Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-10 / 160. szám

12 BUDAPESTI HIEl-AP. (160. sz.) 1904. junius 10Í:V — Liptó vármeg­ye törvényhatósági bizottsá­gának rendes tavaszi közgyűlésén Szmrecsányi Arisz­tid főispán a hála és hódolat hangján emlékezett meg , királyunk elhatározásáról, hogy ÉS Rákóczi Ferenc hamvai hazahozassanak; elismerés jutott a kormány­ának is, mely e tanácscsal járult a trónhoz. Majd­­Jókai Mór haláláról szólt a főispán, kinek egyhangú­lag elfogadott indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy ő felségéhez köszönő feliratot intéz és Jókai­­ halálán érzett részvétét jegyzőkönyvbe iktatja. , A ■közgyűlés két rózsahegyi orvosnak egy népszanató­rium fölállítását célzó indítványára elhatározta, hogy a kormányhoz anyagi támogatásért föliratot intéz. • , * — Zemplén vármegye ma Hadik Béla gróf főispán elnöklésével tartott közgyűlésén lelkesedéssel ; elhatározták, hogy a királyhoz Rákóczi hamvainak ■hazaszállításáért hódoló feliratot intéznek. A köz­gyűlés annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Rákóczi hamvai Zemplén vármegyében, Borsiban, Rákóczi szülőhelyén, vagy Sárospatakon helyeztesse­nek el. A közgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy a­ vasúti sztrájk elnyomásáért s a vármegyei­­ községi tisztviselőkről gondoskodó törvényért , Tisza István gróf miniszterelnököt és a kormányt üdvözli és bizalmat szavaz. Tiszti főügyészszé Szirmay Ist­­■ván dr. alügyészt, alügyészszé Tátray Dezső dr. ügy­védet és szolgabiróvá Bessenyey Zénó ■ dr. gyakorno­kot választották meg. ' NYIULIBER.*) Salvator vese-, hólyag-, rheuran-, és köszvénybántalmúaknál, vizelet­­nehézségeknél, czukorbetegségeknél, a légző- és emésztési szervek hurutainál. Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái. Természetes vasmentes Lithion-forrás kitűnő hatású CIREVENICA (Fiume mellett). THERM PALACE Egyetlen magyar tengeri fürdő. — Vizgyógyítóintézet. Plage. — Prospektust kívánatra Ingyen küld 78558 AZ IGAZGATÓSÁG. Rohifsl „Styria-forrás“ gyógyitóviz Orvosilag ajánlva! Gyomordaganatok és görcsök, Bright-féle vese­gyulladás, gége- és torokhinm­!, ________ gyomor- és bélhurut. irigysavas diathesis, A gyógyulás cukorbetegség, .. ttt1—r~ ., hasszorulás kiváló eredményen! májbajok ellen. Nagybani raktár UnfPmi­m­ Budapest, Magyarország részére SI UII uild.il­l JU&.o«sT Báthory-utca 8. Dr. Bulling-Inhalatoriák orr-, torok-, gége- és tüdőbajosok számára: ISCHLI, Reichenhall, „Hygieia“» HMS, Baden Bécs mellett, Szanatórium Gutenbrunn, Budapest, Szt.-Margitsziget, Gmunden, szanatórium, Lussínpiccolo, Lipik-fü­rdő, Anisse, Caramanico tüllőgyógyító-hely (Abruzzon), Br. G. Scarpa, Turin. 79509 Az évad mindenütt májusban kezdődik, Lussinpiccoloban az évad ott.-máris-Felvilágosítást adnak az intézetek és a dr. Bulling- Inhalatoriák-Syndikat, Bécs, IV., Guszhausstrasse 10. Balaton-Fööldvár Fü­rdőmegnyitás junius 19-én. K­ésfekvésű­ családias erdőhely Sorogjmegyében, a Balaton partján. Alapította Széchenyi Viktor gróf 1895-ben. Vasúti állomás a fürdfíparkban van. Megáll­an­a­k úgy a gyors-, mint a személyvonatok május 1-től október hó 1-ig. Posta-, távírda-, telefon­ állomás. Három szálloda: Kupavezér, Bendegúz és a Balaton partján lévő Zrínyi-szálloda és egy vendéglő­­épület van a fürdőtelepen, kényelmes berendezés­sel, villamos világítással. Kirándulásokra uri fogatok tartatnak készenlétben s azok mérsékelt díjért bármikor használhatók. Szállodák, vendéglők, de egyáltalán a fürdőtelep tisztántartására a legnagyobb gond fordíttatik. Közegészségre felügyel a fürdőorvos, aki a fürdő­­telepen tartózkodik. A Balaton hűséges vize, melyet Korányi professzor egy értekezésében villamosnak mond, mindennél alkalmasabb arra, hogy a leszerelt idegeket, a szel­lemi munkákan, városi bárokban kifáradt szervezetet fölrissitse s a testnek rugalmasságát visszaadja. Bővebb fölvilágositást készséggel ad sem: gyula. 716CS fürdő* és jószágbérlő. , *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelőssé­get a szerkesztőség, k­özgazdaság. A berlini vámtárgyalás. Egy­­hete elmúlt már, hogy megbízottaink Berlinben tárgyalnak a megkötendő új német kereskedelmi és vámszerződésről, de megbízható hír még nem érkezett arról, hogy simán, vagy nehezen megy-e a dolog, rátartók-e a németek, ■vagy engedékenyek, egyáltalán sikerrel biztat-e a tárgyalás, vagy sem. Az az,egy mindenesetre bizonyos, hogy megbízottainknak dolga nem könnyű, mert a német vámtarifa, melyet nem a gazdasági érdek, hanem­­Németország belső poli­tikai kényszerűsége hozott létre, igen nagy nehéz­ségeket gördít a tárgyalás elé. Mindazáltal épp oly bizonyos, hogy a németek is igyekezni fog­nak, hogy a szerződés létrejöjjön, hogy a szerző­déstel­en állapot veszedelmét elkerüljük. Hogy­ ez így van, mutatja az az eléggé nem méltányolt körülmény, hogy tárgyalunk az új szerződésről, a­nélkül, hogy a régit bármely fél fölmondta volna. Természetes,­ hogy nem szívesen mondaná föl senki az 1892. évi február 1-én életbe lépett és még most is érvényes szerződést, a­melynek tartama alatt oly hatalmasan fejlődött az árufor­galom Magyarország és Németország között. Ha a szerződés nem elégítette volna ki egyik, vagy m­ásik felet, akkor 1902. évi december végén bi­­zonyosan fölmondták volna és akkor 1903. decem­ber végén meg is szűnt volna érvénye. De hát nem is történt, mert erővel senki sem akart nagy bajt előidézni. Az 1901. évi augusztusban nyilvános­ságra került német vámtarifajavaslat­­ azonban nagy megdöbbenést keltett nemcsak­ nálunk, ha­nem még inkább magában Németországban. A német birodalom lakossága évenként 900.000 lélekkel szaporodik, de a föld nem szaporodhatik, ellenben a gyárak és ennélfogva a munkások száma évről-évre nagyobb lesz. . A munkások­­ megélhetése, olcsó kenyere azonban elsőrendű fon­tossággal bír és a­ki megdrágítja a nép táplálé­kát, az nagy bajoknak lesz okozója, mert egy­idejűleg megdrágítja az ipari termelés költségeit is, mivel a munkást is jobban kell fizetni,­ ha drágább az élet. Oly országban azonban, melynek ipara egyre hatalmában fejlődik, kivitele folyton nagyobbodik, nagyon könnyen megboszulhatná magát, ha nem­, igyekeznek méltányos , kereske­delmi szerződéseket kötni,. Németország kivitele 1893-ban 2083 millió, márka értéket képviselt, 1902-ben már 3182 millió márkára emelkedett a kivitel értéke és emelkedik azóta is folytonosan. Ely erős ipari kivitel mellett biztosítani kell a kül­földi piacokat, nem pedig­ könnyelműen kockára tenni. Ezt maguk a németek mondják, természe­tesen nem a politikai hatalomért küzdő, agrárius junkerek, hanem azok, a­kik szívükön viselik Né­metország jólétét és első­sorban Möller kereske­delmi miniszter, a­ki csak a minap nyilatkozott hasonló, értelemben. Ha tehát Németországban már tért hódított a józanabb és okosabb fölfogás, akkor kétségtelen, hogy megbízottaink Berlinben előzékenységre találtak. Erre az előzékenységre nagy szükség is van, mert maga­ a­ német vámtarifa éppen nem előzékeny, sőt a­mennyiben a négy főgabonanem minimális vámja is m­eg van kötve, éppenséggel akadékoskodó. A megkötött vámtételek közül ben­nünket csak egy érdekel különösen, az árpáé, mert ebből van tulajdonképpen kivitelünk Né­metországba. A nagy vámtételek mellett azonban még az is megnehezíti a dolgot, hogy a német vámtarifa megkülönbözteti a sörárpát és a takar­mányárpát, a­mi igen sok kellemetlenségre­ és félreértésre adhat okot. Megbízottainknak tehát arra kell törekedni, hogy az új szerződés ne te­gyen különbséget a két árpanem között. Egy másik és talán legfontosabb követelésünk az, hogy­­ biztosíttassék zavartalan állatkivitelü­nk meg­felelő állategészségügyi egyezmény által. A né­met agráriusok egyáltalán ki akarnák zárni a külföldi­ és így a magyar vágóállatokat az alatt az ürügy alatt, hogy behurcolják a különféle állati betegséget, hisz a német hustörvény követ­keztében bust és kolbászfélét már úgy sem vihe­tünk be Németországba. Hogy az agráriusok erő­szakossága folytán a bus a német birodalomban már amúgy is szörnyen megdrágult, az az ő ba­ ■ juk, de érdekes, hogy éppen most, a­mikor Ber­linben folyik a vámtárgyalás, hivatalosan kon­statálják, hogy Pozen tartomány községeinek öt százalékában dühöng a száj- és körömfájás. Egy velünk nem szimpatizáló német mezőgazdasági szaklap írja, hogy nem külföldről hurcolták be a bajt, mert ime Szilézia és Bajorország, az egye­düli két terület, a­hova külföldről hoznak be élő­ állatot, vészmentes. A bajt tehát maguk a német mezőgazdák okozták. Erősebb bizonyíték már, nem kell ahhoz, hogy az állatforgalmat szabaddá­ lehet tenni Magyarország és Németország között­. De szabaddá is kell tenni, ez egyik fő fel­tétele az új szerződés megkötésének. Vágóállatkivitelünk­ Németországba 26,2 millió koronát tesz ki, tehát­ elég nagy arra, hogy erősen megvédelmezzük... Bízunk is abban, hogy megbízottaink ez irány­­­ban megteszik kötelességüket és Németország a saját­ érdekében is előzékeny lesz. , A­mi már most a tárgyalás többi részét illeti, ott talán nem lesznek oly nagy nehézségek, miert a német vámtarifa nem köti meg a német­ megbízottak kezét, pedig elég nagyok érdekeink ott is. Maláta- és lisztkivitelünk hetedfél millió koronát tesz ki, tojáskivitelünk körülbelül már­ 15 millió koronára emelkedett, baromfi-, gyü­­mölcs-, toll-, fa-, nyersbőr- és vadbőrkivitelünk­ folyton emelkedik és Ausztria után éppen Német­ország legjobb piacunk. A mi érdekünk tehát az, hogy Németország mérsékelje a mező- és erdő­­gazdasági termények vámját, a­mi talán nem lesz elérhetetlen, ha nemcsak a németek, hanem az osztrákok is engedékenyebbek lesznek. A berlini­ tárgyalásnál tűnik ki legkirívóbban a közös vám­terület két államának különböző gazdasági ér­deke. Ausztria természetesen szintén kívánja a megegyezést Németországgal, de a mellett bizto­­sítani akarja ipari termékei számára a magyar piacot, melyet félt a hatalmas német ipartól. Ezért­ Ausztria nagy ipari vámokat­ követel, míg. Németország éppen a vas, gépek, a szövött-fonott­ áruk stb. magyar és osztrák vámjának mérséklé-­­sét követeli. A helyzet tehát az, hogy tulajdon-­­képp három érdek küzd egymás ellen: a magyar, az osztrák és a német. Ha csak Magyarország állana szemben Németországgal, hamarabb jönne létre a megegyezés, az erősen védővámos német vámtarifa ellenére is, mert mi könnyebben adhat­nánk Németországnak rekompenzációt és viszont, de a­mikor a­ szövetséges fegyvertársunknak ér­dekei annyira különböznek a m­ienkéiől, az teszi nehezebbé a helyzetet. Mindazáltal hiszszü­k, hogy megvan mind­egyik félben a jóakarat, a­mit már az előzmények­ is igazolnak, azonkívül pedig a kényszerűség is parancsolja a békés megegyezést. Most csak az első olvasása folyik­ a szerződéses javaslat egész­­komplexumának, de csakis azokat a pontokat tár­­ gyalják, melyekre nézve nincs nézeteltérés, vagy csak oly csekély, hogy azok kiegyenlítésüket biztosra veszik. Ennyiből áll az első olvasás, me­lyet­ a jövő héten be is fejeznek. Folytatni csak később fogják a tárgyalást, ha megbízottaink visszatértek Rómából, a­hova Berlinből utaznak az olasz szerződéses tárgyalásra. Ha megkezdik majd a tulajdonképpeni tárgyalást, akkorra már tisztultabb­ lesz bizonyos mértékben a helyzet. Berlinben tudni fogják, hogy miképpen állnak a többi állammal, melylyel szintén szerződést akar­nak kötni, különösen Oroszországgal és a német közvélemény is már erős nyomást gyakorol kor­mányára a szerződés érdekében. Hiszünk a békés megoldásban, mert mindegyik fél rá van szo­rulva és mert oly nagy forgalmat, a­milyen ez idő szerint van Magyarország és Németország között, nem lehet­ oly könnyen föláldozni még a hatalmas Németországnak sem. A gyakorlati gaz­daság, a megélhetés kényszerűsége sokkal hatal­masabb minden­ politikánál. Ezt megérezte már egyszer Németország, mikor Bismarck védővá­mos politikája után Kaprivi szerződéses politi­kájára tért át, a­mely mellett oly hatalmassá fej­lődött Németország gazdasága és nemzeti vagyo­­nosodása. Az új szerb vámtarifa. Szép csöndben, majdnem a nyilvánosság kizárá­sával emelte a szerb kormány törvényerőre új vám­­díjszabását, a­melyet a legközelebb megindítandó ke­reskedelmi szerződési tárgyalásoknál alapul akar venni. Az e tárgyban tartott ankétről, a képviselőházi bizottság tanácskozásairól még a belgrádi hírlapok is csak röviden, szinte futólag emlékeztek meg, a nem­zetgyűlés pedig olyan gyorsan és olyan simán tár­gyalta le a javaslatot, hogy igazán nem lehetett róla sokat beszélni. Már terjedelménél fogva is eltér az új díjszabás az 1892. óta érvényben levő régi tarifától. Emebben IS árucsoport alatt 409 tétel van, az újban pedig 17 söport szerepel­­670 beviteli vámtétellel, számos albe­­osztással és hét kiviteli díjtétellel. A­ szerb kormány,

Next