Budapesti Hírlap, 1899. március (19. évfolyam, 60-90. szám)
1899-03-01 / 60. szám
4 BUDAPESTI KIRLAP. 160. sz.) 1890. március 1. mélyekkel és anyagi és kulturális erejének fejlesztésével. (Élénk helyeslés.) A képviselőház munkája, tisztelt értekezlet, közel hat hónap óta szünetel. Egy parlamenti krízis tört ki, áldatlan, ádáz harc gátolt meg minden munkát és zavarta meg a parlament egyensúlyát; és az én elődöm azzal a gyors elhatározással, amely az ő kiváló tulajdonsága, nemes és hazafias eltökéléssel kijelentette, hogy nem áll útjában a kibonyolításnak, (Élénk tetszés és éljenzés) és megkezdődtek a tárgyalások a helyzetből való kibontakozás iránt,s e tárgyalások nagy nehezen,nagy vontatottsággal hosszú heteket vettek igénybe. Végre tisztelt értekezlet, előállott egy fordulat, és ez a fordulat végre előidézte azt, hogy a tárgyalások egy eredményben végződtek, egy eredményben, amely különböző kérdésekre vonatkozólag tisztázva a helyzetet, alkalmas arra, hogy a parlament munkásságát fölvegye és a parlamentbe bevonuljon amaz ádáz küzdelem helyett a béke angyala. Én azt hiszem tisztelt értekezlet, hogy úgy áll előttünk a kérdés, hogy, ha lehet — és lehet — becsületes és tisztességes alapon a békét megcsinálni, azt elutasítani nem szabad. (ügy van!) Én el fogom önök előtt mondani igen tisztelt barátaim, egészen objektíve, miből áll az, méltóztassanak a fölött határozni, teljesen szabadon, teljesen objektív és nyugodt elhatározással. (Halljuk.) Az a béke, melyet én hozok, a következőképpen van gondolva: Az ellenzéki pártok, ebeik fentartása mellett, megszüntetik a harcot, fölveszik a munkát, nem gátolják a parlament nyugodt tárgyalásait , nem gátolják az elnök és alelnökök választását és nem gátolják az in aminiti-törvénynek megszavazását, egy toldalékkal, amelynek célja a két hónapi törvényen kívüli állapotnak legalizálása (Helyeslés.) és a kormány által teljesített szolgálat iránt való fölmentés. (Helyeslés.) Nem gátolják megszavazását a véderő törvény egy évi meghosszabbításának (Helyeslés) az újoncok megajánlásának (Helyeslés), harmadszor nem gátolják az Ausztriával fönforgó gazdasági viszonyt egy évre szabályozó provizóriumnak a meghozatalát, hasonlóig egy bizonyos hozzáadással, hogy az e részben is két hónap óta fönnálló törvényenkívüli állapot legalizáltassék (Helyeslés.) és végre elfogadják, nem gátolják a horvát egyezménynek hasonlólag egy évre való meghosszabbítását mindaddig, míg a törvény által előírt módon az új országgyűlés az egyezség iránt intézkedik, itt is legalizálva a két hónapi hiátust. (Helyeslés.) Meg kell jegyeznem, hogy a provizórium javaslatba fölveendő lesz attól a szövegtől eltérőleg, mely előterjesztetett az én tisztelt elődöm által, illetőleg elődöm kormányának pénzügyminisztere által két dolog: az egyik egy bevezetés, amely az 1867: XI. t.-c. 58. szakasza alapján és annak értelmében betű szerint kimondja, hogy miután az Ausztriával fönforgó viszonyokat az 1867 : XII. t.-c. 61. szakasza alapján vámszövetség útján nem sikerült rendezni, az 1867 : XII. t.-c. 58. szakaszának világos betűi értelmében, azoknak alapján s azoknak értelmében előállott Magyarország részére az önálló vámterület jogállapota,amelynek folytán ugyanazon t.-c. 58. szakasza értelmében föntartott önrendelkezési alapon az ország beigtatja és elfogadja a fönnálló állapotokat, úgy amint vannak, egy évre. (Helyeslés.) Ezenkívül egy toldalék vétetett föl, amely a külföldi szerződésekre vonatkozólag szabályzatul mondja ki, hogy dacára annak, hogy az ország önálló rendelkezés alapján intézkedik e kérdésekben, még pedig az 1867 : XII. t.-c. 51. szakasza értelmében, a külföldi szerződések megkötésére vonatkozólag az 1887 : XVI. t.