Budapesti Hírlap, 1904. szeptember (24. évfolyam, 241-270. szám)

1904-09-18 / 258. szám

14 BUDAPESTI HÍRLAP. (258. sz.) 1904. szeptember 18. w i—ihwi»»i«ih»i"———■■— --------------------------­ * (Nagyhatalmak a színpadon.) Parisból írja levelezőnk: Az egyik nagy párisi színház külö­nös darabot fogadott el előadásra. A darab főhőse Franciaország, alakjai között a nagy- és kishatalmak szerepelnek. A darab tehát külpolitikai darab­­­ írója Notovics Miklós orosz író, ki az orosz-japán háború idején csodálatosképen nem a saját nemzete érdekében kreálta ezt az új műfajt. A darab tudni­illik Elszász és Lotharingia elvételével foglalkozik.­­Főszereplők: G­allia (Franciaország), Elza és Laura­­ (Elszász és Lotharingia, Arverpus, Sequantus, Kymro, Gallo, francia tartományok), Kym­os (Napóleon), Borussia (Németország), Othon (valószínűleg Bis­marck), Caledon (Anglia), Lillo (Itália), Bo­vard Román (Oroszország), Hispal (Spanyolország), Hel­los (Görögország) stb. Még Magyarországnak, sőt Lengyelországnak is jut egy-egy szerep. A cenzúra, ■a mely nemrégiben betiltott egy Elszász-Lotharingiá­­val foglalkozó, komoly, irodalmi darabot, az orosz író szimbolikus színdarabját nem találta veszedelmes­nek. Rossz­indulatú jósok azt állítják, hogy a kö­zönségnek is ez lesz a­ véleménye. * (A Múzeumok Tanácsa.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szeptember 20-án, kedden W­­assics Gyula titkos tanácsos elnöklésével tartja meg a nyári szünet után első ülését Rökk Szi­lárd­ utca 2. száma alatti helyiségében. A napirenden több fontos tárgy mellett a földmívelésügyi miniszté­rium népkönyvtárainak szépirodalmi művekkel való gyarapítása, továbbá az Országos Tanács szervezeti­­szabályzatának módosítása és a Múzeumok és Könyv­tárak Országos Szövetségének október 29-én Temes­­várott tartandó első­ vidéki közgyűlésének előkészítése szerepel. Az ülésre megérkezik a fővárosba Fraknói­­Vilmos püspök, országos múzeumi főfelügyelő is. * (Filharmóniai hangversenyek.) Az idei Síharmóniai hangversenyekre eddig a következő­ mű­vészeket szerződtették: Énekesek: Gay Mária, párisi­ hangversenyénekesnő, Pleischer-Edel Katalin, Mátray Dezső, Takáts Mihály. Zongoraművészek: Lamond Fridrik, Busoni Ferenc, Bartók Béla, Mérő Jolán. Hegedűművészek: Marteau Henrik, Hubay Jenő. Gor­donka-művésznő: Luggia Vilma. Közreműködik még Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja. * (Wilde Oszkár ismeretlen drámája.) Milde Oszkárnak, a nálunk is nagy sikert aratott Lady Windermere legyezője című színmű szerzőjének eddig ismeretlen drámája kerül nemsokára sajtó alá. A dráma cím­e A pádmai hercegnő és Vilde­ első drámai kísérlete, a­melyet még 1881-ben irt. A minap meg­találták Vilde kéziratát , a versekben irt renesszánsz­­dráma egyszerre két nyelven, németül és franciául fog a könyvpiacra kerülni. * (Mascagni új operája.) Mascagni Arnica című új operája 1905. március 1-én kerül először színre Monte-Karlóban. A zenekart ez alkalommal a szerző dirigálja, a darab főszerepeit pedig Calvé asz­­szony, Renaud, a párisi opera tagja és Rouff éitére­­tenorista éneklik. Az új opera díszleteit Ticconti festő festi. * (A studio — Mednyánszkyról.) Nemcsak Mednyánszky László bárónak, de az egész magyar művészetnek megbecsülését jelenti az a közel hat­hasábos, illusztrációkkal tarkított és rendkívüli meleg hangú cikkely, mely a világ legelső művészeti lapjá­nak, a Studio-nak ma érkezett szeptemberi számában jelent meg s mely Mednyánszky-t, a festőt és az em­bert egyaránt méltatja. Ismerteti a tíz év előtti úgynevezett hivatalos művészetet, leirja, mint emancipálta magát Mednyánszky ez alól, s mint menekült ki a szabad természetbe, első prófé­tájává lévén így a modern magyar művészetnek. De nemcsak festői, hanem férfiúi egyéniségével is ritka szimpatikus hangon emlékezik meg a Studio. Föl­említi, hogy­ bár előkelő mágnás-család sarja, mily apostoli egyszerűségben él, miként osztja szét minden keresetét a szegények között, mig maga a legutolsó munkást is megszégyenítő egyszerű ruházatban jár s napokig a hegyek közt s az erdőben kóborol. Műter­mében az egyedüli bútor egy összeaszott ágy. Vegetá­riánus, úgy él, mint az aszkéta. Hite csak egy van: a művészet­ vallása a buddhizmus. Ily puritánság mel­lett érthető, hogy a már-már ötvenkét éves ember lelkevilága ma is oly friss, fogékony, naiv és temperamentumos, mint a húszéves ifjúé, sőt festői temperamentuma az utóbbi évek folyamán mintha megszilajodott volna; tíz-tizenöt képen dolgozik egy­szerre hajnaltól éjfélig, mindegyiken más és más problémákat adva föl magának. Stílje mindig na­­gyobb szabású lesz, munkakedve nemhogy fo­gyóban, de emelkedőben van, úgy, hogy imponáló múltja mellett jövője elé még fokozottabb várakozás­sal nézhetünk. A tanulmányt is a mester legjelesebb művei után készült, sikerült reprodukciók ékesítik. * (Dalegyesületek monstre hangversenye.) Az Országos Magyar Dalegyesület érdekes mű­élvezetben részesíti Budapest közönségét. Tegnap­­ ugyanis Láng tanácsos elnöklésével tartott értekez­letén elhatározta, hogy három monstre dalárhang­­versenyt rendez, a­melyen Budapest majdnem vala­mennyi dalosköre, tehát az eddigi bejelentések sze­rint legalább hatszáz énekes működik közre. A bu­dapesti közönségnek ritkán nyílik alkalma, hogy a férfikarra alkalmazott, zenei irodalom legjavát ilyen impozáns előadásban élvezhesse, különösen pedig a magyar dalt hallgathatja vajmi kevésszer művészi­­előadásban. A nagyszabású előadás színhelyének a bikaviadalok volt arénáját szemelték ki. Ez az épület egyedül alkalmas ilyen hatalmas kar és a hallgató közönség befogadására. Az aréna akusztikája, mint azt az előzetes próba igazolta, meglepően jónak bi­zonyult. A három monstre-dalhangversenyt szeptem­ber 24-én este, 25-én délután és este fogják meg­tartani. Az esti előadások nyolcadfél órakor, a dél­utáni előadás pedig négy órakor kezdődik. Az együt­tes karok vezetését Bellovits Imre karnagy vállalta el. A monstre hangversenyen az eddigi jelentkezések szerint a következő dalosegyesületek vesznek részt: 1. Budai dalárda, 2. a Budafoki dalárda, 3. Danu­bius, 4. Ébredés, 5. Egyetértés, 6. Ganz-gyári dalos­kor, 7. Keleti pályaudvari dalárda, 8. Óbudai dal­­koszorú, 9. Polgári daloskor, 10. Rákosligeti da­lárda, 11. Testvériség, 12. Tipográfia, 13. Erzsébetfalvi polgári daloskor. A hangverseny tiszta jövedelmét az Országos Magyar Daláregyesület utazási alapja javára fordítják. * (Vidéki színészet.) Balla Kálmán társulata a közönség állandó érdeklődése mellett tartja előadá­sait Egerben. Az előadások főerőssége a jó együttes játékban és gondos, ötletes rendezésben van. A tár­sulat tagjai közt figyelmet kelt Ritkai Márton, egy igen tehetséges fiatal jellemkomikus. Bálla társulata október közepéig marad Egerben s akkor téli állo­máshelyére, Miskolcra költözik. * (Magyar zongoraművész Amerikában.) Gyöngyösh­alászy V. Zoltán, az ismert fiatal zongora­művész a nyár derekán Amerikába utazott, a­hol eddig (Newportban és Bar Harbor-ban rendezett hangver­senyt rendkívüli sikerrel. Az amerikai lapok feltétlen elragadtatással írnak a magyar művész játékáról. A téli szezonra Gyöngyöshalászyt nagy művészi körútra szerződtették az Egyesült­ Államok városaiba. * (Magyar Regényírók.) Rendkívül érdekes irodalmi jelentőségű gondolatot valósít meg Mikszáth Kálmán a Franklin Társulat segítségével. Hatvan diszkó kiállítású, művészileg illusztrált s a mellett­e olcsó kötetben a magyar regényirodalom száz eszten­dős pályafutásának nagyszabású diadalívet emel. Magyar Regényírók címmel Verseghy Ferenc „Ter­mészetes emberé“-től fél legmodernebb regényíróink műveiig egybefoglalja a legkiválóbb magyar regény­írók legjelesebb alkotásait. Csupa kedves olvasmány, a­melyet mindig szívesen fogunk elővenni, mert egy­­től-egyig érdekes könyv. A legrégibb regény irodal­mat Verseghy említett munkáján kívül Fáy András „Bélteky háza“, az első magyar társadalmi regény, Gaál Józsefnek „Szirmay Ilonája“, Nagy Ignác „Ma­gyar titok“ című munkája és Kuthy Lajos „Hazai rejtelmei“ méltán képviselik. Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai, Vas Gereben legjobb alkotásai következnek ezután a sorban. Pulszky Ferenc történeti regénye „Martinovicsról és társairól“, Podmaniczky Frigyes báró „Az alföldi vadászok tanyája“ és Beöthy László­nak, a korán elhunyt kiváló humoristának „A kék macskához­’ című regénye három feledésbe merült értékes alkotást tesz újra hozzáférhetővé. Gyulai Pál, Rákosi Jenő, Dóczi Lajos, Toldy István, Pálffy Al­bert, Baksay Sándor, Vadnay Károly, Csiky Gergely, Iványi Ödön, Wohl Stefánia, Justh Zsigmond, Tolnai Lajos s a legújabb kor jelesei közül Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Rákosi Viktor, Gár­donyi Géza és Werner Gyula azok, a­kiknek méltán jutott hely maradandó műveik révén e nagyszabású gyűjteményben, a­melyet a Franklin-Társulat mű­vészi ízléssel állított ki. A hatvan kötetet legjelesebb festőművészeinknek mintegy ezer eredeti, gyönyörűen reprodukált képmelléklete gazdagítja. A Magyar Re­gényírók teljes gyűjteménye félévenként öt kötetes sorozatokban jelenik meg. Első sorozata most jelent meg. Kötetei a következők: Kemény Zsigmond báró: „A rajongók“­ (két kötet), R. Hirsch Nelli képeivel; Csiky Gergely: „Az Atlasz-család“, Neogrády Antal képeivel; Vadnai Károly: „A kis tündér“, Nagy Sán­dor képeivel; Pálffy Albert: „Esztike kisasszony pro­fesszora“’, Márk Lajos képeivel. A teljes gyűjtemény ára hatvan díszes kötetben 300 korona. Megrendel­hető csekély havi részetfizetésre bármely könyvkeres­kedés útján. * (Új zenepedagógiai munkák.) Chovin Kálmán, az Országos Zeneakadémia zongoratanár­képző kurzusának vezetője átdolgozta és függelékül zeneműszótárral látta el A zongorajáték módszertana című kitűnő kézikönyvét, melynek ez az új kiadása most jelent meg Rozsnyay Károly kiadásában. Ára két korona. Ugyanez a cég adta ki legutóbb Hohmann- Bloch hegedű­iskolájának első kötetét. Bloch József a zeneakadémia tanára s egyike legkiválóbb hegedű­ pedagógusainknak, igen sok figyelemreméltó ujjítás­­sal és javítással látta el az ismert iskolát, melynek az ára négy korona * (Telefon-könyv.) Ezzel a címmel hasznos tájékoztató jelenik meg, mindazokkal a tudnivalókkal, a­melyek a magánhasználatra szánt telefonok, villa­mos­ jelzők, világító- és munkaátvivő-berendezések en­­gedelmezése, építése és üzeme tekintetében a közönséget érdekelhetik. Ára két korona. Megrendelhető a szer­zőnél, Salamon István posta­ főtisztnél (I., Logody­­utca 33. szám). * (A csecsemő táplálása és ellátása­) A ma­gyar gyermekorvosok újabb időben egyre gyakrabban írnak népszerű orvosi munkákat, főképpen a szülők számára, hogy kioktassák őket a gyermekek gondozá­sában. A legújabb ily mű, mely címlapja szerint bábák és műveltebb anyák számára készült, Massanek Gábor tollából került ki. Praktikus, hasznos és őszinte könyv ez; a szerző szerencsésen eltalálta azt a hangot,­ a­melylyel bizalmat gerjeszt, a­mire az ilyfajta köny­vekben igen nagy szükség van, mert a legjobb orvosi tanács sem ér semmit, ha nem követik. Massanek­ könyvének éppen meggyőző és bizalmat keltő előadása miatt sikert és hosszú életet jósolunk. * (Szakkönyv az egyesületi vagyonkeze­lésről.) Egy igen hasznos és úttörő szakmunkát irt Szokolay István pestvármegyei volt alszámvevő az egyesületi vagyonkezelésről. Felöleli benne a vagyon­kezelésen kívül mindazokat a miniszteri rendelete­ket, utasításokat és­ szabályzatokat, a­melyek az egye­sületek alakulásánál, vezetésénél irányadók. Aktuális ez a könyv, mert a járási számvevői intézménynek­ október elsejével történő életbeléptetésével az egyesü­letek hatósági ellenőrzés alá kerülnek s igy ez­ a­­könyv az egyesületek s az ezeket ellenőrző tisztvise­lők kezében nélkülözhetetlen kézikönyv lesz. Ára há­rom korona. Megrendelhető a Budapesti Hírlap ki­­adóhivatala utján. * IV,­ Idők.) A belgrádi királykoronázás elő­munkálatairól, valamint a szerb királyi családról, közöl az Új Idők e heti száma egész sorozat érde­kes képet. Nemkülönben érdekesek a keletázsiai há­borúra vonatkozó illusztrációi is. A szövegrészben van elbeszélés Bársony István és Zöldi Márton tollából, vers Jakab Ödöntől, cikk Lyka Károlytól, Wolfner Páltól meg Igrictől. A TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Pör az elszabadult léghajó miatt. A hajmáskéri elszabadult katonai léghajó, úgy látszik, még gondot fog okozni a katonai kincstárnak. A léghajó ugyanis a merre elhaladt, mindenütt nagy károkat okozott. Váci tudósítónk jelenti, hogy a lég­­­hajó a