Budapesti Hírlap, 1902. március (22. évfolyam, 59-88. szám)

1902-03-01 / 59. szám

8 FŐVÁROSI ÜGYEK. — Városi tanfelügyelő. A közoktatásügyi osztály tudvalevőleg arra kérte a tanácsot, s a köz­gyűlést, h­ogy az ügyosztályba egy városi tanfelügyelői állást szervezzenek. Annak idején részletesen ismertet­tük a javaslatot s a városi tanfelügyelő munka- és hatáskörét. A pénzügyi bizottság mai ülésén két órán át tartó heves vita volt, hogy szervezzék-e a kért ál­lást. Csodálatos, hogy éppen a pénzügyi bizottságban állottak elő aggodalmakkal, mert az új állásra éppen pénzügyi okokból van legelső sorban szükség. A fő­városnak még akkor is, ha a múltak hiányait már pótolta, a váltakozó osztályokat megszüntette, éven­ként két új iskolát kell építenie, ha be akarja fogadni az iskolaköteleseket. Ma az iskolák tervét pedagógiai szempontból az az igazgató vizsgálja felül, a­ki az is­kola igazgatója lesz. Csak természetes, hogy az illető igazgató a legkényelmesebben, a legmodernebbül akarja berendeztetni az iskoláját. Egyik-másik igazgatónak ambíciója, hogy az ő iskolája legyen a főváros leg­jobban s legfényesebben berendezett iskolája. S ambí­ciója a föltétlenül szükségesen jóval túl hajtja, pe­dig a főváros pénzügyei nem engedik meg, hogy az iskola érdekében föltétlenül szükségesen kívül egy fülért is költsenek. Az illető igazgató azonban a peda­gógia nevében kéri. S ma nincsen senki az ügyosz­tályban, a­ki az egyéni ambíciót a főváros pénzügyei által megszabott keretekbe visszaszorítaná, mert az ügyosztály laikus tagjai nem merik magukra vállalni a felelősséget, hogy esetleg az iskola, a tanítás és a nevelés rovására takarékoskodtak. Ez az oka an­nak, hogy Budapest olyan nagyon drágán építi az is­koláit. Ha hozzáértő, lelkiismeretes szakember tö­rölni fogja a tervekből mindazt, a­mit abból az iskola kára nélkül törölni lehet, egy épületnél tízszer annyit takarított meg, mint a­mennyibe ő a városnak kerül. Tehát éppen pénzügyi szempontból van szükség a felügyelőre, a­ki a szakember tudásával ellenőrizze, hogy szükség van-e arra a négy millióra, a­mit a város évenként az iskolákra költ, nem lehet-e abból néhány százalékot megtakarítani. A bizottság különben a hosszú vita "után nagy többséggel elfogadta a ja­vaslatot s hozzájárult, hogy a városi tanfelügyelői állást május elsejétől szervezzék. — A pápa jubileuma. Novák Lajos hitokta­tási felügyelő engedelmet kért a tanácstól, hogy a fő­városi iskolákban a pápa megkoronáztatásának évfor­dulóján, március harmadikán jubileumi ünnepeket tarthassanak. — Megtagadott kézbesítés. A főváros egy Máramaros-Szigeten lakó nyugdíjazott tanítónőnek a fizetését a­ máramarosszigeti polgármesternek küldte kézbesítés végett. A polgármester visszaírt, hogy többet nem kézbesítteti a nyugdíjat, mert neki nincsen arra személyzete. Tessék a fővárosnak a tanítónő címére postán küldeni. A tanács most fölírt a belügyminisz­terhez, hogy kötelesek-e a városok a hozzájuk küldött nyugdíjat kézbesíteni. Ha a miniszter a máramarosi polgármesternek ad igazat, a főváros köszönettel veszi, mert föloszlathatja a kézbesítőhivatal nagy részét s ezzel évenkint sokat takaríthat meg. — A IV. kerületi elöljáróság költözködése. A IV. kerületi elölj­ár­óság közhírré teszi, hogy az ed­dig a Magyar­ utca 23. száma alatt levő valamennyi hivatalával (elöljáróság, kér. pénztár, kér. számvevő­ség, kér. adószámviteli osztály és ennek hadmentes­ségi díj alosztálya) március 4-én IV. ker., Váci­ utca 62. szám alá, az úgynevezett Újvárosháza épületébe költözik át. — A szegény gyermekek érdeke. A főváros iskoláiban egymásután rendezik be az úgynevezett napközi otthonokat. Ma már több iskolában kapnak a gyermekek élelmet és ruhát. A terézvárosi iskola­szék tegnapi ülésén Tencer Pál elnök bejelentette, hogy Breitner L. Zsigmond erre a célra ezer koro­nát adott.