-c. illető 5. szakasza mérvadó. (Helyeslés.) Ez a két változtatás lesz az, amelyet leszek szerencsés a Házban annak idején javaslatba hozni S kérem a tisztelt értekezletet, hogy ezzel a kiegészítéssel együtt méltóztassanak a provizóriumjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Amint most már hivatalosan vagyok értesítve az ellenzéki pártok határozatairól, azok egyhangúlag elfogadták ezeket a megállapodásokat, mind. (Helyeslés.) a függetlenségi párt is, egyhangúlag és egyértelműleg. A Házban e javaslatok tárgyalásának befejezése után következnék az 1800. évi költségvetés tárgyalása, mégpedig lehetőleg úgy, hogy honorálták és honorálják a kormánynak azt az óhajtását, hogy újabb indemnittre ne szoruljunk és a költség-vetés április végén törvényerőre emelhető legyen. (Helyeslés.) Ennek utána, tisztelt értekezlet, úgy, miként az én igen tisztelt elődöm az értekezletnek bejelentette, én is és az a kormány, amelynek elnöke van szerencsém lenni, kész vagyok a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni abban a szövegben, amelyben azt 1896-ban a képviselőház elfogadta. Ez a kúriai bíráskodási törvény kiegészíttetnék némely szakaszszal, amelyek a választási eljárásra vonatkoznak és a választási visszaélések kérdésével foglalkozván, egynémelyikét vagy legtöbbjét fölveszik ama szakaszoknak és rendelkezéseknek, amelyeket annak idejében a nemzeti párt és annak vezére a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalásával megbízott bizott-ágban a választások tisztasága érdekében előterjesztett. Az én tisztelt elődöm az ügy állását előadta; előadta azokat az eltéréseket, amelyek akkor fönforogtak ; én ezeknek a végleges fejtegetésébe ezúttal belemenni nem akarok ; de csak azt emelem ki, hogy ezek az eltérések közös megállapodással meg lettek szüntetve, amely megállapodásban én igyekeztem némely lényeges dolgokat, amelyeket nem tartottam koncedálhatóknak, fnntartani és azokat koncedálni, amelyeket a törvényjavaslatnak igazi szelleme és célja értelmében koncedálhatóknak véltem, Így követeltett az ellenzék részéről, hogy az összes tisztviselők egy törvényhatóság területén ki legyenek zárva abból, hogy képviselőjelöltek lehessenek; én ehhez nem járultam hozzá, csak a főszolgabíróra és szolgabíróra nézve. (Helyeslés.) mint akik közvetetlenül az adminisztracionális terület, illetőleg a választókerületben hivataloskodván, az ő közigazgatási kerületük összeesvén a választókerülettel, jogosultnak tartom azt a kifogást, amelyet ez ellen fölhoztak és a választások tisztasága szempontjából azt koncedáltam, de sem főispánra, sem alispánra ez kimondva nincs, különben is a főszolgabíró és szolgabíróra nézve is úgy, hogy ha egy bizonyos időn belül történik, az ő hivataloskodása és képviselővé választása közti idő, gondolom, három hét. Ezenkívül követeltetett a csendőrség alkalmazásának elejtése. Ebben a kérdésben azt az álláspontot tartottam fönn, hogy a csendőrségnek és rendőrségnek beavatkozását és fölhasználását nem lehet elejteni, már a választás szabadsága és a rend föntartása érdekében sem. (Úgy van!) De igenis, koncedálom, hogy ez a szakasz körülhassék aképpen, hogy valóban ne vezessen visszaélésekre a csendőröknek és rendőröknek alkalmazása, hanem hogy azok csakis a rendnek és a választási szabadságnak föntartására legyenek alkalmazhatók. (Helyeslés.) Követeltetett ezenkívül, hogy az összes funkcionáriusokra kimondassék, hogy fegyelmi ügyeikben a belügyminiszter helyett a közigazgatási bíróság legyen a felebbezési fórum. Abban történt megállapodás, hogy az összes funkcionáriusoknak fegyelmi fóruma megmaradt második fokozatban a belügyminiszter, ha a választási elnöké és a szavazatszedő bizottság elnökéé mégis másodfokban a közigazgatási bíróság lesz, amit igen szívesen elfogadtam azért, mert akár precedenst képezett, sőt prejudikált ebben a kérdésben az a tény, hogy a közigazgatási bíróságról szóló törvény