Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)

1897-11-02 / 304. szám

1897. november 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (304. sz.) megérkezését, de magát állandóan (háromszornál többször) nem hirdetheti. A hirdetés reklámos alakja sérti az orvosi hivatás méltóságát. Ilyen reklámozás az orvosi segítség kínálása hírlapokban, plakátokon, különös gyógyító módok hirdetése, kórtörténetek és operálások közlése nem orvosi lapokban, megrendelt köszönetnyilvánítások. A közönség figyelmét nem illik reklámszerű címekkel és címtáblákkal fölhívni. Az orvos ne ígérjen vagy adjon jutalmat azoknak, a­kik neki betegeket szereznek. Laikusokat ne híjjon az orvos operálásához. Nem eléggé ismert orvosságokról és ipari termékekről ne adjon bizo­nyítványt. Kerülje még a látszatát is, hogy bizo­nyos patikához érdekközösség fűzi. Kollégáival szemben a tisztességes magatartás azt követeli tőle, hogy látszatát is kerülje, mintha mások betegeit el akarná hódítani. Ha beteghez hív­ják s arról értesül, hogy ott más orvos már meg­kezdte a gyógyítást, elődjével orvosi tanácskozást ajánl, ha sürgős esetben hívják, csak az első segít­séget adja meg s gondoskodik, hogy a rendes or­vos idejekorán értesüljön a történtekről. Ha valaki­nek a betegénél más orvos hivatalos megbízásból tesz látogatást, nem tehet megjegyzéseket a gyó­gyításra s a rendes orvost értesíteni kell. Ha vala­mely orvos betege specialistával gyógyíttatja ma­gát, mind a rendes orvos, mind a specialista tar­tózkodjék az egymás hatáskörébe való avatkozástól. Az orvos az orvostól és vele közös háztartásban élő családja gyógyításáért nem követelhet díjat, a felajánlottat pedig nem fogadhatja el. A további pontozatok a helyettesítést és az orvosi tanácskozást osztályozzák. Innen csak említ­jük, hogy meghalt orvostárs helyettesítése esetén a helyettes az özvegy és árvák javára folytatja a helyettesítést az év végéig, hacsak a család e ha­szonról le nem mond. Az egész rendtartás arra vall, hogy a szövet­kezés csakugyan hivatva lesz az orvosi tisztesség megvédésére, meg tudja teremteni azt az erkölcsi tekintélyt, melynek teljessége fölemel, legkisebb fogyatkozása lesújt. j± közönséggel szemben is erre a feddhetetlen hitre, erkölcsi tekintélyre van a tisztességes orvosnak szüksége. Az E. M. K. E. jelentése. Budapest, nov. 1. November hónap 14-én Kolozsvárit megtart­ják az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület tizenkettedik rendes közgyűlését. Sándor József fő­titkár elkészítette azt a jelentést, melylyel a múlt 1896—97. évi működést vázolja. A jelentésből, mely azzal kezdődik, hogy a királynak a tíz szoborért hódolatát nyilvánítja és elsiratja az egyesület ne­vezetes halottjait, Bethlen Gábor gróf elnököt, Hor­váth Gyula alelnököt és Rökk Pál tiszteleti tagot, ezeket az adatokat veszszük ki. Nevezetes momentum a múlt év történetében a testvéregyesületekkel való érintkezés. Az ezred­éves ünnep alkalmából három ilyen közös akció volt: az ezredéves közművelődési kiállítás, az ezredéves közmű­velődési kongresszus és a kultúr­­sorsjáték ügye. Az egyesület kebelében ki­emeli a jelentés, hogy a múlt közgyűlési évben 22.253 levelet és küldeményt, az idén 23,231-et, tehát 978-al többet kezeltek, mint tavaly. Az idei küldemények keretében összesen 42,263 példány irat, nyomtatvány stb. szerepel. Időszerű­nek tartja fölemlíteni a jelentés azt, hogy az egye­sület összes személyi kiadása, az egyesület meg­alakulása óta, az írnokokat és bijnokokat, valamint a rendkívüli alkalmazottakat és az összes lakás­béreket is belevéve, ez év elejéig 47,142 frt 53 krajcárba került. Ezzel az összeggel alapították és teremtették meg közel másfél évtized alatt az E. M. K. E.