Budapesti Hírlap, 1899. április (19. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-16 / 105. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (105. sz.) 1899. április 16. az egész kötetet. A Vegyesek költeménysorozata emelkedett, filozofikus világfölfogást, mutat. A Querela poetica cimti érdekes vers a Budapesti Hír­ lap tárcájában jelent meg. Mély érzés és őszinte lélek szólal meg, de teli komorsággal, a Varsányi Gyula költemény­kötetében, mely Vallomások címmel jelent meg. (Wodianer F. és fiai Budapesten.) Varsányi szive tele van érzelemmel, de nehézkes a nyelve, nem tudja kifejezni. A nyelve nem kö­vetheti lelke szárnyalását: minden versén meglát­szik a szörnyű küzdés, a­mibe neki a forma és a rim kerül. Nem könnyed, nem gördülékeny, így hiába a nemes tartalom, nincs meg a kellő hatása. Ha egyszer-egyszer könnyebben megbirkózik a ver­selés nehézségeivel, szépen sikerült verset ir. Ilyen például a Miért című, melynek sötét tépelődéséhez megtalálta a megfelelő formát. Palotai Hugó kicsiny könyvecskét adott ki Versek címmel. Kiadó nincs megjelölve a kis köte­ten, csak annyi, hogy ára egy forint. Valószínűleg igen szegény fiú, mert azt írja Küzdelem című versében: Télen nyári nadrág, Nyáron téli rokk. Küzködöm, de célhoz érni nem bírok. Egészen fiatalember, a­mi a versein meg is látszik. De eszes, elmés és ügyes. Egynéhány igen csinos vers van a kötetében. Jól tud bánni a formával s a legtöbb verse meglepő szelleme­sen csattan. Íme egy, a Lemondás, mely a leg­­csinosabb : Minek is jönnél vissza hozzám, Elcsábított az úri mód, A fény, a pompa elvarázsol, De koldusdáridó a csók. Most kebled drágamívű óra, Mozgó csoda alatt piheg. Egykor csupán szegény szivemmel Dobogott össze a szived. Most gummitalpú úri hintón visznek tova egy perc alatt. Ábrándozó poéta, én­­ csak A tenyeremen hordtalak . . . A­ki ilyen verset tud írni, föltétlenül tálen­­tumos ember, tehát figyelemreméltó. Ajánlom : tes­sék megvenni a kis könyvet, a­melynek ára egy forint. Ez bizonyára nagyon jól esnék a küzdő ifjú poétának. A kötetet magánál a szerzőnél lehet megrendelni: Petőfi­ utca 7. szám alatt. b -ik. * (Színházak műsora.) Nemzeti Színház: Hétfő Bűnös, kedd Az idegen nő, Szerda A három testőr, Csütörtök Folt, a­mely tisztit, Péntek Fehér nász először, szombat Fehér nász másodszor, vasárnap Fehér nász harmadszor. Szerdán délután 2­a órakor III. ifjusági előadásul: A védences kalmár. Vasárnap délután 2*/a órakor Th­uron Anna. — Elő­készületre kitüzetnek: Megzavart boldogság, Kendy Margit, Váljunk el, tízengolre. Operaházi Hétfőn Aida, kedden Lammermoori Lucia, A nappal és az éjjel, szerdán A hadi­fogoly, A piros cipő, csütörtökön, A hugenot­ák. Pénteken nincs előadás. Szombaton Faust, vasárnap A walkür. Népszínház: Vasárnap délután Télen, este Görög rabszolga, hétfőn, kedden, szerdán Görög rab­szolga, csütörtökön Szókimondó asszonyság, pénteken Unatkozó király, szombaton Talmi hercegnő, vasárnap délután Bibliás asszony, este Sárga csikó, hétfőn A görög rabszolga. Vígszínház: Vasárnap délután Helyet a nőknek! este A teknősbéka, hétfőn A végrehajtó, kedden Coucisset úr, szerdán T­r. Pepi — Hajnali vendég, csütörtökön Niobe — Hajnali vendég, pénteken Mozgó fényképek, szombaton A hálókocsik ellenőre, vasárnap délután Dodó