Budapesti Hírlap, 1900. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1900-04-28 / 116. szám

1900. április 28. BUDAPESTI HÍRLAP. (­116. sz.) — (Viktória királynő és ír népe.) Írország tulajdonképpen nem az Íreké, ők csak bérlők a saját hazájukban. A búr hadsereg pedig tele van most Írekkel, ott harcolnak ők az angol zsarnokság ellen. Hanem azért Londonból a következőket táv­iratozzék . A királynő üzenetet bocsátott ki az ír néphez, a melyben azt mondja, hogy a fogadás, a melyben Írországban részesült, mélyen meghatotta s hogy kedves emléket visz magával Írországból. Arra kéri Istent, hogy a nép között egyetértés uralkodjék, hogy Írország népe boldog legyen és viruljon. A dublini szegények számára ezer font sterlinget küldött a királyné. A dublini és belfasti polgármestereket bárói rangra, a cordi és london­­derry-i polgármestereket lovagi rangra emelte.­­ (Uj udvari tanácsos.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király babarci Schwartzer Ottó dr. elmegyógyintézeti igazgató-tulajdonosnak, a magyar Vöröskereszt-egyesület főgondnokának és főmegbizottjának a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Az uralkodó e kitüntetéssel Schwartzer dr.-nak a közegészségügy és különösen a Vöröskereszt-egyesület vezetése körül szerzett érdemeit jutalmazta meg. — (Eu­genio Torelli-Viollier), a milánói Corriere della Sera főszerkesztője, mint minket tudó­sítanak, tegnap meghalt ötvennyolc éves korában. Torelli előkelő újságíró, szellemes szónok és kitűnő jogász volt. Ő alapította 1876-ban az újságot is, melynek halála napjáig az élén állt. Ő képviselte a nemrég elhunyt Romualdo Bonfadinivel Olaszország hírlapíró egyesületeit a nemzetközi sajtó­szövetkezet központi bizottságában, melynek legutóbbi londoni ülésén már nem vett részt. Akkor, húsvét előtt mintegy három héttel, lábbadozott egy súlyos influenzából, melynek végre is áldozata lett a külsőleg szép, de belsőleg megbízhatatlan egész­ségű ember. A nemzetközi sajtószövetséget súlyos veszteség éri az ő halálában, mert Torelli nemcsak hogy kezdettől fogva a legtevékenyebb tagjai közé tartozott, hanem egyik vezérszelleme is volt a sajtó nemzetközi szervezésének. — Királyi kitüntetés.) A király Staudtner Emil királyi tanácsos, soproni pénzügyigazgatónak saját kérelmére történt nyugalmazása alkalmából sok évi hű szolgálatáért a harmadosztályú vas­koron­a-rendet, vári Szabó Istvánnak, Halas város polgármesterének pedig sok évi buzgó szolgálata elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.­­ (Szerelem a trónon.) Madridban, mint onnan jelentik, sokat beszélnek az asztúriai her­cegnő, XII. Alfonz spanyol király legidősebb testvérének és a szerény körülmények között élő Bourbon Károly hercegnek, a kazettai gróf egyik fiának tervezett házasságáról. A szerelmi házasság­nak sok akadálya volt, de ezek úgy látszik, szeren­csésen megszűntek. Hir szerint azonban Krisztina régens királynő még nem döntött végleg. Maria de las Mercédesz asztúriai hercegnő, Krisztina régens királynőnek első gyermeke Madridban született 1880. november 12-én, tehát most húsz esztendős. A vőlegény Károly herceg 1870. november 10-én született Griesben Bozen mellett. Második gyermeke a kazertai grófnak s vezérkari tiszt a spanyol had­seregben. A kazertai gróf tudvalevőleg a Bourbo­nok szicíliai ágából származott s igy a tervezett házassággal egyesül a Bourbonok uralkodó spanyol és szicíliai ága. A spanyol liberális államférfiak csak azért nem látják szívesen a tervezett házasságot, mert az olasz Bourbonok a reakcionárius politika hívei s a vőlegény apja, a kazettai gróf Don Kar­­loszszal együtt harcolt a karlista seregben.­­ (Vezérkari utazás.) A jövő hónapban május 11-től 25-ig Beek­ vezérkari főnök személyes vezetésével nagy vezérkari utazás lesz Kaposvártól Zágrábig. A közbenső állomások lesznek : Labad, Barcs, Daruvár és Belovár. A tulajdonképpeni uta­zás befejezése után a résztvevők kirándulást tesz­nek Pólába, a­hol megtekintik az ottani erőssége­ket és jelen lesznek a tengerészet gyakorlatán. A nagy vezérkari utazáson kívül a tavasz és nyár folyamán a különböző hadtestek kebelén belül kisebb vezérkari utazások lesznek, nyáron pedig egy nagy tábornoki utazás.­­ (Magyar név a magyar nemességhez.) A hivatalos lap mai száma újabb nemesítést közöl. Lasita Pál királyi tanácsos, a központi díj- és illeték­ kiszabó hivatal főnöke kapta meg utódaival együtt nagymartoni predikátummal a magyar nemes­séget. A király egyúttal megengedte, hogy a Lasitz­­család nevét László-raa­ változtassa. Az új magyar nemest hit és buzgó szolgálatai és a pénzügyi szak­­irodalom terén kifejtett munkássága elismeréséül nemesítette az uralkodó. A bélyeg és illetékesé iránti törvények és szabályok magyarázata című terjedelmes munkája tízezer példányban van közkézen és a na­pokban újabb, negyedik kiadásban jelenik meg. Érdemeit megtoldotta most azzal, hogy magyar ne­mességéhez magyar nevet vett föl.­­ (Az uj államtitkár ünneplése.) Pest­vármegye a jövő héten lakomát rendez Gulner Gyula, az uj államtitkár tiszteletére, a­ki régebben a vármegye főjegyzője volt. A banketen részt fog venni Széll Kálmán, Széll Ignác, Károlyi Sándor gróf, Beniczky Ferenc és a politikai világ számos előkelősége.­­ (A szultán sógora újságiró.) Mahmud basa, a szultán megszökött sógora tudvalevőleg most Svájcban van. Bernből azt jelenti ma a svájci távirati ügynökség, hogy Mahmud basa a Genfben három nyelven megjelenő Ozmandi című lap vezetését átvette. A lapot a minap 1600 pél­dányban ajánlott levélben küldte el az összes főbb rangú török állami tisztviselőknek. Mah­­ud ma értesült arról, hogy a szultán azzal fenyegetőzik, hogy testvér­ét, Mahmud feleségét az egész család­jával együtt kitagadja, mert a Mahmud­tól való elválást nem tudta kikényszer­íteni.­­ (A berlin-budapesti expressz.) A Berlinből kiinduló keleti expresszvonatnak, a­mely Budapesten át fog Konstan­­tinápolyba jutni, a­nélkül, hogy Bécset érintené, ma nyílt meg a közlekedése. A menetrendjét akképpen állapították meg, hogy május elsejétől kezdve háromszor hetenkint a berlin-oderber­gi vonat magával hozza az expressz-kocsikat, a­melye­ket azután Budapesten csatolnak hozzá a Párisból Bécsen át jövő keleti expresszvonat­­hoz. Az első vonat útrabocsájtásáról a követ­kezőket telefonozza nekünk berlini tudósítónk: A Berlin—Budapest között járó új keleti expresszvonat ma indult el első útjára. Dísz­­vonatot indítottak Konstantinápolyig, a­melylyel csupán meghívott vendégek, a por­osz kormány és az ér­dekelt vasutak képviselői utaznak. A