Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-06 / 337. szám

1804. december 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (337. sz.) London, dec. 5. (Saját tudósit­ónktól.) A Daily Express New­­yorkból arról értesül, hogy az orosz kormány befe­jezte tárgyalását Csilével és Argentin­­ával több hadi­hajó vásárlása dolgában. A tárgyalást, a­mely több hétig tartott, orosz részről Elint Károly amerikai bankár és hajóalkusz vezette és Oroszország hetven-, millió rubelt fizetett a két államnak a tőlük megvá­sárolt hajókért. Hunt a tárgyalás befejezése után Pétervárra utazott, a­hol jóváhagyták a hajóvásár­­lást. A hajók török lobogó alatt mennek el Európába és csak a romaszerű átadás után tűzik ki az orosz lobogót. A francia békeegyesület akciója: Páris, dec. 5. A békeegyesület állandó választmánya ma Pressys elnökletével ülést tartott, a­melyen elha­tározták, hogy általános petícióban kérni fogják az orosz és a japán kormányt, hogy a most folyó háború kegyetlenségeire és az ebből folyó bajokra való tekintettel kössenek fegyverszünetet és mindkét nemzetre nézve becsületes békét. Egy­szersmind elhatározták, hogy a berni nemzetközi békeegyesületet is megkeresik az iránt, hogy a többi állammal is intézhessenek ilyen petíciót. A zemsztvók értekezlete. Moszkva, dec. 1. (Saját tudósít­ónktól.) A zemsztvók képviselői­­nek november 19., 20. és 21-én tartott magánjellegű értekezlete megvizsgálta az állami és társadalmi élet normális folyásához és fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükséges általános feltételeket és ezeket állapította meg. Az állami közigazgatás rendjében való rend­ellenességeket, melyek különösen a nyolcvanas évek elejével jelentkeznek, arra lehet visszavezetni, hogy a kormány a társadalomtól teljesen el van szigetelve és nincs meg köztük az elkerülhetetlenül szükséges köl­csönös bizalom. A bürokratikus rendszer, mely a felsőbb hatósá­gokat elszigeteli a társadalomtól, alkalmas talajt te­remt a közigazgatási önkény fölburjánzásának. Az ily rendszer megfosztja a társadalmat a törvény oltal­mán alapuló biztosságtól és megdönti a társadalomnak a kormányba vetett bizalmát. A közigazgatási önkény megakadályozására ok­­vetetlenül szükséges az egyén és a magánlakás sért­hetetlenségének elvben való megállapítása és gyakor­lati alkalmazása. Senki se legyen független bíróság rendelkezése nélkül kitéve kutatásnak és jogaiban való korlátozásnak. A fönnt említett cél megvalósí­tásához azonkívül okvetetlenü­l szükséges az, hogy oly rendszert állapítsanak meg hivatalos személyeknek a törvény megsértéséért polgári és bünfenyítő eljárás alá vetése alkalmával, mely a törvény gyakorlati meg­valósítását biztosítja. A nemzet szellemi erejének teljes kifejlődéséhez, a társadalom szükségleteinek minden oldalról való megnyilvánulásához és a társadalom véleményének akadálytalan kifejezéséhez elkerülhetetlenül szükséges a meggyőződés és a vallás gyakorlata szabadságának, a­ szó és a sajtó szabadságának és a gyülekezetek meg társulások szabadságának biztosítása. Oroszország összes polgárai politikai és polgári­­jogainak egyenlőknek kell lenniök. A­mi a nemzeti képviselet törvényhozási mű­ködését illeti, ebben kétféle vélemény jutott felszínre. A többség véleménye ez volt. De, hogy az­ állami hatóságok és a társadalom között a fönt jelzett elvek alapján szoros és élénk érintkezés létesüljön — és az állami, valamint tár­sadalmi élet normálisan fejlődhessék, föltétlenül szükséges a nemzeti képviseletnek mint külön vá­lasztói­ intézménynek rendszeres közreműködése