Budapesti Hírlap, 1902. november (22. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-29 / 328. szám

A kalács­os, 1 órás, 1 szű­cs, 2 kalapos, 34 férfi-, 5 női­es 12 magyar-szabó, 32 férfi-, 8 női­ cipész, 12 csiz­madia, 1 cipő­szabász, 1 takács, 1 gépharisnyakötő, 1 szappanos, 9 faesztergályos, 3 pipaszár- és szopóka­­esztergályos, 1 sámfa-készítő, 14 kádár, 1 kosárfonó. Keresnek továbbá: vasalónőket, székfonónőket, nyomdai berakónőket, könyvkötő-műhelybe hajtogató nőket, dobozkészitőnőket, harisnyakötőnőt, férfi- és női ruh­a­­készitőnőket. Jelentkezni kell az intézet VIII. kerület, József­ körút 36. számú helyiségében.­­ (Jubiláló rablóvezér.) A sziciliai rabló­világ krónikájában az utóbbi időben sokat emlegetett Varsalona mellett igen nevezetes alak egy másik rabló­vezér, Kandino Menyhért, a­ki egyik legfélelm­esebb banditája a szép szigetnek s már évek hosszú sora óta fosztogatja a lakosságot. Palermóból írják, hogy ez a rablófőnök éppen huszonöt esztendővel ezelőtt kezdte meg veszedelmes pályáját, s e hosszú idő alatt a rendőrség egyetlen egyszer sem bírta kézreke­­ríteni. Huszonöt évvel ezelőtt Kandino jámbor olaj­kereskedő volt, de a bíróság valami gyanús üzletért elítélte, s akkor, hogy ülnie ne kelljen, fölcsapott banditának. Egyéniségét nem a vakmerőség, hanem a ravaszság jellemzi. Az alapjában véve igen gyáva ember üzletet csinált a rablóvezérségből. Most hat­vanhat esztendős s már évek óta egy és ugyanazon a vidéken működik. Eljárása igen egyszerű, aratás után rendszerint levelet ir kliensei­nek s pénzt kér tőlük. Többnyire meg is kapja, a pontos fizetőknek aztán egész éven át békét hagy. Urat, parasztot egy­aránt megzsarol s bandája is kitünően, de üzletileg van szervezve. Van négy úgynevezett igazgatója, egyikük De Grazia, a híres bandita. Azonkívül meg­bízható pénzbeszedőket is tart. Ilyen módon Kandino mintegy 150.000 lira évi jövedelemre tesz szert, eb­ből azonban mintegy húszezer lira elfogya személyze­tének fizetésére. És mindezért nem kockáztatja éle­tét, mert a veszedelmesebb expedíciókra bátor cim­boráit küldi ki. Beszélik, hogy Kandinónak már 200.000 lira megtakarított vagyona van, s több háza is, a­melynek egyikében Szan-Mauro-ban a családja lakik. Négy leánya van, mindegyik harmincezer lira hozományra tarthat számot. Érdekes e mellett, hogy ez az ember, a­ki úgy űzi a rablást, mint valami nagykereskedést, már több embert meggyilkoltatott és pedig részben árulás gyanúja miatt, részben pedig azért, mert konkurrensei voltak. Áldozatai közt van több kis tolvaj is, a­kik kémkedtek rá. A rendőrség­től nagyon fél s mint mondják, szép pénzt is költ el a rendőrügynökökre, a­kik közül többnek olykor sejtelme sem volt róla, hogy az a névtelen jóltevő, a­z pénzt vagy ajándékot küld neki, a hírhedt­­bandita.­­ (Komikusok tréfája.) Brüsszelből táv­iratozzék nekünk. A Scala-szinházban tegnap föllé­pett egy Trommelynck nevű komikus, a­ki a belga királyt utánozta; parókájával, hosszú fehér szakál­­lával, monoklijával, járásával és viselkedésével nagyon híven utánozta a királyt. A­mint javában persziflálta az uralkodót, egyszerre megjelent a színpadon egy rendőr, a­ki megparancsolta a komikusnak, hogy azonnal vegye le parókáját és szakállát és csak azt engedte meg neki, hogy még két versszakot elénekelhessen. A színész elénekelte kupléját s a közönség viharosan tapsolt neki. A taps lecsillapulása után a rendőr is levette parókáját s a közönség fölismerte benne a színház másik komikusát. Erre a közönség újra tap­solt és zajosan éltette a királyt.