Budapesti Hírlap, 1900. május (20. évfolyam, 119-148. szám)
1900-05-12 / 129. szám
900. május 12. BUDAPESTI HÍRLAP. (129. sz.) 7 felülhaladta az 1888-iki legnagyobb vízmagasságot is. A szabályozott részen Szalmától Pocsajig, apadni kezd a víz, de Pocsajon és Egyhalomig ismét erős áradást jelentenek. Pocsajnál folyik el az Ér vize; ez a hegyi folyócska is kiöntött és elborította a kaszálókat, vetéseket és nagy kárt okozott. Szentjobbról jelentik, hogyakörnyékbeliközségek: Szentjobb.Gsokaj, Gsanálos, Famos, látván, hogy évek óta folytonos árviz- veszedelemnek vannak kitéve, évekkel ezelőtt vízügyi bizottságot alakítottak, a mely fölkérte a kultur- mérnökséget, csinália meg sürgősen a szabályozás tervét ; a költséget szívesen magukra vállalták az egész szabályozás munkájára. De a tervek még most is hevernek valahol. Sok bajt okoz a szentbnrei vizi malom is, melynek zsilipjeit a. legnagyobb áradás esetén sem húzzák föl. — A Berettyó-ármentesitő- társulathoz érkezett jelentések szerint a Berettyó egész érmelléki völgyét elöntötte. Mintegy nyölc- tizezer hold viz alá került. — (Egyházi közgyűlés.') A budapesti ev. reformált egyház május 13-án délelőtt 11 órakor a Kálvin-téri templomban az istentisztelet végeztével közgyűlést tart, melyre a budapesti ev. ref. egyház egyházi adót fizető összes tagjai meghivatnak. — (Német tisztek a párisi kiállításon.) A német császár, a ki nem mulasztja el az alkalmat, ha mint, lovagias ellenfél valami kedves meglepetést szerezhet a franciáknak, ezúttal, mint a Figaro Írja, a párisi kiállításra utazó német katonatiszteknek adott figyelemre méltó utasításokat. Elrendelte ugyanis, hogy a német tisztek bármikor elutazhatnak Párisba a kiállításra s nem kell külön engedel- met kérniük följebbvalóiktól. Egyúttal meghagyta, hogy minden tisztnek, a mint Párisba érkezik, jelentkeznie kell a német nagykövetségnél és egyszersmind el kell menni a párisi katonai kormányzóhoz is. — (Életunt fotográfus.) Egy beteg ember méreggel pusztította el magát s végzetes tettét nagy nyugodtsággal követte el. A mikor az Akácfautca 47. száma alatt Zsemle József házmester kilépett ma reggel a lakásából, az ajtó kilincsén egy zsinegen lógó levelet vett észre, a címzésen észrevette, hogy veje, ifjú Lovich Antal kezeirása. Gyorsan kibontotta, mert rosszat sejtett. Röviden csak ennyi volt a levélben: A műhelyben alszom örök álmomat. Az öreg házmester erre beszaladt az udvar hátsó részén lévő fényképészeti műterembe, a hol veje már évek óta mint segéd dolgozott. A műteremben ráakadt Lovich Antalra, a karosszékben ült holtan. Az asztalon nyitott irás feküdt, a melyen ez olvasható : Ép észszel, tökéletes öntudattal régi elhatározásomat követtem, a mikor krónikus idegbajom, mellbetegségem és rossz látásom miatt, a mi idegessé és munkaképtelenné tesz, meghalok. Mérgezésem ciankáli. Fényképész voltam és mint fényképész halok meg. Voilá tout! Lovich. Az öngyilkos negyvenhét esztendős és Bécs- ben született. A rendőrség a boncoló intézetbe vitette. — (Ópiumos tolvaj,) A Temesvárról jövő személyvonaton utazott a múlt éjszaka Pöszler János budapesti műszerész. Egy fülkébe került egy ismeretlen emberrel, a ki barátságos beszélgetést kezdett vele s később cigarettával kínálta meg. Alig szívta el Röszler a cigarettát, rögtön mély álomba merült. A mikor fölébredt, utitársa már nem volt a kupéban. Csakhamar megrémülve észrevette, hogy aranyórája és