Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-13 / 192. szám

4 BUDAPESTI HIRLAP. (192. sz.) 1899. julius 13. napolja. Kéri a kézirat fölolvasását és a főrendi­házhoz való átküldését. Molnár Antal jegyző olvassa a királyi kéz­iratot : Mi. Első Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya, stb. és Magyarország Apostoli Királya. Ha Magyarorszá­gunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendeinek s Képviselőinek, kik az általunk 1896. november hó 23-ára Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket. Kedvelt Hiveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó tizenkettedik napjától folyó évi szeptember hó huszon­nyolcadik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Ischlben, ezernyolcszáznyolcvankilence­dik évi julius hó tizedikén. Ferenc József s. k., Széll Kálmán s. k. Az elnök: Hódolattal tudomásul vétetik s kihirdetés végett a főrendiháznak átküldetik. A Ház hitelesíti a jegyzőkönyvet.. Az ülés tizenegy órakor véget ér. II. A főrendiház ülése. Elnök : Károlyi Tibor gróf. Az elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Károlyi Imre gróf, a szólók neveit jegyzi Rudnyánszky József báró jegyző úr. A képviselőháztól üzenet érkezett, királyi leirattal; kérem azok fölolvasását. Károlyi Imre gróf jegyző olvassa a képviselőház üzenetét. Rudnyánszky Jó­zsef báró jegyző olvassa a királyi leiratot, a melyet a főrendiház tagjai állva hallgatnak meg. (Éljen­zés.) Az elnök: A kegyelmes királyi leirat hódo­lattal tudomásul vétetvén, törvényszerüleg e Ház­ban is kihirdettetett és újabb kihirdetés végett a képviselőházhoz vissza fog küldetni. Ezzel az 1896—1901 főrendiházi tanácskozásokat ez évi szeptember 28-ig elnapoltnak jelentem ki. Kérem a mai ülés jegyzőkönyvének fölolvasását. Károlyi Imre gróf jegyző olvassa a jegyzőkönyvet. Az elnök: Az jegyzőkönyv ellen nem lévén észrevé­tel, azt hitelesittettnek jelentem ki, a szünetre pedig legjobb kivánataimat nyilvánitom a méltósá­­gos főrendeknek. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. Az ülés husz perccel tizenegy után vé­get ért.­ ­ Petőfi emléke.­ ­ — Saját tudósítónktól. — Budapest, júl. 12. A legnagyobb magyar költő halálának ötve­nedik évfordulóján nagyszabású emlékünnep lesz az ország számos helyén, Budapesten, Segesvárott, Mező-Berényben és még másutt is. A kormány maga is részt vesz a kegyeletes ünnepen s a külön­féle irodalmi társaságok, egyesületek és testületek sietnek az előkészület munkájával. A félszázados évforduló maradandó emléke lesz majd a Petőfi-ház, a­melynek fölépítése most már bizonyos. Az országos ünnep rendezőbizottságának kül­döttsége Sarlók Lajos, Bariha Miklós és Endrődi Sándor fölkereste ma Wlassics Gyula kultuszminisz­tert s meghívta a július 30-diki segesvári ünnepre, egyúttal arra kérte a minisztert, hogy ő mondja el az ünnepi beszédet. Wlassics Gyula szívesen magára vállalta az ünnepi szónoklat elmondását arra az esetre, ha az ünnep idejére egészségi állapota meg­javul. Most ugyanis gyomorbaja van. Ha nem mehetne el, Zsilinszky Mihály államtitkár fogja őt képviselni, a­ki esetleg beszédet is mond. Tudatta a miniszter, hogy a magyar kormány és a kultusz­minisztérium koszorút tesz le Petőfi segesvári szobrára. A­mi a Petőfi-házat illeti, a minisz­ter helyesli az eszmét, mert a külföldön is így örökítik meg a nagy költők emléktárgyait. A maga részéről készségesen megígéri a közoktatás­­ügyi kormány hozzájárulását. A Petőfi-ház fölépíté­sére nézve csupán a hozzájárulás kérdésében nem nyilatkozhatok még. A pénzügyminiszterrel beszélni fog és csak azután mondhatja meg, hogy egyszer és mindenkorra való összeggel vagy pedig évi segítséggel fog-e a kormány a Petőfi-ház költségei­hez hozzájárulni. A küldöttség köszönettel fogadta a miniszter nyilatkozatait. * A segesvári Petőfi-ünnep dolgában Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter is értesítette a rendezőbizottságot, hogy egy különvonatot bocsát rendelkezésére, mely július 29-én indul el a fő­városból és intézkedett, hogy Udvarhely felől négy különvonat szállítsa a székelyeket a segesvári csatahelyre.