Budapesti Hírlap, 1898. április (18. évfolyam, 91-119. szám)

1898-04-30 / 119. szám

1898. április BO. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. as.) IflIif-TÉSI/1) Külföldi fajazonos és csiraképes Oberndorfi és Eckendorfi répamag %&£%, írt H A JL 3» JE M. lángkereskedésében, Budapest, Karalif-terut S. eääiu. 49509 awn. to “ A szállodák és fürdők egy épület-Jq_ p jp JET. Sttí tömböt képeznek. Minden helyiség. . . Jól fűtve. Meghűlés kizárva. Hogy rheumatikus hajók, tipoz­­írénos ia.apfürfiö. Külön fürdők, vagy.neuralgiák, Ischias Douche-Massage stb. Lilt. Lak­á.3 és sth. ellen teljes ellátás hetenként (Kékepep a Szt. Lukácsfilldobeil ár 25 írt). Prospektust küld az Budapest­ igazgatóság. 48233 Luxus-kipándorlás Indulás május 28-án a magyar királyi államvasutak városi menetjegyirodájának vezetése alatt. 4­9468 Részletes programmok fentnevezett hivatalnál (Buda­pest, Hungária-szálló) díjmentesen kaphatók. Első­­É­ magyar gyapjumosó és bizományi részvény társaság Budapest, V. ker., Kárpát-utca 9. szám. Alakíttatott 1368-ban. A gyapjunyirás közeledtével a t. c. gya-pj­u-terra-stole és g­ya­ pj­u.szeresk­ed.Ők­ ügyeimet a kitűnő hírnévnek örvendő, gépbereiulezés­- és mo­sási rendszert, tekintve a technika legmagasa­bb fokain álló gyapjúmosó gyárunkra irányítjuk. Évek során át nyert tapasztalatok alapján, hazánk gyapjú­termelői annak belátására jutottak, hogy nemcsak leg­előnyösebb értékesítés, hanem a nyáj kímélése miatt is legcél­szerűbb a gyapjút zsírban lenyitni és gyári mosás után értéke­síteni. Azon számos előnyük közül, melyeket megbízóinknak nyújtunk, felemlítjük : 1. Hogy mosás céljából hozzánk küldendő gyapjú csomago­lására , megrendelés után azonnal küldünk üres zsákot kölcsön­kép díj nélkül. II. Raktárainkban elhelyezett és általunk biztosított gyapjúért egy évig raktározási és biztosítási díjat sem szedünk. III. Hozzánk beérkezett gyámmá kívánatra szívesen adjuk a becsérték kétharmadát előleg-kép mérsékelt kamat ellen. IV. A küldemények bérmentesítése szükségtelen, mert a szállítási és fuvarozási díjakat itt kifizetjük, anélkül, hogy érte kamatot számítanánk. A gyárilag mosott gyapjúnak, mint — félgyártmánynak — nagy kelendősége, nemkülönben kiterjedt összeköttetéseink és szakismereteink által gyors és kedvező értékesítésein vagyunk képesítve. Kiritorító felvilágosítással és programmal kívánatra készséggel szolgálunk. Az összes küldeményeket cégünkhöz : BUBAI’SST, Lipót­városi pályaudvarhoz kérjük címeztetni. Az Igazgatóság­. Városi irodánkban Neagebauer Gyula urnái (Dohány­ utca 1.) felvilágosítások szintén szívesen nyaltatnak. 49520 *) Az e rovatban foglaltakért nem vállal fele­lősséget a szerkesztőség. Közgazdasági táviratok. Pária, ápr. 29. (Zárlat.) 3"/„ francia járadék 102.30. 31/s’10 francia járadék 106.45. Olasz jára­dék 92.—. Államvasut 748.—. Ottomán-bank 532.—. Berlin, ápr. 29. (Zárlat.) Osztrák hitelrész­­vény 222.90. Magyar aranyjáradék 102.60. Ezüst­­járadék 101.90. Osztrák aranyjáradék 102.90. Ma­gyar koronajáradék 99.70. Államvasut 150.