Budapesti Hírlap, 1902. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-24 / 112. szám

1902. április 24. BUDAPESTI KIRLAP. (112. sz.) megbízásából a tátralomnici kápolnába festett. A kép megáldása júniusban fog megtörténni nagy ün­nepség keretében. * (A turini kiállítás.) A turini nemzetközi iparművészeti kiállítást május tizedikén nyitja meg ünnepiesen az olasz király. Az Iparművészeti Társu­lat a minap küldte el az utolsó szállítmányt Turinba, a­hol erősen folyik a rendezés munkája. A magyar kiállítás anyaga tekintélyes és egészen be fogja töl­teni azt a nagy területet, melyet a rendezőség Ma­gyarország rendelkezésére bocsátott. Agyagiparunkat a Zsolnay-gyáron kívül Horti és Gr­óh tanárok mázas fazekas, Wartha Vince dr. műegyetemi tanár ezüst inkrusztációs zománcos edényei, Vögerl ma­jolikái és Vastagh György terrakotta állatmodelljei, textiliparunkat a pozsonyi szövőgyár, a torontáli szőnyeg­gyár, Koválszky Sarolta és Grünbaum Vil­mos szövött tárgyai és Mirkovszkyné égetett diszt bársonya fogják képviselni a kiállításon. Horti és Hibján tanárok, Huber Oszkár, Wittinger és Rappa­­port zománcos ékszereket s edényeket, a Beschorner­­gyár, Teles Ede, Damkó és Vastagh György szobro­kat, Fischhof Jenő bőrdiszmüvet, Gottermayer könyv­­kö­tődiszmimká­t, Sovánka Imre maratott üveget, Forreider és Schiller és Ludvigh Ede diszvasmunkát, Habits Antal cimbalmot, Kissling és a Kulcsár és társa cég pedig csillárt küldtek a kiállításra. Bútor­iparunkat a Horti, Faragó és Wiegand tanárok tervei után Máhunka, Lindner, Michi és a Bútor­csarnok műhelyeiben készült berendezések képviselik. Az Iparművészeti Iskola és az ipariskolák növendék­­kiállítással vesznek részt a magyar csoportban, mely­ben az Iparművészeti Múzeum is kiállítja modern műipari gyűjteményét. Az építészeti csoportban csak a Zala-Jámbor-Bálint-féle Erzsébet-emlékterv, a Telcs-Téri emlékterv akvarelljei, Komor Marcel zsidótemplom-terve és Lechner Ödön egyik terve sze­repelnek. A kiállításon Magyarországnak nem lesz állami képviselete, míg a többi államokat és Ausztriát is kormánybiztosok képviselik Turinban. * (Anonymus szobrának átvétele.) A király által a nemzetnek ajándékozott tíz szobor között van Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymus-nak a szobra, melynek mintázásával a végrehajtó bizottság Ligeti Miklós szobrászt bízta meg. Ligeti a Névtelent, a­kiről mindössze annyit tudunk, hogy pap volt, kámzsás barátruhában, padon ülve örökítette meg. Az előrehajló kámzsa majdnem egészen elfödi gondolkodó arcát. Egyik kezében h­óvesszőt tart, a másik kezén a krónika pihen. A teljesen kész minta megtekintésére ma megjelent a művész műtermében az országos képzőművészeti ta­nács. Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklésével ott voltak: Berzeviczy Albert, Romy Béla miniszteri ta­nácsos, Lippich Elek dr. miniszteri osztálytanácsos, Strobl Alajos, Zala György, Kallós Ede és Tóth István szobrászok, Lechner Ödön és Alpár Ignác mű­építészek. A bírálók a mintát sikerültnek ítélték. A tanács a szobor mintáját átvette és intézkedett ércbe­öntéséről. A szobor­bizottság újabban azt határozta el, hogy az emlékmű a Városligetben, a Széchenyi­­szigeten állíttassák föl, a­hol árnyékos fák között meg­felelő keretet kap. A talapzata márványból lesz, a fő­alak bronzból s elejére csupán ez a fölírás kerül: Gloriosissimi Belae Regis Nótarius. A szobrot ez év őszén, legkésőbb a jövő év tavaszán leplezik le. * (Justh Zsig­mondról.) Marbeau Eugene francia államtanácsos A történelem varázsa címen könyvet írt, a­melynek egyik fejezete a korán el­hunyt Justh