Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-10 / 160. szám

1904. júmius 10. BUDAPESTI HÍRLAP. (160. sz.) szénámér láthatólag a német tarifát vette mintául, de Úgy látszik, sokat ellesett a mi önálló díjszabásunkból is s igy esett meg, hogy a kis Szerbia vámtarifája nem sokkal kisebb, mint az említett két állam mintája, a melyből azért vették át az áruk széleskörű osztályo­zását, hogy minél több kompenzációs tételre nyerje­nek alapot a kereskedelmi szerződések megkötésénél. Nem lehet azonban mondani, hogy ez az új tarifa a vámtételeket mind emelné, sőt egész sor elég tetemes mérséklés is van benne, különösen az ipari nyers ter­mények és félgyártmányok, a fontosabb fogyasztási cikkek, élelmi­szerek, sőt egyes mezőgazdasági termé­kek behozatali vámját is leszállítja ez az új díjszabás, valószínűleg arra az eshetőségre való számítással, hogy egyes államokkal nem sikerül kereskedelmi szerződést kötni, a­mely esetben látszólag nem akarja a szerb kormány az ország gyönge közgazdaságát a határvonalaknak nagy vámokkal való elsáncolásával megrázkódtatásoknak kitenni. Több ipari feldolgo­zásra szánt nyersanyag és félgyártmány, a­melyek eddig behozatali vámmal vannak terhelve, az új taxi á­fában vámmentesek, a­mi annak a jele, hogy Szer­biában is erősebb iparfejlesztő politikát akarnak kezdeni.­­Az új vámdíjszabásban a leglényegesebb újítás az, hogy a­míg eddig a vámtételek súly szerint voltak megszabva, a községi adót pedig, az úgynevezett obrt­­illetéket, az érték után állapították meg, még­pedig iparcikkeknél 7 százalékot, nyersterményeknél pedig 1 százalékot szedtek be, addig ezután egységes téte­lekbe lesznek foglalva a vám- és olrtadóilletékek, a­mi határozottan meg fogja könnyebbíteni Szerbia külkereskedelmi forgalmát, mert megszűnik az ed­digi nehézkes és bonyodalmas eljárás, a­melyen gyak­ran nem lehetett eligazodni. A vámtételemelések közül megemlítjük, hogy a cukor tételeit kétszeresükre, sőt némely tételben há­romszorosára emelték föl, például a finomított cukor ,beviteli vámja 40 frank legyen métermázsánként. A­ szeszes italok, cukorka, sütemény és hasonlók tétele a régieknek átlagosan a kétszerese lesz, míg csokoládé- és csokoládékészítmény­ek vámja már négyszer akkora, mint eddig volt; egyes csokoládésütemények 200 frank vámot fizetnek. A gyertyák eddigi autonóm 60 frankos­­ teteje 200 frankra változik, a közönséges szappan 14­­frankos beviteli vámja helyett 40 frankos tétel lép életbe, a­ finomabb szappan vámját 150 frankban, glicerinét 50 frankban, cipőkenőcs és fénymázét 100, illetőleg 200­ frankban állapítja meg az új tarifa. Kü­lönben a legtöbb vegyészeti gyártmány vámtételét le­szállítják, különös ben pedig a festékek és cserzőanya­gokét, mint ipari segédanyagokét, ellenben a folyé­kony tinta beviteli vámja 40 frank, tintaporé 150 frank, alkoholkencéké 120 frank, lakkencéké 100 frank lesz métermázsánkint, míg éterolajaké 50 frank, illatszereké meg éppen 1000 frank lesz 100 kilo­­gramonkint. • Fölemelték a gyapotfonalak vámtételeit is egé­szen 85 frankig, gyapotcsipkékét és hímzésekét 1000 frankra, kender- és lenfonalakét 180, kender- és len­szövetekét 450 frankig, selyemfonalakét és szövetekét 500, illetőleg 1000 frankig. A kész ruhaárak után ezenkívül még 100—150 százalékos kikészítési vám jár és­ éppen ezekben a legnagyobb mértékűek a vám­emelések. Így posztócipők beviteli vámja most 380 frank, "­az új tarifa szerint 600 frank, bőrcipőké most 380, az új tarifában több tételben a legnagyobb vám 600 frank, bőrkertjük után az eddigi szerződéses vám­tétel kétszeresét, 1600 frankot kell majd fizetni. Szűcs­­árukra eddig a legnagyobb tétel 390 frank volt, ez­után 3000 frank lesz. A kosár- és fonottáruk csoport­jában­­25—50 frankos, kefekötőárukéban 180—800 frankos tételeket találunk. Az eddigi vámoknak kö­rülbelül kétszeresével rovannak meg a fi­nolabb fa­áruk és bútorok, míg botoknál a vámemelés kétszeres, sőt háromszoros.­ A nyomdászpapír vámját alig emeli az új tarifa, ellenben lényegesen nagyobb a papírle­­mezek és fényűzés, papíráruk vámja, a­melyek között 500 frankos tétel is akad. A közönséges agyagedények vámja valamivel mérséklődik, a finomabb parcellán beviteli vámját azonban fölemelték, legdrágább tétel ebben a csoport­ban 400 frank, míg az üvegáruk legnagyobb tétele 500 frank. Legjobban meg fogják érezni a vámeme­lést vasműveink és vasat földolgozó iparvállalataink, mert eme áruk díjtételeit igen fölcsapja az új tarifa, így a nem nemes­fémek és vasból készült gyártmá­nyok, nevezetesen gazdasági és más gépek bevitele eddig vámp­enteken történt, ezután ezekre 6*—12 frank vámot fognak métermázsánként kiróni. Ámbár, a­mint ezekből látható, az új szerb díj­szabásban szintén nem hiányoznak a forgalmat gátló vámemelések, mégis az több, a forgalmat megköny­­nyebbítő intézkedést is tartalmaz és egészen más képet ad, mint a többi Balkán-állam, nevezetesen Románia és Bulgária vámdíjszabásai, nem annyira agresszív természetű és inkább kivitelünk élénkebbé válását vár­hatjuk tőle, semmint megcsappanását. Nevezetesen elősegíti majd a forgalom növekedését a vámbeszedés egyszerűsítese és a kikészítési eljárás liberális­ intéz­kedései. Még nem állapították meg, hogy az új ta­rifa mikor lépjen életbe; ez természetesen a jelenleg érvényben levő kereskedelmi szerződések lejáratától függ, de úgy látszik, a szerb kormány nem nagyon siet az életbeléptetéssel. — A Magyar-Osztrák Bank kimutatása jú­nius hónap 7-étől a következő: Bankjegyforgalom 1.579.628.000 (—­ 39.113.000) korona. írókészlet L499.630.000 (— 863.000) korona. Váltóu­rca 263.425.000 (—- 13.799.000) korona. Lombardüzlet 39.491.000 (—• 320.000) korona. Adómentes bankjegy­­tartalék 317.198.000 (+ 38.253.000) korona. — A vámtárgyalás Berlinben még körülbe­lül egy hétig tart, a­mikor megbizottaink Rómába utaznak, a­hol június 15-ike és 20-ika közt kezdik meg az olasz szerződéses tárgyalást. Az állategészségügyi egyezmény dolgában kiküldött megbízottaink már el is utaztak Berlinből, a­hol kifejtették a magyar állás­pontot. Első olvasásról lévén szó, természetes, hogy megállapodás nem történt, a­mint hogy a mostani tárgyalás célja nem is volt más, mint hogy mindegyik fél kifejtse a maga álláspontját és esetleg megegyez­zenek oly tételekre, melyekre nézve nincs nézeteltérés. A tulajdonképpeni tárgyalás a későbbi összejövetel alkalmával lesz. — Igazgatóválasztmányi ü­lés az O. M. G. E.-ben. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövet­ségének végrehajtó­ bizottsága e hónap, 14-én délelőtt tíz órakor tartja ez ülésszakban utolsó igazgatóválaszt­mányi ülését, a­melynek tárgya a szakosztályok által megvitatott ügyek , és több fontos miniszteri leirat lesz.­­ Az új bányatörvény tervezetét Lukács László pénzügyminiszter a télen kinyomatta és meg­­küldötte a minisztériumoknak, a­ kincstári jogügyek igazgatóságának és az érdekelt szakköröknek, véle­ményadás végett. A honvédelmi minisztérium a vá­rak és erődítési pontok, a beügyminisztérium a bányá­szati alkalmazottak, bányamunkásokkal szemben való közigazgatási hatósági eljárás, a földmivelési minisz­térium pedig a vízjog szempontjából tett észrevételt a tervezetre, a­mely az összes illetékes szakvélemények beérkezése után új, átdolgozás, végleges szövegezés alá kerül. A kereskedelmi kormány az Országos Bányász- E­gyesület, a Bánya- és Kohóvállalatok Országos Egyesülete és az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület most foglalkoznak a dologgal, s előreláthatólag már a közel­jövőben megteszik a maguk részéről szük­ségesnek vélt módosításokra vonatkozó javaslataikat.­­ A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége ma Chorin Ferenc dr. elnöklésével rendkí­vüli közgyűlést tartott az alapszabályok ama módosítá­sának tárgyalása végett, mely a horvát-szlavén orszá­gos iparos-szövetségnek a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségéhez való csatlakozása következtében szükségessé vált. Miután a szövetség elnöke ismertette az ügyvivő-igazgatóságnak erre vonatkozó, előterjeszté­sét, Szabó Kálmán, a debreceni kereskedelmi és ipar­­kamara elnöke a szövetség végrehajtó-bizottsági tagja, meleg szavakban méltatta a szövetség vezetőségének a­ horvát-szlavónországi gyárosokkal való összeműkö­­dés létesítése körül szerzett érdemeit. Ezt az együtt­működést úgy politikai, mint közgazdasági szempont­ból, nemkülönben a Szent István koronája országainak egész gazdasági jövője szempontjából nagyjelentőségű­nek tartja. Ha eljönne az idő, folytatta a szónok, pedig el kell jönnie, hogy hazánk közgazdasági önállóságát az Ausztriával való vámszövetség felbontásával intéz­ményesen biztosítsuk, akkor nagy erőssége lesz az or­szágnak, hogy a társországok közgazdasági értelmisé­gével vállvetve fog harcolhatni. .A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az alapszabályoknak a horvát­­szlavón iparos­szövetségről szóló új szakaszát, a­mely többek között kimondja, hogy a Zágrábban megalakult horvát-szlavén iparos­szövetség önállóságának teljes fenntartása mellett a­ magyar szent korona országai­nak összes iparát érdeklő kérdések előmozdítása vé­gett csatlakozott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez. A horvát-szlavén iparos-szövetség a M. Gy. O. Sz. ügyvivő-igazgatóságába két, végrehajtó­bizottságába négy, a választmányba pedig öt tagját delegálja. E kiküldöttek a horvát iparos-szövetség egyik legutóbbi ülésében már megvál­asztottak. E­­szerint a M. Gy. O. Sz. igazgatóságában a horvát-szlavon­ szö­vetség képviseletében helyet, foglalnak: Pongráts Gusztáv lovag és gelsei Guttmann Vilmos; a végre­hajtó­ bizottság tagjaivá lesznek: Granitz Ignác, Treiz­­mayer Oszkár, Weiss Gyula, Stern Zsigmond; végül a­ szövetség választmányába delegáltattak: Friedrich­ Mór, Reisner Ádám, Fellner Ottó, Crnadak Milivoj­­ és Mayer Miksa. A rendkívüli közgyűlés befejezte­­ után a szövetségnek a szociálpolitikai kérdések tárgya­­­lására kiküldött bizottsága tartott értekezletet. A Bankok kimutatása. A francia bank ki­mutatása, mint Parisból jelentik, a következő: A­ bankjegyforgalom aránya a készpénzkészlethez 94,16,, kamat- és leszámítoló jövedelem 496.000. Emelkedés :­ Készpénzkészlet (arany) 3,888.000 frank, készpénz-­ készlet (ezüst) 5,138.000 frank, előlegek aranym­ó­dakra . 6,218.000 frank, trésor 5,354.000 frank. Csök­kenés: Váltótárca 117,383.000 frank, magánszámlák: 19,856.000 frank, bankjegyforgalom 55,645.000 frank.­ Az angol bank kimutatása ez: Össztartalékj 23,500.000 (4­ 910.000), bankjegyforgalom 28,332.000 (— 376.000), bankkészlet 33,882.000 (4­ 535.000),­ váltótárca 24,375.000 (— 2,863.000), magánosok kö­vetelése 39,179.000 (— 1,062.000), kincstár követelése­ 7,584.000 (— 817.000), bankjegytartalék 21,454.000 (4­ 794.000). A német birodalmi bank kimutatása, a követ­kező: "Aktívák: írókészlet árfolyamképes német pénz­ben, aranyrudakban vagy külföldi érmékben, fontját’ 1392 márkával számítva 958,987.000 (— 5,537.000), birodalmi pénztárjegyek 29,580.000 (—• 239.000), más bankjegyek 15,975.000 (4­­8,655.000), váltótárca 770.014.000 (— 52,766.000), lombardkö­vetelések 59.020.000 (— 10,202.000), értékpapírok 11,762.003 (— 32.000), egyéb aktívák 77,594.000 (4­­1,854.000). Passzívák: Alaptőke 150,000.000 (változatlan), tarta­lékalapok 51,614.000 (változatlan), bankjegyforgalom 1.118.022.000 (— 21,615.000), napról-napra esedékes kötelezettségek 505,749.000 (— 43,666.000), egyéb passzívák 28,147.000 (4­­7,014.000). — A Magyar tudakozódó egyesület teg­nap tartotta meg Tschögl Henrik elnöklésével köz­gyűlését. A napirend előtt fölolvasták a számos üd­vözlő­ levelet és sürgönyt. Az egyesület fönn­­­állásának tizedik évfordulója alkalmából. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a következő le-­,­iratot intézte az egyesülethez:­­ „Azon alkalomból, hogy az egyesület a hazai­ hitelhírszolgálat terén való eredményes működésének­­ tizedik évét tölti be, és ez időről szóló jelentését,­­elém terjesztette, indíttatva érzem magam, az Egye-­ sületnek eddigi eredményes és a hazai kereskedelem­­ érdekeit nagymértékben előmozdító tevékenységéért,­ teljes elismerésemet nyilvánítani.“ Kifejezést adva­ annak a várakozásomnak, hogy az Egyesület e te-­­vékenységét a halzai kereskedelem javára az eddigi­ buzgalommal és szakértelemmel fogja folytatni a jö­­­vőben is, biztosíthatom, hogy ez irányú törekvésében­­ készséggel fogom támogatni. Az alakiságok elintézése után napirendre került, a tízévi működésről szóló bőtartalom jelentés, mely átte­­­­kintően tünteti föl az egyesület fejlődését, mely szerény­­ kezdetből, 128 tag egyesülésével a mai magaslatra emel­­­kedett. Tárgyalja továbbá az egyesület keletkezését, mely-­­­hez az első inpulzust az alkalomból, hogy, egy zágrábi cég­ panaszszal fordult a kereskedelmi kormányhoz egyes ma-,­gán tudakozódó irodák üzelmei miatt, maga a kevéske-­­ dobni miniszter adta meg, a­midőn rámutatott egy keres-­­­kedői egyesülés szükségességére, melynek az e­ téren elhara­­ pódzott visszaélések megszüntetésével, feladata volna az­­ információszolgálatot, ha máskép nem, még miniszteri­­ támogatással is, minden anyagi érdek kizárásával, tisztán­­ mint öncélt teljesíteni. Azóta az egyesület a magyar cé­gek hitelképességének megállapításában mértékadó­­ ténye­zővé vált; helyes fogalmakat terjeszt a kereskedői szoli-­ ditásról olyan körökben is, a­hol eddig a szolid kereske-­ delem alapfogalmai iránt nem bírtak még helyes , érzékkel.­ Az egyesület a monarkiában az egyedüli intézmény, mely­ saját közegeivel állandóan beutaztatja az országot, hogy személyes tapasztalatai­ alapján ismervén meg a viszonyo­kat, egyrészt felülvizsgálja az egyesületi tagok, részére szolgáltatott információk helyességét, másrészt azonban a késedelmes fizetőket kötelezettségeiknek pontosabb meg­tartására ösztönzi és a be nem jegyzett cégeket az erre vonatkozó törvényes intézkedésekre figyelmessé teszi. A jelentést, mely továbbá eddig szolgáltatott információk­ról statisztikai kimutatást is közöl, 1903. évben 63088 da­rab magyar cégre vonatkozó információt intézett el az egye­sület, valamint a zárószámadásokat tudomásul vették, és minekutána a közgyűlés a jövő évi költségvetést 163650 korona bevétellel szemben ugyannyi kiadással elfogadta, az igazgatóságnak megadta a felmentést. Ezután 8 igazgatósági tag megválasztása­ történt. Később Wollók Soma, egyesületi tag fejezte ki elismerését az elnökségnek, különösen pedig Tschögl Henrik elnöknek és Guttmann­ Miksa vezérigazgatónak hasznos tevékenységükért. V­égül Bedő Béla igazgató szólalt föl és utalva arra, hogy a Hoff­mann József cég, melynek főnökében Tschögl Henrikben, az egyesület egyszersmind elnökét is tiszteli, a napokban ünnepeli meg fönnállásának századik évfordulóját. Tschögl­ Henriknek e helyütt is kifejezi szerencsekívánat­ait. A közgyűlést megelőzőleg ünnep keretében az elnöknek élet-­ nagyságú arcképét leplezték le. — Uj gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi miniszter Brandtner Ottó nagyatádi lakost Somogy vár­megye igali, Matuskovich­­Márton zólyomi lakost­­.Zó­lyom­ vármegye zólyomi és Fózner Gábor­ zólyomradványi lakost ugyan a vármegye besztercebányai, Buzink­ay Gyula­ szennai lakost Ung vármegye kaposi, Uuber Lajos szem­­csecseri lakost Tolna vármegye tamási, Malovits János­ albertfalvai és Tóth Arisztid­­iai lakost Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye kalocsai, Müller Jenő pusztaszentlőrinci lakost Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye­i monori, Dob- 13

Next