* A budapesti egyetemi ifjúság, a­mely tudva­levőleg külön ünnepet nem rendez, hanem részt vesz a Petőfi-Társaság ünnepein, elhatározta ma, hogy fölszólítja az ország összes főiskoláját, hogy ren­dezzen emlékünnepet Petőfi halálának évfordulóján. Az egyetemi ifjúság koszorút fog helyezni a seges­vári honvédemlékre és a budapesti Petőfi-szoborra s mind a két helyre egy-egy babérkoszorút tesz.­­ Az Otthon írók és hírlapírók köre rendkívüli választmányi ülést tartott ma Fenyő Sándor elnök­­lésével, a­ki bemutatta a Petőfi-társaság meghívó­­ját. Indítványozta, hogy az Otthon a segesvári és a budapesti Petőfi-Ünnepen hivatalosan és minél mél­tóbban képviseltesse magát és mindkét helyre ko­szorút vigyen. A választmány egyhangúlag elfogadta az indítványt és a segesvári küldöttség vezetőjévé Fenyő Sándor alelnököt, a budapesti küldöttség ve­zetőjévé pedig Bródy Sándort kérte föl. A Budapesti Újságírók Egyesülete is ma tartott ülésén határozta el, hogy testületileg vesz részt a Petőfi-ünnepeken s megkoszorúzza a Petőfi-em­­lékeket.* Jókai Mór a Petőfi-Társaság tegnapi ülésén a többi közt megemlítette, hogy Petőfi Sándor, Orlai Petrich Soma házában sok kéziratot rejtett el, mielőtt Erdélybe utazott. Békéscsabai tudósítónk, mint táviratban jelenti, beszélt Serényi Ármin Gyula ügyvéddel, a­ki a mezőberényi Orlai-ház mostani tulajdonosa. Berényi visszaemlékezik arra, hogy az Orlai-család a hetvenes évek vé­gén Pilisről Mező-Berénybe jött. Régi há­zukba mentek az Orlai-család tagjai s a magukkal hozott több helyen megjelzett spár­gával a kamara északkeleti falán mére­gettek. A mikor ezzel elkészültek, a fal­nak egy részét kibontották s az üregből előszedték Petőfi odarejtett emlékeit: két verset, forradalmi kiáltványokat és egy karabélyt. Berényi nem hiszi, hogy a falban még vannak okmányok, hacsak Petőfi az Orlai-család tudtán kívül nem dugott el egyet-mást.* Zomborban is készülnek megölni Petőfi Sándor halálának ötvenéves évfordulóját. Kozma László képviselő elnöklésével rendezőbizottság alakult. Mihálkovics rektor halála. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jul. 12. A magyar tudós világnak nagy gyásza van : Mihálkovics Géza dr. orvostanár, az egyetem rektora meghalt ma reggel. Halálával nagy veszteség érte azokat az orvosi intézeteket, a­melyekben műkö­dött. Az anatómia és a fejlődéstan leghivatottabb művelője volt s búvárkodása, meg irodalmi munkás­sága nemcsak nálunk keltett föltünést, de a külföl­dön is méltányolták érdemeit.­­ Halála nem váratlanul következett be. Négy évvel ezelőtt veszedelmes gyomorbetegsége támadt s ő maga tudta, hogy menthetetlen. Buzgóságát azonban ez nem csüggesztette el s még az idén is nagy szeretettel intézte el rektori ügyeit. Az ő érdeme, hogy az új anatómiai intézet fölépült. Az utolsó évben befejezte nagy munkáját, a Fejlődés­­tan­t, bár betegsége többször megakasztotta mun­kájában. Még május 13-án megtartotta magvas rektori beszédét, de már másnap kiújult régi baja. Orvosainak tanácsára három héttel ezelőtt ágyba feküdt svábhegyi lakásán. Annyira gyönge volt, hogy orvosai nem merték megkísérleni az operá­ciót. A beteg állapota néhány nappal ezelőtt re­ménytelenné változott. Felesége és fogadott leánya a legnagyobb odaadással ápolta. Tegnap este any­­nyira rosszul lett, hogy Tausch és Wein orvosokat telefonon hívták hozzá, de már nem segíthettek rajta. Mihálkovics dr. ma hajnali három órakor halt meg. Az őszszel ünnepelték volna meg huszonöt­éves orvosi jubileumát, a­melyben részt vettek volna a külföldi anatómusok is, élükön Waldeyer pro­­feszszorral. Négy budapesti tanár elnöklésével már megalakult a jubileumi bizottság, mely Mihálkovics emlékére nagyobb alapítvány létesítését tűzte ki céljául, most e bizottság vállalta magára a temetés rendezését. Mihálkovics dr. halála nagy részvétet keltett a fővárosban. Valamennyi egyetemi épületre és az Akadémia palotájára kitűzték a gyászlobogót. A ravatalt holnap állítják föl az üllői-úti klinika nagytermében. A temetés július 15-én délután lesz. A holttestet Sértik dr. be fogja balzsamozni. A temetés rendkívül díszes lesz, egyrészt az el­hunytnak páratlan érdemeire való tekintettel, más­részt, mert 1863 óta, midőn Sauer Ignác halt meg, most halt meg először tényleg működő egyetemi rektor. A temetést rendező bizottság megkereste a fővárosi tanácsot díszsírhely átengedése végett. A temetés valószínűleg az egyetemi templomból fog történni. A temetés alatt a rendet az orvostan­hallgatók fogják feltartani. Wlassics Gyula kultuszminiszter, a­ki ma reggel érkezett a fővárosba Fenyőházáról, részvét­­levelet irt Mihálkovics Géza dr. özvegyének és az egyetem tanácsának.* Mihálkovics Géza dr. 1848 január 31-én szüle­tett Pesten. Középiskoláit és orvosi tanulmányait a fővárosban végezte s 1869-ben kapta meg az orvosi diplomát. Orvosnövendék korában több egyetemi pályadijat nyert, a­melyek közül az egyiket ki is nyomatták. 1869-ben boncolástani tanársegéd lett és ebben az állásban három évig maradt. 1872-ben a sebészetre tért át és állást Kovács tanár klinikáján kapott, de az orvostudományi kartól utazási ösztön­díjat kapott az anatómiában való kiképezésére. Fél­évet Bécsben töltött, a­hol Langer tanár intézeté­ben szövettani dolgozatokkal foglalkozott, azonkívül Hyrtl előadásait hallgatta. 1873-ban félévig Lipcsében volt Ludwig élettani intézetében. Majd a strasz­­burgi egyetemre ment. Waldeyer tanár megkínálta az első tanársegédi állással, a­melyet félévre el is vállalt, egyszersmind magántanárrá nevezték ki s előadásokat tartott a csonttanból, az érzékszervek­ről és központi idegrendszerről. A budapesti egye­tem fölterjesztésére 1875-ben a fejlődéstan nyilv. rendkívüli tanára lett s 1878-ban rendes tanárrá lépett elő. A tájboncolásból és a fejlődés­tanból tartott előadást s a gyakorlati szigorlat vizsgáló tanárává nevezték ki. Lenhossek József halála után az első bonctani intézet vezetését vette át. Tanársága idején többször járt külföldön. 1882 nyarát Heidelbergben töltötte Gegenbauer intézetében s az összehasonlító boncolást tanulmá­nyozta, azután beutazta Svájcot, Szavóját, Felső- Olaszországot. 1897-ben, mint az egyetem kikül­dötte, részt vett a hallei egyetem 200 éves jubileumán, azután meglátogatta Belgium és Hollandia bonctani intézeteit, a következő évben Párisban s London­ban járt . Az agyvelő fejlődéséről írott munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 1882-ben a nagy­­díjjal jutalmazta. E közben tudományos dolgozatai­val több dijat nyert, 1879-ben levelező, 1886-ban rendes tagja lett az Akadémiának. Rendes tagja egyéb hazai tudományos társulatoknak, az Inter­nationale Monatschrift állandó munkatársa volt. 1877-ben az orvoskari tanács prodékánná válasz­totta, 1893-tól 1895-ig dékán volt. Az 1898/99-iki egyetemi évre őt választották meg rektornak. Iro­dalmi tevékenysége az anatómiának, szövettannak és fejlődéstannak több ágát karolta föl, azonkívül kézi tankönyveket irt magyar nyelven. A középázsiai mohamedánok. — Saját levelezőnktől. — Péter­vár, jul. 11. Éppen egy év múlt el az andissani véres föl­kelés óta. A középázsiai muzulmánoknak a keresz­tény hódítók ellen való lázadását csak későn tudták meg az európai Oroszországban s a Fergiana-tarto­mány orosz hatóságai maguk sem tulajdonítottak nagy fontosságot a mozgalomnak. Csak a katonai bíróság kihallgatásaiból tudták meg az oroszok az andissani összeesküvés motívumát, a­mely a meg­sértett vallási érzületben keresendő. Az összesküvők ezt mondták a katonai bíróság előtt: — Igaz, hogy mi nagyobb biztosságban élünk a ti uralmatok alatt, mint régen. Azelőtt azonban lelkünknek egyenes útja volt Allah-hoz. Ti azonban olyan törvényeket és újításokat parancsoltok ránk, a mik sértik a hitünket s az a titkos célotok, hogy elfordítsatok minket a próféta tanaitól, hogy keresz­­ténynyé tegyetek minket. Nem elégedtek meg az­zal, hogy testünket és vagyonunkat megszereztétek, hogy szétdúltátok népünk erkölcsét, szokásait és-a családi életünket, még másvilági üdvösségünket is el akarjátok rabolni, bűnre akartok bennünket kényszeríteni, hogy Allah a pokolba taszítson. Be­széltünk erről a mohamedán világ nagy férfiaival .

Next