Budapesti Hírlap, 1904. április (24. évfolyam, 92-120. szám)

1904-04-26 / 116. szám

10 BUBAPESTI HÍRLAP. (116. sz.) ISO!, április 26. •Korodon formálisan is elismerte a franciák védö­­ségét. — (A honvédelmi miniszter az altisztek­nek.) Megirtuk, hogy a közös hadügyminiszter ren­deletét bocsátott ki, a melyben a tovább szolgáló al­tisztek részére újabb engedményeket biztosit. A hon­védelmi miniszter most egy hasonló tartalmú rende- i letet adott ki, a melylyel a törvényes időnél tovább szolgáló altisztek sorsán javít. A rendelet tartalma a következő: Azok az altisztek, a kik az erővonalban teljesí­tett 7 évi tényleges szolgálat után más Szolgálattételre rendeltetnék, a legutóbb élvezett altiszti szolgálati jjutalomdij magasabb fokozata szerint kapják ezután js illetéküket. Az önként tovább szolgáló altisztek két évi továbbszolgálat után az 1. és 2., négy évi tovább­­^zolgálat után az 1., 2. és 3. és végre öt évi tovább­szolgálat után az összes fegyvergyakorlatok teljesí­tése alól főimentetnek. Az önként tovább szolgáló al­tiszteknek nyolc évi tényleges szolgálatuk után a ■rájuk a harmadik tényleges szolgálati évükben ki­szabott fegyelmi büntetések és a tényleges szolgálat­ban befejezett minden további év után a 4., illetve a következő tényleges szolgálati évben kiszabott fegyelmi fenyítések törlendők. A tartósan szabadságolt, vala­mint a. honvédség kötelékéből már elbocsátott altisz­teknek, kik még polgári állásra jogositó igazolvány birtokában vannak, az előbbiekben említett összes föltételek fönnállása esetén — saját kérelmükre -— a fönt megjelölt fegyelmi fenyítések törlése szintén megengedhető. Azok az altisztek, a küc az általános legénységi fölváltás idejében tényleges szolgálati kö­telezettségük utolsó évében állnak s a szolgálati kor sorrendje szerinti tartós szabadságolásra igényük van, de nekik a tényleges szolgálatban való megmaradás • az altiszti szolgálati jutalomdijnak kilátásba helyezése mellett megengedtetett, az illető év október, november és december hónapjára az első fokozatú jutalomdij felének: megfelelő szolgálati pótdij utalványozandó. Az önként tovább szolgáló altisztek jövőben a tény­leges szolgálatból való kilépésük esetén nem S, hanem már öt évi megszakítás nélküli tényleges szolgálat után nyernek a jutalomdij-végkielégités kiszolgálta­tására igényt. A szolgálati okokból való átköltözések­nél az önként tovább szolgáló 2. módozat szerint nősült altisztek lakásai is a helyi hatóságok által értékesítés végett átveendő. A honvédelmi miniszter rendelete 1904. január hónap 1-ig visszahatólag lép érvénybe. — (Suttner báróné fölolvasása.) A magyar szent korona országainak békeegyesülete tegnap dél­előtt tartotta rendes évi közgyűlését a Royal-szálló dísztermében. A közgyűlésnek kiváló érdekességet kölcsönzött Suttner iBfrta hárónéhük,. a világhírű békeapostolnak fölolvasása. A közgyűlést Ziparnoyszky Károly másodelnök nyitotta meg, a ki üdvözölte a nagyközönséget, s fő­képpen Suttner Berta bárónét. a béke eszméjének lel­kes hirdetőjét. Majd Gergely Ede főtitkár számolt bfi röviden az egyesület tavalyi működéséről. Tevékeny­sége csöndes és zajtalan volt, de azért távolról sem meddő. Az egyesület kebeléből pattant ki a párbaj­ellenes szövetség, a mely immár megalakult s remél­hetőleg áldásos gyümölcsökét fog hajtani. Elhatá­rozta a választmány, hogy a közönség tájékoztatására békefolyóiratot indít. Azután kiosztásra kerülő No­­bel-dijra az egyesület egyhangúlag Suttner Berta bárónét ajánlotta. Ezután Schulek Géza dr. választ­mányi tag értekezett ezen a címen: Mit tett Kant Imánuel és Spencer Her'bert a béke érdekében? Majd Suttner Berta báróné állott föl szólásra. Mindenek­előtt sajnálatát fejezi ki, hogy a közönséghez nem szólhat zengzetes, szép magyar nyelvünkön. De a béke ideálja nemzetközi szavai egyformán, egy közös, szép cél -megvalósítására törekszenek. Nem először szól a magyaroknak a békéről. 1895-ben, a mikor a magyar békeegyesület megalakult, ő is ott állott a bölcsője mellett. Azóta kilenc év telt el. Kilenc esz­tendő egy szempillantás az emberi életben, és mégis milyen sok esemény adta elő magát a béke és háború kérdéseiben egyaránt. Akkor még csak óhajtásként merültek föl egyes tervek a világbéke megteremtése mellett, ma már Írott szerződések és intézmények állanak fönn a béke érdekében. Akkor a választott bíróság még csak ideál volt, ma már működik és. pozitiv .eredményt ért el oly esetben, a mikor a há­ború már küszöbön volt s már megcsörrentek a fegy­verek. Mi minden történt azóta! Megalakult a berni iroda, Brüsszelben fölmerült a terve az állandó béke­­bíróságnak. Budapesten nagy; konferencia volt, a me­lyen úgyszólván az összes kormányok képviseltették magukat; a béke érdekében a pápa is fölemelte sza­vát. És fölébredt á nyilvános lelkiismeret szava az egész kulturvilágban. Megjelent a cár manifesztuma. Anglia cs Észak-Araerika békeszerződést kötnek, és megtartatik a hágai konferencia. Chili és Argentí­na, a melyek már harcra készek egymás ellen, le­szerelnek és virágzásnak indulnak. Anglia és Fran­ciaország a gyarmatokra vonatkozólag egyezségre lépnek. Tízszer gátolta meg a béke angyala a véres öldöklést. Nincs ok tehát arra, hogy bennünket gú­nyoljanak. Igaz, hogy ott volt a búr háború és most ott dühöng az orosz-japán habom Kelet-Ázsiában. j De hát, ha járvány üt ki, és az orvos is áldozatai j esik a betegségnek, lehet-e azért azt mondani, hogy • az orvosi tudomány nem egyéb, mint szélhámosság és szemfényvesztés? Micsoda fenséges, ideális csele­kedet lenne, ha valaki gátat tudna vetni a tömeggyilkoGásnak! Előadása végén lelkes, szép szavakkal buzdított a békemozgalom ter­jesztésére. Az előadást, a mely mély hatást tett, hosszasan, lelkesen éljenezte a közönség, az elnök pedig az egyesület mély háláját tolmácsolta az illusz­tris vendégnek. — (Huszárok imája a magyar határon.) A határszélről, Alsó-Komárnikból jelentik a következő megható kis epizódot: Galíciából, Jaroszlauból hosszú távoliét után hazarendelték a 8-ik huszárezredet. A 6-ik század Komárniknál lépett először magyar földre. Staufenberg gróf huszárkapitány a határkő­höz érve, megállította századát. — Imára! -— kiáltotta harsányan. . . A magyar fiuk, a kik leszálltak a lóról, térdre bocsátkoztak. A derék kapitány azután rövid beszédet mondott, a melyben a király és a haza szeretetére buzdította a legénységet. Azután újra fölültek a lóra S lelkes kedvben folytatták útjukat. — (Gyászrovat.) Sváby Frigyes, a szepes- Vármegyei történelmi társulat ügyvivő-elnöke, április 21-én Lőcsén elhunyt. Klutovszky Tédorné, született Elefanty Erzsé­bet, néhai Elefanty Sándor polgármester leánya meg­halt Jászberényben. Temetése április húszadikán volt. Kampis Lajos, a Nemzeti Torna-Egyesület tor­­natanitója, hosszú szenvedés után ma éjjel meghalt Budapesten. — (Az élesd! zendülés.) Huszonöt halottja és harminchat súlyos sebesültje van az élesdi szociá­­lista zendülésnek,, a melyről már mai számunkban hirt adtunk. Erről a gyászos eseményről újabban a következő részleteket jelentik nekünk: A függetlenségi párt tegnap délután bárom óra­kor tartotta szervezkedő gyűlését, a melyre mintegy háromezer szocialista is megjelent, a kik lehurrogták a függetlenségi párti szónokokat. Ezek, látva a fenye­gető uépáradatot, a gyűlést feloszlottnak nyilvánítot­ták és visszavonultak, mire a szocialisták a tribünt elfoglalták, a, függetlenségi párt híveit és a hatóságot bottal és karóval megtámadták. A rend fenbartására huszárság és tizenhat csendőr volt kirendelve. A szo­­eiálisták borzasztó rivalgás között támadást intettek a katonák ellen, a kik a tömeget, békésen szétosz­latni igyekeztek. Ekkor a tömegből ,egy lövés dördült el és Rasch Mihály járási csendőr-őrmester halálosan megsebesült, de még volt annyi ereje, hogy gyilkosát agyonlője. Erre a csendőrség sortüzet adott, minek következtében a csendőrök mintegy ötvenhat lövést tettek. A tömeg futásnak eredt, huszonegy halott és harminchat súlyosan sebesült. a helyszínén maradt. Az elmenekülök közt mintegy ötvenen kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Távirati megkeresésre Aet szá­zad gyalogos érkezett Nagyváradról, a kik közül egy fél századot Révre kellett küldeni, a honnan szintén, szociálista zendülésről érkeztek jelentések. A huszárok megjelenésével a rend helyreállott. Egy későbbi távirat ezt jelenti: Élesden ma reggelig huszonhárom halottat konstatáltak. A sebesültek közül huszonket­tőt behoztak a Nagyváradon lévő biharvármegyei közkórházba. Ezek közül a nap folyamán kettő meg­halt, a sebesültek kétharmad, részének állapota az orvosok véleménye szerint aggasztó. Nagyváradtól katonaorvosok mentek ki. hogy megállapítsák, való-e az a hir, hogy a csendőrök a menekülő tömeg után is lőttek. A vizsgálat megállapította, hogy egyetlen egy lövést sem tett a csendőrség a menekülő tömeg után. A sebesültek legnagyobb része családos em­ber. Élesdet katonaság tartja megszállva. A főügyész ma kiment Élesdre és vezeti a vizsgálatot, a mely nemcsak erre az esetre, hanem az egész szocialista ak­cióra kiterjed. Nagyváradról táviratozza tudósítónk: Az élesdi események hírére a uagyváradi szociálisták tegnap este értekezletet tartottak, a melyen kimondották,, hogy ma sztrájkszerü demonstrációt rendeznek. Ma reggel az összes szervezett munkások abbahagyták a munkát s az üzlettulajdonosokat fölszólították, hogy boltjaikat csukják he. Az üzlettulajdonosok engedelmeskedtek a sztrájkolóknak, a kik a nagypiacon gyülekeztek össze s ott elkezdték a sátrakat rombolni. Azután tö­megesen kivonultak a Rédey-kertbe. Rimmler Károly polgármester intézkedett, hogy az egész helyőrség, mintegy ezerkétszáz ember, honvédek és közös kato­nák, vonuljon ki. A katonák megszállották a nagy­piacot és a kispiacot, továbbá az odavivő utcákat. A szociá’listák erre követséget küldtek a polgármesterhez és arra kérték, engedje meg, hogy a Rédey-kertben a tegnapi élesdi események dolgában gyűlést tarthassa­nak, a melyen részvétüket és megbotránkozásukat fe­jezzék ki az élesdi események dolgában. A polgármes­ter kezdetben nem akarta megengedni a gyűlés meg­tartását, de azután mégis megengedte, azzal a kikö­téssel, hogy csakis részvétét fejezheti ki a gyűlés. I Délben a polgármester Schlechmüller altábornagy- 1 gyal tanácskozást tartott és a városi vízmüvek, a vil-. lámos-telep és a posta védelmére katonai segítséget kért. A szocialisták erre újabb küldöttséggel kérték a katonaság visszavonulását. A polgármester kijelen­tette, hogy ezt csak abban az esetben teheti meg, ha a szociálisták békében szétoszlanak. Ez •meg is történt s igy eddig rendzavarás nem volt. — (Pénzeslevelek és csomagok föladása.) A postaigazgatóság értesíti a közönséget, hogy az összes postahivatalokban ma újra megkezdték a pén­zeslevelek és csomagok fölvételét. A postai szállítás tehát most már egészen zavartalan. — (A francia tengerésztisztek sztrájkja.) A francia kereskedelmi tengerészet tisztjei, mint Parisból táviratozzék nekünk, tegnap óta sztrájkol­nak. Azt állítják, hogy nem bírnak a legénységgel, a melyet Pelletan tengerészetügyi miniszter oltalmába vett. A ha jós társaságok a tisztek pártján vannak s ki akarják használni a helyzetet Pelletan ellen. Mar­­seilleből ma egyetlen hajó sem indult el. — (Sztrájk.) A részvényserfőzőben ma sztrájk ütött ki. A sztrájkoló munkások béremelést követel­nek. A sztrájkban mintegy 100—120 munkás vesz részt. — (Körözött szerkesztő.) A Magyár Nemzet írja, hogy az ügyészség Fenyő Sándor, az Egyetértés főszerkesztőjét ma egész nap kereste, de meg nem ta­lálta. Ha estig sem akadnak nyomára, kiadják ellene a körözőlevelet. Az Alkotmány mai száma pedig je­lenti, hogy a körözőlevelet már ki is adták. Keres­teti pedig az ügyészség a nevezett főszerkesztő urat egy erkölcstelen bűntettért, melyre igen vakmerőn, nappal, egy belvárosi palota lépcsöházában veteme­dett, s melyen rajta vesztett, űzőbe vétetett, s egy házban, a mélybe bemenekült, eléretvén, a rendőrség kezére adatott. Az Egyetértés mai száma azt mondja, hogy főszerkesztője nagyon megrongált egészsége helyreállítása végett orvosai tanácsára szanató­riumba vonult vissza. Éjjel jelenti tudósítónk, hogy körözőlevél nem adatott ki, ellenben az ügyészség fölhívta a rendőrséget, hogy Fenyő Sándor dolgá­ban mielőbb végezze el a kihallgatást. Fenyő Sándort mindeddig nem sikerült megtalálni s igy nem is le­hetett kihallgatni. A rendőrség intézkedett, hogy Fe­nyő Sándort tartóztassák le arra az esetre, ha szö­kés gyanúja merülne föl, e végből személyleirását is több helyre megküldötte táviratban. — (A váltókaanisitó gabonakereskedő.) Brassóból jelentik: Binder Frigyes gabonakereskedő ismeretes váltókamisitási pőrében ma a királyi tör­vényszék BIndert 75 magánokirathamisitás bűntetté­ben bűnösnek mondta ki és négy évi és hat hónapi fegyházra ítélte. — (A fuvaros-kocsisok sztrájkja.) Vasár­napi határozatukhoz képest a fővárosi fuvaros-kocsi­sok megkezdették ma a sztrájkot. A város belsejében is meglátszott a sztrájk; a kocsik elég sűrűn közle­kedtek bár, de rendőr ült például a szeneskocsi bakján s őrizte az oldalán ülő kocsist a sztrájkolok támadásá­tól. A Nagy-köruton végigment néhány szénás-szekér: kocsis helyett baka hajtotta a lovat, két szuronyos baka ült még a szekér tetején s két szuronyos baka masírozott a ló mellett is jobbról-balról. A Külső Váci-utón és; Kőbányai-utón pedig, a hol máskor vége­­hossza nincs a kocsik sorának, ma egyetlen egy fuvar se volt. Holnap, mint a sztrájkvezetőség véli, vala­mennyi fővárosi fuvaros-kocsis csatlakozik a sztrájkhoz. A kocsisok ma reggel öt órakor gyűltek egybe a Herminakertben. Délelőtt három kocsis László Jenő dr. ügyvédjelölt vezetésével a főkapitányságra ment, hogy sztrájktanyára engedelmet kérjenek 1 Rudnay Bélától, A főkapitány és a kocsis-küldöttség, vezetője között ez a párbeszéd folyt le: — Kicsoda ön? Égy véd? —- Nem. — Hát kocsis? — Nem. — Ön én velem a tavaly őszi kocsissztrájk alkal­mával gorombáskodott. Maga egy haszontalan frá­ter! Maga élősdi. Ön féreg módjára élősködik a sze­gény embereken. — Ezt tessék bebizonyítani. —- Hallgasson. Ön nem dolgozik! Mars ki!; Szolga, vezesse ki ezt az embert. László Jenő dr. ügyvédjelöltet és sztrájkvezért, a kit egyizben Tisza István gróf miniszterelnök is, kiutasított, kivezették a főkapitány szobájából. A ko­csisok kiküldötteit fogadta Rudnay Béla s első kér­dése az volt hozzájuk, hogy micsoda fizetést kap tőlük a sztrájkcsinálásórt László Jenő dr. A kocsisok azt mondották, hogy semmit se fizetnek az ügyvédjelölt­nek. Azután elmondották a kérelmüket a sztrájktanya í dolgában. A főkapitány intette a kocsisokat, hogy a I külföldön sokkal rosszabb a fuvarosmunkások hely- I zete. Ö szivén viseli a munkások sorsát; de nála járt

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék