Budapesti Hírlap, 1902. február (22. évfolyam, 31-58. szám)
1902-02-18 / 48. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (48. sz.) 1902. február 18. : A bölcsészethallgatók segéd-egyesülete kiadta 1900—1901-ről szóló évkönyvét, amelyet Ágner Lajos dr. volt elnök szerkesztett. Ebből látjuk, hogy az egyesületnek 6698 korona 28 fillér bevétele és 5425 korona 45 fillér kiadása volt. 2076 korona segítséget és 1524 korona kölcsönt osztottak ki. Az egyesület 55 bölcsészethallgatónak szerzett állást a fővárosban és 21-nek a vidéken.* A nőtisztviselők országos egyesülete február 23-dikán délután 4 órakor felolvasó-ülést tart az országos iparegyesületben (Új utca 4.). Gelléri Mór királyi tanácsos a nők munkaköréről tart szabad előadást.* Az antialkohol-egyesület tegnap fölolvasó-ülést tartott Szalkay Gyula elnöklésével. Büchler Lipót dr. orvos érdekes fölolvasásban fejtegette az alkohol káros hatását.* A budapesti kávéssegédek szakosztálya február 18-án este kilenc órakor tartja alakuló közgyűlését a Király utca 54. száma alatt. VT Az Országos középiskolai tanáregyesület budapesti köre szerdán, e hónap 19-én, délután 5 órakor az egyesületi helyiségében (IV., Újvilág utca 2. szám) ülést tart, amelyen Ottó József dr. az intézeti, kerületi és országos tornaversenyekről fog értekezni. Vendégeket szívesen látnak. VIDÉK. — Pozsony megye mai közgyűlése, mint egy távirat jelenti, Bartal Aurél országgyűlési képviselő és megyebizottsági tag indítványára egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvbe iktatta Vay Dénes báró volt főispánnak a vármegye körül szerzett érdemeit, különösen hangoztatták a közigazgatás purifikációja érdekében kifejtett sikeres tevékenységét. * — Temesvár harmadfél milliós kölcsöne. Levelezőnk jelentése szerint Temesvár városának sikerült a bankkamatláb leszállítása folytán az osztrák földhitelintézetnél kieszközölni, hogy a városnak adandó harmadfél milliós kölcsön leszámítoló árfolyama 93-ról 94 százalékra fölemeltessék. A tanács most sürgős feliratban fogja kérni a belügyminisztertől az illető közgyűlési határozat jóváhagyását. KÖZGAZDASÁG. — A cukor-kérdés. Miniszteri tanácskozás volt tegnap a miniszterelnöki palotában, amelyben részt vettek a pénzügyi, a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi miniszterek. Arról tanácskoztak, hogy a magyar kormány milyen álláspontot foglaljon el a cukorprémium kérdésében és hogy milyen újabb instrukciókat adjanak Toepke államtitkárnak, a magyar kormány képviselőjének a brüsszeli konferencián, szemben az angol kormány legújabb követelésével. A brüsszeli értekezlet valószínűleg e hónap 22-én fog ismét összeülni. Brüsszeltől jelentik, hogy egyrészt Magyarország, Ausztria és Németország, másrészt Anglia között tárgyalások folynak az iránt, hogy a cukorvámnak Angliától követelt leszállítása ügyében megegyezés jöjjön létre. A tárgyalások eddig kedvezően folynak. Ha e hét folyamán nem sikerülne a tárgyalásokat befejezni, akkor ismét elhalasztják a brüsszeli értekezlet megnyitását. Csehországban, mint Prágából jelentik, nagy agitáció folyik a mellett, hogy a cukorprémiumokat fönntartsák. Ez az agitáció kiterjed minden körre, még a parasztokra is. Követelnek egy megegyezést a nemzetközi kivitel egységes csökkentése érdekében, valamint egységes nemzetközi cukortörvényeket és megfelelő védelmet Magyarország túlsúlya ellen. Ezt a közép-csehországi cukorgyárosok egyesülete követeli egy határozati javaslatban. — Óbudai küldöttség a minisztereknél. A főváros III-ik kerületének törvényhatósági bizottsági s kerületi választmány tagjai ma testületileg tisztelegtek Széll Kálmán miniszterelnöknél, Hegedűs Sándor kereskedelmi, Darányi Ignác földmivelési és Wlassics Gyula kultuszminiszternél. A tisztelgés célja az volt, hogy a kerület érdekeire vonatkozó memorandumokat nyújtsák át a kormány tagjainak. Széll Kálmán miniszterelnöknek két memorandumot nyújtottak át. Az egyik az, újpest-óbudai híd építését kérik, a másikban pedig a kereskedelmi kikötőnek a Lágymányos helyett Ó-Budán való elhelyezését kérelmezik. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert szintén a kereskedelmi kikötő, továbbá a tímár és himző szakiskolának szintén Ó-Budán való elhelyezését kérik és egyben arra kérik a minisztert, hogy az állami támogatást kérelmező gyári vállalatoknak figyelmét irányozza Ó-Budára, ahol olcsó telkek, a munkások olcsó megélhetése és bőséges vizerő áll rendelkezésre. Darányi Ignác minisztert az aramhegyi árok szabályozása ügyében kérték meg, melynek rendezetlensége a kerület föld- és szőlőművelését nagy károkkal sújtja. .Végül Wlasics minisztert Ó-Budán állami gimnázium fölállítására kérték. Széll Kálmán miniszterelnök szívesen fogadta a tisztelgőket, kijelentvén, hogy amit a választások előtt mondott, azt ma is fönntartja. Nemcsak városfejlesztési, de közkormányzati érdek is, hogy az elmaradt kerület ínséges helyzetéből kiragadtassék,és a főváros egyéb kerületeivel paritásba helyeztessék. Ugyanily biztató kijelentéseket tettek a miniszterek is. — Új kereskedelmi tanácsosok. Hegedűs Sándor kerekedelmi miniszter a magyar áruforgalmi statisztika állandó megállapító bizottságába kereskedelmi tanácsosi címmel hat évi időtartamra a következőket nevezte ki: Bogdányi Mórt, Bugatti Tivadart, Dán Leót, Dietrich Károlyt, buziási Eisenstädter Nándort, Fellner Ottót, Fényi Bélát, Geiszt Gyulát, ifj. Haggenmacher Henriket, Herczog József vezérigazgatót, Idesek Gyulát, Gyulát, Kaufmann Bertalant, Kiinger Henriket, Krausz Józsefet, Meczinger Gyulát, Obersohn Miksát, Perczel Ferencet, Perutz Frigyest, Rónay Árpádot, Selevér Józsefet, Strasser Gyulát, Szerb Károlyt, Thaly Zsigmondot, Walla Józsefet, Wickenburg Márk dr. grófot, Székely Miksát dr.-t, Strasser Samut és Engedi Simont. — Uj ügybeosztás a kereskedelmi minisztériumban. A Bud. Tud. jelenti: Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter Csörgeő Gyula államtitkárnak a minisztériumból való kiválása folytán szükségessé vált új ügy- és személyzeti beosztásra vonatkozólag most intézkedett. A február 14-én kelt körrendelet szerint az államtitkári felülvizsgálat jogával Mándy Lajos miniszteri tanácsos bízatott meg, akinek alárendelték az útosztályokat, a hídépítési szakosztályt, a vasúti szakosztályokat és a díjszabási és szállítási szakosztályt. Az eddigi vasúti (V.) szakosztály két szakosztályra oszlik: az V. A) szakosztályra, melyhez a vasúti jogi, vasúti politikai és gazdasági ügyek, az általános igazgatási és szervezeti intézkedések tartoznak, és az V. B) szakosztályra, melybe a vasútengedélyező építési és forgalmi ügyek utaltattak. Az V. A) szakosztályt Mándy Lajos miniszteri tanácsos közvetetlenül vezeti ügyosztályfőnöki revízió mellőzésével, az V. B) szakosztály vezetése a magyar királyi tengerészeti hatóságtól központi szolgálattételre berendelt Csőke Ferenc miniszteri tanácsos kezében lesz. Az V. B) szakosztály a jövőben is négy ügyosztályra oszlik, melyek vezetésében változás nem áll be. A díjszabási és szállítási ügyosztály az V. G) szakosztály elnevezéstnyeri és Hendel Béla magyar államvasúti főfelügyelő vezetése alatt marad. Mándy Lajos miniszteri tanácsos akadályoztatása esetén az V. A szakosztály ügyeit szakosztályfőnöki hatáskörben leendő revízió végett Csőke Ferenc miniszteri tanácsos elé terjesztik, ellenben a vasúti és hajózási főfelügyelőség és a díjszabási ügyosztály ügyeit ily esetben közvetetlenül Nagy Ferenc dr. államtitkárnak mutatják be, ki alá a hajózási és tengerészeti, a vám- és táviróvezérigazgatóság és a minisztériumi számvevőség helyettettek. Ez új beosztás rögtön életbe lép. — Az osztrák vasutak államosítása. Bécsből jelentik. A képviselőház vasutügyi