Budapesti Hírlap, 1901. január (21. évfolyam, 1-31. szám)

1901-01-06 / 6. szám

1901. január 6. BUDAPESTI HÍRLAP. (6. sz.) elő. Az afrikai nő című operát, mely ebben az évad-­­­ban még nem került előadásra, szombatra tűzték­­ ki, Selika szerepében Vasquezné grófnéval és Ines­­ szerepében Köbler Elzával, kik e szerepeket ez alka­­­­lommal fogják először énekelni. Vasco de Gamát­­ Alberti Werner adja. Csütörtökre Aida van kitűzve, e dalműnek Amneris szerepében kezdi meg F. Ken­esek Viktória asszony, az Operaháznak volt tagja, néhány estére tervezett vendégszereplését. * (A medve.) Ez a címe Csehov egyfelvoná­­sos vígjátékának, a­mely pénteken kerül először színre a Nemzeti Színházban A párisi asszony elé. A kis apróságban, a­melynek szerzője a legnépsze­rűbb orosz írók egyike, Cs. Alszeghy Irma, Császár Imre és Gabányi játszsza a főszerepet. * (Pálmay Ilka a Népszínházban.) Pálmay I­lka hétfőn kezdi meg föllépéseit a Népszínházban. Hétfőn Nebántsvirág, szerdán Szép Heléna, pénteken pedig Huszárcsiny kerül színre a kitűnő vendéggel, s ez előadásokra holnaptól fogva lehet jegyet váltani a Népszínház elővételi pénztáránál. Pálmayt ma estér­e várjék Budapestre, s holnap már részt­­vesz a művésznő a Nehántsvirág próbáján. * (A Tartalékos férj jubileuma.) Guthi Soma és Rákosi Viktor nagysikerű bohóságának szerdán, január 9-ikén lesz a huszonötödik előadása. A dara­bot 1900 november 22-én adták először, így tehát alig hat hét alatt érte meg első jubileumát. Mind a huszonöt előadás az eredeti szereposztással folyt le. * (A postiafta.) A Magyar Színház zongora­termeiben és színpadán nagy a készülődés Monck­­ton és Caryll dallamos operettjére. A postás fiá­ v­. Crompton, az angol rendező tegnap megérkezett Budapestre s ma átvette a próbák vezetését. Az ő keze alatt eredetien s a magyar rendezéstől elté­rően formálódik a mulatságos szövegű burleszk darab s a táncok, fölvonulások is teljesen erede­tiekké válnak. A színház az egyik női főszerepre szerződtette Kaposi Józsa ismert vidéki színésznőt, a­kinek ez lesz első föllépése a Magyar Színház­ban. Máder Raoul és Pásztor Árpád szép sikerű operettje, a Primadonnák a jövő hét műsorán négy­szer szerepel. (Hírek a Víg­színházból.) A jövő héten újra eredeti darabokat mutat be a Vígszínház. Pénteken, január 11-én adják először Holitscher Fülöp Hóbortos Mártá-ját, a címszerepben Jászai Marival, utána Mocsáry Béla egyfelvonásos víg­­játéka, A szálka következik, Csillag Terézzel a női főszerepben. Az estét kiegészíti Heltai Jenő és Makai Emil verses vígjátéka, A királyné apródja, a­melyet a Vígszínház Severin vendégjátéka idején már szép sikerrel adott elő.­­ A színház nagyban készül A gésa és a lovag című japáni drámára, a­melyhez az igazgatóság nagy gonddal állította össze az er­edeti japáni jelmezeket és a színpadot egészen japáni mintára rendezi be. A dráma zenéjét Kun László hangszerelte, a táncokat Mazzantini Lajos tanítja be. * (Uránia.) A XIX-ik század a jövő héten is többször szerepel az Uránia műsorán. Lyka Ká­roly Szecesszió-ja is színre kerül a héten. A jövő héten kezdődnek az Urániában a közép- és polgári iskolák előadásai. Ugyancsak az új évben a nép­iskolák számára állandó csütörtöki ifjúsági elő­adásokat terveznek, valamint vasárnap délelőtt a mesterinasiskolák külön előadásait is meg fogják valósítani. *(Hercseg Ferenc akadémiai székfoglalója.) A Magyar Tudományos Akadémia első osztályának hétfői, január 7-iki ülésén tartja székfoglalóját Herczeg Ferenc, az Akadémia levelező tagja. Herczeg az Ocskay brigadéros című történelmi szín­műből olvas föl részletet. Utána Némethy Géza levelezőtag Vergilius ifjúságáról fog értekezni. .­. (Spanyol téli esték.) (Verses legendák, fordította és jegyzetekkel kisérte Körösi Albin, ára 3 korona.) A legendák édes, naiv, közvetetten világába visz bennünket ez a szép és kedves könyv. A spanyol legendairókat semmi sem dicsérheti jobban, minthogy egyik-másik költeményt, ha nem volna följegyezve az író neve, hajlandók volnánk a nép közvetetten tulajdonának tekinteni. Az ilyen összetévesztés a legnagyobb dicséret, mi legendát, mondát vagy regét iró poétát érhet. A legendákat végtelenül bájossá és meghatóvá csakis a forró, szerelmes hit és a naiv közvetetlenség teszi. Művész az a poétaember, ki el tudja találni ezt a hangot, művész, még­pedig a legnagyobbak közül. Ezek a spanyol legendák mind a hit magasztosságában, a poézis szépségében, az igazság erejében tündö­kölnek. Nekünk legjobban D. José Zorilla Isten a legjobb tanú című verse tetszett. A szeretet istene, Jézus Krisztus lenyujtja kezét a keresztről, hogy tanúságot tegyen egy szegény elhagyott leány mellett. Gyönyörű eszme, megható kép ! Az áruló férfi, a megcsalt leány s a hitetlen tömeg és mind­nyájuk fölött égi magasságban az Üdvözítő, ki lenyujtja kezét a keresztről az elárult leány védel­mére. Körösi Albin fordítása poétikus, magyaros és lelkiismeretes. Ajánljuk olvasóink figyelmébe az értékes könyvet. * (Kamarazene.) A Grunfeld-Bürger vonós­négyes társaság január 6-án délután ötödfél órakor tartja a Royal-szálló dísztermében hatodik kamara­hangversenyét. A hangverseny két vendége Lich­tenstein Dóra és Heuffel Olga , a kedvelt énekesnő­­ Lichtenstein Leonától, Brahmstól és Schumanntól­­ énekel dalokat. Heuffel Olga, a fővárosi előkelő­­ társaság ismert fiatal hölgye, a zeneakadémia ki-­­­tűnő tanítványa volt, és ez alkalommal lép először a nyilvánosság elé, a zongora részt játszva Dvorzsák B-dúr triójában. Azonkívül előadásra kerül Mozart nagy C-dúr vonósnégyese és Liszt A­ngelusz című vonósnégyese. * (A fiharmoniku­sok) ötödik hangversenye január 16-án lesz Lohse Ottó strassburgi karmester vezetésével. Az est vendége Lamond Frigyes skót zongoraművész, a­ki Csajkovszky B-moll zongora­koncertjét fogja előadni. * (Az új Nemzeti Színház.) A magyar mér­nök- és építő­egyesü­let tegnap este Alpár Ignác el­nöklésével tárgyalta az új Nemzeti Színház építésé­­sének ügyét. Megállapították a miniszterek elé szánt fölirat szövegét, a­mely szerint, ha a kolozsvári és budapesti Nemzeti Színházat idegenek terve szerint akarnák fölépíteni, a magyar műépítők ellene sze­gülnek e szándék megvalósításának. Az állami és általában a közpénzen történő építkezéseknél nyil­vános tervpályázatok kiírását sürgették. A memo­randumot legközelebb a műépítők küldöttsége viszi el a miniszterekhez. A magyar képzőművészek egye­sülete a műcsarnokban Zala György elnöklésével tárgyalta a Nemzeti Színház ügyét. Jelen voltak: Benczúr Gyula, Fadrusz János, László Fülöp, Lech­­ner Ödön, Bálint Zoltán. Ez utóbbi bemutatta a memorandum tervezetét, a­melyet egyes módosítá­sokkal elfogadott a bizottság. Elhatározták, hogy a memorandumot átadják a miniszterelnöknek, a kul­tuszminiszternek, az intendánsnak, azután fölkérik az újságírók egyesületének és az Otthonnak az elnökét, hogy a mozgalmat a sajtó útján is támo­gassa. * (A müncheni művészh­áborúság­.) A képző­művészet egyik legnevezetesebb európai közép­pontjában, Münchenbeli nagy háborúság dúl a művé­szek között. Még az idei nemzetközi kiállítás si­kere is veszedelemben van, oly élesek az ellen­tétek egyes művész-frakciók között. A harciasabb párt Lenbach, a világhírű arcképfestő ellen fordult, s Petersen tanárt, Lenbach régi ellenségét választotta vezéréül. Lenbach viszont duzzog és azzal fenyege­tőzik, hogy elköltözik Münchenből Berlinbe. A kultusz­minisztérium persze mindent elkövet az ellentétek elsimítására, s legkivált Lenbachot békíti, a­kivel a művészek