Budapesti Hírlap, 1904. október(24. évfolyam, 271-301. szám)
1904-10-04 / 274. szám
1904. október 4. BUDAPESTI HÍRLAP. (274. sz.) Krisztina-térre. A viteldij 20 fillér lenne. Polacsek Sándor hivatkozik arra, hogy a bizottság kimondotta, hogy amíg a társaság jelentést nem tesz alkalmazottainak a személyzeti ügyéről, a vállalatnak semmiféle kérelmét nem teljesíti. Ragaszkodik ehhez a határozathoz. Piperkovics Bátor tanácsos azt a felvilágosítást adta, hogy a vállalat éppen tegnap néhány napi halasztást kért az előterjesztés megtevésére. Csillag Benő azt viatja, hogy az új vonal a közönség érdeke. Romlás Ágost ellenzi Polacsek indítványát. Rózsavölgyi Gyula polgármester kijelenti, hogy olyan határozatról, amilyet Polacsek mond, nem tud. A bizottság különben a vállalat kérelmét elutasította. Ellenben megengedte, hogy a Bomba tér-Nádor utca között új zónát iktasson be s ezzel ezen a vonalon a viteldíjat 16 fillérről 3 fillérre leszállítsa. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A magam arcképe.) Ez volt a címe Harsányi Kálmán szép költeményének, mely lapunk vasárnapi számában jelent meg. Néhány sajtóhiba kárt tett benne, kivált a tizedik versszakban, melynek egyik sora egészen kimaradt. Ez a versszak teljes épségében a következő: «v Az emberek közt vasmezemben járok, A Tüskéje van minden páncélszemének; f Borlajdul, a ki loppal illető meg, x. De nyoszolyát lel, kinek kaput tárok. / Egy nyílvesszőre kartács dördül vissza, Ki kővel dob meg, rászakad a szikla, " De egy mosolyt gyöngyökkel fizetek, S egy jó szóért kitépem szivemet. * (A világ urai.) Az angol imperializmusról, erről a félelmetesen nagy és komoly kérdésről mondott el az Uránia Színház ma esti bemutatóján tömérdek érdekes, kedves és tanulságos dolgot Ráth István. A politikus, nemzetgazda és szociológus helyett az elmés író szólalt meg, s a világmozgató nagy probléma fejtegetése elmés megfigyelések, találó ötletek, pompásan megirt jellemző apróságok láncolatává lett. Ritkán volt az Urániának darabja, mely változatosságával és érdekességével a közönség figyelmét annyira lekötötte volna, mint a mai újdonság. Az angol kereskedelem, ipar, társadalmi élet, oktatás, mulatság, sport mind is igyet talált abban a keretben, melyben a szerző témáját összefoglalta. Jelességével és hibáival együtt bontakozott ki előttünk, az az egységes, hatalmas nemzeti élet, melynek az angol impérium létét köszöni. A darab első és második része az anyaországot ismerteti, harmadik része a gyarmatok egzotikus világába vezet. Szerencsésen vannak összeválogatva a képek, a mozgók pedig kivétel nélkül kitűnőek. Tíz percnél tovább tartó kinematográf mutatja, mikép készül a londoni újság. Majd ismét az angol nép humorát illusztrálja néhány igen mulatságos jelenet. A brightoni akvárium mozgóképe a tenger mélységének csodálatos életét tárja föl. A torontói tűzkatasztrófa minden borzalmas részlete lepereg előttünk a vásznon. Végül a Niagara örvényes, tajtékzó zuhatagát látjuk. A bemutatón jelen volt nagy és előkelő közönség zajos tapssal ünnepelte a szerzőt. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban csütörtökön, október 6-ikán Szigligeti történelmi színműve, II. Rákóczi Ferenc fogsága kerül színre. Rákóczit ezúttal először játsza Bakó László. A Népszínházban holnap, a király neve napján, délután ingyenes előadás lesz, mely alkalommal a bonnevillei harangok című operett kerül színre. A jegyeket már szétosztották. — Duse Eleonora európai búcsúkörútja alkalmával öt estén fog társulatával vendégszerepelni a Népszínházban. Október 17-én az Otthon, 19-én Monna Vanna, 21-én A másik veszedelem (L’altro pericola), 22-én A kaméliás hölgy, 24-én Cahler Hedda kerül szinre a művésznő felléptével. Jegy október 5-ikétől kapható a Népszínház elővételi pénztáránál a következő árakon: Földszint és első emeleti páholy 70 korona; második emeleti páholy 50 korona; zsölle 16 korona; támlásszék 14 és 12 korona; I. rangú zártszék 6 korona; II. rangú zártszék 3 korona; I. erkély első sor 12 korona, második sor 8 korona, többi sor 6 korona; II. erkély első sor 7 korona, többi sor 4 korona; III. erkély első sor 4 korona, többi sor 2 korona; karzati ülő 1 korona 20 fillér. A Király Színház legközelebbi újdonsága egy, franciából átdolgozott énekes bohóság, A törvénytelen apa lesz. Az újdonságban, amelynek próbái Bokor József főrendező vezetésével már befejezésekhöz közelednek, Fedák Sári játsza a női főszerepet, egy Amerikában nevelkedett fiatal leányt, aki rendkívül bonyodalmas és vidám cselekmény mozgatója. A törvénytelen apa bemutatója valószínűleg a jövő héten lesz. Az a darab, amelyben Silvain és társulata október 13-án csütörtökön, a Király Színházban vendégszerepel, már ismerős a budapesti közönség előtt, amely olasz nyelvű előadásban, a címszerepben Novellivel látta a hatásos darabot, s így érdekes összehasonlításra nyílik alkalom, hogy miként játsza ezt a híres parádés szerepet a legkiválóbb olasz színész és a Comédie Francaise illusztris művésze. Silvain vendégjátékára már árusítják a jegyet. A Magyar Színház csütörtökön mutatja be Az ibolyás lány című operettet. Szerdán este a darab nagyszabású előkészületei miatt nem lesz előadás. Október 6-án délután a Magyar Színház ingyenes előadást rendez az aradi vértanúk emlékére. Az igazgatóság erre az előadásra meghívja a 48-as honvédeket és helyt ad a szegényebb sorsú tanuló-ifjuságnak. Színre kerül Méred Adolf verses magyar színjátéka: Toldi, s a darab előtt R. Maróthy Margit asszony alkalmi költeményt fog előadni. * (A Magyar Színházban) ma este hetvenötödik előadásának jubileumát érte meg Rajna Ferenc és Czobor Károly jeles operettje, A kajánk hadnagya, A jubiláns est közönsége sok tapssal hívta a lámpák elé a szerzőket és a szereplőket, akik közül ma is Anday Blanka, a színház új primadonnája, érdemelte meg a siker nagy részét. Szép hangjával, iskolázott énekével tökéletesen érvényre juttatta a darab zenei szépségeit. Ünnepelte a közönség Ráthonyi Ákost is, aki a darab címszerepét ma hetvenötödször alakította az ő jeles énektudásával és játékművészetével. A többi szereplő közül Keleti Juliska, Tollagi, Sziklai és B. Szabó osztoztak a sikerben. A hölgyszereplőket elhalmozták virággal. * (Irodalmi ünnep Kaposvárit.) Kaposvárról jelentik: A Somogy vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társulat e hónap 23-án délelőtt Kaposváron tartja ünnepies diszülését; az ünnepi beszédet Rákosi Jenő mondja; részt vesznek benne hazánk irodalmi körei mind és, mint halljuk, a vallás- és közoktatásügyi miniszter is képviselteti magát. Somogy vármegye közönsége, különösen Kaposvár polgársága, élén a polgármesterrel, nagyban készül, hogy vendégeit, hazánk művelődésének előharcosait, méltán fogadhassa. A programot még e hét, folyamán nyilvánosságra hozzák. Az Irodalmi Társulat tisztikara: Roboz István elnök, Szalay Eruzina és Andorka Elek dr. alelnökök, Pete Márton dr. főtitkár, Kohlbach Bertalan dr. titkár, Psik Andor pénztáros, Noszlapy Tivadar ellenőr, Csonka Ede dr. ügyész. * (Akadémia.) A nyári vakáció után összes üléssel kezdődött meg ma délután az Akadémia munkássága. Eötvös Loránd báró, elnök, néhány