­­ (Az utolsó nyugdíj.) Tragikus eset történt a minap Szegeden a polgármesteri hivatal előszobá­jában. Valeszkievicz Ferenc nyugalmazott vasúti fé­kező várakozott ott, hogy novemberi nyugdijának nyugtáját aláírassa. Előbb a rendőrbiztosnál járt, az­tán ment a polgármesterhez, a­ki alá is irta a nyug­tát. Az aggastyánnak látszólag nem volt semmi baja, de a­mint a huszártól átvette az aláirt nyugtát, hir­telen megtántorodott s összeroskadt. A huszár éleszt­gette, de hiába. Valeszkievicz néhány perccel később meghalt, kezében szorongatva az ötvennégy korona havi nyugdíjról szóló nyugtát, a­melyen igazolták, hogy ő még életben van.­­ (A házi tolvaj.) Tegnap este egy éjjeli kávé­házban a detektívek letartóztatták Barát Pál inast, a­ki Natter Vilmos dr. ügyvédtől, a­kinél szolgálatban volt, nyolcezer koronát érő ékszert lopott. Az inas egy barátjával mulatott a kávéházban, egyik bankót a má­sik után váltotta föl s ezzel vonta magára a detektívek figyelmét. A főkapitányságon megvallotta, hogy lo­pott s azt mondotta, hogy az ékszert elzálogosította.­­ (Mese a negyven somogyi leányról.) A nagykanizsai rendőrség már kiderítette, hogy nem igaz az a­ híresztelés, mintha egy lélekkufár negyven somogyi leányt szállított volna Hamburgba. Erre vo­natkozólag most ezt táviratózzák Hamburgból. A hamburgi rendőrség kijelenti, hogy a negy­ven somogyi leány, a­kinek dolgában interpelláció is volt a magyar képviselőházban, nem érkezett meg Hamburgba. Csak három leányt tartóztattak föl, de ezek is igazolták, hogy rokonaikhoz mennek Észak- Ammerikába. Lehetetlen, mondja a rendőrség, hogy a leánykereskedők Hamburgban csináljanak vásárt, mert nemcsak a pályaudvarokon, de minden hajón is szigorú a rendőri ellenőrzés s vannak rendőrtisztvi­­selők, a­kik csakis a leánykereskedők szemmeltartá­­sával vannak megbízva.­­ (A Humbert-család.) Parisból táviratoz­zék. A rendőrség már biztos nyomon volt, hogy kézrekerítse a Humbert-cssaládot, de ügyetlensége miatt elszalasztotta. Rendőri felügyelet alatt tartot­ták ugyanis Humbertné testvérének, Daurignac Románnak szeretőjét, Dalara asszonyt, a­kinek leány­kori neve Decarpentine. Csakhogy a rendőrség ezt nem tudta, a­mi elég vaskos mulasztás. Dalara asszony tehát igazi neve alatt szabadon levelezhetett kedvesé­vel. Az asszony már hónapok óta tanult spanyolul s tanulmányozta az Argentínáról szóló könyveket. Még nem tudják hogyan, Dalara asszony november 15-én eltűnt Parisból s valószínűleg útban van Argentinéba, hogy fölkeresse kedvesét.­­ (A nemzetközi macska-kiállitás.) A ki­rály házában, a Kigyó-téren nemzetközi macska-kiál­litás nyílik meg december negyedikén. A hazai és­ kül­földi macska­tenyésztők közül számosan vesznek részt a kiállításon. A macskák elhelyezésére szolgáló ket­recek a kiállítók rendelkezésére állanak a kiállítási helyiségben.­­ (Szófiában meggyilkolt magyar ember.) Brassóból Írják: Zink György brassói születésű em­ber már hosszabb idő óta a szófiai bőrgyár munka­vezetője volt. Nemrég elbocsátott egy hasznavehetet­len munkást, a­ki aztán a minap boszul állt rajta. Orvul megtámadta, s doronggal agyonverte, aztán elmenekült. A szófiai osztrák-magyar konzulátus köz­benjárására letartóztatták a gyilkost Mincev Kriszta személyében s átadták a törvényszéknek.­­ (Letartóztatott bankár.) Rómából táv­iratoztak. Chippa bankárt, az ismert olasz klerikális pártférfiút ma letartóztatták, mert azzal gyanúsítják, hogy ő gyilkolta meg Gh­iglino génuai gazdag özvegy­asszonyt. Chippa unokaöccse Carenzi tábornoknak. A letartóztatás nagy föltünést keltett.