—. Déli vasút 32.80. Kassa-oderbergi vasút 94.80. Orosz bankjegyek 216.90. Bécsi váltóárfolyam 169,80. Olasz járadék 92.10. Frankfurt, ápr. 29. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 301,75. Államvasut 302.50. Déli vasút 66.50. London, ápr. 29. (Zárlat). Konzolok llls/16. Ezüst 26,20. KÖZGAZDASÁG. Budapest, ápr. 29. — A börzeadó ankét, Ma folytatódott és ért véget a pénzügyminisztériumban tegnap kezdő­dött börzeadó ankét. Az értekezleten Lukács László pénzügyminiszter elnökölt. Mandello Gyula dr. a tőzsdén kívül kötött ügyletek adómentességét nem tartja helyesnek. Álláspontját többen támogatják. Kornfeld Zsigmond kérdésére a pénzügyminiszter kijelenti, hogy ha csak az egyik üzletkötő fél foglalkozik iparszerben értékpapír forgalmi ügyletekkel, a számlaadás kötelezettsége a ki­bocsátandó rendelet értelmében elesik. Kornfeld Zsigmond fölveti a kérdést, hogy adót kell-e fizetni az után az ügylet után, a­melyben bel­földi pl. Berlinben vesz értékpapírt. Bakonyi osztály­­tálytanácsos előadó azt feleli, hogy az ilyen ügy­letek nem adókötelesek, ellenben igenis adót kell fizetni abban az esetben, ha­ pl. itt adnak el érték­papírt Berlinbe. Kornfeld Zsigmond úgy véli, hogy az ilyen ügyletek után csak akkor kelljen adót fizetni, ha az ügylet teljesítési helye Magyarország, mert különben szerinte az arbitrázs üzletre nagy teher háramolnék. Mandello Gyula dr. azt véli, hogy a nemzetközi ügyletekre vonatkozólag mindig a belföldinek kellene adókötelesnek lenni, tekintet nélkül arra, várjon eladó vagy vevő az illető. Bamberger kimondatni óhajtja, hogy az ellen­őrző közegek titoktartásra legyenek kötelezve. Prager szintén a titoktartási kötelezettségnek föl­vételét javasolja. Ullmann Adolf a titoktartást arra is ki óhajtja terjesztetni, hogy a pénzügyi közegek a tudomásukra jutott adatokat a jövedelmi adó, illetőleg III. oszt. kereseti adó kivetésénél se használhassák föl. Lukács László dr. pénzügyminiszter lehetetlenség­nek mondja, hogy a­miről a pénzügyi közegek tu­domással bírnak, azt ilyenkor föl ne használják. (Derültség.) Végül még a büntetőhatározatoknak legalább eleinte való enyhítését kérték többen. Az ankétet Lukács pénzügyminiszter rövid beszéddel zárta be s a tagok nevében Kornfeld Zsigmond mondott köszönetet a miniszternek.­­ Az önálló vámterület érdekében a múlt vasárnap K­íregyházán tartott népgyűlésből kifolyó­lag az elnökség Meskó László országgyűlési kép­viselő útján kérvényt nyújt be a képviselőházhoz. A kérvényt, mely az önálló vámterület létesítését, a magyar vámsorompó mielőbb való fölállítását kéri, mintegy tízezer polgár írta alá.­­ Május 1-én H.­Böszörmény polgársága rendez nagy népgyűlést az önálló vámterület érdekében és a kvóta föleme­lése ellen. A népgyűlésre, mely vasárnap délelőtt lesz, leutaznak Kossuth Ferenc, Bentaller Lajos, Lakatos Miklós, Papp Elek és Pichler Győző kép­viselők. — Idegenek a börzén. A gabonahausse, bár a tegnapi hanyatlásból ma sem tudta magát telje­sen összeszedni, még mindig csábítja a vidéki sokaságot s a börze terme ma is tele volt napi­jegyes idegenekkel. A börzetanács