Budapesti Hírlap, 1904. február (24. évfolyam, 32-60. szám)

1904-02-15 / 46. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP (46. sz.) 1904. február 15. Jaits Gézáné, Urs Nándorné, Ujváry Béláné, Varjassy Fe­­rencné, Brayer századosné, Farkasfalvi Imréné, Pollacsek Mihályné. Leány­ok: Abafy Danika és Karika, Antalik Alice és Vilma, Büttner Elza, Baer Amália, Brayer Olga, Je­­lanka, Dobolyi Stefike, Dörre Iduska, Furat Matild (Po­zsony), Szarkasfalvi Sárika és Irénke, Gerő Margit, Gers­­tenberger Emmike, Hajnal Ilonka, Kemény Lujza, Kész Malvin, Marosa és Szidike, Kolozs Regina, Korach Ró­­zsika, Kónya Docika, Lakits Magda, Lőw Terka, Lakits Margit (Pécs), Láng Margit, Müller Emília, Reményi Ella és Berta, Petrik Jolán, Kybár Gabriella, Radó Bella, Reiner Margit, Radimetzky Aranka, Silbermann Bettina, Szájer Irminke, Süss Emma, Szabó Böske, Szervánszky Gabriella, Szily Jenny és Manci, Szirtes Aranka, Simay Paula, Soligm­ann Ilona, Stefaits Irénke, Stern Alice, Stracó Kellike, Tiber Gertrud, Thurzó Hajnalka és Er­zsike, Theisz Margit, Thimkó Blanka, Urs Irén és Jolán, Újvári Ilona, Varjassy Margit, Verő Adél, Váczy Erzsike, Wolkenberg Ilona, Geiger Valéria, Polacsek Laura, Álarcos-bál a Vigadóban. Ma este volt a Vi­gadóban az idén az utolsó nagy álarcos­bál, a­melyet a pesti izraelita nőegyesü­let árvaháza és népkonyhája javára rendeltek. A búcsúzó farsangnak egyik legim­pozánsabb álarcos mulatsága volt ez a mai, a­melyen a résztvevők nagy sokasága és a hangos vidámság hir­dette a jótékonyság jegyében elért sikert. Az összes termeket, még fönnt a karzatot is elárasztotta a bál vidám népe. A hölgyek csaknem mind jelmezben jöt­tek és a tarka álarcos csoportokban akadt sok érdekes stilszerű­ jelmez is, kacér szatanella, virágos leány, e­gy-egy rokokó-korbeli festői toalett, toreador, cigány­leány, fantasztikus uniformis, pierette, magyar pa­­rasztleány, sok dominó, bohóc, szobacica stb. A bálon egy katonazenekar és egy cigányzenekar játszott, vígan folyt a tánc, különösen a­mikor a tömeg egy kissé szét­oszlott a termekben. Az est szépen sikerült, s a­kik ott voltak, igen jól mulattak. A budai szegény gyermekeket felruházó egyesület szokásos farsangi táncestéjét ma este tartotta meg a Korvin-téri Vigadó összes termeiben. Előkelő és nagyszámú közönség sereglett össze a jobbparti fővárosi közönség egyik legszebb mulatsá­gán, a­mely évről-évre szép összeget hoz össze a jóté­kony célra. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Petőfi-Társaság fölolvasó ülése. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt fölolvasó­­ü­lést tartott Herczeg Ferenc elnöklésével az Akadémia képes termében. A közönség oly számmal tódult az ülésre, hogy fele sem fért a terembe. Az első felolvasó Erődi Béla rendes tag volt, a­ki Guiseppe Cassone újabb kötet­­petőfi-fordítását mu­tatta be. Cassone olasz költő Notoban, Szicíliának egyik kis városában magánúton, minden segítség nél­kül megtanulta a magyar nyelvet, hogy eredetiben élvezhesse Petőfit, a kinek olaszra való forditását tette élete