Budapesti Hírlap, 1900. október (20. évfolyam, 269-298. szám)

1900-10-07 / 275. szám

1900. október 7. BUDAPESTI KÓRLAP. (275. sz.) e héten: Csütörtökön a Francillon-t, pénteken pedig Júliát, Borneo és Juliá­ban. Francillonban, a még mindig betegeskedő Helvey Laurától, Smithné szerepét Szacsvayné veszi át. Anettet pedig Cs. Alszegi Irmától T. Vízvári Mariska. A tékozló apa, a­melynek következő előadásai iránt is változatlanul nagy a közönség érdeklődése, kétszer is szerepel a heti műsoron: szerdán október 10-én és vasárnap este általános bérletszünetben. * (Hírek az Operaházból.) Az Operaházban holnap, vasárnap Lohengrin kerül színre. A cím­szerepet Dippel András énekli. Az Operaház hétfőre nem hirdetett előadást, de ha a vasárnap este Budapestre visszaérkező perzsa sah hétfőn az Operaházat meg kívánná látogatni, akkor az igaz­gatóság ezen a napon is rendez előadást bérlet­szünetben s valószínűleg a Bajazzók­at tűzi ki s utána részleteket adat a She hallétből. * (Éjfél után.) A Nemzeti Színház­­ legköze­lebbi eredeti újdonsága Hajó Sándor Éjfél után című három felvonásos vígjátéka lesz. A fiatal szerző tavaly adott egy felvonásos vígjátékéval már nagy érdeklődést tudott tehetsége iránt kelteni. Új darabjának bemutatóját október 26-ára tűzte ki az igazgatóság. * (Szantoj.) Jones Sidney új kínai operettje, a Szantoj, október 10-én, szerdán kerül bemutatóra a Népszínházban. Az újdonság úgyszólván a színház egész személyzetét foglalkoztatja. A kiállításban meglepő lesz a sok kínai kosztüm, a díszletek kö­zül Csinka-Cong kínai város főtere és a kínai csá­szár palotája csupa új kínai bútorral. A címszerep Küry Kláráé, nagy szerep még a Dudley komornáé, a­melyet Fedők Sári játszik. A női főszerepeket kivülök még Z. Bárdy Gabi és Kápolnai Irén játsz­­sza. A komikusok közül Németh József, Kovács Mihály, Tollagi jutott nagy szerephez, Basskó és Szirmai angol tengerésztiszteket játszanak. Kínai leányok, angol ladyk kisebb szerepeiben dolga akadt még jóformán az egész női karnak. A dara­bot Megyeri Dezső rendezte, a zenekart és az ének­részeket Konti József tanította be. Kedden főpróba lesz a darabból s szerdától vasárnapig egyfolytában adják az újdonságot. * (Hírek a Vígszínházból.) A párisi Palais Bogat színházban nemrég volt a reprize a Coralie és társa című Valabregue és Hennequin-féle bohóság­­ságnak, a­mely holnap kerül először szinre a Víg­színházban. Ma főpróba volt a bohóságból, a mely a jövő hét egész műsorát betölti. Jövő vasárnap először kerül délután előadásra Hauptmann darabja, A takácsok. Az előadás három órakor kezdődik s jegy már most kapható a színháznál és a jegy­irodákban. * (Hírek a Magyar Színházból.) A Newyork szépe, Kerker szép zenéjű operettje hétfőn, október 8-án az ötvenedik előadás jubileumáig jut a Magyar Színházban. A szereposztás ugyanaz, mint a bemu­tatón volt, vagyis a címszerepet Tnkey Gizella játszsza. Angol asszony lányá­nak október 19-én lesz a bemutatója. Ekkor lép föl az új primadonna, Szoyer Ilona is, Clairette szerepében. A többi fő­szerepet Margó Zelma, Varga Anna, Láng Etel, Sziklai, Giréth, Füredi, Alföldi és Mátrai játszsza. A színház ez alkalomra a karszemélyzetet ötvenkét tagra szaporította. Lindh Marcella föllépése iránt nagy az érdeklődés. A Gésák­at ez előadásokon részben új betanulással fogják játszani és a kis szólamokat is énekesnők fogják előadni. Lindh Marcella asszony, a­ki Mimózát játszsza, betétül egy néger kacagó­ dalt énekel, a­melyet Dienzl Oszkár karnagy az ő számára szerzett. Katona szerepét Alföldi Dezső, az Opera volt tagja játszsza. * (Uránia.) A jövő héten hétfőn, szerdán és pénteken Kína, kedden, csütörtökön és szombaton Salamon Ödön Paris 1900-ban című darabja kerül színre az Urániában. A két darabot folytonosan új színes képekkel bővítik. Vasárnap délelőtt tíz óra­kor ismét munkás-előadás lesz, a héten pedig nap­közben ifjúsági előadások. A színház csütörtöki elő­adásán megjelentek az Erzsébet-nőiskola növendékei. Lázárné Kasztner Janka igazgatónő arról értesít bennünket, hogy ez az előadás nem volt ingyenes, mert minden növendék megfizette a belépőjegyét. * (A passió-játék.) A Városligeti Színkör pas­sió-játékosai állandóan nagy közönség előtt mutat­ják be a fényes kiállítású bibliai drámát. Holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután negyedfél óra­kor félhelyárakkal és este hat órakor rendes hely­árak mellett. * (Kamarazene.) A Grünfeld-Bürger vonós­négyes-társulat nyolc bérletben rendezett kamara­­hangversenyeinek végleges műsorát már összeállí­totta. Előadásra kerülnek : Beethoven, Boccherini, Cherubini, Dvorák, Glazunov, Haydn, Klughardt, Mozart, Mosonyi, Riedl, Schumann, Spohr vonós­négyesei, továbbá Bátor és Mendl ötösei, Horváth Attila hegedűi-szonátája, Brahms zongora­négyese, Csajkovszky vonós­hatása, Bach zongorahangver­senye két zongorára, Liszt Angelusa, stb. A hang­versenyek vendégei: Alberti Werner, Diósyné Berta, Epstein Rezső, Horváth Attila, Hollóssy Kor­nélia, Kelen Ida, Kleeberg Klotild, Major Gyula, Bauer Miksa, Róna Gizella, Takáts Mihály. Bérlet­jegyek a hangversenyekre 20 koronáért (10 forint) válthatók Rózsavölgyi és Társa zenem­űkereskedésé­­ben (Kristóf-tér). * (Vidéki szülészet.) Győrben, mint nekünk írják, nagy pártolás mellett kezdte meg előadásait Dobó Sándor színtársulata. A társulat jobb tagjai Almási Iza, Daróczy Ilka, Groó Valéria, Sziklai Szeréna, Szentes, Balázs, Benedek és Nagy Gyula. A társulat új primadonnája, Almási Iza, csütörtökön mutatkozott be a Nebántsvirág címszerepében. A fiatal színésznő élénk és jó ízlésű játéka nagyon tetszett. * (A filharmóniai hangversenyeken) a kö­vetkező művészek fognak közreműködni: Artner Jozefin, Eibenschu­tz Rita, Granson Ellen, Münchhoff Maxi (ének), D' Albert Jenő, Altschul Rezsi, Bendtner Nándor (zongora), Burmester Vik­i (hegedű), Lar­­mond Frederik, Stavenhagen Bennet (zongora) és Van Boy Antal (ének). Előadásra kerülnek: Magyar szerzők művei. a) Újdonságok. Bátor Szidor: Uvertür, Bloch József: Magyar rapszódia, Buttykay Ákos : Magyar szvit, Herzfeld Viktor: Szerenád, Major Gyula: Szerenád, Mihalovich Ödön: Hatodik szim­fónia. b) Régibb művek. Erkel Ferenc : Ünnepi uver­tür, Goldmarck: Scherzo, Liszt: Hunok csatája és Zongora-verseny (Esz-dur). — Idegen szerzőktől. a) Újdonságok. Frank Cézár : Les Éolides, Grieg : Dalok, Saint-Saens: Szimfónia zenekarra, orgonára és két zongorára, Smetana: Sárka, Csajkovszki: 1812 uvertür. b) Régibb művek: Bach: Szvit (d-dur), Beethoven: 2-dik Leonora uvertür, II., III. és Vili. szimfónia, zongora­verseny (c-moll), hegedű­verseny , Berlioz : Requiem, Brahms : Zongora­­verseny (d-moll), Cornelius: A bagdadi borbély elő­játéka, Händel: Ária, Haydn: Szimfónia (esz-dur), Mendelsohn: Skót szimfónia, Mozart: Szimfónia (a-dur), ária Figaro lakodalmá­ból, Rubinstein: Zongora­verseny (d-moll), Schubert: Vándor fantázia, Dalok, Schubert: Uvertur, Skerzo és Finale, Wag­ner : Mesterdalnokok előjátéka, Tristán és Izolde elő­játéka és vége, Wotan búcsúja a Walk­ür-ből, kettős a Bolygó hollandi-bóli Istenek alkonya zárójelenete. Hat hangversenyt Kerner István operaházi karnagy vezényel, míg a többi négy hangverseny vezény­letét Lohse Ottó strassburgi, Márkus Dezső prágai, Bidder János dr. manchesteri és Sucher József ber­lini karnagyok vállalták el. Kubelik Jan közremű­ködésére vonatkozólag most folynak az