Budapesti Hírlap, 1904. szeptember (24. évfolyam, 241-270. szám)

1904-09-17 / 257. szám

10 BUDAPESTS HÍRLAP. (257. ez.) 1904. szeptember 17 Gábor fia. Különben ilyen volt a férje mindig és két Ízben is el volt zárva. Egy Ízben a saját apját úgy meg­verte, hogy két hónapra becsukták. Máskor az édes testvériére baltával támadt és úgy megvágta, hogy az hónapokig feküdt. E miatt egy évi börtönre Ítélte a törvényszék. Ezenkívül nyolc napra csukták el azért, mert haragjában széttépett valami fontos okmányt. ÍBizony nagytermészetü ember volt a férjem — fejezte be vallomását a szegény asszony. 1 Maróti Borcsa, a vádlott húga szintén vallani akar. Vallomása megegyezik anyja vallomásával. Ö vele is olyan rosszul bánt, hogy egy alkalommal nem bírta ki tovább otthon, elszökött a fővárosba és két évig inkább'idegenben szolgált. : Ä beidézett tizenegy tanú egyértelemmel azt Vallja, hogy Maróti János bizony civakodó, erőszakos, Vagy mint egyik-másik mondtá, nagytermészetü, erős természetű ember volt, főképpen a családjával szem­ben pedig nagyon kegyetlen. Mindegyik tud elmondani egy-egy olyan jelenetet, a mikor Maróti övéivel szem­ben goromba, kegyetlen volt. Az egyik tanú, Bodor Bál elbeszéli, hogy egy alkalommal Maróti a fiát torkon ragadta, fojtogatta, azután egy ösztökével ütlegelte, s a mikor a fiú megszökött az ütlegek elől a kamarába, gúnyosan utána kiáltott: No gyere ki, ha mersz, ha legény vagy! Majd a tanú felé fordulva nevetve mondta: Megszökött a legény! A vádlott Maróti Gá­bort az összes tanuk békés, jólelkü, igen dolgos, isten­félő legénynek ösmerték, a kit mindenki szeret a falujában. Mészáros Lajos dr. járásorvos és Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvos boncolták a megölt ember holttestét. A szúrás a baloldalon a mellen volt, keresz­tüljárta a tüdőt és egy főeret, úgy, hogy a sérült el­vérzett. Azt is megállapították az orvosok, hogy a tettes a kést a sebből félig kihúzta és azután meg­forgatva, újból visszadöfte, úgy, hogy a külső egy szurási seb a tüdőben két szűrési csatornát okozott, Hajós Emil esküdt azt kérdezi a törvényszéki orvostól, vájjon nem lehetséges-e az, hogy a sebnek ■két irányba való elágazása nem a késnek a megforga­ssa, hanem a sérült esése, testének forgása közben történt? A törvény szélei orvos azt feleli, hogy ez lehet­séges. Weisz Gyula dr. védőügyvéd Mészáros dr. járás- Orvoshoz: Lshetséges-e az, hegy Maróti Gábornak, a mikor apja őt ismételve megtámadta, tettleg bán­talmazta, megöléssel fenyegette és végül megtámadta, olyan lelkiállapotban volt, a mely a szabad elhatározó képességet kizárja? Mészáros Lajos dr.: Hogy az ilyen bántalmak milyen lelkiállapotot idéznek elő, az az illetőnek intel­ligenciájától függ. Lehetséges, hogy ilyen esetben a szabad gondolkozás föl van függesztve. A bizonyító eljárás befejezésével a törvényszék föltette a kérdéseket, azután a párbeszédekre került a sor. Tóth István dr. királyi alügyész természetesnek látja, ha a főtárgyalás folyamán lefestett családi élet megindította a sziveket, részvétet keltett a vádlott iránt. De kéri az esküdteket, hogy ne érzelmeik után induljanak, hanem az igazságot szolgálják. Megengedi, hogy Maróti Gábor sokat szenvedett apjától, bebizo- nyitottnak veszi azt is, hogy Maróti János a végzetes napon durván, ok nélkül és ismételve bántalmazta a fiát. De a mikcT a vádlott kezébe vette a kést s azt kikészítette az ablakra, meg volt benne az ölési szán­dék, mert tudta, hogy az a kés alkalmas az.