Budapesti Hírlap, 1901. október(21. évfolyam, 270-300. szám)
1901-10-04 / 273. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (273. sz.) 1901. október 4. —Aradon Bartók Lajos színművével, Thurán Annával nyílt meg a szezon. Menszáros Margit és Fenyéri Mór kiválóan tetszettek. * (Magyar színészek a varietében.) Az Országos Szinészegyesület tanácsa ma délután Ditrói Mór elnöklésével ülést tartott, amelyen egy régóta húzódó művészeti kérdést tárgyalt: Waldmann Imre memorandumát, amelyben a magyar színészek és a főváros magyarosodása érdekében a színészeknek varieté-színpadon való szerepeltetésére kér engedelmet. A tanács alaposan fontolóra vette a dolgot és késő estig tanácskozott a memorandumról. A tanács tagjai csaknem kivétel nélkül pártolják a kérelmet, a határozat meghozatalát azonban holnapra halasztották az idő előrehaladottsága miatt. A tanácskozás csupán a formákról folyik, amennyiben a dolog az alapszabályokat érinti. * (Történeti Társaság. Immár másodízben maradt el a Történeti Társaság választmányi és fölolvasó ülése, mert a választmányi tag urak nem jelentek meg a kellő számban. * (Az angol iparművészet Budapesten.) Az Iparművészeti Múzeum jövő tavaszszal bemutatja az idei glasgowi kiállítás modern angol lakásberendező tárgyait s néhány kiváló angol művész külön erre a tárlatra készülő műveit. A tárgyakat Radisics Jenő igazgató maga választotta ki Glasgowban. A budapesti angol kiállítás előkészítő bizottságának tagjai Fordon Clark, a South Kensington múzeum igazgatója, M. H. Candall, Walter Crane, akit kiállítása révén már ismer közönségünk, Thomson Lyon, Holme, a Stúdió szerkesztője. Különös érdekessége lesz a kiállításnak a Logan tervei után készült pavilion, amely akkora, hogy az iparművészeti múzeum üvegudvarának egész szélességét elfoglalja. * (Olasz dalok.) Az Urániában holnap, pénteken Irmei Ferenc dr. Róma című darabjának az előadásán egy fiatal énekes olasz dalokat fog énekelni. Az elsőben elénekli Mililotti, a másodikban Luigi Luzzi egy-egy dalát. * (Tudományos élet.) A Matematikai és Fizikai Társulat október 12-én matematikai tanulóversenyt rendez. Részt vehet mindenki, aki az elmúlt iskolaév végén valamelyik hazai középiskolában érettségi vizsgálatot tett. A jelentkezők október tizenkettedikén délután két órakor bizonyítványukkal a műegyetem olvasótermében gyülekeznek. Ott kihirdetik a feladatot, s a kidolgozásra négyórai időt adnak. A természettudományi társulat állattani szakosztálya október 4-én, pénteken este 6 órakor az egyetem állattani intézetében ülést tart, melyen Horváth Géza dr., Aigner Lajos, Csíki Ernő és Krécsy Béla tartanak fölolvasást. * (A Théátre Francais könyvtára.) Az újjáépített Theatre Framçais pincéjében érdekesen rendezték be a műintézet könyvtárát és múzeumát. A ritka emlékek közül való Rachel művirágból kötött koszorúja, amelyet Viktória angol királynőtől kapott, továbbá a nagy tragika egyik arcképe, amelyet egy kis szerelmes gimnazista vásárolt egykor. A gimnazista Francois Coppée volt. Egy száradt babérkoszorút egykor Talmának adtak át, amikor Augusztuszt játszotta. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Adófizetés. Mindenki panaszkodik, hogy a rossz gazdasági viszonyok mellett nem lehet megélni, kincsen munka, nincsen kereset. Csak az adóhivatalnak nincsen oka a panaszra. A múlt hónapban 17.208 fél 925.467 korona adót fizetett. Január elseje- * től szeptember végéig 28.254.067 korona adóbevétel volt, 222.826 koronával több, mint tavaly az első kilenc hónapban. Ez az adótöbblet nem a polgárság jövedelmének emelkedését jelenti, hanem hogy az adóvégrehajtók még szigorúabban teljesítették a kötelességüket, mint tavaly. Bérbeadó földek. A főváros harminc hold szántóföldet akar bérbe adni, mert a földre kötött bérleti szerződés az idén lejár. A város kisebb parcellákban, nyilvános árverésen adja bérbe a földet. Rendesen a bolgár kertészek veszik bérbe a városi földeket s zöldséget termelnek. A harminc hold bérletére az árverést október tizenötödikén tartják meg. — A szegényház lakói. Az Erzsébet szegényháznak a szegényház vezetőségének jelentése szerint jelenleg 980 lakója van, akik közül 525 beteg. — Bérkocsi-tulajdonosok és bérkocsisok. A bérkocsi hajtására való igazolvány kiállításának jogát a rendőrfőkapitány a bérkocsis segédek szakegyesületére ruházta. A bérkocsis ipartársulat a maga számára akarja biztosítani az igazolványok kiállításának jogát s a főkapitány határozata ellen a belügyminiszterhez fordult. A belügyminiszter ma értesítette a fővárost, hogy az ipartársulat kérelmére a főkapitány határozatát megsemmisítette. — Uj építkezés. A magánépítő bizottság a következő építési engedelmek kiadását javasolta a tanácsnak: Budapest székesfőváros közönségének, VI. ker. Szent-László-ut 1548. hrsz. kétemeletes iskolaépületre. Linke Tódornak, II. ker. Csapláros-utca 3398. hrsz. egy emelet ráépítésére. Völgyi Andornak, III. ker. Szemlőhegy 5945. hrsz. földszintes nyaralóra. Reiffert Henriknek, VI. ker. Szent László-út 1548. hrsz. földszintes házra. Eüredi Mór dr.-nak, I. ker. Hollós-ut 6440. hrsz. toldalék-épületre. TÖRVÉNYSZÉKCSARNOK. A katonai büntetőjog reformja Franciaországban. A francia kormány reform-programjának egy igen fontos és érdekes pontját valósítja meg a Waldeck-Rousseau-minisztérium. André tábornok, hadügyi miniszter 1901. évi május 24-diki kerettel a francia kamara elé terjesztette a katonai igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvényjavaslatot. A reformot már régóta sürgetik. A mostani francia katonai büntető kódex, melyet közönségesen véres törvénynek (Code rouge) neveznek, teljesen elavult s a modern hadsereg igényeinek semmiképpen sem felel meg. A grande nation tehát kibontotta a reform zászlaját és egész Európa érdeklődéssel tekint e törvényjavaslat sorsa elé. Különös érdeke van eme reformtörekvésnek monarkiánkra, mert a mi katonai büntetőjogunk reformjának is rég itt az ideje, sőt tudomásunkkal már készül is az új javaslat. A francia javaslat, melyből igen sok tanulságot vonhatunk le magunk is, 5 könyvből s 374 szakaszból áll. Az első könyv a katonai bíróságok szervezetét, a második ezek illetékességét, a harmadik magát az eljárást, a negyedik a bűntetteket, vétségeket és azok büntetéseit, végre az ötödik a katonai igazságügyi kart szabályozza. A katonai bíróságok két folyamodásúak. Első fokú bíróságok a haditörvényszékek, a másodfokú bíróságok felebbezési bíróságok. A haditörvényszékek hét tagból állanak. A törvényszéki tagok, beleértve az elnököt is, kombattáns tisztek. A legénységi állományú vádlott fölött ítélkező haditörvényszékben egy altiszt is helyet foglal. Minden haditörvényszéki tanács mellett egy ügyészi és egy vizsgálóbírói állást szerveznek, mely állásokat a törvényjavaslat V. könyve szerint tervbe vett hadbírói karból fogják betölteni. A haditörvényszékek ítélete ellen csupán semmiségi panasznak van helye, amely a legfelső semmitőszék elé kerül, kivéve a javaslat 88. szakaszában fölsorolt eseteket, midőn tudniillik a megtámadott ítéletet hadra kelt seregbeli, megszállott tartományban levő, vagy Algírban és a gyarmatokban elhelyezett bíróságok hozták, mely esetben az ügy felső folyamodásban a katonai főtörvényszékek elé tartozik. Ezek a felső bíróságok végérvényesen döntenek. A 7. eljárás lényegében a modern esküdtszéki eljárásnak felel meg. A nyomozást a katonai rendőrség teljesíti. A vizsgálat teljesítése a vizsgálóbíró dolga. A vizsgálat befejezése után az iratokat az ügyésznek adják ki vád emelése végett. A vádirat fölött a vádtanács határoz. A vádtanács három tagból áll, kik mindannyian hadbirák. A vádtanács mellé ügyészi állás van szervezve. A vádtanács vádhatározata alapján a vezénylő tábornok egybehívja a haditörvényszéket. A vádlott még az elővizsgálat során vallhat védőügyvédet s csakis ennek jelenlétében hallgatható ki. A főtárgyalás menetére általában a „Code destruction criminelle“ szabályai a hadseregben is alkalmazást nyernek. A védő és vádló perbeszédeinek meghallgatása után — melyeknél szabály, hogy a vádlotté az utolsó szó — az elnök a tárgyalást berekeszti s tanácskozásra visszavonul a törvényszék. A tanácskozás és szavazás titkos. Ám azért a törvényjavaslat gondoskodik róla, hogy a haditörvényszék tagjai ne legyenek befolyásolhatók. A javaslat 182. szakasza szerint szigorúan meg van tiltva a törvényszék tagjainak bárkivel is érintkezni. Tanácskozásuk alatt az ügyész is távol van, sőt az írnok sem lehet jelen. A bírák nem vehetnek tudomást semmi olyan bizonyítékról, melyet a perben a vádnak és a védelemnek nem mutattak föl. Az elnök a kérdéseket fölteszi. A kérdések a bűnösségre, a súlyosító körülményekre és a beszámítást kizáró okokra vonatkozhatnak. I Ha pedig olyan cselekményre vonatkozik a vád, mely csak akkor tartozik a katonai judikatúra alá, ha szolgálatban követtetett el, akkor az a kérdés is fölteendő, vájjon az inkriminált cselekmény katonai szolgálatban elkövetettnek tekinthető-e ? A szavazás titkos. Elítéléshez abszolút többség szükséges. Az úgynevezett minorité du faveur intézményét hatályon kívül helyezik, mivel, mint a törvény megokolása mondja, a bíróság béke idején úgy is alkalmazhatja az enyhítő körülmények szakaszát s a katonai vádlott az új törvény szerint mindama garanciákat élvezi, amelyeket a közönséges (polgári) vádlott. A minorité de faveur kedvezménye abban állott, hogy a héttagú tanácsokban az elítéléshez öt szavazatnak kellett a vádlott elítélésére szólni, mert négy elítélő szavazat ellenében a három felmentő maradt érvényben. Perújításnak épp úgy van helye, mint a civilis büntető eljárásban. A katonai bíróságok elé béke idején csak a szorosan vett katonai deliktumok tartoznak. Közönséges, vagyis a katonai szolgálatot, fegyelmet és rendet s az állam hadi erejét nem érintő bűnesetekben katonák fölött is a polgári bíróság ítél. Háború esetén minden bűncselekményért a katonai bíróság vonja őket felelősségre. A büntetések a régiek maradnak. Nevezetesen: halál, örökös kényszermunka, száműzetés, határozott tartamú kényszermunka, várfogság, fegyház, kiutasítás és lefokozás. A vétségek büntetései: elbocsájtás, közmunkák, fogság, pénzbüntetés. A törvényjavaslat, híven a mostani kódexhez, a közönséges bűntetteket föl sem sorolja, azokra a civilis Code pénal érvénye fönnmarad. Az igazságügyi teendők ellátására egy jogilag képzett kart szerveznek, megfelelőt a mi hadbirói testületünknek. Legkisebb rang a századosi. A hadbirói kar közvetetlenül a miniszternek van alárendelve. A javaslat főbb reformpontjai a következők: A bizonyító eljárás és a főtárgyalás teljesen a szóbeliség, közvetetlenség és nyilvánosság elveire van fektetve. A védelemnek rendkívül nagy tér biztosíttatik. A vád képviselete külön hatóságnak a hatásköréhez utaltatott, míg a vád alá helyezés, békében, a vádtanács újonan teremtett intézményének lesz a hivatása. Az ártatlanul elítéltek részére törvényes rehabilitáció biztosíttatik és a büntetések végrehajtásában alkalmazást nyer a feltételes elítélés. Ezek a reformjavaslat főbb vonásai. Amit a büntetőjog terén eddig a humanizmus megalkotott, azt mind megtaláljuk az új eljárásban. Megszokta már a világ, hogy Franciaország kezében lássa a reformeszmék zászlaját, s habár a katonai büntető eljárás kérdésében Németország megelőzte, de a reformeszmék megvalósítása tekintetében mégis Franciaország ment a legmesszebb s merész elhatározással teljesen levette a katonai igazságszolgáltatás kezeiről a III. Napóleon korabeli erőszakos Code rouge rozsdaette békéit. Megadni a katonának is azt a kedvezményt, melyet a törvény más polgárnak nyújt, — ez volt vezérlő gondolata, eszméje már a Gallifer 1899 november 14-iki javaslatának. „Senki sem tagadhatja, hogy mélységes változások hatották át a közszellemet és közfelfogást. Minden törvény, melyet az utóbbi években alkottak, magán hordja ennek a bélyegét“, — így szól Gallifet, aki elődeinek reformtörekvéseit elégteleneknek tartja. „Gyökeresebb reformra van szükség, s ez a katonai büntetőtörvénykönyv tökéletes átalakítása.“ S íme, a mostani kormánynak már kevés volt a Gallifet javaslata is. André mostani javaslata a francia katonai bíróságokat a modern államok civilis büntetőbíróságaival egy színvonalra fogja emelni. Gráber Gyula dr., ügyvéd, tart. honvédfőhadnagy hadbíró. — Kinevezés. A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király kinevezte. Bayer Manó bajai járásbirósági albirót a zombori törvényszékhez bíróvá, továbbá Romátka Jenő szabadkai törvényszéki jegyzőt a bajai és Gyenge Kornél dr. budapesti törvényszéki aljegyzőt a keszthelyi járásbírósághoz albirákká. — Plán Zaéni és társai. Ma egyszerre három kauciósikkasztás foglalkoztatta a bíróságokat. Az egyik a Helfer Jakabné, született Fián Leni lelkét terheli, aki eladósodott házához kauciós felügyelőket fogadott föl. Ezen a többé már nem szokatlan úton körülbelül hatezer koronát sikkasztott. Hogy a kauciót közönséges kölcsönné degradálja, a rászedett embereknek kamatot ígért, de ez az óvatossága hiábavaló volt, mert a törvényszék két esztendei fegyházra ítélte. A másik vádlott Stern Fülöp vendéglős, aki a fizetőpincéjének kauciójából 2450 koronát sikkasztott. Sternt az a szerencse, érte, hogy apósa és üzlettársa, Kaufmann József időközben meghalt, s igy a sikkasztásért a felelősséget reá háríthatta. Ezt a vádlottat föl is mentették. Jó családnak elzüllött ivadéka a harmadik vádlott. Formágyi Győző dr. fővárosi orvos a tavaszszal harmadszor került a büntető törvényszék elé. Először lopásért, aztán hamis tanuzásért s legutóbb kauciósikkasztásért. Körülbelül tiz embert