Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)
1904-12-10 / 341. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (341. sz.) 1904. december 10. — ("Adakozás.") Beküldüttek hozzánk: Szent Ankdl-i kápolnájára: Oswald Sándorné Mezőberény, S. Dl. Budapest 10—10 kor., Fehér Bálintné Győr 5 kor. A-Z ingyentejre: G. Dl. Budapest 2 kor., Herczoghné drné Budapest 1 kor. A nyomorék gyermekek otthona javára. Jusztusz-kávéház vesztesége cimén 2 koron®, Herczegné diné Budapest 2 korona. — Rendeltetésük helyére juttatjuk. — (A bolgár fejedelem útja.) Rimaszombatból jelentik, hogy Kóburg Ferdinánd bolgár fejedelem kíséretével és Kóburg Fülöp Ágost és Lipót királyi hercegekkel, Lipót Szalvátor királyi herceggel együtt két napi eredménydús vadászat után balogvári uradalmából ma délután, elutazott. Feled állomáson szálltak bolgár udvari kocsiba. A vonatot, amely este féltízkor érkezik Budapestre, Görgey László miskolci üzletvezető, Kun Bertalan losonci forgalmi főnök vezeti. A fejedelem két napig Budapesten marad. Ferdinánd fejedelem elutazása előtt Pernyey János rimaszombati postafőnöknek a koronás polgári- érdemkeresztet, Barna Imre városi tiszteletbeli rendőrkapitánynak pedig a polgári érdemkeresztet adományozta. (Szergiusz nagyherceg lemondása) Péter varrál jelntik: hír szerint Szergiusz nagyherceg lemondott moszkvai főkormányzói állásáról és kijelentette, hogy nem hajlandó magát a belügyminiszter parancsainak alávetni. Minszki herceg belügyminiszter e miatt jelentést tett a cárnak, a ki helyeselte miniszterének eljárását. Szergiusz nagyherceg valószinüleg Pétervárott fog megtelepedni. (A kassai püspök koadjutora.) Kassáról táviratoztak a Magyar Távirti Irodának. Bubics Zsigmomtd kassai megyéspüspök tegnap Budapestről Kassára érkezett- A püspök "budapesti tartózkodása alkalmával arra kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy tekintettel agg korára és megrongált egészségére, rendeljenek mellé koadjutort az utódlás jogával. Cl.int megbízható helyről értesülünk, a kormány Bubics Zsigmond kérését teljesíteni fogja, sőt a koadjutor személyében már megállapodás is történt, amennyiben e díszes állásra Fischer-Collerie Ágostont, az esztergomi káptalan, tagját és a bécsi Parmlaineum kormányzóját jelölték. Fischer-Colbrie Ágost született Zselizen (Bars vármegye) 1863 október 16-án. Atyja Fischer-Colbrie Antal, a Ferenc József-rend lovagja, nyugalmazott erdőmester Esztergomban. A gimnáziumot Pozsonyban, Esztergomban és Kremszmünszterben végezte. Teológiai tanulmányait 1881-től 1885-ig a Pázmineumban, 1885-től 1888-ig a bécsi Augusztineumban végezte, időközben 1886. március 20-án pappá szentelték. 1888. július 25-én sub aspiciis Inperatoris a teológia doktorává avatták. Ez volt az első ilyen avatás a bécsi egyetem hittani karán. Ezután rövid ideig a Budapest-belvárosi plébánián káplán volt és még ugyanamaz év végén Simor János hercegprímás udvarába került, hol két évet töltött, egyet mint cere-rționtárius és levéltáros, egyet mint főszentezaki jegyző. 1890. augusztusban Bécsbe szólították udvari káplánnak és tanulmányi igazgatónak az Augusztineumba. E két állásában több kitüntetés érte, a menynyiben 1892-ben Rudolf trónörökös árvájának, Erzsébet Mária királyi hercegnőnek hitoktatójává, 1891- ben pápai kamarássá, a hitoktatói állásból való távozásakor pedig a harmadik osztályú vaskorona-rend lovagjává nevezték ki. 1900-ban esztergomi kanonok s csakhamar pápai prelátus, 1902. év elején pedig a bécsi Pázmáneum kormányzója lett, hol már két éve működik. (Murád szultán emlékiratai.) Konstantinápolyi udvari körökben, mint onnan jelentik, óriás feltűnést kelt Siebold Dária orosz születésű orvosnő letartóztatása, akinél állítólag megtalálták a szerencsétlen V. Murád szultán emlékiratait. Siebold Mária Murád szultán háremhölgyeinek orvosa volt s a fogoly szultán barátai az ő közvetítésével érintkeztek a Csiragan-palota foglyával. Az orvosnő múltja meglehetősen kalandos. A szerb-török háború idejében került Belgrádba s katonai kórházakban működött. Politikai okokból kiutasították Belgrádból, amire Konstantinápolyba költözött, ahol mint nőorvos nagy hírre tett szert. Egy alkalommal V. Murád egyik feleségéhez hivatták, utóbb pedig véglegesen alkalmazták a szultán háremében. V. Murád politikai barátai gyakran küldöttek üzeneteket a szultánnak az orvosnő közvetítésével s amikor a fogoly szultán megszöktetését tervezték, szintén tudott a tervről. V. Murád szultán halála után csakhamar rebesgetni kezdték, hogy az elhunyt szultán emlékiratait, amelyekben fogságának okait és szenvedéseinek történetét írta meg, átadta valakinek azzal a megbízással, hogy halála után azonnal hozza nyilvánosságra. Azt is beszélték, hogy ezek az emlékiratok óriás szenzációt fognak kelteni. Az udvar megbízta a konstantinápolyi rendőrséget, hogy a veszedelmes emlékiratot minden áron kutassa föl. A kutatás eredménye az lett, hogy a rendőrség Perában letartóztatta Siebold Máriát. A házkutatás azonban eredményre nem vezetett, az emlékirat nem került meg. Azt hiszik, hogy Siebold Mária az emlékiratot letartóztatása előtt biztosságba helyezte. Siebold Mária mint orvos elsőrangú tekintély volt s a mikor Sándor király szakértő orvosokat hívott Drága királynéhoz, hogy megállapítsák, hogy a királyné áldott állapotban van-e vagy sem, a konstantinápolyi szerb követség ajánlatára meghívták Siebold Máriát is. Siebold Mária 5000 frank honoráriumot kötött ki és csak akkor utazott el, amikor a pénzt megkapta. Ő is csak azt mondhatta, amit a többi orvos, hogy Drága királyné nem remélheti, hogy gyermeke fog születni. (Kitüntetés.) A király Glaser Sándor tapolcai gyógyszerésznek a közügyek, Hruzek Bélának, az újaradi népbank vezérigazgatójának, a közügyek és a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Dérouléde és Jaurés párbaja.) A francia-spanyol határon, mint röviden jelentettük, "• tegnapelőtt ment végbe Dérouléde és Jaurés párbaja, melynek előzményei Thalamás líceumi tanárnak az orleánsi szüzet sértő nyilatkozatára s az e miatt támadt tüntetésre vezetendők vissza. Dérouléde tudvalevőleg ki van tiltva Franciaországból és egyenesen a párbaj megvívása végett kapott menedéklevelet a francia hatóságtól. Szan-Szebasztiánból ment automobilon Hendayebe, ahol segédei, Guyot de Villeneuve és Gabi várták. Jaurès tanúi Gerault Rikárd és Deville, a másik két segéddel együtt megállapították a párbaj helyét és idejét. Nagyszámú érdeklődő, spanyol és francia hírlapírók, képviselők és természetesen fotográfusok várták a feleket, a csendőrség minden intézkedést megtett, hogy elkerülje a csődületet, s mégis háromszáz ember nézte végig a párviadalt. Garli volt a vezető és Tűz! kiáltására egyszerre sütötte el a pisztolyát mind a két fél, egyik sem talált. Az izgatott közönség soraiban valaki fölkiáltott: — Éljen Jaurés! Deville, Jaurés tanúja rögtön rászólt: — Csönd legyen! A négy tanú aztán megszerkesztette a szokásos jegyzőkönyvet. A párbaj után Dérouléde gyalog távozott; egy szivarosboltban összevásárolt egy csomó holmit és a künn várakozó