Budapesti Hírlap, 1897. december (17. évfolyam, 333-362. szám)

1897-12-29 / 360. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (360. sz.) 1897. december 29. — A háziur bűnbakja. Történt pedig a leg­utóbbi házbérnegyed siralmas napján, hogy Stern Zsigmond nem tudott házbért fizetni, Kohn Miksa pedig, a háziúr, nem volt hajlandó az elnézés­re a türelem erényeinek a gyakorlására. Elvégre joga van e neki a házbért követelni, vagy mi ? ... Ha Stern úr nem fizet, ám lássa Stern úr, hová jut. Szegény Stern úr pedig bizony csak nem tudott fizetni, hát a házigazda egysze­rűen kijelentette, hogy most ő a Stern bútorát törvényadta jogánál fogva zálogba veszi. Föl is küldte a házmestert, Würfer Gyulát, hogy hajtsa végre a parancsot. Stern azonban bezárta ajtaját és eltávozott. Mit tegyen már most a házmester? Ha erőszakkal hatol be az elzárt lakásba, abból baj kerekedhetik, de ha meg nem hajtja végre kenyér­­adója parancsát, elveszti állását, már most melyiket válaszsza ? ... Végre is a házmester úgy oldotta meg a dilemmát, hogy elővett egy úgynevezett univeredUndesot, azzal szépen kinyitotta a lakás ajta­ját, a Stern ur bútorát fölhordta a padlásra, aztán jelentette Kohn Miksának, a háziúrnak: — Kohn summatum est. A bútoravesztett Stern­er azonban elment a törvény színe elé és bevádolta Würfer Gyula házmestert a büntetőtörvénykönyv 330. szakaszába ütköző magánlaksértés miatt. Ma tárgyalta az ese­tet a kir. törvényszék Sárkány biró elnöklése mel­lett és Würfert Schäfer Zsigmond dr. védő beszé­dének meghallgatása után két napi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. — A csöd. Hamis bukásért került a törvény­szék elé Ürge Károly Lajos az Ürge és Tímár vas­­kereskedő cég beltagja. Az üzlet, a­melynek egy­általában nem volt reális alapja, alig egy-két évvel fenállása után már búcsujáróhelye volt a hitelezőknek. Legtöbbször mégis a Schopper J. G. cég zaklatta az adósait, a­mire Ürge annyira földühödött, hogy Tömöry Károlyt, a Schopper-cég főnökét agyonlövés­­sel fenyegette, ha csődöt mer kérni ellene. Tömöry azonban mégis csődöt kért, de, hogy a megvadult adós valahogy be ne váltsa a fenyegetését, két de­­tektivvel állandóan megfigyeltette. Ezek ott ácsorog­­tak folyvást az üzlet előtt s e közben azt látták, hogy Ürge az áruit sorjába elviteti az üzletből és Knobloch Józsefné és Ürge Antal lakására szállíttatja azzal a gondos előrelátással, hogy ha már bukni kell, hát legalább maradjon belőle valami haszna is. így azután Knobloch Józsefné és Ürge Antal is a vádlottak padjára kerültek, mint bűnsegédek. A tárgyalást Soós Kálmán bíró vezeti. Mindenekelőtt Tömöry Károlyt, a Schopper-cég főnökét hallgatják ki. Az általános kérdésekre azt feleli, hogy vas­­kereskedő és cs. és kir. asztalnok. Az elnök: Több érdemrend tulajdonosa,ugy­e ? A védő : Kérem, az mellékes. Tömöry elmondotta azután, hogy mennyi árut szállított Ürgének, a­ki végre kijelentette, hogy fizetni ugyan nem tud, de hajlandó egyezkedni. Azonban olyan csekély összeget kínált, hogy lehe­tetlen volt vele kiegyezni. Kihallgatták a vádlottat is, de minthogy két tucat tanú van beidézve, a tárgyalás valószínűleg két-három napig el fog tartani. — A privát óra. A lapok nyíltteréből a nagyközönség is értesült arról az ádáz viszályról, mely a gyógyszerészeti fakultás két tagja: Filárszky Nándor dr. magántanár és Hemzö Lajos tanársegéd közt kitört. Hemzö egyebek közt azzal vádolta Filárszkyt, hogy egy gyógyszerészhallgatónak pri­vátórákat adott s a vizsgálaton jogtalan kedvezéssel keresztül bocsátotta. Az egyetemi tanács