Budapesti Hírlap, 1902. november (22. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-23 / 322. szám
14 BUDAPESTI HIElAP. (322. sz.) 1902. november 23. szintén revideálják a népiskolai hit- és erkölcstan tantervét. Kéri pedig a tanács még külön a zsidóés görög-keleti felekezetet, hogy az ő hittani oktatásukkal járó héber és ciril betűk tanulását, ha csak lehet, hagyják a második osztályra, hogy így az első osztályban a gyermek zavartalanul tanulhassa meg a magyar ábécét. — A pénztári tisztviselők fizetése. A fizetátrendezéskor a törvényhatóság megfeledkezett a pénztári tisztviselőkről. A tisztviselők nagyobb memorandumban kérték fizetésüknek a rendezését. A pénzügyi osztály ma előterjesztést tett a tanácsnak, amelyben méltányosnak mondja a pénztári tisztviselők kérelmét. A rendezés mindössze tízezer koronába kerül. Ingatlanforgalom a fővárosban. A főváros területén a lefolyt héten a következő ingatlan került átírás alá. A pesti oldalon: Beer Louis X. Jászberényi-ut 1. számú házának fele része Georgovits Györgyre, özv. Kutschenbach Sándorné lovagné VII. Csömöri-út 64. sz. házának fele része 28.000 koronáért Halder Ignác és nejére. Adler Henrik V. Visegrádi-utca 21. számú háza 50.000 koronáért Milkó Dezső dr. és nejére. Kk. Humayer Sándor és Erzsébet IX. Vaskapu utca 23. számú házának részei Humayer Mihályra (csere). Kutschenbach Sándor, lovag VII. Csömöri út 64. számú házának fele része 28.000 koronáért Haldek Ignác és nejére. Zwicker Simon és neje VI. Szondy-utca 28. számú háza 192.000 koronáért Zwack Ákosra. Utassy Ferencné Vili. Szilágyi-utca 2. számú házának fele része 32.600 koronáért Grósz Lipót dr. ügyvédre. Ernyei Vilma VII. Alsó-Rákoson fekvő 1976—77/7. hrsz. telke 5550 koronáért Weisz Gyulára. Ugyanannak VII. Alsó-Rákoson fekvő 1976—77/0. 39. 57. 61. hrsz. telke 13.830 koronáért Bleier Jónás és Vajda Mária. Weissenbacher Endre és neje VI. Andrássy-ut 62. számú háza 306.100 koronáért Pillicz Ignác dr.-ra. Klose József VIII. Karpfenstein-utca 5. számú házának fele része özv. Klose Józsefnéra (örökség). Bradetz András VIII. Koszoru-utca 9. számú házának fele része Elbert Borbálára (örökség). Nemes Nándor gróf VII. Kőfaragó-utca 5. számú háza kk. Nemes gróf testvérekre (örökség.) Beck Bernát VI. Béke-tér 8. számú házának fele része kk. Beck testvérekre (örökség). Gervay Emilia bárónő VII. Károly körút 13. számú házának fele része Sebastiani Hugó és testvéreire (örökség). Balázs testvérek X. Fertő-utca 8. számú házuknak ötheted része 6983 korona 80 fillérért Balázs Imrére. Eisele Ferencné VII. Nefelejts-utca 8. Számú háza 196.400 koronáért Mandl Manó és nejére. Sárkány Józsefné V. Eötvös-tér 2. számú házának fél része Sárkány testvérekre (örökség.) Drabant Pálné IV. Magyar-utca 52. számú házának része 1000 koronáért Pethő Sándorra. Kramplin, Emil VI. Izabella-utca 48. számú házának harmadrésze 26.000 koronáért Kramplin Ernőre, Hay Izidor VI. Podmaniczky utca 43. számú házának része Vasadi Gyulára (csere.) A budai oldalon: Róth Lajosné I. Németvölgyben fekvő 12788/1—2. hrsz. telke 7001 koronáért Weisz Páviánéra, Stadler Ferenc dr. I. Tábor utca 12. számú háza 16.000 koronáért Mondics Jenő és nejére. Strobl Lipót II. Medve utca 16. számú háza Strobl Ferencre (örökség.) Zauberer Ferenc I. Ácsköz 4. számú házának félrésze kiskorú Zauberer testvérekre (örökség.) Novák Ignác és neje I. Gellérthegyen,fekvő 13025/1. hrsz. telke 15.200 koronáért Szalay Lenkére. Holub János és neje II. Várhalom(lilőben fekvő 636). hrsz. telke 3784 koronáért Simon István és nejére. Mayer Ferenc és neje H. Szemlőhegyen fekvő 5934—36 hrsz. telkük 13.050 koronáért Frindt Antalra. Varga Imre I. Hadnagy utcában fekvő 868. hrsz. telke Varga testvérekre (örökség.), Pesti hazai első takarékpénztár ,1. Aranykakas utca 25. számú háza 38.000 koronáért Hirschler Sámuel és társaira. Stephani Franciska I. Virányos dűlőben fekvő 8648/2—8655/2. hrsz. telke Stephani Lajosra (örökség.) Raditz Adolf III. Péterhegyen fekvő 5524 hrsz. telke 1000 koronáért Leffler Károly és Ágostonra. Brunner Jakab III. Lőpormalom dűlőben fekvő 7852. hrsz. telke Stadtmüller szül. Brunner Terézre .(örökség.) Brunner Teréz III. Lőpordűlőben fekvő 7852. számú telke 130 koronáért Breitner Rezsőre. Újvári, Durand, Réthy, Nirnsee, Lichtmann, Fridrich, Niessner, Loránd, Aschner, Fischer, Nagy. * Labdarúgás. A Budapesti Torna Klub és a Magyar Úszó Egyesület mérkőzése holnap lesz a csömöri úti millenáris pályán. Az egyes csapatok következőképpen alakulnak: B. T. K. I. (piros-fehér). Kapus Újvári, fedezet Lucius, Stöbbe II., középfedezet Skrobák, Manna, Hajk, csatázó Beynes, Buda, Blassy, Hlavay, Szélső. M. U. E. I. (fehér-sárga). Csatázó Gábris, Steiner, Csermák, Kelemen, Jónás, Halász, Halmay, F. E. Háry, Kazán, Ugró. A mérkőzés délután harmadfél órakor kezdődik. * A sikversenyszezon vége. Ma már Angliában is befejeződött a sikversenyszezon. Az utolsó nagyobb sikversenyt, a November-handikapot Manchester gyepén futották le. A szép díjat nagy terhével ugyanaz a St.Maclou nyerte meg, amely már az év első nagy versenyében, a Lincolnshire-ben is diadalt aratott. A favorit most nem ez volt, hanem Maori Chieftain, amely azonban helyezetlenül futott. A részletes eredmény a következő: Manchester, November-handikap. 1000 font sterling, 2400 méter. Ch. Me. Calmont 4é. pm. St.Maclou 50 k. (lov. Cannon M.) első, 4é. St.Aldegonde 45 ifj. Watts) második, 4é. Scullion 47 k. (Lane W.) harmadik, 3é. Cliftonhall 43 k. (Weatley) negyedik. Futott még: Volodyovszki, First Principal, Syneros, Mannlicher, Greg Tick, Righ Ful, Shaun Dhur, Lady St.-George, Maori ,Chieftain, Coal Sack. Másfél hoszszal nyerve, négy hoszszal harmadik. Fogadások: 9:1, 8:1, 6:1. * Váratlan győzelem. Krause Károly űrlovas egész váratlanul jutott egy győzelemhez. A mostanában lefolyt nagy kikindai versenyen a második futásban Törökbecsért lovagolta, de csak a második helyre jutott Aquaviva mögött. Most arról értesülünk, hogy a versenybíróság a győztest diszkvalifikálta, mivel a versenyszabályok értelmében francia ló nem indulhat az illető versenyben. A diszkvalifikálás folytán Krause nem 22, hanem 23 győzelemmel foglalja el a második helyet Szemere Kálmán