munkások közt kiosztotta; továbbá néhány száz frankot hagyott hátra a község templomának és szegényeinek. Graese Lapeyre kisasszony, akinek az apjáé az a mező, ahol a párbajt vívták, rózsabokrétát adott át a száműzöttnek. Mikor visszafelé indult Spanyolországba, egy sereg fiatal leánykát megszólított: — Nem azért jöttem, hogy benneteket lássalak, de boldog vagyok, hogy Franciaország földjén francia nőket üdvözölhetek. Az egybesereglett tömeg lelkesen üdvözölte a távozót, aki megkérte a franciákat, adják át üdvözletét hazájának addig is,amíg megadatik neki, hogy visszatérhet. Jaurès tanúival együtt visszautazott Parisba. Dérouléde még Hendayeből táviratot küldött Marcel Edbyt-tel, száműzött társával együtt a hazafiak ligájának, melyben biztosítják mindketten a szövetséget, hogy minden időben hű harcosai maradnak a nacionalista eszméknek. (A kultuszminiszter a keleti akadémián.) Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt Morszn Emil miniszteri tanácsos kíséretében meglátogatta a keleti akadémiát, ahol Kunos Ignác dr., az akadémia igazgatója fogadta. A miniszter az igazgató kalauzolása mellett megtekintette az intézetnek orientálás ritkaságban bővelkedő keleti múzeumát, majd meghallgatta az intézet növendékeinek Kelet nép- és földrajzából, a kereskedelmi szaktárgyakból, valamint a francia, angol, olasz, török, görög és román nyelvekből tartott kollokviumait. A miniszter a legnagyobb megelégedését fejezte ki, s kijelentette, hogy a keleti akadémia sorsát szívén fogja viselni, s fejlődését a jövőben is figyelemmel kséri. (A kivándorlás rendezése.) A belügyminiszter a kivándorlás ügyében a következő rendeletét intézte valamennyi járás főszolgabírájához és a városok polgármesteréhez. A Cunard Steam Ship C. Limited liverpooli cégnek tekintettel ama sajnos körülményre, hogy oly nagy a kivándorlók száma, hogy azokat a Kunard hajóstársaság nem képes Fiuméból elszállítani, az Antwerpenen át való szállítás pedig kényelmetlen, sőt fölötte terhes, maguknak a kivándorlóknak érdekében addig is, amíg ez irányban a végleges rendezés megtörténhetik, ideiglenesen megengedem, hogy azokat a kivándorlókat, kiket a Cunard-társaságnak Biuméból induló hajói befogadni nem képesek, az északnyugati európai kikötők, úgymint Bréma, Hamburg, Antwerpen, Rotterdam és Havre felé irányíthassa, azzal a kötelezettséggel, hogy az ezen útvonalakon szállított kivándorlókra nézve is az 1903. évi IV. törvénycikk és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás rendelkezéseinek megtartásért az elől említett társaság felelős. A belügyminiszter ez alapon utasítja a hatóságokat, hogy az Adria tengerhajós részvénytársaság, mint a Cunard hajóstársaság helyettese által kiállított hajójegyekkel, vagy- igazolványnyal ellátott kivándorlók a föntemlitett kikötőkbe szabadon utazhassanak, s abban még akkor sem gázoltassanak, ha útlevelük a fiumei útirányra is szólna. (A meggyilkolt királyné ékszere.) Londonból jelentik nekünk: Drága királyné ékszerét tegnap elárverezték. Az a korona, a melyet esküvőjén viselt, 1220 fonton, karperece, a mely a cár ajándéka, 480 fonton, menyasszonyi ruhája,30 fonton és fülbe, valója 70 fonton kelt el. (Az egyetemi félév berekesztése. A kultuszminiszter ma reggel rendeletet adott ki, a melylyel a tudományegyetemen és a műegyetemein az 1904—1905-dik iskolai év első félévét a holnapi.alappal december tizedikével berekeszti. Más években, csak december 20-án végződött az első félév. Az egyetemi és műegyetemi rektor hirdetményben tudatta ezt az ifjúsággal. Demecó György dr. rektor hirdetménye a követ- kezd: A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter úrnak 1904. december 8-áról 105/703. szám alatt kelt rendeletéből kifolyólag értesíteni az egyetemi polgárságot, hogy a miniszter úr a folyó tanév első félévében az előadások befejezését e hónap tizediki záróhatáridővel elrendelte. Fölhívom az egyetem polgárait, hogy az első félévi előadások hallgatásának tanúsítását már ugyanazon a napon és a rákövetkező két-három nap alatt mielőbb eszközöltesse. A kollokviumok és szigorlatok azonban a karácsonyi szünidő bekövetkeztéig akadálytalanul folyhatnak. Budapest, 1904. december 9. Demkó, s. k., rektor. Hanszmann Alajos, a műegyetem rektora a félév berekesztése dolgában a következő hirdetményt bocsátotta ki: Értesítem a műegyetem t. hallgatóságát, hogy a folyó tanév első felében a műegyetemen az előadások és gyakorlatok e hónap tizedikén beszüntettetnek. Az indexek láttamozására kitűzött idő tizenkettedikéig, hétfőig tart. Jövő hónap hetedikéig a műegyetemen mindennemű előadás és gyakorlat szünetel. Január elején intézkedés fog történni arra nézve, hogy a folyó félév tanulmányi mulasztása pótolható legyen. Budapest, 1904. december 9. Bauszmann Alajos, s. k., rektor. Az egyetemek első félévének e váratlan berekesztésére az ifjúság tüntetése adott okot. Ezt beismeri a félhivatalos Budapesti Tudósító is a következő jelentésében: „Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, e leiratát az egyetemi és műegyetemi hallgatók érdekeire való tekintetből adta ki, mert az egyetemi mozgalmak megújulása könnyen tehetné az egyetemek rögtöni bezárását szükségessé, miáltal a csonkán maradó félév veszendőbe ment volna azokra is, kik minden mozgalomtól távol tartva magukat, idejüket egészen tanulmányaiknak szentelték. Azzal, hogy az első félév most befejeződik, az összes egyetemihallgatók érdekei meg vannak óva s különben is az előadások befejezése ilyenképpen mindössze mintegy egy héttel előzvén meg a rendes időt, ez az intézkedés a tanulmányanyag beosztása tekintetében zavart nem fog okozni.* Még megemlítjük, hogy nemcsak a budapesti egyetemeken, hanem a kolozsvári egyetemeken is véget ér a holnapi nappal az első szemeszter. — (Házasság.) Kállay Aladár magyar királyi honvédfőhadnagy eljegyezte Perthl Gizikét Budapesten. Koltai Koltay Zsigmond eljegyezte Németh Gizellát Somogy Endrében. Perthl Géza eljegyezte Fügedy Juliskát Örkényben. — (A budapesti felső kereskedelmi iskolai tanárok) a kereskedelmi szaktanárok országos egyesületéből kilépve, önálló egyesületet alkottak Bokor József dr. egyetemi tanár elnöklésével és az új egyesület elsősorban a kar anyagi érdekeinek istápolására emlékiratot szerkesztett, melyben kimutatja a tanári fizetés olyan mértékű aránytalanságát, hogy például az alsókubini tanárnak évenként 624 koronával van több fizetése, mint a sokkal drágább viszonyok közt élő budapesti felső kereskedelmi iskolai tanárnak. A memorandum kifejti, hogy a budapesti felső kereskedelmi iskolai tanárok, megfelelő szervezettség nélkül már tíz év előtt való fizetés rendezésnél rövidséget szenvedtek. Éppen annyi fizetést kérnek, mint a vidékieknek van, amit azzal érnének el, ha jelenlegi 2400 korona kezdőfizetésüket 2800 koronára emelik, amely három év múlva 3200 koronára és újabb négy év múlva 4000 koronára emelkednék s azon túl ötödéves pótlékképpen 400—400 koronával emelkedtek. Igazgatói fizetésül 5000 koronát kérnek, szintén 10 százalékos pótlékkal. Az óradíjas tanárok fizetése 2800 korona lenne.