Budapesti Hírlap, 1904. február (24. évfolyam, 32-60. szám)
1904-02-15 / 46. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP (46. sz.) 1904. február 15. Jaits Gézáné, Urs Nándorné, Ujváry Béláné, Varjassy Ferencné, Brayer századosné, Farkasfalvi Imréné, Pollacsek Mihályné. Leányok: Abafy Danika és Karika, Antalik Alice és Vilma, Büttner Elza, Baer Amália, Brayer Olga, Jelanka, Dobolyi Stefike, Dörre Iduska, Furat Matild (Pozsony), Szarkasfalvi Sárika és Irénke, Gerő Margit, Gerstenberger Emmike, Hajnal Ilonka, Kemény Lujza, Kész Malvin, Marosa és Szidike, Kolozs Regina, Korach Rózsika, Kónya Docika, Lakits Magda, Lőw Terka, Lakits Margit (Pécs), Láng Margit, Müller Emília, Reményi Ella és Berta, Petrik Jolán, Kybár Gabriella, Radó Bella, Reiner Margit, Radimetzky Aranka, Silbermann Bettina, Szájer Irminke, Süss Emma, Szabó Böske, Szervánszky Gabriella, Szily Jenny és Manci, Szirtes Aranka, Simay Paula, Soligmann Ilona, Stefaits Irénke, Stern Alice, Stracó Kellike, Tiber Gertrud, Thurzó Hajnalka és Erzsike, Theisz Margit, Thimkó Blanka, Urs Irén és Jolán, Újvári Ilona, Varjassy Margit, Verő Adél, Váczy Erzsike, Wolkenberg Ilona, Geiger Valéria, Polacsek Laura, Álarcos-bál a Vigadóban. Ma este volt a Vigadóban az idén az utolsó nagy álarcosbál, amelyet a pesti izraelita nőegyesület árvaháza és népkonyhája javára rendeltek. A búcsúzó farsangnak egyik legimpozánsabb álarcos mulatsága volt ez a mai, amelyen a résztvevők nagy sokasága és a hangos vidámság hirdette a jótékonyság jegyében elért sikert. Az összes termeket, még fönnt a karzatot is elárasztotta a bál vidám népe. A hölgyek csaknem mind jelmezben jöttek és a tarka álarcos csoportokban akadt sok érdekes stilszerű jelmez is, kacér szatanella, virágos leány, egy-egy rokokó-korbeli festői toalett, toreador, cigányleány, fantasztikus uniformis, pierette, magyar parasztleány, sok dominó, bohóc, szobacica stb. A bálon egy katonazenekar és egy cigányzenekar játszott, vígan folyt a tánc, különösen amikor a tömeg egy kissé szétoszlott a termekben. Az est szépen sikerült, s akik ott voltak, igen jól mulattak. A budai szegény gyermekeket felruházó egyesület szokásos farsangi táncestéjét ma este tartotta meg a Korvin-téri Vigadó összes termeiben. Előkelő és nagyszámú közönség sereglett össze a jobbparti fővárosi közönség egyik legszebb mulatságán, amely évről-évre szép összeget hoz össze a jótékony célra. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság fölolvasó ülése. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt fölolvasóülést tartott Herczeg Ferenc elnöklésével az Akadémia képes termében. A közönség oly számmal tódult az ülésre, hogy fele sem fért a terembe. Az első felolvasó Erődi Béla rendes tag volt, aki Guiseppe Cassone újabb kötetpetőfi-fordítását mutatta be. Cassone olasz költő Notoban, Szicíliának egyik kis városában magánúton, minden segítség nélkül megtanulta a magyar nyelvet, hogy eredetiben élvezhesse Petőfit, a kinek olaszra való forditását tette élete föladatává. Jó régen adta ki a Tündér álmot s azóta folyóiratokban Petőfi több költeményét közölte. Most legújabban bocsátotta ki a Szerelem gyöngyeinek fordítását Perle d’Amoré címen. A kötet előszavában Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza nyomán közli a dalsorozat keletkezésének történetét. Erődi elmondja, hogy Cassone jól bírja a magyar nyelvet, ismeri annak minden titkát, szépségét s kitűnően versel olaszul. Fordításaiból azonnal ráismerünk Petőfi múzsájára, mely idegen köntösben bár, teljes erejével, szépségével lép elénk. Mintha nem is fordított dalokról, hanem eredeti költeményekről volna szó, úgy hatnak ránk Cassone fordításai. A fölolvasó a fordítást, noha egy-két szépséghibát is fölfedezett, — egészben mesterileg sikerültnek