-et. Az egyesület fiókválasztmányai: egy székes­fővárosi, két alföldi, tizenhat erdélyrészi megyei és egy szomszédos megyei, hét önálló városi és har­mincnégy járási vagy vidéki. Együtt hatvanegy, a szaporodás egy. A tagok száma: örökös 77, szaporulat 3; alapító: 1971, szaporulat 34; rendes tag 9750, ezek közt uj 51; pártoló 2587, uj 9; ciklust újított 488 rendes és 154 pártoló; együtt az összes tagok száma 14,385. Az uj örökös és alapitó tagok 5659 frt 61 krt képviselnek; az uj rendes és pártoló ta­gok 7129 frtot. A vagyon állása 1897 szeptember elsején ez volt: Pénzvagyon bankelhelyezésben 366.354 frt 88 kr, tőzsdei, magán- és bekebelezési kötvényben 189.968 frt 76 kr, kölcsönökben 84.026 frt 04 kr, algyógyi alapítványi birtok értéke régi becslés sze­rint 221.557 frt 45 kr, egyéb igatlanok (E. M. K. E. bérháza, iskolák és óvók befektetése, szászvárosi piaci épület) 206.461 frt 98 kr, kötelezvényileg biz­tosított várandóságok 82.052 frt 18 kr, fölszerelés 2.444 frt 78 kr, készpénzkészlet 75 frt 55 kr, tár­gyalás alatt lévő hagyatékok főösszege 104.900 frt. Összesen 1.257.841 frt 62 kr. Ehhez veendő azonban még további 350.000 forint várandóság, úgy, hogy az E. M. K. E. vagyona átlag másfél millió forintra becsülhető. Az új készpénz-vagyon a múlt évi közgyű­léstől 35.284 forint 60 krajcárral szaporodott. Az egyesület által szervezett és rendszere­sen segített intézmények közül államosítottak az idén is két óvót és tizenegy iskolát, ezek közül a két óvó és egy iskola egyesületi, a többi tíz is­kola felekezeti, rendszeres segítés szüksége meg­szűnt két iskolára és két egyházra nézve. Viszont újonan felkarolt az egyesület a régieken kívül tizenhárom egyházi segítséget és felekezi iskolát, köztük romániait és bukovinait is; kimondotta három iskola építését és egyet jelentéke­nyen kibővített; létesít egy új óvót és egy gyermek-menedékhelyet, jókarba helyezett egy másikat és megindította más két óvó létesítését és segítését ; az E. M. K. E. iskolák és óvók tanító személyzetére nézve kimondotta az ötödéves pótlé­kon és nyugdíj­járulékon kívül a fontosabb he­lyekre nézve és megfelelő működés után az 500, illetve 400 frt fizetési minimumot, a­mit több isko­lában és óvóban azonnal életbe is léptetett. Kitün­tető jutalomban részesített több tanitót és óvót és rendkivülileg segített több iskolát. Adott ösztön­díjakat. Megjelent segítségével három nagy kiad­vány ; létesített tizennégy új népkönyvtárt ; adott több dalosköri jutalmat s kimondotta a daloskört vezetők lehetőleg rendszeres jutalmazását stb. Az adott segítség kimutatása ez: Egyházaknak 1920 frt, állami, községi, felekezet és egyesületi népiskoláknak 22,416 frt 76 kr., óvók és gyermek­­menedékhelyeknek 8861 frt 50 kr., szakiskoláknak és felsőbb iskoláknak 23,486 frt 37., kulturális ki­adványokra 2960 frt, népkönyvtáraknak és nép­­dalosköröknek 2000 frt, vegyes segítségre 7171 frt 35 kr., újabb segítségre 12,262 frt 37 kr. Ösz­­szesen 81,078 forint 85 krajcár. A tőkekamat után ugyancsak 67,932 forint van, de a választmány így intézkedett: Az E. M. K. E. évi jövedelme volt 1887-ben tőkekamat­ és ingatlan után 67.932 frt 04 kr. 1885-ben volt 1200 frt, 1886-ban 4765 frt 18 kr, 1887-ben 11.878 frt, 24 kr, 1888-ban 14.458 frt 85 kr, 1889-ben 20.506 frt 65 kr, 1890-ben 22.731 frt 15 kr, 1891-ben 28.456 frt 58 kr, 1892-ben 45.615 frt 35 kr, 1893-ban 50.071 frt 45 kr, 1894-ben 54.270 frt 40 kr, 1895-ben 62.993 frt 24 kr, 1896- ban 66.718 frt 12 kr, 1897-ben 67.932 frt 04 kr. Összesen tehát ez 446.579 frt 25 kr. Ennyit költhetett az E. M. K. E. kamataiból 1885-től 1897- ig. Ehhez járul még tőkebefektetéssel 55.036 frt és megtérítendő kulturális kölcsönökben 32.280 frt. A tizenhárom év allatt az E. M. K. E. jöve­delme 501.633 frt 68 krajcár volt. Ezt persze cél­jaira áldozta. Félmillió forintra becsülhető az az összeg, melyet közvetített az E. M. K. E. ipar­mozgalma. Ez a közel másfél millió forintot érő vagyonnal együtt mintegy két és fél millió. Tizen­három év előtt semmi sem volt az intézmény és ma vagyonban, szervezetben, működésben példa nélkül való a hasonló alkotások sorában. TÁVIRATOK. Goluhovszki Olaszországban. Róma, nov. 1. A Popolo Romano jelenti, hogy Umberto király Rudini miniszterelnököt és Visconti­ Venosta külügyminisztert meghívta, hogy november 6-ikán, Goluhovszki gróf meg­érkezte alkalmával Monzába jöjjenek. Az Rab­é ismételten foglalkozik Golu­hovszki gróf monzai utazásával és azt Umberto király iránti hódolatnak mondja és biztos je­lenségnek tartja Ausztria-Magyarország és Olaszország közt fennáll ,kitűnő viszonyra nézve. Az Escroito ugyanez alkalomból azt mondj­a, hogy a hármas szövetség teljesen megfelel Olaszország politikai és katonai helyzetének és hogy annak megváltoztatása hiba volna. Goluhovszki gróf látogatása megerősíti e fel­fogás helyességét. Paris, okt. 31. A Temps Goluhovszki gróf monzai utazását nagyon természetesnek találja. Egy új miniszter kell, hogy uralkodója szövetségeseit üdvözölje. Berlin, okt. 31. A Kreuzzeitung Golu­hovszki gróf monzai utazásáról ezt mondja : Teljesen igazuk van azoknak, kik ez utazásnak a csupán udvariassági tény keretén messze túlmenő politikai jelentőséget tulajdonítanak. E jelentőség már magában a látogatás tényében rejlik, mely­ ­ magától értődőleg alkalmat fog adni arra, hogy Umberto király és Goluhovszki gróf minden irányban behatóan tárgyalhassák a politikai helyzete­t. Olaszország és a hármasszövetség Róma, nov. 1. A Nuova Antologica Capelli kép­viselőnek, Robbant külügyminiszteri államtitkárának a Nuovo Antologica igazgatójához Matteorino Ferra­­r­i's-hoz intézett levelét teszi közzé, melyben Cappelli kijelenti, hogy Robbant a hármas­ szövetséget, még annak megkötése előtt óhajtotta, mivel súlyos hibának tartotta, hogy Olaszország állandóan izo­lálva maradjon. Midőn Robbant gróf külügyminisz­ter lett, első gondolata volt a hármas­ szövetséget megújítani és javítani, hogy garanciákat teremtsen nem csupán Olaszország területi épségének, hanem