Budapesti Hírlap, 1903. január (23. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-17 / 17. szám

1903. január 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (17. sz.) őket. Japán a föld, a melynek hátán békén meghú­zódhatnak. A fölkelő nap virágos országában im­már proklamálták a hajadonság jogát. Ennek a meg­értésére tudni kell a következőket: Japánban több száz esztendő óta uralkodik a törvény, a mely kötelessé­gévé teszi minden nőnek, hogy legkésőbb 86-ik élet­éve betöltéséig magának férjet válaszszon, mert ha még 86 esztendős korában is hajadonsorban volna, az állam hivatalból adná férjhez, még­pedig, ha csak lehet, özvegy emberhez. E miatt a törvény miatt már lázadás is volt Japánban, (a hajadonok voltak-e a bujtogatók, vagy az öregemberek, azt érdekes volna tudni), de a hajadonnak maradás jogát csak most kapják meg Japán ferdeszemű lányai, hogy a ha­zájuk a civilizált államok sorába lépett. Ámbár le­het, hogy a legcivilizáltabb országban is akad egy­két lélek, a­kinek az érzése szerint az a törvény nem is volt olyan nagyon ostoba.­­ A szomorú ország. A szomorú ország, a­melyben egész Európában legritkábban nyílik a boldogság világa: Írország. Sehol annyi lány pártá­ban nem marad, mint ebben a szegény és szerencsét­len országban. Hivatalos kimutatás szerint Írország harminc esztendősnél idősebb lányainak 1881-ben 47-7, 1891-ben 50-8, 1901-ben 52-7 százaléka élt haja­donsorban. Leicester, Ulster és Munster grófságokban száz leány közül átlag csak 24 kapott férjet az utolsó tíz esztendőben. A többi úgy hervad el magában. En­nek a szomorú dolognak oka és magyarázata: a nyo­mor. Írország szegény ország: az Ínség szinte örök időre tanyát vert terméketlen földjén. Az ír legény, a­mint teheti, szegény hazájának búcsút mond, megy a gazdag Angliába, vagy még szívesebben Ameri­kába, keresni munkát, kenyeret, boldogulást. Otthon alig marad legényember. A kivándorolt fiú pedig az idegenben rendesen nemcsak keresetet talál, ha­nem feleségnek valót is, módosat: míg az ir lány­nak nincs hozománya, szépségét is mostohán daj­kálja a szegénység. így fogy Írországban a nép, a jókedv, a boldogság. Kém csoda, ha az ír ember ne­vet a legkevesebbet minden ember között. tésével megbízott miniszterelnök Udvarhely vármegyében a­ nagygalambfalvi anyakönyvi kerületbe anyakönyvező Ádám Dénes körjegyzőt, Szilágy vármegyében a jelesbe anyakönyvessé Gyulay Lajos körjegyzőt, Fejér vármegyé­ben az inotaiba Lóránt István községi írnokot, a pázmán­­diba Marikovszky Jenő segédjegyzőt anyakönyves helyet­tessé, Torda-Aranyos vármegyében a torockóiba anya­könyvessé Almássy Ferenc körjegyzőt, Szék­en vármegyé­ben a kistornyaiba Ilia János jegyzősegédet anyakönyves helyettessé, Békés vármegyében az öcsödibe anyakönyves helyettessé Vitályos Béla jegyzői írnokot, Bereg vármegyé­ben a kolubinaiba Tóth János tanítót, a duszinaiba pedig Gresch Mór segédjegyzőt anyakönyves helyettessé; a buda­pesti ítélőtábla, elnöke Mikó Ferencet díjas joggyakor­nokká nevezte ki. Névmagyarosítás: Goldmann Illés budapesti la­kos Gárdonyi-ra, kiskorú Bienenstock Rezső borossebesi lakos Bácskai-ra, Érti József fehértemplomi lakos, vala­mint Hilda, Adrianna és Rezső­ Zoltán gyermekei Erdélyi­re, Bernstein Dávid gattajai lakos Barabás­ra magyarosí­totta a nevét. Árverés. Január 17-dikén: Győrffy Gyula dr. 8000 korona V. Alkotmány-utca 10. Geier Fülöp 93 korona VII. Őrnagy-utca 10. Január 19-dikén: Mautner Adolfné 373 korona V. Tükör­ utca 4. Pályázat. A nezsideri adóhivatalnál gyakornoki, a győrinél adótiszti állásra két hét alatt Az erzsébetvá­rosi és a besztercei királyi közjegyzői állásra három hét alatt. A hivatalos lapból. — Január 16. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Strbik Ignác dr. trencséni járásbírósági joggyakornokot a szepesófalvi járásbírósághoz aljegyzővé, a székelyudvarhelyi törvény­szék területére vizsgálóbíróul Göllner Béla dr. törvény­­széki bírót, állandó helyetteséül pedig Mihályi János tör­vényszéki bírót rendelte ki; a belügyminisztérium veze­t APIRF\n. Szombat. -Január 17.­­Római katolikus: Antal. — Protestáns: Antal. — Göröör-orosz; Január 7. 70^ apostol. — Zsidó: Theboth 38. Sabbath Semoth. — Nap kél 7 óra ^ 27 perckor, — nyugszik 4 óra 21 perckor. — Hold kél: 9 óra 38 perckor este, — n.vuerszik 9­­ óra 20 perckor regről. — .4 miniszterek nem jo «­minink. — A kíp kiseinhítz hrit«»H«yn foerad délelőtt 31—12 óráig. — A VVetniBcifi Szalon téri kitan­tása nyitva délelőtt 9-től este 8-re. Belépődíj 50 fill. — Az Inarmű­vési­pH Társulat téli kf­­utllsa«.» nyitva reggel 9 órától délután 5-ker. Belépődil nincs, képtára és a néprajzi kiállitás (Csil­­lae­ u. 15. szám alatti nyitva d. e. 9-től d. u. 1-isz. A több s­záz egy korona belépődijlal mesz tekinithető. — TVSsno Srisk­al íjpar­­tmizpnm (József-körutl nyitva délelőtt 9-től déli 1 óráig. — Worfíffazda Hási Wnwrm (Kerepesi-ut 75. sz. alatti nyitva délelőtt 9—1 óráig. — Itb­. szabadalmi (VT7. ker., Erzsébet-körut 19. szám alatti nyitva van naponkint délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — lia^ymr kfr. ?!*»re«ki*­­delmi Kiireou*: Teazeatesáe. kereskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár: V., Váci-körút 32. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 9 óráig. A hazai termékek állandó kiállítása és kereskedelemtörténeti egyetemén­y, továbbá a házi-ipar­i kiállítás (melyben az fszi átvezet­őség árusításokat is eszközölt a városligeti iparcsarnokban nyitva: délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3­0-tel. A külföldi kirend­el­tséerek központi üzletvezető­sége (Macryar kereskedelmi részvénytársasági V„ Vaci-kör­­ut 23. szám alatt. — Terméészetrajzi sz­ín­ítmények­ múzeuma fVK­T., Múzeum-körut 4. szám alatti nyitva délelőtt 10 órától 12 óráig. — .4 Bielgisisre) megtekinthetők délelőtt 8-tól délután 6-isr. a Sólyom- és Markó­­utca sarkán, az egyesületi házban. — .4 trmtryar k*r. fid­dínnl madumn a közönségnek dijtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön délelőtt 10— 1-re. Más napokon