Budapesti Hírlap, 1898. február (18. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-13 / 44. szám
1898. február 13 BUDAPESTI HÍRLAP. (44. sz.) tokrácia is ad több ünnepséget, nevezetesen Károlyi István gróf, Andrássy Aladár gróf és Karácsonyi Jenő gróf. Ez utóbbi táncmulatságot ad, míg Andrássy Aladár gróf február 20-án este hét órakor nagy ebédet. (A nagybeteg Klementina hercegnő.) Bécsből jelenti tudósítónk telefonon: Klementina hercegnő állapotában az éjjel változás nem volt. Ma a király és az uralkodóház összes Bécsben levő tagjai kérdezősködtek a hercegnő állapotáról. Tegnap este megérkezett Erumnéből a hercegnő leánya, Klotild kir. hercegnő. Délelőtt 10 órakor a következő bulletint adták ki: királyi fensége állapota az éj folyamán nem fordult rosszabbra. A lélegzés könnyebb, testi hőmérséklet 37°, erejének állapota kielégítő. Ferdinánd bolgár fejedelem ma délután 3 órakor Bécsbe érkezett, hogy anyja mellett legyen. A délután folyamán a hercegnő állapota nem változott rosszabbra. (A hercegprímás születése napja.) VanBurg Kolos bíboros hercegprímás ma ünnepelte egész csöndben udvari papjai körében 66-ik születése napját. Esztergomból megjött Boltizár püspök érseki helynök s Walter Gyula dr. kanonok primási irodaigazgatóval az élén az udvari papság. A hercegprímás udvari papjai segédletével délelőtt a saját házi kápolnájában misét mondott, a mely után reggeli volt. A prímás különben senkit nem fogadott s még a fővárosi tisztelgők is a kitett ivén gratuláltak, köztük a kormány tagjai, a főkapitány, a budapesti lelkészkedő papság és a központi papnövelde. Az ország minden részéből sok üdvözlőtávirat érkezett, elsősorban Fehér Ipoly pannonhalmi főapáttól, aki a saját és a bencés rend szerencsekivánatait tolmácsolta, továbbá a püspöki kar tagjaitól. Keszthelyről írják nekünk a következőket : Vaszary Kolos hercegprimás születése napja alkalmából Keszthelyen, mint a város nagy szülöttje és jótevője iránti hálából február 12-én a r. k. templomban ünnepies istentisztelet volt, melyen a városi elöljáróság, az iskolák tanárai és a tanuló ifjúság, valamint a hivatalos testületek és egyesületek és nagyszámú úri és női közönség volt jelen. Az istentisztelet után kiosztották a nemeslelkű egyházfő 100.000 koronás alapítványának félévi kamatait a szegények közt. — (A nemez!».) Sokat beszéltek a minap budapesti körökben Gallovics Viktor dr. törvényszéki albiró eltűnéséről. Gallovics alig pár hete nősült meg, de az esküvője után negyednapra elhagyta a feleségét s egy más asszonynyal, egy Popper nevű gabonaügynök feleségével megszökött. Ma este Newyorkból táviratot kaptunk, hogy az amerikai partok közelében a minap hajótörést szenvedett egy hollandi gőzhajó, amelyen a többi utas közt ott volt Gallovics dr. és neje is. A regénybe illő történet eleje a következő: Gallovics régóta viszonyt folytatott egy Popper nevű börze-ügynök feleségével, akit mindenképpen meg akart szöktetni. Az asszony is hajlandó volt a szökésre, csak egy baj volt, hogy ez sem neki, sem Gallovicsnak nem volt pénze. Gallovics tehát, hogy pénzt szerezzen, megházasodott s elvette Bányay Jankát, egy gazdag budapesti háztulajdonos leányát. Popperné időközben Bécsbe költözött. Gallovics az esküvő után negyednapra eltűnt, magával vívén a felesége hozományából nyolcezer forintot. Ment Popperné után, a ki ekkorára szintén megszökött az urától