Budapesti Hírlap, 1902. október(22. évfolyam, 269-299. szám)
1902-10-02 / 270. szám
8 idéje negyedszázados jubileumát. Nagy ovációkban volt része, elhalmozták babérkoszorúkkal, virággal, előadás után pedig pályatársai lakomát rendeztek tiszteletére, melyen egymást érték a művészt dicsérő felköszöntők. A vidéki direktorok táviratban üdvözölték a jubilánst. * (Wagner Rikárd barátnője.) Wesendenk Matild, Wagner Rikárd zürici barátnője, kinek oly nagy része volt Trisztán és Izolde alakulásában és megalkotásában, néhány nappal ezelőtt Gmundenban meghalt. Slúsz évvel élte túl Wagner Rikárdot, kinek élete legkeserűbb napjaiban vigasztalója, tanácsadója, s egyszersmind múzsája és ideálja volt. Wagnert akkor szerencsétlen első házassága Pláner Minnával végképp elkeserítette. Mint testileg-lelkileg elfásult, önmagával meghasonlott ember jött 1850-ben Zürichbe. Ott ismerkedett meg három asszonynyal: Heim Emíliával, egy karmester feleségével, Spyri Johanna írónővel és Wesendonck Matilddal. Ez utóbbi tette rá a legnagyobb hatást, Wagner sokat foglalkozott vele, s mondhatni, hogy ez ismeretségtől kezdve életének valósággal új korszaka indul meg. Dalaihoz a verseket ez az asszony írta, akihez közel tíz éven át a legideálisabb és legbensőbb baráti kötelék fűzte. Akkor készült a Niebelung prológja, a Bauer-szállóban esténként folytak a próbák, Liszt ült a zongoránál, Seim Emilia énekelt, Wesendonk Matild volt pedig a lelke minden összejövetelnek. Kilenc évig tartott ez az ismeretség, amelyet számos féltékeny jelenettel zavart meg Minna asszony, aki végre is botrányt provokált, melyre Wagner elhagyta Züriket. Hogy mennyire köznapi gondolkozású asszony lehetett.Pláner Minna, azt egy levele bizonyítja, amelyet ez időben egy drezdai barátnőjéhez irt. Dicsekszik benne.. b°gy micsoda nagy föltűnést keltett Züricben az ő föllépésével és a válópörrel. Trisztán és Izű idéről pedig,amelyet Wagner Wesendonk Matild barátsága inspirált, így nyilatkozik: émelygősen szerelmes, unalmas, utálatos egy pár. Érthető, miért vált el Wagner ezek után első feleségétől. Áthidalhatatlan arő tátongott köztük és mindegyiküknek a lelke egy más és más világé volt. * (Aradi színészet.) Zilahi Gyula társulata néhány nap múlva befejezi a nyári szezont a gyulai Erkel-színkörben, hol négy héten át a közönség osztatlan elismerésére és megelégedésére működött. Október 1-én nyílik meg az aradi színházi szezon, melynek sikere már most, a bérlet lezárása után biztosítottnak látszik. Zilahi kizárólag elismert, kiváló vidéki színészekből szervezte társulatát, melynek erőssége maga az igazgató és felesége, Zilahiné-Szinghoffer Vilma, énekesnői Parlaghy Kornélia, Karácsonyi Mariska, Rózsa Lili, drámai színésznői Porzsoltné, Oócz Aranka, Follinuszné, színészei Mari- Trázy Miklós, Sarkadi Aladár, Bejczy György. A műsort nagy gonddal állította össze az igazgató s tervbe vette a nagy operák szinrehozatalát is. Többek közt Lohengrint is előadják Aradon. A színház díszlettárát is teljesen fölújitották. A megnyitó előadáson Bartók Kendi Margitba, kerül szinre. * (A porosz kormány s az idegen színművészet.) A porosz kormány intézkedett, hogy ezentúl minden, Berlinben szereplő idegen színtársulat díszleteit és színpadi kellékeit megadóztassák, így csábítja az okos német az idegen művészeket a szék- és fővárosába. — Mikor fogunk mi az efféle édesgetésre gondolni ? * (Az Újságkiadók lapjának) legutóbbi száma ismét változatos, érdekes tartalommal jelent meg. A lap Róna Lajosnak Az újságszállítás tarifája című cikkelyével kezdődik, amelyben részletesen ismerteti a magyar tarifát, majd szól a külföldiekről is. A küzdelem a létért című cikk érdekesen ismerteti a párisi sajtóélet legujabbi szenzációját, a bukás szélén álló Matin ajándékosztogatását, majd pedig egy csomó hírben számol be több a sajtó szakembereit érdeklő eseményekről, dologról, valamint a külföldi és vidéki sajtóban előfordult változásokról. A lap szerksztője Ráhel László, a magyar újságkiadók országos szövetségének titkára, társszerkesztője Lenkei Zsigmond, a szövetség jegyzője. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, a Rökk Szilárd utca 4. szám alatt van; előfizetési ára egy évre 12 korona. * (Tompa-ünnep Eperjesen.) Az eperjesi Széchenyi-kör október 5-én nagyszabású ünnepet rendez Tompa Mihálynak, az eperjesi költői verseny egykori kiváló részesének emlékére. Az ünnepen, amelyre a fővárosból is több előkelőség megjelenését várják, Berzeviczy Albert dr., a kör alapító védője, Tompáról mond megemlékezést, Csengey Gusztáv alkalmi ódáját szavalja el, Máriássy Béla Tompa Eperjesen című művét adja elő s Horváth Ödön dr. jogakadémiai dékán a kör elnöke a védőhöz intéz köszönő beszédet. Közben a görög-katolikus tanítóképző intézet több énekszámot ad elő. Az ünnep után megtekintik a Tompa egykori lakóházába beillesztett emléktáblát. Ha az időjárás megengedi, az ünnep délutánján kirándulás lesz az erdei laknál emelt emlékoszlophoz, amelyet ez alkalommal a Széchenyi-kör előzetesen meg fog koszorúzni. * (Szilágy vármegye monográfiája.) A Wesselényi-szobor fölavatására Szilágy vármegye nagyszabású monográfiájából, a melyet Petri Mór irt, s a melyet a megye pazar módon, szép nyomásban, szép illusztrációkkal adott ki, megjelent a három első kötet. A megjelent kötetek adják: a megye általános történetét, a várak, a várbirtokosok és Zilah székváros történetét, végül a megyei községek történetét betűrendben. A befejező három kötet, amely még ebben az esztendőben szintén meg fog jelenni, befejezi az egyes községek történetét s hozni fogja a megye összes birtokos nemes családjait. A monográfiát a megye a Franklin-Társulatnál nyomatta s Budapesten a Franklin-Társulatnál, Zilahon pedig Seres Samu könyvkereskedésében kapható kötetenkint nyolc koronáért. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában is (VIII., Rökk Szilárd utca 4.) * (Tábori Róbert) a Megfagyott pezsgő című regényében főképpen az érdekes meseszövést dicsérjük, egyéb kiváló írói kvalitása mellett. Tábori Róbert minden megakadás, minden zökkenés nélkül szövi históriájának meglehetősen bonyolódott szövetét. Nem látszik meg rajta a modern írók erőlködése, kik csak egy alakkal tudnak egyszerre foglalkozni s mintha dróton rángatnák elő figuráikat, úgy mutatják be nekünk, hogy egyszerre mindig csak egyet láthatunk, egy iránt érdeklődhetünk. Hogy egy régi, de igaz és találó frázist használjunk, Tábori regényének levegője van. Egészséges, friss, üde levegője, melyben könnyedén, bátran és biztosan mozognak, nem a dróton rángatott figurák, hanem élő, eleven emberek. A mi modern irodalmunkban ezt, mint ritkaságot, illőnek tartjuk följegyezni. És csak azután szólunk az író nemes, tiszta, ideális életfölfogásáról. Loránd Margit képe mindnyájunknak lelkébe vésődött, kik a regény lapjairól megismertük. Pedig a szegény kis leánynyal nem is történik valami túlságos nagy dolog. Szeret, csalódik és elpusztul. Ennyi az egész. Ámde mindnyájunk lelkébe él valami ilyen tiszta, ártatlan kép valakiről, a kit ismertünk, ki kedves volt nekünk s a ki nem bírta túlélni azt a veszedelmes kort, melyben a szemről lehullik a gyermekhályog és szemtül szembe kell néznie az élet durvaságaival, kegyetlen igazságtalanságaival. Nem bírják elviselni, inkább meghalnak. Mi pedig szánjuk és irigyeljük őket. Szánjuk fiatal életüket, de csak addig, míg eszünkbe jut, nem jobb lett volna-e nekünk