Budapesti Hírlap, 1904. február (24. évfolyam, 32-60. szám)
1904-02-02 / 33. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP, (33. sz.) 1904. február 2. KÖZGAZDASÁG. Olcsó szállítás. (B. ) A világ legolcsóbb közlekedése Liluerilrában áll rendelkezésre s ezt a nevezetes elsőbbséget Amerika, a közlekedési vállalatok korlátlan versenyének köszönheti. Hálás is lehet érette, mert az olcsó közlekedés árát Európa fizeti meg, mely csak azért termel és azért él drágán, mivel drága a közlekedése. Amerika versenyképességének a termelés minden ágában az olcsó szállítás a főtényezője. A szabad verseny ott célt ért a közlekedés rendeltetésének biztosítása körül Ez a rendeltetés pedig lényegében nem egyéb, mint a hiányok és fölöslegek minél teljesebb kiegyenlítése. A hiányok és fölöslegeik kiegyenlítésén új erőforrásokat teremt és fokozza a munka becsét. A tömegáruk forgalma ad lendületet a gazdasági életnek s biztos talajt a közvagyonosodásnak. Amerika mindezt nem prédikálja, de gyakorolja. Az elmaradt Európa ellenben még ma is olyan vasúti politikát követ, mely a korlátlanul szabad amerikai vasúti politikával homlokegyenest ellenkezik. Az amerikai vasutakon átlag mindenük olcsóbb az áruk szállítása, mint Európa vasutain, s mig amazok jövedelmeznek — nálunk örökös a mentegetőzés a jövedelem-hiány miatt s egyre azt halljuk, hogy a vasutaknál nem a jövedelmezőség a főcél, hanem a gazasági érdekek kiszolgálása. Másrészről pedig szakadatlan ostromolják a kereskedelemügyi kormányt olcsóbb tarifákért s éppen nálunk minden termelési ág a szállitás drágaságát panaszolja A vasutegyesületi statisztika szerint amagyar vasutakon tonnakilométerenkint átlag 4.46 fillérbe kerül az áruszállítás s ebből a vasút önköltsége 3.36 fillér. Hieronymi és Lipthay jóval kisebbre, 2,5 fillérre számítják a vasút önköltségét. Ennél olcsóbban tehát veszteséggelszállít, a vasút. A dunai hajókon az áruszállítás tonnakilo- Wierenkint, viziszállítási adóvalés biztosítással együtt, a mai rossz viszonyok közt, átlag egyfillérbe kerül; az önköltség pedig Klein pontos számításai szerint 0,5164 fillér ; de ebben az összegben az üzleti tőke 5 százalékos kamata s az üres jármű lefelé való vontatásának költsége is benne van. A hajózás önköltségét tehát rendszeres forgalom mellett s jó viziúton fél fillérre sem lehet számítani. Mi következik ezekből az adatokból? Az, hogy míg a vasúti szállitás költsége semmi módon sem lehet két és fél fillérnél kevesebb, mert ennyi az önköltség, addig a hajón való szállitás költségeit felényire lehetne apasztani, ha oly vízi úthálózatot bocsájtunk a hajózás rendelkezésére, melyen, rendszeres fejlődhetik. Módunkban állana ekképp a tömegárunak olcsó szállítása mindama részeiből az országnak, a hová viziút vezet s mert kétségtelen, hogy a vasutak által ma veszteséggel szállított tömegáru nagy részének a vízi útra való terelése a vasutak jövedelmezőségét fokozni fogja, a beálló kedvezőbb pénzügyi helyzet lehetőséget nyújt arra is, hogy az önköltséget tetemesen meghaladó darabáru tarifák mérsékeltessenek. Milliókat takaríthatnánk meg így s milliókat teremthetnénk elő a gazdasági erők amaz új forrásaiból, melyeket a tömegáru mozgósítása nyitna meg. De ehhez elsősorban az ósdi vasúti politika abbahagyására volna szükség. Az a vasúti politika, mely a víziutakban ellenséget lát, ma már lejárta magát. Ez a század a viziközlekedés százada lesz s itt az ideje, hogy köztudattá váljék nálunk is a gyökeres átalakulás szükségessége. Aránytalanul nagy termelési költségeinket csökkenteni, a termelés hasznát növelni