Budapesti Hírlap, 1898. március (18. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-27 / 86. szám

IS megtett. A szerző nagy szeretettel ír az útról és jó szemmel nézi a látottakat, nem is bánja meg az, a­ki elolvassa. Stílusa egyszerű és világos. A mű­ vagy kilencven lapos és Miskolcon jelent meg. * (Az Uj Idők) 13. száma ismét a szokott gazdag tartalommal jelent meg. Különösen képek dolgában az Új Idők­ egyike legszebben illusztrált lapjainknak. Baditz Ottó, Szikszay Ferenc eredeti rajzai, Crack­ Element képe, egy csomó szebbnél­­szebb fénykép a Talmi hercegnőből stb. A tartalom­ból különösen kiválik Szikra regénye A bevándorlók és Szomah­ázy István regénye: Páratlan szerdák, Bródy Sándor gyönyörű novellája: Öregek nászúton és egy érdekes ismertető cikk: Színházi statútum száz év elött. * (Új könyvek.) Az elmúlt héten a következő új könyvek jelentek meg a magyar könyvpiacon : Bely Mátyás: Állatorvosi jó tanácsok. Állatorvosok és gazdák számára. Kötve 2 frt. Fáy András: Mesék az életből. Elbeszélések. 1 frt 20 kr. I­ováts S. János dr. Francia nyelvtan és olvasókönyv. II. rész. 1 frt 60 kr. Négyessy László. Magyar verstan. 00 kr. Szilágyi­ Sándor: A magyar nemzet története. 152 füzet. 30 kr. Szokolay István dr. Az állat­­egészségügy rendezése. 1 frt 20 kr. Utasítás a fertőtlenítésre a v­. kir. honvédség számára. 50 kr. Utasítás a pályázók fölvételére nézve a m­. kir. honvédnevelő- és képző-intézetekbe. 40 kr. Wohl Stefánia. Regék. 3-ik bővített kiadás, Góró Lajos 33 rajzával. 2 frt. Ugyanaz diszkötésben. 3 frt. Kaphatók a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, a pénz előleges beküldése esetén vagy utánvét mellett. FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, márc. 26. Uj községi adók. — Saját tudósítónktól. — A tanács ma befejezte a községi jövedelmek szaporítására vonatkozó javaslat tárgyalását. A ja­vaslatot már tavaly, november 17-én megjelent szá­munkban részletesen ismertettük. Akkor is meg­mondottuk, hogy nem elegendő újabb és újabb adók behozásáról gondoskodni, hanem szükséges, hogy minden fillért célszerű s ha lehet, jövedelmező befektetésekre fordítsanak. Sajnáljuk, hogy a tanács megelégedett a javaslatnak a különböző adók be­hozására vonatkozó konkrét indítványaival s nem tárgyalta az eleborátumnak a gazdál­kodásra vonatkozó éles, de őszinte és igaz­ságos kritikáját. Nem foglalkozott azzal a kérdéssel, a­melyet pedig az elaborátum, de a bel­­ü­gyminiszternek budget leirata is a gazdálkodás legnagyobb hibájának mond, hogy a kölcsönpénzek nagy részét nem jövedelmező befektetésekre for­dítják. Itt kellett volna kezdenie a tanácsnak. Meg kellett volna állapítani először a helyes és célszerű gazdálkodás rendszerét és csak azután foglalkoz­hatott volna az új adók behozásának kérdésével. Mert új adónemeket kigondolni nem nagy mester­ség, de a bevétel célszerű és gazdaságos fölhasz­nálása a sokat kergetett pénzügyi politika alapja. Elismerjük, hogy a jövedelmek szaporításáról a fővárosnak gondoskodnia kell, s hogy bevételét csak újabb adók behozásával, vagy a meglevő adók fölemelésével fokozhatja. Mert kétségtelen, hogy az idei budgetben csak mesterséges uton tudták le­szorítani negyed millióra a deficitet. És elismerjük azt is, hogy a­mennyiben adó egyáltalán igazságos lehet, a tanács mai határozata lehetőleg megközelíti az igazság határát. Ida adót fizetni kell, fizesse mindenki tényle­ges jövedelmének arányában. Ennek akarja meg­venni az alapját a községi jövedelmi adó. De hogy csakugyan ezt a célt fogja-e szolgálni, csak a rész­letes javaslat elkészülése után ítélhetjük meg. Ha ismerni fogjuk, hogyan akarja a teóriát a gyakorlatba bevinni. Az állami üzemek megadóztatása és az állami hozzájárulás az állami közigazgatás végzéséhez a legigazságosabb s legméltányosabb. Lehetetlen, hogy az állam, mint kereskedő, adómentes legyen s a megtakarított adóval megkárosítsa a községet, tönkre tegye a magánkereskedelmet. Lehetetlen, hogy például az államvasutak gépgyára útját állja gépgyáraink fejlődésének, mert ezeknek óriási adó­kötelezettségeik is vannak. De nem bízunk benne, hogy bármilyen igazsága legyen