Budapesti Hírlap, 1904. július (24. évfolyam, 181-211. szám)
1904-07-23 / 203. szám
közelebb Pétervárra fog utazni, mert esetleges angol-orosz konfliktus azt vonná maga után, hogy Oroszország szövetségesének is háborút kellene viselni Anglia ellen. A földközi-tengeri angol flotta. Alexandria, jul. 22. A földközi-tengeri angol hajóhad ma ideérkezett. Alexandria, jul. 22. A Furius nevű angol cirkálóhajó az Exe és Mollard nevű torpedónaszádrombolókkal útnak indult Port-Szaid felé. Port-Szaid, jul. 22. A Venus nevű angol cirkálóhajó ideérkezett és rögtön nekiindult a csatornának. A Dardanellák kérdése. Bécs, jul. 22. (Saját tudósítónktól.) Diplomáciai körökből jelentik: A Malakka-kérdés föl van vetve és a Hatalmak kénytelenek lesznek a Dardanellák kérdésében állást foglalni. Ezt a kérdést eddig mindössze csak egy kabinet pendítette meg. Tudvalevő, hogy az orosz önkéntes flottának megvan az a joga, hogy a Dardanellákon átmenjen, és hogy katonákat és hadiszert szállítson, de a hajónak nem szabad hadihajó módjára fölszerelve lenni. Oroszország ebben a tekintetben a Törökországgal 1899-ben kötött egyezségre hivatkozik, amelyet az összes hatalmaknak notifikáltak, anélkül, hogy bármelyikük is tiltakozott volna ellene. De mindenesetre a hágai konvenció irányadó és az ezek között és a Törökországgal kötött egyezség között való összhangzásnak megalkotása lesz valószínűleg a Marakka elkobzásának gyakorlati következménye. Az orosz kormány azon az állásponton van, hogy jogában áll hadihajóit az egyik orosz kikötőből a másik orosz kikötőbe vitetni és tudvalevő, hogy a mostani háború kezdetén az orosz önkéntes hajóhad hajói a Dardanellákon át hadiszert szállítottak Vladivosztokba. De mégis remélik, hogy a Szmolenszk és a Petersburg kapitányait dezavuálni fogják és hogy az angol hajó kárát meg fogják téríteni. Az orosz sajtónak egy része azt tanácsolja ugyan, hogy az orosz kormány az angol jegyzékre tiltakozással feleljen, de a lapok túlnyomó része mégis jobban szeretné az ügynek mielőbbi elintézését. Ugyanezt lehet mondani az angol közvéleményről is, amely a Dardanellák kérdésének elvi megoldását követeli. A bécsi angol nagykövetség mindeddig nem kapott részletes hivatalos jelentéseket a London és Pétervár között folyó tárgyalás állásáról. Az angol külügyi hivatal nem tartja szükségesnek, hogy a külföldi missziókat az ügy mostani állásáról értesítse, s ezt általánosan megnyugtató jelnek veszik. Az itteni angol nagykövetség köreiben nem tudják, vajjon igaz-e, hogy az angol kormány jegyzékében csakugyan megvolt-e az a fenyegetés, hogy az angolok adott esetben rá fognak lőni a két orosz hajóra s ezekkel úgy fognak elbánni, mint kalózhajókkal, de habár az itteni angol nagykövetség erről nincs értesülve, mégis azt ajánlja, hogy minden efféle hirt a lehető legnagyobb óvatossággal fogadjanak. 6 A német postahajó lefoglalása. Berlin, jul. 22. A Nordd. Alig. Ztg. jelenti. Az adeni német konzul távirata szerint a következőképpen foglalta le a Szmolenszk a Prinz Heinrich postáját: A Prinz Heinrich-et Abuaile magasságában nyílt tengeren tartóztatták fel. A Szmolenszk két tisztje és húsz embere ment át a hajóra. Az összes postát átvizsgálták és a Japánországnak szánt postadarabokat elvitték. Miután a Szmolenszk kapitánya levelet írt a Perzsia kapitányához, amelynek továbbítás végett adták át a visszatartott postát, ebből a postából két csomagot elvettek, melyet egy német lövészergyár adott fel nagaszaki-i japán címre. Utasítás orosz hajóknak. London, jul. 22. A Standard-nak jelentik Odesszából. A cári flottának most Szebasztopolban időző három cirkálóhajója parancsot kapott, hogy további utasitás megérkezéséig Pétervárról ne vegyen föl fegyvert és szenet. A balti flotta. Pétervár, jul. 22. (Saját tudósitónktól.) A balti flotta második hadosztálya, amely tizenegy hajóból áll, augusztus BUDAPESTI HÍRLAP. (203. sz.) 1904. július 23. 