Budapesti Hírlap, 1901. június(21. évfolyam, 148-177. szám)
1901-06-13 / 160. szám
1901. junius 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (160. sz.) hogy indítványát minden politikai tendencia nélkül tette és nincs szándékában állásával befolyásolni a bizottsági tagokat. A közgyűlés végül 72 szóval 5 ellenében elfogadta az indítványt. * — Fizetésjavitás. Somogy vármegye törvényhatósága Tallián Gyula főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A belügyminiszter által engedélyezett 17.801 korona pótjavadalmazást a tiszti segédkezelő és szolgaszemélyzet törzsfizetésének emelésére fordítják.* — Elismerés egy tanfelügyelőnek. Sátoraljaújhelyen ma a közigazgatási bizottsági gyűlés Molnár István főispán indítványára Beregszásziy István kir. tanfelügyelőnek fáradhatatlan tevékenységéért egyhangúlag elismerést szavazott. KÖZGAZDASÁG. — A gazdák az önálló vámterület mellett. Székesfejérvárról jelentik . A fejérmegyei gazdasági egyesület Fiáth Pál báró főispán, majd Nádasdy Tamás gróf elnöklésével hosszú vita után elhatározta, hogy a fejérmegyei gazdasági egyesület óvást emel az országos magyar gazdasági egyesület ama kijelentése ellen, mintha az ország gazdaközönségének többsége a közös vámterületet óhajtaná. Az indítványt Paizs Gyula dr., Mandorf Géza báró és Koller Pál nyújtották be és ennek alapján a gyűlés kimondta, hogy a gazdaközönség érdeke, ellentétben az Orge óhajával az önálló vámterületet kívánja. A gyűlés elhatározta, hogy ez ügyben az ország összes gazdasági egyesületeit véleményadásra és csatlakozásra szólítja föl . Fiáth Pál báró fölszólalása után határozattá lett az is, hogy e fölhívást az egyesület minden politikai színezet nélkül teszi, tisztán közgazdasági okok alapján és a megvalósulás politikai lehetőségeivel és akadályaival nem foglalkozik. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta havi teljes ülését Szarvady Lajos elnöklésével. Közölte az elnökség a kamara felterjesztésére érkezett leiratot a temesvári Turul-cipőgyár ügyében. Az ismert tartalmú leiratot a teljes ülés tudomásul vette. Jelentést tett az elnökség Bilinsky bankkormányzó szegedi látogatásáról, és köszönő leveléről az itt tapasztalt vendégszeretetért, továbbá a bécsi konzuli akadémia tanárainak és növendékeinek szegedi tanulmányútáról. Kulinyi Zsigmond titkárnak az iroda egy havi tevékenységéről szóló jelentése és egyéb előterjesztései után a teljes ülés áttért a napirend ügyeire és elsőnek elfogadta az elnökség indítványát a hamis érmekre vonatkozó eljárás ügyében. Újabb fölterjesztést fogadott el a kamara a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az 1900. évi XXV. törvénycikk alapján engedje meg kivételül, hogy a magyarországi takácsok és műszövők saját készítményeiket magánfeleknek is eladhassák, illetőleg azokra megrendeléseket gyűjthessenek. És kéri a kamara, hogy a szövőkre vonatkozó kivétel lehetőleg még az új törvény július elsejére meghatározott életbeléptetése előtt statuáltassék. Megokolásul fölemlíti a kamara, mely ez ügyben már ismételve intézett kérést, hogy a jelentékeny állami segélyekkel támogatott műszövők teljes pusztulására vezetne a kérés megtagadása. Tárgyalta a teljes ülés a kamara által július folyamán rendezendő férfiszabó és cipészipari tanfolyamok ügyét. Az előbbi tanfolyamra 46, az utóbbira közel száz iparos jelentkezett, úgy hogy a jelentkezőknek csak harmadrésze lesz ezúttal kihívható és a többiek kiképzésére a kamara jövő januárra tervez újabb tanfolyamot. Felterjesztést fogadott el a teljes ülés a kendercsomagolás szabályozása