Budapesti Hírlap, 1901. szeptember (21. évfolyam, 240-269. szám)
1901-09-27 / 266. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (266. sz.) 1901. szeptember 27. az autonómisták titkos és nyilvános fő-főemberei közül vagy hárman. Van egy befolyásos férfiú a városban, egy nagy kereskedőcég tulajdonosa, ki nemrégiben is, puszta nagyúri passzióból s hogy Fiume magyar szimpátiái mellett tüntessen, rózsával hintette be és ezresekkel egyengette a Fiuméba vetődött magyar színtársulat útját. Ez a nábob a lelke a Batthyány-ellenes pártnak, mert Batthyány Lajos gróf, kormányzósága idejében egyszer megsértette őt valamely etiket-dologban. Hasonló személyi okok vezetik a másik kettőt is. Ezek most összefogózva, autonóm jogok s az igaz fiumeiság jelszava alatt küzdenek Batthyány gróf ellen. Az akció első része az volt, hogy a jelöltséget Maylender dr. podesztának ajánlották föl. Ezernél több aláírást gyűjtöttek a szavazók körében és küldöttségileg ajánlották föl a képviselőséget a podesztának. Ez azonban szépen megköszönte a bizalmat és Batthyány Lajos táborába igyekezett a polgárságot terelni. Batthyány Lajosnál, úgymond, minden garancia megvan arra nézve, hogy Fiume autonóm jogait a képviselőházban meg fogja védeni. A nagy többség bele is nyugodott a polgármester szavaiba, de nem úgy Batthyány személyes ellenségei. Ezek, huszonöt aláírást összehozva, a napokban tudvalevőleg Hodossy Imrének ajánlották föl a mandátumot, ki annak idején a B. //.-ban oly fényes cikkelyekben védte Fiume jogait. Miután azonban Hodossy is köszönettel utasította vissza a jelöltséget, most már azt a jelszót bocsátják világgá, hogy csak igaz fiumeit szabad Fiuménak a parlamentbe küldenie. Az autonóm párt ifjú tagjai közt vannak már magyarul tudók is; ezek közül fognak valakit az országos képviselőségre jelölni s latba vetik egész befolyásukat, hogy jelöltjüket diadalra segítsék. Batthyány Lajos gróf ellen tehát ellenségei ádáz küzdelmet folytatnak, egyelőre csak egy helyi olasz lap hasábos cikkeiben, nemsokára azonban egy igaz fiumei és magyarul is tudó ifjú fölléptetésével a tettek dicső mezején is. .A románok akciója. A román túlzók vezetőinek az a fölhívása, melynek szövegét a szeptember 5-dikén Kolozsváron tartott titkos értekezleten állapították meg, a Tribuna tegnapi számában jelent meg és rövid kivonatban a következőket tartalmazza: A kormányzás rendszerének látható irányzata a román nemzetet, mint politikai egyéniséget a" Icét- féle választási törvény, a választókerületek fölosztása és a divatos visszaélések segítségével kizárta a parlamentből. E miatt mondotta ki a románok nemzeti értekezlete ismételten az összes románok passzivitását. "Az 1896-diki választások megmutatták, hová sülyedhet Magyarországon a parlamentarizmus. Az utóbbi kormányváltozás óta nagyon sokat beszélnek a politikai rendszerváltozásról. Igaz ugyan, hogy e változást nagy zajjal úgy kürtölték ki, mint a jog, törvény és igazság uralkodásra jutását. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban meggyőztek arról, hogy lényegében a rendszer ugyanaz maradt, legfölebb a modor és a módszer változott. Kevésbbé durvábban, de ugyanazon törvénytelen eszközökkel és vak makacssággal követi a magyarosítás kiméráját. A nemzetiségi kérdést illetően semmi lényeges változás sem állott be. Hogy a román nép kellőképpen elítélhesse a jogokkal nem törődő kormányzási rendszert, kimondják, hogy az erdélyi és magyarországi összes románság kényszerítve érzi magát, hogy nemzeti létét és méltóságát megőrizhesse, a legszigorúbban ragaszkodni a kimondott passzivitáshoz, nemcsak a választásokkal, de az egész kormányzati rendszerrel szemben is, amely állandóan merényletekkel fenyegeti a románok nemzeti létét. Éppen ezért ne engedje magát a román nép