megvizs­gálta a dolgot és nem talált rá okot, hogy az illető tanuló szigorlatát megsemmisítse. Az eljárást be­szüntették, Filárszky pedig a büntető bírósághoz ment elégtételért. Rágalmazással vádolta kollegáját s ez ügygyel foglalkozott ma a budapesti törvény­szék egyik tanácsa Sárkány József elnöklésével. A vádlevél fölolvasása után Sík Sándor dr., Hemző tanársegéd védője, bejelentette, hogy védettje az egyetemi tanács megszüntető határozata ellen feleb­­bezést adott be. A törvényszék erre, mivel az iratok beszerzése is szükségessé vált, a tárgyalást elha­lasztotta. Az országos állatvédő-egyesület ma délután öt órakor Verédy Károly elnöklésével közgyűlést tar­tott. A jelentésből kitűnt, hogy az egyesület vagyona 8000 forint, a­miből jövő évre állatmentő­ kocsikat vesznek. Az egyesület 1552 esetben lépett közbe az idén s a rendőrség 1192 esetben pénzbírsággal sújtotta az állatok kínzóit. Néhány kisebb jelentő­ségű ügy után 652 írt jutalmat osztottak ki 70 rendőr, néhány kocsis és mezőőr között. Egyesületek. Az országos polgári iskolai egyesület ma Lád Károly elnöklésével választmányi ülést tartott. Volenszky Gyula titkár és szerkesztő s Miklós Gergely pénztáros jelentései után élénk vita keletkezett a polgári fiúiskola tanítási tervéről, melynek a mennyiség­ természettudományi részét a hét osztályú polgári fiúiskolára szétosztva az igaz­gatóság elkészítette. A nyelv­történettudományi s művészeti részét a húsvéti választmányi gyűlés fogja megvitatni, az egész javaslatot pedig a júliusi közgyűlés. A gyűlés elhatározta, hogy az igazgató­ság útján nagyobb akciót fog kifejteni a fizetések dolgában. Rajta lesz, hogy, mint más állami tiszt­viselőknél az egyenlő beosztást minden fizetési osz­tályon végrehajtották, úgy a polgári iskolai tanár­ságot se mellőzzék. Végül az új kinevezésekről és a tanársegédek törvényellenes alkalmazásáról tanács­koztak.* Közgazdasági táviratok. Pária, dec. 28. (Zárlat.) 3'/„ francia járadék 103.05. 3x/2°/0, francia járadék 106.85. Olasz jára­dék 96.25. Államvasut-részvény 726. Déli vasút 182. Osztrák aranyjáradék 103.10. Ottomán-bank 559. Török dohány 291. Osztrák Länderbank 473. Alpesi 282.50. Berlin,, dec. 28. (Zárlat.) Osztrák hitelrész­vény 220.40. Államvasut részvény 142.70. Déli vasút 33.90. Magyar aranyjáradék 103.10. Osztrák arany­járadék 103. Ezüstjáradék 101.90. Magyar korona 99.90. Károly Lajos-vasut 106.80. Kassa-Oderberg­­vasut 95. Orosz bankjegyek 216.40. 4°/0-os új orosz kölcsön 67.25. Olasz járadék 94.40. Bécsi váltóár­folyam 169.55 London, dec. 28. (Zárlat). Konzolok 112.50. Déli vasút 7.25. Frankfurt, dec. 28. (Esti tőzsde.) Osztrák hitel 297.55. Államvasut 284.12. Déli vasút 68.37. KÖZGAZDASÁG. Budapest, dec. 28. — Kereskedelmi mérlegünk. Már mai szá­munkban közöltük külkereskedelmi forgalmunk fő összegeit s azt a szomorú adatot, hogy kereskedelmi mérlegünk a tavalyival szemben mintegy 40 millió forinttal rosszabbodott. A fő oka ennek a hanyatlás­nak a gabonabehozatalban (184 millióval több, mint tavaly, a tavalyinál 2­1 millióval csekélyebb kivitel mellett) s a cukorkivitelnek a cukorárak hanyatlása mellett még mennyiségi apadásában is van. Az amerikai zsír és olasz borbehozatal is emelkedett nem kevesebb mint 10 millióval. Ezzel szemben azonban a fakivitel csaknem 9 millióval növekedett. A kereskedelmi forgalom főbb tételei ezek: a be­hozatalnál a gyarmatáruk 27 millióval (— 4­3 millió a tavalyi január—novemberi időszakkal szemben) szerepelnek; gabona 29­6 (-1- 18 4), zsiradék 1,2 7 (-­- 4-7), bor 154 (-1- 5'3), kőszén és koksz 32-8 (__04), gyapot 