Budapesti Hírlap, 1902. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-03 / 91. szám

1902. április 3. BUDAPESTI KERLAP. (91. sz.) nagya, Seckendorf gróf és Hohenau gróf szárnysegéd fogja Angliába kisérni. Az angol király meghívására Henrik herceg neje is Angliába utazik a koronázásra.­­ (A hesszeni nagyhercegbe.) Kóburgból táviratoztak nekünk: Viktória Melitta hercegnő, a hesszeni nagyherceg elvált felesége állandóan Kó­­burgban fog lakni és itt külön udvartartást fog ma­gának berendezni.­­ (Magyarok a pápánál.) Rómából írja tu­dósítónk : A pápa húsvéthétfőn délben fogadta a magyar tanuló ifjúság hódolatát a szixtusi kápolná­ban. Körülbelül négyszáz középiskolai és egyetemi ifjú jött Rómába, hogy SOL Leó huszonötéves pápai jubileuma alkalmából kifejezze ragaszkodását a katolikus egyház feje iránt. A középiskolai ifjúság jobbára a szerzetesi gimnáziumokból került ki és tanárai vezetése mellett tette meg az emlékezetes utat. A zarándoklatot egyébként a Szent Imre-egye­­sület rendezte. A legünnepiesebb momentum a teg­napi szentmise és a mai vatikáni fogadás volt. Husvét­­vasárnapján a Szent Péter bazilika Mária-ol­táránál Zichy Gyula gróf, a pápa kamarai titkára szent­misét mondott, utána pedig magyar szentbeszédet, melyben Zichy gróf rendkívül melegen üdvözölte a magyar ifjúságot, mint szine-virágját szent hazánk­nak, melyet Szent István király örök kapcsolatba hozott a római egyházzal. Mise közben egy protes­táns ifjú, ki áttért a katolikus egyházba, letette a hitvallást. Az ifjúság a mise alatt szebbnél-szebb magyar egyházi dalokat énekelt. A pápa, mint már említettük, húsvéthétfőn fogadta a magyarokat. Több magyar előkelőség, férfiak és hölgyek egy­aránt, voltak tanúi a meleg és lelkes fogadásnak, melyet tudtommal Zichy Gyula gróf készített elő a Vatikánban a magyar ifjúság feledhetetlen em­lékezetére. A magyarok a szixtusi kápolnát egészen megtöltötték, kivülök csak néhány idegen nemzet­­beli vehetett részt a fogadásban. A pápa pont délben érkezett a kápolnába a szedia gesztatorián, viharos éljenzés és taps mellett. A kilencvenkét éves ag­gastyán székében ismételten fölállva, nyájas mo­­solylyal osztotta jobbra-balra áldását. A kápolna ol­tára előtt karosszékbe ült és közel tíz percig beszélt latin nyelven. Bár szavait kevesen értették meg, mégis élénk, széles gesztusa, a szavak nyomós hangoztatása, eléggé érces mély hangja, mélytüzü tekintete és szellemes arckifejezése rendkívüli hatást tettek min­denkire. Kétséget nem szenved, hogy ez aggastyán egyéni kiválóságát még akkor is teljes mértékben kellene éreznünk, ha nem ülne a pápai trónon. Rö­­vid beszéde alatt is kitűnt, hogy még mindig föl­tétlenül rendelkezik a szónoki hatás eszközeivel. Mi­kor a magyarokat emlegette, mosolygó tekintetével a mellette álló Zichy Gyula grófhoz fordult, a­ki úgy látszik, igen szimpatikusan, szerencsével és ránk nézve talán nem minden nyereség nélkül kép­viseli a magyarságot a pápai trón mellett. A pápa beszédét Zichy Gyula gróf tolmácsolta azzal a beve­zetéssel, hogy a szent atya nem bírja drága hazánk nyelvét, tehát at bízta meg, hogy fejezze ki ő szent­sége változatlan jóindulatát és szeretetét a magya­rok iránt és hogy kösse a magyar ifjúság lelkére a ragaszkodást az egyházhoz és az üldözött katoli­cizmus védelmét. A magyarok viharos éljenzéssel és tapssal válaszoltak. Aztán következett egyesek tisz­telgése és kéz- meg lábcsókra való bocsátása, mi­alatt folyton hangzott a magyar ének. A többi közt Kölcsey himnuszát is énekelték. A fogadás a pápa áldásával és a pápa mellett történt lelkes tüntetés­sel végződött.