Budapesti Hírlap, 1899. október(19. évfolyam, 272-302. szám)
1899-10-12 / 283. szám
8 BUDAPESTI HÍRLAP, (283. sz.) 1899. október 12. A szobrászati osztályok zsúfolva vannak és sok tanuló iratkozott az idén szervezett lakásberendezési szakosztályba is. Örvendetes, hogy az ipari szakiskoláknak jelesebb végzett tanulói, művészi nevelésük tökéletesitése céljából mind sűrűbben kezdik az iparművészeti iskolát fölkeresni. Örvendetes jelenség továbbá még az is, hogy a beiratkozottak között számos mesternek és iparosnak a gyermeke van. (Az erdélyi szászok és a párisi kiállítás.) Segesvárról Írják: Az erdélyi szászok között október eleje óta magyar és szász szakértőkből álló bizott-sság utazgat, hogy kiválogassa a királyföldi templomok és gyűjtemények műkincseit a párisi kiállítás erdélyi terme számára. A bizottság legelőbb is Nagyszebenben jelent meg Szalay Imre miniszteri tanácsossal az élén, mellette volt Pildner Ferenc országos képviselő, Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Csáki múzeumi igazgató és Bauer Antal országos képviselő. Szebenből Fogarasra, onnan Brassóba utazott a bizottság, mindenütt nagybecsű és igen értékes műkincseket találva és írva össze. Azután a Barcaság nevezetesebb egyház- községeit járta be a bizottság, mindenütt szíves előzékenységgel találkozva, úgy hogy előreláthatólag igen szép eredménynyel fog végződni a három hétre tervezett kutató körút. Most Segesvár vidékén időzik a bizottság négy tagja, mert Szalay Imre hazautazott. (Egy újságíró szerencsétlensége.) Szörnyű szerencsétlenség érte ma a Dunántúl egyik ismert hírlapíróját, Kompolthy Tivadart. Balaton-Almádiban, hol neki is van háza, szőlleje, ma tűz ütött ki. Egy fővárosi tanár villája gyulladt ki, amelyben most már csak a vincellér lakik családjával. Már magasan lobogtak a lángok, amikor egyszerre hire terjedt, hogy a vincellér gyermeke benn van az égő házban. Senki sem mert bemenni a gyermekért. Ekkor jött oda Kompolthy Tivadar, aki, mikor a gyermek veszedelméről értesült, berontott a mármár összeomlani készülő villába s keresni kezdte a gyermeket, de nem találta sehol. Végre is ki akart jönni, de erre már nem volt ideje : az égő épület gerendázata egyszerre összeomlott és maga alá temette Kompolthyt, ki éppen az ajtó küszöbét akarta átlépni. A szerencsétlen ember mire az égő gerendák alól kiszabadították, irtózatos égett sebeket kapott. Alig volt már benne élet. Azonnal haza vitték. Felesége Veszprémbe táviratozott orvosokért, akik néhány óra múlva meg is jöttek. Kompolthy már akkorára magához tért. Az orvosok azonban kijelentették, hogy életét aligha lehet megmenteni. Bőrének több mint harmadrésze megpörkölődött, azonkívül karján az izmok is elégtek. (A zágrábi egyetemről.) A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, Vimner Rezső dr. nyilvános rendkívüli tanárt a zágrábi egyetem hittudományi karához nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. (Orvosok a betegsegítő pénztár ellen.) A budapesti szabadon választható orvosok egyesületének választmánya nevében Koller Gyula dr. elnök és Adler Nándor dr. titkár nyilatkozat közlésére kértek föl, amelyben utalnak arra, hogy amióta a kerületi betegsegítő pénztár a szabad orvos választási rendszert megszüntette, alig kilencven orvosa van a pénztárnak, akikre több, mint százezer munkás és munkás családtag van bízva. A kerületi pénztár azt híreszteli, hogy a szabad orvosválasztást nem szüntette meg, csak korlátolta. Ezért a budapesti szabadon választható orvosok egyesületének választmánya kijelenti, hogy az alkalmazott orvosok intézménye épp az ellenkezője a szabad orvosválasztási rendszernek, mert itt a betegmunkás maga választja azt az orvost, kihez bizalma van, mig amott mások előre megszabják, kihez szabad, illetőleg lehet neki fordulni. (Kőfaragók tanára.) A kereskedelemügyi miniszter Ferenczi István ev. ref. lelkészt és képesített tanárt a zalatnai m. kir. állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskolához ideiglenes minőségű tanárrá nevezte ki. (A felelősség.) Érdekes határozatot hozott a kereskedelmi miniszter a sikkasztásért való felelősség megállapítása dolgában. A budapesti építőmesterek, kőmives-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestületi betegsegítő pénztárál nemrég sikkasztás történt. Az elsőfokú iparhatóság kimondotta, hogy az elsikkasztott összegért elsősorban a segédpénztáros, másodsorban az ellenőr és a főpénztárnokok egyetemlegesen, harmadsorban pedig a pénztári felügyelőbizottság és igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelősek. A székesfőváros tanácsa némi változtatással helybenhagyta ezt a határozatot, de a kereskedelmi miniszter a határozatnak azt a részét, amely a kártérítés kötelezettségét és mértékét állapítja meg, megsemmisítette s fölhívta a tanácsot, utasítsa az elsőfokú iparhatóságot, hogy a kártérítési kötelezettség megállapítása iránt forduljon az illetékes bírósághoz. Mert a törvény az iparhatóságok számára a betegsegítő pénztárak fölött csak a felügyeleti és ellenőrzési jogot biztosítja s csupán arra jogosítja őket, hogy bűntett vagy vétség esetén jelentést tegyenek az illetékes bíróságnak. (A székesfehérvári vasúti szerencsétlenség.) Székesfehérvári tudósítónk ma újabb részleteket közöl a Székesfehérvár közelében történt vasúti szerencsétlenségről. A vonat Mohán túl akkora gyorsasággal haladt, hogy az utasok megrémültek. A vonat úgy himbálózott, hogy az utasoknak meg kellett fogózniuk, a podgyász pedig mind lehullott. Balasa János postaszolga azt mondja, hogy a csomagok mind össze-vissza dobattak. Néhány utas éppen a vészfékezőt akarta meghúzni, amikor a vonat kisiklott. Ma délután hat órakor kihallgatták a megsebesült Hinderlang gépvezetőt, aki tagadja, hogy a vonatot gyorsan vezette és azt vallja, hogy amikor érezte a vonat himbálózását, fékezni akart, de a gőzfékező nem működött és a következő percben kisiklott a vonat. A vasúti szerencsétlenségről a déli vasúttársaság igazgatósága a következő kommünikét adta ki: A kisiklást, mely a 31 és 32 km. között levő töltésen történt, amint eddig meglehetett állapítani, az ezen a vonalon megengedett legnagyobb menetsebesség túllépése folytán, a lokomotív vezető okozta. A felépítmény kitűnő állapotban volt. A kisiklás következtében a lokomotív és a szerkocsi a töltésről leesett és a földbe fúródott, a következő személykocsik pedig többékevésbbé megsérültek. Szerencsére a balesetnél súlyosabb sérülések nem fordultak elő, amennyiben az orvosok véleménye szerint, akik a legrövidebb idő alatt a segélyvonattal a helyszínen megjelentek, a legsúlyosabban sérült személy körülbelül 20 napi és a többi sérültek öt-tíz napi gyógykezelés után megint teljesen felépülnek. Az I. osztályú utasok közül csupán Hunkár földbirtokos úr szenvedett üvegcserepek által sérülést arcán; a III. osztályú utasok közül Németh József, Stolzenberger Ferenc és neje Borbála, Ihász Lászlóné, Ambrozics Mária, Ambrozics Gyula és Ferenc mindannyian könnyen sérültek meg. A személyzet közül a postakalauz, a lokomotiv-vezető valamint a sűtő és egy vonatvezető sérültek meg könnyen. A baleset folytán megrongált pályatestet már helyreállították és a rendes vonatforgalom ismét megindult. (Gondnokság alá helyezett gróf.) Prágából jelentik nekünk: A törvényszék gondnokság alá helyezte Kinszki Zdenko grófot, a chlumeci hitbizomány tulajdonosát; gondnokául Auersperg Ferenc József herceget rendelte ki. (Magyar pap síremléke Karlsbadban.) Tavaly hunyt el Karlsbadban a Csanádi káptalan egy érdemes tagja Folly Emil kanonok. Ideiglenesen ott temették el és holttestét idők múltával haza akarták hozni. Ennek azonban sok akadálya van. Folly kanonok holtteste idegenben marad, de sírja fölé — mint egy temesvári távirat jelenti — díszes emléket állítanak a Karlsbadi temetőben. (Hajóösszeütközés a Dunán.) Zvilonyból táviratozzák . Turnszeverinnél ma borzasztó szerencsétlenség történt. A Deligrad szerb hajó a Dunán összeütközött Hildegarde osztrák hajóval. A Deligrad személyzetéből több ember a vízbe fulladt, míg a Hildegardnál emberéletben ugyan nem esett kár, de a hajó elrongálódott. A Hildegard a Deligradról az árukat és személyzetet fölvette. Az összeütközést, hír szerint a sűrű köd okozta. A vizsgálatot már megindították. A Deligrad teljesen használhatatlanná vált. (Gázrobbanás az állatorvosi főiskolán.) Az állatorvosi főiskola Rottenbiller utcai telepén egy most épülő új házban ma reggel gázrobbanás volt, amely nagy riadalmat okozott az iskola növendékei és az építkezésnél alkalmazott munkások között. Mikor ma reggel a pincében fölnyitották a gázcsapot, elfelejtették, hogy az első emeleten előtte való este leszedték a gázcsövek egy részét és a csövet elvágás után nem dugaszolták be. A kiömlő gáz betöltötte az első emeletet, ahol Rajkó János tizenkilenc éves kőmives és Holitsek János ötvenegy éves ácslegény dolgozott. Holitsek pipára akart gyújtani, de alig gyuladt meg a gyújtó, egyszerre hatalmas robbanás történt. A robbanás ereje földhöz vágta a két munkást, az ablakokat pedig bezúzta. Rajkó a kezén és mellén súlyos égési sebeket szenvedett, Holitsek pedig az arcán és fején sebesült meg. A mentők a sebesülteket a Rókus-kórházba vitték. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy kit terhel a felelősség a balesetért. (Robbantják a Gellért-hegyet.) Néhány nap óta nagy munka folyik az épülő eskütéri híd budai hídfőjének környékén. A Gellért-hegynek a Döbrentey-utca fölött emelkedő részét robbantják s nemsokára egész tágas térséget szakítanak ki a hegy oldalából. A hely, ahol a robbantás történik palánkkal van körülvéve, hogy a leszakadt szikladarabok kárt ne tegyenek a Rudas-fürdőben és a szomszédos házakban. A fővárosi közmunkák tanácsa nevében Szerdahelyi Ágost főmérnök ügyel föl a munkára. (Emberkinzás Biharvármegyében.) Fölháboritó esetről ad hirt nagyváradi tudósítónk. A pocsaji korcsmában mulatozott Rác Pál munkás, kinek a viselkedése sehogy sem tetszett a szomszéd asztalnál borozó községi jegyzőnek. Kérdőre is vonta a jegyző a jókedvű munkást, ki felelet helyett uj nótára gyújtott rá. A nótárius ekkor fölpattant az asztalától s többször arcul ütötte Rác Pált, ki ijedten próbált védekezni, majd könyörgésre forditotta a dolgot: — Ne bántson az ur, szívbajos ember vagyok, könnyen bajom eshetik. A jegyzőt nem hatotta meg a szerencsétlen ember rimánkodása, sőt fokozódott a nótárius dühe a kétségbeesett könyörgés hallatára. Jobbról-balról ütlegelte Rác Pált s mikor belefáradt a pofozásba, elhivatta Bencs Pétert, a kisbirót, kire szigorúan