ölesre. Az idegen ember" yédekezhetik, készülhet a védelemre, használhat kést is — de az erkölcsi rend nem engedi meg, hogy a fiú apjával szemben késsel védekezzék, apját megölje. Arról szó sem lehet, hogy a vádlott öntudatlan állapotban lett volna, hiszen a szerencsét­lenség után azonnal elment maga a csendőrségre s följelentette magát, tehát józanul, helyesen gondolko­dott, teljesen öntudtosan cselekedett. Magának a be­csületes vádlottnak is szüksége van a büntetésre, hogy a mikor majd otthon az utcán fognak a gyerekek rá­mutatni, mint apagyilkosra, nyugodt öntudattal hivat- kozbassék arra, hogy bűnéért emberi törvény szerint meglakolt. Kéri a vádlott elítélését. Weisz Ödön dr. védőügyvéd úgy látja, hiogy a sze­rencsétlen' vádlottnak, a kiről mindenki csak jót tud, a ki annyit tűrt gyermekkora óta, a kit a balsors saját apjának megölésére kényszeri tett és ezzel a szörnyű tudattal úgy is hónapok óta ül a börtönben, nincsen már szüksége arra, hogy még tovább is bűnhődjék. A védő azután lefesti részletesen azt a szomorú családi életet, a melyben a vádlott felnőtt és azt vitatja, hogy a vádlott az egész életén át szenvedett méltatlan, durva bánásmód folytán, a tett előtt közvetetlenül el­szenvedett gyalázás és verés, az apjától való félelem ■folytán olyan lelkiállapotban. volt, a melyben nem tudott gondolkodni, ríem volt beszámítható; ebben az állapotban tette az ablakra a kést, nem hogy öljön, hanem hogy védekezzék. Az, hogy magát feljelentette, mit sem bizonyít, mert a nagy szerencsétlenség sokszor a legnagyobb mámorból kijózanítja az embert s a mi­kor az öreg Maróti melléből kibuggyant a vér, a vád­lott egyszerre tudatára ébredt szörnyű tettének és ment, hogy magát följelentse. Ez is csak az ő becsüle­tességét bizonyítja. Es a mikor apja újból rátámadt, csordultig telt a' pohár, felébredt benne is a vadállat és szúrt. Ez a szegény fiú nem büntetést, hanem szá­nalmat érdemel, nem követett el bűnt, bár megölte az ■apját, hanem vak eszköze volt a sorsnak, a nemesisnek, a mely Maróti Jánost, a ki valamikor az apjára tá­madt, a saját fia által büntette meg. A védő is ismeri az erkölcsi törvényt, a mely az apa tiszteletére tanít, de az apának apának kell lennie, nem vadállatnak, a milyen a megölt Maróti János volt. Kéri az esküdte­ket, adják vissza az özvegy anyjának fiát, az árva leánynak testvérét, támaszukat: mentsék fel a vád­lottat. Az esküdtek verdiktjét este fél tiz órakor hir­dették ki. E verdikt bűnösnek mondta ugyan lei Ma­róti Gábort az erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértésben, de egyszersmind azt is kimondta, hogy e cselekménye a jogos védelem halárának féle­lemből és megzavarodásból származott tulhágása volt. A bíróság, minthogy a büntető törvény 79. sza­kasza szerint a jogos védelemnek ilyen tulhágása nem büntethető, a vádlottat a verdikt alapján felmen­tette és azonnal szabadon bocsájtotta. — A perlekedés bolondja. Emberemlékezet óta késhegyig menő harcot folytat Simon Gyula szol­noki földbirtokos a hatóság ellen. Kezdve az adótól, a melyet csakis karhatalommal lehet behajtani1 rajta, mindenféle követelést és apró-cseprő adósságot úgy fizet, ha megegzekválják, fizetvén természetesen ren­geteg ügyvédi költséget és végrehajtó dijat. Mivel pe- dik.nem hagyja képzelt jussát, harminc év, óta hat­ezer forint bírsággal és rendbüntetéssel sújtották. Leg­utóbb egy dülőut miatt akasztott tengelyt Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottságával s a mikor a dolog a polgári pör útjára került, a belügy­minisztériumhoz intézett beadványában az alispántól kezdve az egész megyei tisztikart sértő kifejezésekkel illette és sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolta. A szolnoki törvényszék rágalmazás miatt egy hónapi fogházra és ötszáz korona pénzbüntetésre Ítélte a konok pörlekedőt, de az ítélet ellen mind az ügyészség, mind pedig a vádlott fölebbezést jelentett be. A királyi tábla Türk Szilárd elnöklétével ma foglalkozott a be­nyújtóit fölebbezéSekkel, ä mely alkalommal Baloghy György főügyészi helyettes visszavonta az ügyészség fökbbezését, mert véleménye