Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-13 / 192. szám
4 BUDAPESTI HIRLAP. (192. sz.) 1899. julius 13. napolja. Kéri a kézirat fölolvasását és a főrendiházhoz való átküldését. Molnár Antal jegyző olvassa a királyi kéziratot : Mi. Első Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya, stb. és Magyarország Apostoli Királya. Ha Magyarországunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendeinek s Képviselőinek, kik az általunk 1896. november hó 23-ára Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket. Kedvelt Hiveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó tizenkettedik napjától folyó évi szeptember hó huszonnyolcadik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Ischlben, ezernyolcszáznyolcvankilencedik évi julius hó tizedikén. Ferenc József s. k., Széll Kálmán s. k. Az elnök: Hódolattal tudomásul vétetik s kihirdetés végett a főrendiháznak átküldetik. A Ház hitelesíti a jegyzőkönyvet.. Az ülés tizenegy órakor véget ér. II. A főrendiház ülése. Elnök : Károlyi Tibor gróf. Az elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Károlyi Imre gróf, a szólók neveit jegyzi Rudnyánszky József báró jegyző úr. A képviselőháztól üzenet érkezett, királyi leirattal; kérem azok fölolvasását. Károlyi Imre gróf jegyző olvassa a képviselőház üzenetét. Rudnyánszky József báró jegyző olvassa a királyi leiratot, a melyet a főrendiház tagjai állva hallgatnak meg. (Éljenzés.) Az elnök: A kegyelmes királyi leirat hódolattal tudomásul vétetvén, törvényszerüleg e Házban is kihirdettetett és újabb kihirdetés végett a képviselőházhoz vissza fog küldetni. Ezzel az 1896—1901 főrendiházi tanácskozásokat ez évi szeptember 28-ig elnapoltnak jelentem ki. Kérem a mai ülés jegyzőkönyvének fölolvasását. Károlyi Imre gróf jegyző olvassa a jegyzőkönyvet. Az elnök: Az jegyzőkönyv ellen nem lévén észrevétel, azt hitelesittettnek jelentem ki, a szünetre pedig legjobb kivánataimat nyilvánitom a méltóságos főrendeknek. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. Az ülés husz perccel tizenegy után véget ért. Petőfi emléke. — Saját tudósítónktól. — Budapest, júl. 12. A legnagyobb magyar költő halálának ötvenedik évfordulóján nagyszabású emlékünnep lesz az ország számos helyén, Budapesten, Segesvárott, Mező-Berényben és még másutt is. A kormány maga is részt vesz a kegyeletes ünnepen s a különféle irodalmi társaságok, egyesületek és testületek sietnek az előkészület munkájával. A félszázados évforduló maradandó emléke lesz majd a Petőfi-ház, amelynek fölépítése most már bizonyos. Az országos ünnep rendezőbizottságának küldöttsége Sarlók Lajos, Bariha Miklós és Endrődi Sándor fölkereste ma Wlassics Gyula kultuszminisztert s meghívta a július 30-diki segesvári ünnepre, egyúttal arra kérte a minisztert, hogy ő mondja el az ünnepi beszédet. Wlassics Gyula szívesen magára vállalta az ünnepi szónoklat elmondását arra az esetre, ha az ünnep idejére egészségi állapota megjavul. Most ugyanis gyomorbaja van. Ha nem mehetne el, Zsilinszky Mihály államtitkár fogja őt képviselni, aki esetleg beszédet is mond. Tudatta a miniszter, hogy a magyar kormány és a kultuszminisztérium koszorút tesz le Petőfi segesvári szobrára. Ami a Petőfi-házat illeti, a miniszter helyesli az eszmét, mert a külföldön is így örökítik meg a nagy költők emléktárgyait. A maga részéről készségesen megígéri a közoktatásügyi kormány hozzájárulását. A Petőfi-ház fölépítésére nézve csupán a hozzájárulás kérdésében nem nyilatkozhatok még. A pénzügyminiszterrel beszélni fog és csak azután mondhatja meg, hogy egyszer és mindenkorra való összeggel vagy pedig évi segítséggel fog-e a kormány a Petőfi-ház költségeihez hozzájárulni. A küldöttség köszönettel fogadta a miniszter nyilatkozatait. * A segesvári Petőfi-ünnep dolgában Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter is értesítette a rendezőbizottságot, hogy egy különvonatot bocsát rendelkezésére, mely július 29-én indul el a fővárosból és intézkedett, hogy Udvarhely felől négy különvonat szállítsa a székelyeket a segesvári csatahelyre.* A budapesti egyetemi ifjúság, amely tudvalevőleg külön ünnepet nem rendez, hanem részt vesz a Petőfi-Társaság ünnepein, elhatározta ma, hogy fölszólítja az ország összes főiskoláját, hogy rendezzen emlékünnepet Petőfi halálának évfordulóján. Az egyetemi ifjúság koszorút fog helyezni a segesvári honvédemlékre és a budapesti Petőfi-szoborra s mind a két helyre egy-egy babérkoszorút tesz. Az Otthon írók és hírlapírók köre rendkívüli választmányi ülést tartott ma Fenyő Sándor elnöklésével, aki bemutatta a Petőfi-társaság meghívóját. Indítványozta, hogy az Otthon a segesvári és a budapesti Petőfi-Ünnepen hivatalosan és minél méltóbban képviseltesse magát és mindkét helyre koszorút vigyen. A választmány egyhangúlag elfogadta az indítványt és a segesvári küldöttség vezetőjévé Fenyő Sándor alelnököt, a budapesti küldöttség vezetőjévé pedig Bródy Sándort kérte föl. A Budapesti Újságírók Egyesülete is ma tartott ülésén határozta el, hogy testületileg vesz részt a Petőfi-ünnepeken s megkoszorúzza a Petőfi-emlékeket.* Jókai Mór a Petőfi-Társaság tegnapi ülésén a többi közt megemlítette, hogy Petőfi Sándor, Orlai Petrich Soma házában sok kéziratot rejtett el, mielőtt Erdélybe utazott. Békéscsabai tudósítónk, mint táviratban jelenti, beszélt Serényi Ármin Gyula ügyvéddel, aki a mezőberényi Orlai-ház mostani tulajdonosa. Berényi visszaemlékezik arra, hogy az Orlai-család a hetvenes évek végén Pilisről Mező-Berénybe jött. Régi házukba mentek az Orlai-család tagjai s a magukkal hozott több helyen megjelzett spárgával a kamara északkeleti falán méregettek. A mikor ezzel elkészültek, a falnak egy részét kibontották s az üregből előszedték Petőfi odarejtett emlékeit: két verset, forradalmi kiáltványokat és egy karabélyt. Berényi nem hiszi, hogy a falban még vannak okmányok, hacsak Petőfi az Orlai-család tudtán kívül nem dugott el egyet-mást.* Zomborban is készülnek megölni Petőfi Sándor halálának ötvenéves évfordulóját. Kozma László képviselő elnöklésével rendezőbizottság alakult. Mihálkovics rektor halála. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jul. 12. A magyar tudós világnak nagy gyásza van : Mihálkovics Géza dr. orvostanár, az egyetem rektora meghalt ma reggel. Halálával nagy veszteség érte azokat az orvosi intézeteket, amelyekben működött. Az anatómia és a fejlődéstan leghivatottabb művelője volt s búvárkodása, meg irodalmi munkássága nemcsak nálunk keltett föltünést, de a külföldön is méltányolták érdemeit. Halála nem váratlanul következett be. Négy évvel ezelőtt veszedelmes gyomorbetegsége támadt s ő maga tudta, hogy menthetetlen. Buzgóságát azonban ez nem csüggesztette el s még az idén is nagy szeretettel intézte el rektori ügyeit. Az ő érdeme, hogy az új anatómiai intézet fölépült. Az utolsó évben befejezte nagy munkáját, a Fejlődéstant, bár betegsége többször megakasztotta munkájában. Még május 13-án megtartotta magvas rektori beszédét, de már másnap kiújult régi baja. Orvosainak tanácsára három héttel ezelőtt ágyba feküdt svábhegyi lakásán. Annyira gyönge volt, hogy orvosai nem merték megkísérleni az operációt. A beteg állapota néhány nappal ezelőtt reménytelenné változott. Felesége és fogadott leánya a legnagyobb odaadással ápolta. Tegnap este anynyira rosszul lett, hogy Tausch és Wein orvosokat telefonon hívták hozzá, de már nem segíthettek rajta. Mihálkovics dr. ma hajnali három órakor halt meg. Az őszszel ünnepelték volna meg huszonötéves orvosi jubileumát, amelyben részt vettek volna a külföldi anatómusok is, élükön Waldeyer profeszszorral. Négy budapesti tanár elnöklésével már megalakult a jubileumi bizottság, mely Mihálkovics emlékére nagyobb alapítvány létesítését tűzte ki céljául, most e bizottság vállalta magára a temetés rendezését. Mihálkovics dr. halála nagy részvétet keltett a fővárosban. Valamennyi egyetemi épületre és az Akadémia palotájára kitűzték a gyászlobogót. A ravatalt holnap állítják föl az üllői-úti klinika nagytermében. A temetés július 15-én délután lesz. A holttestet Sértik dr. be fogja balzsamozni. A temetés rendkívül díszes lesz, egyrészt az elhunytnak páratlan érdemeire való tekintettel, másrészt, mert 1863 óta, midőn Sauer Ignác halt meg, most halt meg először tényleg működő egyetemi rektor. A temetést rendező bizottság megkereste a fővárosi tanácsot díszsírhely átengedése végett. A temetés valószínűleg az egyetemi templomból fog történni. A temetés alatt a rendet az orvostanhallgatók fogják feltartani. Wlassics Gyula kultuszminiszter, aki ma reggel érkezett a fővárosba Fenyőházáról, részvétlevelet irt Mihálkovics Géza dr. özvegyének és az egyetem tanácsának.* Mihálkovics Géza dr. 1848 január 31-én született Pesten. Középiskoláit és orvosi tanulmányait a fővárosban végezte s 1869-ben kapta meg az orvosi diplomát. Orvosnövendék korában több egyetemi pályadijat nyert, amelyek közül az egyiket ki is nyomatták. 1869-ben boncolástani tanársegéd lett és ebben az állásban három évig maradt. 1872-ben a sebészetre tért át és állást Kovács tanár klinikáján kapott, de az orvostudományi kartól utazási ösztöndíjat kapott az anatómiában való kiképezésére. Félévet Bécsben töltött, ahol Langer tanár intézetében szövettani dolgozatokkal foglalkozott, azonkívül Hyrtl előadásait hallgatta. 1873-ban félévig Lipcsében volt Ludwig élettani intézetében. Majd a straszburgi egyetemre ment. Waldeyer tanár megkínálta az első tanársegédi állással, amelyet félévre el is vállalt, egyszersmind magántanárrá nevezték ki s előadásokat tartott a csonttanból, az érzékszervekről és központi idegrendszerről. A budapesti egyetem fölterjesztésére 1875-ben a fejlődéstan nyilv. rendkívüli tanára lett s 1878-ban rendes tanárrá lépett elő. A tájboncolásból és a fejlődéstanból tartott előadást s a gyakorlati szigorlat vizsgáló tanárává nevezték ki. Lenhossek József halála után az első bonctani intézet vezetését vette át. Tanársága idején többször járt külföldön. 1882 nyarát Heidelbergben töltötte Gegenbauer intézetében s az összehasonlító boncolást tanulmányozta, azután beutazta Svájcot, Szavóját, Felső- Olaszországot. 1897-ben, mint az egyetem kiküldötte, részt vett a hallei egyetem 200 éves jubileumán, azután meglátogatta Belgium és Hollandia bonctani intézeteit, a következő évben Párisban s Londonban járt . Az agyvelő fejlődéséről írott munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 1882-ben a nagydíjjal jutalmazta. E közben tudományos dolgozataival több dijat nyert, 1879-ben levelező, 1886-ban rendes tagja lett az Akadémiának. Rendes tagja egyéb hazai tudományos társulatoknak, az Internationale Monatschrift állandó munkatársa volt. 1877-ben az orvoskari tanács prodékánná választotta, 1893-tól 1895-ig dékán volt. Az 1898/99-iki egyetemi évre őt választották meg rektornak. Irodalmi tevékenysége az anatómiának, szövettannak és fejlődéstannak több ágát karolta föl, azonkívül kézi tankönyveket irt magyar nyelven. A középázsiai mohamedánok. — Saját levelezőnktől. — Pétervár, jul. 11. Éppen egy év múlt el az andissani véres fölkelés óta. A középázsiai muzulmánoknak a keresztény hódítók ellen való lázadását csak későn tudták meg az európai Oroszországban s a Fergiana-tartomány orosz hatóságai maguk sem tulajdonítottak nagy fontosságot a mozgalomnak. Csak a katonai bíróság kihallgatásaiból tudták meg az oroszok az andissani összeesküvés motívumát, amely a megsértett vallási érzületben keresendő. Az összesküvők ezt mondták a katonai bíróság előtt: — Igaz, hogy mi nagyobb biztosságban élünk a ti uralmatok alatt, mint régen. Azelőtt azonban lelkünknek egyenes útja volt Allah-hoz. Ti azonban olyan törvényeket és újításokat parancsoltok ránk, a mik sértik a hitünket s az a titkos célotok, hogy elfordítsatok minket a próféta tanaitól, hogy kereszténynyé tegyetek minket. Nem elégedtek meg azzal, hogy testünket és vagyonunkat megszereztétek, hogy szétdúltátok népünk erkölcsét, szokásait és-a családi életünket, még másvilági üdvösségünket is el akarjátok rabolni, bűnre akartok bennünket kényszeríteni, hogy Allah a pokolba taszítson. Beszéltünk erről a mohamedán világ nagy férfiaival .