Budapesti Hírlap, 1903. november (23. évfolyam, 300-329. szám)
1903-11-08 / 307. szám
1903. november 8. BUDAPESTI HÍRLAP. (307. sz.) megvalósították. A kedvező eredmény bizonyságot tesz róla, hogy a kötelező szavazás nemcsak Svájc kisebb kantonaiban, hanem nagyobb államokban is beválik. Ily körülmények között s midőn e kérdés már Európa minden műveit államát foglalkoztatja: csak örömmel üdvözölhetjük ifjabb Vutkovich Sándor most megjelent művét, amelyben e fontos választási reform történeti fejlődésével és elméleti értékével a magyar közönséget is megismerteti. Belgium merésznek látszó újítása elég ok arra, hogy a kérdés nálunk is alapos tanulmány tárgyává tétessék. Az abból származó bajok, hogy a választók nagyobb része ■vagy egyáltalában nem, vagy esetleg csak jutalomért gyakorolja alkotmányos jogát, nálunk is épp úgy érezhetők, mint máshol. Az orvosszerekről tehát, melyek a választási reformmal kapcsolatban alkalmazandók lesznek, már előre tájékozódni és elmélkedni kell Vutkovich könyve hasznos adalékkal egészíti ki az eddig már felszínre került reformeszméket és méltó arra, hogy a jogászok és politikusok beható megfontolás tárgyává tegyék. A 154 oldalra terjedő könyv, melynek első része a kötelező szavazás kérdésének fejlődését, második része e kérdés elméletét tárgyalja, tudományos alapossággal, vonzó modorban és tiszta magyarsággal van írva. Megjelent Pozsonyban, Stampfel Károly könyvkereskedő kiadásában; ára 3 korona, I. Gitta és egyéb elbeszélések. Szabados László novellái élénken megragadták figyelmünket. Könnyen, jól és folyékonyan mesél s meséin valami kellemes, üde hang vonul végig. A kötetnek nem mindegyik novellája sikerült, de az előadási hangja mindegyiknek egyaránt kedves. Reméljük és varjait, hogy Szabados nevével még fogunk találkozni és hogy ez a találkozás örvendetes lesz. Mostani kötetéből különösen az elsőt, a Gitta címűt említjük meg, mint legsikerültebbet. Szabados László könyvének ára 3 korona. Álmaim. Ez alatt a cím alatt gyűjtötte össze Veres János verseit. A vékony kis füzetben találtunk egy pár kellemesen csengő, ügyes formájú verset is. Az, amit a szerző ifjúságáról dalol, legyen mentsége a kevésbbé sikerült daloknak. Az önkritika még sokkal később fejlődik, mint a talentum s egy fiatal író első könyvét jóakarattal kell fogadnunk, kivált, ha egyes verseiből határozottan valami biztató csill ámlik felénk. A versfüzet a szerző kiadásában jelent meg, ára 2 korona. Lázadók. Nógrádi László történeti regénye Tököly bujdosó kurucainak keserves szenvedését tárgyalja. Meleg, hazafias hang ömlik el a regény lapjain , a bujdosók szenvedései, a letiport Magyarország keserves gyötrelme elénk, meleg színekkel tárul elénk. Az irónak legföljebb azt vethetjük szemére, hogy a lelkesedés kissé messzire ragadta s a német tisztekről és vezérekről oly vehemens gyűlölettel beszél, mely már okvetetlen igazságtalanságokra ragadja az embert. Az a sok jogtalanság és kegyetlenség, mit ezek az idegenek elkövettek, elég szörnyű és gyűlöletes magában is, itt a túlzás csak rontja a valót. Nógrádi könyve Wodianer kiadásában jelent meg, ára ? Szomorúság1. Igen szép, ízléses kötetben összegyűjtve jelentek meg Végváry Pereim versei. Érzékeny, finom kis dalok gyűjteménye e könyv s ki szívesen hallgatja a poéta szív intim megnyilatkozását, az bizonyára örömmel olvassa át a verseskönyv lapjait, melyen diszkréten ömlik el a bánat és a szomorúság. Végváry Ferenc könyve Budapesten jelent meg, a szerző kiadásában. Magyar házassági jog. írta Remei János dr. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Mióta az egyházi házasságot nálunk is a polgári házasság váltotta föl, a szakirodalom bőven ontja az erről szóló műveket. Az eddig megjelent könyvek azonban túlnyomóan csak gyakorlati használatra vannak szánva s alig tekinthetők egyébnek, mint a törvény többé-kevésbbé sikerült kommentárénak. Reiner János műve, amelynek azonban most még csak az első füzete fekszik előttünk, egészen más alapra festette a magyar házassági jog tárgyalását. Ez a mű elsősorban tudományos, e mellett azonban mégis olyan, amely teljesen eleget tesz a gyakorlati élet igényeinek is. Az elmélet és a gyakorlat szerencsés összeegyeztetése ez a könyv is, mint Reiner dr. egyéb munkák A most megjelent első füzet a házasság fogalmáról, az egyházi és a polgári házasságnak egymáshoz való viszonyáról, a házassági törvények hatályáról, a személyek és a terület tekintetében, az eljegyzésről, a házasság létrejöttének általános föltételeiről s a házasságkötés formaságairól tartalmi mélyreható és tanulságos fejtegetéseket. Becsessé teszi ezeket különösen az, hogy szerző a magyar törvény intézkedéseit mindenütt a jogtörténeti fejlődés fonalán s a külföldi törvényekhez való viszonyukban mutatja be.- Hazai irodalmunkban egészen új a könyvnek az a része, amely az uralkodóház tagjainak s a diplomáciai karhoz tartozó személyek házasságára vonatkozik. Érdekesen fejtegeti szerző különösen azt, hogy az ural kari óház tagjainak Ausztriában kötött házassága miként ítélendő meg nálunk s minő jogszabályok szerint ítélendő meg a magyar jogterületen létrejött ily házasság. Szerző ugy ezekre, valamint a többi fölmerült kérdésekre is kimerítően és kielégítően válaszol. Van azonban a könyvben egy állítás, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. A házassági törvény, minden , a házasság polgári megkötését kötelezővé tette, egyszersmind kimondotta, hogy e törvény a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyja (149. szakasz). Ez azt jelenti, hogy aki a házasság polgári megkötése után vallási kötelességének is eleget akar tenni, az egyházilag is megáldathatja a kötést. A házasuló feleke jogát azonban kötelességgé változtatta az 1895. évi 4860. számú hadügyminiszteri rendelet,, melynek 5-ik pontja szerint a hadsereg és haditengerészet tényleges tisztjei és hivatalnokai, akik Magyarországon lépnek házasságra, kötelesek az egyházi házasságkötési szabályoknak is megfelelni. Ez nyilván törvénybe ütköző és alkotmányellenes rendelet, mert a törvény ellenére, úgyszólván külön katonai házassági jogot létesít, amelyből például a keresztény-zsidó házasság ki van zárva, mert hisz ezt semmiféle pap meg nem áldja. Hibáztatjuk tehát a szerzőt, hogy a kormány ily beavatkozását a törvényes rendbe jogosultnakmondja, — a házassági törvény 149. szakaszával kapcsolatban ezeket írván: „Az állam ez által arra is feladatot vállal, hogy más közvetett kényszereszközökkel is hozzájárul e kötelességek (tudniillik a vallási kötelesség) érvényesítéséhez; például az által, hogy hivatalnokait kötelezheti az egyházi házasságkötés igénybevételére“ (22. lap), mely állításának illusztrálására az említett hadügyminiszteri rendeletet hozza föl- Magyar szerző könyvében ilyesminek nem volna szabad előfordulnia. Reméljük, hogy Reiner dr. könyve további folyamán, ez alkotmányellenes tant helyreigazítja. Egyszersmind pedig készségesen elismerjük, hogy ez az egy kifogásolható tétel mit semvon le..ajeles tudós művének értékéből. A most megjelent 232 oldalra, terjedő füzet után érdekkel várjuk a mű folytatását. Az első füzet ára 4 korona 50 fillér. Gyöngetehetségű és gyöngeelméjű iskolásgyermekek. A világrahozott , és szerzett gyermekkori gyöngébbelméjűség kórtana, pszikológiája és gyógytana. Orvosok és pedagógusok részére irta Ranschburg Pál dr. idegorvos. Ezen a cimen kétíves füzet fekszik előttünk, mely a szerzőnek a bete,gesen gyönge tehetségű gyermekre vonatkozó eredeti tanulmányait ismerteti.. Az orvosi, neveléstani, valamint törvényszéki szempontból egyaránt fontos kérdést minden oldalról felöleli; ismerteti azokat az intézményeket, miket nálunk s a külföldön az ilyen szellemi fejlődésükben elmaradt gyermekek érdekében létesítettek s közli Ranschburg dr.-nak az ép és kóros gyermeki elme pontos vizsgálatára szolgáló módszereit, buvárlatait, valamint a gyöngetehetségüség gyógytanát. A felette érdekes és fontos kis művet, mely egy koronáért minden könyvkereskedésben kapható,az érdeklődő körök figyelmébe ajánljuk. Opálok. Czóbel Minka költeményei mindig azt az erős, egyéni talentumú költőt mutatják nekünk, aki egyedül, magányosan, senkit nem utánozva, senkitől tanácsot nem kérve, jár a saját utamn. Erős, határozott, kemény írói egyéniség az, mely törhetetlenül bír előre menni, nem törődve sem szimpátiákkal, sem antipátiákkal. Nagy ostobaság volna azt hinni, hogy ez a büszke zárkózottság és magányosság megveti a sikert. Nem, ő csak a maga utján, a maga módján küzd érte, mert az írónak szüksége van a sikerre, a nélkül tönkremegy, elpusztul, mint ahogy elpusztul az ember, aki, elöl elzárják a levegőt. Azok az írók és költők, kik megvetik a kijárt, széttaposott, kényelmes utakat, talán még jobban és epedőbben szeretik a sikert, mint a többi. Jobban és erősebben, mert nehezebben jutottak hozzá. Czóbel Minkának sikerült előre ,jutni a saját útján. Az út, ismételjük, nem volt könnyű. Uj és nekünk idegen hangokon dalolt s Így nehezen férkőzött közel hozzánk, de most már ott van. Uj költeményeiben megint csak őt látjuk változatlanul és hamisítatlanul. A misztikus borongás most is ott ül versein, de már "a körvonalak tisztábbak, a tárgy, könnyebben kivehető. És ehhez szerencsét kívánunk a költőnek. Az erős talentum mindig ragaszkodik egyéniségéhez, de egyben folyton fejlődik, tisztul és erősödik is. Czóbel Minka’ könyvét a Franklin-Társulat adta ki, ára 3 korona. Uj könyvek. A magyar birodalom története. Irta Acsády Ignác. 23 füzet. Ára 60 fillér. Ideálok. Regény. Irta Beck Lajos. 2-ik kiadás. Ára 4 korona. A házasság titka. Regény. Irta Beniczkyné Bajza Lenke. 2-ik kiadás.. Ára 1 korona, 60 fillér. Nem ismerem a múlt történetét. Regény. Irta Beniczkyné Bajza Lenke. 2-ik kiadás. Ára 1 korona 60 fillér. Szinészvér. Regény. Irta Brody Sándor. 3-ik kiadás. Ára 4 korona. . Hét év a tengeren. Egy tengerészorvos naplójából. Irta Gáspár Ferenc dr. 170 képpel. Ára 10 korona. A községi törvény .(ISSC. évi XXII.törvénycikk) magyarázata. Irta Komoróczy István dr. Ára 5 korona. Közigazgatási végrehajtás. Irta ..Sigmond Andor dr. Ára 1 korona 20 fillér. Két cigaretta közt- Elbeszélések. Irta Szemaházy István. Ára 3 korona. A szocializmus és az egyház. Tisza István gróf beszéde a protestáns irodalmi társaság 1903. évi közgyűlésén. Ára 1. korona. Mindezek a könyvek kaphatók a. Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalábas, a pénz előzetes, beküldése vagy utánvét mellett. 15 TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Csalás fintorral. Valóságos rendszerré fejlődött már az a visszaélés a közönség jóhiszeműségével, hogy egyes bútorkereskedők magánlakásokat bérelnek s új bútort (többnyire selejtes árut) használt butor gyanánt kötik a vevőkre. A tájékozatlan vevőt mindenféle ígérettel csalja lépre az elárusító, aki magát a bútorok tulajdonosának vallja, szorult anyagi viszonyairól panaszkodik s féláron kínálja a bútort, tetszés szerinti fizetési föltételek mellett, ami annyit jelent, hogy a vevőre bízza a fizetési föltételek megállapítását, mert — úgymond — ő meg van szorulva, kénytelen minden áron eladni a bútort, és nem bánja, ha a legkisebb részletekben kapja is meg a vételárt. A kedvező feltételek között szerepel az is, hogy a bútort akármikor, ugyanabban az árban visszaveszi, hogy továbbá a vevő ízlésére bízza a dolgot s hajlandó a bútort a vevő lakására ,szállítani megtekintés és bírálat céljából és ha a vevő úgy találja, hogy a szállított