Budapesti Hírlap, 1897. november (17. évfolyam, 304-332. szám)
1897-11-24 / 326. szám
1897. november 24. BUDAPESTI HÍRLAP. (326. sz.) pedagógiai felügyeletet, mert nincs meg a szükséges szakképzettsége. Minden külföldi nagyváros kötelességének tartotta, hogy gondoskodjék a szakszerű felügyeletről. Az iskolák egészségi felügyelete sem megfelelő, mert föltétlenül szükséges, hogy minden iskolában minden gyermeket legalább hónaponként egyszer vizsgálják meg. Szünidei osztályokat akar berendezni, hogy a szünidő alatt is gondozásban részesüljenek a gyermekek. Ezenkívül a déli órákban is akarja, hogy előadásokat tartsanak. Szükségesnek tartja, hogy az óvóiskolákat előbb nyissák ki s később csukják be. Kollár Lajos a szünidei oktatást fölöslegesnek, sőt károsnak tartja. A felügyeletre elegendő az iskolaszék. A népoktatást a fővárosnak fejlesztenie kell, de csak úgy teheti, ha megszabadul azoktól a terhektől, amelyeket az állam helyett visel. Indítványozza, hogy a főváros fokozatosan szüntesse be a középiskolákat. Fülöp Károly szerint a főváros hatósága tehetségéhez képest eleget áldoz az iskolaügyért s többet nem tehet. Az iskolák ellenőrzésének teljesen megfelel az iskolaszék. Weisz Bertold nem tartja helyesnek, hogy a budgettárgyalásoknál nagy elveket hirdetnek s Budapestet a külföld mintájára akarják kormányozni. Az olyan elvek hirdetése, amelyek a főváros speciális viszonyainak nem felelnek meg, csak árt az ügynek. PalotaiRezső már most ki akarja mondani, hogy a reáliskolák első osztályát már 1898-ban szüntesse be a főváros. Steiger Gyula korainak tartja Palotai indítványát, hanem azt indítványozza, hogy 1900-ban szüntessék meg az egyik reáliskola első osztályát. Steltcn Ferenc szerint nem az a bizottság kötelessége, hogy csak a számokat vizsgálja, de kötelessége, hogy a külföldön tapasztalt üdvös dolgokat Budapesten is lehetőleg meghonosítsa. A bizottság a szakfelügyeletet fölöslegesnek tartotta s az indítványt 8 szóval 7 ellen elvetette. Ellenben kimondotta, hogy az 1900—1901. tanévben a zerge utcai reáliskola első osztályát beszünteti, a következő évben a másik iskola első osztályát s így fokozatosan a többi osztályokat. A színházak segítségének kérdésénél Ilácz Károly dr. hivatkozik arra, hogy ha a népszínházi alapban deficit lesz, azt a főváros fogja megfizetni s a fővárosnak még sincsen megfelelő befolyása a színházra. A színház ügyeit föltétlenül a népszínházi bizottság intézi s annak eljárását szóvá tenni sem lehet. A bizottság most a körszékeket zsölyerangba akarja emelni s a törvényhatóság hozzá sem szólhat. A népszínházi alap kezeléséről szóló szabályzatot okvetetlen revízió alá kell venni, mert képtelenség,hogy egy bizottság a nyilvánosság kizárásával szuverén hatalommal rendelkezzék az adófizetők milliós vagyonáról. Indítványozza, hogy a szabályzatot sürgősen módosítsák. Steiger Gyula azért szólal föl, mert nemcsak ő kezdeményezte, hanem ő is gyűjtötte össze a színházalap összegét. Azután részletesen elmondja a színház építésének történetét. Védelmébe véve a népszínházi bizottságot, kijelenti, hogy úgy a bizottságnak, mint a népszínháznak nagy része volt Budapest magyarrá tételében. A bizottság Halmos polgármester fölszólalása után egyhangúlag elfogadta Rácz Károly dr. indítványát. — A községi választások. A bíráló-választmány holnap délután tárgyalja az igazoló-választmány