tárgyalásával foglalkozó bizottság jelentésében ez a kérdés ekképpen már eldöntve volt, de szorttatott tisztán az elnökökre. Azonkívül egy eltérés volt még arra nézve, hogy a tisztviselő semmiféle módon ne jelentkezhessék a választásnál mint választópolgár és ne adja jelét annak, hogy ő a választásban micsoda párthoz tartozik. Ez az eltérés is akképpen lett megszüntetve, hogy ő hordhat jelvényeket, megjelenhetik körmeneteknél, a házára zászlót tűzhet, szóval szint vallhat, csak a körutazásból van kivéve, ami esetleg mégis visszaélésekre adhat alkalmat. (Mozgás.) Hogy választási gyűléseket nem hívhat össze, azt már egészen helyesnek tartom. Még egy differencia volt: az elnökre, a kiválasztási visszaélést követ el, vagy szabálytalanságot követ el a választásnál, a propozíció szerint ki volt mondva a pénzbírság s a fogság is, pedig meglehetősen nagy és erősen súlyos büntetés, tudniillik három évre terjedhető fogság. Ezt így nem véltem elfogadhatónak, de hozzájárultam ahhoz, hogy ha az elnök olyan tényt követ el, amelyről kétséget kizáró módon az bizonyítható be bírói eljárással, contradiktorius eljárással, hogy szándékosan akarta a választás eredményét meghamisítani, ebben az egy esetben van csak a fogságnak helye, tehát a legkvalifikáltabb súlyos esetben, amikor, gondolom, nem lehet föntartani azt az álláspontot, hogy ilyen esetben ne bűnhődjék az illető. (Helyeslés.) Ezeken kívül, tisztelt értekezlet, lényeges eltérés nincsen azok között a megállapodások között, amelyekhez hozzájárultam és ama megállapodások között, amelyek az én tisztelt hivatali elődöm között és az ellenzék között a tárgyalások akkori állása szerint fönforogtak. Egyúttal ki lett fejezve részünkről nem csak most, hanem a tárgyalásoknak már korábbi stádiumában, amint méltóztatnak tudni, hogy a házszabályoknak revíziója sok irányban sürgősen szükségesnek mutatkozik. Én ezt az álláspontot elvileg magamévá tettem, természetesen a tárgyalások legelejétől fogva és abban a kérdésben fönforgó igen nagy ellentéteket, amelyekről az én tisztelt hivatalbeli elődöm az utolsó konferencia alkalmával beszámolt, az alapon véltem kiegyeztethetőknek, ha azok a szakaszok, amelyek fölvetettek a kormányjavaslatba a célból, hogy az úgynevezett technikai obstrukció és a név szerinti szavazásokkal való eljárásnak lehetőleggát vettessék, kiküszöböltetnek, e szakaszok valóban, mondhatom, csekély, apró modifikációkkal lényegben el lettek fogadva. (Helyeslés.) Így el lett fogadva az, hogy a jegyzőkönyv hitelesítéséhez csak négy szónok szólhat és egyszerű szavazással dönt a Ház fölötte. (Helyeslés.) el lett fogadva és meg lett állapítva, hogy a Ház indítványkönyvének a felolvasásánál, az ott bejegyzettek indítványnak vétetvén, a házszabályok szerint e fölött egyszerű szavazással dönt a Ház. (Helyeslés.) El lett fogadva, hogy a napirend megállapításánál csak négy szónok beszélhet és akkor a Ház minden további vita nélkül egyszerű szavazással dönt, az ülés pedig addig el nem oszlatható, amíg a kérdés eldöntve nincs. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy éppen ez a szakasz az, amelyben ez a rendelkezés kétségtelenül igen nagy értékkel bír arra vonatkozólag, hogy a parlament munkarendje és rendes menete biztosítva legyen. Ezenkívül az ülés meghosszabbítására vonatkozólag ki lett mondva, hogy ha indítvány létezik az ülés meghosszabbítására és ez az indítvány nem akar hosszabb időtartamra való meghosszabbítást, mint egy órára — de egy órára igen, — akkor ugyanazok a tárgyak és a budgetnél — más tárgynál azt iterálni lehet — akkor ez az indítvány minden vita nélkül, egyszerű szavazással döntetik el. (Helyeslés.) Igaz, hogy a gyűlés meghosszabbítására tett indítványnak ilyetén korlátozó elintézése, hogy vita nélkül kell fölötte határozni, csak egy órára van szorítva, de