­­ (Rendőri hírek.) Jó pénzért hamis pénzt ígért Zsigmond János garam-kissarlói földművesnek Molnár Márton viceházmester, Kelemen István kő­műves és egy Grósz­ nevű ember. Lecsalták a föld­művest Budapestre, elszedték négyszáz koronáját s az érte igért ezerkétszáz korona hamis pénzzel adósai maradtak. Zsigmond János ma följelentést tett a csa­lók ellen a rendőrségen, a mely kutatja az álbankó­­hamisitókat. — Kifogott holttest. Apostag köze­lében ismeretlen, harmincöt-negyven éves férfi holt­testét fogták ki a Dunából. Jobb gyűrűsujján vak­­köröm van s K betű van irva barna kockás kézelőjébe. — Sikkasztó könyvelő. A bécsi rendőrség táv­irati értesítése szerint Pospischill Károly harminc­három éves könyvelő kétezer koronát sikkasztott és megszökött. — Kifosztott lakás. Molnár Sándor József­ utca ,53. számú lakásáról ismeretlen tolvajok ezerötszáz koronát érő ruhaneműt elloptak. — (Rövid hírek.) Angol prédikáció. A hold­­utcai iskolaház dísztermében vasárnap délelőtt tizen­­kettedfél órakor angol istentiszteletet tartanak. — Csaló amerikai pamutkereskedő. Newyorkból táviratozzák nekünk: Landau William texasi pamut­kereskedőt letartóztatták, mert a Ladenburg, Thal­mann és társa newyorki céget kétszázezer dollár erejéig megcsalta. —­ A Szeretet országos eg­yesü­let a képezhetetlen hülyék számára menedékházat tart fönn, a­hol a sze­rencsétlenek gondos felügyeletben s ápolásban részesül­nek s házi foglalkozással töltik napjaikat. Hazánknak e nemben ez az egyedüli intézete, holott legalább is 20 ilyen intézetre volna szükség, hogy az összes hülyék elhelyezhetők legyenek. A menedékház fönntartása oly súlyos terheket ró az egyesületre, hogy csak nagy erő­feszítések árán tudja ezt fönntartani s ha nagyobb támogatásban nem részesül, kénytelen lenne ezt az ál­dásos intézményt megszüntetni. Bizalommal kérjük hazánk áldozatkész emberbarátait, ne engedjék, hogy e szerencsétlen hülyék újra az utcára kerüljenek, ha­nem inkább tegyék lehetővé, hogy az intézmény leg­alább 100 hülye befogadására legyen képes. Jótékony adományok a postatakarékpénztárhoz 10.122 sz. folyó­számlára küldhetők be. Természetbeni adományokat a titkári hivatal (Budapest, I., Várfok­ u. 10. sz.) vesz át. — KINCSES KriLENfcáRIUm. Tisztelt elő­fizetőink szives figyelmébe ajáljuk, hogy az előfizetés megújításakor ugyanazon az utalványon, a­melyen a Budapesti Hírlapért járó összeget beküldik, az 1003 esztendőre szóló Kincses Kalendáriumot is meg lehet rendelni. Az a kemény kötésben két korona. a Káva-, tea- és rumkülönlegességek a legolcsób­ban kaphatók Fratelli Dei­singer-cégnél Bpest. Feren­­ciek­-tere, királyi bérpalota, Raktárak Fiume és Trieszt. — Eredeti mikulások Kertész Tódornál. — Erdélyi császári és királyi udvari fényképész műterme: IV. Újvilág­ utca 3. sz. a., Kossuth Lajos­­utca sarkán, platinképek, aquarellek, olajképek bár­mely fénykép után. Fölvételek egész nap. Telefon. Lift. — Növényi olajmagvakból előállított étolajat, gépolajat, világítóolajat, szappanfőzésre és mázolásra alkalmas olajakat, továbbá petróleumot, carbo­­lineumot, merev gépkenőcsöt, kocsikenőcsöt, leg­megbízhatóbb minőségben szállít a Magyar Olajipar részvénytársaság Budapesten. Gyár: II., Soroksári­­út 11. Iroda: VII., Károly-körút 3. sz. Ugyanitt mindennemű olajmagvak mindenkor a legmagasabb árban vásároltatnak. Repce, gomborka, napraforgó, tökmag és lenmagból készült olajpogácsa a kisebb gazdák kényelmére őrlött állapotban is szállittatik.