46-5 (—0­3), gyapotáru 10'5 (—1-8), len, kender, juta 16-6 (+ 2-2), gyapjú, gyapjúáru 35'7 (—2-3), selyem és selyemáru 31 (+ 0 7), vas- és vásáru 17-3 (+ 01), gépek és műszerek 18'2 (— 1-3), a kivitelnél cukor 554 (— 13-3), gabona 45'3 (— 21), vágó és igásmarha 44­6 (-f- 0­6), állati termények 674 (-j- 24), italok 18’5 (+ 07), fa 77 (-j- 8'9), kőszén és koksz 314 (-f- 2­8), gyapotáru 68 (+ 0­5), vászonneműek 6'6 (+ 0­3), gyapjúáru 17'2 (-f- 03), papír, cellulózé és papíráru 16­8 (-­- 01), bőráru 34’8 (— 24), üveg és üveg­áru 214 (— 1­3), vas és vasáru 11*9 (-1- 24) millió forint. Ha az áruforgalmat gazdasági technikai szem­pont szerint csoportosítjuk, kitűnik, hogy a nyers­termény és egész gyártmányok behozatala külön­­külön 7­5 százalékkal növekedett, a félgyártmányoké változatlan maradt, holott a kivitelnél a nyerster­mények kivitele kereken 1 százalékkal, a félgyárt­mányoké 10 százalékkal emelkedett, ellenben az egész gyártmányoké 4 százalékkal csökkent.­­ A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara ma délután Lánczy Leó elnöklésével ülést tartott. Az elnök bejelentette, hogy a kamara Halmos János polgármestert megválasztása alkalmá­ból üdvözölte, mire a polgármester biztosította a kamarát, hogy a főváros kereskedelmének és ipará­nak felvirágzására irányzott törekvéseit mindenkor készségesen támogatni fogja. A megrendelések gyűj­téséről szóló törvényjavaslatot a legutóbbi teljes ülés vegyes bizottsághoz utasította. E bizottság ma előterjesztette jelentését, a­melyben utal a számos visszaélésre, a­melyet különösen a saját számlájukra dolgozó osztrák ügynökök elkövetnek s ennélfogva helyesli azokat az intenciókat, a­melyek a kereske­delemügyi minisztert a szóban levő kedvezménye­zésnél vezették s kívánatosnak tart oly intézkedé­seket, a­melyek a jelzett bajokat orvosolnák. A törvénytervezet intézkedései azonban túlmennek a célon, a­mennyiben általánosságban az iparost el­tiltják attól, hogy szolgáltatásait bármikor és bárhol fölajánlja. Ezért a bizottság a törvényjavaslatot mostani szerkezetében elfogadhatónak nem tartja, elismeri azonban a javaslat intencióinak helyességét s a javaslatot oly értelemben véli módosítandónak, hogy az ipar- és kereskedelemre hátrányos vissza­éléseknek elejét vegye. A teljes ülés Szontagh és Schreyer kamarai tagok felszólalásai után elfogadta a bizottság jelentését. A kereskedelemügyi minisztérium kebelében működő tarifa-bizottságba a kamara az 1898-ik évre Ráth Károly kamarai alelnököt küldi ki. A kamara jövő évi budgetjének rendes és rendkívüli kiadásait 63.817 forinttal irányozták elő; a kamarai illetékkulcsot úgy, mint eddig, D­aVo-ban állapítot­ták meg. Budafok községnek azt a kérelmét, hogy a közutainak kiépítésére fölveendő kölcsön törleszt­­hetése céljából adjanak neki öt évre kövezet vám­sze­­dési jogot, a kamara, tekintve, hogy a község az összes áruforgalmat vámmal akarja megterhelni, nem támogatja, s ily értelmű véleményt ad Pest­megye alispánjának. A magántisztviselők 1896. évi országos kongresszusának azt a kérelmét, hogy a kereskedelmi és ipari irodákra nézve mondják ki a teljes vasárnapi munkaszünetet, a kamara nem véli teljesíthetőnek, mert ezek az irodák az egész keres­kedelmi és ipari üzletnek kiegészítő részei. Ezek alapján a kereskedelmi miniszternek ,a mai állapot föntartását fogja javasolni. Guttmann Ádám kamarai tag indítványára a kamara foglalkozott azokkal a visszaélésekkel, a­melyek az utóbbi időben mind sűrűbben észlelhetők az adósok és hitelezők ki­egyezése dolgában. Miután ezek az üzelmek a csődön