főhadnagy, este Családi örömök. Magyar Színház: Vasárnap délután A gésák­, (L. Komáromi Mariska fölléptével) este Robinsonok — A Barnett-lányok, hétfőn A Gyurkovics-lányok, kedden Srobinzonok — A Barnett-lányok, szerdán A Gyurkovics-lányok, csütörtök délután A gésák, A Gyurkovics-lányok és az Aranylakodalom egy-egy felvonása, este Robimonok — A Barnett-lányok, pénteken A Gyurkovics-lányok, szombaton Robinzo­­nok — A Barnett-lányok, vasárnap délután A Gyur­kovics-lányok, este Egyiptom gyöngye (L. Komáromi Mariska felléptével.) * (Az Operában) ma volt a Bohémek huszon­ötödik előadása. A huszonöt előadás sem bizonyít egyebet, mint a­mit a mű premierjénél mondottunk: hogy Leoncavallo operája a közönség szája íze szerint való, hatásos, de üres színpadi muzsika, melynek meg lesz egy ideig a maga népszerűsége, de később csökkenni fog s egy új divat, egy új áramlat nyomtalanul elsöpri a mesterségesen életre­­keltett bohémvilágot a színpadról. A Bohémek buda­pesti sikerében Ábrányiné­nak és Tak­áts­nak van a legnagyobb része. E két művész alakítása adta meg az előadások karakterét, ez vitt az együttesbe szint és életetet, míg Larizza olasz Marcelje mint hosszú disszonancia húzódott végig a huszonöt estén. * (Perosi mint karmester.) Bécsből írják ne­künk a következőket- Perosi, a Krisztus föltámadása című oratórium szerzője tegnap (pénteken) este búcsúzott el a bécsi közönségtől, mely ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a zeneegyesület palotájának tágas nagy termét. Érdekes képet mutatott a hallgatóság, mert nem a hangversenyek szokott közönsége volt együtt csupán, hanem azonkívül a papok és barátok egész serege. Don Lorenzo Perosi nagyon fiatal ember. Azt mondják, huszonhat éves, de annyinak sem látszik. Alacsony termetű, nagy fejű, gyapjas hajú kispap, a­ki a sze­mináriumi növendék bátortalan szögletességé­vel lép­ a közönség elé. Arca semmitmondó. Reve­­rendában, divatját múlt szabású fekete kabátban, inggallér és kézelő nélkül jelenik meg a karnagyi emelvényen; de mihelyt az emelvényre lép, való­sággal nőni látszik s már az első ütemeknél meg­győz arról, hogy ura a helyzetnek s a kétszázötven tagból álló zene- és énekkart föltétlen uralommal vezeti. A tapsvihar, mely kiléptekor fogadja, csak egyetlen szögletes meghajlásra bírja s nyomban hátat fordít a közönségnek és percekig tart, mig az összes közreműködők készségét fegyelmezi s megadja a jelt a kezdésre. Igazi olasz tem­peramentummal dirigál. Mind a két kezét használja s úgyszólván egész testével kifejezi, a­mit poézise sugall. Mindezt azonban túlzás nélkül. Nem ugrál, nem hadonász s óvakodik attól, hogy visszatetszést keltsen. A­mi az oratóriumot illeti, annak első része Dalia morte al sepolcro, mely Krisztus halálát és eltemetését akarja festeni, egészben véve nem elégíti ki a hallgatót. A bevezetés nemesen egyszerű, de a­hol a Megváltó halálát követő földrengést, a szent kárpit megreped­és­ét, a halottak föl­támadását kellene festeni, az instrumentáció nem­esség erős és hatástalan marad. Ezzel szemben ki kell emelni az igazán művészi részleteket, a teme­tési jelenetet kisérő gyönyörű fugát, mely határo­zottan remek. Nem kevésbé az a sír őrzését sürgető zsidó főpapok kara. Baj, hogy az infer­­nalist ebbe a részbe helyezte Perosi, holott annak a halál pillanatát követő természeti jelek vázolásánál lett volna inkább helye. A má­sodik rész, La risurresione, sokkal hatásosabb, valósággal megrendítő. Mesteri összeállításában a fokozás szinte utolérhetetlen s az a jele­net, melyben Mária a kertésznek vélt Krisztust fölismeri, a maga nemében mindent fölülmúló. Az oratóriumnak ez a része az, a­mely hírnevet szer­zett a fiatal Perosinak, a­ki egyébként a szó igaz értelmében kezdő meg, de mindenesetre a leg­zseniálisabb kezdők egyike. Sajátságos, hogy ora­tóriumában az orgonának juttat legkisebb szerepet s team legalább az egész oratórium úgy hatott, mint oly szerzőnek a műve, a­ki a nagy orkeszter nyújtotta eszközöket még nem képes kellőképpen kihasználni. Csak az utolsó Allelujah az, a­mi elementáris erővel fejezi ki a zenei gondolat nagyszerűségét, de ez aztán meg is ragad s lakhatatlan hatást kelt. Az oratórium már rég véget ért, hanem a közönség ott maradt a teremben s egymásután tapsolta ki a gyermekarcú kis papot, a ki kijött s meghajtotta magát, mintha a szemináriumi önképzőkör diszülésén dicsérték volna meg. De az meglátszott rajta, hogy a második részben kimerítette a dirigálás s lehe­tetlen volt észre nem venni, mily nagy munkát végzett a meglehetős fegyelmezetlen olasz trupp összetartásával. * (Hírek a Magyar Színházból.) A Magyar Színház igazgatósága csütörtökön, április 20-dikán délután a Budapesti Józsefvárosi Jótékony Nő­­egyesület javára előadást rendez, mely alkalommal a színház legnépszerűbb darabjának egy-egy fölvo­­nása kerül színre elsőrangú szereposztással, így a Gésák II. fölvonása, a­melyben L. Komáromi Mariska fogja Mimóza szerepét énekelni, a Gyurko­­vics-lányok II. képe és az Aranylakodalom­ból a piski-hídi csata. Az előadás délután 3 órakor lesz, rendes helyárak mellett.­­ Az Operabál, Heuber­ Rikárd operettje, a­mely a tavalyi bécsi színházi évad legnagyobb sikere volt, a jövő héten kerül bemutatóra a Magyar Színházban. Az operettben a színház személyzetéből L. Komáromi Mariska, Vidd Gizella, Ledofsky Gizella, Bilkei Irén, Ara­­nyossy Janka, Sz. Szilassy Róza, Boross, Rózsahegyi, Halasi, Giréth és mások vesznek részt.­­ A Robin­sonok és a Barnett-lányok­ egész héten napról-napra megtöltötték a Magyar Színház nézőterét. A közön­ség egyforma kedvvel és lelkesedéssel tapsolta Makai pompás verseit és Varney fülbemászó muzsi­káját. A két darab a jövő hét műsorán is ötször szerepel.­­ * (Bánk bán százötvenedig előadása.) Az Operaházban holnap, vasárnap tartják Bánk bán százötvenedik előadását, Melinda szerepében Bianchi Biankával. Az előadásban a vendégművésznőn kívül részt vesznek még: Hilgermann Laura, Arányi, Kiss, Takács, Beck, Mihályi, Ney Dávid, Szendrői és Kornay. Tekintettel a rendkívüli jubiláris előadásra, az első felvonás fináléjában az Operaház több magánénekese is részt vesz. Ez előadás a páros bérlőké. A Bánk bán százötvenedik előadása alkalmával közöljük a következő adatokat: Erkel Ferenc e művének első előadása 1861. március 9-én volt a Nemzeti Színházban a követ­kező szereplőkkel: II. Endre — Bignio Lajos, Gertrud — Hofbauer Zsófi, Ottó — Telek Albert, Bánk bán — Ellinger, Melinda — Hollósy Kornélia, Petur — Füredi, Tiborc — Köszeghy, Biberach — Kaczvinszky. A Nemzeti Színházban összesen 108-szor került színre, utoljára 1884. évi május 20-án. Az Operaházban a megnyitó előadásokon 1884. szeptember 27-én, 28-án és 29-én a mű I. felvonása került színre Bartolucci Viktóriával, Paoli­val, Hajóssal, Maleczkynéval és Odryval. Teljes egé­szében az operát először 1884. október 5-én adták, Bignio, Bartolucci, Pauli, Hajós, Maleczkyné, Ney Dávid, Láng és Odry fölléptével. Az első elő­adás óta máig az egyes szerepeket a kö­­vetkező művészek énekelték: II. Endrét. A Nemzetiben: Bignió, Ormai, Bodorfi, Maleczky; az Operában: Bignió, Maleczky, Fektér, Takács, Veress, Várady és Beck. Gertrudot a Nemzetiben Hofbauer, Kondolányi, Bognár, Kocsis és Saxlehner, az Operában: Bartolucci, Saxlehner, Fleiszig, Henszler, Diósyné, Semsey és Hilgermann. Ottót a Nemzetiben : Telek, Stoll P., Fektér és Pauli, az Operában: Pauli, Dalnoki, Kiss R. Bánk bánt a Nemzetiben: Ellinger, Stóger, Ceresa, Dalfi, Hajós,­ az Operában: Hajós, Prevost, Broulik, Arányi. Melindát a Nemzetiben: Hollósy, Pauline, Balázsné, Nagyné, Benza, Wiltné, Maleczkyné, az Operában: Maleczkyné, Wiltné, Bianchi, Ábrányiné, Peturt a Nemzetiben: Füredi, Simon, Bodorfi, Odry, Maleczky, Láng, Fektér és Ney Dávid, az Operában: Odry, Ney D., Szendröi. Tiborcsot a Nemzetiben: Kő­­szeghy, Odry, az Operában: Odry,Takács.Biberachot a Nemzetiben: Kaczvinszky, az Operában: Láng, Tallián, Beck, Szendröi. * (Hírek a Vígszínházból.) A Vígszínház legközelebbi újdonsága Blumenthal és Kadelburg-nk az Aranykakas bohózata lesz, még e hónap vége felé fogják bemutatni. — Dodó főhadnagynak hol­nap, vasárnap estére kitűzött előadása Góth Sándor atyjának nagy betegsége miatt elmarad. i-Wearvíg­játékét jövő vasárnap délután adják elő. — A Víg­színház megszerezte Hennequin-nek Utazás a törvény körül (Voyage autour du code) című bohózatát, me­lyet még ebben az évadban fog bemutatni. * (A tavaszi képkiállítás) tegnapi megnyi­tásán Wlassics Gyula kultuszminiszter, a­ki estig ott volt a tárlaton, megvette Mednyánszky báró­nak A virágzó fák című képét, s megbízta Szalay Imre miniszteri tanácsost, az országos képzőművé­szeti tanács tagját, hogy az állami képvásárlások­­ról legközelebb tegye meg előterjesztését. A művé­szek banketjén a képzőművészet sok előkelő híve jelent meg, s Andriássy Tivadar gróf és Berzeviczy Albert nagyszabású beszédet mondtak. A tárla­tot a mai rész­időben is sokan látogatták. * (A Balos­ Színház műsora.) A városligeti Dalos Színházban e héten a következő Offenbach­­operetteket adják elő : Eljegyzés lámpa fénynél, Pikulás úr szalonja, Varázshegedű, Szép Heléna, Damnisz és Klee, Fortunio dala. A műsor többi részét apró bohózatok, egyfelvonásos népszínművek s a követ­kező operettek egészítik ki: Matrózok a fedélzeten, Szép Galathea, Szerelmi varázsital. Minden hét keddjén és szombatján egy-egy új operettet mu­tatnak be. * (A Kisfaludy Színhá­zban) holnap, vasár­nap két előadás lesz. Délután félkelyárakkal Henschel fuvaros kerül színre, este rendes árakkal Éva grófnő. * (A Városligeti Színkörben) holnap vasár­­­­napon két előadás lesz fél kiesyárakkal. Délután ! Némi, este Szökött Jzaloná­t adják elő. * (A pozsonyi színház szubvenciója.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti, hogy a belügyminiszter táviratban értesítette Pozsony sz. kir. város közön.

Next