak gyöngébb pontjai, meg az ott tanyázó gézengúzoknak szokásai felől. Valamit kiáltott, a­mit latinnak tartot­tam, összekulcsolt kezekkel és szemét az ég felé forgatta. Az igazak imádsága hatalmasan megsegít, szólt, még­sem mertem reményleni, hogy az enyém olyan gyorsan meghallgatásra talál. Ha rám néznek, láthatják Almeixel szerencsétlen apátját, a­kit három seregnek a söpredéke, eretnek vezérükkel­ otthonomból kiűzött. Oh! ha elgondolom, mennyit vesztet­tem el! Hangja megcsuklott, szeme könybe lábadt. — Vigasztalódjék, uram, szólt a Bart. Kilencet teszek négy ellen, hogy holnap estére birtokba visszahelyezzük. — Nem a saját jólétemmel törődöm, fe­lelt a barát, még csak szegény, szerteszórt nyájammal sem most. Hanem a szent erek­lyékért aggódom, a­mik a rablók szentségtörő kezei közt maradtak. — Egyenlő tétet lehetne megfogadni, egyáltalán törődnek-e velők, mondá a Bart. De csak mutasson utat, a­merre a kapukon bejuthatunk, csakhamar kitisztjuk az ön szá­mára a helyiséget. — Néhány rövid szóval az apát megadta az összes kívánt értesítést. Mindaz, a­mit mon­dott, azonban csak még félelmesebbé tette föl­adatunkat. Az apátság falai negyven láb ma­gasak. Az első ablakok eltorlaszolvák, az egész épület el van lőrésekkel látva puskatüzeléshez. A haramiacsapat katonai fegyelmet tart, őrsze­meik számosabbak, semhogy remélhetnék meg­lepni őket. Mind nyilvánvalóbbá vált, hogy gránátos zászlóalj meg pár réslörfi ágyú szük­séges. Fölemeltem szemöldökeimet, a Bart meg fütyülni kezdett. — Valamit még kell ellene kisértetü­nk, akárhogyan is, mondom. A legénység már leszállott a nyeregből és lovukat megitatták, vacsorához láttak. Ré­szemről az apáttal meg a Bart-tal bementem az ivóba, hogy tervünket megbeszéljük. Sauve ide­mben némi kevés cognacom maradt és ezt elosztottam hármunk közt; éppen elegendő volt, hogy bajszunkat r­eg­­nedvesitsük. — Nem valószínű — szóltam — hogy ezek a gazemberek idejövetelünkről már érte­sültek. Az út mentén őrszemeknek eddig nyo­mát sem láttam. Az én tervem az, hogy vala­melyik közeli erdőben elrejtőzzünk és azután, ha majd kinyitják a kapukat, nekijök vágta­tunk és meglepjük őket. A Bart nézete szerint ez a leghelyesebb, a­mit tehetünk, de a­mikor részletesebben megbeszéltük,­ az apát számos akadályt képező körülményre figyelmeztetett. — Kivéve a város felöli oldalon, negyed mértföldnyire az apátságtól sem akad hely, a­hol embert vagy lovat el lehetne rejteni mondá. A­mi a város lakosságát illeti, nem lehet bennök bízni. Attól tartok, fiam, hogy kitűnő tervének a sikerre kevés kilátása ma­rad szemben az éber őrködéssel, a­mit azok az emberek el nem hanyagolnak. — Más módot nem tudok — feleltem. A konflans huszárok nincsenek annyian, hogy arra pazarolhassak közülök félszázadot, hogy negyven lábnyi falnak neki rohanjon, a mely mögött ötszáz főnyi gyalogság áll.­(Folyt. köv.)­­ Budapesti börzék. — A budapesti börzén ma a zsidó ünnep miatt úgy a gabonacsarnok, mint az értéktőzsde zárva volt. Bécsi börzék. Béva, okt. 6. (Saját tudósítónk távirata.) Gabonatőzsde. A zsidó ünnep miatt szünetelt a forgalom. Eleos, október 6. (Saját tudósítónk távirata.) — Értéktőzsde. Az előtőzsdén az üz­let a zsidó ünnep miatt igen lanyhán indult. Csak igen kevés kötés történt. Egyedül az Unió-részvé­nyek emelkedtek 42-re, majd 40-en megállapodtak.­­ A déli tőzsdére kedvező hatással volt a berlini árfolyamok javulása. Egy nagyspekuláns, ki alpesi bányarészvényekben nagyobb eladásokat eszközölt, eladásait beszüntette.