tegnapi határozata ellen beadott fölebbezéseket. Mérő János elnök ugyanis különvéleményt jelentett be, mert a választmány minden kerületbe csak egy szavazatszedő küldöttséget választott. Ugyanezért fölebbezett a belvárosi szabadelvű párt is. Stern József dr. különvéleményt adott be, hogy a választás december negyedikén és ötödikén legyen. A reformpárt és demokrata párt megfelebbezte a szavazatszedő küldöttségek megválasztását. Véleményünk szerint a bíráló választmány egyik fölebbezést sem tárgyalhatja, illetőleg egyikben sem hozhat határozatot. Az 1872 : XXXVI. t.-c. 42. szakasza ugyanis világosan elrendeli, hogy a választás kitűzése s a szavazatszedő bizottság kiküldése az igazoló-választmány feladata s az ellen fölebbezést nem enged. Hogy a törvény kizárja a fölebbezést, bizonyítja, hogy a 40. szakaszban az összeírásra s az 53. szakaszban a választásra hozott igazoló-választmányi határozatokra a törvény világosan s külön-külön előírja, hogy a bíráló-választmányhoz megfelebbezhető. Általánosságban pedig egy pontban sem intézkedik a törvény. Ez természetes is. Az igazoló-választmány ma reggel már kiragasztotta a választási hirdetést. Abban meg vannak állapítva a választás napja s a szavazatszedő küldöttségek. Ha a bíráló-választmány a határozatokat megváltoztatja, illetőleg azoknak érdemi tárgyalásába belemegy s az 53. szakaszt akarja rámagyarázni a fölebbezésekre, akkor is törvénysértést követ el, mert be kell várnia a törvényben a fölebbezés beadására előírt határnapot. De ha van fölebbezés a bíráló-választmányhoz, akkor van fölebbezés a közigazgatási bírósághoz is. A választást tehát addig megtartani sem lehet, amíg a közigazgatási bíróság jogerős ítéletet nem hoz. Azaz a választást egyszerűen lehetetlenné lehet tenni. A törvény ugyanis egy betűvel sem mondja, hogy az igazoló választmány határozata ellen csak birtokon kívül van felebbezés, azt pedig csak fölösleges magyaráznunk, hogy a birtokon kívüli fölebbezésnek csak akkor van helye, ha a törvény egyenesen úgy rendeli. Fölösleges hát, teljesen abszurd fölebbezésekkel és különvéleményekkel a választási szenvedelyet fokozni s különösen nem lehet hivatása ez az igazoló-választmány elnökének. A demokrata- és reformpárt küldöttsége Odesényi Vilmos dr. vezetése mellett járt ma Márkus József főpolgármesternél. A küldöttség a főpolgármesternek, mint a bíráló-választmány elnökének elpanaszolta az igazoló-választmány tegnapi eljárását. A választmány ugyanis nem tárgyalt, és határozott, hanem előre kimondotta, hogy azokat fogja a küldöttségbe megválasztani, akiket az illető kerület választmányi tagja ajánl. Elmondotta a küldöttség, hogy az igazoló-választmány elnöke a Terézvárosba már most rendőri karhatalmat kért a választások idejére. Márkus József főpolgármester is elítélte Mérő Jánosnak a rendőrség igénybevételére vonatkozó kijelentését, mert ahhoz joga nem volt. Az erzsébetvárosi régi polgári párt Morzsányi Károly elnöklése mellett tartott ülésén megkezdte a jelölést. Morzsányi Károly indítványára huszonöt tagú kijelölő-bizottságot küldtek ki. Azután Ehrlich G. Gusztáv, a pártiroda vezetője, referált a párt állásáról s biztos győzelmet jósolt. Morzsányi Károly bejelentette, hogy Podmaniczky Frigyes báró belépett az elnökségbe, azután indítványozta, hogy már most jelöljék Márkus József főpolgármestert, Szabó Béla posta- és távirófőigazgatót