­­ A magyar folyam- és tengerh­ajós részvény­­társaság­ igazgatósága közhírré teszi, hogy az Orsova- Zimony közötti személyhajójáratokat a jégveszélyre való tekintettel ez évi november 24-én beszüntette. BUDAPESTI HÍRLAP. (328. sz.) 1902. november 29. FŐVÁROSI ÜGYEK. A jövő évi költségvetés. — A főváros közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A közgyűlés padjai ma is megteltek. Ma mondta el a polgármester az expo­zéját. Nagyszabású, komoly beszéd volt, a­melyben részletesen megfelelt a belvárosiak javaslatára. Nagy elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a belvárosiak foglalkoztak a dologgal, de természetesen indítványu­kat nem fogadta el, hanem a költségvetés elfogadá­sát kérte. Érdekes és nagyfontosságú bejelentéseket tett a polgármester. Bejelentette, hogy a miniszter­­elnök megígérte, hogy a tuberkulótikus betegeknek kórházat épít Budapesten, hogy segíteni fog a főváros rendőrségi terhein s meg fogja sürgetni a fővárosi pénzalap-elszámolást. Nagy tetszéssel fogadta a köz­gyűlés azt a fölhívását, hogy a polgárság céltudatos és önérzetes akcióval támogassa a fővárost, mert ma az ország jövője a városok erejében van. A város pe­dig csak akkor fejlődhetik, ha céltudatos, önérzetes polgársága van. A polgármester előtt Kasics Péter fejezte ki örömét, hogy a belvárosiak is arra az útra léptek, a­melyen ő néhány társával már évek óta küzd. A pol­gármester után Lampl Hugó főszámvevő jóízűen, ál­landó derültség közepette védelmezte a számviteli rendszerét. Kun­cz Jenő pedig az ellenkezőt vitatta. Holnap valószínűleg befejezik az általános vitát. A közgyűlés lefolyása ez volt: Kasics Péter kezdte meg ma a vitát. Elismerés­sel üdvözli a belvárosiak emlékiratát, ő különben már régen megmondta, hogy tiszta vizet kell önteni a po­hárba s őszintén föl kell tárni a főváros pénzügyi helyzetét. A költségvetést csak négy nap előtt kapta, tehát nem foglalkozhatott vele, azért javasolja, hogy a tárgyalást a jövő szerdára h­alaszszák el. A kormány­­nyal is le akar számolni. Küldjön a főváros küldöttsé­get a kormányhoz, az országgyűlési pártokhoz s hív­ják föl Budapest országgyűlési képviselőit, hogy támo­gassák a főváros jogos követelését. Sürgeti az általá­nos választási reformot, mert az fog segíteni a hajón. Halmos János polgármester a belvárosiak emlék­iratáról szól. Köszönetet mond a belvárosiaknak a memorandumért, mert azt bizonyítja, hogy meghallot­ták a komoly szót, hogy a háztartásban baj van. Példa­ként fog talán hatni a többi kerületre, a főváros egész közönségére s talán a kormányra is, hogy foglalkozni kell a főváros dolgával. Konstatálja, hogy a főváros háztartása nagyon komoly. Áttérve a részletekre, igazat ad az emlékiratnak abban, hogy a közgyűlés eddig soha nem törődött a zárószámadásokkal. Igaz, hogy évek óta lappangó deficit van a költségvetésben. Ez nyílt titok. A közgyűlésen is megvitatták már. Még 1897-ben részletesen, számadatokkal illusztrálva ismertette a bajokat, de az volt a válasz, hogy pesszi­­­mista s csak azért festi sötétebb színekkel a helyzetet, mert adókat akar emelni. Tiltakozik az ellen, hogy azt hirdette volna, hogy Budapest gazdag város. Már az 1898-ban mondott büdzsét,beszédjében kijelentette,­ hogy Budapest Európa egyik legszegényebb városa. Volt idő, a­mikor itt tej és méz folyt. Akkor kellett volna tartalékalapról gondoskodni, sajnos azonban, ma, már nem lehet. Az emlékirat szerint a háztartási hiány 15,967.170 korona, a­melyből 13,880.955 korona a kölcsönből vett előleg. Erről már többször volt szó a közgyűlésen. A számok maguk helyesek, mert a záró-­ számadásból vették ki, de a számok csoportosítása s az azokból levont konzekvenciák tévesek, a­minek oka­­az lehet, hogy a memorandum szerkesztői nem ismere­rik úgy a főváros háztartását, hogy helyesen csopor­tosíthatták volna a számokat. Összekeverték a záró­számadás és a költségvetés tételeit. A kölcsönből vett előleg, a 100.000 korona kórházi deficit kivételével, nem­, hiány, mert azt közmunkára fordították. Elis­meri, hogy ez nem helyes gazdálkodás, de azért nem­ hiány. Még kevé­bbé az, a­mit a kisajátításra fordít

Next