meg­hívásokat a Keleti Expressz Társaság Parisban lakó vezérigazgatója, Nagc­waker bocsátotta ki. Magyaror­szág részéről meghívták Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert, Ludvigh­ Gyula magyar államvasuti elnök-igazgatót, csákányi Marx János államvasuti igazgatót és galgóci Schober Albert miniszteri tanácsost. A vonaton, mely n­a­p reggel 7 óra 15 perkor indult Berlinből, ma éjfélkor a következő vendégek érkeztek Budapestre : Benide ezredes, a német nagy vezérkar vasúti osztályának főnöke, a porosz államvasutak részéről Mölliihausen valóságos titkos kormánytanácsos a közmunka­­minisztériumban, von der Leyen valóságos titkos főkormánytanácsos, Schneider titkos építészeti fő­tanácsos, Behrendt, titkos kormánytanácsos a német birodalmi vasúti hivatalban, Köbert titkos posta­­főtanácsos, Kranold, a berlini kir. vasi útigazgatóság elnöke, Kleden dr. építészeti főtanácsos, Herrmann, a boroszlói kir. vasútigazgatóság elnöke, Siemens die, a német birodalmi bank igazgatója és a keleti vasutak igazgatótanácsának tagja, a hálókocsitársa­ság részéről Nagelmacker vezérigazgató, Schroder igazgató, Chouffart, a számvevő­ osztály igazgatója és von der Leyen igazgató, a belga sajtó r­észéről de Waleffe, továbbá hat németországi újságíró, köz­tük­­ Schuzer dr. udvar­i tanácsos, a Norddeutsche Allgemeine Zeitung és Pressberg B. dr., a Fest szerkesztője. A vendégek a holnapi napott itt töltik és tiszteletükre, holnap, szombaton esti fél hétkor a m. kir. államvasutak igazgatósága a Royal-szálló­­ban bankettet ad, a­melyen Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter is r­észt vesz. Buda­pesten fölszáll a vonatra Rákosi Viktor­, a­ki az utazáson az Otthon írók- és hírlapírók körét fogja képviselni. A társaság holnap éjjel utazik tovább Konstantinápolyba. Belgrádban és Szófiában hosszabb tartózkodást terveznek és az utasok mindkét helyütt az ottani államvasutak ven­dégei lesznek. Konstantinápolyban a keleti vasutak igazgatósága fogja a házigazda szerepét játszani. Konstantinápolyból Brassába (Kis-Ázsia) is kirándul a társaság. A visszautazás május 6-án történik, úgy hogy a társaság 7-én este érkezik Budapestre. A berlin-budapesti expressz vonat megnyi­­­­tását tárgyalta ma a főváros közlekedési bizottsága is. Heltai Ferenc rámutatott, hogy az új vasat Budapestet a világfor­galom egyik gócpontjává teszi. Budapestre nagy fontossága van a berlin-budapesti vonalnak. A vasút létesítésekor nagy akadályokat kellett leküzdeni. Indítványozza, tegyen a bizottság javaslatot, hogy a tanács illetőleg a közgyűlés fejezze ki elismerését az államvasutak igazgatósá­gának, a­mely a dolgot nyélbe ütötte. A bizottság az indítványt egyhangúlag elfogadta.­­ (Magántisztviselők közgyűlése.) A magántisztviselőj­ országos szövetsége holnap, szom­baton este hét órakor rendkívüli közgyűlést tart a Royal-szk­e első emeleti termében. A gyűlés napi­rendjén fontos tárgyak vannak, a­melyek a szö­vetség tagjainak élénk érdeklődésére és figyelmére tarthatnak számot.