és Marx János államvasúti forgalmi igazgatót. Az indítványt, egyhangúlag elfogadták, Márkus József, Szabó Béla és Marx János nyitják tehát meg a jelöltek hosszú sorát. A második kerületi választók pénteken délután a Fácán nagytermében tartanak választói közgyűlést. — Gerlóczy Károly nyugdíja. A jogügyi bizottság mai ülésén tárgyalta Gerlóczy Károly alpolgármesternek nyugdíjazása iránti kérelmét. A bizottság megállapította a törvényszerű nyugdíjösszeget. Ezenkívül Gerlóczynak rendkívül kiváló érdemeinek figyelembevételével azt javasolja a közgyűlésnek, hogy adja meg a távozó alpolgármesternek a teljes fizetését a személyes pótlékkal együtt. A bizottság azután Eresz Géza dr. évi nyugdiját 1766 forintban állapította meg. — Az ej községi adók. A tanács ma rendkívüli ülésében kezdte meg a községi adók reformjára vonatkozó javaslat tárgyalását. Abban a tanács valamennyi tagja egyetértett, hogy a főváros pénzügyi helyzetén sürgősen javítani kell s hogy ez csak új jövedelmek behozásával lehetséges. — Háromnegyedévi gazdálkodás. A főszámvevő ma közzétette az első háromnegyed év kezelési eredményét. A kimutatás szerint az előirányzattal szemben eddig 2.042.185 forint megtakarítás volt. Ez azonban nem bizonyít semmit, mert csak az van kitüntetve, amit tényleg készpénzben kiadtak. A legtöbb munkát azonban nyáron végezték s a számlák még nincsenek kifizetve, tehát mint megtakarítás szerepel. A két millió forint többlet tehát egyszerű számítás, ami nem bizonyít sem a jó, sem a rossz gazdálkodás mellett. — A műegyetem telke. A kisajátító bizottság ma meg akarta venni az új műegyetem céljára szükséges Haasz-féle telket, de az árra a tulajdonossal nem tudott megegyezni. A központi vásárcsarnok kibővítésére szükséges telek árára sem tudott a bizottság a tulajdonossal megegyezni. A bizottság mind a két ügyet áttette a bírósághoz. — Új anyakönyvi hivatalok. A tanács mai ülésén elhatározta, hogy a hetedik kerületben fölállítandó anyakönyvi hivatalt a Kertész utca 42. számú házában, a nyolcadik kerületit ideiglenesen a Német utca megnyitására a József utcában kisajátított házban helyezi el. — Remény háza. Ma újabb munkásházépítő-szövetkezet alakult, amely a Remény háza címet vette föl. A szövetkezet tagjai iparosok hivatali altisztek és szolgák. A tervezet szerint az 1—3 szobás házak 1150—1800 forintba kerülnének, amit egy koronás heti részletekben lehet befizetni. — A koronaőrök kaszárnyája. A koronaőrök kaszárnyájának építésére kiküldött vegyes bizottság Kulimán Lajos tanácsos elnöklése mellett tartott ülésén tudomásul vette, hogy a várpalota építőbizottsága a honvédelmi miniszter engedelmével fölajánlotta a palota és Lógodi utca közt levő telket.— Zsúfolt iskola. A józsefvárosi iskolaszék előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Bezerédjutcai iskola annyira zsúfolva van, hogy már az iskola év elején el kellett utasítani a jelentkezőket, azóta pedig sokan jelentkeztek s valamennyit elutasították. Az iskolaszék azt kéri, hogy a tanács rendezze be a Rökk Szilárd utcai iskolának üresen levő két iskolaszobáját s ott vegyék föl az elutasított tanulókat. — Uj építkezések. A magánépitési bizottság tegnap a következő épitőengedelynek kiadását határozta el: Kopf Dávidnak VI. ker. Damjanichutca 4275. hrsz. háromemeletes házra. Özv. Kanderer Józsefnének HL kér. Bécsi út 4454. hrsz. egyemeletes házra. Khugler Adolfkónak III. ker. Remete-hegy 2088. hrsz. földszintes házra. Sárközy Jánosnak III. kér. Remete-hegy 2088. hrsz. földszintes házra. Wittmann Antalnak XI. kér. Táborhegy 2295. hrsz. földszintes házra. Vrabecz Mátyásnak VI. kér. Fóbi-út 1578. hrsz. földszintes házra. Fehérváry Istvánnak X. ker. Rezső-tér 8631. hrsz. földszintes házra. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, nov. 23. — Dal a kottáról. Szomorú nóta lesz’ ez, mert a szövegét a büntetőtörvényszék irta . . . Hatan ültek a vádlottak padján : egy hegedűművész, egy zeneszerző, egy orvosnövendék s három kereskedősegéd. Valamennyien rajonganak a muzsikáért, ami kétségkívül nemes szenvedély s szebb és szórakoztatóbb a négyes tarokknál is. De, amint ma meggyőződtünk, a zene is bajba sodorhatja az embert, ha lopott kottáról olvassa le az édes melódiákat. Ez a tragédiája az említett hat vádlottnak is. Egy közös ismerősük, Gyurics Gyula kereskedősegéd, aki a Rózsavölgyi-cégnél volt alkalmazva, egész raktárra való kottát lopott a gazdájától. A zeneművek nagy részét eladogatta, de barátairól és ismerőseiről sem feledkezett meg. Van olyan köztük, akinek háromszáz forint ára kottát ajándékozott. A cég főnöke, Dunkel Norbert, végre tetten érte a bőkezű adakozót s átadta a rendőrségnek. Később megbocsátott neki, de a jó barátai tulajdon ellen való kihágásért a vádlottak padjára kerültek. A pert ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Czerda István elnöklésével. Dunkel Norbert, a panaszos cég tagja, körülbelül nyolcszáz forintra becsüli a kárát, amelynek fele már megtérült. Kijelenti, hogy a hegedűművészt, akinél háromszáz forint ára kottát találtak, úgyszintén a zeneszerzőt is ártatlannak tartja. Az elnök: Miből következteti, hogy W. hegedűművész ártatlan? Dunkel: Kérem, ez az ember az Operánál van alkalmazva. Saját tapasztalásomból tudom, hogy ha éjfélkor fáradtan hazatér, jó ideig még asztronómiával, fizikával és algebrával foglalkozik. Az ilyen ember, véleményem szerint, lehetetlen, hogy beszámítható állapotban legyen. Az elnök azután sorra kihallgatta a vádlottakat. Valamennyien azt mondják, hogy csak kölcsönképpen kapták a kottákat és sejtelmük sem volt arról, hogy Gyurics tolvaj. A törvényszék, bár az ügyész a vádlottak ellen az orgazdaság vádját emelte, csak tulajdon ellen való kihágást látott a dologban s ezért a hegedűművészt ötven, a többi vádlottat harminc forint pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén öt, illetőleg három napi elzárásra ítélte, csupán a zeneszerzőt mentette föl, mert vele szemben az ügyész elejtette a vádat. — Az Esterházy hercegek hitbizománya. Egy 1885-ben kelt családi egyezmény szerint az edelstetteni (bajorországi) fejedelmi grófság allodiális javadalmainak, jogainak és tartozékainak tulajdona mindenkor a magyarországi hercegi hitbizomány tulajdonosát illetik meg. A soproni törvényszék most fölhívja a hercegi család tagjait, hogy akiknek e határozat ellen kifogásuk van, jelenjenek meg ez évi december 13-dikán Sopronban a törvényszék hivatalos helyiségében. — Halálraítélt rendőrtisztek. Mexikóból táviratozzék. Arrayo merénylőt az itteni rendőrségi fogházban szörnyű tortúrával megölték. Arrayo meggyilkolásában való részvétellel tizenhárom rendőrtisztviselő volt vádolva. Ezek közül tizet halálra ítéltek, egyet tizenegy hónapi fogházra, kettőt fölmentettek. 9