­­ A jövő évi választók, Halmos János pol­gármester, a központi választmány elnöke, fölhívja a főváros területén lévő nyilvános és közintézetek, részvénytársaságok, vállalatok és egyesületek igazga­tóságait, hogy a választói joggal bíró tényleges és nyugdíjas alkalmazottaikat március huszadikáig je­lentsék be. A névjegyzéket kerü­letenként kell külön­­külön lapon összeállítani, s föl kell jegyezni az alkal­mazott­ nevét, állását, fizetését vagy nyugdíját, la­kását és életkorát. A nem magyar állampolgárokat, szolgákat s azokat a tisztviselőket, a­kiknek 1400 ko­ronánál kisebb fizetésük van, nem lehet fölvenni a névjegyzékbe. — A sertésközvág­óhíd vendéglője. A ser­tésközvágóhidat­ még nem nyitották meg, a közvágó­­hídon lévő vendéglő bérletére már ma megtartották az árlejtést. Nyolc, ajánlatot adtak be. A legrosszabb ajánlat évi 8000, a legjobb ajánlat évi 24.500 korona bért ígér a vendéglőért. A bizottság szerdán hirdeti ki a határozatát. BUDAPESTI HÍRLAP. (59. sz.) 1902. március 1. IRODALOM és MŰVÉSZET. * (Az aranyos.) A Népszínház ma egy angol operettet mutatott be, a­mely cirkusz is, kóklerség is, tingl-tangl­is, csak éppen színdarabnak nem szin­­darab. Cselekmény, mese és logika dolgában nem va­gyunk túlságosan követelők az angol operettekkel szemben, de a­mi Az aranyos­ban történik, az már tisztára őrület. Ez az összefüggés nélkül való ágálás, járás-kelés, fecsegés, ugrándozás; ez a minden ok és keret nélkül való huzavona, móka és bolondság; a feje­­vesztett emberek ekkora tömegének beállítása egy szín­darabba: ez már az angol operettbeli oktalanságnak is legvégső elfajulását mutatja. Nincs rá más szó, ez őrület, a­melyben lehetnek egyes világos pillanatok (egy-egy kedves és elmés ötlet, egy szép zeneszám, egy­­egy festői tánc), de az egész mégis csak a bolondok házába való. Angliában meglehet, hogy az ilyen ter­mészetű hóbortos bolondság is tetszik és megáll a szín­padon. Miért ? Mert ott vannak az ilyen más-más mutat­ványok előadására szoktatott és dresszírozott truppok, a­melyekben a primadonnák énekesnők, színésznők, táncosnők, műlovasok és légtornászók egyben, a színé­szek pedig egyúttal balletjárók, akrobaták, bohócok és kóklerek. Az ilyen feje tetején álló darabban minden egyes szereplőnek is egész este a feje tetején kellene ál­lania: ak­kor talán megvolna a siker. De a Népszín­ház színészei és színésznői, minden tehetségük és leg­buzgóbb akaratuk mellett, erre nem képesek. Sokat megtesznek ugyan, úgyszólván folytonos az ugrálás s a balletet félmeztelenre vetkőztetik, de mindez nem elég bolond arra, hogy elérje vagy csak meg is köze­lítse az operett mértékét. Kárba vész a Hegyi Aranka finom játéka, a Küry Klára kedvessége, kárba vész Ko­vács Mihály, Németh József művészete, a rendezés ügyessége, Heltai Jenő verselése, Konti karmester di­rigálása, az ilyen darab előadása, nálunk és a jelzett körülmények közt, nem kerülheti el az unalom és a bukás végzetét. Még az első felvonás tetszett a legjob­ban , a többi kínos vergődés volt, a­melyet sokan nem tudtak végignézni. Menekültek haza, mihelyt lehetett. kik. * (Garnier Mari vendégszereplése.) Garnier Mari, a párisi Opera Comique tagja holnap, szomba­ton lép föl az Operaházban újból a Lakmé címszerepé­ben. A denevér vasárnapra kitűzött előadására már az összes jegyek elkeltek. * (A király Benczúr Gyulánál.) Holnap, szombaton negyedszer ül modellt a király Benczúr Gyula műtermében az angol király számára készülő portréjához. Benczúr most festi az ezredévi ünnepi hódolás nagy vásznát, a­melyen a király az udvari mél­tóságok közt áll, s előtte a két országgyűlés tagjai tömörülnek, a­kiknek hódolatát Szilágyi Dezső, az akkori házelnök tolmácsolta.