a tör­vényhozásban, az állami jövedelmek és kiadások ösz­­szeírásában és a közigazgatás törvényes tevékenységé­nek ellenőrzésében. A kisebbség véleménye ez: Feltétlenül szükséges a nemzeti képviseletnek, mint külön választói intézménynek rendszeres mű­ködése. Tekintve Oroszország belső és külső helyzetének jelentőségét és nehézségeit, a magánértekezlet ama reményének ad kifejezést, hogy a felső hatóságok ösz­­szehívják a nép szabadon választott képviselőit a végből, hogy közreműködésükkel hazánkat az állami élet kialakulásának új útjára lehessen vezetni a jog­elvek és az állami hatóságok, valamint a nemzet köl­csönös együttműködésének szellemében. Eddig terjed tudósítónk fölötte érdekes jelen­tése, mely a zemsztvók képviselőinek híres határoza­tát lényeges pontjaiban csaknem szó szerint ismer­teti. Látnivaló ebből, hogy az a híres értekezlet csak­ugyan a jogállam és nemzeti képviselet alapjaira helyezkedett és hogy a nagy Oroszországban óriási hullámokat vet az alkotmányos m­ozgalom. A cenzúra és a zárkózottság kevés hírt juttatott erről a moz­galomról Oroszország határain kívül, de most a zemsztvók értekezlete villámsugár gyanánt világítja meg az orosz nemzet közvéleményének nagy átala­kulását és az alkotmányos párt ébredését. TÁVIRATOK. Bülow és Bebel. Berlin, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi gyűlés mai ülésén ismét szembe került egymással Bülow, a kancel­lár és Bebel, a szocialista vezér. A költségvetés tár­gyalása során fölszólalt Bebel és a szokásos kemény hangon beszélt a kormányról. Rámutatott arra, hogy a kelet-ázsiai háborúban Németország Oroszországhoz húz és semlegessége a japánokkal szemben ugyancsak laza. Beszédére, a­melyben leszólta a németek afrikai akcióját, Bülow is támadva válaszolt. Érdekes, hogy a katonai kiadás nagysága ellen elhangzott panaszra azt felelte, hogy a katonai kiadás még nem érte el a legnagyobb fokot. Az első szónok Spahn dr. (centrum) volt, a­ki kifejti, hogy Magyarország-Ausztria csalódik, ha azt hiszi, hogy Németország megadja a leg­nagyobb kedvezmény jogát, h­a a tarifa­szer­ződés nem jön létre. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha a politikai kötelék még oly szoros is, ha a poli­tikai célok még úgy összehangzanak is és a szóló mint nagynémet az utolsó azok sorában, a­kik ezt nem kívánják, mert tudja, hogy Németország érdekei meg­kívánják, hogy a Magyarország-Ausztriával fönnálló viszonyát megtartsa — még­sem bírhat ez arra ben­nünket, úgymond, hogy kiszolgáltassuk magunkat kö­tött kézzel Magyarország-Ausztriának. (Tetszés jobb­­felől.) A szóló rátér Roosevelt elnök washingtoni be­szédére, a­melyben kijelentette, hogy Amerikában minden vallás egyenlőjogú. Ezzel szemben megállapít­ható, hogy Németország ennyire nem jutott. Csak a jezsuita­ törvényre emlékeztet. (Tetszés a centrumon.) A szóló azután azt kívánja, hogy El­­zász-Lotaringiát a szövetségi tanácsban képviseljék, majd pedig a gazdasági kérdéseket teszi szóvá. Át­térve az új védőerő-törvényre, hangoztatja, hogy pártja ezt akkor fogadja el, ha a bizottságban be­igazolják, hogy a remélhető birodalmi jövedelmi több­let állandóan fedezni tudja a védőerő-törvényből folyó kiadásokat. (Tetszés.) Azután a katonák bántalma­zása ellen fordul és a katonai büntetőeljárás legm­esz­­szebb menő nyilvánosságát ajánlja. Végül napidíjat kért a birodalmi gyűlés számára. Bebel képviselő kijelenti, hogy a birodalmi gyű­lést nem azért hívták egybe, hogy a Dél-Afrika szá­mára való rendkívüli kiadást megszavazza. Ebben a birodalmi gyűlés kicsinylését látja. Az az emlék­irat, a­melyet Délnyugat-Afrika ügyében a birodalmi gyűlés elé terjesztettek, megerősíti a szónokot ab­ban a véleményében, hogy ez a terület nem érdemes annyi áldozatra, a­melyet érte hoztak. Sok katonai bántalmazás a kiképző-személyzet túlerőltetésére ve­zethető vissza. Kétségbevonja, hogy mindaz, a­mit tanítanak, szükséges. A katonai szolgálat idejét egy évre kívánja leszállíttatni és azt kívánja, hogy a pa­rádés oktatást szüntessék meg. A menetelést, lövő és tornagyakorlatokat már kora ifjúságtól kezdve kellene gyakorolni. A lovasság tekintetében utal arra a körülményre, hogy a lovasságnak Japánországban a háborúra nézve semmi jelentősége sincs már. Kí­vánatos, hogy a lovasság egyenruhája egyszerűsíttes­sék és olcsóbbá tétessék. Tiltakozik a hajóraj kiadásai ellen, a­melyek a birodalmat aránytalanul megterhe­lik. Bülownak a­helyett, hogy angol hirlapírók által meginterviuvoltatta magát, inkább expozéját kellett volna kifejteni a birodalmi gyűlésen, így becsüli le a birodalom első hivatalnoka a birodalmi gyűlést. Másrészt hasznos volt, hogy Angliában megnyugvást szerezhettek a felől, hogy mi nem készülődünk Orosz­ország ellen. Oroszországnak a politikában elfoglalt túlsúlya meg van semmisítve, katonai presztizse év­tizedekre elveszett. De meg van ennek üdvös követ­kezménye is: a nép szabadsága. A jénai ütközet szá­zadik évfordulóján ám gyászoljon a hivatalos Porosz­­ország, de ne gyászoljon a német nép, mert az eb­ből a leveretésből kelt új életre. Semmi szükségünk sem volt arra, hogy táviratot intézzünk Oroszország­hoz, hogy Oroszország gyásza Németország gyásza is, mert ennek olyan színe van, mintha mi érdekeit fél volnánk. Mi Japánországgal szemben hajó és ágyú eladással igen laza semlegességnek adtuk jelét, másrészt a­mint a königszbergi titkos szövetségi ügy mutatja, szolgálatot teljesítettünk. Jellemtelenség és gyávaság jellemzi az uralkodó osztályokat. (Nevetés jobbról, tetszés a szociáldemokratáknál.) Bülow gróf birodalmi kancellár emelkedik szó­lásra és ezt mondta: A­mit Bebel Jénáról mondott, azon nem csodálkozom. Hisz ő Amszterdamban ki­jelentette, hogy nem bánná, ha egy második Jena esnék meg velünk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a kormányt abban, hogy a békés törekvéseket előmozdítsa. A szociáldemokrácia nem is akarja a semlegesség­ megőrzését a kelet-ázsiai háborúban, ha­nem háborút kivon Oroszországgal, miközben a szo­ciáldemokrácia vetése virágoznék. De mi nem avat­kozhatunk bele Oroszország dolgaiba. Németországot azzal gyanúsítják, hogy Angliát és Oroszországot egy­más ellen izgatja. Remélem, hogy a nemzeti érzé­kenységnek ezt az izgékonyságát másutt is be fogja bizonyítani, és csak azon csodálkozom, hogy Bebel nem helyesli mindkét öklével a hadügyminiszter kö­veteléseit. (Tetszés.) Éppen háború idején kell­ a legnagyobb tapintattal eljárni. A königszbergi ügy­ben konstatálták, hogy a szociáldemokrácia azon dol­gozik, hogy Franciaországban a kormányt megdöntse. Ha ilyen áskálódásoknak szabad teret engednénk, ve­szedelembe döntenek szomszédjainkhoz való jó vi­szonyunkat. Ilyen esetlen támadások nem érnek föl hozzám és visszapattannak arra, a­ki tanácskozá­sainkba ilyen hangot belevisz. (Tetszés.) A­mi az angol intervjút illeti, így folytatta a kancellár, erre azt válaszolhatom önnek Bebel úr, hogy azt az időt, a­mikor valamit közöljek, magam választom meg. Itt arról volt szó, hogy kiirtassék a gazd­a­­mit az angol hírlapírók a német politika szántóföldjén akartak te­nyészteni. Nem tudom megérteni, hogy értelmes em­berek Németország és Anglia között háborút akarnak szítani. A­mi Délnyugat-Afrikát illeti, azért nem hív­tuk egybe a házat, mert a ház magatartása után remélhettük a jóváhagyást és mert nem is lehetett a körülményeket előrelátni. Az általános önfeláldozás­nak köszönhetjük, hogy a herrerek lázadása ma úgy­szólván le van verve. Kötelességünk, hogy­ kártalanít­suk a kárvallottakat és kérem, tárgyalják ezt a kérdést a közérdek szempontjából. (Tetszés.) A birodalmi kancellár azután a birodalmi gyűlés tagjainak napi­­díjairól szól és megjegyzi, hogy nem hoztak fel döntő okot arra nézve, hogy ezt a kérdést azonnal megoldó­ják. Elvileg ugyan hozzájárulhat ehhez a kérdéshez, de azt hiszi, hogy a kérdés végleges rendezése ma­radjon későbbi időre. A birodalmi kancellár végül ki­jelenti, hogy a hadsereg és a­ tengerészet kiadásai még távolról sem érték el a legnagyobb fokot. Ha egy nép, a­mely szellemi célokra három milliárdot költ, egy milliárdnál többet fordít biztossági célra, az nem mondható túl soknak. (Tetszés.) Ezután a vitát holnapra halasztották. A magyar-horvát kiegyezés: Zágráb, dec. 5. Az országgyűlés mai ülését tíz és fél órakor nyitja meg az elnök. Folytat­ják a pénzügyi kiegyezésre vonatkozó vitán Zagorác és Danák beszéde után a vitát bere­­kesztik. Egersdorfer előadó szólt ezután s az el­lenzék szónokaival vitatkozik. Azután a pénzügyi egyezményről szóló javaslatot általánosságban elfo­gadják. A részletes vita során incidens fordult elő. Tomasics képviselő megjegyzi, hogy a részletes vitá­nak egyáltalában nincs helye, mert a tartománygyű­­­­­lésnek ki kell jelentenie, hogy a regnikoláris bizott­ság ekkora tém­át tudomásul veszi-e vagy sem. Ezzel szemben az­ elnök kijelenti, hogy a részletes vita be van fejezve és így Tomasics javaslata nem bocsátható szavazás alá. Tomasics és az elnök között szóvita ke­letkezett, a­melynek az elnök azzal vet véget, hogy el­rendeli a tárgyalás folytatását. A javaslatot részletei­ben vita nélkül elfogadták. A legközelebbi ülés hol­nap lesz. A francia parlamentből. Paris, dec. 1r. A szenátus az angol-francia egyezményt tárgyalta. Elsőnek Delahaye beszélt és hosszabb beszédben ismertette Franciaországnak Új­­fundlandra vonatkozó jogait. Waddington szenátor azt mondja, hogy ő egész lelkéből híve az angol egyez­ménynek, de küzdeni kell az ellen a konvenció ellen, a­melynek a francia érdekek áldozatul esnek. Gour­­celle előadó védi a kovenciót és kijelenti, hogy az Új­­fundlandra vonatkozólag hozott áldozatokat a Nyu­gat-Afrikában elért kedvezmény kedvéért meg kellett hozni. Erre a vitát holnapra halasztották. Páris ,dec. 5. Lasies a kamara mai ülésén azt in­dítványozta, hogy a pálinkaégetésről szóló törvényt helyezzék érvényen kívül és kéri, hogy indítványát mondják ki sürgősnek. Bouvier pénzügyminiszter el­lenzi a javaslatot, mert a költségvetés deficitjét vonná maga után és fölveti a bizalmi kérdést. A sürgősséget 122 szavazattal 282 szavazat ellenében elvetették. A ka­mara azután folytatta a jövedelmi adó javaslat tárgya­lását. Roche képviselő a javaslat ellen beszélt. Ezzel a vitát holnapra halasztották. Pápai konzisztórium. Róma, dec. 5. A pápa ma délelőtt korlátolt nyilvánosságú konzisztóriumot tartott, a­melyen a Rómában időző bíborosok, érsekek és püspökök, va­lamint a szentszék első méltóságai vettek részt. A pápa beszédet mondott Boldog Alexandra Sauli és Gerardo Majella erényeiről, kiket e hónap 11-én akar­nak szentté avatni és fölkérte a bíborosokat és püspö­köket, hogy mondják meg véleményüket. A főpapok 7

Next