Budapesti Hírlap, 1904. augusztus (24. évfolyam, 212-240. szám)
1904-08-04 / 215. szám
o dással a kutatókat minden ügyes-bajos dolgukban, de a nehézkes mechanizmus ellen ő sem tehet semmit. Palotát tehát az Országos Levéltárnak, mert e börtönszerű épület szégyene a nemzetnek, s oka az egész levéltár kezelésbeli nehézkes voltának. Palotát neki a nemzeti történet, a nemzeti dicsőség nevében. Palotát neki a tudomány nevében. Palotát neki az egészségügy nevében. Hadd lássa mindenki, de főleg az idegen, hogyan becsüljük meg a múlt történetét, fönnmaradt hiteles írásait. Hadd munkálkodjék benne kényelmesen, az egyesek egészségét nem rontva, a tudomány, fölhasználva a múltak okulásait a jelenben a jövő érdekében. TÁVIRATOK. A dijoni és a, lavali püspök. Róma, aug. 3. (Saját tudósítónktól.) A Sanctum Officium előtt megkezdődött a lavali és dijoni püspökök pere, de arra, hogy ebben a dologban ítéletre kerüljön a sor, egyelőre gondolni sem lehet. Az eljárás nagyon lassú, különösen, ha főpapokról van szó és ebben az esetben éppenséggel hosszadalmas eljárás várható. A lavali püspök még nem vetette alá magát az egyházi bíróságnak és miután egyházszakadástól lehet tartani, csak a legvégső esetben fogják egyházi átokkal sújtani. Cserkov főkormányzó lemondása. Pétervár, aug. 3. (Saját tudósítónktól.) Előkelő lengyel lapok jelentése szerint Cserkov tábornok, a Visztula melletti tartományok főkormányzója, lemondott állásáról. Lemondó levelét még Plehve életében adta át a belügyminiszternek. Cserkov tábornok most ukrajnai birtokán tartózkodik. Az angolok Indiában. London, aug. 3. Az alsóház ülésén a honvédelmi póthitel tárgyalásakor folytatott vita során Balfour miniszterelnök a kérdés bonyolult voltát hangoztatta. A birodalmi védelem szövevényesebb, mint Németországé. Ez nem a mintaképe Angliának, mert Németország főképpen hadseregében bízik. A honvédelmi bizottságnak India védelmét is tekintetbe kell vennie. Több előtte szóló ama nyilatkozataival szemben, hogy India a szállítás nehézségei miatt a gyakorlati katonai kérdések körén kívül fekszik, a szóló is megengedi, hogy ez így van. De ama világrész egyetlen szóbajövő ellenségének Anglia meg nem engedheti, hogy azokat az országokat, amelyek az angol terület és Oroszország között feküsznek, lassan kint elnyerje. Volt idő — úgymond a miniszterelnök — a mikor Indiába való betörés nevetséges agyrém volt, de az az Oroszország, a melytől akkor tartottunk,igen elüt a mai Oroszországtól. Oroszországnak már van vasútja, mely közvetetlenül Afganisztán határáig visz és még egy vasutat kezd építeni. Legkevésbbé számítok az Oroszországgal való összeütközésre, de minden nemzetnek, mely más hatalom szomszédja, föl kell vennie amaz eshetőséget, hogy valamikor a szomszéddal halomba keveredhetik. — Az ülés során a ház 123 szavazattal 53 ellenében elfogadta azt a határozati javaslatot, melylyel a Cunard Line segítségét a szerződés határozatainak megfelelőleg elfogadják. Santung apostoli vikáriusa. Köln, aug. 3. A Köln. org. híre szerint Jenzer püspök utódján Dél-Santung apostoli vikáriusává Henninhaus Ágost atyját nevezték ki, ki most a gencsuszui hittérítők papnevelő-intézetében tanári minőségben működik és már régóta jobb keze volt Anzer püspöknek. Választás Hollandiában. Hága, aug. 3. Az első kamarába történt vá- Választáson 29 antiliberálist és 18 szabadelvűt választottak meg. Három választást elnapoltak. A feloszlatás előtt a kamara 27 szabadelvűből és 22 antiliberálisból állott. A hererók lázadása. Berlin, aug. 3. Trotha tábornok jelenti Erindi- Ongonhererből. A második számú tábori ezred második századát 2-án reggel nyolc órakor Okohatennél 150 hereró támadta meg. A támadást visszaverték. Ez alkalommal ötven hereró elesett. Részünkről egy altiszt súlyosan, két más katona könnyen megsérült. Elesett egy whiteboy is, egy pedig megsérült. Közgazdasági táviratok. Newyork, aug. 3. Zárlat. Búza szilárd, helyben 102.— cent. (9.43 K.), szept-re 99.25 cent. (9.17 K.), BUDAPESTI HIRLAP. (215. sz.) 1904. augusztus 4. okt.-re —.— cent. (—.— K.) dec.-re 585/, cent. (9.10 K. májusra —.— cent. (—.— K.) Tengeri állandó, szept.-re 567/ cent. (5.62 K.), okt.-re —.— cent. (—.— K..), dec.-re —.— cent. (—.— K.). Liszt helyben 3.95. Gabona szállítása Liverpoolba 1.— (10.36). Csikágó, aug. 3. Zárlat. Búza szilárd, szept.-re 94®/g cent. (8.72 K.), okt.-re —.— cent. (—K.). Tengeri állandó, szept.-re 51.75 cent. (5.11 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: CSIKÁGÓ cent cent cent Búza szeptemberre . ................................. 81.63 91.13 +0.50 .. októberre. ......................................... Newyork, aug. 3. Cukor és kávépiac. Cukor fair refining Muscovado SV. Cukor finomítva 1. sz. 4.90. Kávé, Rio 7. sz. helyben 77/16, aug.-ra 5.90, novemberre 6.15. ] Ma Termaps] ‘..«limis« PARIS frank trank trank 3nza augusztusra...................... 22.10 21.95 40.15 szepitemberre .................. . • • . 1 ‘22.45 22.10 +0.05 szeptember—decemberre. .... •22.70 22.55 +0.15 november—februárra...................... 1 22.90 22.90 --.— Köss augusztusra......................................... 14.65 14.50 +0.15 szeptemberre..................................... 14.90 14.75 +0.15 szeptember—decemberre............... 15.40 15.40 —.— november—februárra. ...... 15.70 15.75 —0.05 Liszt augusztusra.................................... I 29.40 29.80 —.— szeptemberre...................... • • • . 80.15 80.— +0.15 szeptember—decemberre............... 30.-30.10 —0.10 november—februárrá...................... 1 30.10 30.15 -0.05 B3ELIIÍ marka marka marka Búza szeptemberre.................. 1ISO .75 179.— + 1.25 októberre............................................ 180.25 179.4-1.75 J£ozs szeptemberre................................. 113. 112.75 4 0.25_ októberre............................................ Ib.148.50 +0.50 Zab szeptemberre..................................... 111.25 113.25 +1.októberre............................................ 113.75 +1.75 KraWYOEK cent cent cent Bnza helyben................................................ 102-10?.— —.— szeptemberre. ................................. 99.25 ! 99.13 +0.12 októberre .* ................................. --.-decemberre......................................... 98.25 +0.33„ májusra.........................................|— 1 N A PIHIRE K. Budapest, aug. 3. X. Pius első éve. Holnap lesz egy éve, hogy háromnapos konlhávé után Sarto József velencei bíboros pátriárkát, a paraszt származású főpapot minden várakozás ellenére X. Pius név alatt megválasztották pápának. Éppen származása miatt különösen az olasz nép lelkesedett érte, mert előtte a XIX. évszáz pápái, egynek kivételével, főrangúak voltak, hacsak ötöd-hatodrangú olasz grófi családból is. Jólesett különben a többi ország katolikus szegény embereinek is, hogy hozzájuk hasonló, igénytelen származású férfiú került a pápai trónra, amit nem is kellett a demokrácia diadalának nézni, mert hiszen a pápák között a legarisztokratikusabb századokban bőven akadt alacsony sorsú ember. Ezt a népszerűséget a Vatikánban kellőleg ápolták is. Az új pápa maga elé bocsátotta Róma városának apraját-nagyját, kivétel nélkül mindenkit, plébániák szerint csoportosítva. A többi olasz és idegen között sem tett különbséget, s vagy a legnagyobb udvarban néha ezerszámra fogadta őket, vagy üvegvédte folyosókon, s így nagyban eltért XIII. Leó szokásaitól, a ki kedvelte a szertartásos, ünnepies föllépést, s a ki elé sokkal nehezebben lehetett jutni. A népszerűség többé-kevésbbé megvan még most is, de megcsappant. Uralkodókról, kormányokról, pápákról úgy szokás véleményt alkotni, hogy közvetetten elődjükkel hasonlítják őket össze, mint akiknek emlékezete még él a kortársak lelkében. A legkönnyebb mesterség tehát szembeállítani X. Piust XIII. Leóval; mindkettőnek egyénisége a maga nemében csakugyan különálló, akárhogyan hivatkozik is az előbbi csaknem minden cselekedetében az elődjére. S az összehasonlításról mégsem szabad egészen lemondanunk, mert hiszen éppen az domborítja ki a kettőjük szellemének különböző vonásait. A pápa első esztendejének tanulságául egy körülmény jelentkezik bizonyosnak: a bíborosok s éppen a legkiválóbbak, még ma sincsenek megnyugodva abban, hogy ő került az élükre. Három hónapig bajlódott velük, hogy valamelyikük fogadja el az államtitkára állást. A volt nunciusok, diplomaták egyike sem vállalkozott rá s X. Pius végre is kénytelen volt a nem is negyven esztendős Merry del Ved-t először hamarosan megtenni kardinálisnak, azután államtitkárnak; őt, a spanyolt, minden hagyomány ellenére, mert amióta ez a méltóság fönnáll, mindig olasz származású ember töltötte be. És minden jel arra mutat, hogy elkövetkezvén Franciaországnak és a Vatikánnak összeütközése és szakítása, azok a kardinálisok némi kárörömmel nézték, hogy milyen könnyű vérrel ment bele X. Pius s ők is a szakítást javasolták neki, mint Rampolla, a megbukott pápajelölt, Steinhuber, a német jezsuita, Ferrata, a volt párisi nuncius, akinek XIII. Leó parancsára egy elhamarkodott lépéséért elégtételt kellett adnia a francia kormánynak és Vises y Tuto, a kapucinus spanyol kardinális, akinek a mostani spanyol államtitkárra van a legnagyobb befolyása, ők nem készítették elő a szakítást, csak belekapaszkodtak az előkészületekbe s tudták amazt siettetni. Milyen nagy szerepet játszott mindezekben az emberi hiúság! Az elhalt pápának legnagyobb öröme volt, ha fejedelmeket fogadhatott; még halála előtt néhány héttel tette tiszteletét a Valkánban két protestáns uralkodó: II. Vilmos és VII. Edvárd. X. Pius első éve alatt csak Loubet elnök járt Rómában s ő nem jelentkezett a Vatikánban. A konfliktus tudvalévően ebből indult ki, mert ugyan még csak a diplomáciai összeköttetés megszakításánál vannak, ahonnan még nagyon messze van a konkordátum fölbontása. X. Pius pápasága első évének második fontos eseménye az Olaszországgal való kibékülés. Minduntalan kire jött, hogy fölhagy a vatikáni fogság fikciójával, mutatkozik Róma utcáin, elmegy a castel gandolfói pápai villába, vagy Velencébe látogat, régi kedves székhelyére, vagy Montecassinóba, az ősi híres bencés kolostorba; mindezzel az járna, hogy elismeri az olasz királyságot. Ezekből az eseményekből egy év alatt semmi sem következett be, s Svampa bolognai bíboros-érsek látogatása III. Viktor Emánuelnél is csak közönséges udvariasságnak bizonyult, amelyből semmit kiokoskodni nem lehet. Az értelme tehát csak az, hogy nagyon föltűnő lett volna, ha meg nem történik, abban az esetben lett volna erős a lárma, s azt akarta elkerülni a Vatikán a mostani időben, amikor az olasz kormány tüntetőleg nem hajt végre egyházellenes törvényeket, akadály nélkül engedi bevándorolni a francia kongregációkat, amelyeknek szinte védelmére kel az emberi szabadság nevében. A békülés már csak azért is el van halasztva hosszú és beláthatatlan időre, mert a pápa egy tollvonással az imént robbantotta szét az olasz keresztény demokráciát, amely kezdettől fogva fölöslegesnek tartotta küzdeni az ő világi uralmáért. Föloszlatta az olasz katolikusok középponti bizottságát, s helyiekre forgácsolta szét, mert az részt akart venni a parlamenti választásokban, a pápa tilalma ellenére, ezzel is jelezni akarván, hogy 1870-ben, Róma elfoglalásakor a világtörténetnek egy visszahozhatatlan és föl nem támasztható fejezete záródott le. Ennek az iránynak tehetséges fiatal papvezérei pedig el lesznek némutva, mert püspökeik engedelme nélkül a keresztény demokrata mozgalmakban részt nem vehetnek, s az előbbiek bizonyára mindenben fognak engedelmeskedni a Vatikán utasításainak. Láthatólag mélyen benne van tehát a pápa a politikában, holott amikor trónjára jutott, minden áron jólelkű öreg plébánosnak nézték, akinek egyedüli gondja lesz a vallási élet fejlesztése. Gyanították ezt a püspököknek szóló első körleveléből is, amelynek a folytatásai szintén hasonló keretekben mozogtak, s ennek nagyon örültek az úgynevezett reformkatolikusok, akik a katolicizmust a modern műveltséghez közelebb akarták hozni. Rövid félesztendő alatt keserűen csalódtak; a Nagy-Szent-Gergely pápa emlékére írt körlevéltől kiábrándultak, mert az ő értelmükben minden reformot olyan mereven utasított vissza, hogy csak egy szebb jövőben reménykedhetnek, közben azonban nem szűnnek meg döngetni ez ósdi és maradi fölfogást, amely ez idő szerint minden téren diadalmaskodik, kárhoztat és elfojt minden szabadabb véleményt a biblia körül, a katolicizmus lényege tekintetében, amelyhez nagyon sok érdek fűződik, hogy ne egészen világosan lássák. Több szerencséje volt X. Piusnak a szorosan vett egyházi ügyekben. Rendeletei az egyházi ének reformja, az egyházjog kodifikálása, a sok visszaélésre alkalmat adott misepénzek, a szerzetesrendek iparűzése stb. dolgában nincsenek még végrehajtva, s különösen az első ellen nyomban három ország: Olasz-, Német- és Franciaország lépett sorompóba, mert a minden nemzeti vonatkozástól mentes régi Gergelyféle egyházi éneket nem akarják befogadni. Számottevők reformjai több római főiskolán is, ahol a kéthárom évig tartó középkori skolasztikus szalmacséplést egy évre szorította, s helyébe pozitív tárgyakat állított be, amelyek a fiatal papjelöltet ismeretekkel látják el.