­­ (Az ötvenedik előadás.) A Lothi ezredesei bohóság hétfői, ötvenedik előadásán a Magyar Színház igazgatósága a közönségnek művészi kivitelű szinlapot ad emlékül Fedők Sári egyik pompás kivitelű kosz­tüm-képével. A szinlapot mindenki ingyen kapja a jegye mellé. * (Hangverseny.) A művésznők közt is ki­alakult, az emancipált, modern nő típusa. Elszántan, imponáló fizikai és lelki erővel küzd és követeli, hogy a férfi egyenlő jogú ellenfelének tartsák. Mikor zon­gorázik, nem penget tündérujjakkal ezüsthurokat, nem suttogja el nekünk poétikusan odalehelt meló­diákban szivecskéjének apró titkait, hanem analizál, problémákba mélyed, eszközeiben rideg, objektív, nem ismer fizikai akadályokat, sőt vonzza őt mindaz, a­mi szertelen, nehéz és elvont. Ebbe a típusba sorozható Freund Etelka is, a­ki ma rendezte önálló hangverse­nyét a Royal termében. Nagy talentum, rendkívül ko­moly ambíciókkal. Évekig tanult a legkiválóbb német mestereknél s látni, hogy tudása szinte fanatikus szor­galom eredménye. Technikája szuverén biztosságú. Leginkább Brahms Paganini-változataiban láttuk ezt; mind a huszonnyolc variációt eljátszotta, szünet nélkül: rengeteg próbája ez a virtuóz készültségnek és zenei intellektualitásnak egyaránt. Brahms és Schumann szelleme inspirálja Freund Etelkát. Cho­pint kissé ridegen játszsza, itt fogyatékosságnak érezzük férfias, higgadt objektivitását. Bevezetésül mesterének, Busoninak egyik újabb Bach-átiratát, a G-dúr Orgona-tokkátát mutatta be. Nagyon helyes, ha a XYII. század hangverseny-instrumentumára, az orgonára írott darabokat átviszik a mai kor hangver­seny-instrumentumára, a zongorára. De ha a Bach orgonaműveit zongorán adjuk elő, nem szabad meg­felejtkeznünk az orgona különleges hanghatásairól, ezeket kell, a­mennyire lehet, utánoznunk, ha stíl­­szerűségre törekszünk. Busoni ma hallott átirata is csupa jól megfigyelt orgona-effektus. Breund Etelka bravúrral győzte a mű­ nehézségeit, de az orgona-jel­legére nem volt elég figyelemmel. Könnyedén a csuk­lóval játszott szexi-futamokkal, lassú kreszcendókkal, egyes hirtelen akcentusokkal vét a zongoraművész Bach orgona-stílusa ellen. Freund Etelka hangverse­nyén rendkívül előkelő közönség volt jelen, mely zsú­folásig megtöltötte a Royal nagytermét s a művésznőt az egész est folyamán lelkesen ünnepelte. Az emberek lankadatlan figyelemmel hallgatták végig a súlyos ka­liberű, hosszú műsort. Ez egymagában jelentékeny siker. (k. a.) * (Budapesti énekesnő Aradon.) Aradról Írják nekünk: Az itteni konzervatóriumnak nemrég kinevezett új énektanárnője, Weichhart Aurora, a­ki a fővárosban végezte tanulmányait, a minap nagy sikerrel közreműködött a Kölcsey-egyesületnek a vá­rosháza nagytermében rendezett hangversenyén. Az összes aradi lapok a legnagyobb elismeréssel írnak a fővárosi művésznőről, így az Aradi Közlöny is, a­mely Weichhart kisasszonyt elsőrendű koncerténekes­nőnek mondja. A közönség is zajos tapssal jutalmazta előadását. * (Uránia.) Holnap, szombaton, Radó Antal Nápoly című darabja kerül szinre az Uránia-színház­­ban, a­melynek rendes előadásait a japáni társulat vendégszereplése szakította meg. Vasárnap délután A hadsereg, este A tánc lesz műsoron. * (Tarka Színpad.) Márciusra régi műsorának néhány nagysikerű számát újítja föl a Tarka Szín­pad. Ezek közt a Van-e tehetségem? című bájos szín­padi tréfát, a­melyet Máder Rezső pompás zenéjére Pásztor Árpád írt és Komár Berta ad elő. Tijra mű­sorra kerül A főpróba, Herczeg Ferenc elmés darabja is, s A vén gitáros című Delioet-dal, Molnár Ferenc szövegével. A dalt Szentmiklóssy Béla énekli. Újdon­ság a Szerelem című kuplé, a­melynek szövegét .4 tekintetes új szerzője, Kalotai Sándor, zenéjét D’Amant Leó írta. Az új kuplét Baumann Károly énekli. Az Édes fészek, Courteline bohósága, a­mely estéről-estére viharos kacagást kelt, továbbra is műso­ron marad. * (Hangverseny a Lipótvárosi Kaszinóban.) Március 3-án, hétfőn este háromnegyed kilenckor hangverseny lesz a Lipótvárosi Kaszinóban. Közre­működők : Pregi Marcella, Pugno Rezső és Isaye Jenő. * (A tavaszi tárlat.) A tavaszi nemzetközi kiállításra szánt művek beküldésének határideje már­cius 8-án járt le este hat órakor. A kiállításon a ma­gyar művészek csaknem mind részt vesznek, külföldi művészektől pedig már eddig több mint százhatvan művet jelentettek be. A tárlaton érdekes angol kol­lekció lesz, a­melyet George Sauter londoni művész állít össze, a­ki a tavalyi drezdai nemzetközi kiállítás angol osztályának rendezésével keltett feltűnést. Na­gyobb gyűjteményt állítanak ki: Ignacio Zuloaga, Sorella Bastida spanyol, Eugen Bracht, Gotthard Kuehl, Hans Bartels német festők. Kívülük a bejelen­tők közt vannak: Ferdinad Khnopf, Fritz Baer, Her­man Urban, Moreno Carbonero, Ludvig Dettmann, August Gaul. A külföld minden valószínűség szerint több mint kétszáz műve szerepel a tárlaton. A megnyi­tás április elsején lesz. * (Felolvasás.) A Huszár-Ujfalá-fél­e festő­iskolában tegnap Cholnoky Jenő dr. a kínaiak művé­szetét ismertette előkelő közönség előtt. Előadása köz­ben több képet, rajzot és műtárgyat mutatott be. A­ jövő héten, szerdán március 5-én délután öt órakor Cholnoky dr. folytatja előadását. Belépő díj egy ko­rona. — Az Iparművészeti Múzeum­ban ma délután Huszár Hana bárónő a művészi nevelésről tartott elő­adást. A művészeti légkör teremtéséről és a gyerme­kek esztétikai neveléséről szólott, a­mely már a rajz­­tanításnál kezdődik. Az érdekes előadást megtap­solták. * (A műbarátok közgyűlése.) A Műbarátok Köre március 7-én, pénteken délután négy órakor a zeneakadémia dísztermében (Andrássy­ út 67.) tartja évi rendes közgyűlését. A választmány és a bizottságok jelentése után bemutatják a számadásokat, továbbá választást és indítványokat intéznek el. * (Mű­vésznövendékek ösztöndíja.) A hiva­talos lap mai száma közli, hogy a király a bécsi képző­művészeti akadémia festészeti osztályán megüresedett ösztöndíjas helyet Vogyeraczky István festőnövendék­nek, a szobrászati osztályon levő helyet pedig Juhász Gyula szobrásznövendéknek adományozta. Az adomá­nyozás a folyó iskolai évtől számított három évre szól. * (A Gr­ünf­eld-Bürger hangversenyen), mely vasárnap lesz Budán, Ney Hermin lép föl Semsey Mariska helyett, ki aznap az Operaházban van elfoglalva. * (A népkönyvtárak.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa ma Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tartott. Bemutatták a kultuszmi­niszter jóváhagyását a népkönyvtárak szervezése dol­gában. A vidéki egyesületek jelentéseinek meghallga­tása után hosszas vita volt, hogy a tizenhat új nép­könyvtárat hol helyezzék el. Elhatározták, hogy az Iparművészeti Társulattól kért tervek szerint min­denütt magyar stílusú könyvszekrényt állítanak.

Next