Budapesti Hírlap, 1902. április (22. évfolyam, 89-118. szám)
1902-04-03 / 91. szám
1902. április 3. BUDAPESTI KERLAP. (91. sz.) nagya, Seckendorf gróf és Hohenau gróf szárnysegéd fogja Angliába kisérni. Az angol király meghívására Henrik herceg neje is Angliába utazik a koronázásra. (A hesszeni nagyhercegbe.) Kóburgból táviratoztak nekünk: Viktória Melitta hercegnő, a hesszeni nagyherceg elvált felesége állandóan Kóburgban fog lakni és itt külön udvartartást fog magának berendezni. (Magyarok a pápánál.) Rómából írja tudósítónk : A pápa húsvéthétfőn délben fogadta a magyar tanuló ifjúság hódolatát a szixtusi kápolnában. Körülbelül négyszáz középiskolai és egyetemi ifjú jött Rómába, hogy SOL Leó huszonötéves pápai jubileuma alkalmából kifejezze ragaszkodását a katolikus egyház feje iránt. A középiskolai ifjúság jobbára a szerzetesi gimnáziumokból került ki és tanárai vezetése mellett tette meg az emlékezetes utat. A zarándoklatot egyébként a Szent Imre-egyesület rendezte. A legünnepiesebb momentum a tegnapi szentmise és a mai vatikáni fogadás volt. Husvétvasárnapján a Szent Péter bazilika Mária-oltáránál Zichy Gyula gróf, a pápa kamarai titkára szentmisét mondott, utána pedig magyar szentbeszédet, melyben Zichy gróf rendkívül melegen üdvözölte a magyar ifjúságot, mint szine-virágját szent hazánknak, melyet Szent István király örök kapcsolatba hozott a római egyházzal. Mise közben egy protestáns ifjú, ki áttért a katolikus egyházba, letette a hitvallást. Az ifjúság a mise alatt szebbnél-szebb magyar egyházi dalokat énekelt. A pápa, mint már említettük, húsvéthétfőn fogadta a magyarokat. Több magyar előkelőség, férfiak és hölgyek egyaránt, voltak tanúi a meleg és lelkes fogadásnak, melyet tudtommal Zichy Gyula gróf készített elő a Vatikánban a magyar ifjúság feledhetetlen emlékezetére. A magyarok a szixtusi kápolnát egészen megtöltötték, kivülök csak néhány idegen nemzetbeli vehetett részt a fogadásban. A pápa pont délben érkezett a kápolnába a szedia gesztatorián, viharos éljenzés és taps mellett. A kilencvenkét éves aggastyán székében ismételten fölállva, nyájas mosolylyal osztotta jobbra-balra áldását. A kápolna oltára előtt karosszékbe ült és közel tíz percig beszélt latin nyelven. Bár szavait kevesen értették meg, mégis élénk, széles gesztusa, a szavak nyomós hangoztatása, eléggé érces mély hangja, mélytüzü tekintete és szellemes arckifejezése rendkívüli hatást tettek mindenkire. Kétséget nem szenved, hogy ez aggastyán egyéni kiválóságát még akkor is teljes mértékben kellene éreznünk, ha nem ülne a pápai trónon. Rövid beszéde alatt is kitűnt, hogy még mindig föltétlenül rendelkezik a szónoki hatás eszközeivel. Mikor a magyarokat emlegette, mosolygó tekintetével a mellette álló Zichy Gyula grófhoz fordult, aki úgy látszik, igen szimpatikusan, szerencsével és ránk nézve talán nem minden nyereség nélkül képviseli a magyarságot a pápai trón mellett. A pápa beszédét Zichy Gyula gróf tolmácsolta azzal a bevezetéssel, hogy a szent atya nem bírja drága hazánk nyelvét, tehát at bízta meg, hogy fejezze ki ő szentsége változatlan jóindulatát és szeretetét a magyarok iránt és hogy kösse a magyar ifjúság lelkére a ragaszkodást az egyházhoz és az üldözött katolicizmus védelmét. A magyarok viharos éljenzéssel és tapssal válaszoltak. Aztán következett egyesek tisztelgése és kéz- meg lábcsókra való bocsátása, mialatt