Budapesti Hírlap, 1900. február (20. évfolyam, 31-58. szám)

1900-02-27 / 57. szám

- nek úgy zenéjét, mint szövegét maga írta. Az új mű címe: Napfogyatkozás. * (Hangverseny.) A minapi filharmonikus hangverseny vendége, Kleeberg Klotild párisi zon­goraművésznő, ma a Vigadó kistermében önálló koncertet rendezett. Nem nagystílű, de kedves, szimpatikus művésznő. Igazi zsánerjét csak ma ismertük meg : a szalonokba való zenei miniatűröket nagyon finoman, poétikusan játsza. A­mi ritmust, pregnáns vonalakat és erőt követel, azt elejti. Chopint összehasonlíthatatlanul szebben játszotta, mint Schumannt és Beethovent. A bravour-darabok is h­alaványabbak voltak, mint a­hogy mi meg­szoktuk. A Liszt-iskola játéka szinesebb és brilián­­sabb. Budapesten mindig ezt halljuk s ezért barát­kozunk meg nehezen a lágy, sima francia játékkal. * (Opera Debrecenben.) Komjáthy János debreceni társulata a múlt pénteken adta először Sztojanovits Jenő Ninon című operáját a szerző személyes vezetése mellett. A zsúfolt ház nagy érdeklődéssel kisérte az összevágó előadást , vagy huszonötször tapsolta ki a szerzőt és a szereplőket. * (Képzőmű­vészeti hírek.) A múlt év végén elhunyt özv. Nemes Nándorné grófnő vég­rendeletében tudvalevőleg művészi célokra húszezer koronás alapítványt tett a Képzőművészeti Társulat­nál. A nemeslelkű úrnő ugyancsak végrendeletében annak az óhajtásának is adott kifejezést, hogy hátrahagyott műveit összegyűjtve, a városligeti mű­csarnokban, külön kiállításon bemutassák a kö­zönségnek. A társulat kész örömmel sietett eleget tenni az elhunyt végső akaratának, a­ki, a­nélkül, hogy tehetsége határain túl terjeszkedve, hervad­hatatlan művészi babérokra vágyott volna, egész életét a művészet és a szép kultuszának szentelte. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a­mikor pártfogójának emléke iránt való tiszteletből a kiállítás rendezésére magát elhatározta, egyúttal azzal is hozzá akart járulni az elhunyt nemes törekvésének honorálásához, hogy a kiállítás tiszta jövedelmét a művészek nyugdíj- és segítő­­alapja javára ajánlotta föl. A jótékony célra való tekintetből a belépő díjat két koronában állapí­totta meg. Már ebből a szempontból is kívánatos, hogy a kiállítás sikere is méltó legyen az elhunyt emlékezetéhez. A kiállítás március 6-dikán nyílik meg.­­ A Liezen-Mayer és Györött-kiálltás, mely a közönségnek oly szokatlanul nagy érdeklő­désével találkozott, már csak február 28-ikáig lesz látható. A vásárlás még egyre folyik, úgy, hogy az eladó műveknek csak igen kis része áll rendelke­zésre. A kiállítás reggel 9-től délután 5 óráig egy­huzamban nyitva van 60 fillér belépő díj mellett.­­ A szentpétervári Eremitage- és madridi Práda­­képtár nevezetesebb festményeinek reprodukcióit állandóan nagy közönség nézi az Országos Képtár­ban. A kiállítást eddig összesen 3380 látogató tekintette meg, nem számítva az iskolák növen­dékeit, a­kik tanáraik vezetésével tömegesen nézték a­z érdekes kiállítást. * (A Hisfaludy-társaság) febr. 28-án szer­dán délután 5 órakor fölolvasó ülést tart az Akadémia üléstermében a következő tárgysorozattal: 1. Folyó ügyek. 2. Munkácsy Honfoglalásáról, Jókai Mór r. tagtól. 3. Rózsák a hóban, költői elbeszélés Martos Ferenc vendégtől. 4. Balassa Bálint báró élete, Schleiminger Bella vendégtől. 5. Zárt ülés. * (A katolikus vallástanítás a középisko­lákban.) A Szent István-társulat könyvkiadóhivata­lában (VIII., Szentkirályi­ utca 28.) most jelent meg a magyarországi középiskolai katolikus vallásokta­tás terve több utasítással, úgy, a­mint azt a ma­gyar püspöki kar az idén január 29-ikén tartott konferenciája meghatározta. A füzet alakjában közre­adott terv ára huszonnégy fillér. * Tudományos élet. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Eötvös Lóránt báró elnökléséve­l összes ülést tartott, amelyen Márki Sándor emlék­­beszédet mondott Nagy Ivánról, a tavaly elhunyt jeles történetíróról. Nagy Iván 40 esztendeig volt az Akadémia tagja, s 54 esztendeig magyar író. Nevéhez fűződik a magyar genealógia legfontosabb négy mozzanata: saját úttörő családtani munkája, (Magyarország családai, 1857—1867., 13 kötetben.) Siebmacher Wappenbuch-jának magyar része, egy szaktársulat megalakítása, (a magyar heraldikai és genealógiai társulat) és — már halála után — egy róla nevezett derék folyóirat megindí­tása. A felolvasó felszólítja a nemesek ivadékait, hogy márványba vésessék annak az egy nemesnek nevét, melyhez tízezer magyar nemes nevének első összefoglaló irodalmi emléke kapcsolódik. Nógrád megye nemeseinek ivadékait kéri, hogy mozgalmat indítsanak a nemesség történetírójának emléke föl­állítására Balassa-Gyarmaton. A szép emlékbeszédet nagy tetszéssel fogadták. Saly Kálmán főtitkár beszámolt azután a folyó ügyekről, melyeket gyász­­hírrel vezetett be. Schwarcz Gyuláról emlékezett meg, méltatva az elhunyt tudós csodálatraméltó gazdag munkásságát. Az Akadémia 1900. évi költ­ségvetését az összes ülés tudomásul vette. A Ferenc József jubileum-díj bizottságába a teljes ülés Heinrich Gusztávot, Fauler Gyulát, Simányi Zsig­­mondot és Than Károlyt küldte ki, míg a Bródy­­bizottság tagjai: Heinrich Gusztáv, Vadnay Károly, Ballagi Aladár és Chond­a Győző lettek; a könyv­kiadó bizottság tagja a II. osztály részéről Kautz Gyula lett. Végül a könyvtárnak és Széchényi-Mú­­zeumnak küldött ajándékokról és a megjelent kiad­ványokról számolt be a főtitkár. — A Matematikai és Fizikai­ társulat március 1-én az egyetem fizikai intézetében ülést tart. Felolvasók: Kövesligethy­­Kiadó és Rados Gusztáv. * (Eszter.) A Szent István-társulat kiadásában megjelenő Családi Regénytár ötödik és hatodik kö­tete az Eszter című irányregény, a­melyet egy ma­gyar grófnő írt, a­ki az X. grófnő álnév mögé rejtőzött. Az alkoholizmust és a szociális bajokat elítélő érdekes regény két kötete díszes vászon­­kötésben két koronába­ kerül. Megrendelhető a Szent István-társulat könyvkiadó-hivatalában (VETI, Szentkirályi­ utca 28.) BUDAPESTI HÍRLAP. (57. sz.) 1800. február 27. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, febr. 26. — A községi választók. Érdekes harc van most a városatyák között. A közgyűlés tudvalevő­leg minden vita nélkül vetette el Vázsonyi Vilmos­nak azt az indítványát, hogy kérjék a kormányt, hogy a fővárosi törvényt egy novellával úgy módo­sítsa, hogy mindegy országgyűlési választó egyúttal községi választó is legyen. Vázsonyi több párthivé­­vel meg akarja nyitani az indítványt. Az ügyrend értelmében azonban a közgyűlési határozatot három hónapon belül tárgyalni nem lehet. Vázsonyi tehát úgy akar segíteni a bajon, hogy indítványát módo­sította, hogy azok is szavazhassanak, a­kik az országgyűlési választók listájából kimaradtak, de választói jogosultságukat az összeíró küldöttség előtt igazolják. Ez új indítvány­t lehet tárgyalni. Vázsonyi azért nem akarja megvárni a három hónapot, mert az idén lesz községi választás és azt szeretné keresztül forszírozni, hogy már az idei választáson az új rend szerint szavazzanak. A mó­dosított indítványt ma át is adta a főpolgármester­nek. Csakhogy a városatyák, a­kik az első indít­vány ellen szavaztak, most Vázsonyi ellen a demokraták egy régi követelésével lépnek föl. Nem akarnak fél munkát. Az első lépés, hogy a viriliz­­must el kell törölni. Tenczer Pál ma át is adta a főpolgármesternek az erre vonatkozó indítványt. A virilizmus eltörlése ellen Vázsonyi és társai állást nem foglalhatnak, akarva, nem akarva, kénytelenek pártolni és megszavazni. Csakhogy a virilizmus el­törlése olyan fontos elvi dolog, hogy a közgyűlés az ügyrend értelmében a jogügyi bizottság és a tanács javaslata nélkül nem is tárgyal­hatja. Ezzel legalább négy hetet nyernek. De a virilizmust csak a fővárosban eltörölni nem lehet. Ez olyan fontos és általános kérdés, a­melyet csak az egész országra egységesen lehet megoldani. Ez a kérdés az alapja a közigazgatás egész reformjá­nak. Bizonyos tehát, hogy a kormány ilyen orszá­gos érdekű elvi és politikai ügyet novelláris után nem fog rendezni. Viszont senki sem állíthatja, hogy a virilizmus eltörlésének a követelői nem akarják kiterjeszteni a választói jogot, így meg fog tör­ténni, hogy elfogadják a többet, hogy meg ne való­sulhasson a kevesebb. Megismétlik a közgyűlésen azt a jelenetet, a­mikor a bettermentet, az érték­­emelkedés adóját nagy többséggel helyeselték s követelni akarták a tanácstól, hogy arra vonat­kozólag előterjesztést tegyen. S ezalatt a cím alatt meg akarták buktatni a szabályozásokról szóló sza­bályrendeletet, a­mely a bettermentnek egy kis része. Tencer Pál indítványa a következő: Határozza el a 1. közgyűlés, hogy a kormány­hoz és a kép­viselőházhoz föliratot intéz, a melyben kéri, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-c. általános re­formja előtt, novella utján a hivatkozott törvény 24., 26. és 32. szakaszai módosíttassanak és pedig a 24. és 32. szakasz oly értelemben, hogy választó a székesfőváros minden lakosa, a ki a választás évé­ben érvényes országgyűlési választók névjegyzéké­ben bennfoglaltatik és ezeken kívül minden fővárosi lakos, a­ki a választókat összeíró küldöttség előtt személyesen vagy meghatalmazott által jelentkezik és az összeíró küldöttség előtt igazolja, hogy ámbár az országgyűlési választóknak az összeírás esztendejére érvényes névjegyzékéből kimaradt, ezen névjegyzék összeállításakor országgyűlési választói jogosultság­gal bírt vagy az összeíró küldöttség működése ide­jén országgyűlési választói jogosultsággal bír. A 26-dik szakasz pedig oly értelemben módosíttassák, hogy az összes törvényhatósági bizottsági tagok a virilista intézmény megszüntetésével az összes köz­ségi választók sorából választassanak és hogy egy kerületre 20 bizottsági tagnál kevesebb és 60-nál több ne essék. — A svábhegyi lakosok kérelme. Száz­negyvenhárom svábhegyi lakos ma hosszú memo­randumban kérte a várost, hogy az istenhegyi szent László kápolnába káplánt nevezzen ki. — Az automobil. Abból az alkalomból, hogy egyes vállalkozók rendszámokat, illetve engedelmet kértek arra, hogy automobil-kocsikat járathassanak, a bérkocsi-ipartársulat a tanácshoz memorandumot nyújtott be, melyben az iparág helyzetét nem éppen rózsás színben tünteti föl. Kifejti az ipar­társulat, hogy a szóban forgó módon egyes kérvé­nyezőknek a jelenlegi létszámon felül adandó bér­­kocsi-engedelmek a társulati tagok érdekét sérti, azonban ők maguk is iparkodni fognak, hogy automobil-kocsikat hozzanak forgalomba, mihelyt oly megbízható szerkezettel fognak rendelkezni, mely a követelményeknek megfelel. — Az adóhivatali szakvizsga. A tanács tudvalevőleg egy régi szolgálati utasítás alapján azt követelte, hogy azok a fővárosi alkalmazottak, a­kik az adószámviteli állások valamelyikére pályáz­nak, kötelesek igazolni, hogy a városi szakvizsgát letették. A számvevőségi tisztviselők fellebbeztek a tanács határozata ellen. A felebbezés alapján a tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a szol­gálati utasításból szabályrendeletet csináljon, de a fővárosi tisztviselőknek is adja meg azt a jogot, a­mit idegeneknek megad, hogy a szakvizsgát megválasztásuk után egy év alatt le­tehessék. — A főváros épületeinek biztosítása. A tudvalevőleg a városi épületeknek tűzkár ellen való biztosítására két osztrák társaság ajánlatát fogadta el, mert az épületek biztosításáért az osztrák társa­ságok 5000 forintot kértek a biztosításért, a hazai társaságok pedig 12.000 forintot. A közgyűlés ha­tározatát az Első Magyar Általános Biztosító­társa­­ság megfölebbezte. A belügyminiszter ma értesí­tette a fővárost, hogy a fölebbezést most tárgyalja és fölvilágosítást kér, hogy most hol vannak bizto­sítva a város épületei. — A Dunapart építése. A mérnöki hivatal ma beadta a tanácshoz a budai Dunapart építésé­nek a tervét. A Dunapart útépítése 370.000 koro­nába kerül. — Ingatlanok forgalma. A főváros területén a múlt héten a következő ingatlanok kerültek új gazda kezére : A pesti oldalon: Mayer Nándor IX. Soroksári­ ut 22. sz. házának fele része özv. Mayer Nándornóra (örökség). Spitzer Jakabné X. Bánya-tér 3. sz. házának része Spitzer testvérekre (örökség). Korn Izidor VI. Acgy-alföldön fekvő 1518—49.a.­56. hrsz. telke 5760 koronáért Korn Izidornéra. Bar­­barik József X. Óhegyen fekvő 7998—99/a. 8172. 8198. és 8199. hrsz. telkeinek fele része özv. Bar­­barik Józsefné és gyermekeire (örökség). Fürst Mór V. Alkotmány-utca 5. számú háza 396.000 koronáért Friedmann Károly és nejére. Wagner testvérek IX. Gyep-utca 26. számú háza 27.000 koronáért Winternitz Józsefnéra. Magyar kir. kincstár V. Ujépületi telekből 924/b/d hrsz. telke 1,495.010 koronáért az Osztrák-magyar bankra. Schuszter Tamásné IX. Páva- és Liliom-utcában fekvő 9048 és 9054. hrsz. telke Bauer Krisztina és társaira (örökség). Ifj. Zsíros Márton X. Felső­rákoson fekvő 7702. hrsz. telke Zsíros Jánosra (örök­ség). Hölzel Károly VI. Szondy-utca 96/a sz. házának Va része özv. Hölzel Károlyné és gyermekeire. Fort Sándor és neje VHI. Fecske-utca 10. sz. háza 102.556 koronáért Mandel Lipót és nejére. Gans Ármin VHI. Rökk Szilárd­ utca 10. és IX. Rókus­­utca 3. sz. házai 110.000 koronáért Gutjahr Frigyes és nejére. Néhai Krausz Mayer örökösei VI. Angyal­földön fekvő 1529—39/48. hrsz. telke 7438 kor. 80 fillérért Goldberger , Benő és nejére. Schmuck Mihály X. Óhegyen fekvő 7946. hrsz. telkének része Schmuck testvérekre (örökség). Sommer Albert és Dávid VI. Angyalföldön fekvő 1548—49/a/37. hrsz. telke 8000 koronáért Sommer Lipótnéra. A budai oldalon: Dankovszky István I. kuruc­­les-dülön fekvő 7960 hrsz. telkének 1/3 része Dan­kovszky testvéreké (örökség). Daxhammer György I. Hosszúréten fekvő 11675 hrsz. telke kk. Dörflin­­ger Jakab és Évára (örökség). Wéber Károlyné II. Medve­ utca 15. sz. házának */a része Weber Stefániára (ajándék.) Helpert Bernát és társai I. Gellérthegyen fekvő 13099/1, 13100/2 hrsz. telkének része Altschul Adolf és nejére. Ekkermann Lud­milla II., Vízivárosban fekvő 2948 hrsz. telkének része 8000 koronáért Eckermann Bélára. Várdai Szilárdné II., Törökvész-dülön fekvő 6591/a/1—8. hrsz. telkének részei 4000 koronáért Morelli Gusz­­távnéra. Esterházy Miklós József gróf II. Vízivá­rosban fekvő 3267—3318. hrsz. telke Ester­házy Móric grófra (örökség.) Ó-Budán: Lutz Károlyné III. ó-budai beltel­­ken fekvő 1629/a/9. hrsz. telke kk. Lutz Károlyra (ör­ökség.) Özv. Seeger Jánosné III. Csúcshegyen fekvő 3807. hrsz. telke 600 koronáért Ziegler János és nejér­e. Klockner Mihályné III. Tanuló-utca 5. számú házának felerésze Klockner testvérekre (örökség). Kovács-Sebestyén Béla Hl. Lőpormalom 7924/32. hrsz. telke Kovács-Sebestyén Endrére (örökség).

Next