Budapesti Hírlap, 1904. április (24. évfolyam, 92-120. szám)

1904-04-26 / 116. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (116. sz.) 1904. április 26. ) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A színházak hírei.) A Nemzeti­­Színház legközelebbi újdonsága Jerome K. Jerome angol hu­morista Missz Hobbs című négyfölvonásos vígjátéka, melynek bemutató előadását szombatra, április 30-ikára tűzte ki az igazgatóság. A darab Angliában tömérdek előadást ért meg. Hőse egy férfigyűlölő leány, Missz Hobbs, kinek a szerepét Lánczy­lka fogja játszani. A harmadik felvonás színhelye egy jatz belseje. A főszerepeket Lánczy Ilka, Rákosi Szidi, Váradi Aranka, Ligeti Juliska, Császár, Dezső, Rózsahegyi, Hetényi játszszák. Az Operaház­ban, holnap, kedden, negyedszer lép föl Bonci Alessandro, ez idén utoljára a Rigoletto miantivai hercegét fogja énekelni. A Vígszínház­ban csütörtökön, április 26-ikán mutatják be Malonyay Dezsőnek Katóka kegyelmes asszony című háromfelvonásos színművét. Az új­donság előkészületei annyira előrehaladtak, hogy most már teljes díszletezéssel folynak a próbák. Malonyay eddigi munkáiban a magyar társadalom oly kiváló megfigyelőjének bizonyult, hogy a közön­ség méltán várja nagy érdeklődéssel legújabb darab­ját, mely a főváros előkelő világát mutatja be. A darab főszereplői Varsányi Irén, Nikó Lina, Hege­dűs, Góth, Fenyvessi, Szerem­i, Balassa, Tanay és Tapolczai.­­(Magyar Tudományos Akadémia.) Az Aka­démia ma délután Eötvös Lóránd báró elnöklésével tartott összes ülésének két fontosabb tárgya volt: Szentkláray Jenő levelező tag emlékbeszéde Balássy Ferenc levelező tagról és a Wodiáner-féle jutalomdíj átadása Mátthiász József nagymihályi népiskolai igaz­gatónak és Marosán Kornél aranyos-meggyesi állami néptanítónak. Szily Kálmán főtitkár röviden elparen­­tálta Mátyás Flóriánt és Staub Móricot, az Akadémia legújabb halottjait; bemutatta a Csáktornyai Zrínyi Miklós szobor fölavatására, az Algírban tartandó orientáltba, a bécsi botanikai és a berlini zoológiai kongresszusra szóló meghívókat, végül jelentette, hogy a Teleki drámai jutalomért Zigány Árpád jelent­kezett.­­ Szentkláray Jenő terjedelmes, formás, magvas em­lék­beszédét Balássy Ferencről azzal kezdte, hogy ná­lunk, magyaroknál, mint általában kisebb nemzetek­nél, érdem­ minden lépés, m­ég a legparányibb igye­kezet is, a­melylyel valaki hazáját, nemzeti műveltsé­gét és tudományos haladását előbbre vinni igyekszik. Annál nagyobb elismerés illeti meg az olyan férfiakat, kiír, mint Balássy Ferenc, túlemelkedve a köznapi tevé­kenység határain, egész életük föláldozó fáradalmaival szentelik magukat a haza szolgálatára s maradandó értékű alkotásokra. Balássy Fesrenc nagyon egyszerű, igénytelen falusi pap volt; de­­a papságnak ma már ritkuló ama nemes csoportjából, melynek tagjai nem a semmittevés és kényelemszeretet alacsony völgyeiben élvezik kiváltságos állásukat, hanem fölemelkedve a munka és kötelesség ideális régióiba, az emberi és hon­fiúi feladatok hegytetőire, ebből a magasabb szempont­ból tekintik hivatásukat s állásuk kedvezményeit a köz hasznára, a haza egyetemes céljainak előmoz­dítására fordítják. A magyar katolikus klérus kivá­lóbb szellemei élénk tudatában voltak a papi rend ter­mészetéből folyó e magasztos hivatásuknak. A szent királyoktól adományozott gazdag birtokokat is csak azon a címen tartotta meg a magyar katolikus egy­ház a mai napig­, hogy e javak a vallás és erény támasz­tékai, a honvédelem segédforrásai s a tudomány és akultúra gyümölcsöző tőkéi legyenek, s kiváló munkás­­sággal szerzett érdemek jutalmazására fordíttassanak.­­A klérus tevékeny részvéte a magyar nemzet művelő­désében oly bensőleg szövődik egybe hazánk egyete­mes kultúrtörténetével, hogy szinte a magyar egyház virágzásának, avagy elh­anyatlásán­ak korszakait tün­teti föl az a mérték, a­melynek arányában a klérus nemzeti közéletünk terén érvényesülni tudott. I ennek az igazságnak idejekorán fölismerésével indult, el Balássy Ferenc tudományos és írói pályáján. Moldvaország határán, a székely Bethlenfalván szüle­tett 1821-ben, december 9-én. Apja Bethlenfalvi Ba­lássy János földmivelő, anyja Simó Sára ősrégi nemes székely famíliákból eredtek. Az elemi tanulást születő­helyén, a gimnáziumot Székely-Udvarhelyen kezdte s Budán, Szolnokon és Gyöngyösön folytatta; mert szü­lei korán elhalálozván, nagybátyja, Balássy Pál tisza­­püspöki esperes, kihozta őt a Székelyföldről Magyar­­országra és az egri egyházmegyében pappá neveltette. Áldozó pappá Pyrker László egri érsek szentelte fel 1845-ben. Mint káplán, több helyen szolgált, közle­­gényi rangban végigküzdötte a függetlenségi harcot s 1859-ben plébános lett Borsodmegyében Bán-Hor­váti­­ban, hol barátságot kötött Kazinczy Gáborral, ki ak­koriban Toldyval együtt az Uj magyar Múzeum­ot és az Újabb nemzeti könyvtárt szerkesztette. Egerben a folyóiratokban kezdte meg írói tudományos működé­sét. 1870-ben Török-Szentmiklósra került plébánosnak, onnan 1881-ben Maklárra, a­hol 1896-ban október 4-én meghalt. Az Akadémia 1872-ben választotta meg levelező tagjává. Tudományos irodalmi munkásságát székely tanulmányokkal s a magyar őskor történelmi föld­rajz-kérdéseinek földerítésével kezdette. Igen derék, rendkívül szorgalmas és nagyon lelkiismeretes törté­netíró volt. Művei közül neveztesebbek: A rabonbánok, Székely dúl­ok, A tetemrehivás, vagy halálnyitás, mely­ből Arany János kölcsönözte gyönyörű balladájána­k a tárgyát, továbbá a Hadi szemle a székelyeknél, A szé­kely szokások ősrégisége, A székelyföld régi fő- és al­­esperesi kerületei és egyházai, Az egri egyházmegye alakulása, Szelistye és Tolmács várának jogtörténelm­ nyomozása, Sáros vármegye alakulása s régi elneve­zése, Kemej megye, A székelyek alapszerződése, Ludá­­nyi Tamás egri püspök, A zárai és óháti apátságok, Suprutus provincia, vagy megye nyomozása, Sombolyi főesperesség, Sárvári várispánság és apátság, Az egri egyházmegye régi föesperességei és a vatikáni pápai tizedrovat, A jászok megtelepítése, Megye és várispán­­ság, Heves vármegye története a mohácsi vészig. Balássy tudományos munkásságát általában be­csületes alaposság jellemzi. A székely kérdésben a hun elméletet vallotta magáénak s ellenfele volt Hunfalvy Pálnak. A finnugor irányt bizonyos határon túl gya­núsnak hitte. Kultúránk alapvető tényezőinek tanul­mányozására elsősorban a nemzeti hagyományt, azután pedig a nyugati, vagy római hatások megfigyelését tar­totta a legfontosabbnak. Mint magánember, ritka pu­ritán jellem volt. Spártai egyszerűségének bája, szín­­arany egyénisége elragadott mindenkit, a­ki vele valaha találkozott. Mint pap és az evangélium hirdtetője, első­sorban önmagára, irányozta figyelmét, hogy méltó­ le­gyen az Úr nyájának legeltetésére és példás életével szövétnekként világítson híveinek. A legönzetlenebb idealizmussal szolgálta egyházát és a magyar irodal­mat. Jogosan várhatta volna, hogy munkás élete fára­dalmaival legalább annyira vihesse, hogy öregségére megérdemelt helyet kapjon az egri székesegyház tizen­négy kanonoki stallumainak valamelyikében. Azonban ez nem történt. Míg hazánkban nem éppen ritka lát­vány, hogy név és érdem nélkül szűkölködő köznapi kisemberek fölkapaszkodnak egéssz­a püspöki insulák szféráiba, őt következetesen mellőzték és falusi papnak hagyták. Adjunk neki helyet, mondja Szentkláray em­­lékbeszéde végén — Akadémiánk legbecsültebb nevei sorában. * (Jótékonycélú előadás az Operaházban.) Szerdán, e hónap 27-én a VI. kerületi közjótékony­sági egyesület javára előadást rendez az Operaház igazgatósága. A törpe gránátos, A csavargó és a ki­rályleány és A babaiüindér kerül színre. Az előadás délután öt órakor kezdődik. * (A M­­vészü­nnep megismétlése.) A Mű­vészet és Művelődés egyesület vezetősége tegnap este a Katolikus Kör termeiben nagy sikerrel megismé­telte az­ április 9-én tartott Művészünnepét. Az egyes jelmezes csoportok pompás mutatványokkal és mű­vészi produkciókkal szórakoztatták a nagy számban megjelent előkelő közönséget. Lázár Irma nápolyi dalokat adott elő Szeiffert Dezső és Károly gitár­­kíséretével. Szávay Irma temperamentumnál járta el a tarantellát. A japán társaság műsorából kivál­tak Vendéghegyi Marietta művészies énekszámai. Volt még régi magyar fegyvertánc, velencei élő­kép és különféle ötletes bohémtréfa. Az est sikeréért az egyesület elnökét, Huszár Ilona bárónőt illeti meg az elismerés. * (Hangverseny az Angolkisasszonyok­nál.) Gönczy Mór dr. május elején rendezi hang­versenyét az Angolkisasszonyok tanítóképző-intézeté­­nek segítő-egyesülete javára, az intézet dísz­termé­­ben. Az ismert kiváló zongoraművészen, kívül a hang­versenyen közreműködnek még Bartha Miklósné és Rónay Ödön. Jegy — meghívó nélkül is —­ kap­ható Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében és váci­ utca 47. száma alatt az irodában. * (Képkiállítás Zomborban.) A Nemzeti Szalon a zombori Szabad Líceum-Társulat meghí­vására Zomborban képkiállítást rendezett Lalinovits Pál bácskai főispán védőségével. A tárlat ünnepi megnyitása, mint Zomborból jelentik, ma folyt le Zom­bor város előkelő közönsége jelenlétében. Mind­járt a kiállítás megnyitása után megindult a vásár­­lás. A tárlat tíz napig marad nyitva. * (Iskolai hangverseny.) Fodor Ernő zene­iskolájában tegnap sikerült hangverseny során mutat­ták be a növendékek tudásukat, előkelő, díszes kö­zönség előtt, mely zajos tapssal fejezte ki elismeré­sét. A műsor ízléssel volt összeállítva, részben klasz­­szikus, részben magyar szerzők műveiből s az egyes osztályok zongorás, hegedűs és énekes növendékeinek produkciói az iskola helyes módszeréről s a tanítás gondosságáról tanúskodtak. * (Az eperjesi képkiállítást) május végén nyitja meg Berzeviczy Albert kultus­zminszter, az eperjesi Széchenyi-kör védője. A kiállítás, melyre kiválóbb művészeink közül már többen bejelentették részvételüket, előkelő színvonalával ki fog emelkedni a vidéki tárlatok sorából. A kiállítással kapcsolatosan sorsjátékot is rendeznek, ezer koronás főnyeremény­nyel.* (A Mészáros-pályázat.) A Nemzeti Színház igazgatósága fölkéri azokat, a­­kik a Mészáros-feje dráma-pályázaton résztvettek, hogy műveiket két héten belül vegyék át a színház irodavezetőjétől. * (Történelmi faliképek.) A kultuszminisz­ter az idén harmadízben hirdetett pályázatot iskolai történelmi faliképekre. Az idén nyolc történelmi képre tűztek ki pályázatot, de számos pályázó közül csakis két művész kapott díjat. Az egyik Dudits An­dor, a­kit megbíztak a Rákóczit rutén jobbágyai vár­jak a határon című művének végleges kivitelével; a másik Gergely Imre, a­ki Bethlen Gábor fogadja a külföld követeit című művével nyerte el a pályadíjat. * (A XIX. század festőművészete) címen a Franklin-társulat kiadásában megjelent Bimbó Jó­zsefnek egy érdekes és hasznos munkája, melyből mindenki értesülhet a múlt század festőiről, festé­szetéről, irányairól, sikereiről, tévedéseiről s erényei­ről, röviden, világosan, szabatosan, összefoglalóan. A könyv, melynek ára 1 korona 50 fillér, megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában is. * (Új mag­yar nóták.) A mi nótáink címmel Pele Csongor három dallamos, népszerűnek ígérkező magyar dalt irt. A dalok a szerzőnél kaphatók, Kossuth Lajos­ utca 8. számla alatt. A füzet ára két korona. * (Ne felejtsek.) Ezt­ a címmel nagy csínnal kiállított, vékony ki® füzetben egy csomó rövid ver­sét adta ki tempoholló­l Hollósig János. A kis versek legnagyobb része szom­rú érzéseket zeng, egyszerű folyamatossággal, sok benső­séggel és meleg őszin­teséggel. Nincs bennük semmi raffinéria, se tarta­lomban, se formában nem valami nagyrangú alko­tások, de kellemes érzéssel lehet elolvasni vala­mennyit. A kis verseskönyvnek egy korona az ára. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A belga hercegnők pere. Brüsszelből je­lentik nekünk: Lujza hercegnő elutasított hitelezői nem fogják megfelebbezni a törvényszéknek az örökö­södési perben hozott ítéletét, ellenben Lónyayné grófné már tudatta, hogy nem nyugszik bele ebbe az ítéletbe. — Vasutasok a toloncházban. A vasutasok április 20-ára tervezett nagygyűlésére tudvalevőleg tö­megesen érkeztek a fővárosba a zágrábi és fiumei vas­utasok. Megérkezésük után a rendőrség körülfogta s a toloncházba szállította a vasutasokat s csaknem hu­szonnégy óráig tartotta őket ott fogva. A vasutasok megbízásából Miklós Gyula dr ügyvéd följelentést tett Rudnay Béla főkapitány, Máltás Hugó rendőrtaná­­csos és Bornemissza Boldizsár rendőrfőparancsnok ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. A följelentés azt mondja, hogy a rendő­­ségné sem oka, sem joga nem volt ahhoz, hogy a tisztviselőket letar­tóztassa. — Sajtóper. A Könyvkötők Lapjá-ban nemré­gen egy cikk jelent meg, a­mely a legs­ulyosabb sértő kifejezésekkel illette Kiss Józsefet és Svehla Bélát, a könyvkötők számára még 1895-ben alakult, de csakhamar megbukott Haladás című­ szövetkezet fölszámolóit. A két fölszámoló ugyanis sehhogysem tudta lebonyolítani az ügyet és a részjegytulajdonosok minden erre irányuló sürgetése kárba veszett. Az emlí­tett cikk ezért a fölszámolókat haszontalan közkere­seti bandának mondta, a­mely kizsarolja a részjegytu­lajdonosokat. A fölszámolók ezért pert indítottak. A cikkért Buchinger Manó vállalta el a felelősséget, a­ki ma állott a bíróság előtt. Védője Bródy Ernő dr. volt, a­ki közérdek címén a valódiság bizonyításának elrendelését­ kérte. A bíróság ezt el is rendelte. A ta­núkihallgatások mindenben igazolták a vádlott állí­tásait s ez alapon az esküdtek fölmentő verdiktje alapján a bíróság is felmen­tette Buchinger Manót a vád alól." Az ítélet jogerős. SPORT. * A bécsi futtatás. A trial-stakes után kevés érdekes dolog maradt az első bécsi meeting hátralévő napjaira. Egy-két jobb klasszisa hároméves ugyan még be fog mutatkozni, de az igazi sportesemények már csak a budapesti májusi meetingen és a bécsi derby-meetingen fognak lezajlani. Holnap az áprilisi verseny érdekes találkozó lesz Tarai, Mariska és Ka­rina között és ebben a sorrendben várjuk is őket a startnál. A 2400 méteres handikap két jelöltje közül Paprika látszik jobbnak, a Prater-díjban Blocksberg és Divat fog küzdeni az elsőségért. A nap főfutása a st.-marxi-díj, a­melynek finisében Belle of Iternals, No good és Malupri kerülhet össze. Az 1200 méteres eladói versenyben Hamis és Macchiavelli, az eladók gátversenyében Pergamon és Gomb, az akadályver­senyben Midus és Vadoné a jelöltünk. * A totalizatőr-igazgató. Az elhunyt Csá­szár Ferenc helyébe a magyar zsoké-klub —­­ egy­előre egy évre — Pintér Zsigmondot nevezte ki. Az új igazgató eddig is tevékeny részt vett a tot­aliza­­tőr vezetésében, ő volt igazgatója a harminc krajcá­­ros hely totalizatőrjének és mint kipróbált szak­idő bizonyára még emelni fogja az intézmény el­ismert nívóját. * A Budapesti Atlétikai Klub vasárnapi labdarúgóm­érkőzésén a Tisztviselők Labdarúgó­ Egyesületét 4:0 arányban győzte le. Délelőtt a B. A. K. II. és III. csapatai játszottak a­­Tipográfia sportegyesület ellen. Eredmény 3: 0, illetőleg 3: 2, ugyancsak a B. A. K. javára.­­ A Budapesti At­létikai Klub április 27-én, este fél nyolc órakor a klub Rottenbiller­ utca 37. száma alatti tornaterme-

Next