folyton hangzott a magyar ének. A többi közt Kölcsey himnuszát is énekelték. A fogadás a pápa áldásával és a pápa mellett történt lelkes tüntetéssel végződött. (Goluhovszki nejének kitüntetése.) Bécsből jelentik: A Wiener Ztg. mai számában közli, hogy a király Goluhovszki Agenomé grófnénak, születettMurat Anna hercegnőnek az Erzsébet-rend nagykeresztjét adományozta. Goluhovszki neje csillagkeresztes és palotahölgy. (A pipa és a montenegrói fejedelem.) Zágrábiél táviratozzák nekünk. A montenegrói fejedelem üdvözlő táviratot küldött a pápának jubileuma s a San Girolamo kérdés szerencsés megoldása alkalmából. A pápa sajátkezű levelében köszönte meg a fejedelemnek ezt a figyelmét. Az itteni klérus erősen agitál, hogy Horvátországból, Szlavóniából, Boszniából és Dalmátországból egyetlen zarándok-társaság se menjen Rómába a pápa üdvözlésére. (József királyi herceg költözik.) József királyi herceg eddig Budapesten a Várban, a Szent György-téren levő palotájában lakott. Most azonban kiköltözik régi házából s a honvédfőparancsnoksági palotában fog lakni, ahol már csaknem egy évvel ezelőtt berendezték új szállását. A királyi herceg palotáját átengedi az udvarnak s kárpótlást is kap érte, az adásvételi egyezséget a király hozzájárulásával csinálták meg. A királyi hercegi palota egyelőre a királyi vár építési irodáinak elhelyezésére szolgál, az építkezés után pedig az udvarnagyi hivatal fog ide költözni. A Szent György-teret ugyanis nemsokára szabályozzák s akkor a palota első kapuján, amelyik a térre nyílik, kocsival nem lehet majd közlekedni. Ezt a kaput a királyi herceg kiköltözése után egyelőre el is zárják s a palotának a Krisztinavárosra néző hátsó bejáratát használják. (Rhodes Cecil végrendelete.) Megírtuk, hogy Rhodes Cecil vagyonának jelentékeny részét az összes angol , gyarmatokon alapítandó iskolákra hagyta. A Daily Mail most arról értesül, hogy a végrendelkező kijelentett akaratához képest ezekben az általa alapított iskolákban az imperialisztikus eszmék ápolására fogják tanítani az angol fiatalságot. (Egy postatiszt jubileuma.) Bogáry Gyula posta- és távirótiszt ma ülte meg szolgálatának harminc éves fordulóját. Ez alkalomból hivatalnoktársai melegen üdvözölték és diszes emléktárgyat ajándékoztak neki. (Kossuth serlege.) Az Országos Honvédegyesület ma egy gazdagon aranyozott porcellánserleget küldött Halmos polgármesternek a fővárosi muzeum számára. A serlegen ez a fölirás van: Kossuth Lajosnak. A hongyülési ifjúság. Az egyesületnek özvegy Bisoff Anna küldte a serleget Kőszegről. Levelében azt irja Bisoff Anna, hogy 1849-ben egy Ivánszky nevű menekülőtől kapta a serleget, hogy őrizze meg. Mostaniig meg is őrizte, hanem most már hetvenhárom esztendős és nem akarja, hogy halála után idegen kézbe kerüljön a serleg. (Házasság.) Lenkei Zsigmond, a Budapesti Hírlap főtisztviselője, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének jegyzője, tartalékos hadnagy, eljegyezte Stein Elza kisasszonyt, Stein Lipót floridsdorfi gyáros leányát. Blum Samu Jekelfalváról eljegyezte Herschkovits Banni kisasszonyt Homonnán. Majercsák Tamás kracsáni postamester házasságot kötött Nemessányi Vilma úrhölgygyel, Nemessányi János és neje Chovancsák Anna leányával. Hirsch Antal fűszerkereskedő eljegyezte Pollák Gizuska kisasszonyt Győrből. Egri Pirity Lajos, m. kir. pénzügyi irodatiszt eljegyezte Vörös Gizellát Zalaegerszegen. Némedy Mátyás, aNépszínház tagja, március 31-én eljegyezte Sinka Ilona kisasszonyt, Sinka Ármin kávés leányát Budapesten. Rács Zoltán eljegyezte Kirchhofer Mariskát Győrött. (A nemzetközi békekongresszus.) Monakóban ma nyitották meg a XI. nemzetközi békekongresszust. A megnyitáson ott volt a monakói fejedelem is. Számos szónok beszélt, köztük Luttner bárónő (Ausztria) és Türr tábornok (Magyarország.) Este a fejedelmi palotában fogadás volt. — (Rekviem Atzél Béla báróért.) Ma voltAtzél Béla báró halálának évfordulója. Ebből az alkalomból Müller Antal, az Országos Kaszinó és a Park-Klub vendéglőse a belvárosi templomban rekviemet szolgáltatott. — (Egy dohánygyári igazgató kitüntetése.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Milde József kir. tanácsosnak, a budapest-óbudai dohánygyár igazgatójának saját kérésére történt nyugalmazása alkalmából, sok évi jeles és hasznos szolgálata elismeréséül a Ferenc József-rend tisztikeresztjét adományozta. (Nagy idők tanúi.) Megemlékeztünk tegnap tassi Végh Bertalan negyvennyolcas ezredes elhunytáról. Tassi Végh Bertalan egyik számottevő katonája volt a szabadságharcnak. Már tizenöt esztendős korában a 2. huszárezrednél szolgált mint hadapród, 1831-ben magyar testőr volt, 1836-tól kezdve pedig főszázados a 8. huszárezrednél. A szabadságharcban mint honvédtiszt 1848 július elsején vette kezébe a fegyvert, 1849-ben augusztus 21-én tette le Paskievics orosz főparancsnok előtt. Mint huszárezredes küzdötte végig a szabadságharcot a 7. huszárezrednél s karsegéd volt Vécsey Károly gróf tábornok mellett. Részt vett minden ütközetben, igy Arad vára ostromában és a temesvári csatában is. Az osztrák halálra ítélte, de az ítéletet kegyelemből tiz évi, vasban eltöltendő várfogságra, vagyontól, hivataltól és az érdemjelektől való megfosztásra változtatták. Fogságot egész 1852 julius 15-ig szenvedett, a mikor kegyelmet kapott. Akkor hazajött s tevékeny részt vett a közéletben s együtt volt Deák Ferenccel az első magyar általános biztosító társaság megalakulásánál. Az intézetnek hosszú időn át erdélyrészi fővezetője volt s Kolozsváron az utolsó évekig részt vett minden hazafias mozgalomban. Része volt az Országos Történelmi Ereklyemuzeum megalapításában is s a muzeum-egyesületnek tiszteletbeli elnöke volt. A szabadságharcról számos érdekes cikket is irt. A szabadságharc egy másik érdemes katonája is meghalt a minap: Lovassy Szakáll István 1848 - 49-iki kitüntetett honvédszázados. Lovassy Szakáll István március 31-én halt meg Kisújszálláson, nyolcvankét esztendős korában. Földbirtokos volt s évek hosszú során át tagja Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye közigazgatási bizottságának. (A földművelők országos értekezlete.) A szocialisták tegnapi kongresszusa után értekezletre gyűltek össze a városligeti Hermina-kertben a földművelők. Harminchat községből negyvennyolc küldött vett részt a gyűlésen. Fölolvasták az országos bizottság jelentését, amely konstatálja, hogy eddig vagy ötszáz községben vannak szocialista földművelők. A küldöttek jelentést tettek a szervezkedés állásáról. Valamennyien panaszkodtak a hatóságok üldözése miatt. Elhatározták, hogy a földművelők is résztvesznek a választói jog érdekében megindított népszavazásban, hogy mozgalmat indítanak a tartalék avató csapatok megszüntetésére, hogy részt vesznek a községi választásokban. Mint meg nem valósítható tervet, elvetették azt az indítványt, hogy az aratószerződésben mindenütt belevegyék az általános választói jog követelését. Kimondták, hogy a kisbirtokosokat befogadják a szocialista mezőgazdasági munkások szervezetébe. Az értekezlet éjjel egy órakor ért véget. (Ajándék a váci siketnémáknak.) A váci királyi országos siketnéma-intézet, mely ez évben üli meg fönnállásának századik évfordulóját, becses ajándékot kapott Wlassics Gyula kultuszminisztertől. Az intézet alapítója, jórészt Chazár András gömörvármegyei földbirtokos ugyanis nagy könyvtárat hagyott hátra, melyet azóta rendelkezése szerint a rozsnyói ágostai evangélikus esperesség kezelt. Háromezer kötet van ebben a könyvtárban. Akad közte Chazárnak mintegy harminc kötetnyi kézirata is. Chazár a múlt század elején jótékonysága mellett erős harcosa volt a szabadság s egyenlőség eszméinek. Wlassics miniszter megszerezte a híres könyvtárt s a váci intézetnek adományozta, hova, mint levelezőnk irja, megőrzés végett a hét folyamán szállítják el Rozsnyóról. (Gyászrovat.) Ivánfalvi Patrubány Laura április elsején hetvenegy éves korában meghalt Budapesten. Elhunytát kiterjedt rokonság gyászolja. Holttestét holnap délután temetik el a kerepesi úti temetőben lévő családi sírboltban. Özvegy Márkus Ágostonná, született Bohács Róza, néhai Márkus Ágoston bányatanácsos özvegye, postamesternő, életének ötvenharmadik, postamesteri működésének huszonötödik évében meghalt Nagy- Bocskón. Abt Antal, a kolozsvári egyetemen a fizika tanára ma hetvennégy éves korában meghalt Kolozsvárott. Budapesten temetik el, ahová holnap szállítják. Az elhunyt 1872 óta tanított a kolozsvári egyetemen, ahol nagyon szerették jó szívéért. Magyar és külföldi folyóiratokban megjelent számos értekezésén kívül több szakkönyvet is irt. Hatvani Gaál Adorján műépítő, a felső ipariskola tanára és a Botoklub tiszteleti elnöke rövid betegség után április elsején 39 éves korában elhunyt Budapesten. Kiváló tanerő és szakember volt. Az elhunytban Gaál Tibor fiumei kormányzóhelyettes öcscsét gyászolja. Temetése április 3-án délután negyed fél órakor lesz a Mária utca 19. számú gyászházból. Strigovics Funták Dezső fővárosi tisztviselő ötvennégy éves korában meghalt Újpesten. Elhunytát özvegye, született Ott Irma és kiterjedt rokonság gyászolja. Sirch Károly lakatosmester, VII. kerületi választmányi tag március 31-én hatvankét éves korában meghalt Budapesten. Temetése ma délután volt. Ikafalvi Dombi Erzsébet hatvanhárom éves korában, meghalt Kolozsváron. Merényi Lajos kegyesrendi áldozópap és podolini gimnáziumi tanár április 2-án életének ötvenegyedik, szerzetesi életének harmincötödik évében meghalt Budapesten. (Ritka vadászzsákmány.) Néhány évvel azelőtt muflonokat telepítettek hazánk északi megyéibe, a honnét azok elterjedtek és most különösen Nyitra- és Barsmegyékben találhatók. Tavaly Bolla altábornagy és most újabban Apponyi Gyula gróf, meg Pajácsevics Miklós gróf lett belőlük néhány szép példányt, amelyeket Lendl Adolf dr. budai intézetében kitömettek. (Egy volt miniszter kalandja.) Paksból jelentik. Az Oran-ban ülésező földrajzi kongresszus tagjainak tegnap a tanácskozás alkalmával egy kis meglepetésben volt részük. Tanácskozás közben a hallgatóság köréből egyszerre előlépett egy fiatal hölgy, megtámadta és inzultálta a kongresszus elnökét, Hanotaux volt francia külügyminisztert. Az