Budapesti Hírlap, 1899. április (19. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-23 / 112. szám

10 azután hajtsák végre a szabályozást. Ennek az elvnek nemcsak az a baja, hogy megfordítja a sor­rendet, hanem rákényszeríti a várost, hogy rögtön a milliókba kerülő építés után újabb millió­kat adjon a szabályozásra. Mert azt a mér­nöki hivatal sem tagadja, hogy a székház építése után közvetetlenül meg kell csinálni a szabályozást. Pedig financiális szempontból is sokkal előnyösebb, ha megállapítják a szabályo­zást. A szükséges területeket esetről-esetre szerzi meg a város és akkor építi meg a székházat, ha a szabályozást már végrehajtotta. A mérnöki hivatal sok alternatívájának közös hibája, hogy a Váci-körut nagy forgalmát vagy megtöri, vagy a hatodrendű Granátos-utcába viszi , ott fojtja meg. A gránátos-utcai sikátorból derék­szögben kerül a forgalom a Kossuth Lajos-utcába s alaposan megbénítja a Kossuth Lajos-utcának az eskütéri Kid s Eskü-út megnyitása folytán támadt természetes forgalmát. A­mit a mérnöki hivatal elmulasztott, most magánosok pótolták. Ma olyan szabályozási terve­zetet adtak be a tanácshoz, a­mely kitűnően oldja meg a kérdést. Biztosítja, hogy a székházét Buda­pesthez méltóan építhetik meg, a Váci kör­ut forgal­mát a Kigyó-térre vezetve, közvetetlenül összeköti a nagyforgalmu utat a Dunával s az eskü­ téri híd segítségével a budai körúttal. A terv csak a maga egészében úl. A tervező nem tett egyebet, mint, a­mit a mérnöki hivatalnak kellett volna tennie. Helyes és jó érzéssel kiszedte a pályatervből a jó és végrehajtható ideákat s azokból egy tökéletes egészet alkotott. Nem törekedett eredetiségre, csak helyesen és olcsón akarja megoldani a kérdést. Az új terv nagyon megkönnyíti a hatóság munkáját is, mert végre van olyan terv, amelyet városrendezési, szabályozási és financiális szempontból is elfo­gadhat. Az új tervnek alapja egy tizenkét öles átlófut, mely a Kigyó-térből kiindulva a Trattner-féle házon és a városháza udvarán át a Váci-körútba olvad. A székház északi homlokzata a Váci-körútra, déli homlokzata pedig az új útra merőleges. A főhom­lokzatok előtt két-két nagyobb háromszögű tér van, a­mely a Váci-körútnak a székházon át vezetett forgalmát könnyen lebonyolítják. E mellett a meg­oldás mellett csak a Sütő­ utcának a kibővítése és a Teleki-ház rendezése szükséges, a­melynek költ­ségét azonban busásan megtéríti a kaszárnya telké­ből a Károly-körút és a Rostély­ utca sarkán meg­maradt 1360 öl nagyságú jól és szépen parcelláz­ható terület, a­melyet drágán lehet értékesíteni. Az evangélikus templomot, iskolát és paplakot is meg­felelően helyezik el a kaszárnya telkén, a Rostély­­utca, Gránátos­ utca és az újvárosháza között. A terv a költségeket illetőleg legolcsóbb vala­mennyi között. A Kigyó térről vezető átlós ut s a Vármegyeház­ utcának a Koronaherceg-utcáig való meghosszabbítása 2.804.400 forintba kerül, a sütő­­utcai kisajátítás 887,100 forintba, a Teleki-ház 883,400 forintba, a Vármegye­ utcának a Károly­­körútra való kivezetése, az újvilág-utca, Rostély­utca és Sarkantyús utca rendezése pedig a mér­nöki hivatal hivatalos számítása alapján 511,300­ért. Az összes kiadás tehát 5.086,200 forint, a­melylyel szemben az értékesíthető telkek bevétele 3.720,900 forint, úgy, hogy az egész szabályozás és rendezés végre­hajtása 1.365,300 forintba kerül. Nem számítva azt a nagy jövedelmet, a­melyet a városház nagy udva­rának átjárószerűen való kiképzése biztosít. Az új terv a mérnöki hivatal által beterjesztett hatszögű alaprajzos tervnél 864,600 forinttal, a