félrevezetni se ellenségei hitegetéseitől, se pedig azon kevés számú eltévelyedett román példájától, akik önös érdekből az ellenféllel tartanak, hanem maradjon passiviv és egyesítse erejét a parlamenten kívüli politikai élet, a közgazdasági és kulturális tevékenység mezején. A felhívást a föloszlatott román komité összes tagjai — Lukácsot sem véve ki — aláírták annak jeléül, hogy tagjai között az egyetértés és a román nemzeti pártban az egység helyreállott. Az utolsó három év nemzetiségi mozgalmainak ez a legfigyelemreméltóbb eseménye. Visszaállítódott tehát a sok küzdelemmel föloszlatott és titkos működésében is teljesen megakadályozott román nemzeti komité. Nem lehetetlen, hogy e ténynek már közelebbről is érezhetők lesznek veszedelmes következményei. A tót nemzetiségi mozgalom, bár két vezéralakja, így Paulinyi-Tóth Zsigmond a stubnyai kerületben, Mudrony Pál, a szucsányiban az összetartó hazafias elem kitartása és erős akciója következtében, valószínűen meg fog bukni, — részint a magyarság lanyhasága, részint pedig a néppárt támogatása következtében a legkomolyabb figyelmet érdemlően terjedőben van, így a verbói kerületben Valásek János ügyvéd egyaránt számít a tót nemzetiségi s a néppárti választókra; hasonlóképpen a nagyszombati kerületben Kollár Márton, nádasi plébános s tót költő. Ugyanez a helyzet a vágújhelyi kerületben, hol Markovics Rudolf odavaló ügyvéd lépett föl tót nemzetiségi programmal, nemkülönben a szénnéi kerületben is, ahol Weszelovszky Ferenc, nagyszombati ügyvéd próbál szerencsét. A bazini kerületben szintén ily kettős jelölt az ott föllépett Stefanovics Milos, pozsonyi ügyvéd. A liptószentmiklósi kerületben épp az imént jelölték tót nemzetiségi és néppárti választók vegyest, Ruzsiak János odavaló ügyvédet tisztán tót nemzetiségi programmal. Ilyen közös akció színhelye az alsó-kubini kerület is, hol Pirko Iván és a szliácsi kerület, hol Turzó Iván, a tót nemzetiségi törekvések zászlóvivője, mint közös képviselőjelölt. A tót túlzók magukénak vallják még Kubina Józsefet is, volt néppárti képviselőt, ki most vegyes programmal lépett föl a morva-szt.-jánosi kerületben. Viszont a rózsahegyi tót nemzetiségiek, köztük Hlijika, katolikus plébános nyílt levelet bocsátottak ki, melyben „a tót választókat“ fölhívják, hogy tót nemzetiségi jelölt hiányában a néppárti Palugyay-ra adják szavazatukat. Jellemzi a helyzetet, hogy a Felvidéken több helyről kérdést intéztek a néppárt központi irodájához, várjon s mennyiben támogatja a tót nemzetiségi jelölteket, de mindeddig választ nem kaptak. Hírlik azonban, hogy egyes jelöltek megválasztatásuk esetére le fogják vedleni a tót nemzetiségi mezt és tisztán csak néppárti alapra helyezkednek. Liptó-Szent-Miklósról írják lapunknak: Matuska Péter hirtelen elhalálozása nagy konsternációt okozott Liptóban, de különösen a liptó-szent-miklósi választókerületben. A szabadelvű párt nyíltan fejezi ki megbotránkozását a szabadelvű párti vezetők tehetetlenségén. Elkeseredett, s minden reményét veszve látja. A tót túlzók furfanggal csalták tőrbe a főispánt s vele a szabadelvű pártot. Az eset a következő: Matuska Péterrel szemben bármi jelölt is győzelemre nem számíthatott. A néppártnak esze ágába sem jutott itt jelöltet állítani, a pánszlávok nemzetiségi pártja pedig meddőnek látván az erőlködést, látszólag fölhagyott a jelöléssel, de annál nagyobb figyelemmel kisérte a szabadelvű párt működését és különösen érdeklődtek a súlyos betegen fekvő Matuska állapota iránt. Matuska még júniusban betegedett meg s állapota napról-napra aggasztóbb lett. A szabadelvű párt más jelölt hiányában őt jelölte, noha Matuska mentegetőzött. A lobogók fölött Mikó Péter liptó-verbici fakereskedő, mint a szabadelvű párt alelnöke rendelkezett. Ezt az embert istenítik