föladatává. Jó régen adta ki a Tündér álmot s azóta folyóiratokban Petőfi több költeményét közölte. Most legújabban bocsátotta ki a Szerelem gyöngyeinek fordítását Perle d’Amoré címen. A kötet előszavában Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza nyomán közli a dal­sorozat keletkezésének történetét. Erődi elmondja, hogy Cassone jól bírja a magyar nyelvet, ismeri annak minden titkát, szépségét s kitűnően versel olaszul. For­dításaiból azonnal ráismerünk Petőfi múzsájára, mely idegen köntösben bár, teljes erejével, szépségével lép elénk. Mintha nem is fordított dalokról, hanem ere­deti költeményekről volna szó, úgy hatnak ránk Cas­sone fordításai. A fölolvasó a fordítást, noha egy-két szépséghibát is fölfedezett, — egészben mesterileg si­kerültnek mondja. Mutatványul fölolvassa a Ha, az isten kezdetű költeményt, a gyűjtemény legszebb dalát magyarul és olaszul. Azután föltünteti néhány jel­lemző vonásban Szicília szigetének természeti szépsé­geit és a költészet világában való fontos szereplésit, mintegy bemutatásául annak a környezetnek, melyben Cassone Petőfi-forditása készült s mely egészen bele­illik a Petőfi költészetébe. A közönség a nagyon érdekes fölolvasást zajos tetszéssel fogadta. Azután Jakab Ödön bemutatta Jörgné­ Dras­­kóczy Ilma vendég két költeményét. Jörgné-Dras­­kóczy­­Ilma több költeményével föltűnt már, leg­utóbb is a temesvári Arany­ Társaság megnyitó dísz­­ülésén valósággal ünnepelték néhány gyönyörű ver­séért­. Ma Kérdés és Versengés című szép lírai köl­teményeivel igazolta a várakozást, mert mind a két mű tartalmas és kedves. A közönség zajos tapssal fogadta a Jakab Ödön szép előadásában teljesen ér­­vény­esülő költeményeket. Majd Fésa Lajos fölolvasta Wiesner Jakab vendég Irodalom és közönség című értekezését. Wies­ner egyik elsőrangú könyvkiadó cégünk vezetője és így sok mondani­valója volt. A szerző keresi azt a forrást, mely beleneveli, beleviszi a köztudatba a könyv kultuszát, a könyv szeretet­ét. És —z úgymond , keresi nemcsak az író és könyvkiadó együttes érdekét, hanem a magyarság, a közművelődés, a tu­­dományosság felsőbb szempontjaiból. Bevallja azon é­vben, hogy nem találta meg ezt a forrást. Divatossá lehet tenni a Dr. Nebántsvirágot, a kifelé vagy be­felé hajló kürtőkalapot, divatossá lehet tenni, hogy a hölgyek sétapálcával járjanak s hogy ölebet húz­zanak maguk után, de könyvet divatossá még senki sem tett. Pedig nincs értékesebb divat a könyv sze­­reteténél s nincs olcsóbb divatcikk a könyvnél. Hall­gatni elmegyünk a szavalatot, a hangversenyt, igyek­szünk a legdrágább helyet megszerezni, mert hiszen mit mondana a világ, ha nem tüntetnénk társadalmi állásunkkal, pénzünkkel, de a könyvvásárlással nem lehet tüntetni, meg aztán nem is di­vat a könyv. A szerző azután elmondja, hogy egy ízben Katániában, Szicília második fővárosában sétált s kalauza büszkén mutatta Bellini szobrát; to­vábbad a Bellini-térre ért s van Katániában Bellini­­színház, Bellini-emléktábla szülőházán, a Dómban pe­dig a legszembeötlőbb oszlopnál Bellini szarkofágját aranyozta