védővámokkal soha sem leszünk képesek; a közgazdaság örök törvényei ellen hiába hozunk mi törvényeket, msnt ellenkezőleg, az élet mesterséges drágítása a termelési költségek fokozásával s a termelés hasznának csökkenésével jár. Olcsó szállításra van szükségünk, hogy csökkenthessük a termelés költségeit és fokozhassuk termelésünk tiszta hasznát. A folyóvizek hajózhatóvá tételével, az összekötő mesterséges viziutak és a kikötőkhöz vezető közutak megépítésével kell most már foglalkoznunk s olyan vasúti politikát követni, mely a viziutaknak is forgalom hasznát veszi és egyaránt kiszolgál minden gazdasági érdeket. A huszadik század a viziutak jegyében született s a viziközlekedést fogja uralni mindenfelé a világon. Hasztalan, hunyunk szemet a közlekedési viszonyok nagyszerű átalakulása előtt, az meg fog történni nélkülünk is. Kárunkra így, hasznunkra, ha idejekorán fölismerjük és teljesítjük feladatainkat. — A kereskedelmi szerződések. A Magyar Távirati Irodának jelentik Bécsből. A vám- és kereskedelmi bizottságnak a külügyminisztériumban tartott ülésén folytatták az általános kereskedelempolitikai, valamint különösen a külföldi államokkal kötendő kereskedelmi szerződés szombaton megkezdett tárgyalását. A jövő ülés holnap délután három órakor lesz. A tanácskozás mai eredménye az, hogy ezután a tanácskozások eredményeiről időről-időre hivatalos kommünikéket tesznek közzé. — Berlinből jelentik nekünk. A Magyarország Ausztriával való kereskedelmi tárgyalásról az hallatszik, hogy a német birodalmi kormány azoknál a nehézségeknél fogva,, amelyek az Oroszországgal való tárgyalásban különösen a gabona- és szarvas marhavám miatt támadtak, indíttatva érezte magát arra, hogy a magyar-osztrák külügyi kormánynál a kereskedelmi szerződési tárgyalás megindítását indítványozza, úgy látszik, hogy Oroszország is meg akarja várni a Magyarország-Ausztriával való tárgyalás eredményét, mielőtt a minimális vámok kérdésében döntene. Ha a Magyarország-Ausztriával való tárgyalás megkezdése már a legközelebbi időben lehetséges volna, úgy a kilátásba vett német-orosz tárgyalás egyelőre abban marad. Egyébiránt azt hiszik, hogy a keletázsiai bonyodalom is lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország a Németországgal való kereskedelmi szerződést egyelőre elhalaszsza. «■» fFttllijhl'THISS’flerMffvá^esir^^hfSsOTár"' megyei gazdasági egyesület ma évi rendes közgyűlést tartott, amelyből, távirattal, üdvözölték Tallián minisztert, főleg, hogy a szociálpolitikai intézményeiket továbbfejleszti és a kis exisztenciákat segíti. A miniszter meleghangú levélben mondott köszönetet. — Az angol bank kamatlába. Már a múlt héten azt beszélték a londoni börzén, hogy az angol bank le fogja szállítani kamatlábát, mert a pénzbőség még mindig nagy, s rövid lejáratú váltók 3 százalékon alul, hat hónapi váltók pedig 3 százalékkal helyezhetők el. Hogy a bankkamatlábat mégsem szállították le, annak oka egyrészt a bizonytalan politikai helyzetben kezsendő, minthogy Japán és Oroszország között a tárgyalások eddig nem vezettek békés eredméyre. Másfelől pedig az angol bank nem tudja álandósítani aranytarrtalékát. A múlt héten, mint jeleztük, Indiábólés Déli-Afrikából körülbelül 1.600.000 angol font értékű arany érkezett, amely az angol bank tartalékait jelentékenyen emelte ugyan, de Argentínából nagyon keresik az aranyat, s a bankhoz érkezett arany nemcsak hogy nem fedezi az argentínai szükségletet, de még a bank tartalékait is csökkenteni fogja. — Az egerputnoki vasút ügye. Az egerputnoki vasút ügyében ma Eger város és Borsod