most a tót túlzók és a nap hősének nevezik. Ugyanis e hónap 22-én, vasárnap este, amikorMatuska már a halállal vívódott, Mikó Péter jelentette a főispánnak, hogy Matuska jól érzi magát. Aztán egyenesen a tót túlzók értekezletére sietett s közölte a pánszlávokkal, hogy Matuska végperceit éli s azonnali sürgős akcióra ösztökélte őket. Erre a nemzetiségi párt tüstént megalakult, jelöltjéül a régóta kiszemelt Ruzsiak János ügyvédet kiáltotta ki s Mikó Pétert a végrehajtó-bizottságba választotta. Mikó másnap írásban közölte a főispánnal a szabadelvű pártból való kilépését, de még annakelőtte Matuska összes lobogóit felárban Ruzsiaknak adta el, aki a nemzeti szín fehér vásznát csakhamar az ő tót nedzije Ján Ruzsiak! fölirattal cserélte föl. Még ki sem tűzték a gyászlobogókat, a pánszláv agitátorok házain már lengtek Ruzsiak lobogói. Mikó Péter ezelőtt szintén pánszláv elveket vallott, de intrikával — szinleg — beleolvadt a hazafias körbe csak azért, hogy boszút állhasson azokon, akiket a magyarság a tótoktól elhódított. A szabadelvű párt kétségbeesve keres jelöltet Liptóban is, Budapesten is. Liptóban nincs ember, aki most fölvenné a harcot Ruzsiak ellen. Újpestről jelentik: Az újpesti szabadelvű párt ma tartotta alakuló gyűlését a Kolosszeum nagytermében. A tisztikar megválasztása után küldöttség ment el Wolfner Tivadarért, aki elmondotta azután programbeszédét. A beszéd után még Illek Vince, a szabadelvű párt újonan választott elnöke üdvözölte a jelöltet. Szerb izgatás. A fehértemlomi kerületben, mint a Bud. Tud. jelenti, a nemzetiségi izgatás mind veszedelmesebb karaktert ölt. Az agrár szabadelvű szerb Pescha Miklós párthívei most már a kormány ellen foglalnak állást a szerb kongresszus egybe nem hivása miatt s jelszó lett, hogy magyar ember nem képviselheti e nemzetiségi kerületet. Az izgatás most már nem a szabadelvű párt és jelöltje, Szivák Imre ellen, hanem a magyar állam egysége és a nemzetiségi béke ellen irányul. Verekedések, büntető följelentések egymást érik. Magának a jelöltnek szerb programjában a kérdés úgy van föltéve: „Mit szólnának Nagy- Kikinda, Becskerek és Újvidék, ha ti, szerbek, egy magyart küldenétek ismét képviselőtökül?“ Székesfejérvárról jelenti tudósítónk: Székesfejérvárott a választási elnök: Dieterich Szilárd. A küldöttség elnökei: Nagy Ignác, Kövessy István dr., Eisenbarth Károly dr. A vaáli kerületben választási elnök: Marta Árpád dr., küldöttségi elnök: Rosenfeld Henrik. A rácalmási kerületben választási elnök: Csontos Andor, küldöttségi elnök: Szávits Miklós. A csákvári kerületben választási elnök: Cziráky Antal gróf, küldöttségi elnök: Végh István. A sárkeresztúri kerületben választási elnök: Heinrich Béla dr., küldöttségi elnök: Heinrich Béla dr. A bodajki kerületben választási elnök: Kósa Miklós, küldöttségi elnök: Pencz Lajos. Sopronból jelentik a Magyar Távirati Irodának : Az eszterházi kerület szabadelvű pártja ma délben Kapuvár főterén jelölő gyűlést tartott, melyen 600 választópolgár, köztük Esterházy Miklós herceg és Cziráky Béla gróf főudvarnagy is jelen voltak. Baditz Lajos közjegyző, pártelnök Haller József hercegi jószágigazgatót ajánlotta jelöltnek. Haller beszédében szabadelvű pártállását hangoztatta. A Széllkormány hívének vallja magát és nagy elismeréssel nyilatkozott Károlyi Sándor grófról is. Utána Cziráky gróf élesen elitélte a néppárt törekvéseit. Eleinte, úgymond, az összes katolikusok nagy várakozással tekintettek a néppárt alakulása elé, később azonban, sajnálattal tapasztalták, hogy a néppárt teljesen exkluzív politikai párttá lett, amely a legjobb katolikusokat két táborra osztotta. A néppárt törekvéseit semmiképpen sem helyesli. Bizalommal viseltetik a Széll-kormány iránt, mely a hozzá fűzött várakozásnak eddigi rövid működése alatt is igyekezett a legjobban megfelelni. Ezért melegen ajánlja a Széll-kormány programján álló Haller jelöltségét és felhívja a választók figyelmét arra, hogy maga Esterházy herceg is ajánlja Hallert. A gyűlés lelkesedéssel fogadta Haller jelölését. A néppárt jelöltje, tudvalevőleg Molnár apát, Kolozsvárról táviratozza tudósítónk. A kolozsvári függetlenségi Ugron-párt Bartha Miklóst és Bartók Lajost jelölték a két kerületre, míg a Kossuthpártiak külön szervezkedtek, s külön jelöltet kerestek. Ma az a nevezetes változás történt, hogy a két függetlenségi árnyéklathoz tartozó választók kibékültek s elhatározták, hogy egymást támogatják. Délután a függetlenségi választók nagy gyűlést tartottak, amelyen először Bartók Lajos, utána Bartha Miklós beszélt, mind a kettő nagy tetszés közt. Bartha beszéde végén kijelentette, hogy mivel őt más kerület is jelölte és azt akarja, hogy a párt egész erejét Feilitzsch Artur ellen fordítsa, a kolozsvári jelöltségtől visszalép s kéri a választókat, hogy Bartók Lajost pártolják. A helyzet most az, hogy Kolozsvár első kerületében Hegedűs miniszternek nincs ellenjelöltje, mire a második kerületben Bartók Lajos és Feilitzsch Berthold küzdenek egymással. Károlyi Erdődről táviratoztak: Ragályi Lajos dr., a brassói kerület szabadelvű párti képviselőjelöltje ma mondotta el itt programbeszédét. Széll Kálmán miniszterelnök programja föltétlen hívének vallja magát, főképpen a gazdasági helyzetet világította meg. Magyarországon az iparos- és kereskedőosztály jólétének emelkedése a mezőgazdák szegénysége mellett nem képzelhető. A szóló a parlament néhány tagjával s több szakértővel együttesen a parlamenten kívül is azon fáradozik, hogy egy országos mezőgazdasági hitelbank létesüljön, amely a mezőgazdák terményeire és marhaállományára rövid lejáratú kölcsönöket adjon. Egy külföldi pénzcsoport már hajlandónak nyilatkozott 60 millió korona alaptőkével egy mezőgazdasági hitelbankot alapítani arra az esetre, ha elfogadják azt a rendszert, amelynek tárgya a mezőgazda udvarának közraktári jelleggel való fölruházása. A rendszer értelmében minden községben hivatalból községi termés- és nyájnyilvántartási évkönyveket vezetnének, amelyekbe a gazda kívánságára függő vagy már betakarított termését, illetve marhaállományát bejegyeznék. A kölcsönvenni szándékozó gazda az e célból a kölcsönvevőkből szervezendő községi mezőgazdasági közraktári választmánynál bejelentvén kölcsönvételi szándékát, ez a terményt, illetve a marhaállományt a rendszeresített községi becsüsök által megbecsülte, és a becslési okmány alapján a bank a gazda betakarított mezőgazdasági terményei és a marhaállománya értékének fele erejéig, a lábon álló termésnek pedig értéke 20 százaléka erejéig folyósítja a kölcsönt. Ez intézmény életbeléptetésével megtakaríthatnák a mezőgazdák azt az összeget, amelyet eddig az által veszítettek, hogy gabonájukat s marhaállományuk egy nagyobb részét kénytelenek voltak őszkor egyszerre a piacra dobni, miáltal az árakat lenyomták. Erre a nagyfontosságú s a mezőgazdasági hitelkérdést megoldandó rendszerre az előkészítő bizottság már kikérte egy beadványban Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter figyelmét, s a szóló reméli, hogy ez az intézmény rövid idő alatt a megvalósulás stádiumába fog jutni. A programbeszédet tetszéssel fogadták. Az aradi függetlenségi párt, melynek jelöltje Müller Károly dr., ezt a táviratot küldte Széll Kálmán belügyminiszternek. Az aradi szabadelvű párt képviselőjelöltje, Salacz Gyula városi polgármester. Polgármesteri állását megtartotta, ennek fölhasználásával, házról-házra jár, korteskedik, a város kocsijait használja, összes tisztviselői korteseszközök. Hol a tiszta választás? Kérünk sürgönyutasítást, hogy a polgármesterségről