bizottságának az az albizottsága, amelyet az észak-nyugati vasút, a dél-északnémet összekötő vasút és az osztrákmagyar államvasút államosítása ügyében kiküldtek, a bizottság plénuma elé terjesztett jelentésében konstatálja, hogy az észak-nyugati vasút és a dél-északnémet összekötő vasút államosítására vonatkozólag, amelybe június 25-étől fogva a kiegészítő hálózat is belevonható, a vasútügyi bizottságban nem hangzott el kifogás. Az államvasutat illetőleg a jelentés kifejti az osztrák vonalak államosításának hasznát, úgyszintén valamennyi fővasút államosításának hasznát, különösen abból a szempontból, hogy az államosítás lehetővé teszi Ausztriának, hogy önálló tarifapolitikát követhessen Magyarországgal szemben. A jelentés továbbá az államvasutak igazgatásának újjászervezését követeli és indítványozza, hogy a kormány a vasutállamosítás folytatására a lehető legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket és a vitás pontok elintézése után tegyen előterjesztést a képviselőháznak a megváltási összegnek törvény útján való leszállítása tárgyában. — Olaszország: kereskedelmi szerződései. Rómából jelentik: Bacceli külügyi államtitkár ma a római kereskedő-, iparos- és földműves-egyesületben az ő tiszteletére rendezett lakomán beszédet mondott, amelyben a külügyminisztériumnak az olasz kereskedelem fejlesztése érdekében a külföldön kifejtett tevékenységét tette szóvá. Azt mondja, hogy az olasz kormány a középeurópai államokkal való kereskedelmi szerződések megkötésénél a hazai mezőgazdaság érdekeit éppúgy szem előtt fogja tartani, mint az ipar érdekeit. Nehézségekben azonban nem lesz hiány a tárgyalások alkalmával. Föltehető, hogy a tárgyalások a közép-európai hatalmasságok kormányainak jóakarata mellett előzékeny szellemben fognak folyni , hogy ezek a hatalmasságok nem fogják kívánni, hogy az ő érdekeiket föléje helyezzék a mi érdekeinknek, hanem mindkét részről igazságos egyensúlyt fognak teremteni. A termelők minden osztálya föl akarja használni a védővámos áramlatot arra, hogy különös előnyöket biztosítson maganak, de minden kormánynak, minden parlamentnek szem előtt kell tartania a helyes határt, amelyen belül a termelés egyes ágainak védelme az egész nemzeti közgazdaság felsőbb érdekeivel összeegyeztethető és ezen túlmenő védelmet nem szabad nyújtani. A kormányok és parlamentek okossága, méltányossága, barátságos előzékenysége és végül a kölcsönös haszon figyelembevétele bíznunk enged a jövőben, de az ellenkezőnek sem szabad bennünket készületlenül találni. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. — Bankjegyforgalom Angliában. Nagybritannia bankjegyforgalma 1844. évi december hónapjában 46 millió font sterling, a mi pénzünkben 994 millió korona volt, most pedig kerek 70 millió font, vagyis 1680 millió korona. Ez a növekedés közel 60 év alatt, mely időben a lakosság nagyon megszaporodott, a kereskedelmi forgalom pedig egészen új utakon járt, rendkívül szerénynek mondható. A pénzjegyek e csekély szaporodását Anglia cseh-rendszerének roppant fejlettsége magyarázza meg. A kereskedelmi kongresszus végrehajtó bizottsága tegnap Lánczy Leó elnöklésével ülést tartott, amelyen letárgyalták a még függőben levő ügyeket. Különösen foglalkozott az ülés a kereskedők országos szervezetének megalkotásával. A bizottság azon a nézeten van, hogy a szervezet megalkotása a legfontosabb és legsürgősebb feladat. A felmerült nézeteltérések, a vidéki jogos érdekek méltánylása mellett eloszlathatók lesznek. E végből a letárgyalt alapszabálytervezetet rövidesen megküldik a hazai kereskedelmi társulatoknak azzal, hogy, legkésőbben április végéig közöljék észrevételeiket. Ezeknek figyelembevételével fogják azután még a nyáron alakulásra összehívni a társulatokat. Szóba került a legközelebbi kongresszus ügye is, de ebben a dologban nem döntött a bizottság, hanem bevárja a meghívásokat. Régibb óhaj, hogy a kongresszus vagy az erdélyi részekben, vagy Dunántúl tartassák. Végül a bizottság üdvözölte a jelenlevő Sándor Pál orsz. képviselőt sikeres parlamenti felszólalásáért. — A szepesmegyei takácsok védelme. Lőcsei levelezőnk írja: Raisz Aladár szepes megyei alispán közrendeletileg fölszólítja a szepesi városok hatóságait, hogy a házalást tiltó alapszabályaikat akként módosítsák, hogy a szepes megyei takácsok érdekei védve legyenek. Abaúj-Torna, Sáros, Zemplén és Ung megyék már megadták az engedélyt a szepesi vászoniparral való házalásra. — Az olasz bank osztaléka. Rómából jelentik. Az olasz bank főtanácsa az osztalékot részvényenként 18 lírában állapította meg és elhatározta, hogy a részvényesek közgyűlését március 22-dikére hívja egybe. — Az orosz bank kamatláb leszállítása. Pétervárról jelentik: "A birodalmi bank a leszámítolási kamatlábat három hónapi váltókra 41/,, háromhat hónapi váltókra 51/, és a lombardkamatlábat 51/,—6 százalékra szállította le. — Gazdák Biztosító Szövetkezete, mely 1900-ban a tűzüzletben, 1901-ben a jégüzletben kezdette meg működését, az első üzletévről oly eredménynyel számolt be, melye, a gazdaközönség által és a kormány támogatásával létesített intézmény jövőjéhez a legszebb reményeket fűzni engedi. A szövetkezet igazgatósága legutóbb tartott ülésén megállapította az első üzletév mérlegét, amelyből látjuk, hogy 120.007 korona 90 fillérnyi tartalékalap képzése mellett a szövetkezet képes volt az alapítók és a kormány által az üzletbe befektetett tőkét 5 százalékkal kamatoztatni, sőt az első üzletévben biztosított tagokat 4 százaléknyi díjvisszatérítésben részesíteni. Ez oly eredmény, amelyhez hasonlót még egy magyar biztosító szövetkezet sem tudott fölmutatni, sőt egy külföldi sem, már az első üzletévben. Az 1900/1901. évről a nyereség- és veszteségszámla- és mérlegszámla főbb adatait, az alábbiakban közöljük: Nyereség- és veszteségszámla 1901 december hónap 31-én. Tűzdij bevételek 193.731 korona 12 fillér. Jogdij bevételek 248.375 korona 21 fillér. Kamatok, egyéb bevételek 99.820 korona 98 fillér. Törölt és viszontbiztosítási díjak: Tűzben 116.762 korona 69 fillér. Jégben 68.170 korona 39 fillér. Kárfizetések és felvételi költségek: Tűzben 9.656 korona 75 fillér. Jégben 103.814 korona 57 fillér. Költségek 04.018 korona 82 fillér. Bélyegilleték és adó 7.029 korona 59 fillér. Postaköltségek 9.265 korona 92 fillér. Jutalékok: Tűzben 4297 korona 91 fillér. Jégben 6442 korona 62 fillér. Leírt követelések 301 korona 54 fillér. Perköltségek 3204 korona. Alapítási költségek 24.131 korona 57 fillér. Tartalékok: Tűzdijtartalék az 1901. évről 22.837 korona 44 fillér.Tűzkártartalék 1575 korona. Vagyontartalék az alapszabályok 8. §. c) pontja értelmében 2212 korona 26 fillér. Vagyontartalék az alapszabályok 102. §. 2 kikezdése értelmében 10.997 korona 20 fillér. Nyereség 90.349 korona. — Mérlegszámla 1901 december hónap 31-én. Vagyon: Alapítási költségek 24.131 korona 57 fillér leírva. Pénztár 7.347 korona 66 fillér. Elhelyezett készpénzkövetelések 964.069 korona 26 fillér. Magyar kit. postatakarékpénztárban 22.991 korona 04 fillér. Üzletrészesek: Hátralékos üzletrészesek 49.140 korona. Üzletrészesek fedezete kötvényekben 707.400 korona. Leltár: Berendezés 7712 korona 53 fillér. Leirás 2314 korona 60 fillér. Különféle adósok 60.132 korona 90 fillér. Tárcaváltók 16.655 korona 65 fillér. Szervezési számla 122.957 korona 26 fillér. Leirás 45.619 korona 83 fillér. Teher: Aláírók 1.668.080 korona. Óvadék számla 9600 korona. Különféle hitelezők 43.707 korona 44 fillér. Átmeneti számla: Bélyegilleték a IV. negyedről 1113 korona 53 fillér. Vagyon tartalék: Alapszabályok 8. §. c) pontja értelmében 2212 korona 26 fillér. Alapszabályok 102. §. 2. kikezdése értelmében 10.997 korona 20 fű-