alkudozások. Bérelni lehet Móry Béla zeneműkereskedésében. Andrássy­ út 12. szám. (Telefon.) * (Hírek a Műcsarnokból.) A városligeti új Műcsarnok termeit most alakítják át. A falak könnyű szürke szinezést kaptak, gazdag aranyozás­sal. Az eddig használt szövetdiszitéseket a kül­földi kiállítások mintájára teljesen elhagyják s e helyett olyan modern angol és francia tapéta után­zásokkal diszitik a falfelületeket, melyekből a fest­mények sokkal jobban fognak kiemelkedni. Minden terem színe más-más lett, a falazatok alja ■ pedig egy méter magasságra faburkolatú párkányzattal van körülvéve. Az eddig díszítésre alkalmazott ke­­leti szőnyeg helyett is modern függönyöket ren­delt a Műcsarnok igazgatósága Londonból. A vilá­gítást pedig egészen új, a tetőzet alatt kifeszített világosság-szűrő függönyök szabályozzák, melyek fölött teljesen el lesznek rejtve az új szerkezetű villamos ívlámpák. Ez új átalakításokkal, melyeket az igazgatóság megbízásából Karlovszky Bertalan és Zala György vezetnek, a Műcsarnoknak egy régi hibáján segítettek, melylyel úgy a termek, mint a december elsején megnyíló téli kiállítás műtárgyai sokat nyernek. * (Dalest.) B. Merényi Elza operaénekesnő dalestéjén, a­melyet a művésznő pénteken, október 19-én rendez a Royal-szálló termében, Both Er­­nesztin zongoraművésznő, Schumann Klára egykori tanítványa fog közreműködni. Jegyek kaphatók Méry Béla zeneműkereskedésében Andrássy-út 12. sz. (Telefon). * (Ész és Szív.) Egy igen szép és vaskos kötet jelent meg ezen a címen: szép kívül és belül, vaskos kívül, bensőleg tartalmas. Szerzője, Szitnyai Elek, é értekezéseknek nevezi a Lélektan, Neveléstan és Ii­letbölcselet köréből. Hogy milyen érdekes dolgokat tárgyal a szerző, és pedig nem elvont tudós nyelven, hanem közérzetűen, változa­tosan, átszőve kedves és érdekes példákkal, mu­tatja egy-két fejezet címe is, melyet ide írunk, Íme : az Ész, az Indulat ! és az Izom embere ; A fantáziáról; Álomképek ; Álmaink jelentősége stb. Szórakoztató, tanulságos és nevelő hatása ajánlja az olvasó közönségnek a könyvet, mely a Franklin­­társulat kiadásában jelent meg. * (Sudermann új műve.) Berlinből jelentik telefonon : Sudermann Szent Iván tüze című darab­jának első előadása iránt óriás érdeklődés mutat­kozik. A Lessing-szính­ázban, a­hol a darabot elő fogják adni, mindössze 1100 ember fér el, de eddig levélben, táviratban és telefonon 10839 jegyet ren­deltek meg az első előadásra. * (Akadémia.) A Magyar Tudományos Aka­démia október 15-ikén, hétfőn délután öt órakor ösz­­szes ülést tart, a­melynek tárgya a beérkezett pálya­munkákról szóló jelentés és a folyó ügyek elinté­zése. Az összes ülés után az első osztály ülésezik. A fölolvasó Gyulai Gyula levelezőtag, a­ki Szent István király veszprémvölgyi donációjának görög szövegéről s ennek eredeti formájáról tart előadást. * (Magyar Konvertiták.) E cím alatt érde­kes könyvet irt Hahnekamp György, a melyben összegyűjtötte azokat a családokat és egyéneket, a­kik a XVII. század eleje óta, a­mikor hatalmasab­ban megindult a visszakatolizálás, a katoliku anya­­szentegyház kebelébe visszatértek. Könyve irodal­munkban úttörő, a konvertitákkal és a konvertálás­sal alaposabban és részletesebben nálunk nem fog­lalkozott még senki. Hahnekamp könyve érdekes is, tanulságos is, bár nem mindenütt olyan alapos és elfogulatlan, a minőnek kell lenni a históriának, a magister vitae-nek. Például a­mikor fölsorolja a nagy hittérítőket, Szelepcsényi György esztergomi érseket, a­ki hatvanezer lelket, Kollonics Lipót kardinálist és ugyancsak esztergomi érseket, a­ki kétszázezer lelket, Erdődy László gróf nyitrai püspököt, a­ki ötvenezer lelket, Bársony György váradi