Budapesti Hírlap, 1903. november (23. évfolyam, 300-329. szám)

1903-11-08 / 307. szám

1903. november 8. BUDAPESTI HÍRLAP. (307. sz.) megvalósították. A kedvező eredmény bizonyságot tesz róla, hogy a kötelező szavazás nemcsak Svájc kisebb kantonaiban, hanem nagyobb államokban is beválik. Ily körülmények között s midőn e kérdés már Európa minden műveit államát foglalkoztatja: csak öröm­mel üdvözölhetjük ifjabb Vutkovich Sándor most megjelent művét, a­melyben e fontos választási re­form történeti fejlődésével és elméleti értékével a magyar közönséget is megismerteti. Belgium me­résznek látszó újítása elég ok arra, hogy a kérdés nálunk is alapos tanulmány tárgyává tétessék. Az ab­ból származó bajok, hogy a választók nagyobb része ■vagy egyáltalában nem, vagy esetleg csak jutalom­ért gyakorolja alkotmányos jogát, nálunk is épp úgy érezhetők, mint máshol. Az orvosszerekről tehát, me­lyek a választási reformmal kapcsolatban alkalma­zandók lesznek, már előre tájékozódni és elmélkedni kell Vutkovich könyve hasznos adalékkal egészíti ki az eddig már felszínre került reformeszméket és méltó arra, hogy a jogászok és politikusok beható megfontolás tárgyává tegyék. A 154 oldalra ter­jedő könyv, melynek első része a kötelező szavazás kérdésének fejlődését, második része e kérdés elméletét tárgyalja, tudományos alaposság­gal, vonzó modorban és tiszta magyarsággal van írva. Megjelent Pozsonyban, Stampfel Károly könyvkeres­kedő kiadásában; ára 3 korona, I. Gitta és egyéb elbeszélések. Szabados László novellái élénken megragadták figyelmünket. Könnyen, jól és folyékonyan mesél s meséin valami kellemes, üde hang vonul végig. A kötetnek nem mindegyik novellája sikerült, de az előadási hangja mindegyiknek egyaránt kedves. Reméljük és varjait, hogy Szabados nevével még fogunk találkozni és hogy ez a találkozás örvendetes lesz. Mostani köteté­ből különösen az elsőt, a Gitta címűt említjük meg, mint legsikerültebbet. Szabados László könyvének ára 3 korona. Álmaim. Ez alatt a cím­ alatt gyűjtötte össze Veres János verseit. A vékony kis füzetben ta­láltunk egy pár kellemesen csengő, ügyes formájú verset is. Az, a­mit a szerző ifjúságáról dalol, legyen mentsége a kevésbbé sikerült daloknak. Az önkritika még sokkal később fejlődik, mint a talentum s egy fiatal író első könyvét jóakarattal kell fogadnunk, kivált, ha egyes verseiből határozottan valami biztató csill ámlik felénk. A versfüzet a szerző kiadásában je­lent meg, ára 2 korona. Lázadók. Nógrádi László történeti regénye Tököly bujdosó kurucainak keserves szenvedését tár­gyalja. Meleg, hazafias hang ömlik el a regény lapjain , a bujdosók szenvedései, a letiport Magyarország ke­serves gyötrelme elénk, meleg színekkel tárul elénk. Az irónak legföljebb azt vethetjük szemére, hogy a lelkesedés kissé messzire ragadta s a német tisztekről és vezérekről oly vehemens gyűlölettel beszél, mely már okvetetlen igazságtalanságokra ragadja az em­bert. Az a sok jogtalanság és kegyetlenség, mit ezek az idegenek elkövettek, elég szörnyű és gyűlöletes magá­ban is, itt a túlzás csak rontja a valót. Nógrádi könyve Wodianer kiadásában jelent meg, ára ? Szomorúság1. Igen szép, ízléses kötetben összegyűjtve jelentek meg Végváry Pereim versei. Ér­zékeny, finom kis dalok gyűjteménye e könyv s ki szívesen hallgatja a poéta szív intim megnyilatkozását, az bizonyára örömmel olvassa át a verseskönyv lap­jait, melyen diszkréten ömlik el a bánat és a szomorú­ság. Végváry Ferenc könyve Budapesten jelent meg, a szerző kiadásában. Magyar házassági jog. írta Remei Já­nos dr. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja. Mióta az egyházi házasságot nálunk is a polgári házasság váltotta föl­, a szakirodalom bőven ontja az erről szóló műveket. Az eddig megjelent könyvek azonban túlnyomóan csak­ gyakorlati használatra van­nak szánva s alig tekinthetők egyébnek, mint a tör­vény többé-kevésbbé­ sikerült kommentáré­nak. Reiner János műve, a­melynek azonban most még csak az első füzete fekszik előttünk, egészen más alapra fes­tette a magyar házassági jog tárgyalását. Ez a mű első­sorban tudományos, e mellett azonban mégis olyan, a­mely teljesen eleget tesz a gyakorlati élet igényeinek is. Az elmélet és a gyakorlat­ szerencsés összeegyeztetése ez a könyv is, mint Reiner dr. egyéb munkák A most megjelent első füzet a házasság fo­galmáról, az egyházi és a polgári házasságnak egy­máshoz való viszonyáról, a házassági törvények ha­tályáról, a személyek és a terület tekintetében, az eljegyzésről, a házasság létrejöttének általános föl­tételeiről s a házasságkötés formaságairól tartalmi mélyreható és tanulságos fejtegetéseket. Becsessé teszi ezeket különösen az, hogy szerző a magyar törvény intézkedéseit mindenütt a jogtörténeti fejlődés fona­lán s a külföldi törvényekhez való viszonyukban mu­tatja­ be.- Hazai irodalmunkban egészen új a könyvnek az a része, a­mely az uralkodóház tagjainak s a diplo­máciai karhoz tartozó személyek házasságára vonat­kozik. Érdekesen fejtegeti szerző különösen azt, hogy az ural kari óház tagjainak Ausztriában kötött házas­sága miként ítélendő meg nálunk s minő jogszabályok szerint ítélendő meg a magyar jogterületen létrejött ily házasság. Szerző ug­y ezekre, valamint a többi föl­merült kérdésekre is kimerítően és kielégítően vála­szol. Van azonban a könyvben egy állítás, a­melyet nem hagyhatunk szó nélkül. A házassági törvény, mi­nden , a házasság polgári megkötését kötelezővé tette, egyszersmind kimondotta, hogy e törvény a házasság­kötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlenül hagyja (149. szakasz). Ez azt jelenti, hogy a­ki a ház­asság polgári megkötése után vallási kötelességé­nek is eleget akar tenni, az egyházilag is megáldat­­hatja a kötést. A házasuló felek­e jogát azonban köte­lességgé­­ változtatta az 1895. évi 4860. számú had­­ügyminiszteri rendelet,, melynek 5-ik pontja sze­rint a hadsereg és haditengerészet tényleges tisztjei és hivatalnokai, a­kik Magyarorszá­gon lépnek házasságra, kötelesek az egyházi há­zasságkötési szabályoknak is megfelelni. Ez nyil­ván törvénybe ütköző és alkotmányellenes ren­delet, mert a törvény ellenére, úgyszólván külön ka­tonai házassági jogot létesít, a­melyből például a ke­resztény-zsidó házasság ki van zárva, mert hisz ezt semmiféle pap meg nem áldja. Hibáztatjuk tehát a szerzőt, hogy a kormány ily beavatkozását a tör­vényes rendbe jogosultnak­­mondja, — a házassági törvény 149. szakaszával kapcsolatban ezeket írván: „Az állam ez által arra is feladatot vállal, hogy más közvetett kényszereszközökkel is hozzájárul e köte­lességek (tudniillik a vallási kötelesség) érvényesíté­séhez; például az által, hogy hivatalnokait kötelez­heti az egyházi házasságkötés igénybevételére“ (22. lap), mely állításának illusztrálására az említett had­­ügyminiszteri rendeletet hozza föl- Magyar szerző könyvében ilyesminek nem volna szabad előfordulnia. Reméljük, hogy Reiner dr. könyve további folyamán, ez alkotmányellenes tant helyreigazít­ja. Egyszersmind pedig készségesen elismerjük, hogy ez az egy kifo­gásolható tétel mit sem­­von le­..a­­jeles tudós művé­nek értékéből. A most megjelent 232 oldalra, terjedő füzet után érdekkel várjuk a mű­ folytatását. Az első füzet ára 4 korona 50 fillér.­­ Gyöngetehetségű­ és gyöngeelméjű is­kolásgyermekek. A világrahozott , és szerzett gyermekkori gyöngébbelméjűség kórtana, pszikoló­­giája és gyógytana. Orvosok és pedagógusok részére irta Ranschburg Pál dr. idegorvos. Ezen a cimen két­íves füzet fekszik előttünk, mely a szerzőnek a bete­,­gesen gyönge tehetségű gyermekre vonatkozó eredeti­ tanulmányait ismerteti.. Az orvosi, neveléstani, vala­mint törvényszéki szempontból egyaránt fontos kér­dést minden oldalról felöleli; ismerteti azokat az intézményeket, miket nálunk s a külföldön az ilyen szellemi fejlődésükben elmaradt gyermekek érdekében létesítettek s közli Ranschburg dr.-nak az ép és kóros gyermeki elme pontos vizsgálatára szolgáló mód­szereit, buvárlatait, valamint a gyöngetehetségüség gyógytanát. A felette érdekes és fontos kis művet, mely egy koronáért minden könyvkereskedésben kap­ható,­­az érdeklődő körök figyelmébe ajánljuk. Opálok. Czóbel Minka költeményei mindig azt az erős, egyéni talentumú költőt mutatják nekünk, a­ki egyedül, magányosan, senkit nem utánozva, senki­től tanácsot nem kérve, jár a saját utamn. Erős, hatá­rozott, kemény írói egyéniség az, mely törhetetlenül bír előre menni, nem törődve sem szimpátiákkal, sem antipátiákkal. Nagy ostobaság volna azt hinni, hogy ez a büszke zárkózottság és magányosság megveti a sikert. Nem, ő csak a maga utján, a maga módján küzd érte, mert az írónak szüksége van a sikerre, a nélkül tönkremegy, elpusztul, mint a­hogy elpusztul az ember, a­­ki, elöl elzárják a levegőt. Azok az írók és költők, kik megvetik­ a kijárt, széttaposott, kényelmes utakat, talán még jobban és epedőbben szeretik a sik­ert, mint a többi. Jobban és erősebben, mert nehe­zebben jutottak hozzá. Czóbel Minkának sikerült előre ,­jutni a saját útján. Az út, ismételjük, nem volt könnyű. Uj és nekünk idegen hangokon dalolt s Így nehezen férkő­zött közel hozzánk, de most már ott van. Uj költeményeiben megint csak őt látjuk válto­zatlanul és hamisítatlanul. A misztikus borongás most is ott ül versein, de már "a körvonalak tisztábbak, a tárgy, könnyebben kivehető. És ehhez szerencsét kívá­nunk a költőnek. Az erős talentum mindig ragaszko­dik egyéniségéhez, de egyben folyton fejlődik, tisztul és erősödik is. Czóbel Minka’ könyvét­ a Franklin-Tár­­sulat adta ki, ára 3 korona. Uj könyvek. A magyar birodalom törté­nete. Irta Acsády Ignác. 23 füzet. Ára 60 fillér. Ideálok. Regény. Irta Beck Lajos. 2-ik kiadás. Ára 4 korona. A házasság titka. Regény. Irta Beniczkyné Bajza Lenke. 2-ik kiadás.. Ára 1 korona, 60 fillér. Nem ismerem a múlt történetét. Regény. Irta Beniczkyné Bajza Lenke. 2-ik kiadás. Ára 1 korona 60 fillér. Szinészvér. Regény. Irta Brody Sándor. 3-ik kiadás. Ára 4 korona. . Hét év a tengeren. Egy tengerészorvos napló­jából. Irta Gáspár Ferenc dr. 170 képpel. Ára 10 korona. A községi törvény .(ISSC. évi XXII.­­törvénycikk) magyarázata. Irta Komoróczy István dr. Ára 5 korona. Közigazgatási végrehajtás. Irta ..Sigmond An­dor dr. Ára 1 korona 20 fillér. Két cigaretta közt- Elbeszélések. Irta Szem­a­­házy István. Ára 3 korona. A szocializmus és az egyház. Tisza István gróf beszéde a protestáns irodalmi­ társaság 1903. évi közgyűlésén. Ára 1. korona. Mindezek a könyvek kaphatók­ a. Budapesti Hír­lap könyvkiadóhivatalába­s, a p­énz előzetes, beküldése vagy utánvét mellett. 15 TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. —­ Csalás fintorral. Valóságos rendszerré fej­­lődött már az a visszaélés a közönség jóhiszeműségé­vel, hogy egyes bútorkereskedők magánlakásokat bé­relnek s új bútort (többnyire selejtes árut) használt bu­tor gyanánt kötik a vevőkre. A tájékozatlan vevőt mindenféle ígérettel csalja lépre az elárusító, a­ki magát a bútorok tulajdonosának vallja, szorult anyagi viszonyairól panaszkodik s féláron kínálja a bútort, tetszés szerinti fizetési föltételek mellett, a­mi annyit jelent, hogy a vevőre bízza a fizetési föltételek meg­­állapítását, mert — úgymond — ő meg van szorulva, kénytelen minden áron eladni a bútort, és nem bánja, ha a legkisebb részletekben kapja is meg a vételárt. A kedvező feltételek között szerepel az is, hogy a bútort akármikor, ugyanabban az árban vissza­veszi, hogy továbbá a vevő ízlésére bízza a dolgot s hajlandó a bútort a vevő lakására ,szállítani megtekin­tés és­ bírálat céljából és ha a vevő úgy találja, hogy a szállított bútor, függöny vagy szőnyeg nem illik a saját bútorzatához, minden költség nélkül visszaszál­lítja az eladó. Szóval a vevő nem is köteles megvenni a bútort, ha népi akarja. Semmiféle megrendelést, semmiféle előleget nem kiván az elárusító. E hitegeté­seknek rendszerint meg is van az az eredménye,­hogy a vevő kötélnek áll s csak mikor a bútort a lakására szállítják, akkor veszi észre, hogy más bútort kapott. A kicserélést ugyan hiába sürgeti. Nagy utánjárásra kisül, hogy a kivel tárgyalt, az csak elárusító volt. De megjelenik a cég képviselője azzal a szives ajánlattal, hogy jóvá fogja tenni a dolgot. ’ Pótol egy-két hiányt s végül számlát mutat be, melyben a bútor sokkal drágábban szerepel, mint a­hogy az elárusító az ára­kat jelezte. Erre a vevő fölháborodik s minden, fize­tést megtagad, a­mig a szállítás,teljes megelégedéséire teljesítve nincs. Erre, számit a cég, ezt akarja elérni. A részletfizetés megtagadása után a teljes számlaösszeg azonnal való kifizetését követeli s harmadnapra pert indít. Már most mit csinál a bíróság? Egyszerűen el­marasztalja, az alperest a cég által tetszés szerint fölszámított vételár, megfizetésében s al vevő, a­ki hat­­száz forintért vett bútort oly föltétel alatt, hogy a vételárat a kielégítő szállítás befejezése után havi száz­forintos, részletekben­­fogja lefizetni, a bírói ítélet alap­ján ezerkétszáz forintot tartozik fizetni, még­­pedig azon­nal. A tetszés szerinti fizetésnek tehát ez az ér­telme a bírói praxisban, mely ma már a bútorral való csalást valóságos iparággá fejlesztette, mert semmi védelmet sem nyújt annak a jóhiszemű vevőnek, a kit az elárusító hazug ígéretekkel lépve csal s a ld aztán a büntetőbíróság előtt sem képes igazolni a ravasz fondorlatot, melynek áldozatául esett. Jogász­körökben napirenden van most a bútorokkal való csa­lás kérdése, s általában hibáztatják a bírói gyakorla­tot, mely módot nyújt ezekre a visszaélésekre. — Az exles és a bíróságok. A debreceni pénz­ügyigazgatóság megkereste a szoboszlói királyi járás­bíróságot,­hogy a­míg a törvényenkívüli állapot tart, több letétet tovább is bíróilag kezeljen. A járásbíróság ezt a megkeresést elutasította, azt mondván, hogy Ma­gyarországnak jelenleg sem költségvetési törvénye, sem indemnitási törvénye nem lévén, az adók behaj­tása és beszedése sem direkte, sem indirekte nem jo­gosult. Már­pedig az alkotmány legfontosabb garan­ciájának, a budgetjognak lerombolásához a királyi járásbíróság segítő kezet nem nyújthat, mert a magyar bíró az­­ alkotmányra esküt tett. A debreceni királyi Ítélőtábla most, mint az Ügyvédek Lapja írja, a járás­bíróság végzését megváltoztatta, a debreceni pénzügy­igazgatóság megkeresését­ teljesíthetőnek találta és az elsőbíróságot megfelelő további eljárásra utasította, mert, úgymond, ezzel a megkeresésnek nem az adó­hátralék kényszer útján való behajtása a célja, hanem az, hogy a bírói letétben maradjon, még­pedig nem­csak az­ állami, hanem a megyei és községi adókra vonatkozóan is, mely utóbbiaknak behajtása még végrehajtás útján és a költségvetési törvény hiányában is helyet foglal, következésképpen a fölvett megkere­sésnek teljesítése meg nem tagadható. —­ Az aradi banksikkasztás. Aradról táv­iratoztak . Az aradi Ipar- és Népbank­nál történt sikkasztás tárgyalásán a bizonyítás befejeztével ma Meszlényi ügyész mondott vádbeszédet, szigorú bünte­tést kérve a vádlottra. Enyhítő körülményül fölhozta, hogy Böhm összes ingóságait eladta a sikkasztás födö­­zésre, valamint a lanyha ellenőrzést, a­mely lehetővé tette a sikkasztást. Az ügyész kéri Konschitzky szi­gorú megbüntetését. Azután a védők beszéltek, hivat­kozva főként a lanyha ellenőrzésre. Az ítéletet este hirdették ki. A bíróság Bohmöt három és fél évi fegy­házra, Konschitzkyt pedig egy évi börtönre ítélte. Böhm büntetéséből a vizsgálati fogsággal tíz hónapot­­ kitöltöttnek­­mondott a bíróság.

Next