üdvözlő szóval nyitotta meg az ülést. A megnyitó után Szily Kálmán főtitkár referálta a vakáció alatt fölhalmozódott folyóügyeket. Elsősorban azt jelentette, hogy király ő felsége tisztükben megerősítette Eötvös Loránd bárót, az Akadémia elnökét és Kautz Gyula másodelnököt, akiket a tavaszi nagygyűlésen választottak meg. A berlini királyi akadémia kétszáz éves jubileumára vert emlékérmeiből egy ezüstből vert példányt küldött Akadémiánknak, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján. Komáromban október 12-én, a Péczely József és Tóth Lőrinc szülőházán elhelyezett emléktáblák fölavatásán Thaly Kálmán osztályelnök vezetésével, Beöthy Zsolt, Konkoly-Thege Miklós és id. Szinnyei József fogják képviselni az Akadémiát. Az Akadémia koszorúját az emléktáblákon beszéd kíséretében Beöthy Zsolt fogja elhelyezni. Széchenyi összes munkáiból, az Akadémia kiadásában, az első kötetben a Hitel s a Világ jelent meg. A kötetet Gyulai Pál tanulmánya, vezeti be Széchenyiről, mint íróról. Az egyes munkákhoz Kautz Gyula ír bevezető cikket s a Széchenyi-szótárt Szily Kálmán állítja össze. A második kötetben, amely a jövő évben kerül ki a sajtó alól, a Stádium, a Kelet népe s a Politikai program-töredékek jelennek meg. A bevezetéseket ezekhez a munkákhoz is Kautz Gyula, a szótárt Szily Kálmán írja. Most, szeptember 11-én tizenöt akadémiai pályázat járt le. Pályamunka tizennégy se érkezett. Egyre, a Marcibányi-jutalomra, amely nyelvészeti kérdésre volt hirdetve, nem érkezett pályamunka. A Teleki-jutalomra huszonnyolc szomorú játék versenyez; a Farkas-Raskó-díjra ötvenegyhazafias költemény; a Bulyovszky-díjra huszonhét óda; a Szilágyi István-díjra, nyílt pályázat Magyarország történetére, hat munkát küldtek be; a Lukács Krisztina-díjra, a magyar lírai költészet történetére két munka érkezett: az Első magyar általános biztosítótársaság díjára öt munka; az Ullmanndíjra egy; a kereskedelmi csarnok díjára kettő; a Bésán-díjra egy;az egyesült fővárosi takarékpénztár díjára egy; az Olványi-díjra hat; a Péczelydíjra egy s végül a Vigyázó-dijra ismét egy pályamunka. A pályamunkák biráit a zárt ülésen választották meg. Rövid szünet után Heinrich Gusztáv elnöklésével az első osztály tartott ülést, amelynek egyetlen tárgya Szily Kálmán: Az ellentétre alapított analógia című tanulmányának felolvasása volt. Még 1880-ban felvilágosítást kértek a Nyelvőr-től szilyfajta melléknevek, miatt: alkalmatos, kegyelmetes, kellemetes, szemérmetes, szerelmetes, szidalmatos, szorgalmatos etimológiájáról. Ezekről a képzésekről Czuczor-Fogarassi a Magyar Nyelv Szótárában azt írják, hogy az atos, etes képző nem egyéb az os, es képzők kettőztetésénél, a t betű pedig eredetileg s volt, így a kellemeten valamikor kellemesesnek, a szorgalmatos pedig szorgalmatosnak hangzott. Budenz nem fogadta el ezt a nézetet, mert nem talált rá analógiát, hogy a már meglevő s betű, valaha megint t betűvé változott volna. Szerinte a cseremisz nyelv bizonysága szerint, valamikor a magyar nyelvben volt egy deverbális mat, met névszóképző, amely csak néhány melléknévben maradt meg, de nem lehetetlen, hogy a máig is élő futamat, folyamat szavakban ez a képző lappang. Simonyi Zsigmond úgy magyarázza, hogy a fölsorolt szavakban talán azzal az igeképzővel találkozunk, amely az elemik, folyamik, futamik igékben is szerepel. Szilassy Móric úgy gondolja, hogy mert a magyarban vannak ilyen képzések, mint fájasos, cafatos, maszatos, szurtos, ájtatos, házsártos, ezek mintájára képződött az alkalmasból az alkalmatos, a förtelmesből a förtelmetes. Szily