Budapesti Hírlap, 1898. június(18. évfolyam, 150-179. szám)

1898-06-26 / 175. szám

189S. junius 26. SÜTSAPESTÍ HIBLAP. (175. m.) * (Évzárás a Magyar Zeneiskolában.) A Magyar Zeneiskola.-ban e héten fejezték be az év­záró vizsgálatokat s ezzel kapcsolatosan a szokásos vizsgálati hangversenyeket tegnapelőtt tartották meg a terézvárosi kaszinó termében, hol a közönség most újólag meggyőződhetett róla, hogy a zene­iskolában az oktatás rendje s az egyes szakok tanárai egyaránt kitűnők. A hangversenyeken Káldy Gyula és Bárdossy Irén tanítványai az ének-tanszak­ból, Kuli­ffay Izabella, Armandola Aranka és Schneller Lajos zongora-, Waldmann Albert és Faludi Károly hegedű­s Buzitska György cimbalom-tanítványai mutatták be nem közönséges készü­ltségeket. A közreműködők produkciói közül különösen tetszettek Búzás Irén, Marcell Irén, Kommer Katica ének­számai, Serényi Rita zongora-, Hrebeczky József és Friedmann Oszkár hegedű­­s Weill Ernő disz­­tingvált cimbalomjátéka, melyet, mint kiváltképp magyar zenét fokozott érdeklődéssel hallottunk. * (Uj zeneművek.) Bárd Ferenc és testvére zenemű­kereskedéséből Kossuth Lajos­ utca 17. sz. Audran A. Baba operette két füzetben magyar szö­veggel füzetre 1 frt. Offenbach Orpheus magyar szöveggel egy füzetben 1 frt 60 kr. Sztojanovits Jenő Bordala a Ninon operájából magyar szöveggel 1 frt. Lepke-románc magyar szöveggel 1 frt 50 kr. Legszebb magyar nóták IV. folyam 15. sz. Sürü könyem zápora hull és Temetőbe ha visz utad 30 kr. 16. sz. Kit gyászol a fecske madár és Szeretőt keresek 30 kr. 17. sz. A hervadó rózsabimbót siratja az ég is és Esik az eső, menydörög az ég is. 30 kr. * (Uj könyvek.) Az elmúlt héten a követ­kező uj könyvek jelentek meg a magyar könyv­piacon : Augier és Foussier. A szegény arszlánnők. Dráma. 20 kr. Benedek Elek. A magyar nép múltja és jelene. 18 füzet 30 kr. Bóbita Endre. Fizika a felső kereskedelmi iskolák számára. 1 frt 30 kr. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. 20 kr. Brough William. Flipper és Nobbier. Vígjáték. 10 kr. Chateaubriand. René. 10 kr. Constant Benjamin. Adolf. 20 kr. Corneille Páter. Cinna vagy Augustus kegyelme. Tragédia. 10 kr. Czuczor költeményei. 20 kr. Czuczor hőskölteményei és meséi. 20 kr. Bahn Félix. Odhin vigasza. Északföldi regény a XI. századból. 40 kr. Emset Lajos. Hesz János Mihály tervezete 1820-ban magyar képzőművészeti akadémia fölállítása iránt. 30 kr. Fáy András.­­ A mátrai vadászat. Vigjáték. 20 kr. Gerevich Emil dr. Szemléltető geometria a polg. fiúiskolák I. és II. oszt. számára. 30 kr. Greguss Ágost. A balladáról. 30 kr. Kiss-Péter­fy-Pósa-Tihanyi. Verses­könyv. 80 krajcár. Petrarca összes szerelmi szonettjei. 40 kr. Planche Gusztáv. Művészek csarnoka. (Rafael, Michel Angelo, Leonardo da Vinci.) 20 kr. Prescott. II. Fülöp. 20 kr. Racine. Athalia. Tragédia. 20 kr. Shakespeare. Sok zaj semmiért. Vígjáték. 20 kr. Strom Tivadar. A kastélyban. 10 kr. Szász Károly. Schiller. Élet- és jellemrajz. 20 kr. Szeműk István dr. Magyar nyelvtan mondattani alapon. 60 kr. Szilágyi Sándor. A magyar nemzet története. 160. füzet. 30 kr. Szinczi György. Banda. Regény. 60 kr. Tibullus elégiái. 20 kr. Valló Vilmos. Módszeres francia nyelv- és olvasókönyv. II-dik és befejező rész. 2 fzt. Zöllner Béla: Schiller kisebb prózai ira­taiból. 10 kr. Kaphatók a Budapesti Hírlap kiadó­hivatalában a pénz előleges beküldése esetén vagy utánvét mellett. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, jun. 25. Poros atléták. — Saját tudósítónktól. — Az atléták tudvalevőleg nem a biróságnál keresnek elégtételt, ha a gavallérságukon sére­lem esett. Hogy ezt az ügyet mégis nem lovagi fegyver, hanem bírói ítélet döntötte el, annak okát csak az atlétikai klub választmánya tudná meg­mondani, mely a perpatvar előzményeit jegyző­könyvében megörökítette. Amit mi a felek és ügy­védeik nyilatkozatából erre vonatkozólag ma meg­tudtunk, az a következő: Aldássy Imre a télen in­­zultálta Gerenday Györgyöt, az atlétikai klub alel­­nökét, a­ki ezért fegyveres elégtételt kárt. Elkül­­dötte segédeit Aldássyhoz, ez azonban kijelentette, hogy Gerendayval nem verekszik. A dolog később szóba került a klub választmányában, melynél töb­ben Aldássy kirekesztését kérték megsérthetetlen magaviselete miatt. A választmány ez alkalommal mint tanút kihallgatta Porteleky László dr. minisz­teri fogalmazót is, a­ki azt vallotta, hogy Aldássy neki négyszem­közt azt mondotta, hogy Gerendayt le fogja lőni. Aldássyt ezek után kizárták a klub­ból. Hogy hogy nem, Aldássy megtudta, hogy Porteleky mit vallott a választmányi ülésen s rá­galmazásért pert indított ellene a büntető járásbí­róságnál. A pert ma tárgyalják Schnitt Jenő albíró előtt. A panaszost Eötvös Károly képviselte, védő Báni Vilmos dr. volt. A tárgyalásra tíz tanút idéz­tettek meg a felek, a­kiket a bíró figyelm­eztetett, hogy részrehajlás nélkül, tisztán az igazat vallják. Aztán a panaszoshoz fordult a bíró: — Föntartja a panaszát, avagy hajlandó azt visszavonni, ha a vádlott bocsánatot kér. A panaszos : Ha Porteleky úr bocsánatot kér, akkor visszavonom a panaszt. Porteleky: Én semmiféle magyarázatokba nem bocsátkozom, semmit vissza nem vonok s bocsána­tot sem kérek. A biró (a panaszoshoz) : Megengedi, hogy a vád­ott az állított tényt bizonyítsa? A panaszos: A beszélgetés állítólag négyszem­közt történt s igy itt bizonyításról szó sem lehet. A tanuknak a kihallgatását tehát ez okból ellenzem. Porteleky László dr. honvédelmi miniszteri fogalmazó beismeri, hogy azt állította, hogy Aldássy előtte agyonlövéssel fenyegette Gerendayt. Ezt a nyilatkozatott az illetőnek saját élete biztosságából tudtára adta s tudattal az atlétikai klub választ­mányával is, a­mikor Aldássy kizárásáról volt szó. Aldássy különben, úgymond Porteleky, többször becsü­letsértő szavakkal illette előttem Gerendayt akkor, mikor engem ellene hangolni akart. Izgatott állapotából meggyőződtem, hogy fenyegetését be is válthatja s azért kötelességemnek tartottam az illetővel közölni, hogy résen legyen. Hogy a nyi­latkozat négyszem­közt történt-e vagy sem, azt majd a tanuk fogják bizonyítani. A bíró: Miután a vádlott beismerésben van, a tanuk kihallgatására talán nincs is szükség. Báni dr. védő: Én szükségesnek tartom a tanúk kihallgatását, különösen azért, hogy a dolog előzményeivel tisztában legyünk. A tanuk azt is fogják bizonyítani, hogy Aldássy úr mások előtt is mondotta, hogy Gerendayt le fogja lőni. Eötvös: Miután a vádlott teljes beismerésben van, a tanúkihallgatást fölöslegesnek tartom. Porteleky: A bizonyítási eljárás megengedését kérem, különösen arra való tekintettel, hogy én közhivatalnok vagyok. Be fogom bizonyítani, hogy a panaszos csakugyan használta a fenyegetést nem­csak előttem, hanem mások előtt is. A bíró: Miután a vádlott beismerésben van, a tanúkihallgatást mellőzöm. Kérem a vádló urat, tes­sék a vádat előterjeszteni. Eötvös: Én csak újra a följelentésre hivatko­zom s kérem, tessék annak értelmében az ítéletet kimondani. Báni Vilmos dr.: A vádló azon mesterkedett, hogy egyes emberek becsületét beszennyezze. A klub választmánya egy darabig tűrte a vádlónak ezt a mániáját, de mikor fenyegetése egyre inten­zívebb lett, a­mikor Gerendayt egyszerűen lelövés­­sel fenyegette, akkor a vádlott kötelességének tar­totta, hogy Gerendayt erre figyelmeztesse. És a­mikor Gerenday ezért elégtételt kért Aldássytól, ez megtagadta azt. így került a választmány elé az eset s akkor Porteleky, a­kit kihallgattak, kijelen­tette, hogy Aldássy csakugyan mondotta az inkri­minált kifejezést- A panaszosnak vagy részakara­­tára vagy erkölcsi megtévelyedésére vall, hogy mindenkibe belekötött. Ennek tulajdonítja, hogy a klubból kizárták. Rá néhány nappal ismét merült föl egy becsületbeli Ugye s akkor az ellenfele becsületbíróságot kért. Ez kimondotta, hogy a pa­­naszos úr lovagias elégtételadásra képtelen. Miután a vádlottnak nem a rágalmazás volt a célja, kérem­­ őt fölmenteni. Eötvös: Én­t, kollegámat azon a téren kö­vetni nem fogom, melyet a védelemre választott. A tisztelt kortárs beszélt a Gerenday ügyről. Ge­renday úrtól azt hiszem megbízása nem volt, ez a dolog nem is tartozik ide. Beszélt becsületbíróság­­ról is, a­mire nézve csak azt jegyzem meg, hogy az a becsületbíróság soha meg nem alakult. A tény az, hogy Porteleky úr azt állította Áldássyról, hogy ő Gerendayt agyon akarta lőni. Itt tehát bi­zonyításnak helye nincs. Kihívja a törvény szigorát a vádlott úr azzal az eljárással, hogy azt a nyilat­kozatot az atlétikai klub választmányán hozta elő, a­mikor a panaszos kizárásáról volt szó. A tisztelt védő úr azt mondja, hogy Aldássy eljárása vagy részakaratra vagy erkölcsi megtévelyedésre vall. Ilyen megjegyzésnek itt helye nincs, de oka sincs rá a védő úrnak. Noha a panasztott eljárása ret­tentő súlyos volt, megbízóm részéről kapott föl­hatalmazásomnál fogva csak azt kérem, hogy tessék a vétkességet megállapítani, a büntetés mértékére semmi súlyt sem fektetek, sőt kérem, hogy azt a lehető legenyhébben kiszabni méltóztassák. A biró újra kérdést intéz a panaszlotthoz, hogy nem volna-e hajlandó a panaszost megkövetni ? Porteleky : Én mint közhivatalnok teljesen föl­fogom a marasztaló ítélet hatását, de az én lelkiis­meretem nyugodt, az igazság az, én részemen van. Csak arra kérem a tekintetes biró urat, méltóz­­tassék a panaszos urat megkérdezni, nem-e mon­dotta nekem, hogy Gerendayt le fogja lőni ? Aldássy (izgatottan) : Nem felel meg a való­ságnak, hogy én Porteleky úrnak bármikor is azt mondtam volna, hogy Gerenday urat le fogom lőni. Ilyen négy szem­közti beszélgetésre csak hamis ta­nukat lehet fogni. (Mozgás a tanuk közt.) Báni dr. : Engedje meg a biró úr, hogy a pa­naszos urnak azt a kifejezését visszautasítsam. Aldássy: Nem a megjelent tanukra értettem, hanem általában. Négyszemközti beszélgetést mással, mint hamis tanúval nem is lehet bizonyitani. A járásbiró ezután kihirdette az Ítéletet. Vét­kesnek nyilvánította Portelekyt a rágalmazásban s ezért Intse forint fő- és tiz forint mellékbüntetésre ítélte. A panaszos megnyugodott az Ítéletben, a vád­lott fölebbezett. — A pentvidék­i törvényszék uj elnöke. Sátoraljaújhelyről táviratozza tudósítónk. A helybeli törvényszék és ügyészség, Zemplén megye összes királyi járásbirái és az ügyvédi kamara ma fényes bucsúestet rendeztek Seyfried József törvényszéki elnök tiszteletére, ki a pestvidéki törvényszék elnö­kévé neveztetvén ki, elhagyja Sátoraljaújhelyt. — Az aradi Panama. Az aradi királyi tör­vényszék június harmincadikén fogja tárgyalni annak a nagyszabású sikkasztásnak az ügyét, melyet három év előtt, 1895 őszén fedeztek föl az aradi adóhivatalnál. A tárgyalás, melyre százhetven tanút idéztek meg, legalább két hétig fog tartani. A vád­levél így mondja el az esetet: Arányi Béla, a m. kir. jószágigazgatóság számosztályának főnöke Aradra helyeztetvén át, gondosan vizsgálta át a könyveket, ekkor föltűnt neki az aradi uradalmi hídvámnaplóban egy 95.000 forintról szóló tétel, mely Újhelyi Lipót h.-m.-vásárhelyi birtokos neve mellett volt. A megfelelő szám alatt keresvén az iratokat, a melyek alapján Újhelyi ilyen nagy összeget fölvett, semmit sem talált, a mi igazolta volna a 95 ezer forintos tétel kiadását. Tapasztalatáról még aznap, 1897 október 3-án je­lentést tett az azóta elhalt Végh Aurél jószág­­igazgatónak és maga elé hivta Király Gáza szám­tisztet, a­kinek az írása volt a naplóban. Ez hosszú tagadás után bevallotta, hogy az Újhelyi Lipót neve alatt lévő kiadási tétel hamis, mert a 95.000 forintot Bács Nándor adótáros sikkasztotta el, a­ki ezt az összeget kiadta kamatozásra, hogy régebben űzött visszaéléseit így palástolhassa. E vallomás és a rendőrségnek másnap megejtett vizsgálata alapján Végh Aurél jószágigazgató feljelentést tett az ügyészségnél, mely elrendelte Bács Nándor adó­táros, Czeglédy Mihály ellenőr, Király Géza jószágigazgatósági számliszt, Teiner Rudolf ke­reskedelmi ügynök, Bérczy Alajos városi ka­marás és Scheinberger Mór kávés elfogatását. A királyi törvényszék vádhatározata Bács Nándor és Ceglédy Mihály ellen a büntető törvénykönyv 462. és 463. §§-ai szerint megítélendő több rend­beli hivatali sikkasztási büntette miatt szól; Király Géza, Bognár Pál, Prodanovics Miklós és Kovács Pál ellen mint a sikkasztásban bűnrészesek, Stein­­berger Mór ellen a hivatali sikkasztásra fölbujtó vádját, Tenner Rudolf és Bérczy Alajos ellen pedig mint a hivatali sikkasztás orgazdái ellen indít vádat. A tárgyalást Fábián Lajos törvényszéki biró vezeti. Szavazóbírók lesznek: Földes János és Ornstein Árpád. A közvádló Domokos László kir. alügyész. A védelemben arad ügyvédi karából sokan fognak résztvenni. — Elsikkasztott egyházi pénz. Ver­sec vet írják nekünk. Egy nagyszabású sikkasztási ügy ért el a napokban döntő fordulathoz, melynek ere­dete abba az időbe vezet vissza, a­mikor az új verseci szerb püspök, Zmejdnovits Gábor erős kézzel vetett véget a radikális szerbek hirtelen gazdálko­dásának, magára zúdítván ez által az egész radi­kális ellenzék engesztelhetlen haragját. A verseci szerb egyházközség vagyonából több ezer forint eltűnt s a törvényszék vizsgálatot indított, a­melyet megnehezített az a körülmény, hogy a község volt elnöke időközben meghalt. Most végre megtörtént a vád alá helyezés. Kosztics Vladimir egyházközségi pénztáros, a város egyik gazdag embere lett az ál­dozat, őt vonja felelősségre a törvényszék több rend­beli sikkasztás miatt, míg ellenben két vádlott tár­sával, Polrovics Györgygyel és Iljits Biankó­­nal szemben a vádat elévülés miatt el kellett ejteni. — Kiáltvány a szocialistákhoz. Abban az időben, a­mikor a rendőrség sorra lefotografáltatta az ismertebb szocialistákat, Bokányi Dezső elvtársai­hoz egy proklamációt intézett, melyet sok ezer példányban terjesztett az országban. A királyi fő­ügyészség a nyomtatvány nagy részét lefoglaltatta, s szerzője ellen izgatásért és lázításért sajtópert indított. Vádlevelében a királyi ügyészség a kiált­ványnak különösen ezt a részét inkriminálta. A vakmerő kormány, a sovány magyar szabad­ságnak ez a gyilkosa,­­eltörli egyelőre csak a szocia­­listák szabadságát. Égbekiáltó gazsággal járnak el ellenük, mintha csak nyílt forradalomba akarnák kergetni a proletárok millióit. De mielőtt még Bánffy Dezső báró megünnepelné tízéves jubileumát, a most kiutasított népvezetők úgy jönnek vissza, mint a magyar munkásság törvényes képviselői. És jaj lesz ak­kor a hitvány sáfároknak, a­kik gazul gaz­dálkodtak a nép legdrágább kincsével , szabad­ságával. Az esküdtszék egyszer már foglalkozott ezzel a sajtóperrel s akkor a vádlottat in contumadiam egy esztendei államf­ogházra ítélték. Ma tartották .

Next