­­ A zárlat ü­zlettelen volt. magyar értékek zárlata : 4%, aranyjáradék 121.55. Tiszai és­szeg. kölcsön sorsjegy 139. Magy. vasúti kölcsön ezüstben 101.10 Magy. kel. vas. áll. kötvény 120 60. Magyar leszámitoló­­és pénzváltó­ bank 250.50 Magy. keresk. bank 1405. Magyar koronajáradék 99.40. 40/0 magyar föld­­teherm. kötvény 97. Magyar hitelbank 388. Magyar nyeremény-kölcsön-sorsjegy 155. Kassa­­oderbergi vasúti 192.— Rimamurányi vasmű 254.50 — Osztrák értékek zárlata. 4­270-es papirjáradék 102.20. 4°/0 osztrák aranyjáradék 123.45. 1860. sorsjegy 148.70. Osztr. hitelsorsj. 198 50 Angol-osztrák bank 163.50 Bécsi bankegye­­sü­let 254. Osztr.-magyar bank 965. Déli vasút 83.75 Diviagőzhajós részvénytársaság 452. Dohány­részvény 165.50. Cs. kir. arany (vert) 5.68. Német bank­váltók 58.75. 402*/, ezüstjáradék 102.20. Osztrák koronajáradék 101.80. 1864. sorsjegy 189.50. Osztrák hitelintézet 354.25 Unionbank 291. Osztrák Lander­bank 224.25 Osztrák-magyar államvasut 337.50 Elbavölgyi vasút 259. Al­pesi 125.50 20 frankos 9.511/1. Londoni váltóár 119.65. Szilárdabb, ütetős adó. Jegyzések: Osztrák hitel 354.25. Magyar hitel 387.50 Anglo­ bank 163 25 Bank­verein 254. Unió­bank 291.50 Bänderbank 224.75 Osztrák államvasut 337.50 Déli vasút 83.75 Elba­völgyi vasut 258.75 Dohány 157.50 Miszaki vasut­ 248.50 Rimamurányi 255. Alpesi bánya 125.50. Májusi járadék 102.20 Magyar koronajáradék 99.50. Török sorsjegy 62.50 Márka készpénzért 58.75. Napoleon 9.521/2 forinton. Külföldi börzék: Páris, okt. 6. (C. T. B.) Megnyitás. Búza szilárd , okt. 28.85. (+ 0.20), nov. 28.50, (-f- (VL5), nov.—feb. 28.40 (+ 0.10), jan.—ápr. 28.25 (+ 0.10). Liszt szilárd; okt. 61.40 (+ 0.30), nov. 60.90 (+ 0 15), nov.—febr. 60.60 (+ 0.35), jan.—ápr. 60.10 (+ 0.10). Repceolaj nyugodt ; okt. 56.75 (változatlan), nov. 57 ( — ), nov.— decemb. 57.25 (változatlan), jan. — ápr. 58 (vál­tozatlan). Szesn nyugodt; okt. 39 (változatlan), nov. 38.25 (változatlan), nov.—dec. 38.26 (változat­lan ), isid. —ápr. 38.75 (változatlan). Cukor szilárd; okt. 27.877a, nov. 28. okt.—jan. 28 jan.—ápr. 28.621/3 frank. Idő : Hűvös, Páris, okt. 6. (Zárlat.) 3*/, francia járadék 103.17. 4­/.7* francia járadék 107.12. Államvasut 726. Olasz járadék 94.70. Osdtománbank 606.50. Berlin, október 6. (Zárlat.) Osztrák hitel 212.20. Déli vasút 36.50. államvasut 143.70. Magyar arany 103.50. Osztrák aranyjáradék 104.80. Ezüstjáradék 102.40. Magyar korona 100.10. Orosz bankjegyek 217.10. 4°/0 új orosz kölcsön 66.05. Bécsi váltóárfolyam 170.10. Frankfurt, okt. 6. (Esti tőzsde.) Zsidó ünnep miatt zárva. London, okt. 6. (Zárlat). Konzolok 112.9. KÜLÖNFÉLE. X A 9-es szám. A számok közt sajátszerű szerepet játszik a 9-es szám. Tudvalevő, hogy a babona csodaerőt tulajdonít neki, de még sokkal csodálatosabb ez a szám aritmetikai tekintetben. Fontenelles francia filozófus, a­ki 99 éves kort ért el, már 1758-ban megállapította, hogy a 9-es szám­nak minden szorzata az egyes számok összeadásá­ban megint 9-et ad ; pl.: 2X9 = 18; 1+8 = 9; 8X9 = 72; 7 + 2 = 9 stb. Mar­an mennyiségtani tudós a 9-es számnak egy másik érdekes tulajdonságát fedezte föl, hogyha egy több tagú számot hátulról visszafelé olvasunk s aztán a kisebbet a nagyobból levonjuk, úgy a levonás vagy 9-et vagy a 9-nek többszörösét ered­ményezi, a­mely, ha az egyes számokat összeadjuk, megint 9-et ad ; így pl. 17, megfordítva 71 . 13

Next