s Berlinben várta Gallovicsot. Az asszony elhozta magával férje arany, ezüst és egyéb ékszereit. A szerelmes pár Berlinből Rotterdamba ment, ott hajóra ült s csakhamar útban volt az újvilág felé. Most jön a nemezis. Ez a hajó szerencsétlenül járt, az utasait azonban mind megmentette a Saint Louis nevű amerikai gőzhajó. A mentőhajó egy utasa a hollandiai hajó szerencsétlenségéről a következő táviratot küldi nekünk: Éppen most érkeztem meg a Saint Louis amerikai gőzhajóval. Vasárnap éjjel egy órakor egyszerre ágyúlövést hallottunk, azonnal megváltoztattuk hajónk irányát és a hollandiai Veendam gőzössel találkoztunk, melynek kapitánya adta a veszjelt. Mire odaérkeztünk, a hajó már rohamosan sülyedt. Sülyedésének oka az volt, hogy a víz alatt úszó hajóroncsba ütközött. Azonnal lebocsátottuk csónakjainkat és a Veendamon levő összes utasokat és matrózokat megmentettük. A Veendamon 212 ember volt, kiket kötéllel vontattunk föl a Saint Louisra. Köztük volt a nászutazásban levő Gallovics dr. feleségével, Bányay Janleyval. Alig, hogy a mentést befejeztük, a Veendam, melyen a közben tűz ütött ki, szemünk láttára elsülyedt. Gallovics dr. azt mondja, hogy magyar tartalékos tiszt és budapesti törvényszéki bíró. Minden vagyonát, ruháját, fehérneműjét, okmányait, értékpapírjait elvesztette.“ E táviratból kitűnik, hogy Gallovics a megszöktetett Poppernéval, mint törvényes feleségével akart élni Amerikában, mig törvényszerinti felesége idehaza siratja sorsát. (Uj magyar nemes.) A király, mint a hivatalos lap közli, Bedekovic Károly m. kir. horvátszlavon csendőr-ezredesnek, valamint törvényes utódainak, a magyar nemességet a pobjeniki előnévvel díjmentesen adományozta. — (A dal hódolata Márciusnak.) A fővárosi polgárság szabadságharci ünnepén több dalegyesület a Csanády Virgil által zenésített Talpra Magyart fogja énekelni. — A nagy rendezőbizottság csütörtökön este 8 órakor a Baross utca 59. sz. a. függetlenségi polgári körben tart gyűlést, amelyen szívesen látja az érdeklődő egyesületek képviselőit. (Házasság..) Ferenczy Károly, a Magyar Színház tagja eljegyezte Lipkay Matild kisasszonyt, Lipkay Kálmán gyöngyösi ügyvéd leányát. Somogyi István és Beák Mariska esküvője február 12-én volt Fasseon. (Gyászrovat.) A magyar festőművészet egy kiváló veteránja dőlt ma ki az ésők sorából. Márkusfalvi Barabás Miklós, a m. tud. Akadémia levelező tagja, akadémiai festő, a vaskorona-rend lovagja, ma reggel nyolcvannyolc éves korában meghalt. A század elején és a nemzeti föllendülés korában egyike volt a vezérlő magyar talentumoknak a festőművészet terén. Tömérdek rajza maradt hátra s egy-két nagyobb kompozíciója is (a Nemzeti Múzeumban van a Parasztlakodalom és a Vándor cigányok), amelyekről meg lehet ismerni az elsőrangú tehetséget. Nevének fényt és hírt azonban arcképei szereztek, amelyeknek száma légió. A század első öt tizedéből alig van Magyarországnak nevezetes embere, akit le nem festett volna. Legkedvesebb társasága Írók és színészek voltak és arcképeiben is többször ezeket örökítette meg. Köztudomású, hogy Petőfi egyetlen hiteles és jó arcképét az ő anja nyomán ismerjük. Született 1810. február 2-án Markusfalván, Háromszékmegyében, székely lófő-családból. Olajba festeni Kolozsvárott tanult, olasz mestertől. Szerencsecsillaga a harmincas években Bukarestben ütött föl, ahol főrangú orosz pártfogói akadtak. Később