bútor, függöny vagy szőnyeg nem illik a saját bútorzatához, minden költség nélkül visszaszállítja az eladó. Szóval a vevő nem is köteles megvenni a bútort, ha népi akarja. Semmiféle megrendelést, semmiféle előleget nem kiván az elárusító. E hitegetéseknek rendszerint meg is van az az eredménye,hogy a vevő kötélnek áll s csak mikor a bútort a lakására szállítják, akkor veszi észre, hogy más bútort kapott. A kicserélést ugyan hiába sürgeti. Nagy utánjárásra kisül, hogy a kivel tárgyalt, az csak elárusító volt. De megjelenik a cég képviselője azzal a szives ajánlattal, hogy jóvá fogja tenni a dolgot. ’ Pótol egy-két hiányt s végül számlát mutat be, melyben a bútor sokkal drágábban szerepel, mint ahogy az elárusító az árakat jelezte. Erre a vevő fölháborodik s minden, fizetést megtagad, amig a szállítás,teljes megelégedéséire teljesítve nincs. Erre, számit a cég, ezt akarja elérni. A részletfizetés megtagadása után a teljes számlaösszeg azonnal való kifizetését követeli s harmadnapra pert indít. Már most mit csinál a bíróság? Egyszerűen elmarasztalja, az alperest a cég által tetszés szerint fölszámított vételár, megfizetésében s al vevő, aki hatszáz forintért vett bútort oly föltétel alatt, hogy a vételárat a kielégítő szállítás befejezése után havi százforintos, részletekbenfogja lefizetni, a bírói ítélet alapján ezerkétszáz forintot tartozik fizetni, mégpedig azonnal. A tetszés szerinti fizetésnek tehát ez az értelme a bírói praxisban, mely ma már a bútorral való csalást valóságos iparággá fejlesztette, mert semmi védelmet sem nyújt annak a jóhiszemű vevőnek, a kit az elárusító hazug ígéretekkel lépve csal s a ld aztán a büntetőbíróság előtt sem képes igazolni a ravasz fondorlatot, melynek áldozatául esett. Jogászkörökben napirenden van most a bútorokkal való csalás kérdése, s általában hibáztatják a bírói gyakorlatot, mely módot nyújt ezekre a visszaélésekre. — Az exles és a bíróságok. A debreceni pénzügyigazgatóság megkereste a szoboszlói királyi járásbíróságot,hogy amíg a törvényenkívüli állapot tart, több letétet tovább is bíróilag kezeljen. A járásbíróság ezt a megkeresést elutasította, azt mondván, hogy Magyarországnak jelenleg sem költségvetési törvénye, sem indemnitási törvénye nem lévén, az adók behajtása és beszedése sem direkte, sem indirekte nem jogosult. Márpedig az alkotmány legfontosabb garanciájának, a budgetjognak lerombolásához a királyi járásbíróság segítő kezet nem nyújthat, mert a magyar bíró az alkotmányra esküt tett. A debreceni királyi Ítélőtábla most, mint az Ügyvédek Lapja írja, a járásbíróság végzését megváltoztatta, a debreceni pénzügyigazgatóság megkeresését teljesíthetőnek találta és az elsőbíróságot megfelelő további eljárásra utasította, mert, úgymond, ezzel a megkeresésnek nem az adóhátralék kényszer útján való behajtása a célja, hanem az, hogy a bírói letétben maradjon, mégpedig nemcsak az állami, hanem a megyei és községi adókra vonatkozóan is, mely utóbbiaknak behajtása még végrehajtás útján és a költségvetési törvény hiányában is helyet foglal, következésképpen a fölvett megkeresésnek teljesítése meg nem tagadható. — Az aradi banksikkasztás. Aradról táviratoztak . Az aradi Ipar- és Népbanknál történt sikkasztás tárgyalásán a bizonyítás befejeztével ma Meszlényi ügyész mondott vádbeszédet, szigorú büntetést kérve a vádlottra. Enyhítő körülményül fölhozta, hogy Böhm összes ingóságait eladta a sikkasztás födözésre, valamint a lanyha ellenőrzést, amely lehetővé tette a sikkasztást. Az ügyész kéri Konschitzky szigorú megbüntetését. Azután a védők beszéltek, hivatkozva főként a lanyha ellenőrzésre. Az ítéletet este hirdették ki. A bíróság Bohmöt három és fél évi fegyházra, Konschitzkyt pedig egy évi börtönre ítélte. Böhm büntetéséből a vizsgálati fogsággal tíz hónapot kitöltöttnekmondott a bíróság.