6—13. közt fog elindulni. Ezek a hajók nem olyanok ugyan, hogy a háborúban hasznukat lehetne venni, de tengeri kalózkodásban igen nagy szolgálatot tehetnek. A helyzet Macedóniában. Szófia, júl. 21. (Saját tudósítónktól.) Szararov Boris hiába cáfolgatja Berlinben, a konstantinápolyi diplomaták pedig hiába ámítgatják önmagukat és a világot, mert itten az egész világ tudja, hogy az utolsó vasúti merényletek Macedóniában a szófiai főkomitének, mégpedig a Szaratov-pártinak, tudtával és rendelete értelmében történtek. Mikor ez évben az első vasúti merénylet megtörtént Qheogheli és Gumendze állomások között, Tatárcsev dr. akkor is tagadta a komité részes voltát, pedig a vizsgálat megállapította, hogy azt a pokolgépet Szófiában adták föl a vasútra. A ma ideérkezett hírek szerint a török vizsgálat megállapította, hogy a dedengácsi (illetve badomai) és a matovai merényletek terveit Szófiában szőtték és Szófiából mentek a merénylők a merénylet színterére. A szófiai komitéhoz Szalonikiból érkezett jelentések főbb részükben így szólnak: __ „A Szalonikiból Dedeagácsba induló vegyes vonat 10 órakor éjjel érkezett a badomai állomás melletti hídra. A jól és ügyesen a földbe ásott dinamitakna fölrobbant és a gépet és nyolc kocsit fölrobbantott. Hét kocsiban áru volt, a nyolcadikban utasok. Még nem tudható, mennyi az emberáldozatok száma. Egyesek szerint összesen harminc halott és sebesült van, mások szerint csak a vonatvezető sérült meg súlyosan. A szaloniki üzletvezetőségnek a terjedelmes jelentésében benne foglaltatik az áldozatok száma is, de a török hatóság követelésére, ezt titokban tartják. A merénylők szerencsésen megmenekültek. Ugyanezen a napon az amatovai állomáson is (a második állomás Szalonikitól északra) minden jól el volt készítve, hogy a merénylet sikerüljön, de sajnos, a törökök idejekorán megtalálták az aknát és a merénylet nem sikerült. Az volt a terv, hogy az akna a vonat átrobogása percében fölrobbanjon, de a balsors máskép intézkedett. A merénylők aznap összeütköztek a vasutat őrző katonákkal, kettőt megsebesítettek, azután szerencsésen a Pajik-hegység felé menekültek. Remélhető, hogy újabb merényletük már sikerülni fog. A két merénylet nagy benyomást tett Szalonikiben és természetesen Európában is. Csak folytati kell! . . .“ A jelentésben még arról is van említés, hogy a szaloniki üzletvezetőség beszüntette az éjjeli forgalmat s ennek következtében az Európából érkező utasok Üszkübben kénytelenek hálni s csak másnap folytathatják útjukat. Ezzel Szaloniki és Monasztir, tehát egész Macedónia, elvesztette a rendes összeköttetést a Szerbián keresztül közlekedő rendes gyorsvonattal. Az itteni diplomáciai körökben a merényletek híre óriás visszatetszést keltett. A diplomaták élesen elctélik a merénylőket s kijelentik, hogy ilyen működéssel a bolgárok elvesztik Európa szimpátiáját. De vajmi kevés remény van arra, hogy a merénylők letesznek a merényletek folytatásáról; ellenkezőleg, úgy látszik, hogy az eddigi merényletek csak a kezdetet jelentik. Szófiában nyíltan fenyegetőznek a komitácsik. Hire jár, hogy az általános fölkelés Macedóniában csak rövid idő kérdése. A fölkelés, úgy látszik, a szaloniki középületek elleni merényletekkel fog kezdődni. Ez lesz a jel a fölkelésre. Szalonikibe hajón, vasúton idegen útlevelekkel naponkint utaznak merénylők, s a szaloniki vilajetben állítólag harminc új banda van szervezve. Ezek egyelőre kerülik a törökkel való összeütközést, hanem a bolgár pártba áttérni nem akaró szerbeket és görögöket gyilkolják s a szaloniki vilajetben ily módon erősítik a bolgár párt hatalmát. Stoján, Koll és Apostol vezérek bandái faluról-falura járnak és a szerb és görög lakosságot halálos fenyegetésekkel kényszerítik, hogy a bolgár pártba belépjenek. Aki ellenkezik, az halálfia, s azután elhíresztelik róla, hogy a török katonák ölték meg. Ilyenformán a komitácsik küzdelme nem szabadságharc, hanem fajharc, melynek célja a bolgár elem erősítése a szerb és görög elem rovására. A fölkelés szervezésén nagy titokban működnek a komiték agitátorai. A parasztokat pap és evangélium előtt megeskettetik, hogy adott jelre — a szaloniki merényletek percében — fegyvert fognak. Azzal biztatják a parasztokat, hogy a felkelés csak rövid ideig fog tartani, mert a macedónok érdekében gyorsan el fog következni az európai beavatkozás, idegen flották megérkezésével. A törökök meg nyíltan hirdetik, hogy többé nem lesz kegyelem. A merénylőket halállal fogják büntetni, mint ahogy a gheogheli vasút merénylőjét a szlamnnicai vasúti állomás közelében felakasztották. A Bulgáriában levő macedón menekültek nem tértek teljes számban vissza Macedóniába, összesen 10.000 tért haza. De ezek helyzete is fölötte nehéz. A tavalyi fölkelés elpusztította összes vagyonukat, a kapott segedelem csekély, a reformok eredménye zérussal határos és ezért végre is érthető, hogy a visszatért menekülteknek nem marad más hátra, mint kétségbeesésükben újból fegyverhez nyúlni és a felkelőkhöz csatlakozni. Érdekes az egész dologban a bolgár kormány magatartása. Jámbor arcot vágnak a bolgár miniszterek, mossák a kezüket és csak egyre hajtogatják, hogy ők „elítélik iszonyodva a merényleteket.“ Ők híven teljesítik kötelességüket, hogy a felkelő bandák át ne lépjék a határt s ne csempészszenek dinamitot Macedóniába stb. Pedig a dinamit lent nagyon divatos, a bandák pedig Ritában, Dubnicában és Kusztendilben, bolgár területen szervezkednek! TÁVIRATOK. Az angol hadsereg reformja. London, jul. 22. A felsőház tegnapi ülésén Burgderc lord a ház figyelmét a kormánynak a hadsereg újjászervezésére vonatkozó javaslataira hívja föl. Earl of Róbert a javaslatok némelyikét helyesli, másokat ismét a hadseregre nézve károsaknak tart. Donaughmore hadügyminisztériumi államtitkár és Lansdowne márki külügyminiszter az előttük szólóval szemben védik a kormány javaslatait. Lansdowne kijelentette, hogy a kormány javaslatai még nem fedezik a kormánynak a hadsereg reformjának minden pontjára vonatkozó végérvényes határozatait. Román tanítók Szófiában. Szófia, júl. 22. (Az Agence Telegrafique Bulgare jelentése.) Ma este mintegy kétszáz román tanító és tanítónő érkezett ide és a vasúton a városi hatóságok a bolgár tanítótestület képviselői, a macedón-román telep kiküldöttei és a város polgárságánál: nagy tömege lelkesen fogadta őket. A románok két napig a főváros tanítótestületének vendégei lesznek, majd megtekintik Plevnát. Közgazdasági táviratok. Newyork, jul. 22. Zárlat. Búza bágyadt, helyben 107.5 cent. (9.88 K.) júliusra 101.50 cent. (9.38 K.), szept.-re 92/s cent. (8.48 K.), dec.-re 907/1 cent. (8.36 K májusra —.— cent. (—.— K.) Tengeri állandó, júliusra 55.50 cent. (5.49 K.), szept.-re 545/, cent. (5.40 K.), dec.-re —.— cent. (—.— K.). Liszt helyben 3.90. Gabona szállítása Liverpoolba 1.— (10.36). Csikágó, jul. 22. Zárlat. Búza bágyadt, jul.-ra 94 8 cent. (8.72 K.), szept.-re 87.75 cent. (8.08 K.). Tengeri állandó, jul.-ra 49*/4 cent. (486 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: _______________________________________N Ma Tegnapi Különbség PARIS frank frank frank 21.50 21.35 4-0-15 „ augusztusra...............♦ **..». 21.50 21.40 4-0.10 „ szeptember—decemberre* • • « • 21.65 21.55 +0.10 „ november—februárra. *••••* 21.80 21.65 4-0.15Koz3 júliusra .•••••.*•«•••• 14.90 14.65 4-0.25 „ augusztusra................................. * • 14.50 14.50 ,, szeptember—decemberre . • • • . 14.50 14.50_._ * november—februárra. ..*•*. 15.— 14.65 40 35 Liszt júliusra............................................ . 29.15 28.80 4 0.35 „ augusztusra.................. 29.20 28.95 4 0.25 „ szeptember—decemberre * . . . . 29.15 28.5 --0.30 - november—februárra...................... 29.15 28.95 14-0.20 BERLIN marka marka márka Bízza júliusra. ...................... 174.50 —._ * szeptemberre. ••••*••••• 171.50 171.25 1 +0.25 Rozs júliusra 137._._ --.— „ szeptemberre 138.50 138.50___ Zab júliusra................................ . . . . 139.75 140.250..0 « szeptemberre..................................... 138.140.25 NEWYORK cent cent cent Búza helyben 107.— 101.50 -0.50 „ júliusra.................. 101.50 101.75 —0.25 „ szeptemberre. ••••*.•«•. 92.13 92.75 -0.62 ^ decemberre...............*...... 91.63 -0.75 w májusra......................................... . CSIKAGÓ cent cent Búza júliusra.................................... 91.63 95.63 -1.— , szeptemberre • .......... 87.75 88.75