Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-26 / 205. szám

8 BUDAPESTI HIBIIAP. (205 . sz.) 1899. julius 26. A kötelezett vállalatoknak és egyesületeknek 1899. évi társulati adójára s a vállalatok és egyesületek szavatossága mellett előirt III. osztályú kereseti adóra vonatkozó kivetési javaslatok, továbbá a tőőkekamatadók kiszabásait tartalmazó lajstromokat július hónap 24-ikétől 31-ikéig (bezárólag) reggel 9 órától délután 1 óra közti időben a IV. kerületi adófelügyelőségnél (IV., Magyar­­ utca 36. sz., II. em., 12. ajtó), közszemlére teszik ki. — A tüdőbajosok szanatóriuma. A főváros tudvalevőleg nagyobb területet engedett át a tüdő­­bajosok szanatóriumának. A területet ma adta át egy vegyes bizottság az egyesületnek. A bizottság­ban részt vettek Bárcy István dr. tanácsjegyző, Heuffel Adolf középítési igazgató, Fodor István, Haris Demeter főmérnökök, J­eitter Ferenc mérnök, Koren Ödön erdőtiszt , az egyesület képviseleté­ben pedig Ormódy Vilmos, Kuthy Dezső és Fauszt Ferenc egyetemi magántanárok. A­líszeltolás. A főváros tudvalevőleg a mester­ utcai iskolát hátra akarja tolatni. A vállal­kozók az eltolásra építési engedelmet kértek. A magánépítő bizottság tegnapi ülésén hosszan vizs­gálta és tárgyalta a terveket. A bizottság az építési engedelmet hajlandó megadni. Most még a köz­munkatanácsnak kell műszaki szempontból nyilat­koznia. — Új építkezés. A magánépítő bizottság tegnap tartott ülésében a következőknek adott épi­tési engedelmet: Friestedt L. P. és Horváth Gyulá­nak IX., mester­ utcai iskolának a szabályozási vonalba leendő eltolására. Grün és társának V., Csáky­ utca 1226—1226/9. hrszám alatt három­­emeletes házra. Udvardy Lajosnak VIII., Német­utca 5687. hrszám alatt kétemeletes házra. Kióheim Samu és nejének VI., Slermina-ut 1792/5. hrszám alatt emeletes nyaralóra. Paór Ferencnek III., Vihar-utca 630/5/a. hrszám alatt földszintes házra. A m. kir. államrendőrségnek X., Mosonyi-utca 7280 / 81/b/4. hrszám alatt földszintes fogházra. A Magyar Államvasut jobbparti üzletvezetőségének X., kőbányai­ után két faraktár és egy faszárító építésére. — Adókivetés: A fővárosi adókivető bizott­ságok holnap, szerdán, a következő helyrajzi számú III. osztályú keresetadó-javaslatokat tárgyalják : a III. kerületben Ó-Budán 3575-től végig, Újlakon 3745—3826 számig; a IV. kerületben a meghívot­takét ; az V. kerületben a második bizottságban a külön meghívottakét; a VI. kerületben az első bizottság 3985—3993 számig, a második bizottság 3484—3494 számig; a VII kerületben az első bizottság 5260—5284 számig, a második bizottság 5260—5265­ számig, a IX. kerületben 9497—9540 számig. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jul. 25. A Petőfi-ü­­nnep. Az egész ország ünnepre készül, hogy méltó kegyelettel áldozzon Petőfi Sándor emlékének. A legfényesebb lesz a segesvári és a budapesti ünnep, de azért a legkisebb faluban is egyforma hazafias szívvel dicsőítik a nagy költőt halála félszázados évfordulóján.* A segesvári Petőfi-ünnepen a magyar tudo­mányos akadémiát Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár és Marczali Henrik dr. egyetemi tanár fogja képviselni. Gyulai Pál főrendiházi tag, h. főtitkár hivatalos és egyéb elfoglaltsága miatt, sem mint az akadémia küldöttje, sem mint a Szendrey­­i család képviselője nem vehet részt a segesvári Petőfi-ünnepen, de jelen lesz a fővárosi ünnep­ségeken.* Az Országos Nemzeti Szövetség a következő föl­hívást intézte a magyar honleányokhoz : Magyar honleányok! A nemzeti kegyelet a nagyidők egyik legnagyobb fia, Petőfi Sándor halálá­nak ötvenedik évfordulóján emlékünnepet ül. Melyi­künk szívében nem ébreszt bánatos érzelmet ez a félszázados évforduló s lesz-e közöttünk egy is, a­kit ne ösztönözne a honfi fájdalom, a hazafias kötelességérzet a kegyeletes emlékünnepen való részvételre; lesz-e közöttünk egy is, a ki ne áldozna azon az oltáron, a­melyen szabadságharcunk meg­­dicsőült nagy lantosát a halhatatlanság dicssugara övezi körül? Nem! Erről az ünnepről el nem mara­dunk, el nem maradhatunk. Ennek az ünnepnek méltónak kell lennie a nemzethez, nagynak Petőfi nagyságához és fenségesnek az ő fenkölt szellemi világához. Magyar honleányok! Jöjjetek, áldozzatok és érezzétek velünk. Hiszen melyiteknek lelkében nem keltett gyönyörérzetet az ő lantjának zengése, melyikőtöknek arcát nem öntözték meg a dalai olva­sásán gyémántszemmé vált könyek. Örömötök, bol­dogságtok, szenvedésteknek volt ő a kifejezője; meny­nyi üdv áradt az ő verseiből rátok ? !... Ti tudjátok ! Dobbanjon meg tehát a szivetek e nagy napon, szedjétek le a természetnek minden ékességét, a mezők és kertek minden virágát s küldjétek el a megszentelt helyekre, hadd borítsa zöld repkény és nyíló virág a nádfedeles ház kicsiny szobáját, a­hol a nagy halhatatlan született, a csatamezőt, a­hol hősi halált halt és emlékszobrait, a­melyeket a nemzeti kegyelet az ő dicsőségére emelt. A postacsomagokat Segesvárra, Kis-Körösre és Buda­pestre a Nemzeti Szövetség címére bérmentesen és oly időben kell küldeni, hogy már jul. 29-én rendel­tetési helyükön legyenek. — Az Országos Nemzeti Szövetség nevében: Herczegh Mihály dr. elnök, Zseni József alelnök, Kerékgyártó Elek dr. főjegyző. * Az Otthon írók és hírlapírók köre bejelentette a Petőfi-társaságnak, hogy a segesvári Petőfi-ünne­­pen Bársony István vezetésével Lampérth Géza és Balla Miklós fogja képviselni a kört. A küldöttség, a­melyhez még sok Otthon-tag csatlakozik, koszorút visz a szoborra. Betört Sándor budapesti szobrához Bródy Sándor vezetésével megy el az Otthon kül­döttsége és erre a szoborra is díszes koszorút tesz. A koszorúknak ez a fölírása: Az Otthon iróik és hírlapírók k­öre — Petőfi dicső emlékének. * Az egyetemi ifjúság már végleg megállapí­totta a Petőfi-ünnepségeken való részvételének mó­dozatait. A Hazafias szövetségnek az új városházán vasárnap délelőtt tíz órakor tartandó diszülésen az egyetemi ifjúság nevében Brázovay Kálmán mond beszédet és Stefler Lajos elszavalja Petőfi A­rab cimü költeményét. Tizenegy órakor a Petőfi-szobornál beszédet mond Gebhardt Ká­roly joghallgató, Bénárd Ákos elszavalja Petőfi Egy gondolat bánt engemet . . . cimü költeményét és Sántha Mihály, Endrődi Sándor Petőfi című versét, Szentesi Tóth Kálmán pedig rövid beszéddel az egyetemi ifjúság nevében babérkoszorút helyez a szoborra. Segesvárott Wetzel György mond ünnepi beszédet, Mandel Sándor pedig megkoszorúzza Petőfi szobrát. A segesvári küldöttségbe kijelölt egyetemi hallgatókat felkéri a bizottság, hogy az utazás és egyéb részletek megbeszélése végett július 28-án délután hat órakor az Egyetemi Körben jelenje­nek meg.* Keglevich István gróf, az Opera és Nemzeti Színház intendánsa tudatta a rendezőséggel, hogy a hazafias ünnepen a Nemzeti Színház Náday Ferenc és Somló Sándor tagokkal képviselteti magát, kik a színház igazgatósága és személyzete babér­­koszorúját teszik le. A Fővárosi Nyári Színházban Petőfi ünnepére nagy lelkesedéssel készül Makó társulata. A dísz­előadáson részt vesz az egész személyzet. Már erősen folynak a próbák Rudnyánszky verses szín­művéből, Petőfi­ből. A színmű Székely-Keresztúron játszik, a­hol Petőfi halála előtt az utolsó éjszakát töltötte. Rudnyánszky Gyula Petőfi-je után Verő György 1848 című darabjából a segesvári csata­képet adják elő. Végül Nagy Bella elszavalja Jókai Apotheozisát, a­melyben a nemző, láncait összetörve, beszél Petőfi szobráról és a költő szellemének a jelent dicsőíti. A díszelőadást megelőzi Eizenbach Sándor ünnepi megnyitója, a­melyet a színház zenekara ez estén játszik először. A díszelőadás szombaton, július 29-én lesz és 30-án megismétlik. Rudnyánszky Petőfi­je a színház pénztáránál és a jegyszedőknél 30 krajcárért kapható. * A F. M. K. E. pompás koszorút küld a se­gesvári Petőfi-szoborra, ezzel a fölírással: Petőfi Sándor dicsőségének, a felvidéki magyar közművelődési egyesület. A F. M. K. E. képviseletében Zsilinszky Mihály tiszteletbeli elnök, Janiss Imre és Gyürky Geyza dr. ügyvivő alelnökök, Balkay Béla dr. és Mezey Gyula igazgató választmányi tagok és Lőrinczy György titkár vesznek részt a segesvári ünnepen. A segesvári Petőfi ünnepre a honvédmene­­dékház lakóinak öttagú küldöttsége is leut­azik. Az öreg bajnokok közül Szent-Imrey Kálmán parancs­nokkal leutaznak Szabó Nándor és Novák Bogdán őrmesterek, valamint két tizedes, mint azok, a­kik a körülményekhez képest a legjobban érzik magu­kat s a hosszú utat baj nélkül kiállják. * A Petőfi-ünnepre készült érem már kapható minden trafikban. Ára húsz krajcár, a­minek egy része a Petőfi-ház javára jut. Az éremmel július 29-én, 30-án és 31-én, ráfizetés nélkül, meg lehet nézni a Petőfi Bem táborában körképet, továbbá a 48-as ereklyemúzeumot, a­melyben fonográfon el­mondja emlékezéseit: Jókai Mór, Gyulai Pál, Szász Károly, Vadnay Károly, Podmaniczky Frigyes, Kossuth Ferenc és Neugebauer László. ❖ Petőfi szüleinek, valamint fiának, Petőfi Zol­tánnak a sírja a kerepesi-uti temetőben van és bizony mind a két sir elhanyagolt állapotban. A budapesti egyesült asztaltársaságok központja elhatá­rozta, hogy a Petőfi-ünnep alkalmából mind a két sirt fölhantoltatja és rendbe hozatja. Petőfi szülei­nek a sírját pedig emléktáblával jelöli meg, mivel az egyszerű sírkövön csak ez a felirás van. A leg­szeretettebb atya és a legszeret­ettebb anya. De, hogy kik pihennek a sírban, az nincsen a kőre vésve. Az asztal­­társaságok központja július 30-án délután kivonul a sírhoz és az elnökség nevében Seffer László hírlap­író beszéd kíséretében koszorút helyez a sírra. * Az országosan rendezendő Petőfi-ünnepek so­rában, a legelsők közé fog tartozni az ugrai ünnep, a­melyet a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa rendez és a kolozsvári Nemzeti Színház művészei mű­ködnek abban közre. Az ugrai ünnepről ezt a jelentést adták ki: Nagy-Bölöny József, a kolozsvári orsz. Nemzeti Szinház intendánsa és tgrai nagybirtokos emlék­táblával jelöli meg Tigra községnek református pap­lakát, a­hol a nemzet nagy lantosa, Petőfi Sándor Erdélybe vezető útjában, 1849. július 19-ére virradóiéig meghalt. Az emléktáblát a költő halálának ötvenedik évfordulója alkalmára rendezendő ünnepségek kere­tében 1899 július 30-án leplezik le. Az ünnepség sorrendje ez : 1. Délelőtt fél 10 órakor: Istentisztelet az ugrai ev. ref. templomban, nagytiszteletü Nagy Imre úr könyörgésével és ünnepi beszédével. 2. Délelőtt, fél 11 órakor az emléktábla előtt. Himnusz. Éneklik a kolozsvári Nemzeti Szinház tagjai. 3. Az Ugrai kicsi papiak. Költemény, ez alkalomra irta Nagy-Bölöny József. Szavalja Tompa Kálmán, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja. 4. Petőfi. Népies ismertetés. Irta és előadja Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja. 5. Talpra magyar! Szavalja Bihari Ákos, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja. 6. Alkalmi szó­noklat, tartja Makay Sándor ugrai polgár. 7. Kossuth­­nóta, éneklik a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai. Nem hallottuk, hogy más ily nemzeti műinté­­zetünk hasonló ünnep rendezésén fáradoznék. * Székesfejérvárott, mint tudósítónk írja, szintén megünneplik Petőfi halálának ötvenedik évfordulóját. A főünnepet a déli vasúti műhely munkásai ren­dezik. Július 30-án reggel a menet, a vasúti tiszti­kar vezetésével a ciszterciták nádor­ utcai templomába vonul, a­hol istentisztelet lesz. A közönség azután a polgári céllövő­házba megy, a­melynek dísz­termében az ünnep a következő sorrendben folyik le: Hunyadi induló, előadja a vasúti zenekar. Himnusz, énekli a daloskör. Ünnepi beszéd, mondja Hoffer József. Honfi dal, énekli a daloskör. Egy gondolat bánt engemet, szavalja Orbán Ferenc. Szeretet himnusza, előadja a zenekar. Talpra magyar, szavalja Verbay Albert. Szózat, énekli a daloskör. Himnusz, előadja a zenekar. Fejérvár összes társulatai is megünneplik Petőfi emlékét. Petőfi halálának félszázados évfordulóját Abony község lakossága is szépen meg fogja ünnepelni. Az ünnepet 80-an tartják meg a szín­házban az abonyi aestetikai társaság közreműködésé­vel. A műsor Petőfi költeményeiből van össze­állítva. Erzsébetváros, e nemzetiségek lakta vidéken fekvő város is részt vesz az ünnepben, a­mit Issekidz Győző hazafias hangú levélben adott tudomására Bartók Lajosnak. Selmecbányán, az ősbányavárosban is meg­ünneplik Petőfi emlékét. Az ünnepen részt vesz a költő egyik kortársa és barátja, Szeberényi János bécsi címz. hadi szuperintendens, Vörös Ferenc tb. főjegyzőnek, az ünnep rendezőjének kérésére. A programot tisztán Petőfi költeményeiből állították egybe. A selmecbányaiak Segesvárott is képvisel­tetik magukat. Brassó város polgármestere Hiemelszky Ferenc bejelentette, hogy a segesvári ünnepen ott lesz a város képviselőtestületi tagjai kíséretében s hogy a Petőfi-házra való gyűjtés dolgában már intézke­dett. E levéllel egyidejűleg a brassóvármegyei al­­ispáni hivatal is értesítette Bartók Lajost, hogy a megye is küldöttségileg képviselteti magát az ünnepen. Alsófehér­egye alispánjának, Csaló János kir. tanácsosnak értesítése szerint a vasárnapi emlék­ünnepen a vármegyét Gáspár János m. főjegyző, Benedek Gábor m. árvaszéki ülnök, Ebergényi Sán­­­dor dr., Garda Kálmán dr. és számos megyebizott­sági tag fogja képviselni. A Petőfi-házra való gyűj­tés már itt is megindult. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület is megünnepli Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulóját. Az egyesület élén Nagy László Szatmár megye alispánja áll, az ő eszméje volt, hogy legméltóbban ott lehet ünnepelni, hol Petőfi életének legboldogabb korsza­kát élte. A kirándulásra már eddig oly sokan je­lentkeztek, hogy különvonatról kellett gondoskodni. Az ünnep a várudvaron fog lefolyni. A Szendrey­­házra emléktáblát helyeznek Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fölírással. A leleplezésnél a beszédet Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő mondja. * A külföldön élő magyarok is rendeznek Petőfi­­ünnepet, vagy pedig más módon rójják le kegye­letük adóját. Rozsnyay Kálmán Londonban élő hazánkfia szintén ebből az alkalomból a következő levelet írta Jókai Mórnak, mint a Petőfi-Társaság elnökének :

Next