az idegenjegyek árát 3 írtra emelte, a­mi talán a börze jövedelmeit szaporítani fogja egy ideig naponta 100—300 forint­tal, de az szerekbe játszó játékosokat bizonyosan nem fogja a két forint különbség a játéktól elvonni. A börzetanács ma a következő hirdetményt adta ki. A tőzsdetanács ezennel közhírré teszi, hogy az idegenjegyek ára 1 írtról 3 írtra emeltetett. Figyelmeztetik egyúttal a tőzsdelátogató kö­zönség, hogy a gabonacsarnoknak a határidőü­zletek kötésére szolgáló területére csakis tőzsdetagok lép­hetnek, míg az idegen- és feljegygyel biró tőzsde­látogatók e helyre semmi szín alatt sem bocsáj­­tandók. Az intézkedések érvénye ez év április 30-án kezdődik. Budapesten, 1898. április 29. A tőzsdetanács. — Gabonaüzlet. Az irány ma az egyes piacokon nagyon eltérő volt. Budapesten és Bécsben az irány ismét szilárd fordulatot vett, nálunk a búza ára a tegnapi zárlathoz képest 25—30 krral emelkedett. Berlinben a vevők tartózkodása és a szép időjárás a piacot lanyhává tette. Parisban nyugodt a tendencia. Londonban a búza 6 pencével ,1 shillinggel drágábban kelt el. Liverpoolban 25/s pennyvel olcsóbban. A liverpooli piac kevésbbé tar­tott. Newyorkban tegnap a búza ára */s—7/s centtel csökkent, júliusra 1 centtel növekedett, a tengerié 1/­3—5/g centtel növekedett. Chicagóban a búza ár­folyama 6/s centtel olcsóbb egészen 11/s centtel drágább, a tengerié i­s—x/4 centtel drágább. San­­franciscoiban 2 cent az emelkedés. — Iparosok választási mozgalma. A bu­dapesti kereskedelmi és iparkamara tagjainak választása május 7-ikére van kitűzve. Tegnap este a fővárosi iparosok ez ügyben Rajk Zsigmond lovagelnöklésével gyűlést tartottak, melyen megjelen­tek az összes gyári és kézműipari szaktestületek kiküldöttei. Az előkészítő bizottság elnökének, Ráth Károlynak előterjesztéséből kitűnik, hogy a kamara választói lajstromába 17.932 iparos van beírva és ezenfelül még vagy kétezeren bírnak választói jogo­sultsággal. Ezeknek valamivel több mint felét azok teszik, a­kik képesítéshez kötött mesterséget foly­tatnak és a­kik fővárosi ipartestület kötelékébe tartoznak. Csaknem ennyien vannak továbbá azok, a­kik képesítéshez nem kötött foglalkozást űznek, pl. szállodások, vendéglősök (1820), kávésok, kávé­mérők (717), a fuvarosok (680), a bérkocsi tulajdono­sok (643) majorosok (646) stb. Ezek szaktestületei szintén képviselve voltak a gyűlésen és egyik kül­dött hangoztatta is, hogy a kamarában arányos képviseltetést óhajtanak. A szaktestületek kikül­dötteiből egy megalakított nagy bizottság megvá­lasztotta a választás vezetésével megbízott végre­hajtó bizottságot, melynek tagjai lettek: Ráth Ká­roly és Faik Zsigmond mint elnökök, Pacher Jó­zsef, hatvani Deutsch Sándor, Del-Medico Ágost, Glück Frigyes, Bauer József Ferenc, Schunda Vencel és Kovács Zsigmond mint alelelnökök, fó­városi Fischer Ignác, Vikár Béla és Sárkány Fe­renc mint jegyzők és Eőry János, Molnár Mihály, Pettin János mint gazdák. A nagybizottság általá­nos helyesléssel fogadta a meghívóban kifejtett program öt pontját. Ezek szerint a kamara ipari osztályába