elitje teljesen összetart. Az ellenzék, az úgynevezet Kristálypalotacsoport, viszont nem tágít harcias álláspontjától. Tegnapelőttt késő estig folytak a békéltető tárgyalások. A dologba különben már Münkén közönsége is beleszólt, s a városi bi­zottság tagjai az új műcsarnok építésénél hozott városi áldozatokra hivatkozva, fölvilágosítást kér­tek a képzőművészek egyesületétől a kiállítás és a háborúságok dolgában. Tegnap, mint egy távira­tunk jelenti, mégis békés megoldást nyert a művé­szek ügye, s sikerült a nemzetközi kiállítás létre­­jövetelét biztosítani. Az egyesület elnökeiül Tidde és Petersen tanárokat jelölték, az utóbbit Lenbach helyére. A harmadik elnököt a kormány ne­vezi ki. * (Hangversenyek.) Kleeberg Klotild, párisi zongoraművésznő pénteken, január 18-án a Royal­­szálló termében tartja meg hangversenyét. — Messchaert János, a híres amszterdami énekes, szerdán, január 23-án rendez dalestet a Royal­­szálló termében. Messchaert ezidén ismét­ Röntgen Gyula tanár kíséretében jön Budapestre. * (Tudományos előadások.) A Nemzeti Mú­zeumban ma Schönherr Gyula dr. a levéltár magyar történeti emlékeiről tartott előadást. Az oklevelek, mint történelmi források, fontosságát ismertette. Azután gyors egymásutánban mutatta be vetített képekben a legnevezetesebb hetven oklevelet, pe­csétet, kódexet és egyéb írást a középkorból. Leg­régibb okmányunk Kálmán király korából való és Szent Istvánnak a veszprémi apácakolostor szá­mára tett görög donációs levelét erősíti meg. His­tóriai fontosságú Gentilis bíboros levele az erdélyi püspökhöz, a­melyben fölszólítja, hogy vegye át a szent koronát Apor László erdélyi vajdától. A Korvin-kódexből bemutatta a legszebbet: a Szent Jeromos-kódexet, a­mely Modenából került haza. Werbőczy István levele zárja be a sort, melyet három héttel a mohácsi vész után intéz Dóczy Ferenchez és a melyben kétségbeesett képet ad a pusztulásról. A független Magyarország történelmi emlékei ezzel a szomorú levéllel záród­nak be. A felolvasót megtapsolták. Anatómia és divat cím­en kezdte meg ma az anatómiai intézetben Thanhoffer Lajos egyetemi tanár népszerű termé­szettudományi előadásait. A láb, illetőleg az alsó végtag anatómiájáról és divatjáról szólott és érde­kes rajzokkal élénkítette tanulságos előadását. Az antik lábat mutatta be először, majd a láb anató­miai szerkezetére és csontjaira került a sor. Bemu­tatta a kínai nők ijesztően megcsonkított lábának képét s néhány meglepő Röntgen-felvételt, a­mely a szűk cipő pusztítását a lábon kitűnően mutatta be. Az előadást a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta. * (Tolsztoj tsj munkája.) Szentpétervárról­­je­lentik, hogy Tolsztoj Leó gróf nagy nemzetgazda­sági munka írásába fogott s ezért az idén nem fejezi be A holttest cimű drámáját, a melyből még csak az első felvonás készült el teljesen. A darab be­mutatója ilyenformán csak a jövő színházi szezon­ban lesz. * (Jótékony névi zenekari hangverseny.) Pénteken, január 11-én az Angolkisasszonyok ta­­nítónőképzőjének segítő-egyesülete javára fényes hangverseny lesz a Vigadó összes termeiben, a­melyen Kubelik János először játszsza Budapesten zenekar kísérettel Beethoven hegedűhangversenyét. Takács Mihály egy új operából énekel ugyancsak zenekar kísérettel egy nagy áriát. Az operai zene­kar vezetését Máder Rezső karmester vállalta el, a­ki egyszersmind egy igen érdekes zenekari új­donságot fog bemutatni és pedig Liszt Ferenc Szent Ferenc prédikációja című legendáját, Mottl Ferenc fényes zenekari hangszerelésével. Belépő­jegyek a zárdában (IV., Váci­ utca 47.) levő hang­versenyirodában 10, 8, 6, 4 és 2 koronájával kap­hatók, Páholy ára 100 korona. * (Képzőművészeti hírek.) Zemplényi Tivadar kiváló festőművészünk a Bucsusok