is a fővárosnak, a kormány elhagyja eddigi álláspontját, mindent a fő­várostól, semmit a fővárosnak. A telekáremelkedés megadóztatása nem csak rosz és problematikus, de veszedelmes is. A kerék­pár adó azonban jó gondolat, mert az öt forint kerékpár áldozatot minden kerékpározó minden nagyobb nehézség nélkül meghozza. A tanács ma folytatta a jövedelmek fokozá­sára vonatkozó javaslatok tárgyalását s a követke­zőket határozta: Utasította a pénzügyi osztályt, hogy a telek­áremelkedések megadózására részletes javaslatot dol­gozzon ki. A színházi belépő­jegyek megadóztatását szintén nem fogadta el, hanem utasította a sze­­gényügy-osztályt, hogy a mutatványok és előadási engedelmekre vonatkozó szabályrendelet revíziójára tegyen részletes javaslatot. Elfogadta a tanács a szódavíz adó behozását. Minden üveg szódavízre fél krajcár adót akarnak kivetni. A kerékpárt is meg akarja adóztatni a tanács. Minden kerékpárt megszámoznak s a számért öt forintot kell fizetni évenként. A részletek kidolgozá­sával az illetékes ügyosztályt bízták meg. Ezeken a határozatokon kívül a következő javaslatokat tárgyalta s utasította el a tanács. Egy budapesti polgár azt javasolta, hogy a kirakatokat és kapuzatokat adóztassa meg a főváros, a másik azt kívánta, hogy a gáz- és villámvilágításra vessenek ki fogyasztási adót, a harmadik azt a jó tanácsot adta, hogy a hatóság tíz új patika fölállí­­tását határozza el s a jogot nyilvános árverésen adja el, a negyedik a biztosító társaságoktól akar különböző járulékot minden élet és tűzkárbiztosítás után, az ötödik a mérnöki hivatal által kiadott térrajzok árát akarja három forintról öt forintra föl­emelni, a hatodik a kapukra kiakgatott lakásh­irdető cédulákat akarja megvámolni. Valamennyit elutasí­tották. Egy honpolgár ismeretlen adó behozását ja­vasolja. A részleteket csak bizalmas tárgyalás útján hajlandó megmondani. A legélelmesebb egy bécsi úr volt, a­ki azt mondja, hogy olyan javaslatot akar tenni, a­mely tíz év alatt húsz millió for­intot fog jövedelmezni. De hogy mi a nagy titok, azt csak akkor mondja meg, ha a tanács száz forintot ad neki előre. A tanács azt válaszolta, hogy bol­dogítsa találmányával a maga hazáját, előleg nincs.­­ A negyvennyolcasok harca. Budapesten három egyesületbe csoportosultak a nagy idők tanúi. A három egyesület a buda-óbudai honvéd egyesület, a budapesti honvéd egyesület és a buda­pesti 48—49-es honvéd-egyesület. A három egye­sület 1894. június 11-én hosszas tárgyalás után egy közös értekezleten elhatározta, hogy egyesülni fog. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a budapesti honvéd-egyesület a három egyesületet kö­zös közgyűlésre hívja össze, a melyen az egye­sülést kimondják. Mielőtt a közgyűlést egybehívták volna, a három egyesület összeveszett, a közgyű­lést nem hívták egybe s az egyesülés nem történt meg s mind a három ma is külön működik. Az 1848/49 honvédegyesület országos központi bizott­sága panaszt adott be a tanácshoz, a­melyben azt mondja, hogy a három egyesület egyesült s azért kéri a tanácsot, hogy Krivátsy Józsefnek tiltsa meg, hogy a budapesti 48—49-es honvédegyesület elnöki jogát gyakorolja. A tanács az országos bi­zottság kérelmét elutasította s kimondotta, hogy Krivátsy József negyvennyolcas honvédezredes tel­jes joggal viseli az elnöki címet és gyakorolja az elnöki jogot. — A papok jövedelmének rendezése. A budapesti római katolikus lelkészek és segédlelké­­szek jövedelmének rendezésére vonatkozó tárgyalá­sokat ma kezdték meg Halmos János polgármester elnöklése mellett. — A vállalkozók pénze. A főváros minden munkát drágán fizet meg. Hiába ír ki két-három árlejtést, a legnagyobb konkurrencia mellett is töb­bet fizet, mint a magán­ember. Ennek fő oka az, hogy a vállalkozók évekig nem kapják meg a pén­züket s beszámítják a kamat veszteségén kívül annak az időnek az árát is, amelyet a pénzért való futkosással töltenek el. A Budapesti Községi Újság holnapi száma közli a polgármester rendeletét, a­melyben a polgármester elrendeli, hogy a kereseti kimutatásokat és végszámlákat soron kívül, azonnal intézzék el s a letett biztosítékot a jótállási határ­idő