vármegye küldöttsége tisztelgett Tisza István gróf miniszterelnöknél, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél és Serényi gróf államtitkárnál. Az alkotmányos élet kezdetén ugyanis, a hibás közlekedési politikából kifolyólag Eger városát a fővonaltól mellőzték és így ez a vidéki nagy város és forgalmi hátterét alkotó szondás vidék nem az előrehaladás, hanem a hanyatlás terére jutott. Eger városa és az érdekeltség évtizedek óta próbálkoztak az egri vasút továbbvitelével a zsákutcából, kijutni, de mert a 8—10 milliót igénylő költség egyrészt az érdekeltség erejét jóval fölülmúlta, s másrészt az állam kellő támogatást nem nyújtott, a tervek meghiúsultak. Most egy célszerűbb vonal, az eger-szarvaskő-szilvás-putnoki irány fölkarolásával a költségek is, jóval kisebbedvén, Eger és vidékének reményei ismét homloktérbe léptek. Ennek a vonalnak a megvalósítását biztosítandó, járt ma a küldöttség Budapesten. A miniszterelnöknél Eger város polgármestere fejtette ki a kérelmet, Tisza István gróf azt, a fontos kijelentést tette, hogy ő is ismeri azt a közlekedési hézagot, mely Eger megvan,megígérte, egyúttal, hogy az állam pénzügyi helyzetét szem előtt tartva, a legnagyobb támogatást megadni, illetve támogatni hajlandó lesz. A kereskedelemügyi miniszter elé a küldöttséget Kovách Kálmán vezette s utalt arra a mellőzésre, mely "Eger városát évtizedek óta sújtotta és kérte, hogy Egerből Füzes-Abonyba, a nagy személyforgalmat lebonyolítandó, a miniszter motoroskocsiközlekedéstállítsonbe. Hieronymi miniszter a nála megszokott tájékozással felelt a kérelemre, biztosítván a küldöttséget, hogy a kérdést a legmelegebb jóakarattal fogja tárgyalni. Serényi gróf államtitkárnál Harnok Gyula, Eger város főjegyzője tolmácsolta a kérelmet. Az államtitkár a legjobb reményben bocsátotta el a küldöttséget. Ilyen körülmények között remélhető, hogy azt a végzetes mellőzést, mely Eger városát a múltban megokolatlanul érte, a mostani kormány részben reperálja. — A német-olasz vámszerződés. Rómából jelentik, hogy a kereskedelmi szerződéses tárgyalások Olaszország és Németország közt csaknem naponként folyik. Ez a tárgyalás,mint az ily komplikált tárgyalásoknál másképp nem is lehet, előreláthatólag még nagyon sokáig fognak tartani. Mindazáltal biztosan remélik, hogy a tárgyalás eredménye kedvező lesz, mert a két állam kormánya és megbízottai a legjobb indulattal vannak. A Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön-rt. ma tartotta rendes közgyűlését Tolnay Lájza miniszteri tanácsos elnöklésével, aki bejelentette, hogy 33 részvényest jelent meg, 302 szavazattal, 2473 részvény képviseletében. Az igazgatóság részéről előterjesztett jelentés kiemeli, hogy a kedvezőtlen kereskedelmi és ipari viszonyok miatt az intézet a tevékenységénekfősúlyát az elmúlt évijén is a rendes ügykör terjesztésére és az összes üzletágak kellő gondozására irányította, s ennek az eredménye, hogy minden ágban nagyobb forgalmat értek el. A lefolyt üzletévben leszámítottak 33.806 darab váltót, 69,626.943 korona 36 fillér összegben, 45,798.911 koronával több, mint 1902-ben és a váltó- t tárca állománya az év végével 7,127.257 korona 68 fillér volt. A betét-állomány takarékpénztári könyvecskékre, folyószámlára és pénztárjegyekre 14,421.634 korona 70 fillérre rúgott, egy tavalyról 903,339 koronával szaporodott. Lombard-kölcsönökben 4,390.387 korona 06 fillér volt elhelyezve. A kézi zálogkölcsön forgalma az elmúlt évben ismét jelentékeny volt, a kölcsönök átlaga azonban, az év második felében történt nagyobb kiváltások folytán, a végösszegben apadt, úgy hogy a tavalyi 7.739.383 koronáról 7.096.132 koronát csökkent le. Az összes forgalom 473,82.805 korona 23 fillér volt. A lefolyt ét tiszta nyeresége 800.890 korona 96 fillér, ami a részvény- tőke 83 százalékos kamatozásának felel met. Javasolja az igazgatóság, hogy ebből a különböző javadalmazások levonása után, részvényenkütl huszonnégy koronát fizessenek ki február 3-ikától kezdve. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a felmentést minden irányban megadta. Havass Rezső dr. indítványára egyhangúlag ismét megválasztották felügyelőbizottsági tagokat: Sekober Albertet, Dezsényi Józsefet, Horváth Zsigmondot és Rigler József Edét s ugyancsak újból beválasztották a sorrend szerint most kilépő választmányi tagokat. Végül, Zsigmondi Jénts indítványára, köszönetet mondott a közgyűlés az igazgatóságnak és tisztikarnak a buzgó működésért s az elért eredményekért. — Acél- és hajóépítő-tröszt Olaszországban. Termiből írják, hogy az ottani acélmű részvénytársaság jóváhagyta a legjelentékenyebb olasz acélművek és hajógyárak trösztölését a Teruxművek vezetése alatt. E kombinációba tartoznak a terni-i, elhal és sestri-ponentei acélművek, valamint az oderói és örködei hajógyárak. Egy egyetlen nagy részvénytársaságot fognak alakítani, hogy a nemrég létrejött Ansaldo-Armstrong részvénytársasággal szemben állást foglaljon. A két kombináció közt azonban valószínűleg megegyezés jött létre, ami által egyetlen nagy olasz acél- és hajógyártröszt fog keletkezni. A Magyar Közgazdasági Társaság február 4-én esti 6 órakor a társaság új helyiségében (IV., Ferenciek tere 4. szám félemelet 16.) ülést tart. Tárgy: Árkövy Rikárd dr. előadása: Kartelek és trösztök. — A tőzsdetanács elrendeli, hogy az Osztrák egyesített járadék papírban, február—-augusztus 47i 6 százalék. Bosnyák-hercegovinai orsz. kölcsön 1995. évről 4 százalék. Belvárosi takarékpénztár r.-t. záloglevél 41 százalék. Magyar agrár- és járadékbank járadékjegy vs. 102% 46 százalék. Magyar agrár- és járadék záloglevél 411 százalék. Magyar általános kőszénbánya r.-t. els. kotr. 41 évre, 100 frankonként 46 százalék. Magyar általános takarékpénztár r.-t. záloglevél 50 évre 4 százalék. Magyar általános takarékpénztár r.-t. záloglevél 65 évre 4 százalék. Magyar jelzáloghitelbank közs. kötv. 50 évre írtban 4 százalék. Magyar jelzáloghitelbank közs. kötv. 50 évre vs. 110% írtban4 százalék. Magyar általános jelzáloghitelbank közs. kötv. 50 évre 4 százalék. Magyar takarékpénztárak középponti jelzálogbankja közs. kötv. 70 évre 416 százalék. Magyar takarékpénztárak középponti jelzálogbankja közs. kötv. 70 évre 4 százalék. Pesti magyar kereskedelmi bank záloglevél írtbank. ker. 4% százalék. Pesti magyar kereskedelmi bank záloglevél 4 százalék. Bosnyák-hercegovinai szab. orsz. bank záloglevél 20 évre 5 százalék. Bosnyák-hercegovinai szab. orsz. bank záloglevél 30 évre 5 százalék. Erdélyi magyar jelzáloghitelbank záloglevél 40 évre írtban 5 százalék. Horvát-Szlavonországi jelzálogbank közs. kötv. írtban v. ker. 4% százalék. Nagyszebeni, általános takarékpénztár záloglevél 40 évre vs. 100% írtban 5 százalék. Nagyszebeni földhitelintézet záloglevél. Irtban 5 5 százalék február hónap 1. napjának déli tőzsdéjétől fogva, 1904. február hónap 1-től számítandó folyó kamatokkal jegyeztessenek. Elrendelte továbbá, hogy a Budapesti Giro- és Pénzegyesület rt. részvényei február hónap 1. napjának déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül s az 1004. év január hónap 1. napjától folyó 4 százalékos kamatokkal árultassanak s jegyeztes-