Budapesti Hírlap, 1903. június(23. évfolyam, 149-177. szám)

1903-06-17 / 165. szám

1903. június 17. BUDAPESTI BIEL AP. (165. sz.) Közülünk nem egy derék bajtárs dől ki idő előtt a kemény munkában, az élet harcában, itt hagyva szeretteit, gyermekeit árván, gondozatlanul, sok­szor a legnagyobb ínségben és nyomorban. Ezeket az elhagyatott, szegény árvákat vegyük, kedves kar­társak, védő szárnyaink alá! Enyhítsük veszteségüket, gyógyítsuk fájdalmukat jóindulattal, gyöngédséggel, szeretettel. Biztosítsunk számukra kellemes, nyugalmas új otthont! Teremtsük meg az orvosok és gyógysze­részek árváinak otthonát! Oly otthont, a­hol az árvák kellő ápolásban és oktatásban részesüljenek mindaddig, míg saját szárnyukra kelni nem tudnak. "Az adományokat a Belvárosi Takarékpénztár­hoz (Budapest, Kigyó-tér), az adakozó ívet Budai Emil dr.-hoz (Budapest,­­Váci-utca 34.) kell kül­deni július 15-éig.­­ (Gyászrovat.) Özvegy Rosenthal Adolfn­é, született Holzer Teréz hatvankét esztendős korában Budapesten meghalt. Temetése június 17-én délután lesz. Az elhunytban Bari Ágoston dr. hírlapíró édes­anyját gyászolja. Idősb Héjjas József takarékpénztári igazgató június 14-én Kecskeméten elhunyt. Singer D. A., a Sorsolási Tudósító szerkesztője hatvanöt éves korában hirtelen meghalt Budapesten. Néhai Corzan­­ Avendano Gábor lelki üdvéért ma gyászistentiszteletet tartottak a Ferenc-rendiek tem­plomában. A gyászmisén ott volt az elhunytnak szá­mos tisztelője, jóbarátja és volt tanítványa. A gyászoló családhoz számos kondoleáló nyilatkozat érkezett.­­ (Karagyorgyevics Péter nem szocia­­lista.) Berlini levelezőnk írja: Több külföldi lapban megjelent az a hír, hogy Karagyorgyevics Péter, az új szerb király két-három évtizeddel ezelőtt nagy lelkesedéssel vett részt a zürichi szocialista mozgal­makban s hogy ennek a révén a trónkövetelőt Vörös Péter­nek hívták. Egy berlini újság egész határo­zottan meg is jelölte, hogy Karagyorgyevics a német birodalmi gyűlés több kiváló szociáldemokrata tagjá­val, mint Fischerrel, Kautzkyval és von Voknar­­ral barátkozott s tagja volt egy szocialista­ klubnak. Legilletékesebb helyről vett információm alapján ki­jelenthetem, hogy ez a hír merőben alaptalan. A szerb király egyik állítólagos tagtársa ugyanis tu­datta, hogy abban az említett zürichi társaságban Karagyorgyevics Péter soha meg nem fordult, sem­miféle szocialista­ klubnak tagja nem volt és gyűlé­seikre el nem járt. Az egészből­ tehát egy­ szó sem igaz. “ (Az öreg honvédeknek.) Koritsánszk­y Ottó és Győző Kölesdről egy doboz szivarvéget kül­dött hozzánk az öreg honvédek számára. A külde­ményt rendeltetése helyére juttatjuk.­­ (A hamis Rosenberg kanonok.) Jelentet­tük már, hogy Beirutban letartóztattak egy papot, a­kiről azt hitték, hogy a csaló Rosenberg kanonok, de utóbb kiderült, hogy helyette más embert fogtak el. A hajó, a mely az­­ál-Rosenberget Franciaországba vitte, négy nap előtt érkezett Marseillebe. Onnan Pá­­risba vitték a foglyot, a­hol Flory vizsgálóbiró szo­bájában kiderült a valóság. A mikor a letartóztatott embert a vizsgálóbiró elé vezették, sírni kezdett és igy szólott: — Én nem is vagyok Rosenberg. Az én nevem Dorvai s kanadai pap vagyok. ' V3?-7'" Képzelhető, hogy milyen meglepetést okozott ez a kijelentés. Dorvai elmondotta, hogy Jeruzsálemből utazott hazafelé s Beirutban a lazaristák kolostorában szállt meg. A lazaristáktól pénzt kapott és szállóba ment, hogy vonatjára várjon. Ott a szállóban a fran­cia alkonzul letartóztatta és írásait elvette. Azt hiszik, hogy a beiruti szerzetesek csak azért jelentették föl a szegény papot, hogy az igazi Rosenberg kanonokot megmentsék.