Budapesti Hírlap, 1899. április (19. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-23 / 112. szám
10 azután hajtsák végre a szabályozást. Ennek az elvnek nemcsak az a baja, hogy megfordítja a sorrendet, hanem rákényszeríti a várost, hogy rögtön a milliókba kerülő építés után újabb milliókat adjon a szabályozásra. Mert azt a mérnöki hivatal sem tagadja, hogy a székház építése után közvetetlenül meg kell csinálni a szabályozást. Pedig financiális szempontból is sokkal előnyösebb, ha megállapítják a szabályozást. A szükséges területeket esetről-esetre szerzi meg a város és akkor építi meg a székházat, ha a szabályozást már végrehajtotta. A mérnöki hivatal sok alternatívájának közös hibája, hogy a Váci-körut nagy forgalmát vagy megtöri, vagy a hatodrendű Granátos-utcába viszi , ott fojtja meg. A gránátos-utcai sikátorból derékszögben kerül a forgalom a Kossuth Lajos-utcába s alaposan megbénítja a Kossuth Lajos-utcának az eskütéri Kid s Eskü-út megnyitása folytán támadt természetes forgalmát. Amit a mérnöki hivatal elmulasztott, most magánosok pótolták. Ma olyan szabályozási tervezetet adtak be a tanácshoz, amely kitűnően oldja meg a kérdést. Biztosítja, hogy a székházét Budapesthez méltóan építhetik meg, a Váci körut forgalmát a Kigyó-térre vezetve, közvetetlenül összeköti a nagyforgalmu utat a Dunával s az eskü téri híd segítségével a budai körúttal. A terv csak a maga egészében úl. A tervező nem tett egyebet, mint, amit a mérnöki hivatalnak kellett volna tennie. Helyes és jó érzéssel kiszedte a pályatervből a jó és végrehajtható ideákat s azokból egy tökéletes egészet alkotott. Nem törekedett eredetiségre, csak helyesen és olcsón akarja megoldani a kérdést. Az új terv nagyon megkönnyíti a hatóság munkáját is, mert végre van olyan terv, amelyet városrendezési, szabályozási és financiális szempontból is elfogadhat. Az új tervnek alapja egy tizenkét öles átlófut, mely a Kigyó-térből kiindulva a Trattner-féle házon és a városháza udvarán át a Váci-körútba olvad. A székház északi homlokzata a Váci-körútra, déli homlokzata pedig az új útra merőleges. A főhomlokzatok előtt két-két nagyobb háromszögű tér van, amely a Váci-körútnak a székházon át vezetett forgalmát könnyen lebonyolítják. E mellett a megoldás mellett csak a Sütő utcának a kibővítése és a Teleki-ház rendezése szükséges, amelynek költségét azonban busásan megtéríti a kaszárnya telkéből a Károly-körút és a Rostély utca sarkán megmaradt 1360 öl nagyságú jól és szépen parcellázható terület, amelyet drágán lehet értékesíteni. Az evangélikus templomot, iskolát és paplakot is megfelelően helyezik el a kaszárnya telkén, a Rostélyutca, Gránátos utca és az újvárosháza között. A terv a költségeket illetőleg legolcsóbb valamennyi között. A Kigyó térről vezető átlós ut s a Vármegyeház utcának a Koronaherceg-utcáig való meghosszabbítása 2.804.400 forintba kerül, a sütőutcai kisajátítás 887,100 forintba, a Teleki-ház 883,400 forintba, a Vármegye utcának a Károlykörútra való kivezetése, az újvilág-utca, Rostélyutca és Sarkantyús utca rendezése pedig a mérnöki hivatal hivatalos számítása alapján 511,300ért. Az összes kiadás tehát 5.086,200 forint, amelylyel szemben az értékesíthető telkek bevétele 3.720,900 forint, úgy, hogy az egész szabályozás és rendezés végrehajtása 1.365,300 forintba kerül. Nem számítva azt a nagy jövedelmet, amelyet a városház nagy udvarának átjárószerűen való kiképzése biztosít. Az új terv a mérnöki hivatal által beterjesztett hatszögű alaprajzos tervnél 864,600 forinttal, a díszudvaros