szerint a vádlott egész magaviseleté zavart elmére rali. A tábla az első bíró­ság ítéletét megváltoztatta és Simon Gyulái rágalma­zás vétsége miatt a kilencvenkettedik szakasz alkalma­zásával ezer korona pénzbüntetésre Ítélte. A megokolás kimondja, hogy nem lehetett súlyosító körülményül venni azt, hogy1 vádlottat annyiszor és oly nagy összeg erejéig bírságolták meg, mert azért még feddhetetlen előéletű s az enyhitő szakasz alkalmazása helyén való. Ellenben enyhitő körülménynek vették, hogy- vélt jogainak érvényesitése végett irta a sértő beadványt. — A meglopott férj. Még a múlt hónap 23rán történt, hogy a. stuttgarti rendőrség értesítette a buda­pesti főkapitányságot, hogy Bozenhardt Pál odavaló gazdag gyáros feleségét megszöktette Krausz Károly gyárigazgató s a szökevények magukkal vitték a férjnek százezer márkát meghaladó értékpapirosait. Néhány nap múlva Nagy Ferenc, detektív a Hungária- ezállóban nyomára akadt a szerelmes párnak. A sze­relmesek megérezték a veszedelmet s gyorsan el akar­tak utazni. A detektív utánuk hajtatott s elcsípte őket a déli vasút pályaudvarán, a hol már megváltot­ták Triesztbe szóló jegyükét. Mindkettőt bekísérte a főkapitányságra, a hol megállapították, hogy ők azok, a kiket a stuttgarti rendőrség keres. A nőt, mivel férje sürgős táviratban szabadonbocsátását kérte, azonnal elbocsátották, de Krauszt fogva tartották. A budapesti büntetőtörvényszék Szepessy biró. elnöklésé- vel ma foglalkozott azzal a kiadatási kérelemmel, a melyet ez ügyben a stuttgarti bíróság ide küldött. A stuttgarti bíróság jóformán megokolás nélkül kéri Krausz kiadatását; s a bűntényt sem nevezi meg, a me­lyet Krausz állítólag elkövetett. Az ilyen megkeresés azonban a Németországgal fönnálló kiadatási szerződés értelmében nem tekinthető olyan szabatos formának, melynek alapján a letartóztatott német alattvalót ki lehetne adni. A megkeresésnek tartalmazni kell olyan bűncselekményt, mely a gyanúsítottra bizonyítható és egy formális kérést, hogy a magyar bíróság adja ki az illetőt. Ezért a bíróság Gyórffy Gyula dr. védő elő­terjesztése után azt a végzést hozta, hogy mivel a ki­adatási kérvény formailag hibás, a döntést függőben tartja s ha a stuttgarti hatóság a mulasztást három hét alatt nem pótolja, Krauszt szabadon fogja bo­csátani. — Kalandor. Most két éve egy bizottság ala­kult a fővárosban, a mely Kossuth Lajos sírjának a megkoszorúzását vállalta magára. A hozzá való költ­séget egy Kossuth-album révén akarta megszerezni, melyet Jékey Károly szerkesztett. Az albumnak a vi­déken való terjesztésével Körössy Lajos nyugalmazott színészt bízták meg. Vidéki kőrútjában Körössy ba­rátságot kötött egy főispánnal, a kinek állandó ven­dége lett. Ez a barátság beajánlotta Kőrössyt az elő­kelő családokba, a hol szebbnél-szebb napokat töltött. De hirtelen beborult fölötte az ég. A budapesti rend­őrségtől elfogató parancs érkezett, s Kőrössyt éppen pezsgőzés közben letartóztatták. A panaszt. Jékey tette ellene'. Azzal vádolta, hogy az eladott albumok árából batszáz koronát elsikkasztott. A büntetőtörvényszéken ma a főtárgyalás során Jékey azt vallotta, hogy a mint utóbb meggyőződött, Körössy jóval többet, vagyis huszonötezer koronát sikkasztott. Mivel erre a bizo­nyítást is fölajánlotta, a törvényszék fölfüggesztette a tárgyalást s az iratokat visszaküldte a vizsgáló-, bírónak. SPORT. * A bécsi futtatás. Az utolsóelőtti nap prog­ramjára már igazán nem jutott érdekesebb futás. A kohlmarkti dij lehetne azzá, ha ötezer koronájáért az Angliából hazatért Hazafi is indulna, de ez valószinü- leg távol marad a starttól és a díjért- való küzdelmet átengedi Uncas-nak és Serenissimus-nak. A többi futás közül, a mennyiben a lovak össze-visszafutása után kiszámítható, a nyeretlen kétévesek versenyét Horkay, vagy Gyere be rózsám, a kétévesek eladóversenyét Do, vagy Lady Russel, a kétévesek versenyét Arató, az el­adók handikapját Iráska, vagy Kinos, a nyeretlenek gátversenyét Parténia vagy Fair mortgage, a kétévesek handikapját Barkis, vagy Pergola nyerheti meg. * Atlétikai és tornaverseny. A Budapesti Torna-Klub atlétikai és tornáversenyének nevezési zár­latáig tizenkét egyesület 72 tagja részéről 156 nevezés érkezett; oly hatalmas szám, melyhez foghatóval csak az országos torna-szövetségi ünnepeknél találkozunk. A rendező B. T. K.