ügyében. A kamara kifejti azokat a nagy érdekeket, melyek ahhoz fűződnek,hogy a bácskai kender világpiacképessé tétessék, megjegyzi azonban, hogy a teljes cél csak törvényes rendelkezésekkel volna egészen elérhető. — Európai menetrendértekezlet. Az európai menetrendértekezlet ma délelőtt tíz órakor tartotta ülését a magyar vasúti és hajózási klub Andrássyúti helyiségében, amelyet erre az alkalomra fényesen földiszítettek. Az értekezleten tíz külföldi állami, valamint százhetvenhat vasúttársaság képviselői vettek részt.. Kormányképviselőket küldött Ausztria, Németország, Poroszország, Svájc, Franciaország, Németalföld, Oroszország, Olaszország és Magyarország. A vasúttársaságok képviselete az egyes államok szerint így oszlik meg: Belgium 4, Dánia 2, Németország 70, Spanyolország 2, Franciaország 7, Angolország 5, Olaszország 9, Luxenburg 2, Norvégia 1, Ausztria 32, Németalföld 6, Románia 2, Oroszország 6, Svédország 7, Svájc 3, Szerbia 2 és Törökország 2. Ludvigh Gyula, a magyar államvasutak elnökigazgatója, mint az értekezlet elnöke megnyitja az ülést. Szívesen üdvözli az értekezlet tagjait és örömét fejezi ki azon, hogy az érdekeltek olyan nagy számmal jelentek meg. Biztosítja a konferencia tagjait, hogy Magyarország székesfővárosában legnagyobb rokonszenvvel fogadták az értekezletnek Budapestre való összehívását. Reméli, hogy az értekezletnek sikerülni fog a nemzetközi vonatöszszeköttetések ügyét előmozdítani és az összekötte- téseket javítani. Meg van győződve arról is, hogy a napirendre tűzött kérdések tárgyalását kölcsönös előzékenységgel, kielégítő eredménynyel és jó sikerrel fogják befejezni. Őszintén kívánja, hogy a konferencia tagjai fővárosunkban jól érezzék magukat. A munka megkezdése előtt szerencséjének tartja, hogy a külföldi államok képviselőit, akik az értekezletet látogatásukkal megtisztelték, bemutathatja. A bemutatás után Marx János, a máv. igazgatója jelenti, hogy 15 külföldi vasúttársaság távolmaradását kimentette, ezek közül néhány a képviselettel más vasúti társaságokat bízott meg, de valamennyi kijelentette, hogy a hozandó határozatoknak magukat alávetik. Azután meghívja az értekezlet tagjait, hogy a rendezőbizottság által tervezett kirándulásokban minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Holnap déli egy órakor az Eskütértől különhajón a Margit-szigetre, onnan a Bombatérre visszatérve, a közúti vaspálya-társaság kocsijain a Svábhegyre rándul ki a társaság. Pénteken reggel kilenc órakor különvonattal Siófokra, onnan Balaton Füredre rándul ki a társaság és este kilenc órakor visszaérkezik Budapestre. Végül Ludvigh Gyula elnök bejelenti, hogy a jövő évben megtartandó európai menetrend-konferencia helyére nézve két városból érkezett meghívás: Berlinből és Hamburgból. Az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő évi értekezletet 1902. december 11. és 12. napján Berlinben tartják meg. A szaktanácskozások ma délután és holnap reggel tovább folynak, de a határozatokat bizalmas jellegüknél fogva nem teszik közzé. — A drezdai hitelintézet válsága. Ismét egy nagy német pénzintézet jutott könnyelműsége által a romlás szélére. A húsz millió márka alaptőkével bíró hitelintézet 1856 óta áll fönn, de csak 1875 óta van Drezdában, addig Dessauban volt a székhelye. Az intézet romlását a különféle gründolás, főleg Kummer-féle elektromos művek finanszírozására és a könnyelmű hitelnyújtás okozott. Az általa alapított intézet részvényeit soha sem tudta eladni és a részvények vagy a bank tárcájában maradtak, vagy oly módon adták a klienseknek, hogy