után azonnal utalványozzák ki. — A karmeliták temploma. A karmeliták a Terézváros kültelkén templomot akarnak építeni s 60.000 forint segítséget kértek a fővárostól. A pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén Kurfürst Miksa indítványára vita nélkül elfogadta a tanács javaslatát s a kért segítséget megszavazta. — A Fuksa-kaszárnya. A­mikor a főváros a Fuksz-kaszárnyát átvette, azt sem tudta, mit kezdjen vele. Először kórháznak akarta átalakítani, de nem lehetett. A mérnöki hivatal most azt java­solja, hogy két részre oszszák az épületet. Az egyik részben helyezzék el a IX. ker. tűzoltóságot, a köztisztasági hivatalt s a személyzet lakását, a másikat pedig adják bérbe. — Segítség. A közgyűlés a Felvidéki Köz­művelődési Egyesületnek 500 forint segítséget sza­vazott meg. A közgyűlési határozatot a belügymi­niszter ma jóváhagyta. NYII/I­TER.») MOLL SEIDLITZCPORI felülmúlhatatlan fiáziszer mindama számot­­imid­ulái, melyekből a rossz emésztés és székreke­dés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban iTro­­i készítménye kérendő eredeti dobozok­ 1 forintjával. Darkau jódfürdő A 95 GyermekotthonfC részére gyermekek elő­jegyzése kísérők nélkül elfogadtatnak. Dp. Csypé Vilmos: "Wien, I., Wipplingerstrasse 10. (2—4 óra közt.) T. rokonaimat és ismerőseimet van szerencsém ezennel tisztelettel értesíteni, hogy eddigi ..Löwenprenn vezeték­neve­met „Lőrincz -re változtattam. XfőrinLCz Hr. Vilmosi Neumann M. férfi ruha cég üzletvezetője. 49023 Budapesti elsőrangú hitelszövetkezetnél a főkönyvelői állás betöltendő. Könyvvitelben teljesen jártas egyének aján­latait „Biztos jövő“ címen továbbítja a kiadóhivatal. Med« Drr. Schusspcr Ede fülorvos, volt Rókus-kórházi alorvos, lakik : V., József-tér» 14. I. emelet, Rendel d. u. 2-4-ig­. 49019 Vendéglő-székek, nyers és fényezett, konyhaszékek, minden minőségű ebédlószék­, továbbá összehajtható, csavart, hajlított fából készült legjobb minőségű Illír-­kerti székek legolcsóbban beszerezhetők KIRSCHIFER ÁRMIN faáru­­gyárában, Budapest, VIII., Baross­ utca 135. sz. 49031 * //• Elsőrangú kéneshóvvizügyógy, fürdő, páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 ké­nyelmes lakószobával. A legszo­lidabb kezelés..Prospektus ki­vo­­natra ingyen és bérmentve. 49011­­28 BUDAPESTEN. PreMotii ásványforrás legtisztább égvényes alpesi savanyuviz. kitűnő hatással van idillt hirr­utnál, különösen savképződések­nél, idült hólyaghurutnál, hólyag- és vesekő­­képződéseknél és Sright-f­éle vesebajoknál. Összealkotása és kellemes íze folytán egyúttal kitűnő emésztési és frissítő ital. Preblauen* Brunnenver­­waeltung Preblau, posta St.-Lenphard, Karintia. 48259 HURUT KÖHÖGÉS, frEKEDTSÉG. ASZTMA SAT.ELLErt EUSMEFIT LEQJOBB A GL­EICHENB­ERG/ CONSTANTINES EMMA FORRÁ3 4­875 Kutlánya János, I. ker­., Fehér-vári­ ut 28. és 32. számú, teljesen modern berendezésű­ uj háromemele­tes lakóházaiban májusra és augusztusra szép és elegáns lakások, b­oltok, kávéházi és vendéglői helyiségek olcsón kiadók. Szőllő-telep eladás. Szabadka—bajai vasút mentén gróf Teleki Józsefné bácsalmási uradalmához tartozó bácsalmási és kun-bajai határban 609 lánc (a 200 Cöl) szöllőtelepítésre alkalmas szürke immunis homok, 1890. évi április 3-án, esetleg 11-én d. e. 9 órakor a helyszínen („Bács­almási­ szöllők“ vasúti megállapodási hely, jövőbeli vasúti állomás) szabad kézből eladatnak. Az agrárbank a vételár tízus0-áig ad kölcsönt. Értesítést ad Bácsalmáson , a jegyző úr; Csikerián : Makkay László; Budapesten : dr. Gortvay Bertalan ügyvéd, Ferencz József-rakpart 12. sz. 48970 1848. || 1838. Éppen most jelent meg : ||| LAURENCIU—BOROSS Szabadságharcunk Emléke. A legkiválóbb írók és művészek, valamint Magyarország összes megyéi és múzeumai közreműködésével. 230 remek illusztrá­cióval fényes diszkötésben. Ára 3 frt. Kapható minden hazai könyvkereskedésben, vagy az összeg beutalványozása esetén portamentesen, közvetlenül Schenk Ferenc kiadóhivatala által, Budapes­­túj világ-utca 17. szám, 48914 *) Az e rovatban foglaltakért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. BUDAPESTI HÍRLAP, (bp. k.) 1638. március 27.

Next