-on kívül a következő egyesületek vesznek részt a vasárnapi országos meetingen: Buda­pesti Egyetemi Atlétikai Klub, Magyar Atlétikai Klub, Aradi Atlétikai Klub, Budai Torna-Egyesület,' Debreceni Torna-Egyesület,.Budapesti Atlétikai Klub, Magyar TTszó-Egyesület, Újpesti Torna-Egyesület, Fosta- és Táviró Tisztviselők Sportegyesülete, Posta­takarékpénztárak Sportegyesülete és a Magyar Test­gyakorlók Köre. A sok versenyre való tekintettel a B. T. K. választmánya szerdán tartott ülésében elhatá­rozta, hogy az előmérkőzéseket és a sportküzdelmek egy részét már vasárnap délelőtt félkilenc órakor, a döntő küzdelmeket délután félhárom órakor rendezi a millenáris pályán. * Országos főiskolai lan-íenniss-verseny. A Műegyetemi Atlétikai és Eutball-Klub lan-tennisz- versenye ma délelőtt a rossz időjárás mellett is megkezdődött a margitszigeti sporttelepen. A főisko­lai férfi egyes-bajnokságért a következő párok mér­kőztek: Anyán Béla (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pick Lajos (Budapesti Egyetemi Atlétikai- Klub) ellen 6:2, 6:2; Magyar László (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pertich Károly (Kolozs­vári Egyetemi Atlétikai-Klub) ellen 6:2, 6:1; Im- rédy Karoly (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győ­zött Osáky István gróf (Műegyetemi Atlétikai és Eutball-Klub) ellen 6 :2, 5:7, 6:3. A mérkőzést a hol­napi nap folyamán folytatják. * Házi atlétikai viadal. A' Budapesti Posta- és Táviró-Tisztviselők Sport-Egyesülete ma délután a margitszigeti pályán házi atlétikai versenyt rende­zett a következő eredménynyel: 100 jardos sikfutás. Két előfutás után a döntő­ben első Pozsonyi Jenő, második Szemethy Gyula, harmadik Kertay Lajos. Magasugrás. Első Gahrovitz Emil, második Sze­methy Gyula, harmadik Szalay Ferenc. Sulydobás. Első Gabrovitz Emil, második Giba Gyula, harmadik Buda István. 220 jardos síkfutás. Első Berneg József, máso­dik Kertay Lajos,. harmadik Bárkány Ödön. Labdarúgás távolba. Első Virág Ferenc, máso­dik Buda István, harmadik Varga József. Távolugrás. Első Szemethy __ Gyula, második Kertay Lajos, harmadik Bárkány Ödön. Fél angol mérföldes sikfutás. Első Bodor Ödön, második Berneg József, harmadik Szalay Ferenc. VIDÉK. — A Délmagyarországi Tanítóegyesület közgyűlése. A Délmagyarországi Tanítóegyesület elnöksége most küldötte szét a szeptember 26—28-ig Temesvárott a tanitó-egyesület internátus épületé­nek ünnepies fölavatása alkalmával tervezett XXXVIII. nagygyűlésére és közgyűlésére. A tanitói nagygyűlés 27-én, délelőtt tizenegy órakor lesz a városi Vigadó nagytermében. Az elnöki megnyitó be­szédet Schenk Jakab egyesületi elnök mondja. Föl- civasásokat tartalak Schmidt Antal, Bárány Árpád, Sípos András, Mező Dániel és Brunovszky Rezső. A1 tanítóegyesület közgyűlését 28-án, reggel 8 órakor tartja meg. — A szociálisták Kassán. Kassáról jelentik nekünk, hogy a kassai szociáldemokrata párt a fő­kapitány elutasító végzése mellett is ma ismét bárom gyűlést jelentett be. A főkapitány a bejelentéseket nem vette tudomásul s a gyűléseket nem engedte meg, mert a gyűlések alkalmasak a lakosság felizgatására és a város belső békéjének zavarására. A szociálisták a határozat ellen felebbezést adtak b<^

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék