Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)
1904-12-09 / 340. szám
1904. december 9. BUDAPESTI HÍRLAP. (340. sz.) temettek el, hova később követték őt fiai is: Ferenc, a kit a Kassa mellett vívott csatában a törökök megöltek — és Bálint, a költő, ki hasonló körülmények között 1594-ben Esztergom ostrománál esett el. Még 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia tette meg a kezdő lépést egy, Liptó vármegyéből kapott figyelmeztetésre, hogy a költő hamvait fölkutassák s az Akadémia e célból Czobor Béla dr.-t, a közelmúltban elhalt egyetemi tanárt küldötte ki. A küldöttség 1897 június 14-én kiszállt a helyszínére, Hibbére, hol a kutatást elvégezte. Ezt megelőzve, találtak Hifibe község okmánytárában egy elsárgult levelet, a melyben a lakosság a királynak panaszkodik s a többi közt ezt mondja: „Előadjuk ugyanis császári Felségednek, hogy mily sérelmekkel, mily fizetségekkel és mily munkákkal terheltek és sanyargattak bennünket Balassa Bálint és Ferenc urak, édes testvérek, néhai boldog emlékezetű Balassa János fiai, kiknek mindketteje meghalt, már szerencsétlen végzet folytán, az egyik az esztergomi harcban, a másik Kassa mellett a törökök elleni csatában megöletvén, Hifibe , mezővárosnak templomában, előttük elhalt urok atyjukkal eltemetve vannak.“ A kiküldött bizottság a kriptában két plébános holttestét találta, de a Balassiék földi maradványaira nem akadtak rá. Később a padok alatt levő süppedésre figyelmesek lettek ott ásottak s három csontvázat találtak. A csontvázakat megvizsgálásra elküldték Thewrewk Aurél dr.-nak, a budapesti embertani inté- zet igazgatójának, aki hosszas vizsgálódás után meg- állapította, hogy mind a három férfi csontváz s körülbelül háromszáz év óta lehetnek a föld alatt. Az egyik 85—40, a másik 40—50, a harmadik 50—60 éves korban elhunyt férfi csontváza, ami megfelel a három Balassa korának. A koponyákon és egyes csontrészeken látható zúzódás valószínűleg egy korábbi megbolygatástól származik.. A hibbei halotti anyakönyvből kitűnik, hogy a nép kedves plébánosa, Argay Ádám, 1810 március 23-án halt meg és eltemették március 29-én. Miért volt e halott hét napig a föld fölött? E kérdést Czobor Béla dr. fejtette meg. A donga boltozata kriptába eredeti állapotában nem fért el több négy koporsónál s ez a négy hely az előbb elhunyt Baross 37. János plébánossal már betelt. Mit tettek, hogy Argay Ádámot méltó helyre, a sírboltba temessék? A már ott levő s a nép világos tudomása szerint is összetartozó három holttetemet, melyeket az egyszerű és tudatlan nép plébánosa hamvainál kevesebbre becsült, kiemelték s másutt, a templom hajójában temették el, ahol megtalálták azokat. Ez volt az első korábbi fölbolygatás, amire Török Aurél dr. is hivatkozik és csak ezért találtak a sírboltban csupán két koporsót. Szóhagyományok vannak róla, hogy a templom falában még a múlt század közepén egy emléktábla volt, amelyre a Valentinus Balassa név volt vésve. Az elősorolt adatok kétségtelenül igazolják, hogy a három csontváz, amelyet most a liptómegyei levéltárban őriznek, csakugyan a három Balassáé. (A spanyol király útiterve.) Párissal táviratozzék. Hir szerint végleg megállapították, hogy Alfonz spanyol király a jövő év április hónapjában Párisba jön. A király azonban Parisból közvetetlenül visszatér Madridba és nem megy innen Londonba vagy Bécsbe, amint erről előbb szó volt . (A román király köszönete.) Bukarestből táviratozzék: Károly király Sturdza miniszterelnökhöz a következő