most olyan magyarázatot kísért meg, amely nem ellenkezik sem nyelvünk történetével, sem nyelvünk szellemével. Minden nyelvben számos olyan együvé tartozó melléknévpár van, amelynek egyike állító, a másika tagadó. Ilyenek gondos—gondatlan, kegyes—kegyetlen, számos—számtalan, türelmes—türelmetlen stb. Ismeretes dolog, hogy a hat, hét képzővel tehető. Vagy ható igét az egyetlen van kivételével minden más igéből alkothatunk. Nyelvünk e sajátsága megvan már a legrégibb emlékekben. Múlhat megvan már a Halotti Beszédben; elmúlhat, illethet, lehet, telhet, maradhat, meglelhet, szülhet, tudhat, viselhet, a Königsbergi Töredékben. Ismeretes dolog az is, hogy a ható igékhez semmiféle igeképző nem járulhat, sőt névszó-képző is csak válogatva. Ilyen képző az ó, S, továbbá az atlan, etlen. Az Ehrenfeld-kódexben már előfordul a hihetetlen, lehetetlen, mondhatatlan, nevezhetetlen, telhetetlen. A Nyelvtörténeti Szótárból Szily kétszázkilencven hatatlan, keletien képzős melléknevet jegyzett ki, ebből százegy a kódex-irodalomban fordul elő. Hatat, hetet képzős főnév azonban nincs egyetlen sem, tehát nem állhat meg a Budenz magyarázata. Miután kimutatta, hogy ilyen főnevek, mint: állhatat, láthatat, türhetet nyelvünkben soha sem voltak, arra lyukad ki, hogy a szóban forgó nyelvtüneményt nem a hasonlóságra alapított közönséges analógia, hanem az ellentétre alapított analógia alapján kell magyarázni. Így lett az alkalom főnévből szabályosan alkalmatlan ellentétese az alkalmatos, a szemérmetlen ellentétese a szemérmetes stb. Fölolvasása után Szilyt az akadémikusok nagyon megéljenezték és megtapsolták. SPORT. * A budapesti futtatás. A holnapi programnak egyetlen érdekesebb száma az őszi díj. Ennek is csak az adja meg az érdekességét, hogy a tavalyi nyerő Hazafi, angliai útjából hazatérve, szintén starthoz áll. Ha régi képességeinek birtokában volna, megismételhetné tavalyi győzelmét, bécsi futása azonban azt mutatta, hogy az angol tréning nem igen használt neki. Ebben az esetben Széllcsend, vagy a Milne-istálló jelöltje szerezheti meg a díjat, mert Méltóságos bécsi győzelmét véletlennek tartják. A nyeretlenek versenyét Standard, vagy Benedictus, a wester-bandikapot Gallium, vagy Bútor, a nyeretlen kétévesek eladóversenyét Grognard, vagy Wander, a kétévesek eladóversenyét Amié, vagy Foglaló, a 2000 méteres kandikapot Páros, vagy Ez az nyerheti meg. * A Turul felszállása automobil-üldözéssel. Vasárnap délelőtt 10 óra 30 perckor emelkedett fel a Turul, a léghajós klub léghajója, nagy közönség jelenlétében. A léggömböt Kral főhadnagy, a léghajós klub kapitánya vezette, a kosárban a klub alvezetője segédkezett. Az üldözésen négy gépkocsi vett részt. Born Frigyes báróé, Fényi Béláé, akivel Toepke Erik vezérkari százados és Trunkó Jenő, a 69. gyalogezred hadnagya utazott, Törley József kocsija és Steiner Arnold. A gépkocsik a Turul felszállásával egyidejűleg indultak el. A léghajó kedvező szélben, Esztergomon át Léva felé röpült, nyomában a négy automobil száguldott nagy sebességgel. A gépkocsik néha a 80 kilométernyi gyorsaságot is meghaladták. Esztergomnál keltek át a Dunán, itt elválva, különböző utakon kísérlettek meg a léghajót kikötésénél elérni. Párkány-Ninánál a gömb eltűnt az üldözők szeme elöl a dombok mögött. Egy óra körül kötött ki a Turul Ternyegén, Lévától délre. A leszállás nagy nehézséggel járt. Rövid időre rá Born báró érkezett meg, aki a léghajó kapitányával Budapestre tért vissza. Másodiknak Fényi Béla és harmadiknak Steiner érkezett be. A két gépkocsi a Garamon kompon átkelve, Zelizan és Eszter- 9