díszudvaros tervnél 779,000 forinttal olcsóbb, noha ezekből a tervekből hiányzik a Kigyótérre vezető főút. Az új terv s a mérnöki hivatal terve között még egy nagy különbség van. A mérnöki hivatal a maga terveiben az evangélikus templomnak, pap­laknak és iskolának nem tudott kisebb területet kihozni, mint 1219 illetőleg 1660 négyszögölet, még­pedig olyan területből, a­melyet a városnak is úgy kell drága pénzen kisajátítania. Az evangélikusok mai területe 821 négyszögöl. Nagyobb területre nincs is szükségük. Ha most a város 1660 ölet sajátít ki a számukra, a 800 ölet az egyházközség­nek kellene megfizetnie. Csakhogy arra semmiféle törvény nem kötelezheti az egyházközséget, hogy közel egy millió forintot ráfizessen a kisajátításra, a­mikor neki akkora területre nincsen szüksége. Viszont a várostól sem követelheti, nem is követeli, hogy a szabályozás kedvéért egy millió forint értékű telekkel adjon nagyobbat, mint az egyház­­község mai területe. Az új terv 887 négyszögöl szabadon álló területet ad az egyházközségnek, tehát hatvanhat öllel nagyobbat, mint a mai te­rülete. A hatvanezer forint áldozatot már inkább meghozhatja a város az egyházközség érdekében, de egy milliót nem. A terv szerint az új városház keleti felét (tel­jesen zárt négyszög) megépíthetik a­nélkül, hogy a gránátos­ utcai szárnyat megbolygatnák. A városház nyugati felével s az összefüggő szabályozással év­tizedekig is várhatnak. S miután a terv a kaszárnya telkéből is értékesít nagyobb területet, ezt még a városház építésének a megkezdése előtt eladhatja a város s igy már előzetesen szerezhet pénzt a sza­bályozás végrehajtásának s a városház építésének részben való fedezésére. — Lakoma az uj elüljáró tiszteletére. A VII. kerületi elöljárói hivatal tisztikara ma este a Metropole-szállóban lakomát rendezett Eszláry Sándor, az ujonan választott elüljáró tiszteletére. Az első köszöntőt Szép László fogalmazó mondotta Eszláryra, a­ki lendületes beszédben köszönte meg a tisztikar ovációját. — A magyar ipar pártolása. A középitési bizottságnak tegnapi határozatát, a­melylyel védel­mébe vette a magyar ipart, az egész városban nagy örömmel fogadták. A IX. kerületi polgári iskola tanári kara üdvözlő­ iratot küldött ma Rózsa­völgyi Gyula alpolgármesternek, a középítési bizott­ság elnökének. — Jegyzőválasztás: Esztery Sándor elöl­járó megválasztásával megüresedett tanácsjegyzői s a fokozatosan megüresedő állásokra Halmos János polgármester pályázatot hirdetett. Választanak egy első osztályú jegyzőt (2000 forint fizetés, 600 forint lakáspénz), egy másodosztályú jegyzőt (1600—500), elsőosztályú fogalmazót (1300—400) másodosztályú fogalmazó (1000—350) s segédfogalmazót (600 írt). A polgármester még egy vásárcsarnoki altiszti állásra (700 forint fizetés 300 forint lakáspénz) is hirdet pályázatot. A pályázatokat május 20-án déli tizenkét óráig kell beadni a régi városháza első emeletén. A vásárcsarnoki altisztnek 300 forint biztosítékot kell letenni. — Házak eltolása. A közmunkatanács nem akar beleegyezni a házak eltolásába. Két csikágói műépítész mindenáron meg akarja mutatni Buda­pesten, hogy a házakat el lehet tolni. Két ajánlatot is tettek. A Dréher-palotát s a Városház­ utcában levő Rottenbiller-féle házat akarták eltolni. A köz­munkatanács egyik ajánlatot sem fogadta el. A Dréher-palota eltolására azt mondja a közmunka­­tanács, hogy drágább, mintha lebontják s újra föl­építik a palotát, mert ha eltolják, csak 42.000 forin­tot jövedelmez, ha újra fölépítik 50.000 forintot. A Rottenbiller-ház eltolására azért nem adja meg az engedelmet, mert nincsen hová tolják. Tár­gyalta a közmunkatanács azt is, hogy a fővárosi tanács a palota lebontásával kap­csolatba hozta a Gránátos­ utca szabályozását. Kifogást tesz a közmunkatanács az ellen, hogy a főváros akkor akadályozza meg a dolgot, a­mikor a szabályozásra már minden előkészületet megtettek, a palota valamennyi bérletét fölmondották. Ki­jelenti a közmunkatanács, hogy a halasztásból szár­mazó minden anyagi felelősséget a városra hárít s ha a város az átépítést megakadályozza, követeli, hogy a közmunkatanács tulajdonrészét vegye meg. A városi tanács már megkapta az átiratot s mai üléséből azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy ha a közgyűlés a lebontáshoz hozzájárul, illetőleg a tulajdonrészét a közmunkatanácsnak eladja, ki kell mondani azt is, hogy a Gránátos­ utcát semmi esetre sem szélesíti ki. — Közoktatási ügyek. A tanács mai ülésén nyolc polgári iskolai tanítój­a öt tanítónői állás szervezését határozta el. — Az erzsébetvárosi vá­lasztmány hivatkozva arra, hogy a kerületben tíz­ezernél több iskolaköteles van, arra kérte a taná­csot, hogy a kerületet három iskolaszék között oszsza meg. A tanács a közoktatási bizottság vé­leményét akarja hallani.­­ Skultéty Lajos áldozó­pap hebegő iskolájának a tanács ma 300 forint szubvenciót szavazott meg. — A Belvárosban és a Lipótvárosban a vizsgálatokat június 21-én kezdik meg. — Kimondotta a tanács, hogy a kötő-utcai iskolát, a melynek bérletét a háztulajdonos fölmon­dotta, a Károlyi-utcai iskolába helyezi át. — A páriai kiállítás. Hosszú tárgyalás után végre munkához fogott a párisi kiállítási bizottság. Halmos János polgármester elnöklésével tartott ülésén a végrehajtó bizottság megállapította, hogy micsoda tárgyakat állít ki s kiküldötte az ellenőrző bizottságot, a­mely a munkát megrendeli. Az ellenőrzőbizottság elnöke Halmos János polgármester, jegyzője Almády Géza tanácsjegyző, tagjai Glück Frigyes, Haussmann Alajos, Mátyus Arisztid, Csepreghy János és Thék­ Endre. — Szent László-tér. A kőbányaiaknak régi óhajtása, hogy a Bánya-teret, a­hol az új Szent László-templom van, Szent László-térnek nevezzék el. A közgyűlés átírt a közmunkatanácshoz, de ez a kérelmet megtagadta. A közgyűlés hivatkozva arra, hogy a Szent László-tér is van olyan jó él­ IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 22. * (Színházak műsora.) Nemzeti Színház: Hétfőn Lear király, kedden Constantin abbé, szerdán Fehér nász, csütörtökön Stuart Mária, pénteken Ki­rályi házasélet, szombaton Kaméliás hölgy, vasárnap Himfy dalai. M. Joh­. Operaház: kedden A walkür, szerdán Jancsi­cs Juliska, A babatündér, csütörtökön A hadi­fogoly és Coppélia, Szombaton A nürnbergi baba és Piros cipő, vasárnap Tannhäuser, Pagin Lujza utolsó vendégföllépte. Népszínház­. Vasárnap délután Bibliás asszony, este Sárga csikó, hétfőn Görög rabszolga, kedden Görög rabszolga, szerdán Baba, csütörtökön Görög rabszolga, pénteken Fehér csirke (először), szombaton Fehér csirk­e (másodszor), vasárnap délután Holto­miglan, este Fehér csirke (harmadszor). Vígszínház: Vasárnap délután Trilby, este Családi örömök, hétfőn A teknősbéka, kedden Mozgó fényképek, szerdán Tanqueray második felesége, csü­törtökön Az arany kakas (először), pénteken Az arany kakas (másodszor), szombaton Az arany kakas (harmadszor), vasárnap délután Dr. Pepi: Hajnali vendég, este Az arany kakas. Magyar Színház: Vasárnap délután a Gyur­­kovics lányok, este (Komáromi Mariska fölléptével) Egyiptom gyöngye, hétfőn a Gésák, kedden Robinsonok és a Barnet-lányok, szerdán Gyurkovics-lányok (öt­venedszer), csütörtökön Robinsonok, Barnett-lányok, pénteken Gyurkovics-lányok, szombaton (Komáromi Mariska felléptével), a Michu-lányok, vasárnap dél­után Aranylakodalom, este Robinsonok, Barnett­­lányok. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A holnap, vasárnap délutánra kitűzött Thurán Anna P. Márkus Emilia rekedtsége miatt elmarad s helyette Pry Fal cimű­ bohózat kerül színre. — A hét folyamán a pécsi színtársulat tagja Balla Kálmán fog vendég­szerepelni. Első fellépte kedden, április 25-én lesz a Konstantin Abbé Jean Reynaud szerepében. Azután játszani fogja még Stuart Máriá­ ban Mortimert és a Kamélids hölgy­ ben Amandot.­­ Vasárnap, április 30-án Bérezik Himfy dalai című vígjátékot adják bérletszünetben; ez lesz a darab 24-dik előadása. Délután harmadfél órakor pedig Gsiky Nagymama címü vigjátéka kerül színre, leszállított helyárakkal, bérletszünetben.­­ A legközelebbi újdonság Bert de Turrique Válság előtt című három felvonásos vigjátéka lesz, melyet Adorján Sándor fordított magyarra s a mely május első felében kerül először színre. * (Hírek a M­agyar Színházból.) Szerdán ápril 26-án lesz Herczeg Ferenc darabjának, a Gyurisovics lányok­nak ötvenedik előadása. Az első előadás január 17-én volt, egy hónap alatt, február 16-án már huszonötödször került színre s azóta ismét huszonötször, mindig telt ház előtt. — Szom­baton, ápril 29-ikén fölújítják Messager bájos zenéjű operettjét a Miehu lányok­at, a kettős címszerepben L. Komáromi Mariskával és Vidd Gizellával. — A Magyar Szinház legközelebbi újdonsága Heuberger operettje, az Operabál lesz, a­melyben Vidd Gizella, Ledofszk­y Gizella, Sz. Szilassy Rózsa, Bility Irén, Heben Anna, Aranyossy Janka, Boross, Rózsahegyi, Girelli és Halasi működnek közre. A bemutató a jövő hét szerdájára, május 3-ikára van kitűzve.­­ A legközelebbi eredeti újdonság még e szezon folya­mán Merkl Adolf Tilos a bemenet című 3 felvonásos énekes bohózata lesz. * (Wlassics miniszter Fadrusz Jánosnál.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap délután látogatást tett Fadrusz János isten­hegyi műtermében. A miniszter a művésznek készülő­félben levő alkotásait, különösen a Kolozsvárnak szánt Mátyás-szobrot szemlélte meg nagy figyelem­mel és érdeklődéssel. Csaknem két óra hosszat időzött a műteremben s távozásakor köszönetet mondott a művésznek szives kalauzolásáért. * (Hírek a Vígszínházból.) Az Arany kakas, Blumenthal és Kadelburg bohózata, Fái J. Béla for­dításában, csütörtökön, április 27-én kerül színre a Vígszínházban. Nógrády Jolán nagy betegsége után Az Arany kakas bemutató előadásán fog először föllépni. — Dodó főhadnagy, Pekár Gyula vígjátéka, Almási Lola betegsége miatt egyelőre lemarad a Vígszínház műsoráról. A Pinero-nak érdekes drá­mája, Tanqueray második felesége, hosszabb pihente­tés után szerdán újra műsorra kerül, Lánczy Ilkával a főszerepben. * (A Dalos-Színház műsora.) A városligeti Dalos-Színházban a jövő héten a következő operet­teket adják : Szép Heléna, Szép Galathea, Eljegyzés lámpafénynél, Varázshegedű, Tíz leány egy férj sem, Fortunio dala, Pikulás úr szalonja. E héten adják először az Egy szó a miniszterhez című színművet Tóth Antal fölléptével. Előkészületre a következő dara­bokat tűzték ki: Tulipatán szigete, operette Offen­­bachtól ; Hamlet-paródia, Írták Merkl Adolf és Zöldi Márton ; A baka álma, népszínmű, irta és zenéjét szerzette Bankó Pista. BUDAPESTI HÍRLAP, (112. sz.) 1899. április 23. nevezés, mint a Tak­ács-utca, újra átirt s a köz­munkatanács a kőbányaiak nagy örömére a Bánya­teret Szent László-tér­nek nevezte el.

Next