kéziratot intézte: Kedves miniszterelnököm! A szomorúság óráiban úgymint az örömben, mindenkor a szeretet bizonyítékait tapasztaltam szeretett népem részéről. Most is, midőn a kegyetlen sors elragadta kedves fivéremet, az ország minden részéből őszinte ragaszkodás jeleit kaptam. Igen meg vagyok hatva e szeretetteljes nyilatkozatok által, amelyekben fájdalomtól megindult szívem vigaszt és könnyebbülést talál. Minthogy minden egyesnek nem mondhatok köszönetet, kérem önt, hogy nevemben az egész papságnak, a népképviselőknek, a polgári katonai hatóságoknak és az összes magánszemélyeknek fejezze ki mély, határtalan köszönetemet. Fogadja kedves miniszterelnököm jóindulatom kifejezését. Károly. — (A berlini királyi akadémia Thaly Kálmánnak.) Thaly Kálmán a budapesti német konzulátus utján a porosz közoktatásügyi minisztertől a következő levelet kapta: „Méltóságos Thaly Kálmán urnak, a Magyar Tudományos Akadémia történeti és filozófiai osztálya elnökének Budapesten. A berlini királyi akadémiának kétszázéves jubileuma alkalmára vett plakett egy példányát van szerencsém Méltóságodnak megküldeni.“ Az emlékérmet Vogel Antal, Németország legkiválóbb éremvésnöke készítette s elküldése a következőkben találja magyarázatát. A berlini akadémiát, mely most fennállásának kétszázéves jubileumát ülte, I. Frigyes porosz király alapította, a ki II. Rákóczi Ferencnek kortársa és neje révén közeli rokona volt. Midőn Iákóczi felesége 1707-ben az osztrák üldözések elől menekülni volt kénytelen, Karlszbadból egyenesen Berlinbe sietett és nagybátyja, oldalán keresett menedéket. I. Frigyes a háború alatt is fönntartotta Rákóczival a barátságos viszonyt, s a háború után is menedéket adott a magyar bujdosóknak. Most a Frigyes porosz király által alapított akadémia fönnállásának kétszázéves évfordulóján elküldték az emlékérmet Thaly Kálmánnak, a Rákóczi-kor kiváló író-ifT,aki ~~ ................— . — (Küldöttség a pénzügyminiszternél.) Amint értesülünk, Falk Miksa országgyűlési képviselő a napokban a főváros I. kerületi szabadelvű bizottsági, tagok értekezletének egy bizottságát vezette Lukács pénzügyminiszter elé, mely bizottság a Döbrentey- és Apród-utcákban s az Attila-körút, Szent János-tér és Döbrentey-tér közötti szakaszán a har-mincéves adómentesség megadását kérte. A miniszter igen szívesen fogadta a bizottságot és kijelentette, hogy a kérdéses területre nézve maga is megadandónak véli a kivételes adómentességet, minek foly tán az erre vonatkozó törvényjavaslatot már elké-szítette és csak a parlamenti rend helyreállítására vár, hogy ezt a képviselőháznak beterjeszsze és le-il tárgyaltathassa. "— '(A salt a cárnak.) Pétervárról táviratozzák: Elza kánt, a perzsa sah rendkívüli követét a cár és a cárné ma fogadták A követ átnyújtotta a cárnak a sah kéziratát. — (Thallóczy Lajos Konstantinápolyban.) Megírtuk a minap, hogy Thallóczy Lajos, a közös pénzügyminisztérium osztályfőnöke elutazott Konstantinápolyba, hogy Rákóczi hamvainak hazaszállítása dolgában az illetékes körökkel véglegesen megállapodjon. Erről szóló hírünkben tévedésből azt írtuk, hogy Thallóczy a külügyminisztérium képviseletében ment a török fővárosba, pedig az a valóság, hogy Tisza István gróf miniszterelnök megbízásából jár el Konstantinápolyban. . .(Kinevezés.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Majtényi Árpád dr. érsekujvári járásbirósági albirót a baáni járásbírósághoz járásbiróvá, Benkő Lajos máramarosszigeti törvényszéki albirót a máramarosszigeti, Héray Andor dr. balassagyarmati járásbirósági albirót a balassagyarmati és Hangel Károly dr. nyíregyházi törvényszéki albirót a nyíregyházi ügyészséghez alügyészekké, továbbá Bárd Párton dr. nagyszebeni törvényszéki jegyzőt a nagyszalontai, Árvay Géza, a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a szilágycsehi járásbírósághoz, Prihradny Miklós dr. miskolci törvényszéki jegyzőt a beregszászi törvényszékhez, Diemár Gyula tordai törvényszéki jegyzőt a marosillyei, Rosos Jenő lengyeltóti járásbirósági jegyzőt a tamási, végül Pentelényi János soproni törvényszéki jegyzőt a soproni járásbírósághoz albirákká nevezte ki. (Immakulata-ünnep.) A tudományegyetem hittudományi kara és a katolikus egyetemi ifjúság a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló dogma ötvenéves jubileuma alkalmából ünnepi istentiszteletre gyűlt össze ma délelőtt az egyetemi templomban. Az ifjúság a Szent Imre-kör zászlaja alatt vonult a templomba. Prohászka Ottokár dr. egyetemi tanár alkalmi szentbeszédet mondott, azután Steinberger Ferenc kanonok, szemináriumi kormányzó fényes segédlettel nagymisét celebrált. A növendékpapok Mária-énekeket énekeltek a kóruson. Az egyházi ünnep után ifjúsági kongresszus volt a Szent István-társulat házában. A budavári Mátyás-templomban is volt ünnepi istentisztelet. A misét Kohl Medárd dr.. püspök mondta nagy segédlettel. Az ének- és zenekar a pápai himnuszt adta elő. Délben díszebéd volt a primási palotában. Rómából táviratozták. A pápa délelőtt féltíz órakor a Péter-templomba ment, hogy a pápai kápolnában ünnepelje a szeplőtelen fogantatás dogmájának ötven éves jubileumát. A szentatyát, aki előtt a pápai udvar, a bíborosok és a püspökök haladtak, a czedia gesztatórián vittek a gazdagon díszített bazilikán át, miközben nemes testőrök vették körül. A templomban egybegyűlt igen nagyszámú néptömeg élénk ovációban részesítette a pápát. A szentatya ezután a karoltáron leleplezte a fogantatás képét, amely tizenkét brilliáns csillagból álló új diadémmel van ékesítve, azután ünnepies isteni tiszteletet tartott és áldást osztott. Külön emelvényeken részt vettek az ünnepségen a diplomáciai kar és a római főnemesség tagjai. A pápa, aki a misét erőteljes és tiszta hangon celebrálta, egynegyed egy órakor visszatért lakosztályába. Ma este a Péter-templom és a többi templomok homlokzatát, valamint a spanyol téren lévő fogantatás szobrot kivilágították. (Házasság.) Ifjabb simaházi Tóth Kálmán eljegyezte tassi Tégh Irént, tassi Végh József leányát Budapesten. Ghyczy Elemér komárommegyei földbirtokos december 10-én vezeti oltárhoz Rozsnyón Pősch Gyula és neje Horváth Ilona leányát Boriskát. Megismételjük a jelentést, mert a tegnapi házassági hír tévesen Ilonkának nevezte a menyasszonyt. (A Józsefvárosi Kaszinó.) A józsefvárosi intelligens polgárság egy nagy részének az a régi óhajtása, hogy a Józsefvárosban kaszinó alakuljon, a megvalósulás stádiumába jutott. Ma délután megtartották a Józsefvárosi Kaszinó alakuló közgyűlését. Endrey Márton tágas vívótermét, ahol a közgyűlés volt, zsúfolásig megtöltötte a kerület előkelő polgársága s egyhangú nagy lelkesedéssel határozta el a kaszinó megalkítását. A közgyűlés elnökének megválasztották Mahunka Imre bútorgyárost, aki elnöki megnyitójában kijelentette, hogy olyan kaszinó alakítását kívánja, amely módot ad arra, hogy a kerületnek minél több polgára részt vehessen a közjó érdekében kifejtett munkában. Bejelentette, hogy az alakuló kaszinónak már kétszáz tagja van s a kaszinó fönállása már anyagilag is biztosítva van. Az elnöki bejelentést zajos éljenzéssel és tapssal fogadták. A kaszinó célját Gonda Dezső dr. ismertette. Hivatkozott arra, hogy minden alakulás, amely a közélet munkájába új erőket visz be, már önmagában is jogosult, mert minél több intelligens polgár vonatik be a köztervékenységbe, annál biztosabb, hogy egy erős és helyes közvélemény alakul ki, amely egyoldalú megrázkódásoknak nincsen kitéve. A Józsefvárosnak 150.000 lakója és 9000 választója van s mégis ez ideig csak néhány száz ember dolgozott a közélet társadalmi műhelyeiben. Kijelenti, hogy a kaszinó alapításának semmiféle személyi tendenciája nincsen, hanem kizárólag a közügyet kívánja szolgálni. Rámutat arra a sok tennivalóra, amely a kerület polgárságára vár a helyi és országos közforgalmi kérdések, az adó- és kihágási ügyek intézése, a közigazgatási, a kerületi szociálpolitika és emberbaráti intézmények megvalósítása, az ipar és kereskedelem jogos igényeinek kielégítése és a polgárság közvagyonosodásának előmozdítása terén. Az egyes kérdéseket részletesen és élesen, megvilágító beszédet a polgárok nagy lelkesedéssel és tapssal fogadták. Azután megállapították a kaszinó alapszabályait, amely szerint a kaszinó pártpolitikával nem foglalkozik. Megválasztották az ideiglenes tisztikart. Elnöknek Mahunka Imrét, elnökhelyettesnek Gonda Dezső drt, jegyzőnek Matolcsy Kálmán drt, Nagy Ignác drt, Rózsa Károlyt, pénztárosnak Ssinger Jánost, ellenőrnek Madarász Gyula dr., háznagynak Barakovics Jánost. A választás után Matolcsy Károly dr. általános helyeslés között fejtegette, hogy a kaszinó virágozni fog, ha megtartja ma követett irányát s mindenkor a felvilágosodás, haladás, felebaráti türelmesség és polgári egyenlőség szellemében működik. Körmöczy Zoltán dr. a kerület polgársága nevében az alakítóknak köszönetet mondott s ezzel a közgyűlés véget ért. (A hajóraj kiegészítése.) Haditengerészetünk téli hajóraját most kilenc torpedó-naszáddal egészítik ki. A haditengerészet vezetőségének legutóbbi rendelete szerint a XXXIV., XXXV., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XXXIX., XXVI., XXVII. és XXX. számú torpedó-naszádokat szolgálatba helyezik s a téli hajórajhoz osztják be. A torpedó-naszádok parancsnokaivá a következő sorhajóhadnagyokat nevezték ki: Hermann Ottót, Pansini Egont, Scheiwein Ferencet, Mels-Colloredo Egon grófot, Laufberger Jánost, Morin Ferencet, Welsersheimb Ottó grófot, Millinkovics és Milán lovagokat, továbbá Stecher Ferenc sorhajó-zászlóst. A torpedónaszádokra beosztották a következő sorhajó-zászlósokat: Koch Methódot, Pankraz Frigyest, Heinz Albertet, Árvay Frigyest, Klosz Hugót, Straub Günther lovagot, Policz Mariánt, Willenik Hermannt és galántai Hild Ferencet. A már szolgálatban lévő Árpád csatahajó parancsnokává, elbleini Müller Frigyes sorhajó-kapitányt, az Aspern cirkáló parancsnokává, Kosarek Gusztáv fregatta-kapitányt, a Custoza hadapród-iskolahajó parancsnokává leidenthali Bersa Szilviusz fregatta-kapitányt, a Lussin parancsnokává, Brandmayer Ödön korvett-kapitányt nevezték ki. A hosszú útra induló Panther cirkáló parancsnoka Höhnel Lajos lovag fregatta-kapitány lett. A téli hajóraj törzskari főnökévé pedig Grinzenberger Frigyes fregatta-kapitányt nevezték ki.(Az egyetem és a rendőrség.) A joghallgatók tudományos egyesülete választmányi ülést tartott, amelyen Zsitvay Tibor indítványára egyhangúlag kimondta, hogy megbotránkozását fejezi ki 9