hosszabban tartózkodott Olaszországban is. 1840-ben Pesten telepedett meg és megházasodott, nőül vevén Susanne Bois de Chesne kisasszonyt, Konstansból. Ekkor kezdődött nagyobb arányú genrekép festése, amit később az arcképezés követett. Foglalkozott irodalmilag is a festészettel és a távlattannal. A hazai képzőművészet 1877-ben ünnepelte Barabás félszázados festői jubileumát. A veterán művész azonban azóta is dolgozott. Utolsó kiállított műve egy leányfej volt 1889-ben. Temetése e hónap 14-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a Csillag utca 12. sz. gyászházból. Temetésén testületileg vesznek részt a művész-egyesületek : az országos képzőművészeti társulat, amelynek alelnöke volt, a magyar képzőművészek egyesülete és a Nemzeti Szalon, amely a halál hírére kitűzte a gyászlobogót. Mihálovits Miksa megyebizottsági tag, Nagybecskereknek volt képviselője, 83 éves korában Nagybecskereken elhunyt. A legutóbbi zágrábi érsek testvérbátyja volt. Breuer Herman, a nagysurányi cukorgyár tisztviselője, e hónap 10-én, 67 éves korában, szívszélhüdés következtében N.-Surányban meghalt. Bachruch Albertné, született Taub Johanna asszony, Bachruch Károly fővárosi ismert ékszerésznek anyja, ma este 77 éves korában meghalt. Bachruch Albertné testvére a nemrég elhunyt Taub Salamon emberbarátnak, aki százezreket hagyott jótékony célra. Az elhunyt úrnő, ép úgy, mint testvérbátyja, valóságos gyámolítója és jóltevője volt a szegényeknek. A főváros szűkölködőinek ezrei a családdal együtt a legmélyebben gyászolják az elhunytat. Etédi Herczeg Ignác földbirtokos 76 éves korában e hónap 10-én Hátszegen meghalt. Jankovich József volt zentai főmérnök 44 éves korában tegnapelőtt Szabadkán meghalt. (Madrid Budapestnek.) A nemzetközi egészségügyi kongresszus ez idén Madridban lesz. Ma kaptuk meg szeretetreméltó levélben a kongresszus meghívását, a levélborítékon ezzel a címzéssel: Budapest, Ausztria. Remélhetőleg a kongresszus magyar bizottsága, amely már megalakult, postafordultával föl fogja világosítani a madridi központot földrajzi tévedéséről. Sajnálatosnak tartjuk a tévedést, annyival inkább, mert éppen néhán évvel ezelőtt volt itt Budapesten a nemzetközi egészségügyi kongresszus s akkor a spanyol urak is tájékozást szerezhettek maguknak arról, hogy hol fekszik Budapest. (Legyen önálló vámterület.) Az önálló vámterület érdekében alakult nagy intézőbizottság tegnapi értekezletén elhatározta, hogy a már két év előtt ez ügyben a fővárosi iparosokból megválasztott százas bizottsággal egyetemben vasárnap, e hónap ioán délután 3 órakor a Nemzeti szálló dísztermében (Váci utca 22. sz.) nagy értekezletet tart. Ez értekezlet feladata lesz az ország iparos és kereskedelmi köreinek, testületeinek, valamint a gazdasági egyesületeknek bevonása. Az értekezletre nemcsak a százas és ötvenes bizottság tagjait, hanem minden érdeklődő polgárt szívesen látnak. (Lukács nyílt levele Herczegh Mihályhoz.) Lukács László dr., a kirhedt lacfalusi oláh lelkész és agitátor, az aradi Tribuna Poporuluiban ma hosszú, nyilt levelet intéz Herczegh Mihály drhoz, a budapesti tudományegyetem rektorához. Mindenekelőtt visszautasítja a rektornak az egyetemi nemzetiségi ifjakkal szemben követett eljárását. Az egyetemen hazafiatlan törekvések készültek s a rektor tapintatos, de a mellett határozott föllépésével elejét vette minden ilyen törekvésnek. Ez ellen kel ki most Lukács László dr. s azt mondja a rektornak, hogy sem nagylelkűségével, sem k üldözéssel nem fogja a román egyetemi hallgatókat igazi céljaiktól eltéríteni, vagy éppen megmagyarosítani. Tiltakozik Lukács továbbá az ellen, hogy a román hallgatókat egy csoportba foglalják össze a szerbekkel és tótokkal szláv elnevezés címe alatt. Barbároknak nevezi a magyarokat, kik, úgymond, annyit sem tudnak, hogy a románok nem szlávok. Fölháborodik arra, ha valaki azt mondja, hogy a románok az ország idegen nyelvű és bevándorolt népe, mert úgymond, a románoknak ez az ország a saját házuk és lakásuk. A nagyzási hóborttal tele büszke levél oda konkludál, hogy a román ifjak mindössze addig járnak a magyar egyetemre, mig a teljes egyenlőség meghozza a románoknak is a maguk nemzeti egyetemét. (A jó lakótárs.) Ravasz módon fosztottak meg a minap egy egyszerű földmivelő embert megtakarított pénzecskéjétől. Krange Péter földmivelő február elején Bányor községből (Krassó-Szörénymegye) Oláhországba, Gyurgyevóba utazott, hogy ott lovakat vásároljon. Gyurgyevóban megismerkedett egy oláh emberrel, akiről csak annyit tud, hogy Ilisének hívják s állítólag gyurgyevói fakereskedő. Beszélgetés közben ez az Ilité azt javasolta, hogy vegyen inkább Budapesten lovakat, mert olcsóbb s jobb lovakat kap. Krange ráállt az ajánlatra s Ilitével együtt följött a fővárosba, hol a Knózitsutcában közös lakást vettek. Délután egy negyven év körüli hosszú szőke bajuszu emberrel találkoztak, a kivel elmentek egy kávéházba, ahol Kränget mulatni is hívták, ő azonban nem érezve hozzá kedvet, Knézits utca 3. sz. a. lakására indult. Vele ment társa, Ilisé is, a ki részegnek téve magát, jobbra-balra dülöngött s közös lakásukon rögtön elaludt. Kränge úgy két óra tájban fölébredt, de Iliié pajtása ekkor eltűnt. Gyanakodva, utána nézett pénzének s rémülten vette észre, hogy Iliié magával vitte 600 forintnyi román papírpénzét, (3 darab 100 frank, a többi 20 frankosokban), de még vörös vászon kézi táskáját, fekete öltözetét, fehérneműit, kettős fedelű arany- s egy egyfedelű nikel-remontok óráját is. Krange Péter ma panaszt tett a rendőrségnél. — (Versec szenzációi.) Versec városa — mint táviratunk jelenti — telve volt ma izgalommal, érdekes eseményekkel. Egyszerre három különböző fajú szenzáció híre érkezik onnan. Testvérek véres pőre az első. Ma reggel Stefanovits János kereskedő, a püspöki templom udvarán késsel támadta meg testvérét, Stefanovits Szilárd városi képviselőt és több szúrással megsebesítette fején és karján. A segélykiáltásokra berohanó emberek láttára a merénylő elmenekült és házában — azt hívén, hogy testvérét megölte — mellbe lőtte magát. A megtámadottnak fölgyógyulásához, bár sebe veszélyesek, van remény, de a merénylő alig éri meg a reggelt. A két testvér között évek óta tartó ellenségeskedésnek valami örökösödési per az oka. Vasúti baleset a második. A Jaszenova és Strázsa közötti vasúti vonalon a tegnap este dühöngött óriási hózivatarban, a Versecről elindított tehervonat összeütközött több vasúti sínekkel terhelt kocsival. Nyolc teherkocsi kisiklott, a gép és szerkocsi nagyon megsérült s a pályatest megrongálódott. A vonat helyreállításán a múlt éjjel több száz munkás dolgozott, mindazonáltal a vonatok Versec és Baziák között csak átszállással közlekedhetnek. A vonaton lévő személyzet közül senki sem sérült meg. 9