­­ (Rajzkiállítás.) A magyar királyi állami felső építő-ipariskolában (VII., Csömöri­ út 74. sz.) rajzkiállítást rendeztek, a­melyet június 17-én, 18-án és­ 19-én lehet megtekinteni, naponta délelőtt 9—1 óráig.­­ (A finn száműzött.) Tragikus öngyilkos­ság történt tegnapelőtt Berlinben. Az állatkert egy padján agyonlőtte magát Lyly Gyula dr. volt finn szer­kesztő, a­kit az elnyomott finn nemzet zsarnoka, Bobrikov tábornok száműzött hazájából. Lyly dr. a­ki 1856-ban született,­­ egyik vezére volt az uj­ finn­­pártnak. 1889-ben a viborgi líceumhoz kinevezték a görög és latin nyelv tanárává, de azért mint tanár is folytatta publicisztikai működését­. 1899 óta, a­mikor megnősült, szerkesztője volt a Vilpurin Sannomat című finn lapnak, a­mely gyorsan föllendült, de az orosz hatalom csakhamar betiltotta. Lyly dr. erre Berlinbe költözött, a­hol folytatta tanulmányait, mert azt remélte, hogy majd tanár lehet a helsingforsi egye­temen. Ott Berlinben kapta meg Bobrikov végzését, a­mely­ örökre kiűzte őt Finnországból. Ezzel teljesen tönkre volt téve, a­mire aztán kétségbeesésében agyon­lőtte magát.­­ (Iskolatársak találkozása.) Gerő Géza dr. makói ügyvéd kéri iskolatársait, a kikkel az 1892—93. évben együtt tett érettségi vizsgálatot, hogy a tízéves találkozó dolgában tudassák vele lakásuk címét. — Luksics József dr. Veszprémből kéri iskolatársait,­ a kik a kegyesrendiek veszprémi főgimnáziumában 1891. évben tettek érettségi vizsgálatot, hogy julius 7-én a megállapított találkozóra jelenjenek meg.­­ (Szerb testőrtisztek a királygyilkos­­ságról.) Pétervári levelezőnk Írja: A Novoje Vremja meginterjúvolt két szerb testőrtisztet, a­ki most Pé­­tervárott tartózkodik. Az egyik, a­ki azelőtt Sándor király mellé volt beosztva s most az orosz vezérkari tanfolyamot hallgatja, igy nyilatkozott: — Várjuk meg a kimerítőbb részleteket, mert a táviratok eddig nagyon ellenmondók, így arról is szól egy távirat, hogy a küzdelemben mintegy 100 udvari ember halt meg. Ezt én nem tartom lehetséges­nek. A támadás váratlanul történt, ennélfogva az összeesküvők nem találhattak a palotában többet, mint 40 embert. A király egész őrsége, a­melyhez magam is tartozom, 120 emberből áll, lovas és gyalog őrség ez; közönségesen a konakot 40 emberből álló őrség őrzi. — Mi akadályozhatta meg a királyt abban, hogy meneküljön? — kérdezte az orosz lap munkatársa. Hiszen a 6-ik ezred, mielőtt behatolhatott volna a király lakásába, külső és belső őrség ellenállására talált. Nem hallatszott talán a király szobájáig a küz­delem zaja? — A király és az egész királyi család más körül­mények között megmenekülhetett volna, minthogy a palotának 11 kijárata van és ezek közül egy titkos. De egészen másként történt a dolog. Észrevette-e ön azt, hogy a lemondási okmány aláírását Naumovics ezredes követelte a királytól ? Ez a király szárnysegéde és én a jelenetet következőképpen képzelem el: az összeesküvők, tudván, hogy a palotaőrség királyhűsége tántoríthatatlan, bevárták, a­míg napos parancsnok Naumovics lesz. Ez a főtiszt, mint napos szárnyse­géd, bevihetett magával a palotába néhány tisztet és ezek követték el a merényletet. Maga a 6-ik ezred ezalatt pedig erős küzdelmet kezdett a palotaőrséggel. Én csak nemrégen még szolgálatot teljesítettem Belgrádban. Nagyon csodálkozom azon a híren, hogy a király rálőtt egy tisztre. A­mennyire én tudom, a király soha sem hordott magával revolvert és polgári ruhában egyáltalában semmiféle fegyvert nem viselt. Még a kabinetjében sem láttam nála soha fegyvert. Lehet azonban, hogy az Íróasztalában volt. Az összeesküvés tagjait ismerik a Pétervárott élő szerb tisztek, így Misics ezredesről tudják, hogy elvégezte Pétervárott a vezérkari tanfolyamot és nagy tiszteletnek örvend a belgrádi tisztikarban, mert okos, művelt és becsületes. Neki magának semmi személyes oka nem lehetett gyűlölni a királyt, mert kegyben volt nála és igy csak hazafias érzés sarkalhatta ezúttal tettre. —■ (Árvíz Angliában.) Londonból jelentik, hogy az utolsó huszonnégy óra alatt Londonban és Dél-Angliában, különösen a Temze völgyében sza­kadatlanul esik az eső. Nagy területek víz alatt van­nak, úgyszintén egyes utcák és házak. A vasúti for­galomban zavar van. A szénatermés elpusztult. A hegyek között havazott.­­ (A rádium.) A rádium csodálatos tulajdon­ságáról a berlini kémiai kongresszuson tudvalevőleg szenzációs felolvasást tartottak. E szerint ez a sötétben is világító elem alkalmas arra, hogy segítségével vak emberek is láthassanak. Az erre vonatkozó praktikus kísérletek most folynak. A rádium, a­mely csak urán­ércben található, igen ritka, tehát drága elem. Most az a fontos hír érkezik a csehországi Joakimsthalból, hogy ott gazdag uránércre bukkantak. Ez a fölfedezés az Érchegység felé irányítja a bányászok figyelmét. A rádium most még sokkal drágább a gyémántnál is, mert rengeteg ércet kell kiolvasztani egy szemernyi rádiumért. Egy kilogramnyi rádium értéke körülbelül tíz millió korona. Ennyi rádiumot azonban, a­mióta ismerik e fémet, elő sem állítottak.­­ (Öngyilkos hadapród.) Ószőnyből Írják nekünk: Szencrei Sándor, a pécsi hadapródiskola nö­vendéke junius 13-ikán látogatóba ment egy ószőnyi rokonához s másnap reggel a Dunába ölte magát. Hát­rahagyott leveleiben mindenki­től elbúcsúzik s azt irja, hogy gyógyithatatlan betegsége kergette a halálba. Holttestét még aznap, délután megtalálták.­­ (Osztrák merénylő és magyar mentő.) Az az őrült ember, a ki a minap bottal támadt kirá­lyunkra, tudvalevőleg osztrák alattvaló. Ellenben az a kereskedő, a ki ártalmatlanná tette az orvtámadót, magyar és Pollák Árminnak hívják. Ez a derék ma­gyar ember a következő levelet írta nekünk Bécsből: Nem a rendőrség volt az első, a­ki a király me­rénylőjét elfogta, hanem én, Pollák Ármin, a Pollák és Löwenstein divatáru- és kendőgyár beltagja, Hő­­gyészi, tolna megyei születésű vagyok. Én voltam az elsők egyike, a­ki lélekjelenlétet tanúsított azzal, hogy a merénylőt ártalmatlanná tette. Ez az eset annyival inkább örvendetes, hogy nekem magyar embernek ju­tott e föladat.­­ (A vasárnapi munkaszünet.) A kereske­delmi alkalmazottaknak nagy örömet szerez és sok tüntetésnek vet véget Láng Lajos kereskedelmi mi­niszternek e hónap 13-án kelt 2­.559. számú rende­lete, a­mely teljesíti a kereskedelmi alkalmazottak­nak régi kérését és megteremti a kereskedősegédek teljes vasárnapi munkaszünetét. A hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli az új rendeletet, a­melynek intézkedései ezek. A rendelet a kereskedelmi üzletek tekintetében két irányú intézkedést tartalmaz. Az egyik szól Bu­dapest székesfőváros területére s e szerint a fővá­rosban az élelmiszer elárusításával foglalkozó üzle­tek vasárnapokon délelőtt tíz óráig tarthatók nyitva. Egyéb üzletek egész vasárnapon át zárva tartandók. A vidéken úgy az élelmiszer elárusításával foglalkozó, valamint egyéb üzletek délelőtt tíz óráig nyitva tart­hatók. A pékipar az ország egész területére egysége­sen van szabályozva, és­pedig akként, hogy a sütés vasárnapon délelőtt tíz óráig folytatható. Tíztől ti­zenkét óráig végezhető a magánosok által átadott tésztanemű vagy pecsenyeféle kisütése. Ez azonban csak erre önként vállalkozó munkás által végezhető. Tehát a pékipari alkalmazottak munkaszünete tíz órakor kezdődik és tart másnap reggel hat óráig. A borbély- és fodrászüzletekre nézve a rendelet azt a változtatást lépteti életbe, hogy a fodrász- és borbély­­ipari munka ezentúl csak déli tizenkét óráig végez­hető. A volt kereskedelmi miniszter ama rendelkezé­sét, melylyel megengedte, hogy hideg húsnemű, mint kolbász, Gonka és az úgynevezett hideg fölvágott, valamint a sajtnemű vasárnapokon este hat órától kilenc óráig árusítható, az új rendelet érvényen kí­­vül helyezte. A kereskedelmi alkalmazottak szakegyesülete ma este lelkes tüntetést rendeztek Láng Lajos minisz­ternek, a­ki az egyesület törekvését hathatósan támo­gatta és lehetővé tette az óhajtott munkaszünetet. Lobogójuk alatt vonultak a kereskedelmi alkalmazot­tak a miniszter lakása elé s hosszasan, percekig élje­nezték. Majd küldöttség által tisztelegtek s köszönték meg a miniszternek jóakaratát és támogatását. Láng Lajos szives szavakban fejezte ki örömét azon, hogy az egyesületnek e maga elé tűzött méltányos kívánsá­gában segítségére lehetett. A deputáció visszatérése után a tüntetők ujult melegséggel éljenezték a mi­nisztert s énekszóval elvonultak.­­ (Apa és gyermek a lokomotív alatt.) Megrendítő szerencsétlenség történt, mint a Pécsi­­Napló irja, az átai állomáson. Éppen az 1906. számú vonat robogott be az állomásra, a mikor Vári Béla ál­lomási elüljáró a sínek között megpillantotta két és fél éves Erzsike nevű leánykáját. A kétségbeesett apa halált megvető önfeláldozással rohant gyermekei meg­mentésére. De már későn érkezett. A lokomotív el­ütötte. Az apa a fején és a mellén súlyos sérülést szen­vedett s a kis leánynak mind a két karját leszelte a lokomotiv. Életben maradásukhoz alig van remény.­­ (Magyarellenes tüntetés.) Fiumei tudó­sítónk táviratozza: Bár statárium van, Portoréban tegnap este tüntettek. A táblákat, címereket, mentő­öveket leszaggatták és bemocskolták. A csendreség két embert elfogott. Noviból három tüntetőt Fiu­méba kisértek, a­honnan Ogulinba viszik őket. A­­mikor Noviból útnak indultak, asszonyok a hajóhoz kisérték őket, éljenezték és virágot dobtak eléjük. Szeles község tanácsa a járáshatóságnál tiltakozást jelentett be az ellen, hogy neki kelljen a dinerekre és a táblákra vigyáznia. — (Mulatság.) A budapesti esztergályos-mun­kások szakegyesülete június 21-én, vasárnap a Her­­mina-kertben, az egyesület tízéves fönnállásának év­fordulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendez. — A rákosszentmihályi római katolikus templom harangja javára sikerült hangverseny és tárcmulat­­ság volt június 10-én Rákosszentmihályon. A hang­versenyen nagyszámú közönség volt jelen s igen sokat tapsoltak különösen Kovalcsik Ilona énekének és szavalatának. A hangversenyen szerepeltek: Kovalcsik Ilona, Biró Lili, Béler Béla, Darvay Artur, Pfeiffer József, Benda Kálmán, Gaál Pál zenetanár, Vrdbély Armand, Palotai Gyula. A hangversenyt reggelig tartó táncmulatság követte.­­ (Villámcsapás.) Ma délután négy órakor, mint tudósítónk jelenti, óriási zivatar vonult el Jász­­ladány fölött. A villám többször lecsapott és több em­­­­ber megsebesült. Az ipartestület helyiségében tizen­nyolc úri hölgy volt együtt himző-tanfolyamon, a mi­kor a villám lesújtott. A villám Bató Margitot halálom 11

Next