Zsigmondnak Le livre de la pousta című művével foglalkozik, s róla ezt írja: Távolság és idő hézagot hagynak és tanul­mányozni egy idegen faj életmódját, a­melynek pol­gárosodása más éghajlat és más körülmények mellett ment végbe, majdnem egyenlő a történelem megírá­sával. Justh Zsigmond könyve bizonyára tetszést ara­tott korszakunkban, a­mely annyira vágyik a nem ismert új behatásokra. A munka: hódolat a nagy és szép Magyarországnak, melynek nemcsak erőteljes nemzetét, hanem jellemét is oly találóan ecsetelte. * (A külföldi képes levelezőlap.) A kül­földi képes levelezőlap kiküszöbölése érdekében az Iparművészeti Társulat végrehajtó­ bizottsága Ka­­docsa-Lippich Elek osztálytanácsos indítványára elha­tározta, hogy magyar művészek között pályázatot hir­det ujesztendei képes köszöntő-kártyákra és tájképes levelezőlapokra. * (A képviselőhöz uj termének freskói.) Az uj országház művészeti bizottságának tagjai: Tar­­kovich József államtitkár, Nyáry Jenő báró, Steindl Imre műegyetemi tanár, Ney Béla miniszteri taná­csos, Lotz Károly és Benczúr Gyula festőművészek ma délelőtt tizenegy órakor átvették Vajda Zsigmond két falfestményét, a koronázást és az 1848-iki országgyű­lést. A két kép a képviselők üléstermében, az elnöki emelvény fölött kap helyet. * (Irodalmi est.) A Bethlen Gábor-kör április 26-án, szombaton este hét órakor az ágostai evangé­likus főgimnázium dísztermében (Deák­ tér) ötödik irodalmi estéjét fogja megtartani. Közreműködők: Pekár Gyula, E- Nagy Géza, Várady Antal, Pillitz Imre és Kubinyi Imre. * (Iparművészeti pályázat.) Egyszerű, mo­dern és magyar stílusú gyermekruhára hirdet pályá­zatot az Iparművészeti Társulat. Lehet pályázni kész ruhával és rajzzal is. A társulat pályázatot hir­det továbbá konyhabútorok tervére is. A bútor fő­­kelléke, hogy egyszerű, hasznos és ízléses formájú legyen. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Kinevezés. A király Hrehuss Viktor dr. debreceni és Zöld Adorján dr. egri törvényszéki bí­rákat a budapesti ítélő táblához birákká nevezte ki, Perczel Ákos kaposvári törvényszéki bírónak pedig az ítélőtábla bírói címet és jelleget adományozta s saját kérésére a pécsi törvényszékhez helyezte át. — Harc egy jeggyár ellen. A budapesti esküdtbiróság ma folytatta a tárgyalást abban a saj­tóperben, melyet Schubert Sándor indított Sas Ár­min, a Mészárosok és Hentesek Lapjának kiadója ellen rágalmazásért és becsületsértésért. A perbeszé­deken volt a sor, s Vaisz Sándor dr. érdeme szerint méltatta Sas Ármin közérdekű kirohanását. Halom Dezső dr. védő a vádlott fölmentését kérte. Az esküd­tek Sas Ármint a rágalmazásban és becsületsértés­ben vétkesnek nyilvánították, s e verdikt alapján a sajtóbiróság két heti fogházra s 120 korona pénz­­büntetésre ítélte a vádlottat. Meghagyta neki to­vábbá a bíróság, hogy az ítéletet a Budapesti Hir­­lap-ban közzétegye. — A nábob hagyatéka. A ma kihallgatott tanuk­ kivétel nélkül Nagy Ákos javára vallottak. Az első tanú, Herman Manó kaposvári királyi járásbíró, elmondta, hogy egy alkalommal Körmenden találko­zott Nagy Mártonnal, a­ki éppen akkor készült Szlavóniába a Nagy Ákos fiával, Mártonnal. A tanú szemrehányó hangon mondotta az öregnek, hogy ta­lán horvátot akar nevelni a fiúból, a­mire Nagy Már­ton ezt felelte: — Tudod, a szlavóniai birtokom úgyis az övé lesz, azért jó, ha korán megtanulja a horvát nyelvet. Azt is tudja a tanú, hogy Nagy Márton meg akart házasodni, de letett erről a szándékáról, mikor Nagy Ákosnak, a­kit valamennyi rokona közt a leg­inkább szeretett, megszületett a második gyermeke. — Minek nősüljek, mondotta egy alkalommal a tanúnak, van már örökösöm, az Ákos két fia. Kovács Sebestyén Gyula nyugalmazott tanfel­ügyelő vallja, hogy Nagy Márton a rokonai közül Nagy Ákost szerette a legmelegebben s ennek két fiát ő neveltette. Nitzky József kaposvári kereskedő sertést vett az öregtől, a ki ez alkalommal azt mondotta neki, hogy a vagyonát Nagy Ákos két fiára hagyja.