kívüli kényszeregyezség intézményével meg­­szüntethetők vagy legalább lényegesen kevesbíthe­­hetők volnának, a kamara elhatározta, hogy az e tárgyban évek előtt kidolgozott törvényjavaslatnak mielőbb való életbe léptetése végett a kereskede­lemügyi miniszterhez fölterjesztést intéz. — Magyar aranyj­áradék. A négyszázalékos magyar aranyjáradékkötvény utolsó szelvénye 1898 január 1-én esedékes; ennek következtében a talon átadása mellett 1898 január 1-jétől kezdve a buda­pesti központi állampénztárnál illetékmentesen új szelvényiv kapható. Ezenkívül 1898 június 30-áig még a következő pénztárak fognak szelvényiveket közvetíteni : a budapesti és zágrábi állampénztár, az ország összes adóhivatalai, Budapesten a Magyar Általános Hitelbank, Bécsben a Kreditanstalt, az Oesterreichische Bodenkreditanstalt és a Rothschild­­bankház, Berlinben a Disconto-Gesellschaft és a Bleichrüder-bankház, Frankfurtban Rothschild und Söhne, Párisban Rothschild Fréres, Londonban N. M. Rothschild & Söhne. Az új szelvényiveket 1898 július 1-jétől fogva kizárólag a budapesti állampénztár szolgáltatja ki.­­ Aranyarbitrázs Bécs és Berlin között. Berlinből érkező jelentés szerint a német birodalmi bank, nyilván az új esztendőkor várható bővebb pénzre való tekintettel, elhatározta, hogy a bécsi arany arbitrázsnak nyújtott kamatmentes előlegeit, melyek Bécsből Berlinbe irányuló aranykivitelt lehetővé tették, megszünteti. Miután az előlegek megszűnése következtében az itteni pénzeknek Ber­linben való elhelyezése kevésbbé lesz jövedelmező, valószínű, hogy a piacainkról Berlinbe irányuló aranykiáramlás is meg fog szűnni. — Börzebír­óságaink Ítéletei Ausztriában. A hivatalos újság ma közli Erdély igazságügy­miniszter rendeletét, melyben az összes bíróságok­kal megismerteti az új osztrák végrehajtási törvény intézkedéseit, melyek a magyar ítéletek végrehajtá­sánál Ausztriában érvényesek. Az új osztrák végrehajtási törvény kimondja, hogy a magyar tőzsdebíróságok határozatai és e tőzsdebíróságok előtt kötött egyezségek alapján a végrehajtás feltétlenül elrendelendő. A ma közzé tett rendelet szerint arra utasította az osztrák igazságügyminiszter az osztrák bíróságokat, hogy az új végrehajtási törvényben a külföldön létrejött végrehajtási címek alapján elrendelt végrehajtásra nézve egyébként megszabott korlátozásokat a Magyarországban, illetve Fiuméban és kerületében létrejött címek alapján elrendelt végrehajtásnál ne alkalmazzák. A magyarországi tőzsdebíróságok íté­leteire vonatkozólag kijelentette az osztrák igazság­ügyminiszter, hogy a magyar tőzsdebíróságok íté­letei — ideértve a fiumei tőzsdebíróság ítéleteit is — melyek Ausztriában kerülnek végrehajtás alá, sem az új osztrák perrendtartásban, sem perrendtartást életbeléptető törvényben szabályozott érvénytelení­tési keresettel, illetve semmiségi panaszszal meg nem támadhatók, de az ily ítéletek alapján folya­matba tett kielégítési végrehajtás az új osztrák végrehajtási törvényt életbeléptető törvény XXIX. cikkében jelzett okokból a kötelezett fél kérelmére felfüggeszthető és megszüntethető, épp úgy és épp oly mértékben, mint az osztrák választott bíróságok ítéletei alapján elrendelt végrehajtás. A végrehaj­tásnak magyar tőzsdebírósági ítéletek alapján el­rendelésekor azonban az osztrák bíróságok pusztán a végrehajthatóság fentebb említett általános elő­feltételeinek fönforgását vehetik vizsgálat alá, el­lenben az új osztrák végrehajtási törvényt életbe­­­ léptető törvény XXIX. cikkében felsorolt beszünte- t­­ési okok fönforgása miatt a végrehajtás elrendelése

Next