ez állam Olaszországon kívüli nagy érdekeinek is. A nagy titokban folytatott tárgyalások néhány hónapig tartottak és célra vezettek.Időközben Robbant Olasz­ország tengeri helyzetével foglalkozott, melyet a hármas­ szövetség kellően megvédeni nem látszott ké­pesnek. Bismarck hercegtől és más fenkölt személyisé­gektől támogatva, Robbant gróf azon volt, hogy Angliá­val nem talán valami konvenciót vagy szerződést, hanem csupán barátságos megállapodást hozzon létre a két állam pozíciójának a Földközitengeren való kölcsönös védelmére, még­pedig a státuszkép alapján. Midőn Robbant terveinek megvalósítása a lehetőség körébe jutott, közölte azokat a kamará­val és négy hónappal visszalépése előtt e tervei megvalósultak. Robbant gróf akkor ezt mondotta Capeleinek : — Mi Olaszországot a külföldön védve és biztosítva hagyjuk hátra akár csak egy vas tornában. Capelli levele továbbá a következőket tartal­mazza: A hármas-szövetség egyszerűen oly államok barátsága, a­melyek senkinek békéjét és nyugalmát nem zavarják, de maguk sem akarnak zavar­tatni belső fejlődésükben és nagy külföldi érde­keikben. Ha majd a hármas-szövetséggel egyidejű­leg egy kettős-szövetség is fönáll, ez mit sem vál­toztatott és ha egyáltalában történt változás, ez javulást jelent. A kettős szövetség megállapodásai­nak alapját nem képezhették más érzelmek, mint azok, melyek a hármas szövetség megteremtésénél mértékadók voltak. Osztrák képviselők Berlinben. Berlin, nov. 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) A rendőrségnek a no­vember 12-ére tervezett osztrák-németbarát tüntetéssel szemben elfoglalt álláspontjáról na­gyon ellentétes hírek vannak elterjedve. A gyű­lést természetesen meg fogják tartani, de épp oly természetes az is, hogy a berlini rendőrség nem kötötte ki, hogy az osztrák képviselők a gyűlésen ne beszéljenek, mert a porosz egye­sületi törvénynek nincsen efféle intézkedése. Aztán a porosz rendőrségnek nincsen is mit meg­tiltania ; egyszerűen tudomásul kell vennie a gyű­lés megtartását és az meg is történt. De e mellett és tagadhatatlan, hogy az egész rende­zés is osztrák képviselők beszédeinek hirdetése az itteni hivatalos köröket nagyon kellemetle­nül érintette. A Ber­. Tagebr. arról értesül, hogy a porosz kormány az osztrák kormányra való tekintettel nem fogja tűrni, hogy a gyűj­tésen az osztrák képviselők is beszéljenek. Az e végből szükséges intézkedések végrehajtá­sával a porosz belügyminisztérium van meg­bízva. Minthogy a porosz egyesületi tör­vény nem teszi lehetővé, hogy a gyű­lést a rendőrség ebben az esetben föloszlassa, ennélfogva valószínűleg úgy fognak eljárni, hogy azokat az osztrák képviselőket, a­kik fölszó­lalnak, azonnal kiutasítják; ezenkívül a gyűlés részvevőinek viselkedésétől fog függni, várjon magát a gyűlést is nem oszlatják-e föl. A Bék­. Tagebi. még azt jegyzi meg, hogy értesülését a legmegbízhatóbb forrásból kapta. A görög-török békealku. Konstantinápoly, okt. 31. A béketár­gyalásoknak, a III. pontnál történt megaka­dása tekintetében bizonyosnak és kikerülhetet­­lennek látszik, hogy e vitás ügyet a nagykö­vetek választott bírósága elé fogják utasítani, ámbár a görög küldöttek ezt lehetőleg ki akarják kerülni. Bizonyosnak látszik, hogy a

Next