Budapesti Hírlap, 1902. március (22. évfolyam, 59-88. szám)
1902-03-01 / 59. szám
8 FŐVÁROSI ÜGYEK. — Városi tanfelügyelő. A közoktatásügyi osztály tudvalevőleg arra kérte a tanácsot, s a közgyűlést, hogy az ügyosztályba egy városi tanfelügyelői állást szervezzenek. Annak idején részletesen ismertettük a javaslatot s a városi tanfelügyelő munka- és hatáskörét. A pénzügyi bizottság mai ülésén két órán át tartó heves vita volt, hogy szervezzék-e a kért állást. Csodálatos, hogy éppen a pénzügyi bizottságban állottak elő aggodalmakkal, mert az új állásra éppen pénzügyi okokból van legelső sorban szükség. A fővárosnak még akkor is, ha a múltak hiányait már pótolta, a váltakozó osztályokat megszüntette, évenként két új iskolát kell építenie, ha be akarja fogadni az iskolaköteleseket. Ma az iskolák tervét pedagógiai szempontból az az igazgató vizsgálja felül, aki az iskola igazgatója lesz. Csak természetes, hogy az illető igazgató a legkényelmesebben, a legmodernebbül akarja berendeztetni az iskoláját. Egyik-másik igazgatónak ambíciója, hogy az ő iskolája legyen a főváros legjobban s legfényesebben berendezett iskolája. S ambíciója a föltétlenül szükségesen jóval túl hajtja, pedig a főváros pénzügyei nem engedik meg, hogy az iskola érdekében föltétlenül szükségesen kívül egy fülért is költsenek. Az illető igazgató azonban a pedagógia nevében kéri. S ma nincsen senki az ügyosztályban, aki az egyéni ambíciót a főváros pénzügyei által megszabott keretekbe visszaszorítaná, mert az ügyosztály laikus tagjai nem merik magukra vállalni a felelősséget, hogy esetleg az iskola, a tanítás és a nevelés rovására takarékoskodtak. Ez az oka annak, hogy Budapest olyan nagyon drágán építi az iskoláit. Ha hozzáértő, lelkiismeretes szakember törölni fogja a tervekből mindazt, amit abból az iskola kára nélkül törölni lehet, egy épületnél tízszer annyit takarított meg, mint amennyibe ő a városnak kerül. Tehát éppen pénzügyi szempontból van szükség a felügyelőre, aki a szakember tudásával ellenőrizze, hogy szükség van-e arra a négy millióra, amit a város évenként az iskolákra költ, nem lehet-e abból néhány százalékot megtakarítani. A bizottság különben a hosszú vita "után nagy többséggel elfogadta a javaslatot s hozzájárult, hogy a városi tanfelügyelői állást május elsejétől szervezzék. — A pápa jubileuma. Novák Lajos hitoktatási felügyelő engedelmet kért a tanácstól, hogy a fővárosi iskolákban a pápa megkoronáztatásának évfordulóján, március harmadikán jubileumi ünnepeket tarthassanak. — Megtagadott kézbesítés. A főváros egy Máramaros-Szigeten lakó nyugdíjazott tanítónőnek a fizetését a máramarosszigeti polgármesternek küldte kézbesítés végett. A polgármester visszaírt, hogy többet nem kézbesítteti a nyugdíjat, mert neki nincsen arra személyzete. Tessék a fővárosnak a tanítónő címére postán küldeni. A tanács most fölírt a belügyminiszterhez, hogy kötelesek-e a városok a hozzájuk küldött nyugdíjat kézbesíteni. Ha a miniszter a máramarosi polgármesternek ad igazat, a főváros köszönettel veszi, mert föloszlathatja a kézbesítőhivatal nagy részét s ezzel évenkint sokat takaríthat meg. — A IV. kerületi elöljáróság költözködése. A IV. kerületi elöljáróság közhírré teszi, hogy az eddig a Magyar utca 23. száma alatt levő valamennyi hivatalával (elöljáróság, kér. pénztár, kér. számvevőség, kér. adószámviteli osztály és ennek hadmentességi díj alosztálya) március 4-én IV. ker., Váci utca 62. szám alá, az úgynevezett Újvárosháza épületébe költözik át. — A szegény gyermekek érdeke. A főváros iskoláiban egymásután rendezik be az úgynevezett napközi otthonokat. Ma már több iskolában kapnak a gyermekek élelmet és ruhát. A terézvárosi iskolaszék tegnapi ülésén Tencer Pál elnök bejelentette, hogy Breitner L. Zsigmond erre a célra ezer koronát adott. A jövő évi választók, Halmos János polgármester, a központi választmány elnöke, fölhívja a főváros területén lévő nyilvános és közintézetek, részvénytársaságok, vállalatok és egyesületek igazgatóságait, hogy a választói joggal bíró tényleges és nyugdíjas alkalmazottaikat március huszadikáig jelentsék be. A névjegyzéket kerületenként kell különkülön lapon összeállítani, s föl kell jegyezni az alkalmazott nevét, állását, fizetését vagy nyugdíját, lakását és életkorát. A nem magyar állampolgárokat, szolgákat s azokat a tisztviselőket, akiknek 1400 koronánál kisebb fizetésük van, nem lehet fölvenni a névjegyzékbe. — A sertésközvágóhíd vendéglője. A sertésközvágóhidat még nem nyitották meg, a közvágóhídon lévő vendéglő bérletére már ma megtartották az árlejtést. Nyolc, ajánlatot adtak be. A legrosszabb ajánlat évi 8000, a legjobb ajánlat évi 24.500 korona bért ígér a vendéglőért. A bizottság szerdán hirdeti ki a határozatát. BUDAPESTI HÍRLAP. (59. sz.) 1902. március 1. IRODALOM és MŰVÉSZET. * (Az aranyos.) A Népszínház ma egy angol operettet mutatott be, amely cirkusz is, kóklerség is, tingl-tanglis, csak éppen színdarabnak nem szindarab. Cselekmény, mese és logika dolgában nem vagyunk túlságosan követelők az angol operettekkel szemben, de ami Az aranyosban történik, az már tisztára őrület. Ez az összefüggés nélkül való ágálás, járás-kelés, fecsegés, ugrándozás; ez a minden ok és keret nélkül való huzavona, móka és bolondság; a fejevesztett emberek ekkora tömegének beállítása egy színdarabba: ez már az angol operettbeli oktalanságnak is legvégső elfajulását mutatja. Nincs rá más szó, ez őrület, amelyben lehetnek egyes világos pillanatok (egy-egy kedves és elmés ötlet, egy szép zeneszám, egyegy festői tánc), de az egész mégis csak a bolondok házába való. Angliában meglehet, hogy az ilyen természetű hóbortos bolondság is tetszik és megáll a színpadon. Miért ? Mert ott vannak az ilyen más-más mutatványok előadására szoktatott és dresszírozott truppok, amelyekben a primadonnák énekesnők, színésznők, táncosnők, műlovasok és légtornászók egyben, a színészek pedig egyúttal balletjárók, akrobaták, bohócok és kóklerek. Az ilyen feje tetején álló darabban minden egyes szereplőnek is egész este a feje tetején kellene állania: akkor talán megvolna a siker. De a Népszínház színészei és színésznői, minden tehetségük és legbuzgóbb akaratuk mellett, erre nem képesek. Sokat megtesznek ugyan, úgyszólván folytonos az ugrálás s a balletet félmeztelenre vetkőztetik, de mindez nem elég bolond arra, hogy elérje vagy csak meg is közelítse az operett mértékét. Kárba vész a Hegyi Aranka finom játéka, a Küry Klára kedvessége, kárba vész Kovács Mihály, Németh József művészete, a rendezés ügyessége, Heltai Jenő verselése, Konti karmester dirigálása, az ilyen darab előadása, nálunk és a jelzett körülmények közt, nem kerülheti el az unalom és a bukás végzetét. Még az első felvonás tetszett a legjobban , a többi kínos vergődés volt, amelyet sokan nem tudtak végignézni. Menekültek haza, mihelyt lehetett. kik. * (Garnier Mari vendégszereplése.) Garnier Mari, a párisi Opera Comique tagja holnap, szombaton lép föl az Operaházban újból a Lakmé címszerepében. A denevér vasárnapra kitűzött előadására már az összes jegyek elkeltek. * (A király Benczúr Gyulánál.) Holnap, szombaton negyedszer ül modellt a király Benczúr Gyula műtermében az angol király számára készülő portréjához. Benczúr most festi az ezredévi ünnepi hódolás nagy vásznát, amelyen a király az udvari méltóságok közt áll, s előtte a két országgyűlés tagjai tömörülnek, akiknek hódolatát Szilágyi Dezső, az akkori házelnök tolmácsolta. (Az ötvenedik előadás.) A Lothi ezredesei bohóság hétfői, ötvenedik előadásán a Magyar Színház igazgatósága a közönségnek művészi kivitelű szinlapot ad emlékül Fedők Sári egyik pompás kivitelű kosztüm-képével. A szinlapot mindenki ingyen kapja a jegye mellé. * (Hangverseny.) A művésznők közt is kialakult, az emancipált, modern nő típusa. Elszántan, imponáló fizikai és lelki erővel küzd és követeli, hogy a férfi egyenlő jogú ellenfelének tartsák. Mikor zongorázik, nem penget tündérujjakkal ezüsthurokat, nem suttogja el nekünk poétikusan odalehelt melódiákban szivecskéjének apró titkait, hanem analizál, problémákba mélyed, eszközeiben rideg, objektív, nem ismer fizikai akadályokat, sőt vonzza őt mindaz, ami szertelen, nehéz és elvont. Ebbe a típusba sorozható Freund Etelka is, aki ma rendezte önálló hangversenyét a Royal termében. Nagy talentum, rendkívül komoly ambíciókkal. Évekig tanult a legkiválóbb német mestereknél s látni, hogy tudása szinte fanatikus szorgalom eredménye. Technikája szuverén biztosságú. Leginkább Brahms Paganini-változataiban láttuk ezt; mind a huszonnyolc variációt eljátszotta, szünet nélkül: rengeteg próbája ez a virtuóz készültségnek és zenei intellektualitásnak egyaránt. Brahms és Schumann szelleme inspirálja Freund Etelkát. Chopint kissé ridegen játszsza, itt fogyatékosságnak érezzük férfias, higgadt objektivitását. Bevezetésül mesterének, Busoninak egyik újabb Bach-átiratát, a G-dúr Orgona-tokkátát mutatta be. Nagyon helyes, ha a XYII. század hangverseny-instrumentumára, az orgonára írott darabokat átviszik a mai kor hangverseny-instrumentumára, a zongorára. De ha a Bach orgonaműveit zongorán adjuk elő, nem szabad megfelejtkeznünk az orgona különleges hanghatásairól, ezeket kell, amennyire lehet, utánoznunk, ha stílszerűségre törekszünk. Busoni ma hallott átirata is csupa jól megfigyelt orgona-effektus. Breund Etelka bravúrral győzte a mű nehézségeit, de az orgona-jellegére nem volt elég figyelemmel. Könnyedén a csuklóval játszott szexi-futamokkal, lassú kreszcendókkal, egyes hirtelen akcentusokkal vét a zongoraművész Bach orgona-stílusa ellen. Freund Etelka hangversenyén rendkívül előkelő közönség volt jelen, mely zsúfolásig megtöltötte a Royal nagytermét s a művésznőt az egész est folyamán lelkesen ünnepelte. Az emberek lankadatlan figyelemmel hallgatták végig a súlyos kaliberű, hosszú műsort. Ez egymagában jelentékeny siker. (k. a.) * (Budapesti énekesnő Aradon.) Aradról Írják nekünk: Az itteni konzervatóriumnak nemrég kinevezett új énektanárnője, Weichhart Aurora, aki a fővárosban végezte tanulmányait, a minap nagy sikerrel közreműködött a Kölcsey-egyesületnek a városháza nagytermében rendezett hangversenyén. Az összes aradi lapok a legnagyobb elismeréssel írnak a fővárosi művésznőről, így az Aradi Közlöny is, amely Weichhart kisasszonyt elsőrendű koncerténekesnőnek mondja. A közönség is zajos tapssal jutalmazta előadását. * (Uránia.) Holnap, szombaton, Radó Antal Nápoly című darabja kerül szinre az Uránia-színházban, amelynek rendes előadásait a japáni társulat vendégszereplése szakította meg. Vasárnap délután A hadsereg, este A tánc lesz műsoron. * (Tarka Színpad.) Márciusra régi műsorának néhány nagysikerű számát újítja föl a Tarka Színpad. Ezek közt a Van-e tehetségem? című bájos színpadi tréfát, amelyet Máder Rezső pompás zenéjére Pásztor Árpád írt és Komár Berta ad elő. Tijra műsorra kerül A főpróba, Herczeg Ferenc elmés darabja is, s A vén gitáros című Delioet-dal, Molnár Ferenc szövegével. A dalt Szentmiklóssy Béla énekli. Újdonság a Szerelem című kuplé, amelynek szövegét .4 tekintetes új szerzője, Kalotai Sándor, zenéjét D’Amant Leó írta. Az új kuplét Baumann Károly énekli. Az Édes fészek, Courteline bohósága, amely estéről-estére viharos kacagást kelt, továbbra is műsoron marad. * (Hangverseny a Lipótvárosi Kaszinóban.) Március 3-án, hétfőn este háromnegyed kilenckor hangverseny lesz a Lipótvárosi Kaszinóban. Közreműködők : Pregi Marcella, Pugno Rezső és Isaye Jenő. * (A tavaszi tárlat.) A tavaszi nemzetközi kiállításra szánt művek beküldésének határideje március 8-án járt le este hat órakor. A kiállításon a magyar művészek csaknem mind részt vesznek, külföldi művészektől pedig már eddig több mint százhatvan művet jelentettek be. A tárlaton érdekes angol kollekció lesz, amelyet George Sauter londoni művész állít össze, aki a tavalyi drezdai nemzetközi kiállítás angol osztályának rendezésével keltett feltűnést. Nagyobb gyűjteményt állítanak ki: Ignacio Zuloaga, Sorella Bastida spanyol, Eugen Bracht, Gotthard Kuehl, Hans Bartels német festők. Kívülük a bejelentők közt vannak: Ferdinad Khnopf, Fritz Baer, Herman Urban, Moreno Carbonero, Ludvig Dettmann, August Gaul. A külföld minden valószínűség szerint több mint kétszáz műve szerepel a tárlaton. A megnyitás április elsején lesz. * (Felolvasás.) A Huszár-Ujfalá-féle festőiskolában tegnap Cholnoky Jenő dr. a kínaiak művészetét ismertette előkelő közönség előtt. Előadása közben több képet, rajzot és műtárgyat mutatott be. A jövő héten, szerdán március 5-én délután öt órakor Cholnoky dr. folytatja előadását. Belépő díj egy korona. — Az Iparművészeti Múzeumban ma délután Huszár Hana bárónő a művészi nevelésről tartott előadást. A művészeti légkör teremtéséről és a gyermekek esztétikai neveléséről szólott, amely már a rajztanításnál kezdődik. Az érdekes előadást megtapsolták. * (A műbarátok közgyűlése.) A Műbarátok Köre március 7-én, pénteken délután négy órakor a zeneakadémia dísztermében (Andrássy út 67.) tartja évi rendes közgyűlését. A választmány és a bizottságok jelentése után bemutatják a számadásokat, továbbá választást és indítványokat intéznek el. * (Művésznövendékek ösztöndíja.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a bécsi képzőművészeti akadémia festészeti osztályán megüresedett ösztöndíjas helyet Vogyeraczky István festőnövendéknek, a szobrászati osztályon levő helyet pedig Juhász Gyula szobrásznövendéknek adományozta. Az adományozás a folyó iskolai évtől számított három évre szól. * (A Grünfeld-Bürger hangversenyen), mely vasárnap lesz Budán, Ney Hermin lép föl Semsey Mariska helyett, ki aznap az Operaházban van elfoglalva. * (A népkönyvtárak.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa ma Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tartott. Bemutatták a kultuszminiszter jóváhagyását a népkönyvtárak szervezése dolgában. A vidéki egyesületek jelentéseinek meghallgatása után hosszas vita volt, hogy a tizenhat új népkönyvtárat hol helyezzék el. Elhatározták, hogy az Iparművészeti Társulattól kért tervek szerint mindenütt magyar stílusú könyvszekrényt állítanak.