lánca, sőt az ujján levő gyűrűje is eltűnt. Nadrágja hátsó zsebébe nyúlt, a hol tárcáját szokta tai'tani. A zseb föl volt metszve s a tárcája, a melyben kilencszázhatvan forint volt, hiányzott. Rögtön jelentést tett az esetről a kalauznak, de a tolvajt hiába keresték, mert egy közbeeső állomáson kiszállt. Röszler Budapestre érve panaszt tett a főkapitányságon, a mely megindította a kutatást. Azt hiszik, hogy a tolvaj ópiumos ciggarettával altatta el áldozatát. — (Eonkurzus.) A Csanádi egyházmegye papnevelő-intézetében julius 3-án lesz a konkurzus. A pályázóknak érettségi bizonyitványnyal és keresztlevéllel julius 2-án kell a püspöki irodában jelentkezni. — (Az erdélyi péuzhamisitók.) Nemrégen megírtuk, hogy Tordán és Kolozsvárit kiterjedt pénzhamisító-bandát kerítettek kézre, a mely régóta és eredménynyel űzte a hamisítást. A vizsgálat azóta egyre tartott és a hatóság most újabb bűnjelet talált. Kolozsvári tudósítónk ugyanis azt táv- iratozza, hogy a hatóság elzárta a Kis-Szamos vizét, mert ide rejtették el a gonosztevők a sokszorosító követ. A mederben a vizsgálóbíró és a rendőrség talált is két sokszorosító kövei, melyre hamis tízesek voltak rajzolva. A viz a rajzot már egészen elmosta. — (Verekedés a bécsi egyetemen.) A bécsi egyetem diákjai, mint Becsből jelentik, ma ismét nagy csetepatét csináltak. A zavargás alkalmával a rendőrség az aulában több diákot letartóztatott. A rektor hirdetményt tett közzé, a mely megtiltja a színes jelvények viselését, továbbá az egyesületek mindennemű tevékenységét az egyetem helyiségeiben és az előcsarnok lépcsőin s folyosóin való tartózkodást. — (Vasúti szerencsétlenség Csömörön.) A Cinkota és Csömör között épülő helyiérdekű vasút ideiglenes pályáján szerencsétlenség történt tegnapelőtt. A kis lokomotív huszonöt homokos csillét tolt maga előtt, a melyek közül az első a csömöri lejtős pályán kiugrott a sínekből s magával rántott még nyolcat az öt méteres töltésről a mélységbe. Az első kocsin volt Szűcs Gyula fékező, a ki a romok közé kerülvén, rögtön meghalt. A szerencsétlenségről azonnal értesítették a gödöllői főszolgabírói hivatalt, a mely azonban tegnap délig semmiféle intézkedést nem tett. A község elüljárósága erre egyenesen a pestvidéki királyi ügyészséghez fordult, a mely rögtön meg is indította az eljárást. A törvényszék központi vizsgáló- birája, Bucz Lajos dr. Zaffvry Mór jegyzőkönyv- vezetővel, Szikszay Sándor dr. és Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvossal még tegnap délben kiment Csömörre. Szűcs Gyula holttestét még ugyanazon a helyen találta a bizottság, a hol a szerencsétlenség történt, de a vonatroncsokat és egyéb bűnjeleket a vállalkozók már jó eleve eltüntették vagy félretakari- tották, úgy, hogy a vizsgálóbiró kíséretében odaérkezett Egri államvasuti főmérnök szakértő, a szerencsétlenség okát aligha állapíthatja már meg. Beszélik, hogy a vonatvezető a hibás, a ki teljes gőzerővel tolta völgynek a vonatot, mások szerint a fékezésre rosszkor adott jelt. A vállalkozó emberei s a vonatvezető természetesen a meghalt fékezőt okolják, a ki szerintük azzal okozta a bajt, hogy rosszkor fékezett. Mit derít ki a vizsgálat, nem tudni, de az bizonyos, hogy a vizsgálóbiró tegnap késő estig folytatta a helyszíni szemlét és kihallgatásokat. Elrendelte a holttest fölboncolását is. A törvényszéki orvosok szív, gyomor és májrepedésen kívül kilencszeres bordatörést konstatáltak a halotton, a kinek özvegye kétségbeesetten siratja kenyérkeresőjét. Szűcs Gyula jómódú családból való debreceni ember, a ki nemrég még jobb napokat élt, maga is vállalkozó volt, de a legutóbbi rossz pénzügyi viszonyok őt is tönkretették. Jómódú szülei hívták őt haza, de az önérzetes ember a maga erejéből akart megélni s azelőtt egy másik vasútépítő vállalatnál mint munkavezető működött, a mikor pedig ott elkészültek a munkával, a cinkotai vasúthoz szegődött, mint fékező. Itt is szerették, becsülték, mert szorgalmas, derék ember volt. Távirattal értesített hozzátartozói ma reggel érkeztek meg Debrecenből, hogy eltemessék halottjukat. — (Családi kép.) Borzalmas gonosztett hírét - távivatozza tudósitónk Berettyó-Ujfaluból. Nemrég történt Berettyó-Ujfaluban, hogy a hetvennyolc éves özvegy Papp Sándorné átruházta a birtokát fiára, Papp Jánosra és menyére, kikötvén azonban, hogy őt kötelesek holta napjáig eltartani. Az öregasszonynak maradt némi készpénze is, ebből fia kölcsönkért száz forintot s írást adott róla. A kötelezvény a minap lejárt. A fiú nem tudta megfizetni a száz forintot, mire anyja bepörölte s a bíróság holnapra már ki is tűzte az árverést Papp János földjére. A fiú módfölött elkeseredett s kétségbeesett dühében összebeszélt a feleségével, hogy az öreg asszonyt elteszik láb alól. Neki rontottak, megfojtották, azután fölakasztották a holttestet, hogy úgy tűnjék föl, mintha az öregasszony öngyilkossá lett volna. Mialatt azonban borzalmas munkájukkal foglalkoztak, nyolc éves kis fiuk, a ki mindezt látta, átfutott a szomszédba és rémülten kiáltozta: — Jézusom, apáék fölakasztották a nagymamát ! A gyilkos házaspárt persze tüstént elfogták s vasra verve vitték a börtönbe. — (Rendőri hírek.) Halott a Dunában. Ma délután egy asszony holttestét fogták ki a Dunából O-Budán. Megállapították, hogy a halott özvegy Jónás Béláné varrónő, a ki a Szentendrei-ut 15. száma alatt lakott. Ma délelőtt többen látták, a mint ittasan botorkált a Duna partján. Valószínű, hogy beleesett a vízbe. — Leesett a második emeletről. Reindl András hatvan esztendős asztalosmunkás részeg állapotban leesett a Vas-utca 19. számú házának második emeletéről a lépcsőházba s^ rögtön meghalt. A boncoló intézetbe vitték. — Életunt asszony. Az Iskola-utcában összeesett ma este egy ismeretlen asszony. Az eszméletlen nőt a Szent- János-kórházba vitték. Az orvosi vizsgálat szerint valami erős méregtől lett roszul. Aligha épül föl. — Halva találták ma délután a Török-dülő egyik telkén Szabó Lajos napszámost. Megállapították, hogy Szabó részegen arccal egy pokrócra feküdt s megfuladt. — (Rövid hírek.) Zászlószentelés. A tápiósápi negyvennyolcas függetlenségi olvasókör május 13-án szenteli föl zászlaját nagy ünnepséggel, a melyre Tápió-Sáp község Budapestről is vár vendégeket. Budapestről három vonat indul nyolc óra 10 perckor, nyolc óra 40 és kilenc óra tizenöt perckor. Az érkező vendégeket a pályaudvaron ünnepséggel fogadiák. — Iskolai ünnep. A budapesti II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium Vörösmarty önképző köre május 13-án délelőtt tizenegy órakor ünnepet rendez, a melyen a kör tagjai működnek közre. — Egyesületi jubileum. A magyarországi bádogos munkások, légszesz és vizvezetők szakegyesülete május 20-án tiz éves fönnállásának emlékére jubileumi ünnepséget rendez a városligeti Hermina-kertben. A mulatságot rossz idő esetén födött helyiségben