Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-09 / 340. szám

1904. december 9. BUDAPESTI HÍRLAP. (340. sz.) temettek el, hova később követték őt fiai is: Ferenc, a kit a Kassa mellett vívott csatában a törökök meg­öltek — és Bálint, a költő, ki hasonló körülmények között 1594-ben Esztergom ostrománál esett el. Még 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia tette meg a kezdő lépést egy, Liptó vármegyéből ka­pott figyelmeztetésre, hogy a költő hamvait fölkutas­sák s az Akadémia e célból Czobor Béla dr.-t, a kö­zelmúltban elhalt egyetemi tanárt küldötte ki. A kül­döttség 1897 június 14-én kiszállt a helyszínére, Hib­­bére, hol a kutatást elvégezte. Ezt megelőzve, találtak Hifibe község okmánytárában egy elsárgult­ levelet, a melyben a lakosság a királynak panaszkodik s a többi közt ezt mondja: „Előadjuk ugyanis császári Felségednek, hogy mily sérelmekkel, mily fizetségekkel és mily munkák­kal terheltek és sanyargattak bennünket Balassa Bá­lint és Ferenc urak, édes testvérek, néhai boldog emlé­kezetű Balassa János fiai, kiknek mindketteje meg­halt, már szerencsétlen végzet folytán, az egyik az esztergomi harcban, a másik Kassa mellett a törökök elleni csatában megöletvén, Hifibe , mezővárosnak templomában, előttük elhalt urok atyjukkal eltemetve vannak.“ A kiküldött bizottság a kriptában két plébános­ holttestét találta, de a Balassi­ék földi maradványaira­­ nem akadtak rá. Később a padok alatt levő süppedésre­ figyelmesek lettek ott ásottak s három csontvázat ta­­­­lá­ltak. A csontvázakat megvizsgálásra elküldték­­ Thewrewk Aurél dr.-nak, a budapesti embertani inté-­­ zet igazgatójának, a­ki hosszas vizsgálódás után meg-­ állapította, hogy mind a három férfi­ csontváz s kö­rülbelül háromszáz év óta lehetnek a föld alatt. Az egyik 85—40, a másik 40—50, a harmadik 50—60 éves korban elhunyt férfi csontváza, a­mi megfelel a három Balassa korának. A koponyákon és egyes csont­részeken látható zúzódás valószínűleg egy korábbi megbolygatástól származik.. A hibbei halotti anyakönyvből kitűnik, hogy a nép kedves plébánosa, Argay Ádám, 1810 március 23-án halt meg és eltemették március 29-én. Miért volt e halott hét napig a föld fölött? E kérdést Czo­bor Béla dr. fejtette meg. A donga boltozata kriptába eredeti állapotában nem fért­ el több négy koporsónál s ez a négy hely az előbb elhunyt Baross 37. János plébánossal már betelt. Mit tettek, hogy Argay Ádá­­mot méltó helyre, a sírboltba temessék? A már ott levő s a nép világos tudomása szerint­ is összetartozó három holttetemet, melyeket az egyszerű és tudatlan nép plébánosa hamvainál kevesebbre becsült, kiemel­ték s másutt, a templom hajójában temették el, a­hol megtalálták azokat. Ez volt az első korábbi fölboly­gatás, a­mire Török Aurél dr. is hivatkozik és csak ezért találtak a sírboltban csupán két koporsót. Szóhagyományok vannak róla, hogy a templom falában még a múlt század közepén egy emléktábla volt, a­melyre a Valentinus Balassa név volt vésve. Az elősorolt adatok kétségtelenül igazolják, hogy a három csontváz, a­melyet most a liptómegyei levél­tárban őriznek, csakugyan a három Balassáé.­­ (A spanyol király útiterve.) Párissal táviratozzék. Hir szerint végleg megállapították, hogy Alfonz spanyol király a jövő év április hónap­jában Párisba jön. A király azonban Parisból köz­­vetetlenül visszatér Madridba és nem megy innen Londonba vagy Bécsbe, a­mint erről előbb szó volt . (A román király köszönete.) Bukarestből táviratozzék: Károly király Sturdza miniszterelnökhöz a következő kéziratot intézte: Kedves miniszterelnököm! A szomorúság órái­ban úgymint az örömben, mindenkor a szeretet bizo­nyítékait tapasztaltam szeretett népem részéről. Most is, midőn a kegyetlen sors elragadta kedves fivéremet, az ország minden részéből őszinte ragaszkodás jeleit kaptam. Igen meg vagyok hatva e szeretetteljes nyi­latkozatok által, a­melyekben fájdalomtól megindult szívem vigaszt és könnyebbülést talál. Minthogy min­den egyesnek nem mondhatok köszönetet, kérem önt, hogy nevemben az egész papságnak, a népképviselők­nek, a polgári­­ katonai hatóságoknak és az összes ma­gánszemélyeknek fejezze ki mély, határtalan köszöne­­temet. Fogadja kedves miniszterelnököm jóindulatom kifejezését. Károly. — (A berlini királyi akadémia Thaly Kál­mánnak.) Thaly Kálmán a budapesti német konzu­látus utján a porosz közoktatásügyi minisztertől a következő levelet kapta: „Méltóságos Thaly Kálmán urnak, a Magyar Tudományos Akadémia történeti és filozófiai osztá­lya elnökének Budapesten. A berlini királyi akadémiá­nak kétszázéves jubileuma alkalmára vett plakett egy példányát van szerencsém Méltóságodnak meg­­küldeni.“ Az emlékérmet Vogel Antal, Németország legki­válóbb éremvésnöke készítette s elküldése a következők­ben találja magyarázatát. A berlini akadémiát, mely most fennállásának kétszázéves jubileumát ülte, I. Frigyes porosz király alapította, a ki II. Rákóczi Fe­rencnek kortársa és neje révén közeli rokona volt. Midőn I­ákóczi felesége 1707-ben az osztrák üldözé­sek elől menekülni volt kénytelen, Karlszbadból egye­nesen Berlinbe sietett és nagybátyja, oldalán keresett menedéket. I. Frigyes a háború alatt is fönntartotta Rákóczival a barátságos viszonyt, s a háború után is menedéket adott a magyar bujdosóknak. Most a Fri­gyes porosz király által alapított akadémia fönnállá­sának kétszázéves évfordulóján elküldték az emlék­érmet Thaly Kálmánnak, a Rákóczi-kor kiváló író-ifT,ak­­i ~~ ................— . — (Küldöttség a pénzügyminiszternél.­) A­mint értesülünk, Falk Miksa országgyűlési képviselő a napokban a főváros I. kerületi szabadelvű bizott­sági, tagok értekezletének egy bizottságát vezette Lu­kács pénzügyminiszter elé, mely bizottság a Döb­­rentey- és Apród-utcákban s az Attila-körút, Szent­­ János-tér és Döbrentey-tér közötti szakaszán a har-­­mincéves adómentesség megadását kérte. A miniszter­­ igen szívesen fogadta a bizottságot és kijelentette,­­ hogy a kérdéses területre nézve maga is megadan­­­dónak véli a kivételes adómentességet, minek foly­­ tán az erre vonatkozó törvényjavaslatot már elké-­­szítette és csak a parlamenti rend helyreállítására­­ vár, hogy ezt a képviselőháznak beterjeszsze és le-il tárgyaltathassa. "— '(­A salt a cárnak.) Pétervárról táviratozzák: Elza kánt, a perzsa sah rendkívüli követét a cár és a cárné ma fogadták A követ átnyújtotta a cárnak a sah kéziratát. — (Thallóczy Lajos Konstantinápolyban.) Megírtuk a minap, hogy Thallóczy Lajos, a közös pénzügyminisztérium osztályfőnöke elutazott Kon­­stantinápolyb­a, hogy Rákóczi hamvainak hazaszállí­tása dolgában az illetékes körökkel véglegesen meg­állapodjon. Erről szóló hírünkben tévedésből azt írtuk, hogy Thallóczy a külügyminisztérium képviseletében ment a török fővárosba, pedig az a valóság, hogy Tisza István gróf miniszterelnök megbízásából jár el Konstantinápolyban. .­ .(Kinevezés.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Majtényi Árpád dr. érsekujvári járásbirósági albirót a baáni járásbírósághoz járás­­biróvá, Benkő Lajos máramarosszigeti törvényszéki albirót a máramarosszigeti, Héray Andor dr. balassa­gyarmati járásbirósági albirót a balassagyarmati és Hangel Károly dr. nyíregyházi törvényszéki albirót a nyíregyházi ügyészséghez alügyészekké, továbbá Bárd Párton dr. nagyszebeni törvényszéki jegyzőt a nagyszalontai, Árvay Géza, a debreceni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a szilágycsehi járásbíró­sághoz, Prihradny Miklós dr. miskolci törvényszéki jegyzőt a beregszászi törvényszékhez, Diemár Gyula tordai törvényszéki jegyzőt a marosillyei, Rosos Jenő lengyeltóti járásbirósági jegyzőt a tamási, vé­gül Pentelényi János soproni törvényszéki jegyzőt a soproni járásbírósághoz albirákká nevezte ki.­­ (Immakulata-ü­nnep.) A tudomány­egye­tem hittudományi kara és a katolikus egyetemi ifjú­ság a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló dogma ötvenéves jubileuma alkalmából ünnepi isten­­tiszteletre gyűlt össze ma délelőtt az egyetemi tem­plomban. Az ifjúság a Szent Imre-kör zászlaja alatt vonult a templomba. Prohászk­a Ottokár dr. egyetemi tanár alkalmi szentbeszédet mondott, azután Stein­­berger Ferenc kanonok, szemináriumi kormányzó fé­nyes segédlettel nagymisét celebrált. A növendékpapok Mária-énekeket énekeltek a kóruson. Az egyházi ünnep után ifjúsági kongresszus volt a Szent István-társu­­lat házában.­­ A budavári Mátyás-templomban is volt ünnepi istentisztelet. A misét Kohl Medárd dr.. püspök mondta nagy segédlettel. Az ének- és zenekar a pápai himnuszt adta elő. Délben díszebéd volt a primási palotában. Rómából táviratozták. A pápa délelőtt féltíz órakor a Péter-templomba ment, hogy a pápai kápol­nában ünnepelje a szeplőtelen fogantatás dogmájának ötven éves jubileumát. A szentatyát, a­ki előtt a pá­pai udvar, a bíborosok és a püspökök haladtak, a cze­­dia gesztatórián vittek a gazdagon díszített bazilikán át, miközben nemes testőrök vették körül. A tem­plomban egybegyűlt igen nagyszámú néptömeg élénk ovációban részesítette a pápát. A szentatya ezután a karoltáron leleplezte a fogantatás képét, a­mely tizen­két brilliáns csillagból álló új diadémmel van éke­sítve, azután ünnepies isteni tiszteletet tartott és ál­dást osztott. Külön emelvényeken részt vettek az ün­nepségen a diplomáciai kar és a római főnemesség tagjai. A pápa, a­ki a misét erőteljes és tiszta han­gon celebrálta, egynegyed egy órakor visszatért lak­osztályába. Ma este a Péter-templom és a többi tem­plomok homlokzatát, valamint a spanyol­ téren lévő fogantatás szobrot kivilágították.­­ (Házasság.) Ifjabb simaházi Tóth Kál­mán eljegyezte tassi Tégh Irént, tassi Végh József leányát Budapesten. Ghyczy Elemér kom­árom­megyei földbirtokos de­cember 10-én vezeti oltárhoz Rozsnyón Pősch Gyula és neje Horváth Ilona leányát Boriskát. Megismételjük a jelentést, mert a tegnapi házassági hír tévesen Ilon­kának nevezte a menyasszonyt.­­ (A Józsefvárosi Kaszinó.) A józsefvárosi intelligens polgárság egy nagy részének az a régi óhaj­tása, hogy a Józsefvárosban kaszinó alakuljon, a meg­valósulás stádiumába jutott. Ma délután megtartották a Józsefvárosi Kaszinó al­akuló közgyűlését. Endrey Márton tágas vívótermét, a­hol a közgyűlés volt, zsúfolásig megtöltötte a kerület előkelő polgársága s egyhangú nagy lelkesedéssel határozta el a kaszinó megalkítását. A közgyűlés elnökének megválasztották Mahunka Imre bútorgyárost, a­ki elnöki megnyitójá­ban kijelentette, hogy olyan kaszinó alakítását kívánja, a­mely módot ad arra, hogy a kerületnek minél több polgára részt vehessen a közjó érdekében kifejtett munkában. Bejelentette, hogy az alakuló kaszinónak már kétszáz tagja van s a kaszinó fönállása már anya­gilag is biztosítva van. Az elnöki bejelentést zajos él­jenzéssel és tapssal fogadták. A kaszinó célját Gonda Dezső dr. ismertette. Hivatkozott arra, hogy minden alakulás, a­mely a közélet munkájába új erőket visz be, már önmagában is jogosult, mert minél több intel­ligens polgár vonatik be a köztervékenységbe, annál biztosabb, hogy egy erős és helyes közvélemény alakul ki, a­mely egyoldalú megrázkódásoknak nincsen ki­téve. A Józsefvárosnak 150.000 lakója és 9000 válasz­tója van s mégis ez ideig csak néhány száz ember dol­gozott a közélet társadalmi műhelyeiben. Kijelenti, hogy a kaszinó alapításának semmiféle személyi ten­denciája nincsen, hanem kizárólag a közügyet kívánja szolgálni. Rámutat arra a sok tennivalóra, a­mely a kerület polgárságára vár a helyi és országos közfor­galmi kérdések, az adó- és kihágási ügyek intézése, a közigazgatási, a kerületi szociálpolitika és emberbaráti intézmények megvalósítása, az ipar és kereskedelem jogos igényeinek kielégítése és a polgárság közvagyo­­no­sodásának előmozdítása terén. Az egyes kérdéseket részletesen és élesen, megvilágító beszédet a polgárok nagy lelkesedéssel és tapssal fogadták. Azután megálla­pították a kaszinó alapszabályait, a­mely szerint a ka­szinó pártpolitikával nem foglalkozik. Megválasztották az ideiglenes tisztikart. Elnöknek Mahunka Imrét, elnökhelyettesnek Gonda Dezső drt, jegyzőnek Ma­­tolcsy Kálmán drt, Nagy Ignác drt, Rózsa Károlyt, pénztárosnak S­singer Jánost, ellenőrnek Madarász Gyula dr., háznagynak Barakovics Jánost. A választás után Matolcsy Károly dr. általános helyeslés között fejtegette, hogy a kaszinó virágozni fog, ha megtartja ma követett irányát s mindenkor a felvilágosodás, ha­ladás, felebaráti türelmesség és polgári egyenlőség szel­lemében működik. Körmöczy Zoltán dr. a kerület pol­gársága nevében az alakítóknak köszönetet mondott s ezzel a közgyűlés véget ért.­­ (A hajóraj kiegészítése.) Haditengerésze­tünk téli hajóraját most kilenc torpedó-naszáddal egészítik ki. A haditengerészet vezetőségének leg­utóbbi rendelete szerint a XXXIV., XXXV., XXXVI., XXXVII., XXXVIII., XXXIX., XXVI., XXVII. és XXX. számú torpedó-naszádokat szolgá­latba helyezik s a téli hajórajhoz osztják be. A tor­pedó-naszádok parancsnokaivá a következő sorhajó­hadnagyokat nevezték ki: Hermann Ottót, Pansini Egont, Scheiwein Ferencet, Mels-Colloredo Egon grófot, Laufberger Jánost, Morin Ferencet, Welsers­­heimb Ottó grófot, Millinkovics és Milán lovagokat, továbbá Stecher Ferenc sorhajó-zászlóst. A torpedó­­naszádokra beosztották a következő sorhajó-zászlóso­­kat: Koch Methódot, Pankraz Frigyest, Heinz Al­bertet, Árvay Frigyest, Klosz Hugót, Straub Günther lovagot, Policz Mariánt, Willenik Hermannt és ga­­lántai Hild Ferencet. A már szolgálatban lévő Árpád csatahajó parancsnokává, elbleini Müller Frigyes sorhajó-kapitányt, az Aspern cirkáló parancsnokává, Kosarek Gusztáv fregatta-kapitányt, a Custoza had­­apród-iskolahajó parancsnokává leidenthali Bersa Szilviusz fregatta-kapitányt, a Lussin parancsnokává, Brandmayer Ödön korvett-kapitányt nevezték ki. A hosszú útra induló Panther cirkáló parancsnoka Höhnel Lajos lovag fregatta-kapitány lett. A téli hajóraj törzskari főnökévé pedig Grinzenberger Fri­gyes fregatta-kapitányt nevezték ki.­­(Az egyetem és a rendőrség.) A joghall­gatók tudományos egyesülete választmányi ülést tar­tott, a­melyen­ Zsitvay Tibor indítványára egyhangú­lag kimondta, hogy megbotránkozását fejezi ki­­ 9

Next