tervnél 779,000 forinttal olcsóbb, noha ezekből a tervekből hiányzik a Kigyótérre vezető főút. Az új terv s a mérnöki hivatal terve között még egy nagy különbség van. A mérnöki hivatal a maga terveiben az evangélikus templomnak, paplaknak és iskolának nem tudott kisebb területet kihozni, mint 1219 illetőleg 1660 négyszögölet, mégpedig olyan területből, amelyet a városnak is úgy kell drága pénzen kisajátítania. Az evangélikusok mai területe 821 négyszögöl. Nagyobb területre nincs is szükségük. Ha most a város 1660 ölet sajátít ki a számukra, a 800 ölet az egyházközségnek kellene megfizetnie. Csakhogy arra semmiféle törvény nem kötelezheti az egyházközséget, hogy közel egy millió forintot ráfizessen a kisajátításra, amikor neki akkora területre nincsen szüksége. Viszont a várostól sem követelheti, nem is követeli, hogy a szabályozás kedvéért egy millió forint értékű telekkel adjon nagyobbat, mint az egyházközség mai területe. Az új terv 887 négyszögöl szabadon álló területet ad az egyházközségnek, tehát hatvanhat öllel nagyobbat, mint a mai területe. A hatvanezer forint áldozatot már inkább meghozhatja a város az egyházközség érdekében, de egy milliót nem. A terv szerint az új városház keleti felét (teljesen zárt négyszög) megépíthetik anélkül, hogy a gránátos utcai szárnyat megbolygatnák. A városház nyugati felével s az összefüggő szabályozással évtizedekig is várhatnak. S miután a terv a kaszárnya telkéből is értékesít nagyobb területet, ezt még a városház építésének a megkezdése előtt eladhatja a város s igy már előzetesen szerezhet pénzt a szabályozás végrehajtásának s a városház építésének részben való fedezésére. — Lakoma az uj elüljáró tiszteletére. A VII. kerületi elöljárói hivatal tisztikara ma este a Metropole-szállóban lakomát rendezett Eszláry Sándor, az ujonan választott elüljáró tiszteletére. Az első köszöntőt Szép László fogalmazó mondotta Eszláryra, aki lendületes beszédben köszönte meg a tisztikar ovációját. — A magyar ipar pártolása. A középitési bizottságnak tegnapi határozatát, amelylyel védelmébe vette a magyar ipart, az egész városban nagy örömmel fogadták. A IX. kerületi polgári iskola tanári kara üdvözlő iratot küldött ma Rózsavölgyi Gyula alpolgármesternek, a középítési bizottság elnökének. — Jegyzőválasztás: Esztery Sándor elöljáró megválasztásával megüresedett tanácsjegyzői s a fokozatosan megüresedő állásokra Halmos János polgármester pályázatot hirdetett. Választanak egy első osztályú jegyzőt (2000 forint fizetés, 600 forint lakáspénz), egy másodosztályú jegyzőt (1600—500), elsőosztályú fogalmazót (1300—400) másodosztályú fogalmazó (1000—350) s segédfogalmazót (600 írt). A polgármester még egy vásárcsarnoki altiszti állásra (700 forint fizetés 300 forint lakáspénz) is hirdet pályázatot. A pályázatokat május 20-án déli tizenkét óráig kell beadni a régi városháza első emeletén. A vásárcsarnoki altisztnek 300 forint biztosítékot kell letenni. — Házak eltolása. A közmunkatanács nem akar beleegyezni a házak eltolásába. Két csikágói műépítész mindenáron meg akarja mutatni Budapesten, hogy a házakat el lehet tolni. Két ajánlatot is tettek. A Dréher-palotát s a Városház utcában levő Rottenbiller-féle házat akarták eltolni. A közmunkatanács egyik ajánlatot sem fogadta el. A Dréher-palota eltolására azt mondja a közmunkatanács, hogy drágább, mintha lebontják s újra fölépítik a palotát, mert ha eltolják, csak 42.000 forintot jövedelmez, ha újra fölépítik 50.000 forintot. A Rottenbiller-ház eltolására azért nem adja meg az engedelmet, mert