város leghíresebb szőlőhegyén, Csörögön vo­nult keresztül és pedig oly alacsonyan, hogy a ko­saráról felógott kötelek a szőlőtőkékre csavarodtak. A légáram azonban erősebb volt, mint a szőlőtőkék, a léghajót tovább vonszolta s a tőkéket százszámra tépte ki. Most a szőlőtulajdonosok értekezletet tar­tanak, kárukat felbecsültetik s a katonai kincstár­hoz fordulnak, hogy azt megtérítse. A szőlőtulajdo­nosok el vannak határozva, hogy káruk megtérí­téséért esetleg pert is indítanak a kincstár ellen. A Balassa-Gyarmat­ról jelentik, hogy a hajmáskéri katonai gyakorlótérről elszabadult léghajó a nógrád­­megyei Kisfalud községben szállt le. A ballon ko­sarában egy tiszti zubbonyt és szolgálati övet találtak. — Október hónapi esküdtbirák. A buda­pesti büntetőtörvényszéken ma délelőtt sorsolták ki október hónapra az esküdtbirákat. Kisorsoltalak az október hónap 8-tól október hónap 17-ig tartó ülés­szakra rendes esküdtbirákat: Wengriczki Ágoston füszerkereskedő, Bedő Béla gyárigazgató, Gabos Osz­kár építész, Tarján Adolf posztókereskedő, Wilheim Samu füszerkereskedő, Giczey Lajos háztulajdonos, Jancsó Dániel ügyvédjelölt, Németh Ignác szabó, Bargyovszky Ignác nyugalmazott pénztáros, Sziklai Jenő háztulajdonos, Bodó Lajos banktisztviselő, Lampel Vilmos háztulajdonos, Grünwald Samu ke-­­reskedő, Antony Jenő gépgyári főtisztviselő, Unte­­rauer József udvari tanácsos, Keresztesi Jenő nyu­galmazott százados, Springer Ferenc ügyvéd, Leh­mann Ferenc festő, ifjabb Kapsz Ferenc vendéglős, Walnissek Béla asztalos, Karczag Nándor magán-­ hivatalnok, Maradi Nándor mészáros, Ofner József bizományos, Lokner László földbirtokos, Harazdi Károly faszobrász, Hauer Miksa divatárus, Gáspár Lajos magánhivatalnok, Gyárfás Dezső mérnök, La­dik Gusztáv dr., az Országos Törvénytár szerkesz­tője és Karfunkel Salamon háztulajdonos. Helyettes esküdtek: Bauer József biztosí­tó-társulati titkár, Pápai Manó háztulajdonos, Lindenfeld Dávid fű-­­szerkereskedő, Slaggenmacher Róbert gyáros, Bittel Mór színigazgató, Ferche Román fényképész, Bátori Gábor mészáros, Lenner Róbert gyáros, Túli Ödön festő és Messik Győző fűszerkereskedő. Az október 17-től október 28-ig tartó rendkívüli esküdtbirói ülésszakra kisorsoltattak rendes esküdt­birákat: Gábori Ignác dr. orvos, Hermann Antal kádármester, Grósz József birtokos, Győri István dr. ügyvéd, Krauszmann Ferenc György szalámi-gyáros, Stolp Ferenc bankhivatalnok, Maléter Géza keres-­ kedő, ifjabb Spring János vendéglős, Tolnai Ar­nold igazgató, Térey Gábor dr. múzeumi képtárőr,­­Martiny Henrik háztulajdonos, Gömöri Fülöp bú­torkereskedő, Halbrohr Manó magánzó, Kunz Gusz­táv kereskedő, Nagy Árpád kereskedő, Melczer Jó­zsef házkezelő, ifjabb Hinterschek Lipót háztulajdo­nos, Huchthauser Vilmos gazdatiszt, Szente Lajos gyógyszerész, Tikár Béla háztulajdonos, Tumnovszky Gyula jégkárbecslő, Jámbor Sándor nyugalmazott­ főmérnök, Szulczberger József lakatos, Varjag Ist­ván dr. ügyvéd, Vasadi Gyula háztulajdonos, Köhler István gyáros, Hirmannn Ferenc gyáros, Jovicza Sándor dr. vegyész, Patiszti Károly építőmester és Hébentanz Nándor­ nyugalmazott főellenőr.

Next