ezeket az értékkel a folyószámlán megterhelték. Ennélfogva az adósok, kik az 1900 december 31-ei mérlegben 22.741.613 márkával szerepeltek, részben behajthatatlan követelésekből, részben nem realizálható iparpapírok ellenértékéből áll, melynek behajthatósága szintén kétséges. A bank váltóadósságai meghaladják a 10 millió márkát. Csaknem valamennyi drezdai diszkontőr tárcájában találhatók a drezdai hitelintézet váltói, melyek 50.000 és 500.000 márka között váltakoznak. Sokkal nagyobb összegekkel, több millió márkával vannak érdekelve a német birodalmi bank és a Sächsische Bank Drezdában, a királyi bajor főbanknál Nürnbergben is több millióról szóló váltók vannak elhelyezve, melyek azonban nem rosszak, mert a kulmbachi Rizzi sörfőző zsirója is rajta van. A közönség természetesen megrohanta a bankot, de ez délután öt óráig rendesen fizetett. A bankok és bankcégek segítőakciót csinálnak, mely egyelőre abból áll, hogy pénzt bocsátanak rendelkezésére a letéti hitelezők kielégítésére; ez az összeg tegnap 6.700.000 márkát tett ki. Remélik, hogy lassú lebonyolítás mellett a váltóhitelezők is meg fogják kapni pénzüket és így a csőd elkerülhető lesz, hacsak egyes türelmetlen hitelezők — néhányan már megóvataltatták a bank váltóit — nem kényszerítik bírói után az intézetet csődbe menni. A Kummer-féle elektromos vállalat azonban, melynek részvényeiből különösen sok van a drezdai hitelintézet tárcájában és amely folyószámlán is 9 millióval tartozik az intézetnek, aligha fogja a csődöt elkerülhetni, mert szanálására 20 millió márka volna szükséges. — Székely kongresszus. Az Erdélyi Kárpát Egyesület által rendezendő székely kongresszussal kapcsolatosan a székely kérdés iránt — mint Kolozsvárról jelentik, — olyan érdeklődés mutatkozik ez idő szerint, amilyen talán még soha. A beadványoknak egész tömege érkezett az E. K. E.-hez, mind a székely kongresszusra vonatkozólag. Az E. K. E. választmánya legutóbb tartott gyűlésén számbavette a beérkezett anyagot és egyhangú határozattal kimondta, hogy a székely kongresszust még ez évben rendezi. Az előkészületek végzésére a székely kérdéssel foglalkozó közéleti férfiakból bizottságot szervez, mely rövid idő alatt megállapítja a kongresszus idejét, helyét, ügyrendjét és a tárgyalandó kérdéseket. A kongresszusra meghívják a kormányt, az összes székely hatóságokat és testületeket, valamint az erdélyi közgazdasági és kulturális egyesületeket és egyeseket. A kereskedelmi miniszter a legkedvezőbben nyilatkozott a kongresszusról az egyesülethez intézett leiratában és az egész kongresszus tervezetét bekérte. Hasonlóképp a honvédelmi miniszter is üdvözölte az E. K. E. hazafias kezdését. A Magyar bánya- és kohóvállalatok egyesülete tegnap tartott választmányi ülésével kezdte meg működését. Az ülést Chorin Ferenc dr. orsz. képviselő, elnök vezette, aki első sorban is, a szervezkedésről, az egyesület helyiségeinek berendezéséről tett jelentést. Elmondta, hogy az egyesülethez eddig 40 bánya- és kohóvállalat csatlakozott, amelyeknek munkáslétszáma 44.286. Alapos remény van arra, hogy az eddig be nem lépett néhány vállalat rövidesen csatlakozik az egyesülethez, amely ekképp a hazai bányászat összességének hatalmas képviselője lesz. Majd a folyó ügyek elintézése után a működési programot állapították meg. Ez magában foglalja mindazt, ami ez idő szerint a hazai bányászatot és kohászatot foglalkoztatja. Elhatározták, hogy az egyesület Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek a választmány tisztelgése alkalmával tett ígéretére hivatkozva, fölterjesztést intéz a miniszterhez a bánya- és kohóiparnak az országos ipartanácsban és a tarifabizottságban való képviseltetésére vonatkozólag. Ugyancsak feliratban fordul az egyesület a miniszterhez a kőszénszállítmányoknál szokásos ingyenes túlsúly fuvardíjmentessége ügyében, továbbá a pénzügyminiszterhez az élelmitárak kérdésében és végül úgy a kereskedelmi, mint a pénzügyi miniszterekhez az inveszticionális akció széleskörű kibővítése és az erre szükséges kölcsönügyleteknek a jelenlegi kedvező pénzviszonyok felhasználásával való sürgős megkötése ügyében. Az egyesület ma megállapított működési programjának kiemelkedő pontja az az országos mozgalom, amelyet az egyesület a víziutak nagyfontosságú kérdésében indít. Az ez ügyben kiküldendő bizottságnak ezenkívül fő feladata lesz a budapest-fiumei csatorna sürgős kiépítése, valamint a Maros folyónak hajózhatóvá tétele érdekében minden lehetőt elkövetni. Elhatározták továbbá, hogy az egyesületre váró nagy munkának lehető gyors és alapos elintézése céljából szakelőadókat küld az egyesület. Ilyenekül megválasztották a kőszénbányászat ügyeire Dérig Károly kereskedelmi tanácsos, bányaigazgatót, vasra Veith Bélát, az osztrák-magyar államvasút bányáinak igazgatóját, a főbányászatra Farbaky István orsz. képviselőt és Menking Rudolf bányaigazgatót. Társládaügyi (szociálpolitikai) előadóvá Berzeviczy Albert orsz. képviselőt, általános közgazdasági előadóvá Pulszky Ágost orsz. képviselőt s az iparügyek előadójává királdi Hercz Zsigmond vezérigazgatót. Az egyesület választmánya végül Popper István indítványára felhatalmazást adott a végrehajtóbizottságnak, hogy a vám és kereskedelmi szerződések megújításának a bányászat és kohászat szempontjából való tanulmányozása céljából akcióba lépjen. — Ezer kisgazda a mezőgazdasági kiállításon. Ágoston Miklós, a komárommegyei gazdasági egyesület titkárának kalauzolása mellett ezer komárommegyei kisgazda tekintette meg ma a kiállítást. — Gabonaüzlet. A budapesti készbúza mérsékelt kínálat és gyengébb vételkedv mellett ma változatlan irányzatú volt. Elkelt 16.000 métermázsa tartott árakon. Rozsban az irányzat szilárdabb és az árak valamivel nagyobbak. Helyben és helybeli paritásra 7.35 koronáig, elsőrendű árut 7.45—7.47 V2 koronáig jegyzünk helyben, azonnal való szállítással. Takarmányárpában gyenge a kínálat, az irányzat jobb és az árak változatlanok. Helyben 6.60 koronáig, jobb áruért 6.75 koronáig jegyzünk. Zobban az irányzat szilárd és az árak emelkedőek. Minőség szerint helyben 7.40—7.65 koronáig jegyzünk. Elsőrendű áru 7.85 koronáig jegyez. A kinálat gyönge. Tengeri szilárd, prompt áruért néhány fillérrel több érthető el budapesti paritásra. Helyben 5.45—5.47 Vs koronáig fizetnek. Az irányzat nálunk ma csöndesen indult s csak később emelkedett, a mikor bécsi vételekkel kapcsolatosan a kulissza is födözéseket eszközölt. A búza árfolyama is fokozatosan 8.09 koronától délig 8.20 koronáig javult s magával vonta az októberi rozs árát is, mely 6.87 korona után délben 7 koronát jegyez. A júliusi tengeri hosszabb stagnáció után az emelkedésből ugyancsak kivette részét. Vevők nagyobb számban voltak a piacon. Az árak 6.45 koronáról 5.52 koronáig emelkedtek. Májusi tengeri 1902-re ugyancsak 3 fillérrel, 5.18 koronáig emelkedett. Az októberi zabesőhiány folytán emelkedő volt s 6.14 után délben 6.22 koronán zárul. Készáruban ellenben csak tartott maradt az irányzat, s a forgalom is csupán 15.000 mmázsát tesz ki. Az utolsó huszonnégy óra búzabehozatala 19.283 mmázsa. Elvitetett 3420 mmázsa. Lisztből elszállt- 1 11