püspököt, páter Simonides jezsuitát, a­ki Szenicen ezerszámra térít, Klobusiczky György szatmári püspököt, még mellékesen sem jegyzi meg, hogy abban a szomorú időben, az egész XVII. század folyamán, de a XVII. században is II. Józsefig, a katolizálás nem ritkán erőszakos volt, még kevésbbé ritkán a dinasztia érdekében történt s hogy a katolika egyház gyarapodása oly­kor a politikai magyar nemzet gyöngítését jelen­tette. Nem heretikus szó jellemzi ilyennek egy ré­szében a XVI. század visszakatolizálását, hanem 3 f­­­f Zrínyi Miklós, a poéta, a nagy katona, a buzgó és állhatatos katolikus, a nagy Pázmány Péter kedves és mindvégig meghitt tanítványa. Olykor a Magyar Konvertiták szerzője kissé könnyen hivő is. Egész ko­molyan veszi Apaffy Mihály erdélyi fejedelem kon­verzióját, a­mi nem volt egyéb mende­mondánál. Ha Apaffy Mihály katolikussá lesz, annak neveli a fiát is, H. Apaffy Mihályt, a­ki csak címzetes er­délyi fejedelem volt, a­kit I. Lipót Bécsbe vitetett, ott, hogy úgy mondjuk, tisztes fogságban tartott, Erdélyt pedig nem annyira a felséges­nek nevezett guberniummal, mint inkább katona, kor­mányzók által kormányoztatta. A mágnás családok katolizálásában pedig, kivált Erdélyben, nagy sze­repet játszott az érdek mellett, az udvar kegyének hajhászása. Hogy ez így volt és nem másként, arról már a jó Apor Péter, a Methamorphosis Transsylvaniae kedves és őszinte írója is keservesen panaszkodik, pedig Apor Péter ugyancsak buzgó, hithű katolikus volt, Nagy-Szombatban, a jezsuiták nevelték. De egyéb körülmény is nyilván és határozottan vallja, hogy például az erdélyi mágnásság megnyer­ése a katolika hitnek inkább a dinasztia, mint az egyház érdekéből történt. Azok az erdélyi mágnások, a­kik konversáltak, egytől-egyig a bécsi udvar körében forogtak, némelyek egész vagyonukat elfecsérelték ott, aztán törték magukat egy kis tanácsosságért a guberniumnál, dús osztrák­ vagy cseh leány kezéért, koldulták az udvar irgalmatosságát, hogy fizesse ki adósságaikat. Szóval a XVII. század fo­lyamán Erdélyben és Magyarország szerte az történt, a­mit Kisfaludy Sándor Hattyúdal­kban a Dunántúlr­ól ír, hogy „német nőkért, csillagokért, szolgacímek fejébe, eladták a nyelvet, a hazát, az alkotmányt.“ Hozzátehetjük, hogy a hit is ilyen csereeszköz volt. Azonban az egy-két lapsus, az elfogultság némely dolgokban, keveset vagy egy­általán semmit sem von le a Magyar Konvertiták írójának érdeméből. A könyv, melyet a Stephanaeum adott ki csinos kiállításban, két koronáért kapható. * (Quo vadis?) A lengyelek legnagyobb re­gényírója Sienkievitz Henrik, Quo vadis ? című re­­­gényét átengedte dramatizálásra Wilson Barrett an­gol színésznek. A regény Nero korában játszik, s hőse maga a vérengző császár­, a­kit az író inkább poétának, mint zsarnoknak tüntet föl. A Quo vadis? először, úgy látszik, francia színpadon jelenik meg, mert az idősebb Coquelin már megvette a jogot Barrettől, s maga készül eljátszani a regényből ké­szült színdarabban Nero szerepét. * (Alkalmi beszédek.) Mayer Béla választott püspök, kalocsai kanonok, a kalocsai egyházmegye számos előkelő papjának ösztönzésére, kiadta alkalmi szent beszédeit és ér­tekezéseit. A kilencszáz olda­­las munka lapjain meleg hazaszex­etet, tiszta világ­nézet, forró vallásosság és egy jó szívnek becsüle­tes áradozása ömlik el. Megrendelhető a szerzőnél. * (Az Edison-társaság Kínában.) Az amerikai Edison-társaság, a­mely arr­a a célra alakult, hogy a világ legérdekesebb pontjain kinematogram-föl­­vételeket rendezzen, most természetesen Kínában dol­gozik. Fölvételeiből a budapesti Uránia-színház is­­ kapott hét darab mozgó­képet, a­melyet a Kína ___________________________________11

Next