én azt hiszem, ez az egy óra az, ami becses, ez az egy óra az, ami a tárgyalásokat sietteti, mert tapasztalásból tudjuk azok, akik a képviselőházban hosszas ideig ülünk, hogy múlt időkben, midőn végtelenig nyúló budget-tárgyalások alatt a három óráig tartó gyűlést határozták el, szertelen kiágazó és végtelenbe nyúló tárgyalásokról többé nem volt szó, mert az a harmadik óra végtelenül fontos a tárgyalások siettetésére és elég is. Ebben áll nagyjában a házszabályoknak a technikai obstrukció megakadályozásáravonatkozó módosítása. Következett ezután egy igen nagy kérdés, az elnöki jog- és hatáskör kiterjesztésének kérdése, (Halljuk!) úgy , mint azt a kormány tervezetének 205., 206. és 207. §§-ai tartalmazták. A tényleg fönnálló házszabályok 204. §-a, amely kimondja a kizárás lehetőségét, nem is lett soha alkalmazva. Ennek ellenében a kormány részéről javaslatba hozatott, hogy a végrehajtás megtörténik, ha szükség van rá ,és másképp nem lehet intézkedni, fegyveres erő alkalmazásával is. Hát, tisztelt értekezlet, én nekem, megvallom őszintén, magamnak is kifogásaim voltak e szakasznak ilyetén módosítása iránt, de kénytelen vagyok bevallani, hogy ezt így keresztülvinni nem isakartam; vita közben én tettem egy indítványt és az előzékenységgel az ellenzék részéről azonnal el lett fogadva. Ez az indítvány abból áll, hogy mondják ki a pártok e megállapodás folytán kötelezőleg, hogy a 204. szakasznak ez idő szerint módosítása nem történik meg, de ha, amit nem várunk és nem remélünk, az az eset előadni magát, ami harminc év óta a képviselőhöz ülésén nem adta elő magát, hogy az elnöknek represszív rendszabályokhoz kellene nyúlni, illetőleg hogy a kizárás esetéhez kellene nyúlna, elvárják a pártok a Ház minden tagjától, hogy ha e büntetés alá esik, annak magát önkényt aláveti s a 204. §-nak végrehajtását nem gátolja. (Helyeslés.) Méltóztassanak a szöveget kegyesen meghallgatni, rövid. Ha annak erkölcsi értékét méltóztatik figyelembe venni, ha figyelembe méltóztatik venni azt, hogy ezáltal egy bizonyos obligót vállaltak a pártok magukra nézve, hogy ha a kizárás esete állana elő, nem veszik védelembe az illetőt, aki a büntetés alá esett, hogy megvárják, hogy az illető önként aláveti magát, ezzel olyan, a Ház tekintélyéhez méltó erkölcsi eredmény és hazafias megoldás van elérve, mely a fegyveres erőszak igen nehéz aktusánál (igaz! ügy van !) értékesebb, annál is inkább, mert ami úgy latenter megállapodásnak látszott — mondom, csak latenter — hogy a 204. §. csak akadémikus szakasz, amelynek végrehajtásáról nincs szó, ki van mondva, hogy szükség esetén végrehajtandó és alkalmazandó. Méltóztassanak meghallgatni, ez a deklaráció a következő lenne: A házszabályok 204. szakaszának módosítása nem tartatott ez idő szerint sem célszerűnek, sem szükségesnek, a magyar képviselőház önérzettel és elégtétellel tekinthet arra vissza, hogy 1865 óta harmincnégy évi szakadatlan működése alatt nem forgott fönn eset, melyben ezen szakasz alkalmazásának szüksége előállott volna; a magyar parlament méltósága és tekintélye érdekében reméljük, hogy nem lesz arra szükség ezután sem, de, ha az a sajnálatos eset beállana, ha ezen szakasz alkalmazása elkerülhetetlenné válnék, az összes pártok részéről kimondatik és megállapíttatik, hogy a házszabályok 204-ik szakasza végrehajtandó (Helyeslés). A képviselőház összes pártjai fölteszik és elvárják a Ház minden tagjától, hogy ha a Ház valamely, tagjára a kizárás határozata kimondatnék, az minden repressszív rendszabály alkalmazása nélkül önként meghajol a házszabályok értelmében kimondott ítélet előtt és erkölcsi kötelességének ismeri magát annak önként alávetni.“ (Helyeslés.) Tisztelt értekezlet! A kúriai bíráskodás és a házszabályoknak ekként kontemplált revíziója között szerves összeköttetés van megállapítva az