Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)

1897-11-24 / 326. szám

1897. november 24. BUDAPESTI HÍRLAP. (326. sz.)­ ­ pedagógiai felügyeletet, mert nincs meg a szükséges szakképzettsége. Minden külföldi nagy­város kötelességének tartotta, hogy gon­doskodjék a szakszerű felügyeletről. Az iskolák egészségi felügyelete sem megfelelő, mert föltét­lenül szükséges, hogy minden iskolában minden gyermeket legalább hónaponként egyszer vizsgálják meg. Szünidei osztályokat akar berendezni, hogy a szünidő alatt is gondozásban részesüljenek a gyer­mekek. Ezenkívül a déli órákban is akarja, hogy előadásokat tartsanak. Szükségesnek tartja, hogy az óvóiskolákat előbb nyissák ki s később csukják be. Kollár Lajos a szünidei oktatást fölösleges­nek, sőt károsnak tartja. A felügyeletre elegendő az iskolaszék. A népoktatást a fővárosnak fejlesztenie kell, de csak úgy teheti, ha meg­szabadul azoktól a terhektől, a­melyeket az állam helyett visel. Indítványozza, hogy a főváros fokoza­tosan szüntesse be a középiskolákat. Fü­löp Károly szerint a főváros hatósága tehetségéhez képest ele­get áldoz az iskolaügyért s többet nem tehet. Az iskolák ellenőrzésének teljesen megfelel az iskola­szék. Weisz Bertold nem tartja helyesnek, hogy a budgettárgyalásoknál nagy elveket hirdetnek s Budapestet a külföld mintájára akarják kormá­nyozni. Az olyan elvek hirdetése, a­melyek a fő­város speciális viszonyainak nem felelnek meg, csak árt az ügynek. Palotai­­Rezső már most ki akarja mondani, hogy a reáliskolák első osztá­lyát már 1898-ban szüntesse be a főváros. Steiger Gyula korainak tartja Palotai indítványát, hanem azt indítványozza, hogy 1900-ban szüntessék meg az egyik reáliskola első osztályát. Steltcn­ Ferenc szerint nem az a bizottság kötelessége, hogy csak a számokat vizsgálja, de kötelessége, hogy a kül­földön tapasztalt üdvös dolgokat Budapesten is lehetőleg meghonosítsa. A bizottság a szakfelügye­letet fölöslegesnek tartotta s az indítványt 8 szóval 7 ellen elvetette. Ellenben kimondotta, hogy az 1900—1901. tanévben a zerge­ utcai reáliskola első osztályát beszünteti, a következő évben a másik iskola első osztályát s így fokozatosan a többi osz­tályokat. A színházak segítségének kérdésénél Ilácz Károly dr. hivatkozik arra, hogy ha a népszínházi alapban deficit lesz, azt a főváros fogja megfizetni s a fővárosnak még sincsen megfelelő befolyása a színházra. A színház ügyeit föltétlenül a népszín­házi bizottság intézi s annak eljárását szóvá tenni sem lehet. A bizottság most a körszékeket zsölye­­rangba akarja emelni s a törvényhatóság hozzá sem szólhat. A népszínházi alap kezeléséről szóló sza­bályzatot okvetetlen revízió alá kell venni, mert kép­telenség,hogy egy bizottság a nyilvánosság kizárásával szuverén hatalommal rendelkezzék az adófizetők milliós vagyonáról. Indítványozza, hogy a szabályza­tot sürgősen módosítsák. Steiger Gy­ula azért szólal föl, mert nemcsak ő kezdeményezte, hanem ő is gyűjtötte össze a színházalap összegét. Azután részletesen elmondja a színház építésének történetét. Védelmébe véve a népszínházi bizottságot, kijelenti, hogy úgy a bizottságnak, mint a népszínháznak nagy része volt Budapest magyarrá tételében. A bizottság Halmos polgármester fölszólalása után egyhangúlag elfogadta Rácz Károly dr. indítványát. — A községi választások. A bíráló-választ­mány holnap délután tárgyalja az igazoló-választ­­mány tegnapi határozata ellen beadott fölebbezéseket. Mérő János elnök ugyanis különvéleményt jelentett be, mert a választmány minden kerületbe csak egy szavazatszedő­ küldöttséget választott. Ugyanezért fölebbezett a belvárosi szabadelvű párt is. Stern József dr. különvéleményt adott be, hogy a választás december negyedikén és ötödikén legyen. A reform­párt és demokrata­ párt megfelebbezte a szavazat­­szedő­ küldöttségek megválasztását. Véleményünk szerint a bíráló­ választmány egyik fölebbezést sem tárgyalhatja, illetőleg egyikben sem hozhat határozatot. Az 1872 : XXXVI. t.-c. 42. szakasza ugyanis világosan elrendeli, hogy a választás ki­tűzése s a szavazatszedő­ bizottság kiküldése az igazoló-választmány feladata s az ellen fölebbezést nem enged. Hogy a törvény kizárja a fölebbezést, bizonyítja, hogy a 40. szakaszban az összeírásra s az 53. szakaszban a választásra hozott igazoló-vá­­lasztmányi határozatokra a törvény világosan s külön-külön előírja, hogy a bíráló-választmányhoz megfelebbezhető. Általánosságban pedig egy pont­ban sem intézkedik a törvény. Ez természetes is. Az igazoló-választmány ma reggel már kiragasz­totta a választási hirdetést. Abban meg vannak álla­pítva a választás napja s a szavazatszedő­ küldött­­ségek. Ha a bíráló-választmány a határozatokat megváltoztatja, illetőleg azoknak érdemi tárgyalá­sába belemegy s az 53. szakaszt akarja rá­magyarázni a fölebbezésekre, akkor is tör­vénysértést követ el, mert be kell várnia a törvényben a fölebbezés beadására előírt határnapot. De ha van fölebbezés a bíráló-választ­mányhoz, akkor van fölebbezés a közigazgatási bírósághoz is. A választást tehát addig megtartani sem lehet, a­míg a közigazgatási bíróság jogerős ítéletet nem hoz. Azaz a választást egyszerűen lehetetlenné lehet tenni. A törvény ugyanis egy betűvel sem mondja, hogy az igazoló­ választmány határozata ellen csak birtokon kívül van felebbezés, azt pedig csak fölösleges magyaráznunk, hogy a birtokon kívüli fölebbezésnek csak akkor van helye, ha a törvény egyenesen úgy rendeli. Fölösleges hát, teljesen abszurd fölebbezésekkel és különvéle­ményekkel a választási szenvedelyet fokozni s külö­nösen nem lehet hivatása ez az igazoló-választmány elnökének. A demokrata- és reformpárt küldöttsége Odesényi Vilmos dr. vezetése mellett járt ma Márkus József főpolgármesternél. A küldöttség a főpolgármester­nek, mint a bíráló-választmány elnökének elpana­szolta az igazoló-választmány tegnapi eljárását. A választmány ugyanis nem tárgyalt, és határozott, hanem előre kimondotta, hogy azokat fogja a kül­döttségbe megválasztani, a­kiket az illető kerület választmányi tagja ajánl. Elmondotta a küldöttség, hogy az igazoló-választmány elnöke a Terézvárosba már most rendőri karhatalmat kért a választások idejére. Márkus József főpolgármester is elítélte Mérő Jánosnak a rendőrség igénybevételére vonat­kozó kijelentését, mert ahhoz joga nem volt. Az erzsébetvárosi régi polgári párt Morzsányi Károly elnöklése mellett tartott ülésén megkezdte a jelölést. Morzsányi Károly indítványára huszonöt tagú kijelölő-bizottságot küldtek ki. Azután Ehrlich G. Gusztáv, a pártiroda vezetője, referált a párt állásáról s biztos győzelmet jósolt. Morzsányi Károly bejelentette, hogy Podmaniczky Frigyes báró belépett az elnökségbe, azután indítványozta, hogy már most jelöljék Márkus József főpolgármestert, Szabó Béla posta- és távirófőigazgatót és Marx János államvasúti forgalmi igazgatót. Az indítványt, egyhangúlag elfogadták, Márkus József, Szabó Béla és Marx János nyitják tehát meg a jelöltek hosszú sorát. A második kerületi választók pénteken délután a Fácán nagytermében tartanak választói köz­gyűlést. — Gerlóczy Károly nyugdíja. A jogügyi bizottság mai ülésén tárgyalta Gerlóczy Károly alpolgármesternek nyugdíjazása iránti kérelmét. A bizottság megállapította a törvényszerű nyugdíj­­összeget. Ezenkívül Gerlóczynak rendkívül kiváló érdemeinek figyelembevételével azt javasolja a köz­gyűlésnek, hogy adja meg a távozó alpolgármester­nek a teljes fizetését a személyes pótlékkal együtt.­­ A bizottság azután Eresz Géza dr. évi nyugdiját 1766 forintban állapította meg. — Az ej községi adók. A tanács ma rend­kívüli ülésében kezdte meg a községi adók re­formjára vonatkozó javaslat tárgyalását. Abban a tanács valamennyi tagja egyetértett, hogy a főváros pénzügyi helyzetén sürgősen javítani kell s hogy ez csak új jövedelmek behozásával lehetséges. — Háromnegyedévi gazdálkodás. A fő­­számvevő ma közzétette az első háromnegyed év kezelési eredményét. A kimutatás szerint az elő­irányzattal szemben eddig 2.042.185 forint megta­karítás volt. Ez azonban nem bizonyít semmit, mert csak az van kitüntetve, a­mit tényleg kész­pénzben kiadtak. A legtöbb munkát azonban nyá­ron végezték s a számlák még nincsenek kifizetve, tehát mint megtakarítás szerepel. A két millió forint többlet tehát egyszerű számítás, a­mi nem bizonyít sem a jó, sem a rossz gazdálkodás mellett. — A műegyetem telke. A kisajátító­ bizott­ság ma meg akarta venni az új műegyetem céljára szükséges Haasz-féle telket, de az árra a tulajdo­nossal nem tudott megegyezni. A központi vásár­­csarnok kibővítésére szükséges telek árára sem tudott a bizottság a tulajdonossal megegyezni. A bizottság mind a két ügyet áttette a bírósághoz. — Új anyakönyvi hivatalok. A tanács mai ülésén elhatározta, hogy a hetedik kerületben föl­állítandó anyakönyvi hivatalt a Kertész­ utca 42. számú házában, a nyolcadik kerületit ideiglenesen a Német­ utca megnyitására a József­ utcában kisajátí­tott házban helyezi el. — Remény háza. Ma újabb munkásház­­építő-szövetkezet alakult, a­mely a Remény háza címet vette föl. A szövetkezet tagjai iparosok hi­vatali altisztek és szolgák. A tervezet szerint az 1—3 szobás házak 1150—1800 forintba kerülnének, a­mit egy koronás heti részletekben lehet be­fizetni. — A koronaőrök kaszárnyája. A korona­őrök kaszárnyájának építésére kiküldött vegyes bizottság Kulimán Lajos tanácsos elnöklése mellett tartott ülésén tudomásul vette, hogy a várpalota építő­bizottsága a honvédelmi miniszter engedelmé­vel fölajánlotta a palota és Lógodi­ utca közt levő telket.— Zsúfolt iskola. A józsefvárosi iskolaszék előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Bezerédj­­utcai iskola annyira zsúfolva van, hogy már az is­kola év elején el kellett utasítani a jelentkezőket, azóta pedig sokan jelentkeztek s valamennyit el­utasíto­tták. Az iskolaszék azt kéri, hogy a tanács rendezze be a Rökk­ Szilárd­ utcai iskolának üresen levő két iskolaszobáját s ott vegyék föl az elutasí­tott tanulókat. — Uj építkezések. A magánépitési­ bizottság tegnap a következő épitőengedelynek­ kiadását határozta el: Kopf Dávidnak VI. ker. Damjanich­­utca 4275. hrsz. háromemeletes házra. Özv. Kan­­derer Józsefnének HL kér. Bécsi­ út 4454. hrsz. egyemeletes­ házra. Khugler Adolfkónak III. ker. Remete-hegy 2088. hrsz. földszintes házra. Sárközy Jánosnak III. kér. Remete-hegy 2088. hrsz. föld­szintes házra. Wittmann Antalnak XI. kér. Tábor­hegy 2295. hrsz. földszintes házra. Vrabecz Mátyás­­nak VI. kér. Fób­i-út 1578. hrsz. földszintes házra. Fehérváry Istvánnak X. ker. Rezső-tér 8631. hrsz. földszintes házra. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, nov. 23. — Dal a kottáról. Szomorú nóta lesz’ ez, mert a szövegét a büntetőtörvényszék irta . . . Hatan ültek a vádlottak padján : egy hegedű­művész, egy zeneszerző, egy orvosnövendék s három kereskedősegéd. Valamennyien rajonganak a muzsikáért, a­mi kétségkívül nemes szenvedély s szebb és szórakoztatóbb a négyes tarokknál is. De, a­mint ma meggyőződtünk, a zene is bajba sodorhatja az embert, ha lopott kottáról olvassa le az édes melódiákat. Ez a tragédiája az emlí­tett hat vádlottnak is. Egy közös isme­rősük, Gyurics Gyula kereskedősegéd, a­ki a Rózsavölgyi-cégnél volt alkalmazva, egész raktárra való kottát lopott a gazdájától. A zene­művek nagy részét eladogatta, de barátairól és ismerőseiről sem feledkezett meg. Van olyan köztük, a­kinek háromszáz forint ára kottát ajándékozott. A cég főnöke, Dunkel Norbert, végre tetten érte a bőkezű adakozót s átadta a rendőrségnek. Később megbocsátott neki, de a jó barátai tulajdon ellen való kihágásért a vádlottak padjára kerültek. A pert ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Czerda István elnöklésével. Dunkel Norbert, a panaszos cég tagja, körülbelül nyolcszáz forintra becsüli a kárát, a­melynek fele már megtérült. Kijelenti, hogy a hegedűművészt, a­kinél háromszáz forint ára kottát találtak, úgyszintén a zeneszerzőt is ártatlannak tartja. Az elnök: Miből következteti, hogy W. he­gedűművész ártatlan? Dunkel: Kérem, ez az ember az Operánál van alkalmazva. Saját tapasztalásomból tudom, hogy ha éjfélkor fáradtan hazatér, jó ideig még asztronómiá­val, fizikával és algebrával foglalkozik. Az ilyen ember, véleményem szerint, lehetetlen, hogy beszá­mítható állapotban legyen. Az elnök azután sorra kihallgatta a vádlotta­kat. Valamennyien azt mondják, hogy csak kölcsön­­képpen kapták a kottákat és sejtelmük sem volt arról, hogy Gyurics tolvaj. A törvényszék, bár az ügyész a vádlottak ellen az orgazdaság vádját emelte, csak tulajdon ellen való kihágást látott a dologban s ezért a hegedűművészt ötven, a többi vádlottat harminc forint pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén öt, illetőleg három napi elzárásra ítélte, csupán a zene­szerzőt mentette föl, mert vele szemben az ügyész elejtette a vádat. — Az Esterházy hercegek hitbizománya. Egy 1885-ben kelt családi egyezmény szerint az edelstetteni (bajorországi) fejedelmi grófság allodiá­­lis javadalmainak, jogainak és tartozékainak tulaj­dona mindenkor a magyarországi hercegi hitbizo­­mány tulajdonosát illetik meg. A soproni törvény­szék most fölhívja a hercegi család tagjait, hogy a­kiknek e határozat ellen kifogásuk van, jelenjenek meg ez évi december 13-dikán Sopronban a törvényszék hivatalos helyiségében. — Halálraítélt rendőrtisztek. Mexikóból táviratozzék. Arrayo merénylőt az itteni rendőrségi fogházban szörnyű tortúrával megölték. Arrayo meggyilkolásában való részvétellel tizenhárom rendőrtisztviselő volt vádolva. Ezek közül tizet halálra ítéltek, egyet tizenegy hónapi fogházra, kettőt fölmentettek. 9

Next