Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)
1904-12-06 / 337. szám
1804. december 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (337. sz.) London, dec. 5. (Saját tudósitónktól.) A Daily Express Newyorkból arról értesül, hogy az orosz kormány befejezte tárgyalását Csilével és Argentinával több hadihajó vásárlása dolgában. A tárgyalást, amely több hétig tartott, orosz részről Elint Károly amerikai bankár és hajóalkusz vezette és Oroszország hetven-, millió rubelt fizetett a két államnak a tőlük megvásárolt hajókért. Hunt a tárgyalás befejezése után Pétervárra utazott, ahol jóváhagyták a hajóvásárlást. A hajók török lobogó alatt mennek el Európába és csak a romaszerű átadás után tűzik ki az orosz lobogót. A francia békeegyesület akciója: Páris, dec. 5. A békeegyesület állandó választmánya ma Pressys elnökletével ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy általános petícióban kérni fogják az orosz és a japán kormányt, hogy a most folyó háború kegyetlenségeire és az ebből folyó bajokra való tekintettel kössenek fegyverszünetet és mindkét nemzetre nézve becsületes békét. Egyszersmind elhatározták, hogy a berni nemzetközi békeegyesületet is megkeresik az iránt, hogy a többi állammal is intézhessenek ilyen petíciót. A zemsztvók értekezlete. Moszkva, dec. 1. (Saját tudósítónktól.) A zemsztvók képviselőinek november 19., 20. és 21-én tartott magánjellegű értekezlete megvizsgálta az állami és társadalmi élet normális folyásához és fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükséges általános feltételeket és ezeket állapította meg. Az állami közigazgatás rendjében való rendellenességeket, melyek különösen a nyolcvanas évek elejével jelentkeznek, arra lehet visszavezetni, hogy a kormány a társadalomtól teljesen el van szigetelve és nincs meg köztük az elkerülhetetlenül szükséges kölcsönös bizalom. A bürokratikus rendszer, mely a felsőbb hatóságokat elszigeteli a társadalomtól, alkalmas talajt teremt a közigazgatási önkény fölburjánzásának. Az ily rendszer megfosztja a társadalmat a törvény oltalmán alapuló biztosságtól és megdönti a társadalomnak a kormányba vetett bizalmát. A közigazgatási önkény megakadályozására okvetetlenül szükséges az egyén és a magánlakás sérthetetlenségének elvben való megállapítása és gyakorlati alkalmazása. Senki se legyen független bíróság rendelkezése nélkül kitéve kutatásnak és jogaiban való korlátozásnak. A fönnt említett cél megvalósításához azonkívül okvetetlenül szükséges az, hogy oly rendszert állapítsanak meg hivatalos személyeknek a törvény megsértéséért polgári és bünfenyítő eljárás alá vetése alkalmával, mely a törvény gyakorlati megvalósítását biztosítja. A nemzet szellemi erejének teljes kifejlődéséhez, a társadalom szükségleteinek minden oldalról való megnyilvánulásához és a társadalom véleményének akadálytalan kifejezéséhez elkerülhetetlenül szükséges a meggyőződés és a vallás gyakorlata szabadságának, a szó és a sajtó szabadságának és a gyülekezetek meg társulások szabadságának biztosítása. Oroszország összes polgárai politikai és polgárijogainak egyenlőknek kell lenniök. Ami a nemzeti képviselet törvényhozási működését illeti, ebben kétféle vélemény jutott felszínre. A többség véleménye ez volt. De, hogy az állami hatóságok és a társadalom között a fönt jelzett elvek alapján szoros és élénk érintkezés létesüljön — és az állami, valamint társadalmi élet normálisan fejlődhessék, föltétlenül szükséges a nemzeti képviseletnek mint külön választói intézménynek rendszeres közreműködése a törvényhozásban, az állami jövedelmek és kiadások öszszeírásában és a közigazgatás törvényes tevékenységének ellenőrzésében. A kisebbség véleménye ez: Feltétlenül szükséges a nemzeti képviseletnek, mint külön választói intézménynek rendszeres működése. Tekintve Oroszország belső és külső helyzetének jelentőségét és nehézségeit, a magánértekezlet ama reményének ad kifejezést, hogy a felső hatóságok öszszehívják a nép szabadon választott képviselőit a végből, hogy közreműködésükkel hazánkat az állami élet kialakulásának új útjára lehessen vezetni a jogelvek és az állami hatóságok, valamint a nemzet kölcsönös együttműködésének szellemében. Eddig terjed tudósítónk fölötte érdekes jelentése, mely a zemsztvók képviselőinek híres határozatát lényeges pontjaiban csaknem szó szerint ismerteti. Látnivaló ebből, hogy az a híres értekezlet csakugyan a jogállam és nemzeti képviselet alapjaira helyezkedett és hogy a nagy Oroszországban óriási hullámokat vet az alkotmányos mozgalom. A cenzúra és a zárkózottság kevés hírt juttatott erről a mozgalomról Oroszország határain kívül, de most a zemsztvók értekezlete villámsugár gyanánt világítja meg az orosz nemzet közvéleményének nagy átalakulását és az alkotmányos párt ébredését. TÁVIRATOK. Bülow és Bebel. Berlin, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi gyűlés mai ülésén ismét szembe került egymással Bülow, a kancellár és Bebel, a szocialista vezér. A költségvetés tárgyalása során fölszólalt Bebel és a szokásos kemény hangon beszélt a kormányról. Rámutatott arra, hogy a kelet-ázsiai háborúban Németország Oroszországhoz húz és semlegessége a japánokkal szemben ugyancsak laza. Beszédére, amelyben leszólta a németek afrikai akcióját, Bülow is támadva válaszolt. Érdekes, hogy a katonai kiadás nagysága ellen elhangzott panaszra azt felelte, hogy a katonai kiadás még nem érte el a legnagyobb fokot. Az első szónok Spahn dr. (centrum) volt, aki kifejti, hogy Magyarország-Ausztria csalódik, ha azt hiszi, hogy Németország megadja a legnagyobb kedvezmény jogát, ha a tarifaszerződés nem jön létre. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha a politikai kötelék még oly szoros is, ha a politikai célok még úgy összehangzanak is és a szóló mint nagynémet az utolsó azok sorában, akik ezt nem kívánják, mert tudja, hogy Németország érdekei megkívánják, hogy a Magyarország-Ausztriával fönnálló viszonyát megtartsa — mégsem bírhat ez arra bennünket, úgymond, hogy kiszolgáltassuk magunkat kötött kézzel Magyarország-Ausztriának. (Tetszés jobbfelől.) A szóló rátér Roosevelt elnök washingtoni beszédére, amelyben kijelentette, hogy Amerikában minden vallás egyenlőjogú. Ezzel szemben megállapítható, hogy Németország ennyire nem jutott. Csak a jezsuita törvényre emlékeztet. (Tetszés a centrumon.) A szóló azután azt kívánja, hogy Elzász-Lotaringiát a szövetségi tanácsban képviseljék, majd pedig a gazdasági kérdéseket teszi szóvá. Áttérve az új védőerő-törvényre, hangoztatja, hogy pártja ezt akkor fogadja el, ha a bizottságban beigazolják, hogy a remélhető birodalmi jövedelmi többlet állandóan fedezni tudja a védőerő-törvényből folyó kiadásokat. (Tetszés.) Azután a katonák bántalmazása ellen fordul és a katonai büntetőeljárás legmeszszebb menő nyilvánosságát ajánlja. Végül napidíjat kért a birodalmi gyűlés számára. Bebel képviselő kijelenti, hogy a birodalmi gyűlést nem azért hívták egybe, hogy a Dél-Afrika számára való rendkívüli kiadást megszavazza. Ebben a birodalmi gyűlés kicsinylését látja. Az az emlékirat, amelyet Délnyugat-Afrika ügyében a birodalmi gyűlés elé terjesztettek, megerősíti a szónokot abban a véleményében, hogy ez a terület nem érdemes annyi áldozatra, amelyet érte hoztak. Sok katonai bántalmazás a kiképző-személyzet túlerőltetésére vezethető vissza. Kétségbevonja, hogy mindaz, amit tanítanak, szükséges. A katonai szolgálat idejét egy évre kívánja leszállíttatni és azt kívánja, hogy a parádés oktatást szüntessék meg. A menetelést, lövő és tornagyakorlatokat már kora ifjúságtól kezdve kellene gyakorolni. A lovasság tekintetében utal arra a körülményre, hogy a lovasságnak Japánországban a háborúra nézve semmi jelentősége sincs már. Kívánatos, hogy a lovasság egyenruhája egyszerűsíttessék és olcsóbbá tétessék. Tiltakozik a hajóraj kiadásai ellen, amelyek a birodalmat aránytalanul megterhelik. Bülownak ahelyett, hogy angol hirlapírók által meginterviuvoltatta magát, inkább expozéját kellett volna kifejteni a birodalmi gyűlésen, így becsüli le a birodalom első hivatalnoka a birodalmi gyűlést. Másrészt hasznos volt, hogy Angliában megnyugvást szerezhettek a felől, hogy mi nem készülődünk Oroszország ellen. Oroszországnak a politikában elfoglalt túlsúlya meg van semmisítve, katonai presztizse évtizedekre elveszett. De meg van ennek üdvös következménye is: a nép szabadsága. A jénai ütközet századik évfordulóján ám gyászoljon a hivatalos Poroszország, de ne gyászoljon a német nép, mert az ebből a leveretésből kelt új életre. Semmi szükségünk sem volt arra, hogy táviratot intézzünk Oroszországhoz, hogy Oroszország gyásza Németország gyásza is, mert ennek olyan színe van, mintha mi érdekeit fél volnánk. Mi Japánországgal szemben hajó és ágyú eladással igen laza semlegességnek adtuk jelét, másrészt amint a königszbergi titkos szövetségi ügy mutatja, szolgálatot teljesítettünk. Jellemtelenség és gyávaság jellemzi az uralkodó osztályokat. (Nevetés jobbról, tetszés a szociáldemokratáknál.) Bülow gróf birodalmi kancellár emelkedik szólásra és ezt mondta: Amit Bebel Jénáról mondott, azon nem csodálkozom. Hisz ő Amszterdamban kijelentette, hogy nem bánná, ha egy második Jena esnék meg velünk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a kormányt abban, hogy a békés törekvéseket előmozdítsa. A szociáldemokrácia nem is akarja a semlegesség megőrzését a kelet-ázsiai háborúban, hanem háborút kivon Oroszországgal, miközben a szociáldemokrácia vetése virágoznék. De mi nem avatkozhatunk bele Oroszország dolgaiba. Németországot azzal gyanúsítják, hogy Angliát és Oroszországot egymás ellen izgatja. Remélem, hogy a nemzeti érzékenységnek ezt az izgékonyságát másutt is be fogja bizonyítani, és csak azon csodálkozom, hogy Bebel nem helyesli mindkét öklével a hadügyminiszter követeléseit. (Tetszés.) Éppen háború idején kell a legnagyobb tapintattal eljárni. A königszbergi ügyben konstatálták, hogy a szociáldemokrácia azon dolgozik, hogy Franciaországban a kormányt megdöntse. Ha ilyen áskálódásoknak szabad teret engednénk, veszedelembe döntenek szomszédjainkhoz való jó viszonyunkat. Ilyen esetlen támadások nem érnek föl hozzám és visszapattannak arra, aki tanácskozásainkba ilyen hangot belevisz. (Tetszés.) Ami az angol intervjút illeti, így folytatta a kancellár, erre azt válaszolhatom önnek Bebel úr, hogy azt az időt, amikor valamit közöljek, magam választom meg. Itt arról volt szó, hogy kiirtassék a gazdamit az angol hírlapírók a német politika szántóföldjén akartak tenyészteni. Nem tudom megérteni, hogy értelmes emberek Németország és Anglia között háborút akarnak szítani. Ami Délnyugat-Afrikát illeti, azért nem hívtuk egybe a házat, mert a ház magatartása után remélhettük a jóváhagyást és mert nem is lehetett a körülményeket előrelátni. Az általános önfeláldozásnak köszönhetjük, hogy a herrerek lázadása ma úgyszólván le van verve. Kötelességünk, hogy kártalanítsuk a kárvallottakat és kérem, tárgyalják ezt a kérdést a közérdek szempontjából. (Tetszés.) A birodalmi kancellár azután a birodalmi gyűlés tagjainak napidíjairól szól és megjegyzi, hogy nem hoztak fel döntő okot arra nézve, hogy ezt a kérdést azonnal megoldóják. Elvileg ugyan hozzájárulhat ehhez a kérdéshez, de azt hiszi, hogy a kérdés végleges rendezése maradjon későbbi időre. A birodalmi kancellár végül kijelenti, hogy a hadsereg és a tengerészet kiadásai még távolról sem érték el a legnagyobb fokot. Ha egy nép, amely szellemi célokra három milliárdot költ, egy milliárdnál többet fordít biztossági célra, az nem mondható túl soknak. (Tetszés.) Ezután a vitát holnapra halasztották. A magyar-horvát kiegyezés: Zágráb, dec. 5. Az országgyűlés mai ülését tíz és fél órakor nyitja meg az elnök. Folytatják a pénzügyi kiegyezésre vonatkozó vitán Zagorác és Danák beszéde után a vitát berekesztik. Egersdorfer előadó szólt ezután s az ellenzék szónokaival vitatkozik. Azután a pénzügyi egyezményről szóló javaslatot általánosságban elfogadják. A részletes vita során incidens fordult elő. Tomasics képviselő megjegyzi, hogy a részletes vitának egyáltalában nincs helye, mert a tartománygyűlésnek ki kell jelentenie, hogy a regnikoláris bizottság ekkora témát tudomásul veszi-e vagy sem. Ezzel szemben az elnök kijelenti, hogy a részletes vita be van fejezve és így Tomasics javaslata nem bocsátható szavazás alá. Tomasics és az elnök között szóvita keletkezett, amelynek az elnök azzal vet véget, hogy elrendeli a tárgyalás folytatását. A javaslatot részleteiben vita nélkül elfogadták. A legközelebbi ülés holnap lesz. A francia parlamentből. Paris, dec. 1r. A szenátus az angol-francia egyezményt tárgyalta. Elsőnek Delahaye beszélt és hosszabb beszédben ismertette Franciaországnak Újfundlandra vonatkozó jogait. Waddington szenátor azt mondja, hogy ő egész lelkéből híve az angol egyezménynek, de küzdeni kell az ellen a konvenció ellen, amelynek a francia érdekek áldozatul esnek. Gourcelle előadó védi a kovenciót és kijelenti, hogy az Újfundlandra vonatkozólag hozott áldozatokat a Nyugat-Afrikában elért kedvezmény kedvéért meg kellett hozni. Erre a vitát holnapra halasztották. Páris ,dec. 5. Lasies a kamara mai ülésén azt indítványozta, hogy a pálinkaégetésről szóló törvényt helyezzék érvényen kívül és kéri, hogy indítványát mondják ki sürgősnek. Bouvier pénzügyminiszter ellenzi a javaslatot, mert a költségvetés deficitjét vonná maga után és fölveti a bizalmi kérdést. A sürgősséget 122 szavazattal 282 szavazat ellenében elvetették. A kamara azután folytatta a jövedelmi adó javaslat tárgyalását. Roche képviselő a javaslat ellen beszélt. Ezzel a vitát holnapra halasztották. Pápai konzisztórium. Róma, dec. 5. A pápa ma délelőtt korlátolt nyilvánosságú konzisztóriumot tartott, amelyen a Rómában időző bíborosok, érsekek és püspökök, valamint a szentszék első méltóságai vettek részt. A pápa beszédet mondott Boldog Alexandra Sauli és Gerardo Majella erényeiről, kiket e hónap 11-én akarnak szentté avatni és fölkérte a bíborosokat és püspököket, hogy mondják meg véleményüket. A főpapok 7