választandó 24 beltag és 8 póttag kan­­didálásánál irányadó lesz, hogy 1. megóvandó a kamara magasabb színvonala, 2. ehez képest nem annyira az egyes szak- és érdekcsopor­tokat, hanem a jelöltek értelmiségét veszik figye­lembe, 3. az érdemes eddigi tagokat újból meg­választják, 4. figyelembe veszik nemcsak a fon­tosabb ipari csoportokat, de a vámközlekedési, köz­­szállítási, külkereskedelmi stb. csoportokat és 5. a kiegyezési tárgyalásokra való tekintettel az ipa­rosság egyértelmű föllépésére törekszenek. A mó­dozatok fölött élénk vita folyt, melynek során egyesek fejtegették ugyan, hogy a képesítéshez kötött kézműipari ágakat a betöltendő helyek 3/1 része vagy legalább 2/3 része illeti meg, mások azonban a nagy és a kisipari foglalkozások érdek­szolidaritását, az egyéb foglalkozási ágak méltányos képviseltetését hangoztatták. A fölszólalt kézmű­­iparosok is elismerték, hogy a gyáripar képviselte­­tésére kellő súlyt kell fektetni. Miután száz meg száz ipari és foglalkozási ágról van szó, a nagy­bizottság ezúttal az elvek kijelentésére szorítkozott és megbízta a 15 tagú végrehajtó bizottságot, hogy a különféle érdekkörök beható mérlegelése után egészítse ki magát 27 tagú kijelölő bizottsággá, a­mely a fenti programaiban kifejtett elvek értel­mében fogja megállapítani a jelölést és az általa ajánlott 24 kamarai beltag és 8 póttag névsorát idejekorán közzé fogja tenni. A kopsvárosok kartelje. Miután a fejlődő magyar ipar a kartelekben látja a továbbfejlődés egyedüli biztosítékát, nem lephet meg bennünket, ha újabb és újabb iparágak kötnek kartelt érdekeik megvédése címén a fogyasztóközönség kárára. A kartelek főapostola, Matlekovics Sándor v. b. t.­­. már most a mezőgazdasági gépgyárosokkal is el­hitette, hogy kartel nélkül nem édes az élet , a gépgyárosok siettek egyesülni. A mezőgazdasági gépgyárosok kartelje természetesen a gazdát érdekli legközelebbről, a­kit már a cukorkartel répaüzelmei, a malomkartel, a vaskartel és a szeszkartel elég súlyosan sért, hogy egyéb kisebb jelentőségű kar­­telekről ne is szóljunk. Ilyen körülmények között azután méltán csodálkozhatunk, mikor a termelési ágak egymásra utaltságáról és békés együttműkö­désének, szövetségének egyedül üdvös voltáról hallunk. Az új kartelről ma a következő kommüniké jelent meg: Az ezredéves kiállítási főjelentés egyes feje­zeteivel kapcsolatosan az Országos Iparegyesület­ben rendezett ankétszerű tanácskozások rendjén merült föl az az eszme, hogy mezőgazdasági gép­gyártásunk fejlődésének előmozdítására a hazai mezőgazdasági gépgyárosok országos szövetségbe egyesüljenek. Az Országos Iparegyesület ebben az irányban fölhívást küldött szét az összes hazai gép­­gyárosokhoz s a beérkezett nagy­számú válasz mind a szövetség megalakítása mellett nyilatkozott. Ennek következtében a szövetség megalakítása dolgában ma délután értekezlet volt az ipar­egyesületben Matlekovits Sándor elnöklésével. Az értekezlet, a­melyen a legelőkelőbb gépgyárak kép­viseltették magukat, elvben kimondotta, hogy a szövetség megalakítandó s a szövetség szervezeti .

Next