is elvégezni ama kikerülhetetlen leszámolást, mielőtt hozzáedződött volna lelkünk minden durvasághoz, minden rosszasághoz. Mielőtt még megtanultunk volna fájdalmainkon mosolyogni. Mindegy. Most már kibírtuk és túléltük a rázkódásokat, de sokan, kiknek életében szintén volt szépség és szomorúság, sokan fogunk ilyen méla sóhajtással gondolni a szegény, szerencsétlen kis leánykára. Tábori könyve Singer és Wolfner kiadásában jelent meg. Ára 1 korona. L. * (Képkiállítás Miskolcon.) Miskolcról jelentik: Az országos képzőművészeti társulat által rendezett műtárlatot Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nevében Kadocsa Lippich Elek ma délután ünnepiesen megnyitotta. A kiállítást a miskolci közművelődési egyesület kezdette és létrejöttén Tamnay alispán elnök és Szentpáli főtitkár fáradoztak. A kiállítás a vármegyeház dísztermében van, ahol százhuszonhárom festmény van kiállítva. A megnyitáson előkelő közönség volt jelen. * (Pályázat.) A Magyar Tanítók Turista- Egyesülete felejthetetlen királyaszonyunk erdei sétaútjainak leírására kétszáz koronás pályadíjat tűzött ki. Ismeretes, hogy Erzsébet királyné mily nagy kedvelője volt a szabad természetnek, ott élvezte boldogságát, majd ott keresett megnyugvást keserves fájdalmában. Ezeket a sétautakat óhajtja a Magyar Tanítók Turista-Egyesülete, szép magyarsággal, poétikusan leirva könyvbe gyűjteni. A beküldés határideje 1903 október elseje. A pályázaton bárki résztvehet. A pályaművek jeligés levéllel a Turista Közlöny szerkesztőségébe (VI., Szondy utca 45.) küldendők. BUDAPESTI HÍRLAP. (270. sz.) , 1902. október 2. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A zirci mandátum. A Kúrián Vavrik Béla elnök ma hirdette ki a határozatot a Zircen, néppárti programmal megválasztott Udvary Ferenc ellen beadott petíció dolgában. A Kúria elrendelte a vizsgálatot arra nézve, vajjon igaz-e a kérvénynek abbeli állítása, hogy Zircen, Dudaron és Rédén a képviselő jóvoltából nagy etetés-itatás folyt. A honvédelmi miniszter sajtópere. Két pincehelyi csendőr nemrégiben kitüntetést kapott a királytól. A Népszava című szocialista újság ez alkalomból azt írta, hogy ezek azok a csendőrök, akik a pincehelyi választásnál a nép közé lőttek s hét választót megöltek. „A gaztettet tehát tetézték egy másik gaztettel, így irt egyebek közt az említett újság, kitüntették a gyilkosokat“. A cikk miatt a királyi ügyészség a honvédelmi miniszter felhatalmazására a csendőrség megsértése és izgatás címén sajtópert indított. A zágrábi zavargás szervezői. Zágrábból táviratozzék, hogy a minapi zavargás rendezőinek bünpörében a törvényszék ma hirdette ki ítéletét. E szerint három embert 1—1 évi, öt embert 6—8 hónapi, három embert 6—6 hónapi, s egy embert 1 hónapi súlyos börtönre ítélt a bíróság. Frank joghallgató bünpörét holnap tárgyalják. — Zágrábból még a következőket jelentik nekünk: A zágrábi zendülés rendezői ellen való vizsgálat szenzációs fordulatot vesz. Az ügyész vádat fog tenni számos előkelő zágrábi polgár ellen, akiket azzal vádol, hogy a zendülőket pénzzel támogatták. Ma délelőtt hivatalos pecsétet tettek két szocialista újság szerkesztőségére, amelyek sem írni, sem olvasni nem tudó embereket jelentettek be felelős szerkesztőkül. A statárium még három hétig fog érvényben maradni; a tartományi kormánynak egyik tagja ma azt mondta, hogy a statáriumot azért nem lehet még most megszüntetni, mert a kormánynak biztos tudomása van arról, hogy bizonyos elemek még most is hajlandók zavarogni. — Az új polgári perrendtartás. A budapesti ügyvédi kamara választmánya véleményes jelentést írt a polgári perrendtartás törvényjavaslatáról. A jelentés százhat oldalon tárgyalja a javaslat előnyeit és hibáit és odakonkludál, hogy az ügyvédségre vonatkozó intézkedései sérelmesek s nemcsak az ügyvédi érdekek szempontjából, hanem általános igazságügyi okokból is mellőzendők. A bírói hatáskör dolgában azt kívánja, hogy a birtok-, telekkönyvi- és örökösödési ügyekben csak négyszáz korona értékig ítélhessenek a járásbíróságok. A kereskedelmi bíróságokat és a kereskedelmi ülnökök intézményét meg kell szüntetni, mert nem váltak be. A könyvkivonat szerint való illetőséget továbbra is fönt kell tartani közgazdasági érdekből. Kötelező ügyvédi képviseletet ajánl a jelentés az ezer koronát meghaladó pörökben, a váltópörökben pedig összegre való tekintet nélkül. A szegénység alapján pörlekedőket egyenesen a kamarákhoz kell utasítani, hogy ezzel elejét vegyék a merőben alaptalan,és szegényjogon folyó pöröknek. A felülvizsgálati eljárást, mint jogorvoslatot, ki kell hagyni a javaslatból, mert a sommás eljárásban sem vált be. Hasonlóképpen el kell törülni a fizetési meghagyás intézményét is, mert az sem vált be. A házassági pörökben sürgeti a kötelező ügyvédi képviseletet. A jelentés végül hangoztatja, hogy véleménye nem ütközik az igazságügyminiszter javaslatában követett rendszerbe, sem elvekbe, nem az ügyvédi kar szeparatisztikus érdekeit szolgálja, hanem általános nagy igazságügyi érdekeket s arra kéri a minisztert, hogy a parlamenti tárgyalások során a fölhozott eszméket tegye magáévá és vegye föl a törvényjavaslatba. — Korn Artur semmiségi panasza. Tavaly december elsején Korn Artur nagy-kikindai német újságában lendületes vers jelent meg, amely szinte sziporkázott a magyarság izzó gyűlöletétől. A vers azt a címet viselte, hogy jusson eszedbe, hogy német vagy s el volt mondva benne, hogy a magyarországi németséget szennyes áradat környezi s elsöpréssel fenyegeti. Résen legyen hát, mert legdrágább kincsétől, anyanyelvétől akarják megfosztani az idegenek. A szegedi esküdtbíróság gyűlöletre való izgatás miatt hat hónapi államfogházra ítélte a pángermán szerkesztőt, aki azóta egy más ügyben rászabott tizennégy hónapi fogházbüntetés elől megszökött. A szegedi esküdtszék ítélete ellen mindazáltal tíz pontba foglalva semmiségi panaszt nyújtott be a Kúriához. A többek közt fölpanaszolta, hogy tanuk gyanánt három halálos ellenségét hallgatták ki, továbbá azt is, hogy a cikket nem eredeti szövegében olvasták föl az esküdteknek, s azzal végezte, hogy elhibázott politika a németséget sajtópörökkel üldözni. A Kúria első büntető tanácsa Vörösmarty Béla másodelnök vezetésével ma a semmiségi panaszokat alaptalanoknak találta s vissza is utasította. Sima Ferenc, Sima Ferenc volt országos képviselő neve az utóbbi időben gyakran szerepelt a rendőri körözőlevelekben. Legutóbb az ügyészség ismét körözőlevelet adott ki ellene. Egy hírlapi közleményben rágalmazást követett el és miután a tárgyalásra nem jelent meg, az ügyészség elrendelte letartóztatását. A körözőlevélnek azonban aligha lesz eredménye, mert Sima most tudvalevőleg Amerikában van. — A milliomos végrendelete. Harmadéve meghalt Losoncon Wohl Herman földbirtokos, aki négy millió forintra rugó vagyonának általános örökösévé testvérének fiát, Wohl Aladárt tette. Az erről szóló végrendeletet a nábob egyik rokona, Rotman Hermanné megtámadta s annak érvénytelenítését kérte azon a cimen, hogy nem hiteles személy vette föl s hogy az egyik tanú elmebeli fogyatkozásánál fogva tanúnak alkalmatlan volt. A balassagyarmati törvényszék a kifogásokat alaptalanoknak találta, s a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a fölperes felebbezett. — A székesfejérvári uj igazságügyi palota. Székesfejérvárról írják nekünk: Az uj igazságügyi palota hivatalos átadása tegnap történt meg. A