­­ (Goluhovszki nejének kitüntetése.) Bécs­­ből jelentik: A Wiener Ztg. mai számában közli, hogy a király Goluhovszki Agenomé grófnénak, született­­Murat Anna hercegnőnek az Erzsébet-rend nagy­­keresztjét adományozta. Goluhovszki neje csillagke­­resztes és palotahölgy.­­ (A pipa és a montenegrói fejedelem.) Zágrábiél táviratozzák nekünk. A montenegrói fe­jedelem üdvözlő táviratot küldött a pápának jubi­leuma s a San­ Girolamo kérdés szerencsés megoldása alkalmából. A pápa sajátkezű levelében köszönte meg a fejedelemnek ezt a figyelmét. Az itteni klérus erő­sen agitál, hogy Horvátországból, Szlavóniából, Bosz­niából és Dalmátországból egyetlen zarándok-társa­ság se menjen Rómába a pápa üdvözlésére.­­ (József királyi herceg költözik.) József királyi herceg eddig Budapesten a Várban, a Szent György-téren levő palotájában lakott. Most azonban kiköltözik régi házából s a honvédfőparancsnoksági palotában fog lakni, a­hol már csaknem egy évvel ezelőtt berendezték új szállását. A királyi herceg palotáját átengedi az udvarnak s kárpótlást is kap érte, az adásvételi egyezséget a király hozzájárulásá­val csinálták meg. A királyi hercegi palota egyelőre a királyi vár építési irodáinak elhelyezésére szolgál, az építkezés után pedig az udvarnagyi hivatal fog ide költözni. A Szent György-teret ugyanis nem­sokára szabályozzák s akkor a palota első kapuján, a­melyik a térre nyílik, kocsival nem lehet majd közle­kedni. Ezt a kaput a királyi herceg kiköltözése után egyelőre el is zárják s a palotának a Krisztinavárosra néző hátsó bejáratát használják.­­ (Rhodes Cecil végrendelete.) Megírtuk, hogy Rhodes Cecil vagyonának jelentékeny részét az összes angol , gyarmatokon alapítandó iskolákra hagyta. A Daily Mail most arról értesül, hogy a vég­­rendelkező kijelentett akaratához képest ezekben az általa alapított iskolákban az imperialisztikus eszmék ápolására fogják tanítani az angol fiatalságot.­­ (Egy postatiszt jubileuma.) Bogáry Gyula posta- és távirótiszt ma ülte meg szolgálatának harminc éves fordulóját. Ez alkalomból hivatalnok­társai melegen üdvözölték és diszes emléktárgyat aján­­dékoztak neki.­­ (Kossuth serlege.) Az Országos Honvéd­egyesület ma egy gazdagon aranyozott porcellán­­serleget küldött Halmos polgármesternek a fővárosi muzeum számára. A serlegen ez a fölirás van: Kossuth Lajosnak. A hongyülési ifjúság. Az egyesület­nek özvegy Bisoff Anna küldte a serleget Kőszegről. Levelében azt irja Bisoff Anna, hogy 1849-ben egy Ivánszky nevű menekülőtől kapta a serleget, hogy őrizze meg. Mostaniig meg is őrizte, hanem most már hetvenhárom esztendős és nem akarja, hogy halála után idegen kézbe kerüljön a serleg.­­ (Házasság.) Lenkei Zsigmond, a Buda­pesti Hírlap főtisztviselője, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének jegyzője, tartalékos hadnagy, eljegyezte Stein Elza kisasszonyt, Stein Lipót flo­­ridsdorfi gyáros leányát. Blum Samu Jekelf­alváról eljegyezte Hersch­­kovits Banni kisasszonyt Homonnán. Majercsák Tamás kracsáni postamester házas­ságot kötött Nemessányi Vilma úrhölgygyel, Nemes­sányi János és neje Chovancsák Anna leányával. Hirsch Antal fűszerkereskedő eljegyezte Pollák Gizuska kisasszonyt Győrből. Egri Pirity Lajos, m. kir. pénzügyi irodatiszt eljegyezte Vörös Gizellát Zalaegerszegen. Némedy Mátyás, a­­Népszínház tagja, március 31-én eljegyezte Sinka Ilona kisasszonyt, Sinka Ár­min kávés leányát Budapesten. Rács Zoltán eljegyezte Kirchhofer Mariskát Győrött.