mondja. Mutatványul fölolvassa a Ha, az isten kezdetű költeményt, a gyűjtemény legszebb dalát magyarul és olaszul. Azután föltünteti néhány jellemző vonásban Szicília szigetének természeti szépségeit és a költészet világában való fontos szereplésit, mintegy bemutatásául annak a környezetnek, melyben Cassone Petőfi-forditása készült s mely egészen beleillik a Petőfi költészetébe. A közönség a nagyon érdekes fölolvasást zajos tetszéssel fogadta. Azután Jakab Ödön bemutatta Jörgné Draskóczy Ilma vendég két költeményét. Jörgné-DraskóczyIlma több költeményével föltűnt már, legutóbb is a temesvári Arany Társaság megnyitó díszülésén valósággal ünnepelték néhány gyönyörű verséért. Ma Kérdés és Versengés című szép lírai költeményeivel igazolta a várakozást, mert mind a két mű tartalmas és kedves. A közönség zajos tapssal fogadta a Jakab Ödön szép előadásában teljesen érvényesülő költeményeket. Majd Fésa Lajos fölolvasta Wiesner Jakab vendég Irodalom és közönség című értekezését. Wiesner egyik elsőrangú könyvkiadó cégünk vezetője és így sok mondanivalója volt. A szerző keresi azt a forrást, mely beleneveli, beleviszi a köztudatba a könyv kultuszát, a könyv szeretetét. És —z úgymond , keresi nemcsak az író és könyvkiadó együttes érdekét, hanem a magyarság, a közművelődés, a tudományosság felsőbb szempontjaiból. Bevallja azon évben, hogy nem találta meg ezt a forrást. Divatossá lehet tenni a Dr. Nebántsvirágot, a kifelé vagy befelé hajló kürtőkalapot, divatossá lehet tenni, hogy a hölgyek sétapálcával járjanak s hogy ölebet húzzanak maguk után, de könyvet divatossá még senki sem tett. Pedig nincs értékesebb divat a könyv szereteténél s nincs olcsóbb divatcikk a könyvnél. Hallgatni elmegyünk a szavalatot, a hangversenyt, igyekszünk a legdrágább helyet megszerezni, mert hiszen mit mondana a világ, ha nem tüntetnénk társadalmi állásunkkal, pénzünkkel, de a könyvvásárlással nem lehet tüntetni, meg aztán nem is divat a könyv. A szerző azután elmondja, hogy egy ízben Katániában, Szicília második fővárosában sétált s kalauza büszkén mutatta Bellini szobrát; továbbad a Bellini-térre ért s van Katániában Belliniszínház, Bellini-emléktábla szülőházán, a Dómban pedig a legszembeötlőbb oszlopnál Bellini szarkofágját aranyozta be a buzgó nap. Mély meghatottság vett rajta erőt, mikor megpillantotta azt a szép márványszarkofágot, a kegyeletnek és hódolatnak ez a megnyilvánulása, pedig Bellini csak zenésze volt az olasznak. Kisfaludy Sándor és Bessenyey György harcra kelt a magyar nyelv elnyomói ellen; bebizonították, hogy a magyar nyelv nemcsak a konyhába való, mint akkoriban tartották, hanem irodalmi nyelv. Kisfaludy Sándor is, Bessenyey György is szegényen halt meg, de Petőfi, Vörösmarty is szegényen halt meg, mert az ő idejükben sem volt divat, mint manapság sem az a könyv. Itt a Petőfi-ház szép ideája. A szalmaláng föllobogott és elaludt, mint annyi más szép, nagyratörő eszme. Pedig, ha a kilenc millió magyar emberből fél millió megvenné a Petőfi-ház érdekében kiadandó Petőfi-arcképét egy-egy koronáért s minden koronából félkorona maradna a Petőfi-házra, föl lehetne építeni azt. S hol maradt a harminckét milliós országházából Kisfaludy Sándor és Bessenyey Györgynek, a magyar nyelv testőreinek, hol Petőfinek, Aranynak, Vörösmartynak, Jókainak emléke? Valóban nagy a közömbösség az irodalom emberei iránt s csak az a szerencse, hogy a nagy hálátlanság ellenére is fejlődik és gazdagodik irodalmunk. Mindig lesznek íróink, akik hévvel és lelkesedéssel, a szabadság, a magyarság és fajszeretet zászlóit lobogtatva, előbbre viszik a magyar közművelődést, a magyar irodalmat. A hallgatóság a nagyon tartalmas értekezést hosszas, zajos tapssal jutalmazta. Zempléni Árpád felolvasta Dombay Hugónak, a Petőfi-Társaság legutóbbi