érkezése című nagy képét, a­mely a téli kiállításon 1 szám alatt látható, az államnak ajándékozta. A kultuszminisz­ter ezért, mint a Budapesti Közlöny mai száma a nem hivatalos részben közli, köszönetét fejezte ki a művésznek. — Ugyancsak a hivatalos lapban ol­vassuk a kultuszminiszter mű vásárlásainak soro­zatát. A téli tárlaton megvette a miniszter a szép­művészeti múzeum számára : Ujváry Ignác ,Őszi est és Zsellér-udvar, Szinnyei Mer­se Pál Őszi táj, Mednyánszky Scylock, Zemplényi Tivadar Virraszsza­­tok és imádkozzatok, Bankó József Öreg juhász (terrakotta szobor), Katona Nándor Haramiák ke­resztje, Kárpáthy Rezső A mosónők, Edvi Illés Aladár Naplemente előtt, Magyar (Mannheimer) Gusztáv: Viharos a tenger, Rétic István Öreg­asszony (interior), Háry Gyula Trencsén vára és Trencsén vár útja, Glatz Oszkár Birkózó fiú, Csók István Bugaci pásztor, Ziegler Károly Arckép-tanulmány, Teles Ede öreg­asszony (terrakotta szobor), Ligeti Miklós A tudás fája (márvány szobor), Kunfy Lajos Arató, Túli Ödön Utca Capri szigetén, Grünwald Béla Eső után, Kacziány Ödön Szívügyek, Knopp Imre Árnyék­ban, Peske Géza Esti hangulat, Bihari Sándor El­hagyatva, Kann Gyula Részlet Lussinpiccolóból, Aggházy Gyula Mély út, Kalmár Elza három darab litográfia, Tahi Antal Alkony, Ferenczy Károly Lovak, Horthy Béla Gőzmalom című műveit. Meg­vásárolta még ugyancsak a szépművészeti múzeum számára, a képzőművészeti társulat kiállításának keretén kívül Pállya Celesztinnek Csirkés kocsi és Elhagyott táj, végül Rippl Rónai Józsefnek a Kuglizók című festményeit és Istvánffy Gyula festő műveiből nyolc képet. A Nemzeti Szalon kiállítását hétfőn berekesztik, hogy a helyiségeket a tavaszi nemzetközi tárlat céljaira átalakítsák. A téli tárlat fényes eredmény­nyel zárul. A kiállított 134 képből 75 elkelt húsz­ezer korona értékben. Öt hét alatt 3500 fizető és 8000 tagsági jegyes látogató volt a Szalonban, nem számítva a bemutató meghívott közönségét. A Szalon pécsi kiállítására január 13-án utazik le Hock János alelnök és Rózsa Miklós titkár. A Szalon Pécsett művészeti egyesületet alakít. * (Hangverseny a tanítók kaszinójában.) A Tanítók Kaszinójában ma este hangverseny volt. Program előtt Bardócz Pál titkár díszokmányt és karnagyi pálcát adott át Schneller Lajos vigalmi­igazgatónak két évi fáradhatatlan működése el­ismeréséül. Az est műsora ez volt: Wagner-Fusz, Tannhäuser-fantázia, zenekarkisérettel zongorán előadta: Armandola Aranka zongoraművésznő, harmóniumon Fasz Ferenc zenetanár kisérte. Vieuxtemps : Les Arpeggios , előadták : hegedűn Wagner József, zongorán Fasz Ferenc. Schneller: Magyar rapszódia, zenekarkisérettel zongorán elő­adta : Armandola Aranka. Mascagni: Intermezzo a Paraszt-becsület­ből; előadta: a zenekar. Loeben egy dala és Tierich : Fanfar; trombitán előadta: Medek­ Tibor. A két zeneszerzőt: Schneller Lajost és Fasz Ferencet többször kihívták. * (Szent Erzsébet.) Néhány hete, hogy meg­jelent Csók István Patrona Hungáriáé című festmé­nyének a heliogravürje. A műértő közönség szim­pátiával fogadta a kitűnően sikerült és művészi ér­tékű képet és ez indította a Könyves Kálmánt arra, hogy folytassa azt, a­mit oly sikeresen kezdett: a magyar szentképek kiadását. Most Spányik Kornél Szent Erzsébet-jét adta ki ugyancsak fénymetszet­ben. A reprodukció művészi kivitele a legkénye­sebb ízlést is kielégítheti. A szent királyleány le­gendája mindenkit érdekel és ezért nagyon helye­seljük e műlap kiadását. Dicsérnünk kell a Könyves Kálmán egész irányát. A mai korban, midőn divat lett hazát és vallást megtagadni, missziót teljesít ez a vállalat, a­mikor művészi kiadványaival ha­zafias és vallásos érzületünket erősíti. A Szent Er­­­zsébet­hez stílszerű és művészi keretet rajzolt Márkus 11

Next