Budapesti Hírlap, 1897. december (17. évfolyam, 333-362. szám)

1897-12-01 / 333. szám

1897. december 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (338. sz.) 488. iránt. Megbízható forrásból vett értesülé­sünk szerint a kormány a katolikus kongresz­­szus megnyitása után két-három nappal a protestáns lelkészek kongruájának állami rendezése iránt előterjesztést nyújtott be a koronához. A függetlenségi párt akciója. A függet­lenségi és 48-as párt a következő kijelentést teszi közzé: Némely lap értesülése, hogy a függetlenségi és 48-as párt intéző bizottsága Justh Gyula elnöklése alatt permanenciába helyezkedik, téves. A párt intéző, vagy helyesebben végrehajtó­ bizott­ságának elnöke, a pártelnök, és minden híreszte­lés, mely a pártban szétoszló vezetést tételez föl, nem más, mint téves és irányzatos híresztelés. A párt Kossuth Ferenc elnöklése alatt egészen egységes, a széthúzásnak vagy a vezetés szét­osztásának legcsekélyebb tünetei nincsenek. A permanenciába helyezkedett végrehajtó bizottság ma három órakor, a még gyöngélkedő Kossuth Ferenc lakásán hosszasan ülésezett, Kossuth elnöklése alatt, határozatait azonban, mint a­hogy természetes is, a legnagyobb diskréció fedi. Holnap ugyancsak Kossuth lakásán három órakor a végrehajtó­ bizottság ismét ülést tart. Módosítás a szászok kedvéért. A köz­ségi és egyéb helynevekről szóló törvény­­javaslaton a képviselőház közigazgatási bizott­sága, mint értesülünk, módosítást tett, a­mely­­melynek, úgy látszik, az a célja, hogy elvegye élét az erdélyrészi szászok között a törvénj­­avaslat ellen megindult agitációnak. A tör­vényjavaslat első cikkelye ugyanis a belügy­miniszter eredeti szövegezésében ekként hang­zott: „Minden községnek csak egy kizárólagos hivatalos neve lehet.“ A bizottság kihagyta ebből a szövegből a kizárólagos szót, vagyis a cikkelyt így állapította meg: „Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet.“ Ez az új szöveg a jogosultságnak még a látszatától is meg­fosztja a szászoknak azért való följajdulását, hogy a községek százados históriai elnevezéseit meg akarja semmisíteni a törvényjavaslat. Csakis a hivatalos ügykezelésben és jelvénye­ken, valamint a hivatalos jellegű egyéb viszonylatokban lesznek ezentúl kötelesek az országos törzskönyvben vezetett hivatalos nevet használni (a törvényjavaslat még itt is meg­engedi az eltérő elnevezésnek zárójelben való febüntetését­, máskülönben pedig semmi kor­látot nem szab a javaslat az eltérő elneve­zés használatának. Hogy pedig a hivatalos viszonylatokban föltétlenül megkövetelendő az egész országra való tekintettel megállapí­tott névnek egységes használata, eléggé kitű­nik a törvényjavaslathoz csatolt miniszteri elő­terjesztésből, a­mely élénk színekkel ecseteli, mily nehézségek és bajok forrása a közigazga­tás minden ágában, különösen pedig a posta- és távirókezelésben, a vasúti szolgálatban, az ország védelmi érdekei szempontjából, sőt az üzleti életben is az a körülmény, hogy több mint kétezer község oly neveket használ, a­melyek más községek elnevezésére is szolgál­nak, hogy ezenfelül tömegesen fordulnak elő oly nevek is, a­melyeket csak egy betű vagy ékezet különböztet meg más községek elneve­zésétől; s hogy még nagyobb ama községek száma, a­melyeknek több nevük is van a nél­kül, hogy azok valamelyike hivatalos jellegű­nek lenne kijelölve. Sunkó a pénzügyminisztériumban című mai hírünket egy hivatalos kőnyomatos valótlannak mondja. Ugyanígy nyilatkozott egy hírlapíró előtt Graenzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár, a­ki erre vonatkozólag azt mondja, hogy az önálló vámügyre nézve a pénzügyminisztériumnak egyelőre csak ankét összehívása volt a tennivalója, az auto­nóm vámtarifa megállapítása évekre terjedő munka. Fizikai idő sincs elegendő arra, hogy legalább hatvan vámsorompót és vámházat állítsanak decem­ber elsejéig Magyarország és Ausztria határán. Minderre azonban — mondja az államtitkár — nincs is szükség, mert a kormánynak igen alapos a reménye, hogy a provizóriumot Ausztriában alkot­mányos uton elfogadják. Ezzel az igen optimisztikus fölfogással szemben mi csak azt kérdezzük, hogy min dolgozik hát éjjel-nappal a pénzügyminiszté­rium ? Mert, hogy igen sok és sürgős munkájuk lehet, azt mutatják az éjjel is világos ablakok. Ugrón Gábor Gyulán. Ugrón Gábor holnap reggel utazik Gyulára, a­hova délután érkezik meg. Fogadására nagy előkészületeket tesznek. A válasz­tás holnapután lesz, melyen erős küzdelemre van kilátás. Új delegátus: Hieronymi Károly a delegáció tagságáról lemondott, mire Szápáry Gyula gróf Papp Gézát hívta be, mint a ki a póttagságra leg­több szavazatott kapott. Papp Géza azonban beteg, igy az országos bizottság elnöke Szabó Imrét hívta meg. A II. Á. V. beruházási kölcsönének első részlete. A kereskedelemügyi miniszter a M. Kir. Államvasutak igazgatóságának javaslatára meg­engedte, hogy a beruházási hitelből 1898-ban húsz darab fa osztályú gyorsvonatu szerkocsis mozdonyt és 6 darab kézi fékkel ellátott elsőrangú szerkocsit rendelhessen meg. Hogy ugyanebből a hitelből hány IH. g. osztályú mozdony szereztessék be 1898-ban, a­melyek a nagyforgalmú vagy kedvezőtlenebb emelkedési viszonyokkal biró vonalakon alkalma­zandók, az a vonalak fölépítménye és a hídszerke­zetek szilárdságához képest fog megállapíttatni. E­ind a három rendbeli beszerzésre, 1898-ra 2.880.000 forint van előirányozva. A mura-közi katolikusok panasza. Zala­­vármegyéből fölirat érkezett Vaszary Kolos herceg­prímáshoz, melyben a mura-közi katolikusok azt panaszolják, hogy nincsenek az autonómiai kongresz­­szuson képviselve. A prímás a panaszos föliratot megküldte a kongresszus huszonhetes bizott­ságának. A fiumei ügy. A magyar kormánynak az az elhatározása, a­melyről mai számunkban híradással voltunk, hogy tudniillik teljes passzivitással fogja nézni a pótválasztásokat, nagy­ örömöt keltett a fiumei autonomisták körében. Ez a párt most nagy erővel szervezkedik, széles körű­ agitációt fejt ki s mint tudósítónk telegrafálja, a lemondott negyven­hét képviselő tegnap este egy vendéglőben bizal­mas értekezletet tartott, a­melyen Ossoinaék elnö­költ. A konferencia sokáig tartott, végül harmincöt tagú végrehajtó-bizottságot választottak, a melybe tiz tag a lemondott képviselőkből került. A párt­­határozatokat titokban tartják. Az uj osztrák kormány. — Saját tudósitónk t­e­l­e­f­o­n­j­e­l­e­n­té­s­e.— Bécs, nov. 80. A hivatalos Wiener Ztg. mai száma közli azt a hideg császári kéziratot, mely Badeni­­nek és kormányának lemondását elfogadja. Egy másik császári kézirat megbízza Gautsch bárót a kabinet alakításával. A hivatalos lap holnapi száma közölni fogja az új kabinet ki­nevezését és Badeni kegyvesztettségét. Sze­gény még rendjelet sem kap. Az új kormány tagjai egyszerűen oda komanderozott osztály­­főnökök. Névsoruk ez: Frankenthurni Gautsch Pál báró minisz­terelnökség és belügy. Buber Ignác dr. igazságügyi, Körber Ernő dr. kereskedelmi. Bijlandt-Rheidt Artur gróf földmivelésügyi, Buillet de Latour Vince gróf vallás- és közoktatási, Böhm-Bawerk lovag dr. pénzügyi, Wittek­ Henrik lovag dr. vasúti, Welsersheimb Zenó gróf Laudwehr-minisz­terek. Az új minisztérium tehát megvolna, de hogy a parlament fog-e dolgozhatni, az kér­dés. A parlamenti helyzet maga egyáltalán nem változott; a pártok épp oly élesen álla­nak egymással szemközt, mint Badeni bukása előtt. A jobboldal, illetőleg cseh és lengyel, még mindig szorosan összetart. Ez az oka, hogy Galicia számára Gautsch nem tudott minisz­tert kapni. Ezen kívül hallani sem akarnak arról, hogy az elnökség visszalépjen és hogy a nyelvrendeleteket visszavonják. Az ellenzék a maga részéről eddig leg­alább makacskodik. Nem követeli ugyan a nyelvrendeletek egyszerű visszavonását, hanem hogy legalább függeszszék túl hatását addig, míg az ügyet törvényesen nem rendezik. Az elnökségnek le kell mondani, a Falkenhayn­ - féle határozatot semmisnek nyilvánítani: ezek a németek további követelései. A nehézségek elég nagyok és nagyon kétséges, hogy sikerülni fog-e Gautschnak az ellentéteket kiegyenlíteni. Abrahamovics úrtól úgy szándékoznak megszabadulni, hogy a király kinevezi az urak házának tagjává. A nyelvrendelet ügyét elintézni már sokkal nehe­zebb, mert a csehek nem akarnak engedni és a lengyelek velük tartanak. Ha pedig nincs majoritás, akkor nem csinálhat Gautsch báró semmit. A német ellenzék a kiegyezési provizó­rium kérdésével is foglalkozik és azt az állás­pontot foglalja el, hogy most ez a legfonto­sabb kérdés, mert az ki van zárva, hogy a beterjesztett javaslatot elfogadják. Ha a többi kérdésben teljesítik kívánságukat, akkor haj­landók félévi provizóriumot megszavazni, de töb­bet semmi esetre sem, mert Magyarország így is eleget nyer. A Gautsch-minisztérium parlamentáris ki­látásai tehát nem igen rózsásak. A keresztény szocialisták is a kiegyezésre fektetik a fősúlyt és ellenzik a provizóriumot. Az eddigi többség­ből pedig kiválnak a katolikus néppárt tiroli tagjai, úgy hogy a többség tulajdonkép már nem többség. Egyedüli reménye lehet azonban Gautschnak, hogy az esetre, ha a nyelvrende­let dolgában valahogy ki tudja elégíteni a né­meteket, akkor az alkotmányos nagybirtokos­ság megszavazza a provizóriumot. A helyzet, mint látszik, továbbra is bo­nyolódott és már élénken foglalkoznak parla­­lamenti körökben azzal a gondolattal, hogy ebben az esztendőben nem hívják többé össze a reichsratot. És valóban nem marad egyéb hátra, minthogy Gautsch a lét­szakasz alapján kor­mányozzon és csinálja meg a provizóriumot. Mivel azonban a király nem akarja a kvótát megállapítani, hanem azt kívánja, hogy a provizórium parlamentáris úton jöjjön létre, be kell várni, hogy Gautsch milyen eredménynyel fog tárgyalni az egyes pártokkal. Alább adom értesüléseimet az új kor­mány programjáról, arról a rendkívül fontos politikai aktusról, a­melyet az összes német pártok egyesülése jelent, a bécsi községtanács üléséről, s a kormányváltozással együttjáró aktualitásokról. A kabinetváltozás. A hivatalos Wiener Zeitung ma a következő császári kéziratokat teszi közzé: Kedves Badeni gróf! Indíttatva érzem magamat, hogy a Reichs­­rathban képviselt királyságok és tartományok összkormányától kért lemondást kegyelmesen el­­fogadjam. Egyúttal arról értesítem önt, hogy frankenthurni Gautsch Pál báró eddigi vallás- és közoktatásügyi miniszteremet a Reichsrathban kép­viselt királyságok és tartományok miniszterelnö­kévé kinevezem és őt az uj minisztérium meg­alakításával megbízom. Az uj minisztérium kine­vezéséig az eddigi minisztériumot bízom meg az ügyek vezetésével. Bécs, 1897 november 28. Badeni, s. k. Ferenc József, s. k. A másik császári kézirat így szól: Kedves Gautsch báró! Eb­ben a Reichsrathban képviselt királyságok és tartományok összmainisztériumának lemondását elfogadom, egyúttal kinevezem önt miniszter­elnökeimmé e királyságok és tartományok számára és mielőbb várom javaslatait az uj minisztérium megalakítását illetőleg. Bécs, 1897 november 23. Gautsch, s k. Ferenc József, s k. A hivatalos lap holnap közli a visszalépő miniszterek kitüntetését; valamennyi lelépő minisz­ter előkelő rendjelt kap, Badeni és Gleispach grófok kivételével. Az új kormány programja. Az új kormány programjáról jól értesült körökből a következő hallatszik: Az új kor­mány mint hivatalnokminisztérium kötelessé­gének ismeri, hogy tisztán alkotmányos alapon maradjon és nem hajlandó magát olyan botrányoknak kitenni, a­mineknek a parla­ment az utóbbi napokban tanúja volt. A kor­mány fő feladatának tekinti, hogy a kiegyezési provizóriumot keresztülvigye, hogy ha ez parla­

Next