nincsen hová tolják. Tárgyalta a közmunkatanács azt is, hogy a fővárosi tanács a palota lebontásával kapcsolatba hozta a Gránátos utca szabályozását. Kifogást tesz a közmunkatanács az ellen, hogy a főváros akkor akadályozza meg a dolgot, amikor a szabályozásra már minden előkészületet megtettek, a palota valamennyi bérletét fölmondották. Kijelenti a közmunkatanács, hogy a halasztásból származó minden anyagi felelősséget a városra hárít s ha a város az átépítést megakadályozza, követeli, hogy a közmunkatanács tulajdonrészét vegye meg. A városi tanács már megkapta az átiratot s mai üléséből azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy ha a közgyűlés a lebontáshoz hozzájárul, illetőleg a tulajdonrészét a közmunkatanácsnak eladja, ki kell mondani azt is, hogy a Gránátos utcát semmi esetre sem szélesíti ki. — Közoktatási ügyek. A tanács mai ülésén nyolc polgári iskolai tanítója öt tanítónői állás szervezését határozta el. — Az erzsébetvárosi választmány hivatkozva arra, hogy a kerületben tízezernél több iskolaköteles van, arra kérte a tanácsot, hogy a kerületet három iskolaszék között oszsza meg. A tanács a közoktatási bizottság véleményét akarja hallani. Skultéty Lajos áldozópap hebegő iskolájának a tanács ma 300 forint szubvenciót szavazott meg. — A Belvárosban és a Lipótvárosban a vizsgálatokat június 21-én kezdik meg. — Kimondotta a tanács, hogy a kötő-utcai iskolát, a melynek bérletét a háztulajdonos fölmondotta, a Károlyi-utcai iskolába helyezi át. — A páriai kiállítás. Hosszú tárgyalás után végre munkához fogott a párisi kiállítási bizottság. Halmos János polgármester elnöklésével tartott ülésén a végrehajtó bizottság megállapította, hogy micsoda tárgyakat állít ki s kiküldötte az ellenőrző bizottságot, amely a munkát megrendeli. Az ellenőrzőbizottság elnöke Halmos János polgármester, jegyzője Almády Géza tanácsjegyző, tagjai Glück Frigyes, Haussmann Alajos, Mátyus Arisztid, Csepreghy János és Thék Endre. — Szent László-tér. A kőbányaiaknak régi óhajtása, hogy a Bánya-teret, ahol az új Szent László-templom van, Szent László-térnek nevezzék el. A közgyűlés átírt a közmunkatanácshoz, de ez a kérelmet megtagadta. A közgyűlés hivatkozva arra, hogy a Szent László-tér is van olyan jó él IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 22. * (Színházak műsora.) Nemzeti Színház: Hétfőn Lear király, kedden Constantin abbé, szerdán Fehér nász, csütörtökön Stuart Mária, pénteken Királyi házasélet, szombaton Kaméliás hölgy, vasárnap Himfy dalai. M. Joh. Operaház: kedden A walkür, szerdán Jancsics Juliska, A babatündér, csütörtökön A hadifogoly és Coppélia, Szombaton A nürnbergi baba és Piros cipő, vasárnap Tannhäuser, Pagin Lujza utolsó vendégföllépte. Népszínház. Vasárnap délután Bibliás asszony, este Sárga csikó, hétfőn Görög rabszolga, kedden Görög rabszolga, szerdán Baba, csütörtökön Görög rabszolga, pénteken Fehér csirke (először), szombaton Fehér csirke (másodszor), vasárnap délután Holtomiglan, este Fehér csirke (harmadszor). Vígszínház: Vasárnap délután Trilby, este Családi örömök, hétfőn A teknősbéka, kedden Mozgó fényképek, szerdán Tanqueray második felesége, csütörtökön Az arany kakas (először), pénteken Az arany kakas (másodszor), szombaton Az arany kakas (harmadszor), vasárnap délután Dr. Pepi: Hajnali vendég, este Az arany kakas. Magyar Színház: Vasárnap délután a Gyurkovics lányok, este (Komáromi Mariska fölléptével) Egyiptom gyöngye, hétfőn a Gésák, kedden Robinsonok és a Barnet-lányok, szerdán Gyurkovics-lányok (ötvenedszer), csütörtökön Robinsonok, Barnett-lányok, pénteken Gyurkovics-lányok, szombaton (Komáromi Mariska felléptével), a Michu-lányok, vasárnap délután Aranylakodalom, este Robinsonok, Barnettlányok. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A holnap, vasárnap délutánra kitűzött Thurán Anna P. Márkus Emilia rekedtsége miatt elmarad s helyette Pry Fal cimű bohózat kerül színre. — A hét folyamán a pécsi színtársulat tagja Balla Kálmán fog vendégszerepelni. Első fellépte kedden, április 25-én lesz a Konstantin Abbé Jean Reynaud szerepében. Azután játszani fogja még Stuart Máriá ban Mortimert és a Kamélids hölgy ben Amandot. Vasárnap, április 30-án Bérezik Himfy dalai című vígjátékot adják bérletszünetben; ez lesz a darab 24-dik előadása. Délután harmadfél órakor pedig Gsiky Nagymama címü vigjátéka kerül színre, leszállított helyárakkal, bérletszünetben. A legközelebbi újdonság Bert de Turrique Válság előtt című három felvonásos vigjátéka lesz, melyet Adorján Sándor fordított magyarra s a mely május első felében kerül először színre. * (Hírek a Magyar Színházból.) Szerdán ápril 26-án lesz Herczeg Ferenc darabjának, a Gyurisovics lányoknak ötvenedik előadása. Az első előadás január 17-én volt, egy hónap alatt, február 16-án már huszonötödször került színre s azóta ismét huszonötször, mindig telt ház előtt. — Szombaton, ápril 29-ikén fölújítják Messager bájos zenéjű operettjét a Miehu lányokat, a kettős címszerepben L. Komáromi Mariskával és Vidd Gizellával. — A Magyar Szinház legközelebbi újdonsága Heuberger operettje, az Operabál lesz, amelyben Vidd Gizella, Ledofszky Gizella, Sz. Szilassy Rózsa, Bility Irén, Heben Anna, Aranyossy Janka, Boross, Rózsahegyi, Girelli és Halasi működnek közre. A bemutató a jövő hét szerdájára, május 3-ikára van kitűzve. A legközelebbi eredeti újdonság még e szezon folyamán Merkl Adolf Tilos a bemenet című 3 felvonásos énekes bohózata lesz. * (Wlassics miniszter Fadrusz Jánosnál.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap délután látogatást tett Fadrusz János istenhegyi műtermében. A miniszter a művésznek készülőfélben levő alkotásait, különösen a Kolozsvárnak szánt Mátyás-szobrot szemlélte meg nagy figyelemmel és érdeklődéssel. Csaknem két óra hosszat időzött a műteremben s távozásakor köszönetet mondott a művésznek szives kalauzolásáért. * (Hírek a Vígszínházból.) Az Arany kakas, Blumenthal és Kadelburg bohózata, Fái J. Béla fordításában, csütörtökön, április 27-én kerül színre a Vígszínházban. Nógrády Jolán nagy betegsége után Az Arany kakas bemutató előadásán fog először föllépni. — Dodó főhadnagy, Pekár Gyula vígjátéka, Almási Lola betegsége miatt egyelőre lemarad a Vígszínház műsoráról. A Pinero-nak érdekes drámája, Tanqueray második felesége, hosszabb pihentetés után szerdán újra műsorra kerül, Lánczy Ilkával a főszerepben. * (A Dalos-Színház műsora.) A városligeti Dalos-Színházban a jövő héten a következő operetteket adják : Szép Heléna, Szép Galathea, Eljegyzés lámpafénynél, Varázshegedű, Tíz leány egy férj sem, Fortunio dala, Pikulás úr szalonja. E héten adják először az Egy szó a miniszterhez című színművet Tóth Antal fölléptével. Előkészületre a következő darabokat tűzték ki: Tulipatán szigete, operette Offenbachtól ; Hamlet-paródia, Írták Merkl Adolf és Zöldi Márton ; A baka álma, népszínmű, irta és zenéjét szerzette Bankó Pista. BUDAPESTI HÍRLAP, (112. sz.) 1899. április 23. nevezés, mint a Takács-utca, újra átirt s a közmunkatanács a kőbányaiak nagy örömére a Bányateret Szent László-térnek nevezte el.