Bulyovszky-pályázatán jutalommal kitüntetet költeményét. Cinné: A gőg. A költemény hosszabb, kontempláló munka. A szerző az ember gőgjének hiábavalóságáról, tudása véges voltáról elmélkedik sok szatirikus éllel. A szerzőnek van elég gondolata és azt ügyesen, poétikus formában fejezi ki. A közönség nagyon rokonszenvesen fogadta a felolvasást. A taps elhangzása után ismét Fása Lajos lépett a felolvasóasztalhoz és előadta néhány bájos gyermekversét. Napsugáras, kedves csecsebecse volt ez a néhány vers, melyek naiv hangjukkal, játszi humorukkal és poétikus tartalmukkal folyton tüntető tapsra ragadták a közönséget. Szabóné Nogáll Janka tervezett felolvasása, az idő előrehaladottsága miatt, elmaradt. A felolvasó ülés után zárt illés volt, amelyen Szajna Tamás titkár bejelentette, hogy Dombay Hugó nyitrai ügyvéd a Bulyovszky-jutalom árát 200 koronát visszaajándékozta a Társaságnak. A Társaság köszönettel fogadta az ajándékot és elhatározta, hogy ez öszszeget, újabb pályázatra fogja kitűzni. Jelentette a titkár, hogy a Vigyázó-íze pályázatra (lírai költemény, jutalma háromszáz korona és csak irodalmi becsü műnek adják ki) kilencven pályamű érkezett ; egyet azonban, mert a szerző felfedezte magát, nem fogadhatott el. A bíráló bizottság tagjaiul megválasztották Erődi Bélát, Prém Józsefet és Zempléni Árpádot. Elhatározta a Társaság, hogy ezentúl az elnök a díszoklevelet a széküket elfoglaló tagoknak a nyílt ülésen ünneplében adja át. Wotrola József magyar-mecskei (Baranya megye) gyógyszerész arra kérte a Társaságot, engedje meg, hogy gyógyszertárát Petőfi iránt való lángoló lelkesedése jeléül a költőről nevezhesse el. A Társaság, minthogy az engedelem megadásához joga nincs, csak arra szorítkozik, hogy szívesen üdvözli a a gyógyszerészt kegyeletéért. * (Színésznövendékek vizsgálata.) A Várszínházban ma este az országos színészekadémia növendékei vizsgálati előadást tartottak. Abemutatkozott növendékcsoport legtöbbjét már ismertük az előző vizsgálati előadásokról. Zsúfolt színház tapsolt az akadémia derék növendékeinek s a tapsban igen sok volt a jól megérdemelt elismerésből. Ma este Gárdonyi Géza falusi történetét, A bor-t hozták színre a növendékek, mintaszerű előadásban. Az össz játék és az egyes szerettek kidolgozása egyformán dicséretet érdemelnek. Baracs Imre szerepét Kürti József játszotta, megállapodott erejű művészettel. Minden jelenetében értelmes, tehetséges színésznek bizonyult. Koltai Kornélia és Gyöngyösi Erzsike osztoztak vele a mai est sikerében- Poór Lili törekvő, kedves jelenség, Fráter Gizella és Máder Liza figyelemre méltó tehetségeit. Horváth Jenő megkapóan eredeti volt Göre Gábor szerepében, míg Boldizsár Andor Durbints szerepében ért jelentékeny sikert. Egri Jenő és Székely Lajos ügyes és értelmes színészek. A közönség lelkesedve tapsolt a kitűnő előadás alatt és a szereplőkkel a lámpák elé hívta Újházi Edét is, a jeleskedő növendékek tanárát. * (A Mintarajziskola növendékeinek kiállítása.) Az Országos Mintarajziskola és Rajztanár- sképzőintézete ifjúsága szünidei munkáiból rendezett kiállítását február 16-án nyitja meg. Belépő-díj nincs. * (Az Auróra felolvasó ülése.) Vasárnap délelőtt tartotta meg az Auróra irodalmi és művészeti kör idei harmadik felolvasó ülését, a közönség nagy érdeklődése mellett a Nemzeti Múzeum dísztermében. Elsőnek Pekár Gyula dr. olvasta föl A szultána árnyéka című novelláját, mely finom meseszövésével nagy hatást tett; a közönség szűnni nem akaró tapsban fejezte ki tetszését. Másodiknak Miklós Jutka olvasta föl több költeményét, melyeket tetszéssel fogadtak. Kézdi Kovács László festőművész értekezett ezután a műpártolásról s felolvasásával nagy tetszést aratott. Negyediknek Farkas Béla mutatott be néhány költeményt most megjelenendő verskötetéből, melyek közül különösen a Vásár és Akad-e majd párom? clmnek hatottak leginkább. Felolvasását tapssal honorálta a közönség. Végül Nagy Endre tartott humoros előadást arról a kérdésről, hogy mért is olvasson föl a szerző maga és kész novellát. A közönség őt is zajosan megtapsolta. * (Királyunkért.) Ez a címe Keőnie Nándor egy ügyes, hatásos királyhimnuszának, mely a szerzői kiadásában jelent meg Ungváron. Ára egy korona húsz fillér. Ugyanez a szerző még két kompozíciót küldött be hozzánk: egy füzet magyar nótát, Sírva vigad a magyar címmel, ára egy korona ötven fillér, s a Platói szerelem cimü dalkeringőt, ára egy korona nyolcvan fillér. * (Uj könyvek.) Magyar népmese-gyűjtemény. Kiadta Arany László. 3-ik kiadás. Ára 1 korona 20 fillér. Hullámok. Költemények. Irta Bródy Mihály. Ára 2 korona. Párbaj az erdőben. Irta Collins Wilkie. Ára 30 fillér. Debreczeni Márton költői művei. Ara 2 kötetben 10 korona. . Domokos. Regény.Irta Fromentin Jenő. Ára 1 korona 40 fillér. Az utolsó lantos. Regényes korrajz. Irta Gaál Mózes. 2-ik kiadás. Ára 2 korona 40 fillér. Lírai költemények. II. kötet. Irta György Elek. Ára 2 korona. Úti rajzok. Irta Jókai Mór. Ára 30 fillér. Bánk-Bán. Dráma. Irta Katona József. Arany János jegyzeteivel és tanulmányával. 2-ik kiadás. Ára 1 korona. In Az olvasás művészete. Irta Legouvé Ernő. 2-ik kiadás. Ára 1 korona. A kénytelen házasság. Vigjáték. Irta Moher.* Ara 20 fillér. _ _ * Tigris és hiéna. Történeti dráma. Irta Petőfi Sándor. Ara 60 fillér. A börzeügyletek. Irta Pláner Miksa dr. Ara 3 korona. , Hamlet, dán királyfi. Irta Shakspere. Ara 80 fillér. , János király. Irta Shakspere. Ara 80 fillér. Az állatvilág csodái. I. (A majmok világából). Irta Szívós Béla. Ara 40 fillér. Francia és magyar iskolai szótár. _ (Magyar, francia rész). Irta Thibaut M. A. 2-ik kiadás. Áraikötve 5 korona. _ . . „ Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései mezőgazdasági dolgokról. Közrebocsátja Tormay Béla»t 3-ik kiadás. 111 ábrával. Ára 5 korona. A házasság fölbontásának joga Magyarországon. Irta Virág Gyula dr. Ara 4 korona. Mindezek a könyvek kaphatók a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában a pénz előzetes beküldése vagy utánvét mellett. SPORT. * Labdarugó-mérkőzések. A tavaszi labdarúgó-mérkőzések hosszú sorát nyitották meg a csü-ümöri-úti versenypályán és a margitszigeti sportteleepen ma lefolyt mérkőzések. A csümöri-úti versenypályán a Budapesti Torna Klub állott szemben a SS Futball-Klub jóhírű csapatával. Igen nagyszámú közönség nézte végig a Polonyi-féle ezüstlabdáért folyó küzdelmet, melyből a Budapesti Torna-Klub került ki győztesen, 3:1 ellen vervén meg ellenfelét. A Budapesti Torna-Klub csapata tavaly óta lényegesen megváltozott, csupa új, fiatal erők játszottak ma, kik méltóan képviselték a sok dicsőséget aratott színeket. A régi játékosok sorából hiányzott Sípos, Lucius, Guttmann és Buda, kik helyett Izsó, Rapos, Blazsek Dezső és Ott Ödön kerültek a Buda- ■ pesti Torna Klub csapatába. A 33-asok csapatában nincsen lényegesebb változás, körülbelül a tavalyi csapatját állította sorompóba. A mérkőzés gyors tempóban indult, jó ideig egyik csapat sem tudott eredményhez jutni, bár a kapuk sokszor forogtak veszedelemben. A Budapesti Torna Klub hosszú ostrom, alá fogta a 33-asok kapuját, míg végre a félidő közepén Papos egy hosszú , a szél által segített — rúgásával gólt csinált. A sikeren felbuzdulva a B. T. K. folysonosan támadta ellenfele kapuját, aminek a 31. percben Ujváry szép lövése révén újból gól lett az eredménye. Az első félidő eredménye 2:0 volt a B. T. K. javára. A második félidőben a 33-asok játszot-csak kedvező széllel, gyakran szép összjáték után megközelítették a Torna-Klub kapuján de Izsó kapu védőügyes és szerencsés védésével mindig elhárította a vb-.