tartják ineg; a tiszta jövedelmet a munkanélküliek segítésére fordítják. — Közvetetten vasúti dijak. Pös- tyén és Hamburg-Altona között május 15-től közvetetten menet- és podgyász-viteldijakat léptetnek életbe. — Tiz éves találkozó. Kernel Emil gyalogos főhadnagy fölkéri volt iskolatársait, kik vele tiz év előtt Nyilván érettségit tettek, hogy junius 22-én a nyitrai Szarvas-szállóban este 8 órakor megjelenjenek. — Fürdőszolgák ünnepe. A Rácfürdő személyzete ma ünnepséget rendezett Mám István fürdős tiszteletére, a ki huszonöt éve szolgálja a fürdőt híven és pontosan. Üdvözlő beszéd után ajándékot nyújtottak át neki, este pedig társasvacsorával ülték meg a jubileumot. — Az Első Biztosító Intézet katonai szolgálat esetére, ő cs. és kir. fensége József főherceg védnöksége alatt (Budapest, V. Erzsébettér 1.) Az intézethez ez évi április végéig 3,573.000 koronáról szóló belépési-nyilatkozat nyujtatott be s 3,651.200 koronáról szóló kötvény állíttatott ki. A biztosított tőke tehát immár 35,828.300 koronára rúg. Az intézet tudvalevőleg fiúgyermekek számára biztosit tőkéket és járadékokat a katonai szolgálat költségeinek fedezésére, illetve be nem soroztatás esetén ellátás céljából a nagykorúság idejére. Az üzemhaszon a biztosítottaké s a besorozottak ezenfelül igen jelentékeny külön-jutalékban is részesülnek. — Kedvező alkalom. Nagyobb mennyiségekben készpénzfizetés mellett történt előnyös bevásárlások következtében női ruhakelmék, selyemszövetek, vászon- áruk, függönyök stb. most igen jutányosán, úgy nagyban, valamint kicsinyben eladatnak, Vajda Mór-fele nagy áru-üzlethelyiségben Budapest, Deák Ferenc- utca 7. sz. Erre a kedvező alkalomra a vevő közönség különös figyelmét nevezett cég fölhívja. IRODALOM és ÜÖVÉSZET, Budapest, máj. 11. Nemzeti Szalon. Holnap, szombaton dőli tizenkét órakor nyitják meg a Nemzeti Szalon tavaszi kiállítását a közönségnek. A szalon illő kegyelettel áldozik mindenekelőtt Munkácsy emlékének. Hock János a kiállítási katalógus előszavában parentálja a mestert, a kiállításon pedig ott az arcképe, babérkoszorúval, gyász- fátyollal övezve; az arcképet maga rajzolta, remek kis dolog. Ernszt Lajos ur gyűjteményéből való. Van két festménye is Munkácsynak a kiállításon ; gyászfátyol köríti azt is: két arckép, régi, agyonbarnult, primitiv tapogatózásai a zseniális ecsetnek, de csak annál érdekesebb. A tulajdonos, egy öreg mesterember, Sonnenschein folttisztitó elbeszélése szerint, Munkácsy 1865-ben festette a két képet itt Pesten, midőn Sonnenschein adott neki szállást s úgy, a hogy tellett, segített is sorsán. — Én akkor, beszéli Sonnenschein, — a Li- pót-utca negyvenegyedik száma alatt laktam, a hol egy kis ruhatisztító műhelyem volt. Egy kis világos szobámat bérbe adtam s ezt a müvésznövendék vette ki . . . Bizony, kérem, sanyarú sorsa volt. Szegény feleségem sokszor megszánta s a mikor láttuk, hogy betevő falatja sincs, megosztottuk vele a mi szűk ebédünket. De azért jókedvű volt mindig ... Különös ember volt, kérem! Áldott jó szivü, becsületes lélek. De a kázbórtartozás mindegyre szaporodott. Egyszer aztán megkértem, hogy fössön nekem egy jó cégtáblát. Festett is. Egy félgöm- bölyü vastáblának telepingálta mindkét oldalát. Kiakasztottam a ház elé. Egy nagy vas iS'-en lógott. Engem festett le rá, a mint a munkaasztalomon egy nadrágot kefélek; az egész műhely le volt pingálva, még az a szárító kötél is, melyen a ki