hétfő és péntek kivételével délelőtt 10-re egy korona személyenkinti belopódissal tekinthető meg. (Stefánia-ut 14.1— JfozítcnT.ciawrtar? klÁllltás a városligeti Iparcsarnokban állandóan nyitva dél­előtt 9 órától délután 1 óráig. Belegedűs nincs. — Iparművé* sléti Wn*erm könyvtá­ra hétfő kivételével mindennap nyitva van, vasárnap is, délelőtt 10 órától 12 óráig és este fél 7 órától fél 9 óráig. — A maszyrtr kin*, központi statisztikai hivatal könyvtára és térképeyyjtemenyye nyitva d. e. 10— 1-re. r~ Fővárosi könyvtár (Károly-körút 28.) nyitva hétköznap d. e. 9— 1-re, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9-12-ig. — A kereskedelmi és iparkamara könyvtára (V., Sze­­mere­ utca 6.) nyitva minden hétköznap fél 10-től fél 2-ig. — Múzeumi kö­nyvtáár nyitva délelőtt 9—1-ig. — Az aka­démiai kömyvtáár nyitva d. u. 3-tól este 7 óráig.­­ Egryetemi könyvtár nyitva délelőtt 9 órától 12-ig és délután 3—8-ig. — Álláikert a Városligetben nyitva egész nap. Belépődíj 60 fillér* A királyi meteorológiai intézet távirati idő­­jelentése 1903 január 16 án reggel hét órakor. Jelmagt­arosai:K.~ __ A szél ereje: 0 szélcsend, 1—2 gyenes szél, 3­­ mérsékelt szél, 4 rz élénkülő szél, 5 zz kellemetlen szél, 6 ss*. erős szél, 7 — vihar, 8—9 pusztító vihar, 10 zz orkán. Az észak-európai nagy kiterjedésű magas nyomás magva Közép-Oroszország fölé nyomult, Angliában pedig­­jelentéke­nyen sülyedt a barométer. Kurt­fában az idő hideg, változóan felhős és a Balkán kivételével száraz. Hazánkban tegnap egyes helyeken — főleg délen — vol­tak radar havazások, de ma az időnek szárazra fordulása tapasztalható. A hőmérséklet legalacsonyabb állása átlag —7° C volt, a­melytől nagyobb eltérések csak elvetve for­dultak elő. Jóslat: Hideg és száraz idő várható. Felelős szerkesztő: Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. A helység neve l'C £ br u s S 2 5 ·S a t ® z a 2 * •O °*ffl 11 ” t o QwO 05­ 0 A felhőzet az előző 24ox-a 9»-1 ««ersított 1 •”t. ■kfena-Szlatrna 776*0 -90 EK Ji derült— -1 —lü Szatmár • • «— — — — — — — ^mros-Nsmeny . . . 776-1 -47 iüT'8 derült ■ 4—■0 —6 Ee­er . . . • •77­58 —4-8K 1 derült —7 — —­*—— — — •— Kosmark . . •777-0 —8*E S borult1 —'— Arvaváralja. .— — — — *-— — — — —­. V—. —*— 8olmocbánya .776 6—100 ENy1 derült— —5 —12 775-9 —34E 1 derült2 —4 775-9 -6­ S borult . 4-..0 —8 776 3—6-0Nyi borult— —1 -9 Maár.var-D^ár •7771 —so■ Ei-'y­többny.bor. ny. —. —S 7774 —70E 1 borult • —­— 6—11 776­—8*1E 1 •die. borult v 4--. ~-3 —8 776-1 -60E 4i-oszb. borul*— —3 —9 773*0 -44E •1 derült'--­—1 —5 Csáktornya • •7764 —S-2E 3többny.bor. •3 —4 —9 Eszék 775-9 -7-2 EK.-1 derült **""0 —5 776*9 -0-2K 7 többny.bor. . —6 Cirkvenica . •773-2 -0*^ EK 1félig borult . —4 — 1 Debrecen . . •775-2 —7-6EK.6 derült ■ — —1—10 Kecskemét • •— -6-2E 1 derült —-0 —7 ■ -- ’— — — . —— 774*7 —S-3K derült3 —9 774-1 —9*5 ENy5 derült —3—12 Zsombolya . -774-7-10-1 K.1 ködő e2 -11 775-7 —-*6 ENyi ködös— 1 —6 Temesvár. • •774-1 —9-6D 1 ködös7 -i —10 Versec . . . •774-8 —6-:— borult— 0 —7 Ravaniste . . •— — — — ,— — — Brenkova. . •776-9 —48— többny. bor.— —7 Nagyvárad . •775-6 -7-2K 3 derült— —7 776*7—11*6K 3 derült1 —2— 16 M­.-­Vásárhely •775-8 —9-9 EK 3 derült9 —6—11 ‘székely—vprosztTrr . .— — — — — — — — — —*— — — — 775*9—11*0DK 1 borult— 1—11 775*0 -9-0k 5 borult2 —3-10 Rées.................... 777*9 —8*8ENy derült— —4—S 7S­­—4*1?Elv többny. bor.— — — Biarritz .... 76?*1 -0-1K 3 borult— 3 —2 Perpignan. . .768*0—0*7DNyo borult— —1 770*1 o­K 3részb. borult— 6 0 7728 —7*6K 1 derült —2 —8 Szt-Pétervár .780-H—4*6NyENl borult— —■ foirt.iTifmápoly . . .­— — — —-771-T 1-7E­­félig borult— 5 1 767-9! 1-2E derült— 7 1 Nápoly .... 767-3! 2*6 iKEK•—*· derült —. 'Á2 mintha bolond vagy őrült volnál, — pedig egyik sem vagy, — érted ? egyik sem! — sem született félkegyelmű, — sem hirtelen elmezavarodott; — azért, ha biráid elé kerülsz, ne is tettesd, mintha akár az egyik, akár a másik volnál. Az olyan gon­dolatok, a­miyeneket az imént nyilvánítottál, noha a jóra való vágy forrásából fakadnak, eredmé­nyükben gonoszak. — de még a gonoszból is ered­het a jó! Róma hatalma! — Róma dicsősége! — Róma uralm­a! Róma az egész világ ura! Aka­rod-e az Egyházat erre a nagy diadalra segíteni ? Akkor ragadd meg a kínálkozó alkalmat! Isten megadta neked, — neked, szegény eszközé­nek a módot arra, hogy győzelemre segítsed az ügyet. — Íteld legyen érte hála és dicsőség! Raj­tad áll, hogy elfogadod-e a küldetést, és válla­lod-e a rád bízott feladat teljesítését! A magas röptű, drámai bensőség, a­mely­­lyel e szavakat kiejtette, nem tévesztette hatását a boldogtalan ifjú korlátolt, riadt, gyönge elméjére. Szeme szikrázott, — arca kigyűlt — és mohó szemét sóváran emelte hipnotizáló napja arcára. — Igen, — igen! — felelte lélegzetvesztett susogással. — De hogyan ? mondja, hogy hogyan ? Dolgozni fogok, — oh, dolgozni akarok — Ró­máért, — Istenért, a szent Szűzért! megteszek mindent, a­mit csak bírok! — de hogyan, — ho­gyan ? A Szent Atya elkü­ldi-e angyalát, a­ki bör­tönömből kivezessen, hogy szabad legyek, Isten­nek szolgálni. Del Fortis zordon gúnynyal nézett végig rajta. Halk lesz, mintha egy vasrács a helyéből kisiklott, vagy visszasiklott volna, riasztotta meg, és hirtelen támadó ideges aggodalmában, gondo­san nézett körül. De a börtön vastag, nedves, síkos falán sehol sem látszott a legparányibb nyí­lás sem, még csak a napvilág bebocsátására sem hagytak egy kis hasadékot sem rajta. Sietős vizs­gálódása eredményével elégedetten, karon fogta hiszékeny áldozatát, és visszavezette a kőpadhoz, a­hol társalgásuk kezdetét vette. — Térdelj le itt előttem! — mondotta. — Térdelj, mintha egész életed bűneit akarnád ne­kem utolsó gyónásodban megvallani! Térdelj, ha mondom! Az ifjú roskadozva, remegő tagokkal en­gedelmeskedett. — És most — folytatta Del Bortis, a fe­születet a rab elé tartva, — figyelj és iparkodj megérteni, a­mit mondok! Holnap, vagy azután, birád elé fognak állítani, hogy gyilkos merényle­ted miatt faggassanak. Megértettél ? — Megértettem! — hangzott a vontatott, nyögve adott válasz. — Gondoltál-e arra, hogy mit fogsz fe­lelni, a­mikor azt kérdik tőled, hogy miért támadtad meg a Királyt ? El akarod tán mondani a bírák és esküdtek előtt is azt a históriát a „rábeszélés“, a Róma nagyságáról való álmodo­zásról ? — Igen, -¡— igen! ■— felelte az ifjú, mohó fénynyel az arcán, föltekintve. — Igen, el fogok nekik mondani mindent épp úgy, a­hogyan önnek elmondtam! Akkor aztán tudni fogják, — látni fogják, hogy jó szándékkal tettem — hogy ez jó Min lett volna. — Beszélni fogok nekik a ke­gyetlen igazságtalanságról, a melyet ön ellen, szent Rendje ellen elkövetett, — a kegyetlen­ségről, a melylyel a Királyok Róma Keresztény Apostolát üldözik, és látni fogják, hogy jog és igazság szerint cselekedtem; — tudni fogják, hogy Isten sugallata nyomán kellett cselekednem az Egyház, Krisztus menyasszonya javára, hogy őt a világ királynéjává tegyem! Hirtelen elhallgatott, megfélemlítve a rá­meredő kegyetlen szempár tekintetétől. Mindezekből egy szót sem fogsz mon­dani! — és Del Fortis olyanformán fenyegette a feszülettel, mintha halálos fegyver volna a ke­zében. —«■ Csak azt fogod mondani, a­mit én aka­rok, — csak azt, a­mit én parancsolok! És ha nem fogadod esküvel, hogy csak azt fogod mondani a mit én akarok, hát megöllek! — itt és most — a tulajdon kezemmel! Az ifjú egy elfojtott kiáltással vetette ma­gát hátra. — Ön megöl engem ? Ön —• ön? — zihálta. — Kern — nem! — ön nem tehet ilyet — Ön nem teheti hisz ön szent ember! Én — én nem félek attól, hogy bántana! Sohasem tettem sem­mit sem, a mivel megbánthattam volna, — min­dig engedelmeskedtem önnek, — valóságos rab­szolgája voltam, — valóságos hűséges kutyája! — és jusson eszébe, hogy az édesanyám gazdag asszony volt, — és csak mivel ő is érezte az isteni sugallatot, hagyta minden vagyonát az egyházra, és engedett engem az utcára, a nyomorba jutni! De az egyház megmentett — az Egyház nem felej­tett ! És én kész vagyok az Egyházat minden tő­lem kitelhető módon szolgálni, — hisz most is csak arra törekedtem! A fanatikusoknak önmagukkal mindent el­­hihető szenvedélyességével beszélt, és Del Fortis okosabbnak vélte legyőzni a saját benső égető tü­relmetlenségét, és óvatosabban bánni vele. — Ez tökéletesen igaz! — mondotta szeli­­debb hangon. — Te kész vagy az Egyházat szol­gálni, — ebben nem kételkedem, de nem úgy szolgálod, a­hogy kellene! Semmiféle földi ja­vunkra nem válhatik a királyok meggyilkolása! [Megtérésük és engedelmességük az, a­mit kívá­nunk. Ez a király, a­kit te meg akartál gyilkolni, megkeresztelt fia az Egyháznak; de kivéve, hogy rendesen misét hallgat a maara privát kápolnájá­ban, a­mit inkább csak a látszat kedvéért tesz, valóságos ateista, a­ki a poklok tüzére van ítélve. Hanem azért semmiféle nyereségünk nem lenne a halálából. Sokat tehetnél érettünk te, igenis te! — és sok függ a feleletektől, a­melye­ket a vizsgálóbíró kérdéseire adni fogsz. Feleld neki azt, a­mit én parancsolok, és akkor diadalt fogsz aratni Rómának. (Folyt­, köv.): 15

Next