mögött. * Keretjáték-verseny. Az ezerszemes keretjátékot befejezték. Győztes lett Sztanoj Miklós mester 69 szemmel. ■ s * Új zsoké. Angol lapokban olvassuk a hírt, hogy Hardy, a kis csodazsoké, a jövő évre hozzánk kerül. Egy nagyobb istállótulajdonos folytat tárgyalásokat a tizennégy éves kisfiúval, aki a többi közt azzal öregbítette jó hírnevét, hogy Sceptre-t mindannyiszor ő lovagolta győzelemre. SPORT. * Udvari vadászat. Kisjenőről jelentik, hogy az ottani hercegi uradalom területén decemberben udvari vadászat lesz, amelyen József Ágost kir. herceg és Fülöp orleánsi herceg is részt vesz az arisztokrácia számos tagjával együtt.Jelen lesz továbbá a vadászaton Auguszta és Mária Dorottya hercegasszony is. * Magyarok Prágában. A Ferencvárosi Torna Klub labdarúgó-csapata holnap, vasárnap Prágában a Sportovni Klub Szláviával mérkőzik. A ferencvárosiak mostani kitűnő formájából ítélve, reméljük, hogy a magyar csapat tisztességesen állja meg helyét, sőt nem lepne meg, ha a Szláviét le is győzne. A klub ma reggel indult útnak a következő legénységgel : Kapuvédő: TV einber. Hátvédő: Berán, Schwarcz. Fedezet: Gorszky, Kolhanek, Bródy. Csatázó: Braun, Feketeházi, Pokorny, Novotny, Borbás. * Egyetemi csapatok mérkőzése. Az őszi szezon egyik legérdekesebb mérkőzése fog lefolyni vasárnap délután harmadfél órakor a margitszigeti Sporttelepen. Ellenfelek a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub és a Műegyetemi Football-Klub I. csapatai. Tudvalevőleg ez évben mind a M. F. K., mind a B. E. A. K. 3:1 arányban győzte le a M. A. K. csapatát s igy a két csapat képességei körülbelül egyenlők. E mérkőzés lesz tehát hivatva eldönteni a két egyetemi csapat elsőségét. A csapatösszeállítások a következők: B. E. A. K (fekete-fehér), Fejes, Szigeti II., Ullerich, Szemethy, Lissy, Szigeti I., Radics, Géressy,Vörös, Löderer, Lissauer, M. F. K. (fekete-vörös) : TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Uj királyi főügyészek. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Kiss József pozsonyi királyi táblai bírót a győri, és Phleps Ferenc marosvásárhelyi ítélőtáblai bírót a pécsi főügyészséghez főügyészekké nevezte ki. — A bosnyákok panaszkönyve. Néhány év előtt egy nagyobb bosnyák küldöttség .járt Budapesten. Panaszt akartak tenni Kállay Benjámin ellen a királynál, de nem kaptak audienciát. A küldöttség akkor elhatározta, hogy sérelmeit könyvbe foglalja, s a könyvet sok ezer példányban terjeszti itthon és a külföldön, hogy a bosnyák-ügy iránt az egész művelt világ érdeklődését felkeltsék. A könyv szerkesztésével az elégedetlen bosnyákok egy magyar embert bíztak meg, biztosítván maguknak szerződésben azt a jogot, hogy a könyvet annyi nyelven adhatják ki, amenynyin nekik tetszik. A második kiadás joga azonban már a szerzőé. A bosnyákok több száz forint előleget is fizettek a kézirat átvételkor, de a munkát nem nyomatták ki, sőt, mivel vagy kibékültek Kállayval, vagy belefáradtak a küzdelembe, azt is kijelentették, hogy semmit sem törődnek többé a dologgal és a kéziratot visszaadták. Erre a szerző, Bakir bég Turlizs szerajevói birtokos