­­ (A nemzetközi békekongresszus.) Mona­kóban ma nyitották meg a XI. nemzetközi békekon­­gresszust. A megnyitáson ott volt a monakói fejede­lem is. Számos szónok beszélt, köztük Luttner bárónő (Ausztria) és Türr tábornok (Magyarország.) Este a fejedelmi palotában fogadás volt. — (Rekviem Atzél Béla báróért.) Ma volt­­Atzél Béla báró halálának évfordulója. Ebből az al­kalomból Müller Antal, az Országos Kaszinó és a Park-Klub vendéglőse a belvárosi templomban rek­viemet szolgáltatott. — (Egy dohánygyári igazgató kitüntetése.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Milde József kir. tanácsosnak, a budapest-óbudai dohány­gyár igazgatójának saját kérésére történt nyugalma­­zása alkalmából, sok évi jeles és hasznos szolgálata elismeréséül a Ferenc József-rend tisztikeresztjét ado­mányozta.­­ (Nagy idők tanúi.) Megemlékeztünk teg­nap tassi Végh Bertalan negyvennyolcas ezredes el­­hunytáról. Tassi Végh Bertalan egyik számottevő katonája volt a szabadságharcnak. Már tizenöt esz­tendős korában a 2. huszárezrednél szolgált mint hadapród, 1831-ben magyar testőr volt, 1836-tól kezdve pedig főszázados a 8. huszárezrednél. A sza­badságharcban mint honvédtiszt 1848 július elsején vette kezébe a fegyvert, 1849-ben augusztus 21-én tette le Paskievics orosz főparancsnok előtt. Mint huszárezredes küzdötte végig a szabadságharcot a 7. huszárezrednél s karsegéd volt Vécsey Károly gróf tábornok mellett. Részt vett minden ütközetben, igy Arad vára ostromában és a temesvári csatában is. Az osztrák halálra ítélte, de az ítéletet kegyelemből tiz évi, vasban eltöltendő várfogságra, vagyontól, hivatal­tól és az érdem­jelektől való megfosztásra változtatták. Fogságot egész 1852 julius 15-ig szenvedett, a mikor kegyelmet kapott. Akkor hazajött s tevékeny részt vett a közéletben s együtt volt Deák Ferenccel az első magyar általános biztosító­ társaság megalakulásá­nál. Az intézetnek hosszú időn át erdélyrészi főveze­tője volt s Kolozsváron az utolsó évekig részt vett minden hazafias mozgalomban. Része volt az Orszá­gos Történelmi Ereklyemuzeum megalapításában is s a muzeum-egyesületnek tiszteletbeli elnöke volt. A szabadságharcról számos érdekes cikket is irt. A szabadságharc egy másik érdemes katonája is meghalt a minap: Lovassy Szakáll István 1848 - 49-iki kitüntetett honvédszázados. Lovassy Szakáll István március 31-én halt meg Kisújszálláson, nyolcvankét esztendős korában. Földbirtokos volt s évek hosszú során át tagja Jász-Nagy-Kun-Szolnok­­megye közigazgatási bizottságának.­­ (A földművelők országos értekezlete.) A szocial­isták tegnapi kongresszusa után értekezletre gyűltek össze a városligeti Hermina-kertben a föld­művelők. Harminchat községből negyvennyolc kül­dött vett részt a gyűlésen. Fölolvasták az országos bi­zottság jelentését, a­mely konstatálja, hogy eddig vagy ötszáz községben vannak szoci­alista földműve­lők. A küldöttek jelentést tettek a szervezkedés állá­sáról. Valamennyien panaszkodtak a hatóságok üldö­zése miatt. Elhatározták, hogy a földművelők is részt­­vesznek a választói jog érdekében megindított nép­szavazásban, hogy mozgalmat indítanak a tartalék avató­ csapatok megszüntetésére, hogy részt vesznek a községi választásokban. Mint meg nem valósítható tervet, elvetették azt az indítványt, hogy az arató­szerződésben mindenütt belevegyék az általános vá­lasztói jog követelését. Kimondták, hogy a kisbirto­kosokat befogadják a szocialista mezőgazdasági mun­kások szervezetébe. Az értekezlet éjjel egy órakor ért véget.­­ (Ajándék a váci siketnémáknak.) A váci királyi országos siketnéma-intézet, mely ez év­ben üli meg fönnállásának századik évfordulóját, be­cses ajándékot kapott Wlassics Gyula kultuszminisz­tertől. Az intézet alapítója, jórészt Chazár András gömörvármegyei földbirtokos ugyanis nagy könyv­tárat hagyott hátra, melyet azóta rendelkezése sze­rint a rozsnyói ágostai evangélikus esperesség ke­zelt. Háromezer kötet van ebben a könyvtárban. Akad közte Chazárnak mintegy harminc kötetnyi kézirata is. Chazár a múlt század elején jótékony­sága mellett erős harcosa volt a szabadság s egyen­lőség eszméinek. Wlassics miniszter megszerezte a híres könyvtárt s a váci intézetnek adományozta, hova, mint levelezőnk irja, megőrzés végett a hét folyamán szállítják el Rozsnyóról.­­ (Gyászrovat.) Ivánfalvi Patrubány Laura április elsején hetvenegy éves korában meghalt Bu­dapesten. Elhunytát kiterjedt rokonság gyászolja. Holttestét holnap délután temetik el a kerepesi­ úti temetőben lévő családi sírboltban. Özvegy Márkus Ágostonná, született Bohács Róza, néhai Márkus Ágoston bányatanácsos özvegye, postamesternő, életének ötvenharmadik, postamesteri működésének huszonötödik évében meghalt Nagy- Bocskón. Abt Antal, a kolozsvári egyetemen a fizika ta­nára ma hetvennégy éves korában meghalt Kolozs­várott. Budapesten temetik el, a­hová holnap szállít­ják. Az elhunyt 1872 óta tanított a kolozsvári egyete­men, a­hol nagyon szerették jó szívéért. Magyar és külföldi folyóiratokban megjelent számos értekezésén kívül több szakkönyvet is irt. Hatvani Gaál Adorján műépítő, a felső ipar­iskola tanára és a Botoklub tiszteleti elnöke rövid be­tegség után április elsején 39 éves korában elhunyt Budapesten. Kiváló tanerő és szakember volt. Az el­hunytban Gaál Tibor fiumei kormányzóhelyettes öcs­­csét gyászolja. Temetése április 3-án délután negyed­ fél órakor lesz a Mária­ utca 19. számú gyászházból. Strigovics Funták Dezső fővárosi tisztviselő ötvennégy éves korában meghalt Újpesten. Elhunytát özvegye, született Ott Irma és kiterjedt rokonság gyászolja. Sirch Károly lakatosmester, VII. kerületi választmányi tag március 31-én hatvankét éves ko­rában meghalt Budapesten. Temetése ma délután volt. Ikafalvi Dombi Erzsébet hatvanhárom éves korában, meghalt Kolozsváron. Merényi Lajos kegyesrendi áldozópap és po­­dolini gimnáziumi tanár április 2-án életének ötven­­egyedik, szerzetesi életének harmincötödik évében meghalt Budapesten.­­ (Ritka vadászzsákmány.) Néhány évvel azelőtt muflonokat telepítettek hazánk északi me­gyéibe, a honnét azok elterjedtek és most különösen Nyitra- és Barsmegyékben találhatók. Tavaly Bolla altábornagy és most újabban Apponyi Gyula gróf, meg Pajácsevics Miklós gróf lett belőlük néhány szép példányt, a­melyeket Lendl Adolf dr. budai intézeté­ben kitömettek.­­ (Egy volt miniszter kalandja.) Pak­sból jelentik. Az Oran-ban ülésező földrajzi kongresszus tagjainak tegnap a tanácskozás alkalmával egy kis meglepetésben volt részük. Tanácskozás közben a hallgatóság köréből egyszerre előlépett egy fiatal hölgy, megtámadta és inzultálta a kongresszus elnö­két, Hanotaux volt francia külügyminisztert. Az­ ­

Next