­­— Nagy embert csinálok belőlük, kivált a Mar­ciból, mondotta. Abból még követ is lesz, talán még bánus is. Kacskovics Boldizsár nyugalmazott aljárásbiró­­nak, a­ki Nagy Mártonnak nemcsak jó barátja, ha­nem rokona is volt, a végrendeletről lévén szó, az öreg ezt mondotta: — Összes vagyonomat Nagy Ákosra és Nagy Ferencre fogom hagyni, mert hiszen a vagyonom alapját a Nagy család egyik kanonok tagjától örö­költem. Ezt a vagyont fizetem vissza, s a kamat az lesz rá, a­mit én kerestem hozzá. Ugyanezt vallja Grünbaum Ignác kaposvári kereskedő, Rosenberg Miksa terménykereskedő és Schönauer Ferenc főgimnáziumi tanár. A délután folyamán is több tanút hallgattak ki, köztük Kovács Józsefet, a­kit a kadarkuti csendőr­ség jelentett be terhelő tanúnak. Azt vallotta, hogy Póré, az egyik végrendeleti tanú, május 26-án reg­gel öt órakor jelentette neki, hogy Nagy Márton meghalt. Elmondta azt is ez a tanú, hogy a­mikor ma reggel megérkezett, Bélái és a Nagy Ferenc házmes­tere várták a vasútnál, s kapacitálták, hogy ne vall­jon Nagy Ákos ellen. Az elnök kérdőre vonta Nagy Ferencet, hogy miért küldte ki a házmesterét a vasúthoz. Nagy Fe­renc azt felelte, hogy a szándéka emberséges volt. Azt akarta, hogy a kadarkutiak el ne széledjenek, s hogy jó helyet kapjanak a városban. A tárgyalást holnap folytatják. — A levélhordó gyilkosai. Kolozsvárról táviratozza tudósítónk. A délelőtti tárgyaláson az el­nök kiadta az esküdteknek a kérdéseket. Azután Csipkés Károly közvádló mondotta el beszédét, a­melyben kéri a vádlottak elitélését. A vádbeszéd után Váradi Aurél, Kunwald és Ötvös Lajos védők beszél­tek. Délután az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza és másfél órai tanácskozás után kihirdették a verdiktet. Friedrichet bűnösnek mondották a gyilkos­ságban és hétnél több szavazattal a rablás kísérletének bűntettében. Azonkívül bűnösnek mondották ki a Vaj­­dáné ellen elkövetett súlyos testi sértés vétségében. Szecsőt bűnösnek mondották a gyilkosságnak és a rablás kísérletének bűnrészességében. Szabó Istvánt a gyilkosságban és a rablás kísérletében mint bűnse­gédet marasztalták el. A verdikt kihirdetése után az ügyész Friedrichhel szemben a 278. szakasz alkalma­zását kéri, a többi vádlottal szemben is a törvény megfelelő szakaszainak alkalmazását. A vádlottak közül Friedrich rendkívül izgatott volt s a mikor az elnök megkérdezte, hogy tud-e mentségére valami enyhítő körülményt, csak annyit felelt, hogy majd a védője elmondja. Még a három védő beszélt, a­mi­vel a tárgyalás véget ért. Az ítéletet holnap délelőtt hirdetik ki. — Képviselők párbaja. Rakovszky István néppárti képviselő tavaly márciusban az Adria-vita idején kardpárbajt vívott Győrffy Gyula képviselő­vel a Fodor-féle vívóteremben. György a hüvelyk­ujján csekély sebet kapott, Rakovszky sértetlen ma­radt. A budapesti büntetőtörvényszék ma tárgyalta ezt a párbajt Szabó Géza elnöklésével. A tárgyaláson csak Rakovszky jelent meg. A bíróság Rakovszky Istvánt párviadal vétségéért három napi államfog­házra ítélte, a­miben a vádlott és az ügyész is meg­nyugodott. Minthogy azonban Rakovszky ellen másik jogerős ítélet is van párbaj miatt, az összbüntetés kiszabása végett újabb tárgyalás lesz. Újabb határ­napot tűznek ki Győrffy Gyula ellenében is, a­ki a mai tárgyaláson nem jelent meg. — A végvári mandátum. A Kúria második választási tanácsa ma délben hirdette ki az ítéletet a Gorove László dr. végvári képviselő ellen beadott petíció dolgában. A Kúria elfogadta Burger Árpád dr. védő előterjesztését s a petíciót elutasította oly megokolással, hogy a fölpanaszolt kegyes adomá­nyok nem tekinthetők vesztegetésnek, hogy az ete­tés és itatás igazolást nem nyert, sőt ellenkezőleg, kitűnt, hogy a tilalmi idő alatt etetés egyáltalán nem történt, a választási napon pedig a választók ellátása a törvényben megengedett határt túl nem lépte. Miután a kérvényben oly konkrét tények, me­lyek a választás megsemmisítését vonhatták volna maguk után, föl sem hozattak, a Kúria a bizonyítás elrendelésére sem talált alapot. Elvi jelentőségű a Kúria ez ítéleténél, hogy csak az első petíció tartal­mát vette alapul, mert az ítélet okaiban kimondta, hogy az új petícióban fölhozott újabb tényeket figye­lembe egyáltalán nem veheti, miután a törvény újabb semmiségi okok előterjesztését a megismételt kér­vényben meg nem engedi. — Párbaj: Szabadkáról jelentik: A szabadkai törvényszék ma tárgyalta ifjabb Vojnits Sándor országgyűlési képviselő és ifjabb Gálffy György kö­zött a múlt évi szeptember hónapban lefolyt párbaj ügyét. Vojnitsot a törvényszék hat napi, Gálffyt három hónapi államfogházra ítélte. — A­ki akasztófára vágyik. Az illavai fegyházból tavaly föltételes szabadságra küldték Horváth Kulpi József cigánykovácsot, a­kinek rabló­gyilkosság volt a bűne. Alig szívta a szabad levegőt, már újra föltámadt benne a gonosztevő s egy kővel agyonütötte a borostyánkői erdőben a hatvanhat éves Wéber Józsefet s elrabolta az aggastyán háromszáz koronáját. A szombathelyi törvényszék szándékos emberölés büntette miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte. Mikor megkérdezték, hogy megnyugszik-e az ítéletben, vagy pedig fölebbez, így válaszolt: — Minek küldenek megint börtönbe, miért nem akasztanak föl? A védő és a királyi ügyész semmiségi panaszt nyújtott be, de a Kúria ma Szentimrey Jernő biró előadása alapján elutasította panaszukat. S­PORT. * A bécsi futtatás. A holnapi programnak nincs valami különös vonzóereje, mert egyetlen díja sincs, a­mely még lefutása után is érdekelné a közön­séget. Legfölebb a víztorony-verseny adhatna némi ujjmutatást a jövőre, ha Lepke nem olyan könnyű teherrel indulna (521/s k.), a­melylyel csaknem lehe­tetlen megverni. Csak a második helyért lehet egy kis küzdelem Scharbe és High Leicestershire között. A st.-marxi díj a gyors lovak egész seregét fogja a start­hoz gyűjteni, a­melyek közül Ne engedj, Semptternal és Lucie lehet együtt a finisben. A Prafer-díjnak Vig vagy Originál, az 1200 méteres handikapnak Csízió vagy Gyopár, az 1600 méteres eladóversenynek Arimán vagy Quitt, a gátversenynek Geránium vagy Haide­­rose, az akadályversenynek Mr. John a valószínű nyerője. * Léghajózás. A Szalvátor Lipót kir. herceg védőségével működő Magyar Aéro-Klub május 1-én, csütörtökön reggel hét órakor tartja léghajófelszállás­sal egybekötött megnyitó-ünnepét a margitszigeti sport­telepen. * City and Bubarban-Handikap. Az Epi­somi lóversenytéren ma futották a Lincolnshire és Liverpooli mellett Anglia egyik legérdekesebb han­­dikapját, a City and Suburban Handikapot. A ver­seny favoritja Volodyvosky volt, ez azonban helyre sem jött be. Győztes lett a szintén fogadott First Principal, a második helyet az utóbb erősen fogadott The Solicitor foglalta el egy nagy outsider Bolldogle előtt. A részletes eredmény a következő: City and Suburban-Handikap: 2000 font. 2000 .

Next