be a buzgó nap. Mély meghatottság vett rajta erőt, mikor megpillantotta azt a szép márvány­szarkofágot, a kegyeletnek és hódolatnak ez a meg­nyilvánulása, pedig Bellini csak zenésze volt az olasz­nak. Kisfaludy Sándor és Bessenyey György harcra kelt a magyar nyelv elnyomói ellen; bebizonították, hogy a magyar nyelv nemcsak a konyhába való, mint akkoriban tartották, hanem irodalmi nyelv. Kisfa­ludy Sándor is, Bessenyey György is szegényen halt meg, de Petőfi, Vörösmarty is szegényen halt meg, mert az ő idejükben sem volt divat, mint manapság sem az­ a könyv. Itt a Petőfi-ház szép ideája. A szal­maláng föllobogott és elaludt, mint annyi más szép, nagyratörő eszme. Pedig, ha a kilenc millió magyar emberből fél millió­ megvenné a Petőfi-ház érdekében kiadandó Petőfi-arcképét egy-egy koronáért s minden koronából félkorona maradna a Petőfi-házra, föl le­hetne építeni azt. S hol maradt a harminckét milliós országházából Kisfaludy Sándor és Bessenyey György­nek, a magyar nyelv testőreinek, hol Petőfinek, Aranynak, Vörösmartynak, Jókainak emléke? Való­ban nagy a közömbösség az irodalom emberei iránt s csak­­ az a szerencse, hogy a nagy hálátlanság ellenére is fejlődik és gazdagodik irodalmunk. Mindig lesznek íróink, a­kik hévvel és lelkesedéssel, a szabadság, a magyarság és fajszeretet zászlóit lobogtatva, előbbre viszik a magyar közművelődést, a magyar irodalmat. A hallgatóság a nagyon tartalmas értekezést hosszas, zajos tapssal jutalmazta. Zempléni Árpád felolvasta Dombay Hugónak, a Petőfi-Társaság legutóbbi Bulyovszky-pályázatán ju­talommal kitüntetet költeményét. Cinné: A gőg. A költemény hosszabb, kontempláló munka. A szerző az ember gőgjének hiábavalóságáról, tudása véges voltá­ról elmélkedik sok szatirikus éllel. A szerzőnek van elég gondolata és azt ügyesen, poétikus formában fe­jezi ki. A közönség nagyon rokonszenvesen fogadta a felolvasást. A taps elhangzása után ismét Fása Lajos lépett a felolvasó­asztalhoz és előadta néhány bájos gyermek­versét. Napsugár­as, kedves csecsebecse volt ez a né­hány vers, melyek naiv hangjukkal, játszi humoruk­kal és poétikus tartalmukkal folyton tüntető tapsra ragadták a közönséget. Szabóné Nogáll Janka terve­zett felolvasása, az idő előrehaladottsága miatt, el­maradt. A felolvasó ülés után zárt illés volt, a­melyen Szajna Tamás titkár bejelentette, hogy Dombay Hugó nyitrai ügyvéd a Bulyovszky-jutalom ár­át 200 koronát visszaajándékozta a Társaságnak. A Társaság köszö­nettel fogadta az ajándékot és elhatározta, hogy ez ösz­­szeget, újabb pályázatra fogja kitűzni. Jelentette a tit­kár, hogy a Vigyázó-íze pályázatra (lírai költemény, jutalma háromszáz korona és csak irodalmi becsü mű­nek adják ki) kilencven pályamű érkezett ; egyet azon­ban, mert a szerző felfedezte magát, nem fogadhatott el. A bíráló­ bizottság tagjaiul megválasztották Erődi Bélát, Prém Józsefet és Zempléni Árpádot. Elhatá­rozta a Társaság, hogy ezentúl az elnök a díszokleve­let a széküket elfoglaló tagoknak a nyílt ülésen ünne­plében adja át.­­ Wotrola József magyar-mecskei (Baranya megye) gyógyszerész arra kérte a Társasá­got, engedje meg, hogy gyógyszertárát Petőfi iránt való lángoló lelkesedése jeléül a költőről nevezhesse el. A Társaság, minthogy az engedelem megadásához joga nincs, csak arra szorítkozik, hogy szívesen üd­vözli a a gyógyszerészt kegyeletéért. * (Színésznövendékek vizsgálata.) A Vár­színházban ma este az országos színészekadém­ia növen­dékei vizsgálati előadást tartottak. A­­bemutatkozott növendékcsoport legtöbbjét már ismertük az előző vizs­gálati előadásokról. Zsúfolt színház tapsolt az akadé­mia derék növendékeinek s a tapsban igen sok volt a jól megérdemelt elismerésből. Ma este Gárdonyi Géza falusi történetét, A bor-t hozták színre a növendékek, mintaszerű előadásban. Az össz játék és az egyes sze­rettek kidolgozása egyformán dicséretet érdemelnek. Baracs Imre szerepét Kürti József játszotta, megálla­podott erejű művészettel. Minden jelenetében értel­mes, tehetséges színésznek bizonyult. Koltai Kornélia és Gyöngyösi Erzsike osztoztak vele a mai est sikeré­ben- Poór Lili törekvő, kedves jelenség, Fráter Gi­zella és Máder Liza figyelemre méltó tehetségeit. Hor­váth Jenő megkapóan eredeti volt Göre Gábor szerepé­ben, m­íg Boldizsár Andor Durbints szerepében ért je­lentékeny sikert. Egri Jenő és Székely Lajos ügyes és értelmes színészek. A közönség lelkesedve tapsolt a ki­­tűnő előadás alatt és a szereplőkkel a lámpák elé hívta Újházi­ Edét is, a jeleskedő növendékek tanárát. * (A Mintarajziskola növendékeinek kiál­lítása.) Az Országos Mintarajziskola és Rajztanár- sképzőintézete ifjúsága szünidei munkáiból rendezett kiállítását február 16-án nyitja meg. Belépő-díj nincs. * (Az Auróra felolvasó ülése.) Vasárnap délelőtt tartotta meg az Auróra irodalmi és művé­szeti kör idei harmadik felolvasó ülését, a közönség nagy érdeklődése mellett a Nemzeti Múzeum dísz­termében. Elsőnek Pekár Gyula dr. olvasta föl A szultána árnyéka című novelláját, mely finom meseszövésével nagy hatást tett; a közönség szűnni nem akaró tapsban fejezte ki tetszését. Másodiknak Miklós Jutka olvasta föl több költeményét, melyeket tetszéssel fogadtak. Kézdi Kovács László festőművész értekezett ezután a műpártolásról s felolvasásával nagy tetszést aratott. Negyediknek Farkas Béla mu­tatott be néhány költeményt most megjelenendő vers­kötetéből, melyek közül különösen a Vásár és Akad-e majd párom? clmnek hatottak leginkább. Felolvasását tapssal honorálta a közönség. Végül Nagy Endre tar­tott humoros előadást arról a kérdésről, hogy mért is olvasson föl a szerző maga és kész novellát. A kö­zönség őt is zajosan megtapsolta. * (Királyunkért.) Ez a címe Keőnie Nándor egy ügyes, hatásos királyhimnuszának, mely a szerzői kiadásában jelent meg Ungváron. Ára egy korona húsz fillér. Ugyanez a szerző még két kompozíciót küldött be hozzánk: egy füzet magyar nótát, Sírva vigad a magyar címmel, ára egy korona ötven­ fillér, s a Platói szerelem cimü dalkeringőt, ára egy korona nyolcvan fillér. * (Uj könyvek.) Magyar népmese-gyűjtemény. Kiadta Arany László. 3-ik kiadás. Ára 1 korona 20 fillér. Hullámok. Költemények. Irta Bródy Mihály. Ára 2 korona. Párbaj az erdőben. Irta Collins Wilkie. Ára 30 fillér. Debreczeni Márton költői művei. Ara 2 kötet­ben 10 korona. . Domokos. Regény.­Irta Fromentin Jenő. Ára 1 korona 40 fillér. Az utolsó lantos. Regényes korrajz. Irta Gaál Mózes. 2-ik kiadás. Ára 2 korona 40 fillér. Lírai költemények. II. kötet. Irta György Elek. Ára 2 korona. Úti rajzok. Irta Jókai Mór. Ára 30 fillér. Bánk-Bán. Dráma. Irta Katona József. Arany János jegyzeteivel és tanulmányával. 2-ik kiadás. Ára 1 korona. I­n Az olvasás művészete. Irta Legouvé Ernő. 2-ik kiadás. Ára 1 korona. A kénytelen házasság. Vigjáték. Irta Moher.* Ara 20 fillér. _ _ * Tigris és hiéna. Történeti dráma. Irta Petőfi Sándor. Ara 60 fillér. A börzeügyletek. Irta Pláner Miksa dr. Ara 3 korona. , Hamlet, dán királyfi. Irta Shakspere. Ara 80 fillér. , János király. Irta Shakspere. Ara 80 fillér. Az állatvilág csodái. I. (A majmok világából). Irta Szívós Béla. Ara 40 fillér. Francia és magyar iskolai szótár. _ (Magyar, francia rész). Irta Thibaut M. A. 2-ik kiadás. Árai­kötve 5 korona. _ . . „ Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései mező­gazdasági dolgokról. Közrebocsátja Tormay Béla»t 3-ik kiadás. 111 ábrával. Ára 5 korona. A házasság fölbontásának joga Magyarorszá­­gon. Irta Virág Gyula dr. Ara 4 korona. Mindezek a könyvek kaphatók a Budapesti Hír­­lap könyvkiadóhivatalában a pénz előzetes beküldése vagy utánvét mellett. SPORT. * Labdarugó-mérkőzések. A tavaszi labda­rúgó-mérkőzések hosszú sorát nyitották meg a csü-ü­möri-úti versenypályán és a margitszigeti sporttele­e­pen ma lefolyt mérkőzések. A csümöri-úti verseny­­pályán a Budapesti Torna­ Klub állott szemben a SS Futball-Klub jóhírű csapatával. Igen nagyszámú kö­zönség nézte végig a Polonyi-féle ezüstlabdáért folyó küzdelmet, melyből a Budapesti Torna-Klub került ki győztesen, 3:1 ellen vervén meg ellenfelét. A Budapesti Torna-Klub csapata tavaly óta lényegesen megváltozott, csupa új, fiatal erők játszot­tak ma, kik méltóan képviselték a sok dicsőséget ara­tott színeket. A régi játékosok sorából hiányzott Sípos, Lucius, Guttmann és Buda, kik helyett Izsó,­ Rapos, Blazsek­ Dezső és Ott Ödön kerültek a Buda- ■ pesti Torna­ Klub csapatába. A 33-asok­­ csapatában nincsen lényegesebb változás, körülbelül a tavalyi csapatját állította sorompóba. A mérkőzés gyors tempóban indult, jó ideig egyik csapat sem tudott eredményhez jutni, bár a kapuk sokszor forogtak ve­szedelemben. A Budapesti Torna­ Klub hosszú ostrom, alá fogta a 33-asok kapuját, míg végre a félidő közepén Papos egy hosszú , a szél által segített — rúgásával gólt csinált. A sikeren felbuzdulva a B. T. K. foly­­sonosan támadta ellenfele kapuját, a­minek a 31. percben Ujváry szép lövése révén újból gól lett az eredménye. Az első félidő eredménye 2:0 volt a B. T. K. javára. A második félidőben a 33-asok játszot-c­sak kedvező széllel, gyakran szép összjáték után meg­közelítették a Torna-Klub kapuján de Izsó kapu védő­­­ügyes és szerencsés védésével mindig elhárította a vb-.

Next