­­ (A tanítók és miniszterük.) Ma délelőtt tizenegy órakor a tanítók országos bizottsága testületileg tisztelgett "Wlassics Gyula kultusz­­miniszternél abból az alkalomból, hogy szerencsésen fölépült s hivatalát újra elfoglalhatta. Lakits Vendel, az országos bizottság elnöke üdvözölte a minisztert s egyúttal tolmácsolta a tanítóság háláját azért az egy millió koronáért, a mivel a miniszter a Tanítók Háza-t, az első főiskolai internátust megalkotta. Wlassics Gyula miniszter kifejezte azt az érzését, hogy bántják a deputációk, zavarják munkájában, a tanítóság egyetemét azonban mégis kötelességé­nek tartotta meghallgatni. Nem szorul bizonyításra, hogy együtt érez a tanítósággal, hiszen egész életét összeforrva érzi hazánk kulturális szol­gálatával, ennek a tér­nek szenteli immár min­den erejét. Örül, hogy hozzájárulhatott a Tanítók Háza megalkotásához. A­mikor a tanító­ság minduntalan érezheti az állam istápoló kezét, akkor csak arra kéri ,a tanítókat, hogy segítsék az or­szágot terhének viselésében. Neveljenek praktikus nemzedéket, a­mely a kimerítő adóalapok mellett magának és az országnak boldogulást teremthessen. Sok a kívánni való az iskolák gyakorlati érzékével szemben. Mint apa, úgymond a miniszter, sokat panaszkodhatnék. Ha utazik a fiával, még annyi praktikumot sem talál benne, hogy vele vasúti jegyzet váltasson. Inti a tanítóságot, hogy saját fiaik főiskolai internátusa útján is hassanak oda, hogy a tanítók fiai a a jogi pályák helyett technikai téren találjanak boldogulást. Majd hosszabb beszél­getést kezdett az ősz Péterfy Sándorral, a Tanítók Háza elnökével, a­ki egy csomag magyar Tanítók Ház­a-gyúj­tóval ajándékozta meg a minisztert. Wlassics mosolyogva mondotta,­­ hogy ezért már kell, hogy a tanítóságnak viszont kedveskedjék valamivel. Ezzel a fogadás véget ért. — (Házasság.) Stern Samu csévi földbirtokos, eljegyezte Grümwald Irmát, Grünwald Jakab leányát Komáromban. Szűcs Géza eljegyezte tapoly-lucskai és kü­­kemezei Bánó Juliskát, Bánó Árpád és neje leányát Osztropatakán. — (A párisi kiállítás magyar pavillonja.) Párisból táviratozzák nekünk . Ma nyitották meg nagy közönség jelenlétében a rue des nationsban levő magyar palotát. A vendégek között voltak Picard, a kiállítás igazgatója, valamennyi kiállítást főbb tisztviselő, az idegen osztályok vezetői, és számos író és művész, a­kiknek Lukács Béla bemutatta a magyar történelmi kiállítás rendezőit. A kiállítási körúton Széchenyi Béla gróf és Szalay Imre a Mú­zeum igazgatója magyarázták a kiállított tárgyak jelentőségét. A francia urak nem győzték eléggé csodálni a pavilion szépségeit és históriai emlékeink és műkincseink gazdagságát. Picard tár­saival másfél órai körséta után a kolostorudvar­ban fölállított büffé előtt tokajival koccintott a magyar urakkal: Miklós Ödönnel, Széchenyi Bélával, Szalay Imrével, Füller Kamillal, Herman Ottóval és Kadisich Jenővel, azután Lukács Béla felé fordulva éltette Magyaror­szágot. Kijelentette, hogy a francia ki­állításnak nem kívánhat nagyobb sikert, mint a­milyet a magyar kiállítás elért. Éltette ismételten Magyarországot és a kormánybiztost. Délutánra vol­tak meghiva a francia tudományos akadémia tagjai s az összes francia és külföldi hirlapb­ók. Két huszár a jaáki-kapux ajtajánál teljes díszben várta a meg­hívottakat, a­kiket Lukács JBéla s a kormány­­biztosság, valamint a történelmi bizottság tagjai fogadtak, a kiállítás igazgatósága rendőrséggel tar­totta lányr a rendet, mert a kiváncsiak óriási tömege megakasztotta a­ közlekedést. Mikor-­ több ?

Next