ráparancsolt, hogy üsse-verje egész erejéből azt az embert, aki nem felelt az ő kérdésére. — Üsd, hogy a bőre repedjen! — így szólt a parancsolat. Az igazi kínzás azonban azután következett csak, hogy a kisbiró annyira elverte Rác Pált, hogy a boldogtalan ember alig állt a lábán. A jegyző ekkor kisbirójával kivonszolta az ideára s nyakánál fogva odakötötte Rácot a szekérbe fogott lovai közé. — No most lovat csinálok belőled, Gyi! — szólt a jegyző. Aztán végig vágott lovain, mire a táltosok megindultak, a szerencsétlennek pedig együtt kellett futnia a lovakkal, mig az országúton vértől borítva össze nem rogyott. Rác Pál, akit a lovak összerugdostak, napokig nagy betegen feküdt. Ez emberkínzás dolgával most foglalkozott a berettyóujfalui járásbíróság s Kiss Rezső járásbíró a brutális jegyzet, ki négy tanú vallomásával szemben is tagadott, 30 napi fogházra s 15 főt pénzbüntetésre ítélte. (Az osztálysorsjáték húzása.) A negyedik osztálysorsjátéknak ma volt az utolsó húzása a Vigadó termében, amelyet ma szorongásig megtöltött a közönség. Elsőnek húzták ki kétezer korona nyereménynyel a 62551 számú sorsjegyet, ennek tulajdonosáé lett a hatszázezer koronás prémium is. A húzás eredménye ez: kétezer koronát nyertek a 2345 6977 49769 51441 92178, 94023 98524 számú, ezer koronát nyertek a 17723 33582 36446 37844 41692 44938 45068 74248 76093 87476 87579 89626 89955 97952 98819 99896 számú, ötszáz koronát nyertek 621 4424 21113 21719 21799 23848 24135 42749 46617 81919 84624 90762 91008 92537 96750 97034 99032 számú sorsjegyek. Azonkívül kihúztak 559 darab sorsjegyet kétszáz korona nyereménynyel. Az osztálysorsjáték mai húzásán a 600.000 koronás díjat a 62551 számú sorsjegy nyerte meg. E sorsjegyet Gaedicke A. főelárusító (Kossuth Lajos utca 17. sz.) adta el a szerencsés nyerőknek. Gaedicke főelárusító eddig is számos főnyereményt fizetett ki vevőinek, egy ízben 400.000 koronát, két ízben 100.000 koronát, három ízben 60.000 koronát. (Az őrült szökése.) A temesvári közkórház megfigyelő osztályáról ma valahogy kiszökött egy beteg: Hilmar Ferenc erdész. Az épületet megkerülve a főkapuhoz sompolygott, ott lerántotta ingét s ebből hurkot kötve félmeztelenül a kapura, fölakasztotta magát. Egy arra menő rendőr vette észre. Gyorsan levágta és visszavitte az épületbe, hol már mindenfelé keresték. (Hózivatar Oroszországban.) Pétervárról jelentik: A nagy hózivatar a pétervár-moszkvai és a moszkva-szmolenszki vonalon több száz távirópóznát összetört és kidöntött. A táviró-forgalomban e miatt két nap óta nagy a zavar. Tver és Jaroszlav kormányzóságokban sűrűn hull a hó és valóságos orkán dühöng. A vonatok késnek. — (Egy hentesinas kalandja.) Freitag Sándor nevű szegedi hentesinast — mint tudósítónk írja — hirtelen elfogta az utazás vágya s mivel pénze nem volt, suttyomban fölkapaszkodott a Temesvár felé induló déli gyorsvonat egyik kocsijának a tetejére s ebben a veszedelmes helyzetben észrevétlenül el is jutott Nagykikindára. Itt az állomásfőnök észrevette a vakmerő ingyenutast s leszállította. A fiú elmondotta, hogy elsőbben szüleihez igyekezett Temesvárra, de célja az volt, hogy körülutazza a világot, mert unja a hentesmesterséget. A vállalkozó legénykét tíz forint pénzbírságra ítélték s mivel pénze nem volt, huszonnégy órára becsukták, azután pedig hazatoloncolták Temesvárra. (Rendőri hirek.) Lezuhant munkás. A Rákóczy-tér 12. szám alatt most épülő Zimmermann-féle palotánál szerencsétlenség történt ma délelőtt. Gubán Mátyás tót munkás egy másod