és két társa ellen 12.000 korona iránt pert indított. A keresetében azt állította, hogy a szerződésszegés által legalább is 12.000 korona korona biztos bevételtől fosztották meg a bosnyákok, mert ha az annak idején aktuális és föltűnést keltett kérdésben ama könyv napvilágot lát, az első kiadáson fölül még annyit tudott volna a szerző eladni, hogy legalább is 12.000 korona haszna maradt volna. Az alperesek tagadták a szerződésszegést, mert, úgymond, nekik joguk volt, de kötelességük a munkát kiadni, mivelhogy a szerződésben kifejezetten benne van, hogy annyi nyelven nyomathatják, amennyin nekik tetszik, ha tehát nekik nem tetszett egy nyelven sem nyomatni, akkor csak azt tették, amihez joguk volt. Ezzel szemben a felperes azt vitatta, hogy a nyomaték nem azon fekszik, hogy tetszik, vagy nem tetszik, hanem hogy a különböző nyelvek közül választhasson annyit, amennyit tetszik, kiadni azonban kötelességük lett volna a könyvet, mert hisz ebből a célból kérték a kéziratot. A bíróság elutasította a keresetet és egy-általán nem állapította meg az elnaradt-haszonkeresőjének a jogát, mert, úgymond, felperesnek jogában állott volna a bosnyákoktól visszakapott kéziratát kinyomatni és terjeszteni, ha tehát a jogával nem élt, a haszna nem a mások mulasztásából maradt el. — Az ügyvédi kar helyzete. A budapesti ügyvédi körben csütörtökön este Balog Arnold előadást tartott az ügyvédség ellen intézett támadásokról és az ügyvédi kar helyzetéről. Védelmébe vette az ügyvédi kart amaz állítás ellen, hogy minden jogreformot a saját önző szempontjából ítél meg. Az ügyvédi kar túlnépesedése ellen azt ajánlja, hogy a joghallgatókat tiltsák el attól, hogy az előadás ideje alatt hivatalokban és ügyvédi irodákban működjenek. Emeljék a szigorlatok és ügyvédi vizsgálatok színvonalát, hosszabbítsák meg a gyakorlati időt. A fegyelmi jog szigorú kezelése a szórványosan jelentkező visszaéléseket meg fogja szüntetni. — A pragmatika szankció. A Magyar Jogászegyesület mai teljes ülésén Polner Ödön dr. miniszteri titkár, egyetemi magántanár tartott fölolvasást ,a pragmatika szankció és a házi törvények cim alatt. Fölolvasó Jászi Viktornak ugyancsak a Jogászegyesületben hasonló cim alatt tartott fölolvasásával foglalkozott. Jászi szerint az 1723. évi II. törvénycikk rendelkezései úgy értelmezendők, hogy az a törvény a magyar királyságban való utódai föltételéül az osztrák főhercegségben — ma osztrák császárságban — való utódlást mondotta ki; a minélfogva, ha az osztrák főhercegi — ma császári — utódlás szabályai változnak Magyarország befolyása nélkül, ezek a változott szabályok kihatnak Magyarországra is. Fölolvasó ennek a magyarázatnak cáfolásával foglalkozott, kimondván, hogy az 1723. évi II. törvénycikk idézett szavainak ez az értelem nem adható, és hogy a trónöröklésnek az 1723. évi I. és II. törvénycikk által történt szabályozó föltételeire és tartalmára nézve teljesen önálló s hogy a trónöröklés körébe tartozó minden kérdés csakis ennek rendeletei szerint döntendő el, a mint ezt a Ferenc Ferdinánd kir. herceg ismeretes nyilatkozatáról szóló 1000. évi XXIV. törvénycikk helyesen ki is jelentette. Fölolvasó azután fejtegette, hogy az 1722—23-ban érvényben volt örökösödési rendelkezések nem kimerítők s hogy az 1723. évi I. és II. törvénycikk a trónöröklésnek több részletkérdését behatóbban szabályozza, mint az osztrák háziszabályokban volt. De még igy is van a trónöröklésnek oly részletkérdése, mely az 1723. évi I. és II. törvénycikkben szabályozást nem nyert s a melyeknek rendezése Magyarországon csak törvényhozási uton lehetséges. — A nagy jogi készültséggel előadott fölolvasást az élőket hallgató közönség nagy figyelemmel s tetszéssel hallgatta. — Hat ember halálos ítélete. A múlt év novemberében rémes gyilkosság történt Solsicán. Cárán Tódor községi bíró néhány felbérelt emberrel meggyilkoltatta Gergics Koszta solsicai kereskedőt és a feleségét. A gyilkosságot részint azért követtette el, hogy megboszulja magát Gergicsen, aki haragosa volt, részint azért, mert pénzhez akart jutni. A fehértemplomi esküdtbíróság ez év május hónapban tárgyalta a dolgot és Ignea Mihály éjjeliőrt, Ilic Konstantin, Pancse Bartolomei és Adega Mihály kastélyi lakosokat gyilkosság és rablás miatt halálra, Márkus Mihályt tíz évi, Dárán Tódor birót tizenkét évi fegyházra ítélte. A beadott semmiségi panasz következtében a Kúria a jövő héten foglalkozik a négyszeres halálos ítélettel. Szalmánál írja tudósítónk, hogy az odavaló esküdtbíróság két napi tárgyalás után halálra ítélte Dobre Alexa és Bura Mihály komorzáni parasztokat, a kik junius hónap hetedikén Bura Györgyöt álmában meggyilkolták. Hat esztendő alatt ez az ötödik halálos ítélet, melyet a szatmári bíróság kihirdetett. Az elitéltek közül kettőt, Franz Pál rostáslegényt és Pap Bélát, ki is végezték. — Uzsorások. Egy ismert nevű sportsman harmadéve pénzzavarban lefedzett, s megbízta Dröhlich Samu ügynököt, hogy szerezzen neki sürgősen néhány száz forintot. Az ügynök másnap jelentette a sportsmannak, hogy pénzt nem tudott keríteni, de talált egy hintót, mely ezerötszáz koronáért hitelbe kapható. Azt tanácsolta tehát a megbízójának, hogy verye meg a hintót, annál is inkább, mert tud egy vevőt, aki szívesen ad a kocsiért legalább is ezer koronát. A Sportsman lépre ment s megvette a kocsit ezerháromszáz koronáért. A vételárról váltót adott, s megbízta Dröhlichet, hogy most már váltsa be a hintót készpénzre. Dröhlich úgy bonyolította le az ügyletet, hogy a hintót kétszázhatvan koronáért a régi tulajdonosának hagyta. A pénzből csak száz koronát adott a sportsmannak. Azt mondta neki, hogy egy hónap alatt kétszázhatvan koronáért visszaválthatja az ezerháromszáz koronás váltóját s ilyen föltétel alatt a sportsman belenyugodott a gyanús tranzakcióba. A határidőn belül a sportsman felesége fölajánlotta Ehrenthalnak a kétszázhatvan koronát, de az uzsorás már akkor túladott a váltón. Átruházta elvtársára, Nagy Zsigmond ügynökre, aki megbízta az ügyvédjét, Flesch Salamondrt, hogy könyörtelenül hajtsa be az adóson az egész követelést. Az ügyvéd föl is szólította ajtómban a sportsmant, hogy fizessen, s nagyobb nyomaték okából hozzátette, hogy ha nem fizet, tönkre fogja őt