Budapesti Hírlap, 1901. június(21. évfolyam, 148-177. szám)

1901-06-13 / 160. szám

1901. junius 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (160. sz.) hogy indítványát minden politikai tendencia nélkül tette és nincs szándékában állásával befolyásolni a bizottsági tagokat. A közgyűlés végül 72 szóval 5 ellenében elfogadta az indítványt. * — Fizetésjavitás. Somogy vármegye törvény­­hatósága Tallián Gyula főispán elnöklésével rend­kívüli közgyűlést tartott. A belügyminiszter által engedélyezett 17.801 korona pótjavadalmazást a tiszti segédkezelő és szolgaszemélyzet törzsfizetésé­nek emelésére fordítják.* — Elismerés egy tanfelügyelőnek. Sátor­aljaújhelyen ma a közigazgatási bizottsági gyűlés Molnár István főispán indítványára Beregszásziy István kir. tanfelügyelőnek fáradhatatlan tevékeny­ségéért egyhangúlag elismerést szavazott. KÖZGAZDASÁG. — A gazdák az önálló vámterület mellett. Székes­fej­érvárról jelentik . A fejérmegyei gazdasági egyesület Fiáth Pál báró főispán, majd Nádasd­y Tamás gróf elnöklésével hosszú vita után elhatá­rozta, hogy a fejérmegyei gazdasági egyesület óvást emel az országos magyar gazdasági egyesület ama kijelentése ellen, mintha az ország gazdaközönségének többsége a közös vámterületet óhajtaná. Az indítványt Paizs Gyula dr., Mandorf Géza báró és Koller Pál nyújtották be és ennek alapján a gyűlés kimondta, hogy a gazdaközönség érdeke, ellentétben az Orge óhajával az önálló vámterületet kívánja. A gyűlés el­határozta, hogy ez ügyben az ország összes gaz­dasági egyesületeit véleményadásra és csatlako­zásra szólítja föl . Fiáth Pál báró fölszólalása után határozattá lett az is, hogy e fölhívást az egye­sület minden politikai színezet nélkül teszi, tisztán közgazdasági okok alapján és a megvalósulás poli­tikai lehetőségeivel és akadályaival nem foglalkozik.­­ A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta havi teljes ülését Szarvady Lajos elnök­lésével. Közölte az elnökség a kamara felterjesz­tésére érkezett leiratot a temesvári Turul-cipőgyár ügyében. Az ismert tartalmú leiratot a teljes ülés tudomásul vette. Jelentést tett az elnökség Bilinsky bankkormányzó szegedi látogatásáról, és köszönő leveléről az itt tapasztalt vendégszeretetért, to­vábbá a bécsi konzuli akadémia tanárainak és növen­dékeinek szegedi tanulmányútáról. Kulinyi Zsigmond titkárnak az iroda egy havi tevékenységéről szóló jelentése és egyéb előterjesztései után a teljes ülés áttért a napirend ügyeire és elsőnek elfogadta az elnökség indítványát a hamis érmekre vonatkozó el­járás ügyében. Újabb fölterjesztést fogadott el a kamara a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az 1900. évi XXV. törvénycikk alapján engedje meg kivételül, hogy a magyarországi takácsok és mű­­­szövők saját készítményeiket magánfeleknek is elad­hassák­, illetőleg azokra megrendeléseket gyűjthesse­­nek. És kéri a kamara, hogy a szövőkre vonatkozó kivétel lehetőleg még az új törvény július elsejére meghatározott életbeléptetése előtt statuáltassék. Megokolásul fölemlíti a kamara, mely ez ügyben már ismételve intézett kérést, hogy a jelentékeny állami segélyekkel támogatott műszövők teljes pusztulására vezetne a kérés megtagadása. Tárgyalta a teljes ülés a kamara által július folyamán rendezendő férfiszabó és cipészipari tanfolyamok ügyét. Az előbbi tanfolyamra 46, az utóbbira közel száz iparos jelentkezett, úgy hogy a jelentkezőknek csak harmadrésze lesz ezúttal kihívható és a töb­biek kiképzésére a kamara jövő januárra tervez újabb tanfolyamot. Felterjesztést fogadott el a tel­jes ülés a kendercsomagolás szabályozása ügyében. A kamara kifejti azokat a nagy érdekeket, melyek ahhoz fűződnek,­­hogy a bácskai kender világpiac­képessé tétessék, megjegyzi azonban, hogy a teljes cél csak törvényes rendelkezésekkel volna egészen elérhető. — Európai menetrendértekezlet. Az európai menetrendértekezlet ma délelőtt tíz órakor tartotta ülését a magyar vasúti és hajózási klub Andrássy­­úti helyiségében, a­melyet erre az alkalomra fénye­sen földiszítettek. Az értekezleten tíz külföldi állami, valamint százhetvenhat vasúttársaság képviselői vet­tek részt.. Kormányképviselőket küldött Ausztria, Németország, Poroszország, Svájc, Franciaország, Németalföld, Oroszország, Olaszország és Magyar­­ország. A vasúttársaságok képviselete az egyes államok szerint így oszlik meg: Belgium 4, Dánia 2, Németország 70, Spanyolország 2, Franciaország 7, Angolország 5, Olaszország 9, Luxenburg 2, Norvégia 1, Ausztria 32, Németalföld 6, Románia 2, Oroszország 6, Svédország 7, Svájc 3, Szerbia 2 és Törökország 2. Ludvigh Gyula, a magyar államvasutak el­nökigazgatója, mint az értekezlet elnöke megnyitja az ülést. Szívesen üdvözli az értekezlet tagjait és örömét fejezi ki azon, hogy az érdekeltek olyan nagy számmal jelentek meg. Biztosítja a konferen­cia tagjait, hogy Magyarország székesfővárosában legnagyobb rokonszenvvel fogadták az értekezlet­nek Budapestre való összehívását. Reméli, hogy az értekezletnek sikerülni fog a nemzetközi vonatösz­­szeköttetések ügyét előmozdítani és az összekötte-­­ téseket javítani. Meg van győződve arról is, hogy a napirendre tűzött kérdések tárgyalását kölcsönös előzékenységgel, kielégítő eredménynyel és jó si­kerrel fogják befejezni. Őszintén kívánja, hogy a konferencia tagjai fővárosunkban jól érezzék ma­gukat. A munka megkezdése előtt szerencséjének tartja, hogy a külföldi államok képviselőit, a­kik az értekezletet látogatásukkal megtisztelték, bemu­tathatja. A bemutatás után Marx János, a máv. igazgatója jelenti, hogy 15 külföldi vasúttár­saság távolmaradását kimentette, ezek közül néhány a képviselettel más vasúti társasá­gokat bízott meg, de valamennyi kijelen­tette, hogy a hozandó határozatoknak magu­kat alávetik.­­ Azután meghívja az értekezlet tagjait, hogy a rendező­bizottság által tervezett ki­rándulásokban minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Holnap déli egy órakor az Eskü­tértől különhajón a Margit-szigetre, onnan a Bomba­térre visszatérve, a közúti vaspálya-társaság kocsi­jain a Svábhegyre rándul ki a társaság. Pénteken reggel kilenc órakor különvonattal Siófokra, onnan Balaton­ Füredre rándul ki a társaság és este ki­lenc órakor visszaérkezik Budapestre. Végül Lud­vigh Gyula elnök bejelenti, hogy a jövő évben megtartandó európai menetrend-konferencia helyére nézve két városból érkezett meghívás: Berlinből és Hamburgból. Az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő évi értekezletet 1902. december 11. és 12. napján Berlinben tartják meg. A szaktanácskozá­sok ma délután és holnap reggel tovább folynak, de a határozatokat bizalmas jellegüknél fogva nem teszik közzé. — A drezdai hitelintézet válsága. Ismét egy nagy német pénzintézet jutott könnyelműsége által a romlás szélére. A húsz millió márka alaptőkével bíró hitelintézet 1856 óta áll fönn, de csak 1875 óta van Drezdában, addig Dessauban volt a szék­helye. Az intézet romlását a különféle gründolás, főleg Kummer-féle elektromos művek finanszírozá­sára és a könnyelmű hitelnyújtás okozott. Az általa alapított intézet részvényeit soha sem tudta eladni és a részvények vagy a bank tárcájában maradtak, vagy oly módon adták a klienseknek, hogy ezeket az értékkel a folyószámlán megterhelték. Ennélfogva az adósok, kik az 1900 december 31-ei mér­legben 22.741.613 márkával szerepeltek, részben behajthatatlan követelésekből, részben nem realizál­ható iparpapírok ellenértékéből áll, melynek be­hajthatósága szintén kétséges. A bank váltó­adósságai meghaladják a 10 millió márkát. Csak­nem valamennyi drezdai diszkontőr tárcájában ta­lálhatók a drezdai hitelintézet váltói, melyek 50.000 és 500.000 márka között váltakoznak. Sokkal na­gyobb összegekkel, több millió márkával vannak ér­dekelve a német birodalmi bank és a Sächsische Ban­k Drezdában, a királyi bajor főbanknál Nürnbergben is több millióról szóló váltók vannak elhelyezve, melyek azonban nem rosszak, mert a kulmbachi Rizzi sörfőző zsirója is rajta van. A közönség ter­mészetesen megrohanta a bankot, de ez délután öt óráig rendesen fizetett. A bankok és bankcégek se­­gítőakciót csinálnak, mely egyelőre abból áll, hogy pénzt bocsátanak rendelkezésére a letéti hitelezők kielégítésére; ez az összeg tegnap 6.700.000 már­kát tett ki. Remélik, hogy lassú lebonyolítás mellett a váltóhitelezők is meg fogják kapni pénzüket és így a csőd elkerülhető lesz, hacsak egyes türel­metlen hitelezők — néhányan már megóvataltatták a bank váltóit — nem kényszerítik bírói után az intézetet csődbe menni. A Kummer-féle elektromos vállalat azonban, melynek részvényeiből különösen sok van a drezdai hitelintézet tárcájában és a­mely folyószámlán is 9 millióval tartozik az intézetnek, aligha fogja a csődöt elkerülhetni, mert szanálására 20 millió márka volna szükséges. — Székely kongresszus. Az Erdélyi Kárpát­ Egyesület által rendezendő székely kongresszussal kapcsolatosan a székely­ kérdés iránt — mint Kolozs­várról jelentik, — olyan érdeklődés mutatkozik ez idő szerint, a­milyen talán még soha. A beadvá­nyoknak egész tömege érkezett az E. K. E.-hez, mind a székely kongresszusra vonatkozólag. Az E. K. E. választmánya legutóbb tartott gyűlésén számbavette a beérkezett anyagot és egyhangú határozattal kimondta, hogy a székely kongresszust még ez évben rendezi. Az előkészületek végzésére a székely­­ kérdéssel foglalkozó közéleti férfiakból bizottságot szervez, mely rövid idő alatt megálla­pítja a kongresszus idejét, helyét, ügyrendjét és a tárgyalandó kérdéseket. A kongresszusra meghív­ják a kormányt, az összes székely hatóságokat és testületeket, valamint az erdélyi közgazdasági és kulturális egyesületeket és egyeseket. A kereske­delmi miniszter a legkedvezőbben nyilatkozott a kongresszusról az egyesülethez intézett leiratában és az egész kongresszus tervezetét bekérte. Ha­sonlóképp a honvédelmi miniszter is üdvözölte az E. K. E. hazafias kezdését.­­ A Magyar bánya- és kohóvállalatok egyesülete tegnap tartott választmányi ülésével kezdte meg működését. Az ülést Chor­in Ferenc dr. orsz. képviselő, elnök vezette, a­ki első sorban is, a szervezkedésről, az egyesület helyiségeinek be­rendezéséről tett jelentést. Elmondta, hogy az egyesülethez eddig 40 bánya- és kohóvállalat csat­lakozott, a­melyeknek munkáslétszáma 44.286. Ala­pos remény van arra, hogy az eddig be nem lépett néhány vállalat rövidesen csatlakozik az egyesü­lethez, a­mely ekképp a hazai bányászat összessé­gének hatalmas képviselője lesz. Majd a folyó ügyek elintézése után a működési programot álla­pították meg. Ez magában foglalja mindazt, a­mi ez idő szerint a hazai bányászatot és kohászatot foglal­koztatja. Elhatározták, hogy az egyesület Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek a választmány tisztelgése alkalmával tett ígéretére hivatkozva, fölterjesztést intéz a miniszterhez a bánya- és kohóiparnak az országos ipartanács­ban és a tarifa­­bizottság­­ban való képviseltetésére vonatkozólag. Ugyancsak feliratban fordul az egyesület a minisz­terhez a kőszénszállítmányoknál szokásos ingyenes túlsúly fuvardíjmentessége ügyében, továbbá a pénzügyminiszterhez az élelmitárak kérdésében és végül úgy a kereskedelmi, mint a pénzügyi mi­niszterekhez az inveszticionális akció széleskörű ki­bővítése és az erre szükséges kölcsönügyleteknek a jelenlegi kedvező pénzviszonyok felhasználá­sával való sürgős megkötése ügyében. Az egyesület ma megállapított működési programjának kiemel­kedő pontja az az országos mozgalom, a­melyet az egyesület a víziutak nagyfontosságú kérdésében indít. Az ez ügyben kiküldendő bizottságnak ezen­kívül fő feladata lesz a budapest-fiumei csatorna sürgős kiépítése, valamint a Maros folyónak hajózhatóvá­ tétele érdekében minden lehetőt elkövetni. Elhatá­rozták továbbá, hogy az egyesületre váró nagy munkának lehető gyors és alapos elintézése céljából szakelőadókat küld az egyesület. Ilyene­kül megválasztották a kőszénbányászat ügyeire Dérig Károly kereskedelmi tanácsos, bányaigazgatót, vasra Veith Bélát, az osztrák-magyar államvasút bányáinak igazgatóját, a főbányászatra Farbaky István orsz. képviselőt és Menking Rudolf bánya­igazgatót. Társládaügyi (szociálpolitikai) előadóvá Berzeviczy Albert orsz. képviselőt, általános köz­­gazdasági előadóvá Pulszky Ágost orsz. képviselőt s az iparü­gyek előadójává királdi Hercz Zsigmond vezérigazgatót. Az egyesület választmánya végül Popper István indítványára felhatalmazást adott a végrehajtóbizottságnak, hogy a vám és kereskedelmi­ szerződések megújításának a bányászat és kohászat szempontjából való tanulmányozása céljából akcióba lépjen. — Ezer kisgazda a mezőgazdasági kiállí­táson. Ágoston Miklós, a komárommegyei gazda­sági egyesület titkárának kalauzolása mellett ezer komárommegyei kisgazda tekintette meg ma a ki­állítást. — Gabonaüzlet. A budapesti készbúza mér­sékelt kínálat és gyengébb vételkedv mellett ma változatlan irányzatú volt. Elkelt 16.000 méter­mázsa tartott árakon. Rozsban az irányzat szilár­dabb és az árak valamivel nagyobbak. Helyben és helybeli paritásra 7.35 koronáig, elsőrendű árut­ 7.45—7.47 V2 koronáig jegyzünk helyben, azonnal való szállítással. Takarmányárpában gyenge a kínálat, az irányzat jobb és az árak változatlanok. Helyben 6.60 koronáig, jobb áruért 6.75 koronáig jegy­zünk. Zobban az irányzat szilárd és az árak emel­­kedőek. Minőség szerint helyben 7.40—7.65 koro­náig jegyzünk. Elsőrendű áru 7.85 koronáig jegyez. A kinálat gyönge. Tengeri szilárd, prompt áruért néhány fillérrel több érthető el budapesti paritásra. Helyben 5.45—5.47 Vs koronáig fizetnek. Az irány­zat nálunk ma csöndesen indult s csak később emelkedett, a mikor bécsi vételekkel kapcsolatosan a kulissza is födözéseket eszközölt. A búza ár­folyama is fokozatosan 8.09 koronától délig 8.20 koronáig javult s magával vonta az októberi rozs árát is, mely 6.87 korona után délben 7 koronát jegyez. A júliusi tengeri hosszabb stagnáció után az emelkedésből ugyancsak kivette részét. Vevők nagyobb számban voltak a piacon. Az árak 6.45 koronáról 5.52 koronáig emelkedtek. Májusi tengeri 1902-re ugyancsak 3 fillérrel, 5.18 koronáig emel­kedett. Az októberi zab­esőhiány folytán emelkedő volt s 6.14 után délben 6.22 koronán zárul. Kész­áruban ellenben csak tartott maradt az irányzat, s a forgalom is csupán 15.000 mmázsát tesz ki. Az utolsó huszonnégy óra búzabehozatala 19.283 mmázsa. Elvitetett 3420 mmázsa. Lisztből elszállt- 1 11

Next